közép-iskolai érettségi bizonyítványban újra megkapja kellő súlyát; e végre szükségesnek tartja, hogy a középiskola utolsó vallástani osztályvizsgálata a vallási érettségi vizsgálat érvényességét nyerje el, és az azon kapott osztályzat az érettségi bi-zonyítvány általános osztályzatának megállapítá-sánál figyelembe vétessék.
(Folytatjuk.)
EGYHÁZI TUDÓSÍTÁS.
D e b r e c z e n , szeptember 1. A katholiczizmus ün-nepe. —
A 16-ik században t ö r t é n t és valóságos forradalmi erőszakkal v é g r e h a j t o t t vallási felforgatás, me'ynek keserű gyümölcsét a mult évi egyházpolitikai törvények keresz-tül h a j t á s á b a n is érezte hazánk, nem kímélte meg az egy-kor erős katholikus Debreczen városát sem. Már a 16-ik
század közepén, alig 30 évvel Luthernek, a hitehagyott szerzetesnek fellépése után, ugy elseperte a protestantiz-mus Debreczenből a katholiczizprotestantiz-must, mintha az itt soha sem létezett volna. Eltörölte itt a protestántizmus még nyomát is a katholiczizmusnak és ismeretes türelmével odáig j u t o t t , hogy katholikus embernek a városban még j meghálni sem volt szabad. így történhetett csak, hogy i midőn a buzgó kegves-tanitó-rend t a g j a i 1719-ben itt
H EL 1810. 167 letelepedtek, 3, mond három katholikust találtak, a
hosz-szu és szívós küzdelmek daczára még 1857-ben, tehát, 137 év után sem volt a hivek száma egészen 3000, és ma az a szám, szemben a 40,000 protestánssal, 12,000-et tesz ki.
Ez a 12,000 kath. hivő ünnepelte tegnap a katholi-czizmus ünnepét, olyan ünnepet, minői még a város fenn-állása óta nem ünnepelt, mert tegnap, azaz augusztus 31-én este vonult be Debreczenbe, a „Mi Asszonyunkról"
nevezett apáczák hat tagja Temesvárról, hogy itt, ugy az alsóbb, nnnt a felsőbb leánynevelő intézetben meg-kezdjék, mondjuk ki nyiltan, nemcsak a katholikus, de szá-mos protestáns család nagy örömére, üdvös működé-sűket.
Ünnep volt ez belsőleg is, külsőleg is. Belsőleg, mert a szülők örömmel vannak eltelve ugy a felett, hogy a katholiczizmus bár lassan, de mindig nagyobb tért foglal el e hatalmas protestáns városban és hogy mind j o b -ban visszahódítja a tért. mely itfc egykor egészen az övé volt, biztos reménynyel kecsegtetve, hogy a már tömörült katholikusok közreműködésével és okosan, lelkes vezetés mellett, felhagyva a mult bűnös, lomhaságával, az előhala dás még gyorsabb leend; valamint örömmel vannak el-telve a felett is, hogy gyermekeik oktatása és nevelése oly kezekbe lesz letéve, kiktől, nem a hiúságok, nem a gőgöt, nem a mindenkit cziczomában felülmúlni törekvést,
hanem a szerénységet, alázatosságot, önmegtagadást, szó-val a keresztény nőt ékesítő erényeket fogják példában eltanulni. E, már szavakbau is kifejezett öröm, bizonyí-téka annak, hogy maguk a szülők érzik, mily elzülötté teszi a társadalmat, a modern nőnevelés és érzik meny-nyire szükséges visszatérni a keresztény nevelési alaphoz, elvenni a hívatlan elemek kezéből a nőnevelést, ha a tár-sadalom elzülléset megakadályozni a k a r j u k és azt olya-nokra bizni, kik nem csak szóval, de főleg példával taní-tanak. Nem nagyitok, nem fantáziából beszélek, hanem valóságos tényt konstatálok, midőn állítom, hogy e benső öröm egészen átszellemültté teszi híveinket, midőn mond-ják : bála Istennek, nekünk is vannak apáczáink ! Ugy
gondolom, hogy ez elég jellemző arra nézve, mit éreznek sziveikben.
A benső érzelemnek, a fogadtatás külsőségei teljesen megfeleltek, és e tekintetben is valóságos ünneppé lett a mai nap. Nem is tudom, fogadták-e nagyobb fénynyel va-lahol az apáczákat, mint éppen itt a protestántizmus ha-talmas fészkében ? Féltünk ugyan, hogy a reggel óta folyton esős idő megzavarja ünnepélyeinket; de mire megkondult az „Ave Máriáa-r& a déli harangszó, „Mi-Asszonyunk" az ő tiszteletére szentelt leányainak, derült napot varázsolt elő és bár váltakozva, de a megérkezésig, a derült napfény, mintegy a tavasz kellemes illatával tölté be a levegőt, előjeléül az erények illatának, melyeket a nővérek terjeszteni hivatva vannak.
A kelle mes idő, valóban ezreket indított a vasúthoz vezető utczára, hogy szeretettel üdvözöljék az oly régen és oly hőn várt apáczákat, a nép seregestül tódult elé-jök, hogy Isten hozottat mondjon nekik, jelen voltak az
iskolás lánykák, de amit főleg ki kell emelnünk és ami lelkünknek különösen jól esett jelen voltak a kath.
isko-laszéknek csaknem minden tagjai, nyiltan vallva meg: hi-tüket a világ előtt úgyannyira, hogy a gyorsvonattal 7 órakor este megérkező apáczákat a vasútnál nem is papi ember, hanem az iskolaszék világi elnöke, tettes Váczy János földbirtokos ur üdvözölte. Isten jutalmazza meg a nemes tettét neki és jutalmazza az iskolaszék többi jelen volt tagjait is, kik elég lelki bátorsággal bírtak éppen az egyházüldöztetés napjaiban, nyiltan ünnepelni az egyház önzetlen szüzeit, kik eljöttek hozzánk a keresztény rege-n e r a t e rege-nagy müvérege-n murege-nkálkodrege-ni.
A vasúti kölcsönös üdvözlés után haran^zugás és a népezreinek sorfala között történt a fényes bevonulás a városba és pedig egyenesen a templomba ; abba a tem-plomba, mely ime 4 év óta méltó házává lett Istennek, e templomba, melyet a hivek zsúfolásig megtöltöttek, va-lóságos tündéries fény közt, mintegy földi paradicsomba vonultak, az apáczák, az iskolaszék tagjai és egyház ve-zetés alatt, hol a sz. Rózsafüzér-Társulat tagjai égő gyertyával kezökben sorfalat képeztek és a „Veni Sancte", valamint sz. áldás után, körmenetben vezettettek a közel fekvő és immár állandó lakásukat képező zárda-intézetbe az apáczákat.
Határtalan örömmel vagyok eltelve, midőn ezen igénytelen sorokat papírra teszem, csak azt fájlalom vég-telenül, hogy szivem egész örömét, bogy a mai napon ér-zett boldogságomat nem vagyok képes szavakkal kifejezni, hiszen e szavak oly szegények az érzelmek kifejezésére ! de vigasztal az. hogy az ünnepély magasztos tényével szemben, a subjectiv érzelmeknek ugy is háttérbe kell szorulniok és az esemény nagyságával szemben, az egyéni aspiratióknak el kell hallgatniok, annál is inkább, mert az, amit irtani magáról a tényről, ugy is csak halvány visszfénye annak ami történt, mit egyéni érzelmek rászó-lásául még inkább elhomályosítani tehát nem szabad, hadd ragyogjon maga a fény. Hadd fényeskedjék maga az esemény, mely maga többet mond a legfényesebb leirásnJ í!
Beszámoltam ugy a hogy a katholiczizmus debre-czeni ünnepéről, hogy ennek némi nyoma legyen a „Re-ligio"-hau. De azért még van mondani valóm, a mi nélkül tudósításom hiányos lenne és igazságtalannak tűnhetnék fel ; tudósításom végén beszélek tehát az ünnep elejéről, azaz alapjáról, midőn említést teszek arról, hogy Isten után, kinek köszönhetjük a mai napot ?
A Debreczenbe jött apáczák és ugy a debreczeniek is, egy ajtatos özvegy nőnek, Szvetits Mátyás nejének, szül.
Kojanitz Annának köszönhetik, hogy ime itt, ma már apáczazárda áll fenn. Fennevezett ajtatos özvegy ugyanis 1882. nov. 17-én elhalálozván, összes vagyonát, mely há-zakban állott, egy apáczák vezetésére bízandó róm. kath.
leánynevelő intézetre hagyta olyformán, hogy ott, nem árva, de szegény szülők gyermekei neveltessenek, az ösz-szeg, az elhalálozás után, az intézet felállítására még nem levén elegendő, mind máig gyarapittatott és szerencsés körülmények közbejöttével, 14 év alatt annyira szaporo-dott, hogy már nemcsak a tekintélyes intézet felépítve készen áll, hanem szép jövedelemmel is rendelkezik, ugy az apáczák, mint az intézetbe felveendő szegény, most még csak 10 leány ellátására, az intézet egyik felépített
szár-nya ugyanis, mintegy 55 ezer f r t o t képvisel, ezenfelül van még 60 ezer f r t o t jóval felülhaladó értéket képviselő két ház. Ez mind a nemeslelkü alapitónő h a g y a t é k á h o z t a r -tozik és igy neki köszönhetjük, hogy t e g n a p ü n n e p e l t ü n k . Áldás legyen porain ! és kisérje Isten áldása azok lépteit is, kik annyit fáradoztak az intézet létrehozatalán, áldja meg apáczáink működését, vegye őket p á r t f o g á s á b a „Mi-asszonyunk." Ti pedig áldott lelkek, kik idejöveteletekkel nekünk annyi örömet okoztatok, legyetek üdvözölve
álta-lunk e helyen is ! — a —
T A R C Z A .
P a n n o n h a l m á n
a k á l v á r i a á t h e l y e z é s e
alkalmával
1896. évi julius 26 án t a r t o t t
beszéd.*)
„Tróüjáz a nemzetek közé Isten kereszttel vitte bé.u
Eyyliázi cnelc.
Az 1894. évben a m a g y a r országgyűlésen arról volt a szó, hogy a honfoglalás ezredik évfordulóját az ország nevezetesebb pontjain az esemény fontosságának megfe-lel ő emlékekkel f o g j á k megörökiteni, emlékül a múltnak, tanulságul a jelennek, figyelmeztetésül a jövőnek.
Ezen emlékek, — számra hét — hazánk éjszak, kelet, dél és nyugati h a t á r á n és az ország belsejében van-nak elhelyezve, ugy hogy mig a szomszéd népeket Ma-g y a r o r s z á Ma-g önálló államisáMa-gára és politikai füMa-gMa-getlensé- függetlensé-gére folytonosan figyelmeztetik, e haza polgárainak fen-nen hirdetik, h o g y csakis e megjelölt h a t á r o k közt ke-resse kiki ideiglenes és örök b o l d o g s á g á t ; e h a t á r o k közt érvényesítse összes t e v é k e n y s é g é t ; e határok közt rója le Isten, király és a haza iránt való összes kötelezettségét.
Igen, kedves magyarom, a határszéli vonalak munkássá-god határai. Szent h a t á r o k e z e k : ezek közt r i n g o t t böl-csőd : ezek közt pihennek majd kifáradt csontjaid. A föld kerekségén ez a te ö r ö k ö d ; ez a te rendeltetésed h e l y e ; ez a te hazád. „A nagy világon e kivül nincsen számodra hely ; áldjon vagy verjen sorskeze, itt élned s halnod kell." Az ország belsejében emelt emlékek pedig töltsék el szived belsejét a hazaszeretetnek lángoló sz. tüzével.
Pannónia sz. hegyén állunk. Szent volt e hegy már a m a g y a r o k bejövetele előtt is Szentté tette Sz. Márton itteni születése és i f j ú k o r i tartózkodása, ki mint római vitéz katona e hegy erdős m a g á n y á b a n j á r t fel imád-kozni. N a g y Károly, a f r a n k o k hatalmas királya, az ava-rok legyőzése után Sz. Márton tiszteletére e hegyen kápol-nát emelt.
Sok más tekintetben is nevezetes e hely. A m u l t a k emlékén merengő m a g y a r kebelben a sziv itt hangosab-ban dobog.
A honfoglaló Á r p á d apánk lábnyomain állunk. A
*) Mondotta dr Wargha Samu, a pannonhalmi főiskola igaz-gatója.
régi történelmi könyvekben olvasom, hogy nem messze innen, ott hol a Yérteshegység r ó n á r a kifut, Bánhida síkságán szemben álltak egymással, egyrészről Á r p á d n a k h o n é r t csatázó dandárai, másrészről Szvatopluk morva és szláv fejedelem fiainak létért küzdő csapatjai. M á r - m á r mindkét részről riadnak a k ü r t ö k , h a r s o g n a k a tárogatók és csensrnek a fegyverek, midőn Á r p á d szerencsés fordu-lattal felülkerekedik és az ellenséges sereget majdnem az utolsó szálig megsemmisíti. E fényes győzelem után Árpád az ő nemes seregével felvonult P a n n ó n i a hegyére ; és midőn g y ö n y ö r ű változatosságban látta a Vértesek, Bakony és K á r p á t o k i g á t t e k i n t h e t ő vidéket, melyet a h é t év előtt m é g h a z á t l a n u l bolyongott nép az ő vezérlete alatt szerzett, szive eltelt magasztos örömmel, magasztos érzelmekkel. Árpád e hegyen megpihenvén és lementében a hegy tövében fakadt forrás vizéből övéivel és lovaival együtt szomjúságát eloltván, tovább indult és az egész dunántuli vidék egész a német h a t á r o k i g meghódolt diadalmas fegyverei előtt.
N y e r t hirben és nevezetességben e hely az idők j á r t á b a n , hazánk következő századaiban. E kegyeletes hely ezeréves nemzeti létünk emlékoszlopa; nemzetünk rövid ö r ö m n a p j a i n a k , hosszú bánatéveink hű részese; a kereszténységnek h o n u n k b a n bölcsője; m a g y a r földön a megváltás jelének, a sz. keresztfának első t a l a j a ; a neme-sen polgárositó t u d o m á n y o k n a k és művészeteknek hazánk-ban első veteményes k e r t j e .
E hely többször üdvözölte magaslatain hazánk apostolát, sz. Istvánt szűz sz. fiával, Imre herczeggel ; hallotta országgyülésileg tanácskozni az életszentségét bősiséggel párosítni tudó László k i r á l y t ; tisztelte h á r m a s ormán K á l m á n királyt, a bölcs törvényhozót.
Nemcsoda, ha e nevezetes hely történeti jelentősége m a g á r a vonta a nemzetünk történetében j á r t a s tudós fér-fiak figyelmét és hogy a honfoglalás ezeréves emlékének megörökitésében e kegyeletes helyet számításba vették.
A helyszemlére kiküldött tndós férfiak tekintete e h á r m a s halom középsőjén akadt fenn, mint a honnan a legszebb, l e g t á g a s a b b kilátás esik főleg Bánhida felé, a hol az ellenséges hadak letiprásával a honfoglalás izzasztó m u n k á j a befejezést nyert.
Csakhogy az ezredéves emlék helyének ezen m e g -választása a g g o d a l m a t keltett sokak szivében. Tudva levő dolog, hogy a közéspső halmon ember-emlékezetet meg-haladó idők óta a megváltás jele, a sz. kereszt hinté fényét szerte a vidékre. Tiszteletben állott e hely mind a községi mind a környékbeli nép előtt. Oda, a Kalvária hegyre szoktunk időnként, főleg a nagyhét utolsó napjai-ban el-elzarándokolni, hogy buzgó szivvel ünnepeljük K r i s z t u s szenvedéseit; hogy felelevenitsük lelkünkben a megváltás sz. t i t k a i t ; hogy elteljünk a szent keresztből kiömlő lelki vigasztalódással ; hogy a hit, remény és szere-tetben növekedjünk ; hogy az élet küzdelmeinek foly-t a foly-t á s á r a u j báfoly-torságofoly-t és kifoly-tarfoly-tásfoly-t merífoly-tsünk.
Az intéző körök nagyon jól tudták méltányolni a hivő lelkek ezen aggodalmát és a kegyeletes helyhez k ö t ö t t vallásos érzületnek szent és sérthetetlen voltát ; de más részről a hazaifiui érzület követelményei és az egész ország óhaja elől sem lehetett kitérni ; mert
külön-RELIGIO. 169 ben a hazánk t ö r t é n e t é b e n oly nevezetességű p o n t o t nem
ékesíti a honfoglalás páratlan eseményét megörökítő emlék a mi vidékünkön.
T e h á t a vallásos érzület és a hazafiúi szeretet l á t -szott küzdeni egymással. E küzdelem folytán ismét való-nak bizonyult azon apostoli m o n d á s : „A szeretet találé-kony." A vallásos érzület és hazaszeretet kezet fogott.
N e m is l e h e t e t t m á s k é p : az igazi hazaszeretet soha sem jöhet összeütközésbe a k a t h . vallással. Hiba van ott a hazaszeretet és a polgári ügyek rendezése körül, ha a vallás sz. érzelmei sérelmet szenvednek.
És hogyan t ö r t é n t a f e n n f o r g ó esetben a m e g e g y e -zés? Ugy, h o g y — ami a fő — a kereszt a középső halomról ezután se h i á n y o z z é k ; sz. kereszt ékesitette az ott emelendő emléket. Sőt, h o g y e beállott változás foly-tán a hivek vallásos érzülete teljes megnyugvást találjon, kijelentem, hogy az előbbi Kálvária helyén igen szép templomszerü emlékmű emelkedik, mely az egész ország-ban a honfoglalás ezredik é v f o r d u l ó j á n a k megörökítésére állított hét emlék között a legszebb l e g k ö l t s é g e s e b b . Alapvonalai m á r is l á t h a t ó k . Oda fog épülni a messze
vidékre ellátható, templomszerü, m a g a s műemlék, m e l y -nek boltivezete alatt lesz Sz. Asztrik, első p a n u o n h a l m i a p á t n a k gyönyörű kivitelű állószobra, a mint a R ó m á b ó l , I I . Szilveszter p á p á t ó l hozott sz. k o r o n á t hazánk első
apostoli királyának, sz. Istvánnak á t n y ú j t j a .
Az egész épületet óriási n a g y k o r o n a tetőzi be.
jelképezve a k o r o n á b a n megszemélyesített, a m e g k o r o n á -zott apostoli király i r á n t tanúsítandó t ö r h e t e t l e n hűsé-get és e törhetetlen hűségre támaszkodó rendületlen haza-szeretetet.
E k o r o n á b ó l tör elő a m a g a s b a , égfelé megváltásunk jele, a sz. kereszt, fennen hirdetvén az emléktől éjszak kelet, del és n y u g a t n a k t e r j e d ő m a g y a r földön, hogy a kard foglalta u g y a n el e hazát, de csak a kereszt t a r t o t t a azt fenn a sz. korona á r n y é k á b a n egyesült honfiak össze-tartó erejével.
A sz. kereszt és a sz. Asztrik által hozott sz. korona harsány hangon f o g j a hirdetni nemzeti létünk második évezredében utódainknak és unokáink maradékainak, nem-zedékről nemzedékre, hogy csak a sz. kereszt hitében j lesz a második évezredben is győzelem és üdv, boldog-ság és m e n e d é k ; a korona intő jel lesz e r r e : „Hazádnak rendületlenül légy híve óh m a g y a r ! "
T e h á t a régi Kálvária helyén igen szép, kereszttel tündöklő, koronával betetőzött, sz. Asztrik szobrát ma-gába záró, szentélyszerü műemlék e m e l k e d i k ; és igy csak szaporodnak e kegyeletes helynek vallásosságot és haza-szeretetet egyaránt ápoló emlékei.
Ily országos emlék színhelye lesz a középső halom, í g y szükségessé vált a Kálváriának más helyre való át-tétele. A rendelkezésre álló helyek közöl a Boldogasszony kápolna tőszomszédsága tetszett legalkalmasabbnak, mint amely a község felett szintén elég tekintélyes magasság-ban emelkedik; elvonultsága miatt az imámagasság-ban való elmé-lyedésre háboritatlan és az előbbi helynél is csendesebb;
az emiitett kápolna látogatóinak hozzáférhetőbb és oly fekvésű, hogy idővel épitendő kereszt-uti állomásokkal teljes Kálváriává könnvü szerrel kibővülhet.
E z t t a r t o t t a m czélszerünek felemlíteni azon aggo-dalmakkal szemben, melyek t ö b b e k n e k szivét elfogták a p a n n o n h a l m i Kálváriának áthelyezése miatt.
(Folytatjuk.)
K A T H , E G Y E S Ü L E T I É L E T .
A magyarországi kath. egyesületek orsz. kongresszusa
szakosztályainak határozati javaslatai.
(Vége.)
IV Szakosztály.
K a t h o l i k u s legény- és muokás-egyesületek.
1. A kath. legényegyletek országos szervezése.
E l ő a d ó : Schiffer Ferencz.
A k a t h o l i k u s l e g é n y e g y e s ü l e t az iparossegédek erkölcsi és g y a k o r l a t i kiművelését czélozza és negyven
év óta életrevalóságáról fényes bizonyságot tett, azért a k a t h o l i k u s egyesületek nagygyűlése, a m a g y a r o r s z á g i nm.
püspöki k a r t felkérendőnek határozza, h o g y :
1. a katholikus legényegyesület országos szervezte-tését elrendelni és az egyes e g y h á z m e g y é k b e n létező és még létesítendő katholikus legény egyesületekket erkölcsi magas t á m o g a t á s u k b a n részesíteni m é l t ó z t a s s a n a k ;
2. hogy az i f j ú n ö v e n d é k p a p s á g n a k a l k a l m a nyíljék, a legényegyesület magasztos eszméjével, annak belélete, szervezete és szellemével g y a k o r l a t i l a g is megismerkedni, a kongresszus azon alázatos kérelemmel fordul a n m . püspöki karhoz, hogy részint az intézetben való előadások, részint pedig a katholikus legényegyesületekben való tényleges közreműködés által mintegy előkészítő elnöki tanfolyamot szervezi m é l t ó z t a t n á n a k , h o g y igy a legény-egyesület szervezésében, vezetésében már bizonyos előismereteket vigyenek ki m a g u k k a l az életbe s igy k a t h o -likus legényegyesületek terjesztésében részint mint lelkes apostolokat, a kezdet nehézségein tul esve, részint a m e g -levő egyesületek vezetésében buzgó és előkészített, g y a k o r l o t t a b b elnököket n y e r j e n e k egyesületeink.
II. A mesterinasok védelme és nevelése.
Előadó : Fokorny Manó, a kath. tanonczokat védő egylet igazgatója.
I. A katholikus egyesületek országos kongresszusa az 1884. évi X V I I . t. cz. 62. és 83. szakasza értelmében követeli, 1. hogy az iparosok és iparos tanoncziskolák necsak ne akadályozzák az iparos tanuló i f j ú s á g o t a vasár napi és ünnepi isteni tiszteleten és más szükséges vallás-gyakorlatokon való rézsvételben, hanem a r r a nevelői köteles-ségüknél fogva h a t h a t ó s a n serkentsék i s ; 2. hogy a vallás-tanítás mindamaz iparos tanoncziskolákban, a hol eddig sajnosan hiányzott, lehetőleg a mesterinasok v a s á r n a p délutáni szabad idejének kímélése mellett, sürgősen behozassák.
II. Tekintettel a nagy veszélyre, a mely az iparos-i f j u s á g koraiparos-i megromlásában rejliparos-ik, melegen ajánlja a kongresszus a mesterinasok testi-lelki gondozására szolgáló katholikus szellemű inasmenedékhelyek felállítását és fel-virágoztatását, annyival is inkább, m e r t ezek a katholikus legényegyesületek működésére is ó h a j t o t t előkészítést n y ú j t a n a k .
III. A kath. munkás egyesületek-, mesteregyletek és gazda-egyesületek alakítása.
Előadó : Dr. Vargha Dezső plébános.
1. A magyarországi kath. egyesületek első orsz.
kongresszusa szükségesnek tartja a munkások vallás-erkölcsi és anyagi érdekeinek oltalmára mielőbb kath.
munkás egyletek alapítását.
2. Szükségesnek tartja, hogy a kisiparosok verseny-képességének fokozására es a kisiparnak nehéz helyzetéből való kiszabadítására katholikus mesteregyletek alakitandók szövetkezeti alapon.
3. A mezőgazdaság válsága, mely súlyával első sorban a kisgazdákra nehezedik, halaszthatatlanul meg-követeli, hogy a kisgazdák gardakörökbe, hitelszövet-kezetekbe tömörittessenek, hogy az idők súlyos bajaival könyebben megküzdhessenek.
4. A fent jelzett czélok elérésére mindenekelőtt szükséges szolczialis és közgazdasági állapotaink felisme-rése ; miért is megkeresendő a nmlts. püspöki kar, hogy papnevelőintézeteiben a szocziológiának és nemzetgazdaság-nak kapcsolatban az ethicával és a cánoni joggal való tanítását elrendelni méltóitatnék, mely alkalommal az ily irányú egyesületek czélja, rendeltetése és szervezése a növendékpapságga! megismertethető volna. Ugyanez történ-hetnék, röviden és gyakorlati módon a tanítóképzőkben is.
5. A Szent-István-Társulat, mely már eddig is oly szép eredményeket mutathat fel az egyesületi eszmék irodalmi terjesztése körül, megkérendő, hogy egy alapos és gyakorlati munkában ismertesse a fentnevezett egyesüle-teket az intelligens közönség előtt, a népnél pedig a népiratkák utján iparkodjék, mint eddig is, azoknak propagandát csinálni.
6. A nagymélt. püspöki kar hódolatteljesen meg-keresendő, hogy körleveleikben a nevezett czélu egyesü-leteket papságuk figvelmébe ajánlják, az esperesi kerületek telhivandók, hogy kerületi gyűléseiken ily egyesületek megalakításáról tanácskozzanak.
IV. A magyarországi kath. kisiparosok országos segitő-és nyugdij alapjáról.
Előadó : Cliobot Ferencz plébános.
A budapesten összegyűlt katholikus egyletek fel-adatukká fogják tenni, hogy a magyarországi katholikus kis'parosok és munka'zok az 1891. XIV. törfényczikk keretén belül betegsegélyző pénztárakat alapítsanak a keresztény szeretet tanainak alapján.
A budapesten összegyűlt katholikus egyletek fel-karolják egy kisiparosok és munkások számara alapítandó országos nyugdij intézet eszméjét a keresitényszeretet és buzgóság alapján.
V. A kath. ifjúsági egyesületekről.
Előadó: Streicher József plébános.
1. A katholikus egyletek országos kongreszszusa szükségesnek tartja, hogy a földműves ifjúság vallás-erkölcsi és hazafias szellemben való képzése czéljából a katholikus legényegyletek mintájára katholikus ifjúsági egyletek alakíttassanak.
2. Oly helyeken, hol a földművelők mellett csekélyebb-számú iparosifjak találtatnak „Sz. József egyletek" alaki-tandók.
3. A kongresszus hódolattal felkéri a nagyméltóságú püspöki kart, hogy a „Katholikus ifjúsági", illetve a
„Sz. József egyletek"' ügyét magas figyelmére méltatni és azoknak minél szélesebb körben való elterjedesét hathatós pártfogása által elősegíteni kegyeskedjék.
V E G Y E S E K .
— X I I I . Leo pápa egyik nevezetes legújabb nyilatkozata. A b b ó l az alkalomból, h o g y az olasz k a t h o l i k u s o k e n a p o k b a n F i e s o l e b a n k o n g r e s s z u s t t a r -tottak, k ö r n y e z e t e előtt i g y n y i l a t k o z o t t : „A szavak heve, ha t e t t e k n e m követik, lassankint kihűl s a legszebb beszédek m e d d ő k m a r a d n a k . A szavak n y o m á b a n t e t t e k n e k kell k ö v e t k e z n i ü k . Olaszország-m i n d e n p l é b á n i á j á b a n , a hivek száOlaszország-mára Olaszország-m e g kell alkotni a katholikus k ö r ö k e t (Comitati parrocchiali.)"
A b b a n a szerencsés helyzetben v a g y u n k , h o g y ezt mi i t t a „Religio"--ban M a g y a r o r s z á g r a nézve m á r l ö év előtt h i r d e t t ü k , kitűzve czélul, h o g y m i n d e n falu-b a n „hármas e g y s é g " l e g y e n : t e m p l o m , iskola és a k a t h . társulati liáz ! H a már akkor m e g k e z d t ü k volna a kath. n é p t ö m ö r i t é s é t a h o n f e n t a r t ó ker. k a t h . vallás v é d e l m é r e , a szabadelvű zsebrákoknak nehezen sikerült volna az országra az e l k e r e s z t é n y t e l e n e d é s elvét tör-v é n y b e f o g l a l t a n rátukm álni.
— Személyi hir. A'z egri főszékesegyháznál, m i u t á n Végh K á l m á n képezdei t a n á r s e g y h á z m e g y e i hitszónok csányi lelkészszé n e v e z t e t e t t ki, e g y h á z m e g y e i hitszó-n o k s á g r a főp. kihitszó-nevezést Xyizhitszó-nyay I v á hitszó-n és Sahitszó-nkovits I g n á c z n y e r t e k .
— Milléniumi kath. ünnep. A n a g y v á r a d i k a t h . kör elhatározta, h o g y f. évi o k t ó b e r 4-én milléniumi ü n n e p e t t a r t . A t ö r t é n e t i felolvasásra Karácsonyi J á n o s drt. az akadémia lev. t a g j á t k é r t é k fel.
— Milléniumi kath. ünnep. A n a g y v á r a d i k a t h . kör elhatározta, h o g y f. évi o k t ó b e r 4-én milléniumi ü n n e p e t t a r t . A t ö r t é n e t i felolvasásra Karácsonyi J á n o s drt. az akadémia lev. t a g j á t k é r t é k fel.