há-rom hajóra osztott szentélyben végződik, mely szentély a felső templom szentélyének felel meg, csakhogy sokkal alacsonyabb és kriptaszerü. A két folyosó közötti helyen, a középen, a bazilika főhajója alatt a sziklát meghagyták, hogy a bazilika főhajójának erős alapul szolgáljon. A szentélybe vezető folyosók telve vannak gyón-tatószékekkel, melyekben a misszionárius atyák a napnak legnagyobb részét töltik, a zarándokok ostromló seregének a töredelem szentségét ki-szolgáltatván. Zola az ő hires regényében az atyákat többször gyalázza ós elitéli, a nélkül, hogy látta, vagy ismerné őket, mert mindig avval huzakodik elő, hogy az atyákat lourdesi tartózkodása alatt sehol sem látta. Most már elhiszszük neki, hogy nem látta őket, mert ugy látszik a kriptában, a gyóntatószékben nem igen fordult meg. A folyosók falai zászlókkal, foga-dalmi ajándékokkal, ós emléktáblákkal vannak megrakva. A kripta szentélyében öt fülke van, egy-egy oltárral, melyek jobbról kezdve a bold.
Szűz, sz. József, sz. János evangelista, Jézus sz.
Szive, ós sz. Péter tiszteletére emeltettek. A főoltár éppen a barlang fölött áll, a hol a bold.
Szűz Bernadettenek megjelent. A szentélyben
éjjel-nappal 23 lámpa ég, melyek titokzatos
fény-nyel töltik el az önmagába való térés ezen
leg-alkalmasabb ós csendes hajlékát.
RELIGIO. 181
A k ö z é p i s k o l a i h i t t a n á r o k k é p e s í -téséről.
— Tanulmány, a középiskolai hittanárok kongresszusán felolvasta Mázy Engelbert 0. S. JB. előadó. —
(Vége.)
4. B e m u t a t t a m , mélyen tiszt, hittanári gyűlés, a szóban forgó képesítésnek régi módját, á l l a p o t j á t , meg-i p a r k o d t a m m u t a t n meg-i azt, h o g y e régmeg-i alap szmeg-ilárd és biztos, és hogy, h a egyáltalán valami ujitani való van, a régi alapon kell történnie. S javítani való tényleg van.
A tanárképzés és képesítés követelményeit ugyanis azon iskolához kell mérnünk, a melynek tanárokat és nevelőket kívánunk adni. A „Nemo dat, quod non h a b e t " elve ér vényesül itt. A középiskolának az a feladata, hogy álta-lános műveltséget adjon, s ezt el is lehet f o g a d n u n k , ha az á l t a l á r o s műveltség m a g j á t a keresztény tökéletes-ségben l á t j u k ; az továbbá a feladata, hogy a felső okta-tásra, a szaktudomány művelésére előkészítsen. E h h e z képest a vallástanárok képzésélen is a g y m n a s i u m b a n szerzett általános műveltség kiegészítéséről és betetőzéséről kell gondoskodni, t o v á b b á derék theologiai szakképzettségről és végre, mivel tanítók és nevelők lesznek, megfelelő elméleti és gyakorlati paedagogiai jártasságról. U g y a n e z t a h á r m a s képzettséget kell a képesítő vizsgálatnak is pu-hatolnia ; ezen szempont szerint kell végre a vizsgáló bizottságot is összeállítani.
a) Az általános műveltség kiegészítését és betetőzését három irányban tartom szükségesnek. K e t t ő közültik ke-vésbé fontos5, egy azonban alig utasítható el. Az utóbbin kezdem. A kereszte'nység kezdettől fogva nagy súlyt h e -lyezett a philosophiai képzettségre. N e m szükséges ez állítást igazolnom, mert ismeretes dolog. Azt azonban nem mellőzhetem, h o g y a bölcsészeti t a n u l m á n y sok
zázadon át mint philosophi ae cursus triennalis, később 'biennalis, középhelyet foglalt el a h u m a n i s t i k u s vagy
gymnasialis képzés és a szaktanulmányok közt. A philo sophiai tanulmány révén á t j u t h a t o t t szaktanulmányához az orvos, a jogász és a p a p . E g y r é s z t t e h á t betetőzte az általános műveltséget, másrészt előkészített a szakmunkára.
Századunk folyamán azonban n a g y változás állott be.
A philologia, a történelem és a természettudományok, tudományos czéljaikat és módszereiket felismerve, n a g y o b b tért követelnek a philosophiai fakultáson. A philosophiá-ban magáphilosophiá-ban a munkafelosztás elve alapján megismétlő-dik a kiválás folyamata, mint hajdan a physika, a psy-chologia, majd a logika és ethika is e l h a g y j á k az anya-házat és önálló s z a k t u d o m á n y o k k é n t kezeltetnek, és hogy bennük a t ö r t é n e t i fejlődés tanulsága érvényesülhessen, kívánatossá lesz a bölcsészet történelmének beható tár-gyalása. Igy az igazi philosophia a rá [istá xk (pvőtxá köre, sajnos, sok helyütt hitelét veszti e's a száműzetés keserű sorsát nyögi. A többi k a r o k , ily terjedelmes elő-készítő tanfolyamot többé meg nem birván, majdnem egészen függetleniték m a g u k a t a bölcsészeti kartól, annál is inkább, mert az á l t a l á r o s műveltség és a tudományos előkészítés feladatának szolgálatába egy másik intézmény, a mai főgymnasium állott. Viszont a bölcsészeti kar e g y e n i ő r a n g u társként állt a többi karok mellé és az
elő-készítés helyett a külön tényezővé fejlődött o k t a t á s ü g y szolgálatába állott és sajátos t u d o m á n y s z a k a i n a k t u d o m á nyos művelésére vállalkozott. Azonban az általános m ű -veltségnek és a t u d o m á n y o s előkészítésnek szolgáló u j intézményben a gymnasiumban a philosophia szintén nem t a r t o t t a m e g régi helyét. T á r s a i a régi philosophiae cur-suson : a m a t h e m a t i k a és physika, a történelem és a philologia, t e k i n t e t t e l az egyetem bölcsészeti k a r á n folyó s z a k m u n k á r a , m a g u k is a szakszerűség színezetét k a p t á k és n a g y o b b t e r j e d e l m e t öltöttek, még pedig a philosophia r o v á s á r a ; m e r t az u. n. p r o p a e d e u t i k á n a k , a logikai és psychologiai t a n u l m á n y n a k a philosophiai képzés tekintetében édeskevés az eredménye, ugy hogy N é m e t o r s z á g -ban j ó n a k l á t t á k a teljes mellőzését. Igy ma o d a j u t o t t u n k , hogy az általános műveltség, a melyet gymnasiumaink adnak, hiányos; m e r t a sokoldalú ismeret, a melyet a philologiai, történelmi és t e r m é s z e t t u d o m á n y i t á r g y a k n y ú j t a n a k , rend és összhang nélkül marad, nem k a p j a meg a végső megokolását, feleletül a m a végső kérdésekre, a melyek bennünk az eszmék, az ember és a t á r g y a k világáról fölmerülnek. E x omnibus aliquid, ex toto n i h i l : e mondás jellemzi igen sok „érett* középiskolai tanuló-nak általános m ű v e l t s é g é t . Másrészről a gymnaeiumi taní-tás másik feladata : a tudományos munkára való előkészítés, sem oldódik meg alaposan. Speculativ elmélyedés, felvilágosító hatás, egységes világnézet a bölcsészeti t a n u l m á n y -nak gyümölcsei. A philosophia, mint a princípiumok t u d o m á n y a , a t u d o m á n y egységének képviselője, a k u t a -tás egyes körein belül az általános szempontokból való vizsgálódásnak vezetője. Segiti az egyes t u d o m á n y o k a t t á r g y u k megállapításában ; meghúzza érintkezésük határ-v o n a l a i t ; határ-velők dolgozik módszereik meghatár-választásában és közvetíti rendszerük megalkotását. (Willmann, Didaktik.
I L B. 140.) I g y a philosophiai k é p z e t t s é g alapos előké-szület a t u d o m á n y o s m u n k á r a . M a egyébként m á r nem is kell bizonyitani, hogy bölcsészeti képzettség nélkül ez általános műveltség hiányos és a tudományos előkészítés nem alapos : m i n d n y á j a n érezzük h i á n y á t és i m m á r visz-szasirjuk azt. Tekintélyes paedagogusok fölemelik érde-kében szavukat, s mivel l á t j á k , hogy hitelét az ú j k o r b a n t á m a d t n a g y rendszerek csökkentették, a melyek a taní-tásban sz Aristoteles a l a p j á n alakult hagyományos tan-a n y tan-a g o t elsöpörték, de u j tan-a t nem t u d t tan-a k helyébe állíttan-ani, nemcsak a bölcsészeti képzést követelik ú j r a , hanem többé-kevésbé az Aristoteleshez való visszatérést is sür-getik. A z egyház a philosophiát száműzetése napjaiban sem h a g y t a el, sőt X I I I . Leo felszólalt érdekében és kö-vetelte, hogy régi j o g a i b a visszaállíttassák. Igy történik, h o g y e g y r e t ö b b egyetemi és seminariumi tanfolyamon szervezik, és erős meggyőződésem, h o g y valamennyin szer-vezik, mért, a mely t a n u l m á n y sok századon át eredmény-nyel dolgozott a népek művelődésén, nem veszthet el nyomtalanul.
Ezen az alapon, mivel t. i. bölcsészeti képzettség nélkül az általános műveltség hiányos, a t u d o m á n y o s elő-készítés pedig nem alapos, t a r t o m szükségesnek azt, h o g y a philosophia a középiskclába visszakerüljön (a V I I I . és IX. osztályban tanítva sokszorosan p ó t o l j a a mai érettsé-git), hogy a theologiai t a n f o l y a m o k m i n d e n ü t t és a
22"
theologia mintájára a többi karok is philosopbiai tan-folyamot szervezzenek, hogy nevezetesen a középiskolai tanárok képzésélen és képesítésében a bölcsészet alapvető szerepet nyerjen. Nemcsak a hittanárok, a profán tanárok képzése és képesítése is javításra szorul ez irányban. Az u. n. alapvizsgálati anyagnak legnagyobb rés e, mindaz, a mi a szaktárgyak köréből vétetik, törlendő, s helyébe a philosophiát kell állítani, még pedig nem annyira a psychologiát és logikát, hanem a metaphysikát, a melyet a philosophia történelme sem pótolhat. De maradjunk a bittanárok képesítésénél és mondjuk ki még egyszer, hogy e képesítésben a philosophia;. képzésnek érvényre keli emelkednie.
A kevésbé fontos másik két követelmény a magyar nyelv és irodalom folytatólagos tanulmányára és egy mo-dern nyelv elsajátítására vonatkozik. Kevésbé fontosnak azért mondom, mert mindkettőről gondoskodik, ha nem is eléggé, a gymnasium. Sok szempont szól a mellett, hogy a magyar nyelv és irodalom tanulmányának a hit-tanárok képesítésében érvényt szerezzünk. Igy pl. az, hogy minden tanárnak egyúttal magyar tanárnak kell lennie ; mert a tanuló műveltségének elengedhetetlen kel-léke, hogy egy nyelven tudjon gondolatokat érteni és kifejezni. Magyar tanulónak ez a nyelv a magyar nyelv.
Továbbá nemcsak magyar tanárnak kell lennie; hanem a saját tárgyát is magyarul kell előadnia; tőle elvárjuk, hogy magyaros tankönyvet irjon stb. Azon szerencsés helyzetben vagyok, hogy a magyar nyelv folytatólagos tanulmányával nem támasztok uj és hallatlan követelményt;
a magyar papi képzés már megfelelt a követelménynek.
Ott vannak az egyházirodalmi iskolák. Ezeknek ma már számottevő multjuk van ; készítsünk nekik biztató jövőt azzal, hogy valamikép rendes tanfolyammal kapcsoljuk. — Elő idegen nyelvek tanulását a népeknek egymással való érintkezése teszi szükségessé s hozza tényleg folyamatba.
A müve'ődés eszközévé pedig leginkább akkor lesznek, ha szellemi közlekedés támad nemzet és nemzet közt és az idegen nyelv kulcscsá lesz valamely gazdag irodalom-hoz. A művelődésnek ilyen eszköze nálunk a német nyelv, a mely nek tanulását, nézetem szerint, nem szabadna a növendékpapnak a gymnasiumi tanfolyam után abban-hagynia. A hittanár általános műveltségét szintén kiegé-szíti egy élő idegen nyelvnek tudása, azért a képesítésben is szeretnék neki valamilyes szerepet adni.
b) A második tulajdonság, a melyet a középiskolai hittanárban meg kell kivánnunk: a derék theologiai szak-képzettség. Nem szeretném, ha félreértenének. Nem a szaktudóst keresem benne első sorban, mert hisz tanulóit nem szaktudósokká kell képeznie. A középiskolai vallás-oktatásnak az a feladata, hogy a tanuló az Istent megis-merje, őt szeresse neki szolgáljon és ekkép üdvözüljön, hogy megismerje és kövesse Krisztust, megismerje Jézus tanítását és kövesse példáját, hogy megszeresse őt és éljen benne. „Christus formetur in vobis." Ez a feladat elméleti is, de sokkal inkább gyakorlati. „Elmenvén tanítsatok minden nemzeteket, megkeresztelvén őket az Atyának és Fiúnak és Szentléleknek nevében ; tanítván eket megtartani mind a miket parancsoltam nektek.11
(Mát. 28. 19-20.) Szilárd és lelkiismeretes hitélet fakadjon
tanításunk nyomán. Arra kell törekedni, hogy a- vallási gyakorlatok a növendék szent szokásává legyenek, hogy a keresztény hit és lelkiismeret szerint érezzen és- gon-dolkodjék, beszéljen és cselekedjék, egy szóval, hogy a keresztény hit a tanuló erkölcsi életének alapjává legyen.
A szeretet volt és lesz mindig igazi feladata a vallásokta-tásnak. E feladatból értjük meg a derék theologiai szak-képzettséget is A tarulónak sokkal nagyobb szüksége van szentéletü. jámbor, példaadó lelki vezetőre és atyára, mint tudós hittanárra. A mai állami tanárképzésnek leg-nagyobb hibája az, - hogy csak szaktudósokat képez, de nem nevelőket. Azért mi az ismereteket, a szakismerete-ket, a melyeket levitáink a theologiai tanfolyamon elsa-játítanak, elégségeseknek t a r t j u k arra, hogy a középisko-lákban hittanárok lehessenek. S még jobban örülünk annak a papi életszentségnek, a melynek elsajátítására oly bőféges alkalmuk van, mert ez az ismereteknél is jobban képesiti őket tanári működésre. Még attól sem félek, hogy a tanárnak ily fokú képzettsége esetén az a tudo-mányos előkészítés szenvedne, a mely a középiskolai taní-tásnak szintén dolga.
E g v szóval sem mondanék már e tárgyról többet, ha rendes körülmények közt élnénk. Rendes állapotnak nevezem a felekezeti iskolát, a vallásos társadalmat, a vallásos élet és világnézetet. Könnyű munkája van a h i t -tanárnak a felekezeti iskolában, a hol a többi tanárok vele együtt Krisztushoz szítanak, Krisztussal gyűjtenek és nem szétszórnak. Ámde indifferens korunkban sokan nem is ismerik kellőleg vallásukat és sokszor akaratlanul ártanak vagy legalább nem lendítenek tanításukkal és példájukkal a vallás ügyén. Mások különféle philosophe-máknak hódolnak és néha az atheismusig jutnak, eszte lenül mondván, hogy nincs Isten. Az ilyenek destructiv m u n k á t végeznek a vallás ellen. S ez a szellem a közép-iskolai kathedrákra is felült és ezer akadályt gördit a hittanár működése elé. Azért neki erősnek kell lennie*
Előfordulhat, hogy meg kell czáfolnia a skebticismust, mert tán 3—4 tanár viszi a tanulók felét a skepsis örvé-nyébe, mivel nincsenek tisztában a megismerés alapjával és határaival. Máskor materialistikus, sensualistikus és na-turalistikus elvekkel megrontott talajba kell a természet-fölötti hit és életmagvait hintenie stb. A mai hittanárnak nagy tudományra van szüksége, nevezetesen terjedelmes és alapos apologetikus ismeretekre. Ezen előzményből nem akarok ilyen következményt levonni : a vallástanítás re-formjának az első pontja, hogy a profán tantárgyak tanítása és tanárainak képesítése vallásos szellemben reformáltassék vagyis az iskola felekezetivé tétessék ; mert ez, habár igaz, nem tartozik reám. Sokkal jobban érdekel bennünket az a tanulság, hogy a theologiai szak-képzettség elsajátítását a seminariumi tanfolyamon talán mégis ki kell valamivel egészíteni, t. i. azzal, hogy az a hittanár-jelölt egy tudományos liázi dolgozatot irjon, a
• melynek tárgya napjainkban főleg az apologia köréből vétessék Ennek a dolgozatnak még az az előnye is volna, hogy a jelölt megismerkednék a theologiai disciplinák alapfogalmaival, a tudományos kutatás módszereivel, szó-val tudományosan képződnék.
c) A középiskolai hittanárban végre megkívánjuk
RELIGIO. 183 a paedagogiai képzettséget, az elméletit is, de sokkal
inkább a gyakorlatit. Két szélsőségtől kell itt ó v a k o d n u n k . V a n n a k az elméletnek esküdt elenségei és vannak az elfogultságig lelkes barátai. Igaz, hogy akadnak született tanítók, a kik r á t e r m e t t s é g ü k b e n b í r j á k a d o n u m didacticum-ot ; de azért elméleti t a n u l m á n y o k nélkül sokra még sem mennek. A m a g u k és másoknak tapaszta-lata, a melyre a paedagogiai elmélettel szemben hivat-kozni szeretnek, legtöbbnyire csak puszta tapogatódzás.
A g y a k o r l a t i érzék, a mely sokszor szerencsés vezérük, mégis csak naturalis érzék, holott az embernek természe-tével j á r , hogy, a mi ösztönszerű van benne, lassankint tudatossá fokozódjék. A z é r t a naturalis érzék helyébe a ratiónalis érzék lépjen. De bármily fontos is az elméleti ismeret, mégis a g y a k o r l a t i ügyesség biztosítja a tanítás sikerét. A nmlgu püspöki kartól a középiskolai h i t t a n á r o k képesítésére megállapított szabályzat m i n d k e t t ő t , az elmé-leti és gyakorlati paedagogiai k é p z e t t s é g e t e g y a r á n t méltányolja. Azt mégis hangsúlyoznom kell, hogy a g y a k o r l a t i ügyesség elsajátítására egy évre t e r j e d ő gyakor-lati tanfolyam szükséges; m e r t a paedagogiai elmélettől az ügyes g y a k o r l a t h o z h o s ' z u és nehéz ut vezet, a melyen a hittanári-jelölt csak egy derék képesített h i t t a n á r kalauzolása mellett haladhat. ( T é g e köv.)
E G Y H M I T U D O S I T á S O L .
Csaiiádl egyházmegye.
Hitoktatásügyi értekezlet. — A z a l s ó a r a d i k e r ü l e t h i t o k t a t ó i s z o k o t t évi é r t e k e z l e -t ü k e -t e z ú -t -t a l f. h ó 8 - á n G y o r o k o n -t a r -t o -t -t á k m e g . JRiesz Gáspár k e r . e s p e r e s é s . t a n f e l ü g y e l ő e l n ö k l e t e a l a t t j e l e n v o l t k i l e n c z h i t o k t a t ó a k e r ü l e t b ő l . S z e n t m i s e - h a l l g a t á s u t á n az é r t e k e z l e t a S z e n t l é l e k s e g í t s é g ü l h í v á s á v a l f é l k i l e n c z k o r k e z d e t é t v e t t e s f é l ó r a i m e g s z a k í t á s s a l déli 12ig t a r t o t t . T á r g y s o r o z a t v o l t : 1. E l n ö k i m e g -n y i t ó b e s z é d , m e l y b e -n e l ő s z ö r is s z ó b a h o z a t o t t az a t á m a d á s , h o g y b i z o n y o s h i v a t a t l a n o k á l l í t á s a s z e r i n t a h i t o k t a t á s n e m c s a k f ö l ö s l e g e s , d e s ő t a g y e r m e k i k e -d é l y r e k á r o s is. H á t ezt az Í z e t l e n és e s e t l e n t á m a -d á s t m o n d á az e l n ö k l ő e s p e r e s , h a n e m is m e n t h e t j ü k , de v a l a m e n n y i r e m e g é r t h e t j ü k , h a az az e s e t f o r d u l elő, h o g y a gyarlón s z e r k e s z t e t t k á t é és b i b l i a , gyarlón készült h i t o k t a t ó k e z é b e n v a n . A z é r t is, m í g m e g f e l e l ő b b t a n -k ö n y v e i n -k n e m l e s z n e -k , m i n d e n e s e t r e a h i t o -k t a t ó -k n a -k k e ha m a g u k ügyességével és szorgalmával e h i á n y o n se-g í t e n i ; m e r t h a a p e d a se-g ó se-g i a e l v e i s z e m e l ő t t t a r t a t n a k s h e l y e s t a n m ó d h a s z n á l t a t i k , l e h e t e t l e n , h o g y h i t t e l b i r ó e m b e r o k o s a n m e g t á m a d h a s s a a h i t o k t a t á s t . T o -v á b b á h a n g s ú l y o z -v a k i e m e l t e a k e r . e s p e r e s , h o g y a szertartástan l e g l é n y e g e s e b b r é s z é n e k az egyházi év ün-nepkörök szerinti felosztását k e l l t e k i n t e n ü n k . E b b e n n y e r k i f e j e z é s t az e g é s z h i t r e n d s z e r és a g y a k o r l a t i h i t é l e t . A s z e r t a r t á s t a n e l ő a d á s á b a n t e h á t e r r e kell f ő s ú l y t f e k -t e -t n ü n k ; m á s k é p p a l i g lesz h a s z n a f á r a d s á g u n k n a k . Y é g r e e l m o n d t a az e l n ö k l ő e s p e r e s , h o g y a n k e l l a b i b -l i á t és k á t é t szoros t á r g y i ö s s z e f ü g g é s b e h o z n i , s ez é r d e m b e n az é r t e k e z l e t n e k b e m u t a t t a a Gerely József f ő v á r o s i h i t o k t a t ó által l e g ú j a b b a n s z e r k e s z t e t t és k i -a d o t t „ k é p e s kis b i b l i á t " s i l l e t v e -a b i b l i -a tervezetét,
m e l y e k í v á n a l o m n a k t ö k é l e t e s e n m e g f e l e l , e l t e k i n t v e a t t ó l , h o g y m é g k i s e b b j a v í t á s o k r a s z o r u l , s a t t ó l a s z á n d é k t ó l , m e l y s z e r i n t a s z e r z ő az első és 2 - i k osz-t á l y b a n k ü l ö n e l e m i k á osz-t é osz-t n e m is a k a r n a h a s z n á l n i , és c s a k a 3 - i k o s z t á l y t ó l k e z d v e h a s z n á l t a t n é k r e n d s z e r e s k á t é . A t a n r e n d s z e r e m ó d o s í t á s á t , á m b á r p e d a g ó g i a i l a g i g e n e l ő n y ö s n e k m u t a t k o z i k , az e l n ö k l ő e s p e r e s i g e n m e g f o n t o l a n d ó n a k t a r t j a , s a l i g hiszi, h o g y a m a g a s p ü s p ö k i k a r á l t a l e l f o g a d t a s s é k . A z é r t h o z a t t a s s a n a k b e a G e r e l y - r e n d s z e r ű b i b l i á k , s k a p j u n k v a l a h á r a m e g f e l e l ő b b k á t é k a t , s a h i t o k t a t ó k g y a k o r l a t i k é s z ü l t
-s é g e é-s b u z g a l m a -se h a g y j o n f e n n -s e m m i k í v á n n i v a l ó t , — és — b í z v á s t r e m é l h e t j ü k , m o n d e l n ö k l ő es-p e r e s ü n k , h o g y a n é es-p i s k o l a i h i t o k t a t á s f e l f o g l e n d ü l n i .
2. F e l o l v a s t a t o t t a m ú l t é v i é r t e k e z l e t r ő l f e l v e t t j e g y z ő k ö n y v , s az a r r a a d o t t k e g y e s f ő p á s z t o r i v á l a s z , m e l y b e n m e g y é s p ü s p ö k ü n k , ő m é l t ó s á g a , k i t u d v a l e -v ő l e g é l é n k é r d e k l ő d é s s e l és á l d o z a t k é s z s é g g e l k i s é r i a n é p i s k o l a i h i t o k t a t á s t , l e g n a g y o b b ö r ö m é n e k és m e g -e l é g -e d é s é n -e k a d k i f -e j -e z é s t a f ö l ö t t , h o g y a k -e r ü l -e t i h i t o k t a t ó k é v e n k i n t é r t e k e z l e t r e ö s s z e g y ű l n e k , s az i l y é r t e k e z l e t e k t á r g y a i r a n é z v e j a v a s l a t o k a t is t e t t . 3. A k e r ü l e t i h i t o k t a t ó k f e l h i v a t v á n , t e g y é k m e g e s e t l e g e s v i s z o n t - é s z r e v é t e l e i k e t a m a z é s z r e v é t e l e k r e , m e l y e k e t n e k i k a k e r . e s p e r e s a m u l t t a n é v v é g é v e l a m u l t é v i é r t e k e z l e t e n h o z o t t m e g á l l a p o d á s s z e r i n t az á l t a l u k v é g z e t t h i t o k t a t á s r a n é z v e Írásban m e g k ü l d ö t t , t ö b b e k n e v é b e n Asbóth V. a r a d i h i t o k t a t ó t e t t é s z r e v é t e l e k e t , m i b ő l é l é n k és h o s s z a s t á r g y a l á s t á m a d t . K ü -l ö n b e n c s u p á n két e-lvi e-l-lenészrevéte-l t é t e t e t t : a) h o g y helyes a t á r g y a l á s t défini cziőval k e z d e n i , a m i n e k m e g f e -l e -l ő e n h a s z n á -l a t b a n -l e v ő k á t é i n k s z e r k e s z t v e v a n n a k , a m i t a z o n b a n az e l n ö k l ő e s p e r e s határozottan rosszal, s l e g f ö l e b b a t é t e l tárgyalásának végén e n g e d n e h e l y e t a d e f i n i c z i ó n a k , s f i g y e l m e z t e t i a h i t o k t a t ó k a t , h o g y vizs-g á l a t a l k a l m á v a l s o h a v a l a m e l y t é t e l t definiezió kérdésével n e k e z d j e n e k m e g ; b) a k e r . e s p e r e s h a n g s ú l y o z v á n , h o g y az U r K r i s z t u s d i c s ő s é g e s feltámadása m i n -d e n k o r n á l sirból t ö r t é n t n e k a -d a s s é k elő, e l l e n v e t t e t e t t , h o g y b i b l i á i n k e z t m e g f o r d í t v a a d j á k e l ő ; u g y h á t — v á l a s z o l á e r r e az e s p e r e s — j a v í t s á k k i a h i t o k t a t ó k a k é z i k ö n y v e t é v e s á l l í t á s á t . *)
4. K ü l ö n ö s e n e g y i k - m á s i k f i a t a l a b b k i t o k t a t ó a malasztról szóló t a n t n e h é z n e k t a l á l v á n , az e l n ö k l ő esp e r e s v i l á g o s és k i m e r í t ő f e l o l v a s á s t t a r t o t t az a n y a s z e n t e g y h á z e z e n o l y a n n y i r a é l e t b e v á g ó és f o n t o s t a
-n á r ó l , s k a p c s o l a t b a -n ezzel, u g y a -n a z o -n t á r g y r ó l az e g y ü t t e s 3 - i k és 4 - i k e l e m i o s z t á l y s z á m á r a gyakorlati előadást is t a r t o t t , m i t a j e l e n l e v ő k n a g y f i g y e l e m m e l h a l l g a t t a k s é r t e m e l e g k ö s z ö n e t e t s z a v a z t a k az ü g y -b u z g ó k e r . e s p e r e s n e k .
5: Asbóth V. a h ú s v é t i sz. g y ó n á s és á l d o z á s h o z a p o l g á r i 3 i k o s z t á l y n ö v e n d é k e i s z á m á r a u t o l s ó e l ő k é s z ü l e t i e l ő a d á s t t a r t o t t , a n á l a m e g s z o k o t t a l a p o s k é -s z ü l t -s é g g e l é-s -s i k e r r e l . S u g y a n c -s a k az e l e m i e g y ü t t e -s 3. és 4. o s z t á l y s z á m á r a g y a k o r l a t i e l ő a d á s t t a r t o t t Witálski A.
*) Világosan utasít erre sz. Máté evang. 28. fej. 3. vers 4.
jegyzet.
K i s p e s t , szept. 3. A kispesti fogadalmi templom javára rendezett misszió-kiállítás főpásztori ajánlásai. —
Vaszary Kolos bíboros h g p r i m á s az esztergomi főmegye p a p s á g á n a k és híveinek a következő kegyes sorok-ban a j á n l j a a misszió-kiállítás és a Rudolf fogadalmi t e m p l o m ü g y é t :
„Az ezredéves ünnepségek alkalmából az ország székes-fővárosában igen érdekes és a m a g a nemében p á r a t l a n u l álló néprajzi kiállítás nyilt meg, melynek tiszta jövedelme a Kis-Pesten emelendő Rudolf fogadalmi t e m p l o m javára lesz fordítva. Tekintve, hogy m a g a a kiállítás nemcsak tanulságos, hanem azon felül kegyeletes czél szolgálatában áll, azt a legmelegebben a j á n l o m ugy a t. papság, mint az ezredéves kiállítás m e g t e k i n t é s é r e B u d a p e s t r e ránduló híveknek figyelmébe.
D a t u m Strigonii die 26. aug. 1896.
Claudius.
Card. AEppus."
U g y a n e b b e n az ü g y b e n Császka G y ö r g y kalocsai érsek ur a következő főp. körlevelet intézte a f ő m e g y e papságához :
„ E l h u n y t Rudolf t r ó n ö r ö k ö s halálának engesztelésére Kis-Pesten épülő „Rudolf fogadalmi t e m p l o m " épitő bizottságának k é r e l m é r e ezennel felhívom Főtiszt, és Tiszt.
P a p s á g o m n a k , s általok a g o n d j a i k r a bizott híveknek figyelmét és áldozatkészségét azon felettébb czélszerű módokra, melyek által ezen kegyeletes és loyális czél megvalósításához minden n a g y o b b m e g e r ő l t e t é s nélkül üdvösen h o z z á j á r u l h a t n a k .
A fenttisztelt b i z o t t s á g ugyanis igen tetszetős és életre való eszmének t a l á l t a azt, h o g y az ezredéves ünnep-ségek alkalmával a fogadalmi t e m p l o m j a v á r a a világ legtávolabbi t á j a i n áldásosán működő katholikus hit-hirdetők közreműködésével n a g y n é p r a j z i kiállítás rendez-tessék. A szép eszme az Apostoli Szentszék helyeslésével és támogatásával is találkozván c s a k h a m a r testet öltött.
A világ minden részéből b e k ü l d ö t t érdekesbnél érdeke-sebb t á r g y a k kiváló férfiak által rendezve a nemzeti muzeum díszes előcsarnokában i m m á r ki vannak állítva és csekély belépti dij mellett minden l á t o g a t ó n a k okulására és épülésére szolgálnak. Sikerült továbbá a bizottságnak a templom j a v á r a egy t á r g y s o r s j á t é k engedélyesését is kieszközölni és e végből százezer darab egy f r t o s sors-j e g y kibocsátására felhatalmazást nyerni.
Ha az ezredéves kiállításra Budapestre ránduló katholikusok n a g y o b b része m e g t e k i n t i a néprajzi kiállítást, és a tehetősebbek 1—2 sorsjegyet is vásárolnak, a kis-pesti , R u d o l f fogadalmi t e m p l o m " rövid idő múlva már díszesen felépülve fogja hirdetni Isten dicsőségét. A m a g y a r k a t h o -likus p a p s á g buzgóságától f ü g g , h o g y ezen ó h a j t o t t magasztos czél mielébb valósuljon,
Budapest, 1896. aug. 17.
Georgius.
Archi-Episcopus."
T A R C Z A .
P a n n o n h a l m á n
a k á l v á r i a á t h e l y e z é s e
alkalmával
1896. évi julius 26-án t a r t o t t
beszéd.
(Vége.)
I I . A kereszt h i r d e t i ; hogy csak az igazi alázatos-ság és engedelmesség u t j a vezet felmagasztalásra és megdicsőülésre. „Jézus Krisztus megalázta m a g á t és engedelmes lőn a halálig, még „pedig a k e r e s z t h a l á l i g ; azért az Isten is felmagasztalta Öt és nevet adott neki mely minden név felett van, hogy J é z u s nevére minden térd m e g h a j o l j o n mennyben, földön és föld alatt és min-den nyelv vallomást tegyen, hogy az U r J é z u s Krisztus az A t y a i s t e n n e k dicsőségében van". (Filip. 2. 8 —10.)
A világ kezdete óta Isten az alázatosokat választotta k i : Ábelt, Izsákot, Józsefet, Dávidot ; mindezek alázatossá-g u k m i a t t voltak kedvesek Isten előtt. Sz. P á l méltatlannak t a r t o t t a m a g á t az apostolnévre és — az igazság hirdetője lett. Sz. P é t e r m é l t a t l a n n a k mondá m a g á t arra, hogy Jézussal egy h a j ó b a n legyen és — az anyaszentegyház feje lőn. Ker. Sz. J á n o s m é l t a t l a n n a k vállá magát arra, hogy Krisztus saruszijjait megoldja és — a világ Meg-váltóját ő keresztelé meg.
A te alázatosságod is erényességed alapja és fel-magasztaltatásod kiinduló p o n t j a . Mmel i n k á b b megaláz-kodol Isten előtt, annál j o b b a n felmagasztal téged. Midőn magad előtt legkisebbnek érzed m a g a d a t , a k k o r vagy Isten előtt a l e g n a g y o b b . Kedvesebb Isten előtt az alá-zatos vámos, mint a tetteivel dicsekvő farizeus. Ki cserélné fel az alázatos L á z á r n a k sorsát a büszke dusgazdagéval ? A m a z t alázatossága égbe emelte, emezt fenhéjázó kevély-sége pokolba vetette.
Isten alázatos szolgáinak jellemző v o n á s a : nagy dolgot végezni és m a g á t kicsinynek érezni ; mások felett kiemelkedni és senkit le nem nézni ; tiszteletre érdemes-nek lenni és a kitüntetést kerülni ; jónak lenni tényleg és nem csak látszani szinleg.
Az igazán alázatosnak nem azért vannak — a szemei, hogy mások hibáit észrevegye; — a fülei, hogy s a j á t dicsőítését h a l l j a ; — a nyelve, hogy saját érdemeit zengedezze ; — a kezei, hogy saját kitüntetésének lépcsőit f a r a g j a ; — a lábai, hogy a tiszteletek fokain felemel-kedjék.
Az alázatos azt m o n d j a mindig szivében : „Uram, ne nekem, hanem nevednek legyen dicsőség".
Jézus Krisztus, az Isten egyszülött Fia és valóságos Isten, megalázta m a g á t . Es te — ember — kevély akarsz l e n n i ? U g y a n m i r e ? T u d d meg, hogy az ember minden n y o m o r ú s á g n a k tárháza. K ö n n y e b b az ég összes csillagait megszámlálni, mint az ember összes nyomorait, gyarló-ságait. tökéletlenségeit, hibáit, szenvedéseit, testi es lelki f o g y a t k o z á s a i t elősorolni.
Az ember születése előtt — s e m m i ; m á r születésé-ben az eredeti-bün r a b j a , alávetve legnagyobb tehetet-lenségnek ; egész életében betegségek és nyavalyák fészke ; hosszabb-rövidebb vergődés után a halál fia ; erre por s h a m u és ismét — semmi. A ki ember volt, többé nem ember. Az emberi élet n y o m o r á n a k megfontolására, J ó b , a nagyszenvedő p a t r i á r k a , felkiált I s t e n h e z : „És te méltónak tartod ilyenre felnyitni s z e m e d e t ? "
Sz. Pál a kevélyet a következő kérdéssel iparkodik észre t e r í t n i : „Mid van, a mit nem kaptál v o l n a ? ha
ßiSLIGUO. 185 tehetséged. Isten kegyelme nélkül az ember semmire sem mehet. Isten végtelen i r g a l m a s s á g a az, hogy el nem vesztünk. 0 megváltót k ü l d ö t t : máskép senki sem n y e r -h e t e t t volna kegyelmet és nem üdvözül-hetett volna.
Oh ember, ismerd m e g s a j á t tehetetlenségedet és az U r hatalmas k e z é t ! Oh légy alázatos, h o g y Isten fel-magasztaljon !
Jézus Krisztus engedelmes is volt mindhalálig. L é g y engedelmes te is ; tartsd m e g Isten és az a n y a s z e n t e g y -ház törvényeit. A ki azt meri mondani, h o g y neki se Isten, se ember nem parancsol, annak nem lehet része az engedelmes Jézus országában, m e r t nem tekinti Ot mesterének, m a g á i pedig t a n í t v á n y á n a k .
F o n t o l j u k meg, hogy az első embert is az e n g e d e t l e n -ség sodorta a l e g n a g y o b b testi és lelki Ín-ségbe ; J é z u s pedig csak engedelmessége által szabadíthatta m e g az emberi nemet.
III. A kereszt hirdeti, hogy nincs másban üdvösség, mint a r a j t a Megfeszítettben. Sz. P é t e r m o n d j a : „Krisztus szenvedett érettünk, példát adván n e k ü n k , h o g y kövessük az ő n y o m d o k a i t " . 0 , a ;k e r e s z t r e felszegezett, előttünk
— vezérünk lesz. 0 , az á r t a t l a n , szenved értünk, b ű n ö s ö k é r t ; és mig szenved, m u t a t j a n e k ü n k az u t a t . Keresztje a megszentelés oltára és minden erény iskolája.
Akarsz látni szegénységet és ennek s z e r e t e t é t ? Uh pillants fel a k e r e s z t r e ! Az ott f ü g g ő J é z n s m o n d j a :
„A r ó k á k n a k b a r l a n g j a i k , a m a d a r a k n a k fészkeik v a n n a k : az emberfiának nincs, hová fejét lehajtsa." Halljad a
„A r ó k á k n a k b a r l a n g j a i k , a m a d a r a k n a k fészkeik v a n n a k : az emberfiának nincs, hová fejét lehajtsa." Halljad a