EGYHÁZI TUDÓSÍTÁSOK.
B u d a p e s t , aug. 14. Szemökle mondta protestáns atyánk-fiainak az igazat — a „Hazánk" Darányi Ignácz miniszter
és a komáromi ref. egyházmegye főgondnokának ez utóbbi minőségében véghezvitt székfoglalása alkalmából.
Darányi miniszter Tisza Kálmánnak, a mai felfordult állapotok szerzőjének legmeghittebb emberei közé tartozik.
Nem csoda tehát, ha a főgondnok helyett a pártminiszter szólott belőle, Tisza Kálmán intimusa nagyon helyesli, hogy a protestantizmus, Tisza K. vezérlete alatt, azonosította magát a vallástalanságban végződő radikális egyházpolitiká-val s lelke egész hevével helyesli a mi történt s a protes-táns vallás jövőjét kedvező szinben látja.
Ez ellen a felfogás ellen száll sikra a „Hazánk"
teg-; napi vezérczikkelye, mely megérdemlett leczkében részesiti a méhében vallási elzüllést és feloszlást rejtő radikális
! egyházpolitikát vakon követő protestáns atyánkfiait.
A'czikkely feje és dereka ezt m o n d j a :
„A mikor a gyakorlati élet nagyon sötét képet mutat a gazdálkodó elmék a theoriával vigasztalják meg magokat.
Igy merített ma Darányi Ignácz földmivelési miniszter solatiumot az elméletből, mikor mint a komáromi ref. egy-házmegye most megválasztott főgondnoka elfoglalván Beöthy Zsigmond örökségét, elmélkedett a protestantizmus
feladataí-\ ról s kereste igazolását a radikális egyházpolitikának.
Mennyire igaz és őszinte volna a mi örömünk, ha Darányi Ignácz főgondnoknak a protestáns élet jövendő alakulásába vetett rózsás reményében, hivő hitében mi is osztozkodhatnánk s ugy tekinthetnők azt az egyházat, mint a minőnek Magyarország legnehezebb idejében mutat-kozott, mikor erős bástyáját képezte az alkotmányosságnak
! s rajta megtörött az abszolutizmus hatalma.
De fájdalom az egyházi élet nem fejlődött az alkot-mányossággal, sőt szomorunál-szomorúbb tünetei mutatkoz-tak annak, hogy a protestantizmus nem találta meg kellő helyét, helyes irányát éppen akkor, mikor az alkotmányos élet benső erőinek a kifejlesztését támogathatta.
Darányi bizik abban, hogy szabad országban, az alkot-mány védelme és oltalma alatt ezt az egyházat fel lehet virá-goztatni. Bennünket másra tanit a legközelebbi múltnak a szomorú története. Ez az egyház elbizakodott a protestáns
! miniszterelnökökben, a protestáns miniszterek erejét túl-becsülte s belement az agresszióba akkor, a midőn tapinta-tos és okos védelemre lett volna szüksége. Engedte az igazi presbyterianus szellemnek a megpusztulását, személyes kul-tuszt űzött, veszedelmes radikális elveket követett, meg-helyeselt mindent, a mi az államhatalomtól jő, kritika nél-kül fogadta az állami intézkedéseket s birálat nélnél-kül ment bele abba a helyesen kijelölt feladatnak a végzésébe, hogy az egyházaknak kötelességök az állameszmét is szolgálni- Ez a czél helyesen van kitűzve, de a tétel nincs helyesen formulázva,
tiELKilU. 113 mert mi az egyházaktól kivétel nélkül többet követelünk.
Köve-teljük tőlük a tiszta magyar hazafiságot, értve alatta a minden , magyar ember szivében megfogamzott és ébren élő hazafi-ságot, a mi szerintünk többet jelent, mint az állameszme szolgálata. Az, hogy miként és hogyan szolgáljuk az állam-eszmét, pártok között állandó vita lehet: mig a magyar hazafiság tantétele vitát nem tür meg. És éppen az, hogy a protestantizmust mai vezérei belevitték az állameszme olyan szolgálatába, a mely nemcsak megtűri a vitát, hanem egészen jogosult felfogás szerint az igazi szabadelvfiségnek a legtisztább elméletével is ellentétben áll, oka annak, hogy a protestáns egyház nehéz helyzetbe jutott. Megrendült annak belső konstitucziója, felekezetközi állása pedig soha nem volt prekariusabb, mint most. És ha hozzáveszszük ehhez, ; hogy az egyháznak kapuin zörget a felekezetnélküliség, szö- :
vetségese nincs, az állam vele szemben mostoha s a kifacsart czitrom szerepét kapja azért, mert rászolgált arra, hogy az • uralkodó politikai áramlatok között a leghatalmasabbat tá-mogatta : teljesen tiszta képét adtuk a protestantizmus mai helyzetének.
Ezt a belsőleg meghasonlott felekezetet az egyház-politikai reform nehéz helyzetbe sodorta. Ezt a diagnózist j mutatja a protestáns sajtó, s ugyan ennek a nehéz beteg- I ségnek a tünetei látszanak amaz egyházi gyülekezeteken, a i melyek szűkebb körben folyván le, nem országos szabadelvű : notabilitások viszik bennök a szót s több őszinteséget mutat-nak, mint az autonomia ama gyűlései, melyek országra szóló nyilatkozatokat vannak hivatva produkálni."
Vajha protestáns atyánkfiai e testvéri figyelmeztetést ; szivökre vennék s a radikális valláspolitikának, mely vallás- ! talansággal végződik, Magyarországra való erőszakolásától s i az erre törekvő pártok pártolásától elállanának!
Kalocsai f ő e g y h á z m e g y e . A papi jövedelmek össze-írása ellen felmerült egynémely aggodalmak eloszlattatnak. —
A kalocsai főegyházmegye papsága hálás köszönettel vette a következő íőp. körlevelet:
A lelkészi és segédlelkészi jövedelmek hiteles össze-írására vonatkozólag f. évi ápril hó 28-án 1836. sz. és junius hó 15-én 2508. s7. a. kiadott rendeleteim alkalmá- ' ból főegyházmegyém egyes kerületeiből oly aggodalmak közöltettek velem, melyeknek eloszlatása végett jónak láttam a következőket kedves papságom tudomására hozni :
a) Az összeírás foganatosítására vonatkozó meg- j hagyást a lelkészkedő papság közvetlenül illetékes főpász-toraitól kapta, kik iránt kánoni engedelmességgel tartozik, s kikre ennélfogva a felelősség is hárul.
b) Az ily összeírásnál, főleg a közhitelesség szem- 1
pontjából, a közigazgatási közegek közreműködését mel- j lőzni alig lehet. Aminthogy nálunk Magyarországon századok óta tényleg mindig szokásban volt, hogy a kánoni visttatiók alkalmával is a közigazgatási kiküldöttek mint hiteles tanuk szerepeltek.
c) Mentül hívebben, azaz a valóságnak megfelelőb- | ben fognak ezen összeírások eszközöltetni, annál kevésbbé : lesz oka a lelkészkedő papságnak a fölött aggódni, hogy annak alapján igazságtalan állami adó fog reá rovatni.
d) Maga az összeírás ténye semmikép sem praejudikál
az érdemleges kongruarendezés szorosan kánoni meg-oldásának. Minthogy az összeírás kizárólag a tényleges jövedelmi állapot hiteles megállapítására szorítkozik.
e) Illetékes oldalról az iránt még egyáltalán nem történt döntés, vájjon a kongruarendezés czéljából a lelkészi javadalmak is megadóztasanak-e vagy sem.
f) Ha a körülmények ezen megadóztatást múlhatlanul megkövetelnék, az semmi esetre sem fog az Egyház Fejének beegyezése nélkül megtörténni, kinek kétségtelen joga van a javadalmaknak ilyetén megterheltetését elren-delni. »
Végül a kedélyek megnyugtatására a magam részé-ről is ugyanazt jelentem ki, a mit a Bíboros Herczeg-Primás 0 Főmagassága egyházmegyei papságához f. év1
junius hó 20-án 2891. sz. a. kibocsátott rendeletében kijelentett volt, — ami különben magától is értetődik, — hogy t. i. a papi jövedelmek összeírása után a kongrua érdekéhen foganatasitandó oly intézkedésekhez járulhatok csak, melyek a kánoni törvényekkel, a püspöki jogokkal és a papság függetlenségével nem ellenkeznek.
Budapest, 1896. aug. 3.
György, érsek.
S z é k e s f e j é r v á r , aug. 10. Szent István ünnepének rendje a székesfejérvári egyházmegyében. —
Megjelent a következő főp. körlevél:
Ad festum Sancti Stephani Regis quo solemnius hoc anno agendum ordino sequentía :
1. In primis vesperis festi Sancti Stephani post salutatio-nem Angelicam, parva interiecta mora, in honorem S. Stepha-ni RegStepha-ni Nostri Conditoris et Apostoli pulsentur per horae quadrantem omnium Ecclesiarum campanae similiter die ipso festő mane, post Salutationem Aogelicam. Populus autem fidelis praevie de isthoc campanarum pulsu eiusque significatione e sacro ambone edoceatur.
2. Festo ipso, quantum fieri potest ornatae sint Ecclesiae arborum frondibus ; ara autem etiam floribus.
Concio sacra hora consueta celebret beneficium S. Ste-pbaLi illud summum, quod suae praebuit genti, et quocum etiam regni sui firma posuit fundamenta, omnique eius providit prosperitati, Sanctos inquam labores tanti Apostoli, quibus gentem Suam in Sanctae Matris Ecclesiae collocavit sinu. Inflammet haec Sacra concio corda fidelium ad imitandum S. Regis exemplum, in Sancta Catholica fide, cum in publica tum in privata vita, constanter profitenda, sequenda, tuenda, in testando constanter fidelissimo amore et obsequio in Sanctam Dei Ecclesiam, eiusque Visibile Caput.
Post sacrum cantatum missae Sacrificium, piissima cum devotione. clare. distincte recitet Sacerdos orationem Pauli" Principis Esterházy, Regni olim Palatini, quam litteris nieis circularibus 27-a Decembris a. 1895. n.
2748, ad Curatores animarum dimisi ; dein recitet cum populo fideli sequentem orationem : Szent István királyunk, e szent ünnepeden ünnepélyesen igerjük, hogy hatholikus szent hitünket, a melyet szent buzgalommal terjesztettél édes hazánkban, a Te dicsőséges példád szerint, hűségesen, rendületlenül fogjuk vallani minden körülmények között,
utolsó lebelletünkíg ; imádkozzál érettünk, imádkozzál királyunkért, imádkozzál örökségedért, édes magyar hazánk-ért. Huic autem orationi iungantur tria Pater et A<>e, in honorem eiusdem Sancti Regis.
Teés, die 10-a Augusti, 1896.
P H I L I P P U S m. p.
episcopus.
KATH. TEVEKENYSEG.
Országos Pázmány-Egyesület.
F. hó 12-én több budapesti katholikus lap szerkesz-tője, illetve szerkesztőségének képviselője, tekintettel főleg a kath. időszaki sajtó, vagyis az u. n. hírlapirodalom terén legújabb időben beállt lendület és gyarapodás következmé-nyeire s még inkább a magyar katholikus publicisztika jövő fejlődésének és nagy hivatásának igényeire, Magyarország jelen és jövő katholikus iró nemzedéke számára, a fenti czim alatt, egy különleges iró-egyesület vagyis szövetség alapszabályainak tervezetét vitatták meg s készítették el nagyjában és főbb vonalakban, mely terv a „Magyar Állam"
és az „Alkotmány" mai számában jelenik meg, a végből, hogy fölötte országos eszmecsere induljon meg, a katholikus egyesületek első kongresszusában való kezdőd éssel s a katholikus szellemű irók mellette vagy ellene való dönté-sével.
A létesítés sarkpontja a magyar katholikus irók ez uj egyesületének a Szent-István-Társulat tudományos és iro-dalmi osztályához és a budapesti Katholikus Körhöz való viszonyának helyes megalapításában rejlik. Mindenesetre meg fog kelleni s mégis lehet találni kivált a Szent-István-Társulat tudományos és irodalmi osztályával az uj irodalmi egyesületnek az összekötő kapcsot, mi, e sorok írójának igénytelen véleménye szerint, a Szent-István-Társulat tudományos és irodalmi osztályának létesitésében egyrészről, másrészről pedig a tervezett uj irói egyesület tervezésében nyilvánuló törekvés összeférhetőség ének kimutatása által érhető el, a minek eredménye katholikus feladataink jól felfogott érdekében koránsem lehet valami duzzogó és rivalizáló szellemből fakadó visszavonás és megoszlás állandósítása a katholikus irók között, hanem egyesegyedül a katholikus irói tevékenységnek testvéri szeretettől és kölcsönös nemes nagyrabecsüléstől sugallt nagyobb és nagyobb körökre való kiterjesztése és megfelelő felszerelése.
A Szent-István-Társulat tudományos és irodalmi osz-tálya. az ő akadémiai színvonalával, maradjon a katholikus tudósok és irók magasabb élite-társasága ; az országos Páz-mány-egyesület igyekezzék a társadalmi élet terén küzdő minden katholikus irót, de kivált az időszaki irodalom mun-kásait, lehetőség szerint valamennyit kebelében egyesíteni, erkölcsi és anyagi támogatással körülvenni s ez által a Szent-István-Társulat tudományos és irodalmi osztályának mintegy nevelő, előkészítő iskolájává lenni. Ennyit ma. A kath. irókon magukon fordúl meg, hogy mi hogyan legyen.
Ugy lesz, a hogy ők akarják. De ám legyen valami! Ebben a millénáris esztendőben menjünk itt is egy lépéssel előbbre !
K A T H . E G Y E S Ü L E T I É L E T .
** A budapesti Páli szent Vincze egyesület XXVIII-ik évi rendes közgyűlését folyó 1896 évi augusztus hó 18 -an délelőtt 11 órakor a központi papnövelde dísz-termében (IV. papnövelde utcza 7. sz. I. em.) t a r t j a ; és ezen közgyűlés után közvetlenül a Magyarországi szent
Vincze értekezletek központi tanácsa évi gyűlését fogja megtartani ; melyre az összes magyarországi szent Vincze értekezletek elnökei és esetleges képviselői tisztelettel kéretnek.
-f- Az országos közp. kath. legényegylet negyven éves fennállása emlékére ünnepélyt rendez, melynek műsora a következő: a) 1896. aug. 19-én délután 6 órakor diszgyülés, melyet társas vacsora követ; b) 1896. aug.
20-an reggel 6 órakor az összes kath. legénvegyesületnk az egyesületi házból elindulnak, hogy a Szent-István-n-ipi körménetben részt vegyenek, c) 1896. aug. 20-án délután 6 órakor diszelőadás „Az ipar diadala" czimmel. Szövegét irta Rosty Kálmán S. J., zenéjét szerzé Vavrinecz Mór.
Következik társas vacsora.
= Az Aquinói-Szent-Tamás-Társaság a katholikus egyesületek országos nagygyűlése alkalmából az 1896 évi augusztus hó 19-ikén, szerdán, d. u. 5 órakor, Budapesten, a középponti papnevelő-intézet dísztermében (IV. ker., Papnövelde-utcza 7. sz. I. emelet: Aula) rendkivüii
fel-olvasó g> ülést tart, melyre a Tarsasag alapító pártoló es rendes tagjait, valamint az erdeklődő közönséget tiszte-lettel meghívja Budapesten, 1896. augusztus bó 9-én, az elnökség. Tárgysorozat: 1. Elnöki meguyitó. 2. Dr Gyiirky Ödön rendes tag telolvasasa: A bölcselettudomány Magyarországban. 3. Dr Szalay Hubert rendes tag fel-olvasása: A lélek szellemisége sz. Tamásnál. 4. Dr Kiss János rendes tag felolvasása : A bölcselettudomány magyar nyelve.
IRODALOM.
*** A felső oktatásügy Magyarországon. Az 1896-iki ezredévi országos kiállítás alkalmára a vallás és köz-oktatásügyi m. kir. miniszter megbízásából. írták dr Breznay Béla, Kenessey Béla, dr Schneller István, Kovács János, Schill Salamon, dr Vécsey Tamás, dr Hőgyes Endre, dr Beöthy Zsolt, dr Pisztóry Mór, dr Szabó Dénes, dr Finály Henrik, dr Kanitz Ágost, Jámbor Gyula, dr Bozóky Alajos, dr Horváth Ödön, dr Mann Jakab, dr Márki Sándor. Budapest, Hornyánszky Viktor könyvnyomdája 1896. 8-r. 824 1.
(Vége.) Tartalom-jegyzék.
V. Jogakadémiák.
A kir. jogakadémiák é s kath. joglyceumok. Irta Bozóky Alajos 743. 1.
1. Általában. A vidéki jogtanodák helye közoktatás-ügyünk keretében 743. 1. A kir. jogakadémiák szervezete az 1777-iki Ratio educationis alapján 744. 1. Az 1808-iki Ratio educationis 746. 1. Az 1850. és 1855-iki újjászervezés 747. 1. Az 1861-iki átalakítás 747. 1. Az 1867 iki
tan-1 tan-1 5 rendszer 748. 1. A jelenlegi tanulmányi rend 749. 1. Az
1874 : XXXIV. t.-cz. 751. 1. II. Különösen. 1. A kassai állami jogakadémia 752. 1. 2. A pozsonyi kir. jogakadémia 755. 1. 3. A nagyváradi kir. jogakadémia 758. 1. 4. Az egri érseki joglyceum 764. 1. 5. A pécsi püspöki j o g l y c ' u m 767. 1.
Protestáns vallásfelekezetek által fentartott jogaka-démiák. Irta Horváth Ödön 770. 1.
Bevezetés és visszapillantás azoknak a protestáns tanintézeteknek múltjára, a melyekben a jogi oktatás napjainkig megszűnt. A pozsonyi ág. ev. főiskolaban 772 1. A losonczi ev. reí. főiskolában 773. 1. A selmecz-bányai ág. ev. főiskolában 776. 1. A késmárki ág. ^v.
főiskolában 773. 1. A nagyszebeni ág. ev. főiskolában 774. 1. A kolozsvári unitárius főiskolában 775. 1. A soproni ág. ev. főiskolában 775. 1. A gyulafehérvár-nagyenyedi ev. ref. főiskolában 776. 1. A székely-udvarhelyi ev. ref. főiskolában 776. A kolozsvári ev. ref. főiskolában 777. 1. A marosvásárhelyi ev. ref. főiskolában 777. 1. A pápai ev. ref. főiskolában 778. 1. A jelenleg fennálló protestáns jogakadémiák. A) Az ág. ev. vallásúak
jog-akadémiája : Az eperjesi ág. ev. jogakadémia 781. 1. B) Az ev, ref. vallásúak jogakadémiái : a) A debreczeni ev.
ref. jogakadémia 785. 1. b) A m. szigeti ev. ref. j o g -akadémia 789. 1. c) A kecskeméti ev. ref. jog-akadémia 791. 1. d) A sárospataki ev. ref. jogakadémia 795.
7 7 3 - 7 9 8 . 1.
VI. Függelék.
Bábaképző-intézetek. Irta Mann J a k a b . . . 801. 1.
Az 1873-iki fordulat a fellendülés felé 801. !.
Történeti és statisztikai adatok a pozsonyi m. kir. bába-képezdéről 803. 1. A nagyváradi m. kir. bábaképezde 805. 1. A szegedi m. kir. bábaképezde 806. 1. A nagy-szebeni m. kir. babaképezde 808. J. Az ungvári m. kir.
bábaképezde 808. 1. Tanügyi adatok valameunyi intézet-ről 810. 1. Klinikai adatok 814. I. Irodalmi mukálatok 816. 1.
— A mohácsi ütközet. A hazánk történetében oly nagy jelentőségű forduló Ipontot képező mohácsi csatáról annak mindennemű vonatkozásaiban, minden eddigi leírás-nál kimérítóbb képet nyújt Fraknói Vilmos a tízkötetes milléniumi történet most megjelent 78., 79. és 80. füzeté-ben. Ennek a csatának leirását eddig csak hazai források után ismertük. Most azonban, hogy közzé tették és magyar nyelvre is leforditották Szulejman török szultán tábo-rában az általa vezetett hadjáratok történetéről irt hi-vatalos naplókat, ennek a csatának lefolyása más ol-dalról is meg van világítva. Ezen kivül Fraknói Vil-mos kritikailag állítja egybe Brodarics Márk szerémi püspök és kanczellárnak és másoknak egykorú feljegyzéseit, valamint a külföldi hírlapok adatai nyomán a mohácsi csata történetét, melynek leírása sehol oly kimerítően és akkora pontossággal megírva nem volt, mint most a nagy tör-ténelmi mű IV. kötetében. A szöveg mellett két igen érdekes hasonmásban két ujságlapot mutat be a mohácsi csatáról.
Ezek az ősujságok körülbelül olyan alakban és kiállításban jelentek meg, mint késő korcs unokáik, a vásári ponyvákon árult „históriák." Még a rajzok is hasonló kivitelűek.
Ezen-kivül Kupelwieser összeállítása nyomán bemutatja Fraknói a mohácsi ütközet pontos térrajzát, mely a két hadsereg állásait a csata kezdetétől annak befejezéséig tünteti fel. A nagy történelmi nevezetességű Mohács köz-ség jelenlegi távlati rajzát, a Dunáról tekintve, Cserna Ká-roly rajzolta le igen sikerülten. A nagy és szomorú jelen-tőségű eseménynek ily kimerítő és eredeti kutatásokon ala-puló megvilágítása is fényesen bizonyítja, hogy mily jó uton járt az Athenaeum, amikor a magyar nemzet történetének megírását több tudósra bízta, kik közül mindegyik abban a korszakban, melynek megírására vállalkozott, teljesen ott honos és járatos és ennélfogva nem az eddigi könyvekben elszórt tévhiteket terjeszti, hanem a levéltárak, okmányok és egyéb egykorú források tekintetbe vételével önálló uton járva igaz, bebizonyosodott dolgokat ir le. A nagy vállalat
negyedik kötete már befejezéshez közeledik és szeptember közepén megjelenik.
— Irodalmi jelentés. Az iskolai év közeledtével van szerencsém m. t. kartársaim szíves figyelmét felhívni.
„A róm. kath. egyházi Szertartások tankönyve" cz. munkám második kiadására. Alkalmas polgári iskolák, középiskolák alsó- és elemi iskolák felsőbb osztályai számára, valamiat a híveknek házi olvasmányul. Terjedelme 74 lap, ára kötve 30 kr. Megrendelések hozzám intézendők. Tisztelettel Vác/.
1896. aug. 10. Bucsek István theol. tanár, hitoktató.
Irodalmi rovatunk egyik állandóvá vált, mert olva-sóink rokonszenves és érdeklődő fogadtatásában is részesülő nagyobb szabású műve a SzalayBaróti irta „ M a g y a r n e m -zet t ö r t é n e t e " melynek most vettük a 43-ik füzetét, mely-ben a habsburg-házbo'l való királyok elsője, I. Ferdinándnak magán uralkodásának (1540-től 1564-ig) a története folyik tovább autographokban s autogrammokban különösen gazdag e füzet s következő illusztrácziókat tartalmazza. Igen sike-rült a külön műmelléklet, mely II. Rákóczy Ferencz elfo-gatását ábrázolja, jeles festőművészünk, Benczúr Gyulának ismert festménye utáni hatásos reproduktióban. Aztán j ö n : V. Károly császár öregkori arczképe. Martinuzzi állí-tólagos kálváriája. Krisztus alakja Martinuzzi állíállí-tólagos kálváriáján. Castaldó emlékérmének hátlapja, Castaldó emlék-érmének előlapja. Martinuzzi meggyilkolása. Szondy György aláírása. Losonczy István sajátkezű levele Báthory Endre erdélyi vajdához. Szolnok ostroma 1552-ben, Dobó István, Eger hős védőjének síremléke, Dobó István és társai levele Nádasdy Tamás nádorhoz, Castaldó arczképe, Dobó István aláírása, Izabella királyné síremléke.
H I V A T A L O S .
: Keresztény bölcselet a budapesti kir. m. tnd. egye-temen.
Pályázati hirdetés. 41,403. szám. A budapesti kir.
magyar tudomány-egyetem hittudományi karánál újonnan rendszer esitett hittudományi bölcseleti*) nyilvános rend-kívüli tanszék betöltése czéljából pályázat hirdettetik.
Az illetmények, melyekre e tanszék jogosít, évi ' 2000 frt fizetés. 400 frt lakpénz és minden öt évi szolgálat
után, a 25-ik évig bezárólag, 200 frt ötödéves pótlék.
*) Értsd : keresztény bölcseleti
A pályázatban csak a k a t h . egyházi rendhez tartozó férfiak vehetnek részt, a kik a k o r u k a t és szakképzettsé-g ü k e t iszakképzettsé-gazoló okmányokkal, életrajzi vázlattal és püspöki elbocsátó levéllel felszerelt folyamodványaikat a vallás-és közoktatásügyi m. kir. miniszterhez czimezve, 1866.
évi szeptenber hó 25-éig, a budapesti kir. m a g y a r tud.
egyetem hittudományi k a r á n a k dékáni hivatalánál n y ú j t -sák be.
V E G Y E S E K .
*** Föpásztori megnyugtatók a kongrua-ügy rendezése végett előirt jövedelemösszeirás által k e l t e t t a g g o -dalmakra. — L a p u n k fentebbi r o v a t á b a n veszik t. olva-sóink Császka György kalocsai érsek ur főp. l e v e l é t ; itt pedig arról a d h a t u n k tudósitást, a mit ő emja Vaszary Kolos bibornok h g p r i m á s tett, ebben az iráuyban. Köz-tudomású dolog, hogy a váczi egyházmegye 15 esperesi kerületének képviselői értekezletet t a r t o t t a k és abból m e m o r a n d u m o t küldtek az ország biboros hgprimásához, j kérve, hogy a g g o d a l m a i k a t oszlassa el. Ő emja, B a l a t o n - | Füredről kelt levelben, m é g julius hó végén azt irta az j értekezlet vezérének, dr. Kazaly I m r é n e k , hogy élőszóval szívesen szolgál felvilágosítással, csak j ö j j e n e k hozzá, j Kazaly dr., A r n d o r f f e r cz. kanonok, M a t e j k a és Mócza esperesek társaságában, most csütörtökön j á r u l t ő e m j a 1
színe elé, a ki a m e m o r a n d u m p o n t j a i r a oly felvilágosi- i tásokat adott, melyek a tisztelgőket teljesen kielégítet-ték és m e g n y u g t a t t á k . Most t e h á t nincs egyéb h á t r a , j mint hogy az összeírás lelkiismeretes p o n t o s s á g g a l men- ; nél előbb m e g t ö r t é n j é k . Bizalom és engedelmesség a f ő -pásztorok iránt — ez a p a p s á g igazi erőssége, melybe ha bet vonul, lelkessége bevehetetlen lesz minden j ö t t m e n -áramlattal szemben.
— Harsona-négyes a budavári Mátyás templom tornyán. E hónap 15-én, Nagy-Boldogasszony napján, az esti 8 órai harangszó után régi egyházi dalokat adnak elő. Az énekeket a 86-dik gyalogezred zenekarának tiz t a g j a fogja játszani, a következő sorrendben : 1. Óh dicső-séges Asszonyság (1493,) 2. Angyaloknak nagyságos Asz-szonya (1509). 3. Felvitetett magas Mennyországba (1951)-4 Bűnösök kegyes segitsége (1508). 5. Ö r ü l j dicsőséges szép Szüz. (1651). 6. Boldogasszony Anyánk (a török hó-doltság korából.) 7. Szózat. Az énekeket a harsonások
— Harsona-négyes a budavári Mátyás templom tornyán. E hónap 15-én, Nagy-Boldogasszony napján, az esti 8 órai harangszó után régi egyházi dalokat adnak elő. Az énekeket a 86-dik gyalogezred zenekarának tiz t a g j a fogja játszani, a következő sorrendben : 1. Óh dicső-séges Asszonyság (1493,) 2. Angyaloknak nagyságos Asz-szonya (1509). 3. Felvitetett magas Mennyországba (1951)-4 Bűnösök kegyes segitsége (1508). 5. Ö r ü l j dicsőséges szép Szüz. (1651). 6. Boldogasszony Anyánk (a török hó-doltság korából.) 7. Szózat. Az énekeket a harsonások