sz. mise Canonjában, ugy lassanként szokásba j ö t t a királyért való ima a nagypénteki és nagy-szombati functiókban is, anélkül, hogy ez egy-házilag megengedtetett volna.
(Vége köv.)
A k e r e s z t é n y F r a n c z i a o r s z á g törté-n e l m i s z e r e p e
(Folytatás.) D)
Langénieux biboros a következő szép pásztorlevél-b e n tudatta a nemzeti jupásztorlevél-bileum engedélyezését :
P a p j a i m n a k és híveimnek üdvöt és a mi U r u n k J é z u s Krisztusban á l d á s t !
Szeretett Testvéreim !
Az 1896. évben tér vissza - tizennegyedszer százados évfordulója egy oly gondviselésszerű eseménynek, mely e g y k o r a l a p j á t vetette meg a franczia nemzet történelmi és vallási hivatásának, s mely székvárosunknak, R e i m s -nek örökdicsősége marad.
Mert valóban nem csupán egy b a r b á r főnököt, ha-nem egy egész népet keresztelt meg szt. Rémi a 496 év K a r á c s o n y n a p j á n , — és e nevezetes időpont korszakot alkot a jelen idők történelmében. Clodvig megtérésének eredményei u. i. Gallia határain tul is messze elterjedtek, u g y hogy bátran h a s o n l í t h a t j u k e megtérést Constantin
c-ászár megtéréséhez a megelőző században, mi szintén fontos esemény volt az egyházra nézve. Tényleg egészen u j társadalmi rendet t e r e m t e t t e megtérés N y u g a t o n és a mig egyfelől örökre biztositá a f r a n k o k fölényét az V.
század b a r b á r inváziójából keletkezett országok fölött, addig másrészről megadta a szent széknek azt a segítsé-get, mely emberileg föltétlenül szükséges volt, hogy a szent szék a római császárság fölbomlását túlélje és hogy a római világ romjain fölépíthesse a keresztény czivilizá-cziót, melynek áldásait élvezzük mai napig.
R h e i m s keresztelő k á p o l n á j á b a n ringott tehát a ke-resztény Francziaországnak, az egyház elsőszülött leányá-n a k bölcsője, a mely országleányá-nak Krisztus a p á p a s á g iráleányá-n való áldozatkészséget tűzte ki különös hivatásául s a mely ország mindenekelőtt abban lelte büszkeségét, bogy a többi népek között Isten apostoli terveinek szolgáljon.
Midőn tehát, igen kedves testvéreim, valamely nem-zet tizennégy századon keresztül ily erős hitben élt, mi-den kiváltságlevél g y a n á n t szivében h o r d t a e régi szerző-dést, mely egész t ö r t é n e l m é t igazgatá, midőn az esemé-nyek félreérthetetlenül beigazolták, hogy e nemzet politikai érdekei mindig karöltve j á r t a k az Isten ügyével, s hogy a kiválasztott néphez hasonlóan, jólléte és dicsősége a szerint növekedett avagy hanyatlott, amint hű vagy hűt-len volt hivatásához, igazán üdvös, hogy e nemzet meg-r a g a d j a a kedvező alkalmat és ajtatos imákban, hálaadás-sal és bánattal — mert hiszen vétkei is voltak — emlé-kezzék vissza születésére ; üdvös, hogy egy pillanatra kilépve a köznapi élet zajából, szembe áiljon e nemzet önmagával, hogy megismerje önmagát és történelmének ragyogó igazságai között ismét elolvassa azt a régi szerződést, mely <t Jézus Krisztushoz köti, és hogy mindezt annál n a g y o b b készséggel tegye, mert a jelen roppant sivár a jövő pedig bizonytalan.
Mint szent Rémi utódjának, mint e nemzeti erek-lyék őrzőjének, nékem j u t o t t osztályrészül a kötelesség, hogy Francziaországban e keresztény és hazafias eszmé-nek első sorban kifejezést adjak.
Mindenekelőtt, hogy tanácsaikat és segítségüket ki-n y e r j e m , öt évvel ezelőtt, igeki-n tisztelt Testvéreimki-nek a püspöki kar tagjaival közöltem ez eszmét ; az ő egyhangú szerencsekivánataikat és buzdításaikat az isteni Gondvise-lés jelének vettem.
Ezentúl már nyilvánosan beszélhettem és 1891-iki böjti körlevelemben került először hivatalos uton a nyiU
RELIGIO. 95 vánosság elé, tervem „Az egyetértés és békesség őszinte
óhajával közöljük e tervet mindazokkal, kik minden párt-küzdelem fölé helyezik a haza Önzetlen szeretetét" — igy irtam e körlevelemben. S nagy örömmel láttam, hogy szavaim jó talajra akadtak, a hogy tervemet a sajtó és közvélemény rokonszenvvel fogadta, — hogy szavaim nyo-mán a kegyesség, az áldozatkészség a tudonyo-mány és mű-vészet azonnal megtette a legszerencsésebb első lépéseket.
Később, valahányszor állásom kötelességei R ó m á b a hívtak, a szentséges atya nem csak dicséreteivel és helyes-lésével halmozta el tervemet, hanem kegyes volt s meg-ígérte, hogy ő maga is a legbensőbb módon fog hozzánk csatlakozni, hogy nekünk a nemzeti jubileum kiváló ke-gyét fogja engedélyezni.
És igazán, semmi egyéb nem fejezte volna ki any-nyira, hogy Francziaország megkeresztelkedésének tizen-negyedik százados évfordulója a békés egyesülés terén kiván lefolyni, semmi egyéb nem vágta oly biztosan ú t j á t a politikának, melyet néhányan esetleg ez ünnepség közé bevinni akartak volna, — mint éppen a szent széknek ilyen közbenjötte. E kiválóan ünnepélyes körülmények között csakis a pápa szavai szabhatták meg egész világosan az ünnepségek jellegét s adhatták meg azt, mi a hazaszere-tet legszebb nyilatkozásait megnemesíti.
A mai nappal, kedves Testvéreim, — e vágyunk teljesült. (Vége köv.)
M e l y i k R ó m á b a n az ősi m a g y a r t e m p l o m ?
Egy közlemény jelent meg „Zarándok" aláírással a Religio 2 ik félévi 10. számban e czimmel: Melyik Ró-mában az ősi magyar templom? E czikkben némely álli-tások foglaltatnak, melyek nem egészen szabatosak.
A mit czikkiró a Coelius dombon fekvő S. Stefano rotondo templomról mond, teljesen igaz, hogy t. i. ezen templom nem sz. István magyar király alapítványa, mert már az 5-ik században lett ez sz. István első vértanú tisz-teletére felavatva. Annyiban magyar templomnak mondható,
a mennyiben V-ik Miklós pápa azt 1454-ben a magyar eredetű pálos szerzeteseknek ajándékozta. De akkor ugyan-ezen czimmel előbb mondható magyar templomnak azon kisebb templom, melyet jóval előbb VII-ik Incze pápa 1404-ben ajándékozott a magyar pálos szerzetnek, t. i.
S. Salvatore in Jinda. — Azt is elismerem, hogy a mióta a S. Stefano rotondo templom XlII-ik Gergely pápa által a római magyar Collegiumnak adatott, azóta nem egy magyar apostoli gyóntató (sz. Péter templománál) lett ezeu templomban eltemetve ; sőt máig is megvan benne azon mellékoltár, melynek czimképén a 4 fő magyar szent (sz. István, László, Imre, Erzsébet) képeit lehet tisztelni.
Téves azonban czikkezőnek azon állítása, mintha sz.
István király a vatikáni bazalika közelében a S. Stefano in Piscinula kápolnát építtette volna ; hisz ezen templo-mocska (mely csak 1860 ban lett lebontva), nem a vati-káni bazilika közelében volt, hanem via del banco di S.
Spirito utczában, közvetlen közelében S. Lucia del Gon-falore templomnak.
Volt igenis a magyaroknak a vatikáni bazilika
kö-zelében egy sz. István nevü templomuk, mintdez pár évvel ezelőtt Fraknói történetírónk által a Magyar Sion hasáb-jain lerajzolva és ismertetve volt; ugyanis sz. István ki-rályunk Rómában a magyar zarándokok számára templo-mot és hospitiutemplo-mot vett, illetőleg épített, még pedig a vatikáni bazilika közelében ; e templomnak S. Stefano degli Ungheri, vagy S, Stefanino (a mennyiben jóval ki-sebb volt S. Stefano rotondo templománál) volt neve. E templom is eredetileg sz. István vértanú tiszteletére volt felavatva az 5-ik században; azt tehát első sz. királyunk megvevén, mellette építtette hospitiumát a magyar zará.i-dokok részére, kiknek gondozására 12 kanonokot rendelt ; de ezek száma idővel kevesbedvén, ezen templomot is V-ik Miklós pápa, valamint S. Stefano rotondo-t a magyar pálos szerzetnek a d t a ; igy került mindkét templom XIII ik Gergely pápa idejében a magyar Collegium birtokába, a mikor is S. Stefanimo meglehetős elhagyott állapotban, mintegy f ö l d a l a t t i pinczéhez hasonló volt ugy, hogy XI ik Incze pápa azt lebontani szándékozott a 17-ik században.
Végre 100 év után Vl-ik Pius pápasága alatt ugy ezeu templom, mint a hospitium megvétetett 7500 római scu-diért (circa 18 ezer o. é. írt) a római sz. Péter templom által, s helyébe épült a vatikáni bazilikának fejedelm1
sekrestyéje a káptalani teremmel.
Most már tehát ezen templom és hospitium helye nem látható ; s mivel a pálosoknak először adott S. Sal-vatore iu Unda templom is egy nőszerzeté lett, nekünk magyaroknak nincs más reánk vonatkozó templom, mint S. Stefano rotondo. Ujabban a római német-magyar egye-sített Collegium via di S. Nicolo Tolentino utczában. hol most székel, egy szép u j templomot épített, melyben jogilag véve a magyaroknak is megvan az aránylagos részök épp ugy, mint ez mondható az olV Anima hospi-tium és templomról, melynek protectora Ausztria-Magyar-ország mindenkori uralkodója.
S. Stefano rotondo most is bíbornoki czimmel biró templom. E czimet birta egykor Gentilis bibornok is, ki követ volt országunkban. U j a b b időben is annyiban van tekintet e templomot illetőleg a magyar növendékekre, hogy például a boldogult Holló Mihály fóthi plébános által ezen templomban alapított misét rendesen magyar növendék (ha van már köztük áldozár) szokta végezni, valamint sz. István vértanú ünnepén a templom czimét viselő bibornok jelenlétében az ünnepélyes sz. misét és vecsernyét is ; evvel is jelét akarják adni a német-magyar Collegium elöljárói annak, hogy ezen templom egykor a magyar Collegiumhoz tartozott.
Egy volt római növendék.
EGYHÁZI TUDÓSÍTÁSOK.
Budapest, aug. 5, Budapest contra Debreczen — vagyis hogyan fogta fel a budapesti „Prot. egyh. és isk.
Lap" az egyetemes tanügyi kongresszusnak a főiskolákra vonatkozó eszmecseréjét és irányzását?
Mult számunkban ismertettük ebben az ügyben a debreczeni „Prot Lap" folfogását és irányzását. Most a budapesti „protestáns Sion" őreinek lapjára került a sor.
Debreczenben a protestantizmus ragaszkodik autonom fejlődéséhez és saját intézeteit kívánja tud. egyetemi rangra emelni. A budapesti „protestáns Sión" őrei, a felekezetlen állam karjaiba kivánkoznak s nem protestáns alapitványu egyetemekben kivánnak a „theol. fakultások és doctoratusok " számára fészket rakni.
A czikkely, mely Szőts F a r k a s tollából került ki, a történelmi háttér s a képzelt jövő perspektíva érdekességé-nél fogva megérdemli, hogy kath. illetékes köreink és érdeklődő közönségünk teljes szövegében megismerkedjék vele, a mint az itt következik :
„Az egyetemes tanügyi kongresszus lezajlott. Eszmé-ket vetett föl, terveEszmé-ket szőtt-font akadémikus formában.
Most a szakférfiakon, a szakközlönyökön a sor, hogy a közoktatás különböző ágaiban fölvetett eszméket rostálják érleljék s intézményes megvalósításukat a köztudatban előkészítsék. Hogy az így megérlelt eszmék alkalmas időben a tanügyi törvényhozás alkotó munkájával testet öltsenek.
A sok szép eszme között nagyon megragadta a figyelmemet a theologiai fakultás és doktorátus eszméje, melyet előadói beszédében Berzeviczy A. vetett fel. E r r e akarok néhány észrevételt tenni.
A protestáns theologiai doktorátus megszerezbetése régi törekvése a hazai protestánsoknak. Legelső alakjá-ban Yay József septemvir vetette fel 1796-alakjá-ban az általa tervezett „protestáns universitas"-ban, mely a kálvinisták-nak és lutheránusokkálvinisták-nak olyan egyesült protestáns főisko-lája lett volna, hol a tudományok universitása oly magas fokon és oly széles terjedelemben taníttatott volna, hogy ez által a protestáns ifjaknak külföldi egyetemekre járása feleslegessé váljék. A merész terv azonban bent az egyház-ban csekély viszegyház-bangot keltett ; a lutheránusok, kiknek széles kiterjedésű összeköttetésök volt a protestáns Német-országgal, határozottan idegenkedtek t ő l e ; a kálvinisták pedig egyházalkotmányi szervezkedéssel sokkal inkább el voltak foglalva s egységes egyházkormányzat hiányában öt kerületök apró-cseprő provinciális érdekébe-bajába sokkal inkább bele voltak merülve, mint hogy a protes-táns universitas általános eszméjeért melegebben érdek-lődjenek. Ámde a bécsi aulikus és udvari köröknek nem kerülte ki a figyelmét a politikai szempontból jelentős eszme s a Metternich-féle összbirodalom kultur-politikai alkotásaként hosszas tervezgetések után megteremtették a bécsi „protestáns theologiai fakultás"-t, melynek egyik kifejezett czélja az volt, hogy általa a magyar protestáns ifjúság a külföldi egyetemek látogatásától elvonassék.
Ezzel ugyan a bécsi kormány czélt nem ért, ifjaink ezután is szivesebben mentek Németország, Schweitz és Hollandia protestáns egyetemeire ; de mi magyar protestánsok továbbra is theologiai fakultás és theologiai doktorátus nélkül maradtunk.
A theologiai doktorátussal összekötőt főiskola eszmé-j é t a negyvenes évek legeleeszmé-jén a Dunamelléken református
körökben ismét felvetették. Fáy András és Török P á l hévvel irtak mellette, a lutheránus Zay Károly gróf közös protestáns ügygyé tette, s rövid idő alatt meg-a l meg-a k u l t meg-a „Pesti prot. főiskolmeg-ai válmeg-asztmány", mely meg-a protestáns közvélemény és sajtó (pl. ez a mi Lapunk és
Kossuth „Pesti Hirlap"-ja) erkölcsi támogatásával nehánv ezer (12—13 ezer) forint tőkét gyűjtött és tervet alkotott a „Pesti protestáns főiskola" megalkotására. A szépen indult előkészületeket azonban csaknem egészen elsodorták a szabadságharcz viharai s a nagyerélyű Török Pál a hatalmas tervből Székács és Ballagi társaságában csak egy kisebbszerű protestáns „theologicum seminarium"-ot tudott 1855-ben megalkotni s a patentális zavarok által megosztott lutheránusok felekezeti és főleg nemzetiségi féltékenységből tiz év múlva, 1865-ben az egyházi unió-nak ezt az első veteményes kertjét, az egyházi egyesülés-nek ezt az előiskoláját is odahagyták. Az 1848 előtti
„Pesti protestáns főiskola" apostolai szintén terveztek theologiai doktorátust.
1869-ben, mindjárt az alkotmányos közélet vissza-állítása után, br. Eötvös József kultuszminiszter Török, Székács, Ballagi, Gönczy P., Molnár Aladár s több előkelő protestáns ember tanácsára egészen uj, mindjárt kimond-h a t j á k , a legtermészetesebb alakjában vetette fel a protestáns theologiai doktorátus eszméjét. Részletes tervet készíttetett arra nézve, hogy a két protestáns és a görög-keleti egyház a róm. kath. mellett állami theologiai fakultást nyerjen a budapesti egyetemen. A tervet közölte a fent nevezett protestáns vezérférfiakkal, kik azt örömmel fogadták s a részletek kidolgozásához gyakorlati utasítás-okat is adtak, pl. tőlük származik az az eszme is, hogy a protestánsok részére közös theologiai fakultás szervez-tessék s csupán a dogmatikumok és liturgiái dolgok tanítására állíttassanak párhuzamos kálvinista és lutheránus tanszékek. A fenkölt szellemű báró a szép tervezetet törvényjavaslat alakjába öntette és a képviselőháznak be is terjesztette. A hatalmas kultúrpolitikai eszme azonban a klerikalismus Scyllaja s a vallástalan liberalismus Charybdise között zátonyra jutott, hajótörést szenvedett.
A római túlzók (hm!) az „uralkodó" vallás monopoliumát látták veszélyeztetve az „eretnekek" és a „szakadárok"
eme tudományos egyenjogúsításában ; a radikális vallás-talanság pedig a napi sajtóban ekként támadt a javaslat ellen : „a theologia nem tudomány, nincs helye az egye-temen, még a r. k. kart is el kell törülni". Az
Eötvös-féle állami theologiai fakultás természetesen tudorsági fokozat osztogatásával volt tervezve.
Legújabb időben, napjainkban, három olyan protes-táns tanügyi törekvést látok, melyek végczéljaikhan szintén arra irányulnak, hogy a prot. theologiai képzést egyetemi színvonalra emeljék s a theologiai ifjúságnak a theologiai doktorátus megszerzését kieszközöljék. Egyik a debreczeni református egyetem, másik a kolozsvári „evang.
ref. theologiai fakultás", harmadik az ág. hitv. evangéli-kusoknál a három theologia egyesítéséből Pozsonyban szervezendő „theologiai fakultás". A jelek arra mutatnak, hogy mindeme fakultás szervezési mozgalmak végczélja az, hogy intézeteiknek a doktorátus adás jogát előbb-utóbb megszerezzék, mert e nélkül^mind hiába a hangza-tos czim és elnevezés; nem fakultások azok, hanem egyszerűen theologiai akadémiák vagy intézetek. A fakul-tás, ha nem fakultál, nem fakultás.
Fog-e sikerülni Debreczennek, avagy csak a három I kart (tbeologiait, filozofiait és jogit) igazi fakultássá
RELIGIO. 97 szerveznie, hol államérvényesen d o k t o r á t u s t lehessen adni
és nyerni, nem tudom, de kétlem. Meg tudja-e csinálni Kolozsvár, hogy az ő névleges theologiai f a k u l t á s a szerves kapcsolat u t j á n valóban fakultása legyen a kolozs-vári állami egyetemnek, nem tudom ; de van hozzá némi reményem, mert igazi theologiai fakultás és theologiai
doktoratus szervezéséhez az e g y e t e m m e l való szerves kapcsalatot t a r t o m az egyedül természetes ú t n a k . Azt azonban biztosan tudom, hogy h a Pozsonyt, Sopront, E p e r j e s t háromszor összegyúrják, egyesítik is, abból a lelkészképzés és nevelésre h á r u l h a t ugyan sok jó s egészen bizonyos, hogy mind a tudományos, mind a társadalmi szinvonal jelentékenyen emelkedni fog ; de azért valódi theologiai fakultás, mely f a k u l t á l j o n és doktorátust osztogasson, az egyesitett intézetből sem lesz.
E b h e z egyetem s az egyetemmel való szerves kapcsolat szükséges,1) a mi pedig Pozsonyban még most a jövő század zenéje.
Nos már épen eme kellékek könnyű megszerzése, sőt mondhatnám, tényleges megléte tekintetéből helyeslem a protestáns theologiai d o k t o r á t u s n a k azt a m ó d j á t , melyet Berzeviczy a t a n ü g y i kongresszuson felvetett, illetve felújított. Hangsúlyozom, hogy felújított, mert a mint a kérdés f e n t e b b vázolt m ú l t j á b ó l látható, az állami theologiai fakultások s kapcsolatos theologiai doktorátus szervezése eredetileg a nagynevű E ö t v ö s báró eszméje-De dicséret és elismerés Berzeviczynek, hogy ezt a nagy h o r d e r e j ű eszmét a t a n ü g y i kongresszuson a l k a l m a s idő-ben és helyen ismét szóba hozta s tovább érlelésére és megvalósítására az érdekelt állami és egyházi köröknek módot és alkalmat n y ú j t o t t .
Az állami theologiai fakultások létesítését n a g y o n fontos állami, egyházpolitikai és egyházi tekintetek sürgetik.
Sürgetik először is állampolitikai szempontok. Helye-sen mondja e r r e vonatkozólag Berzeviczy, h o g y a lelké-szek képzésénél vannak bizonyos követelmények, melyeket a lelkészek állami és társadalmi tekintetben is fontos állása mellett az államnak érvényesítenie kell. Ilyenek, hogy a lelkészek bírják az állam nyelvét, hogy hazafias szellemben nevekedjenek, hogy az állam egyetemein uralkodó nemzeti k u l t u r a tudományos és erkölcsi befolyása alatt képeztessenek stb. E z lenne az államnak legtermésze-tesebb erkölcsi védekezése és önbiztosítása azok ellen a nemzetiségi üzelmek és államellenes irányzatok ellen, melyek Balázsfalván, Lúgoson, Karloviczán s más nem-zetiségi fészkekben a papnevelés czége alatt a magyar állam és a magyar k u l t u r a ellen állandóan és tervszerűleg szíttatnak.
Sürgetik aztán egyházpolitikai t e k i n t e t e k . Az 1848., 1868. és 1895. évi egyházpolitikai törvények u t á n , melyek a római egyház mellett a többi keresztény vallásokat i s2) egyenjogúsították s a rómaival jogviszonosságba
*) Tehát az atyafiaknak kész egyetem kell, hogy hozzá kap-csolódhassanak.
2) Az atyafi megfeledkezett itt a magyar protestantizmus millénáris dicsőségéről, arról, hogy a protestantizmus fejeinek és tag-jainak támogatásával nem csak keresztény vallások vannak hazánk-ban recipiálva, hanem recipiálva van a zsidó vallás is és a teljes felekezetlenségnek minden képzelhető alfaja.
helyezték, valóságos egyházjogi f o n á k s á g és egyházi, theologiai m e g a l á z t a t á sx) a többi keresztény e g y h á z a k r a nézve, h o g y az ő t h e o l o g i á j o k n a k nincs helye az egye-temen, hogy az ő lelkészeik a hazai egyetemeken a tudományos képzettség l e g m a g a s a b b f o k á t kifejező doktor á t u s t m e g nem szedoktorezhetik, h o g y a m a g a s a b b k é p z e t t -ségre törekvő theologusaik a külföldi e g y e t e m e k r e kényte-nek vándorolni. Indokolatlan f e n t a r t á s a ez annak a közép-k o r b ó l m a r a d t elavult nézetneközép-k, h o g y az állam csaközép-k a római egyház t h e o l o g i á j á t ismeri el t u d o m á n y n a k s csak annak enged helyet és p o l g á r j o g o t az „universitas scientiarum"-ban, mig a többi egyházak t h e o l o g i á j a szellemi j o b b á g y s á g r a és zsellérségre van k á r h o z t a t v a . Mintha bizony pl. a protestáns theologiai irodalomban nem volna semmi értékes elem a m a g y a r nemzet értelmi és ethikai k u l t u r á j á r a nézve se tudományos, se nemzeti, se társadalmi szempontból. Ideje volna már, hogy az állam k o r m á n y a és törvényhozása v é g r e v a l a h á r a m e g -szüntesse azt az égrekiáltó igazságtalanságot, hogy mig az e g y i k felekezetet a legdúsabb (borzasztó ebben a szűk világban) anyagi és szellemi j a v a k k a l halmozza el, addig a többi keresztyén e g y h á z a k a t még a k u l t u r a eszközeinek és feltételeinek áldásaitól is megfosztja, ( a h — a h !) E n n e k a kiáltó i g a z s á g t a l a n s á g n a k2) s lealázó egyenlőtlenségnek a lelkészképzés terén csak azzal lehet és kell minél előbb véget vetni, ha az állam gondoskodik arról, h o g y minden egyház lelkésze m e g t a l á l j a a hivatásához tartozó leg-m a g a s a b b t u d o leg-m á n y o s kiképzést az egyeteleg-meken, vagyis, ha egyetemeinken minden egyház számára theologiai fakid-tások szerveztetnek, theologiai doktorátussal kapcsola-tosan.
Y é g ü l egyházi szempontból is üdvös volna theologiai fakultásokat szervezni az egyetemeken. P r o t e s t á n s egyházi szempontból semmi esetre nem lehetne kifogást vagy nehézséget támasztani ellene.3) Se hitelvi, se önkormányzati se nemzeti tekintetek nem feszélyezhetnék a protestáns e g y h á z a k a t attól, hogy t h e o l o g i á j o k az egyetemekre bevitessék. Ellenkezőleg. Az egyetemeken művelt theolo-gia diszben és tiszteségben, de erőben és értékben is nagyon emelné az egyházi t u d o m á n y o s s á g szinvonalát ; a theologia t u d o m á n y o s művelőinek erkölcsi, anyagi ós társadalmi előnyöket n y ú j t a n a k , melyekből emelő és fejlesztő erők áradnának ki a theologiai és egyházi irodalomra is ; a t h e o l o g u s i f j a k tudományos látóköre szélesbülne, társadalmi műveltsége, melynek fogyatékossága miatt gyakori a panasz, ugy a többi egyetemi t a n u -lókkal, mint a müveit társadalommal való g y a k o r i b b érintkezés által rendkívül nagyot n y e r n e ; viszont az egye-tem többi k a r á n a k h a l l g a t ó i r a is üdvös hatású volna a komolyabb theologiai tanulók intensivebb vallásos és
ke-Megaláztatás lesz a zsidóságra s a felekezetlenekre is, ha ők nem kapnak fakultást az állami egyetemen. Quod uni justum3
alteri aequum. De hová fog ez vezetni ? ! Nemsokára 30—40 tbeol.
fakultásra egy — egyetemen ! Jobb volna, ha a magyar protestan-tizmus az összes keresztények egy egyházban, az ősi katholikusban való egyesülésének útjait egyengetné !
2) Kiáltó igazságtalanság az, ha valaki, mint protestáns atyámfia teszi, másnak az alapítványába kivánkozik beülni.
3) Meghiszem én azt. Ugyan ki ne volna kész — a készbe beülni ? Hacsak a beülés kényelmességéről van szó.
resztyén érzülete és életmódja. Mindeme tekintetek egy-házi szempontból is javalják, sőt sürgetik egyetemeinken a theologiai fakultások szervezését.
A szervezés módja, az érdekelt egyházak pap-képzésének a fakultások szervezése utáni átalakítása, a lelkészképesítés újból szervezése stb. későbbi és részlet kérdések. Fődolog, hogy az egyetemi theologiai fakultások eszméjével az állam és az érdekelt egyházak megbarát-kozván, megvalósitását érleljék, előkészítsék, megindítsák.
A kezdeményezés indulhat az államtól, de j ö h e t az egyházaktól is. Az állam k o r m á n y a az eszme körvonalait jelző á t i r a t b a n intézzen felszólítást az érdekelt egyházak főhatóságaihoz s kérdezze meg tőlük, a k a r j á k - e , hogy egyetemeinken egy-egy protestáns s egy-egy gör. keleti (pl. Budapesten a szerb, Kolozsvártt a román egyház
A kezdeményezés indulhat az államtól, de j ö h e t az egyházaktól is. Az állam k o r m á n y a az eszme körvonalait jelző á t i r a t b a n intézzen felszólítást az érdekelt egyházak főhatóságaihoz s kérdezze meg tőlük, a k a r j á k - e , hogy egyetemeinken egy-egy protestáns s egy-egy gör. keleti (pl. Budapesten a szerb, Kolozsvártt a román egyház