B e s z t e r c z e b á n y a i e g y h á z m e g y e . Hidszentelés fő-pásztori beszéddel.
F . hó 9-éii szentelte meg dr Bimely Károly beszter-czebányai püspök ur a garamberzencze-lévai helyiérdekű vasút garamszentkereszti hidját. E z alkalommal ő méltó-sága a következő főp. beszédet m o n d o t t a el :
„A vallásos érzület megnyilvánulásaként kell hogy tekintsem — ú g y m o n d — Bars v á r m e g y e fenköltlelkü f ő i s p á n j á n a k szives meghívását, hogy a megyénkbe ömlő G a r a m - f o l y a m fölött emelt, s vaspályának szolgáló ezen hidat, mielőtt az a közhasználatnak átadatnék, meg-áldjam.
A vallásos érzületnek ezen eléggé fel nem becsül-hető megnyilvánulásán kivül a t ö r t é n e t legrégibb feljegyzé-sei is buzdíthatnak erre, mert t u d j u k , hogy R ó m a kelet-kezésekor azon paposztályt, mely Tiberis folyón az első czölöphidat emelte, s azon áldozott, N u m a király az
ösz-szes papi osztályok fejévé tette, s a „pontifex maxiinus"
a hídépítő papok feje oly méltósággá lett, melyei később a czézárok is s a j á t czimeik élére emeltek, s mely azután, midőn a keresztény hit elfogadásával R ó m a hatalma ter-j e d t e b b lett mint földi uralkodása által, a keresztény egy-ház fejére, a római p á p á r a szállott s m a n a p is világra szól.
Ismét a 12. században, midőn egy szent buzdulat keletre voná a n y u g o t keresztény vezéreit s népeit, hogy a szent helyeket a pogányok kezeiből vizszaszerezzék : sokan azok közül, kik h á t r a m a r a d n i kényszerültek, társu-l a t o k a t atársu-lakítottak, hogy Isten dicsőségére itthon temptársu-lo- templo-m o k a t építsenek, az etemplo-mberiség javára pedig hidakat etemplo-mel- emel-jenek, a miért is ezen egyházi szabályok szerint alakult testületek „fratres pontifices" hídépítő testvéreknek ne-veztettek s később sokféleképp átidomítva, most eredeti czéljaikkal sajnos ellenkező irányban, világszerte mű-ködnek.
ttELIGiO. 41 A hidak ekként ugy a hit, mint a kultura
terjeszté-sének közvetítői voltak mindenha, hidfők körül keletkeztek kápolnák és templomok, gyarmatok, falvak és városok, s a mint a rohamosan fejlődésnek indult emberi és kutatásai a villany és gőz erejét szolgálatukba ejtették s azokkal a föld sarkait összekötni törekednek, ezen törekvésükben közvetitők a vizeken s mélyedéseken emelt hidak. Mind-ezeknél fogva az emberi jólétre irányzott minden vállalatot áldólag átkaroló egyház, a hidakat és vasutakat is szentel-ményeinek tárgyai közé vette fel s azért az egyház nevében állok itt, mint a hely főpásztora Méltóságod hithű meg-hívása folytán oly minőségben, melyet a hídépítő testvérek alakulása korában élő szent Bernát jelez, állítván, hogy a pontifex vagyis a főpásztor hivatása híveinek imáit s fogadalmait hídként, a minden jó adójával. Istennel összekötni, s attól kegyelmet és áldást leimádni híveire.
Felbecsülöm méltóságod nemes és hivő lelke jelle-mét, s környezetének emelkedett érzületét e cselekmény-ben, midőn az uralomra emelt istentagadás, s a bűnösségig pajzánná fajult irodalom nagy része kigúnyol minden val-lásos megnyilvánulást. Ámde minden arra tanit. hogy az elmezavaros istentagadók, tévtanai ugy, valamint az egy-mást üldöző, gúnyoló, gyűlölő, gyanúsító pártoskodók jön-nek, mennek elenyésznek a történetben csakúgy, a mint elenyészik az azokat szülő szenvedély, hiúság, haszonérdek • látjuk, ugyanis, mint hullottak és hullanak egyre az élet iájáról emberek, népek, nemzetek, de mindezek fölött ott marad az emberiség, halad és keresi szüntelenül az ész világító fényével a tudományt és igazságot, és szive le-küzdhetlen vágyaival a boldogságot. E két élettörekvés közt közvetítő hid a hit! a népek millióinak ezen nélkü-lözhetlen közege az ég és föld között, mely felvilágosit és boldogít, midőn megtanít, hogy Isten az, kiben élünk, mozgunk és vagyunk, a ki nélkül minden törekvése, ha-ladása daczára sem a legfelvilágosultabb ész nem fogja megfejteni az élet problémáit soha, sem a földiekben
ré-vedező szív nem fogja feltalálni nyugalmát soha, ha nem Istenben.
Legyen felettünk s e hasznos szép mű fölött az 0 szent áldása !"
KATH. NEVELÉS- és TANITÁSÜGY.
Hittanárok országos gyűlése.
A középiskolai róm. kath. hittanárok augusztus 21-dikén Budapesten tartandó gyűlésére már megtörténtek a szükséges előkészületek. A gyűlésen a bíboros herczeg-primás megbízásából Bognár István, a budapesti tudomány-egyetem u j rektora fog elnökölni.
A gyűlés előadói a következők : 1. Fibiger Sándor dr. ungvári hittanár, tárgya : a vallásoktatás fontossága és helye a középiskolában.
2. Mázy Engelbert dr. pannonhalmi benczés főikolai tanár, tárgya : a vallástanárok képesítése.
3. Buday Gerő, zombori hittanár, tárgya : a vallás-tanárok állása és anyagi helyzete.
4. Fokorny Emánuel, budapesti hittanár, tárgya : a középiskolai vallástanítás rendszere (tanterve).
5. Szentkirályi Zsigmond, kassai premontrei hittanár, t á r g y a : a vallástanítás középiskolai könyvei.
6. Bécsy Márton, kaposvári hittanár, tárgya : püspöki utasítások a középiskolai vallásoktatás számára és azok ellenőrzése,
7. Komárik István S. J., kalocsai tanár, tárgya : az ifjúság vallásgyakorlatai és a Mária-kongregácziók.
8. Kalocsay Alán, székesfehérvári cziszterczita hit-tanár, tárgya a hitoktatók és hittanárok országos egye-sülete.
Már e tárgysorozat is, a mely a középiskolai vallás-tanítás legfontosabb kérdéseit összefoglalja, méltán föl-keltheti a legszélesebb körű érdeklődést. A hivatott szakférfiak ez akcziója a mily időszerű, ép oly eredményes-nek is ígérkezik. Igen kivánatos, hogy a gyűlésen mennél többen résztvegyenek és pedig nem csak hittanárok, hanem olyanok is, a kiknek működési köre a középiskolai vallástanitással kapcsolatban áll, pl. a püspöki biztosok, a hittanárokat vizsgáló bizottságok tagjai stb.
A jelentkezések Fokorny Emánuel főgimnáziumi hittanárnál (Budapest, II. Toldy Ferencz-utcza 46.) történnek, a ki a vidékiek számára szükség esetén szívesen gondoskodik olcsó, sőt a mennyire lehetséges, ingyenes lakásról is. A gyűlésen való részvétel tagsági dijjal nem jár.
A katholikus tanitók országos nagygyűlése.
(Vége.)
I I . Kisdedóvodai és népiskolai szakosztály.
A) c s o p o r t . Oktatás- és nevelésügy.
4. A kath. népoktatás múltja és jelene. A történeti fejtegetés igazolja be, hogy a kath. iskolák miként a múlt-ban, ugy a jelenben is a nemzeti nevelés szolgálatában állanak, hogy tehát ezek az iskolák legmegbízhatóbb té-nyezői a hazafias nevelésnek; miért is határozott javaslat terjesztendő e tétel keretében a kongresszus elé avégből : hogy a kath. iskolák jogait épségben fenntartani nemcsak egyházi feladat, hanem hazafiúi kötelesség és nemzeti érdek is egyaránt. Felkért előadó Oberth Ágoston, igazgató-tanitó (Esztergom). Határozati javaslata ez volt:
„Hangsúlyozva a katholiczizmus államalkotó és állam-fentartó erejét; hangsúlyozva a katholikus egyház ama érdemeit, hogy megteremtője s mindenkor ápolója volt a magyar népoktatás ügyének; hangsúlyozva végül, hogy a katholikus egyház volt mindenkor a tiszta erkölcsnek, a nemzeti érzelemnek és a lángoló hazaszeretetnek ápolója ; mondja k i : 1. hogy a katholikus népiskolákat, mint az
állam fenmaradásának legbiztosabb tényezőit fentartani, szolgálni és védeni fogja, mert ez nemcsak egyházi érdek — miként a mult bizonyitja — hazafias kötelesség és nemzeti érdek egyaránt, 2. Továbbá kilencz-századon át szerzett jogainál fogva tiltakozik minden kísérlet ellen, amely a katholikus népiskolát megszüntetni, vagy jellegéből kiforgatni szándékozik. 3. A sz. István Társulat írassa meg a kath.
nevelésügy történetét.
5. A nem magyar ajkú népiskolában miként tárgya-landó a magyar nyelv, hogy a nép szeretettel karolja fel támogassa az iskola eme törekvését. Előadó : Göndör Ká-roly, pozsonyi igazgató.
Határozati javaslata igy hangzik:
1. Ezidőszerint legalább a városok nem magyar ajkú
népiskoláiban mint tannyelv a magyar nyelv törvény által állapíttassák meg.
2. A magyar nyelv tanításánál a direckt tanmód követendő, mely egyöntetű és biztos foganatosítására az I. és II. osztály számára a beszéd- és értelemgyakorlatok anyaga módszeresen földolgozva kiadandó.
3. A nyelvtan tanítása a népiskolában megfelelőleg szűkebb körre szoríttassák.
4. A népiskolában az anyanyelv a magyarnyelvvel párhuzamossan legyen tanítva.
5. Kívánatos, hogy a nemzeti népiskola talajának kellő előkészítésére az óvodarendszer mi előbb életbe lépjen.
6. A népiskolai oktatás mikép hozható összeköttetésbe a vidék viszonyaival és foglalkozásaival. Előadó : Sehldes Imre, pécsi tanítóképző tanár. Határozati javaslata ez :
1. A népiskola az életnek nevelvén, a vidék term, viszonyait s lakóinak foglalkozását különös figyelmére mél-t a mél-t j a .
2. Evégből a reálolvasókönyvnek oly szerkezetet kell adni, hogy az illető vidékek viszonyaiból induljon ki és a szükséghez képest gazdasági vagy kézműipari közleményeket tartalmazzon ; a számolókönyvet pedig a tárgyszerek elveire kell fektetni, hogy nemzetgazdasági szempontból jól értéke-síthető legyen.
3. Mindezekből azonban csupán a legelső elemek valók a népiskolába ; tüzetes tárgyalások a szakiskolák feladata lévén.
7. Miképen volna elérhető az iskola és a család, e két egymásra utalt nevelői tényezőnek oly együttes és össz-hangzó működése, mely végeredményben biztosithatná a népiskololai nevelés czélját? E l ő a d ó : dr. Weszely Ödön, tanítóképző tanár (Budapest).
Fejtegetései szerint a család és iskola együttesen, egy szellemben való munkálkodhatása végett kívánatos, hogy a szülők gyermekeiket felekezeti iskolába küldjék. A tanitók pedig igyekezzenek a szülőkkel minél gyakrabban érintkezni, hogy a nevelés munkájában a tanító és szülők egyöntetűen j á r j a n a k el. Szerinte ezt az érintkezést elérhetni a követ-kezők á l t a l : ha a szülőket néha-néha elhívják az iskolába s velük gyermekeik ügyében értekezhetnek: ha a tanitók igyekeznek a szülőkben minden módon fölkelteni az érdek-lődést az iskola munkája i r á n t ; ha társadalmi uton is törekszik a tanító a helyes nevelés elveit terjeszteni.
Itt, programmon kívül, Palotay László nagyváradi kanonok, azt indítványozta, kéressék fel a nm. püspöki kar, hogy hazánk fővárosában is állittassék fel katholikus fele-kezeti népiskola.1) Hornig püspök, tekintettel arra, hogy az iskolafentartónak a törvény értelmében joga van felekezeti iskolát felállítani, csak fentartásáról kell gondoskodnia, pár-tolólag elfogadja a javaslatot. A közgyűlés határozattá emelte.
8. Az iskolai és népkönyvtárak, mint az iskolai oktatást és nevelést továbbképző és terjesztő intézmények haszna, szükségessége és gyakorlati életbeléptetésének megoldása, különös tekintettel arra, hogy ezen könyvtárak a katholikus
Számtalanszor kifogásoltuk már kath. iskoláinkra vonat-kozólag a „felekezeti" szó használását. Egyházunk nem felekezet, hanem egyház. Itt, abban a tételben példa elég lett volna a katholikus jelző. Másutt, hitvallásos iskola használható. A szerk.
szellemű nevelés feltételeinek megfeleljenek. Előadó : Androvies István, osztálytanító (Veszprém).
B) c s o p o r t.
Szervezési osztály.
9. Az iskolakötelezettségi törvény végrehajtása körül mutatkozó anomáliák miképen volnának megszüntetendők, vagyis mily intézmények létesítendők és mily intézkedések volnának életbeléptetendők az óvoda- és iskolaköteles gyer-mekek beiskoláztatása czéljából? Előadó: Würth Bene Gábor, zirczi főtanitó. Határozati javaslata 23 pontot foglal magába.
10. Az orsz. kath. tanítói segélyalap. Ezzel kapcso-latban rövid ismertetése a különböző egyházmegyékben fenn-álló azon kath. alapoknak, melyek a tanitók anyagi hely-zetét vannak hivatva elősegíteni. A kath. tanítók árvaházának ügye. E l ő a d ó : Lehotzky József. Határozati javaslata ez:
1. A segélyalapot kezelő egri főkáptalannak szavazzon a gyűlés bizalmat s mondja ki, hogy az alapnak továbbra is a főkáptalan által való kezelését kívánja.
2. Legitim erővel köteleztessék minden magyarországi katholikus tanító és tanítónő, óvó és óvónő, hogy a segély-alapnak, nemkülönben az árva- és menedékháznak tagja legyen.
3. Minden katholikus tanítóegyesület szavazzon meg az alap javára bizonyos évenkinti összeget.
4. A, püspöki kar kéressék fel, hogy az árvaház czél-jaira egy sorsjáték rendezésére az engedélyt kieszközölje.
5. Ugyancsak a püspöki kar közvetítésével kieszköz-lendő, hogy a magyar királyi állami jótékonyczélu sorsjá-ték jövedelméből mindkét alap osztalékot kapjon.
6. A katholikus tanitók I. országos nagygyűlésének naplói külön kötetben adassanak ki és küldessenek meg minden katholikus tanítónak, tanítónőnek, óvó és óvónőnek
és tanügybarátnak.
7. Kéressék fel a püspöki kar, hogy az árva- és me-nedékház építési és berendezési czéljaira az egri főkáptalan-tól kölcsönveeniő 100,000 frtos amortizácziós kölcsönért jótállást vállaljon.
8. Határozza el a nagygyűlés, hogy a közel jövőben az árva- és menedékház építtetését megkezdi s annak helyét
már e gyűlésen megjelöli.
9. Küldjön ki a gyűlés kebeléből egy bizottságot, mely a segélyalap alapszabályait a most elfogadott határo-zatokhoz képest módosítja, az árva- és menházét pedig
ko-! difikálja.
10. Határozza el a gyűlés, hogy az árva- és mene-dékház ügyeit egy most választott permanens bizottság által kezeli.
Néhány közbekiáltás alapján itt Csávolszky kanonok azt indítványozta, hogy mivel megterheltetésről van szó, az indítvány tétessék át a tanitó-egyesületekhez megújítás végett. A közgyűlés vita után ebben állapodott meg.
11. A kath. népoktatás állandó bizottságának fel-állítása, szervezése, a tanitókörök egyletének felvirágoztatása és a hazában létező kath. tanitóegyletek közötti összekötő szervezet létesítése. Előadó Döbrössy Alajos, pécsi tanitó-képezdei igazgató, következő határozati javaslatot nyúj-totta be :
„Mondja ki a magyar katholikus tanitók nagygyűlése hogy a katholikus népoktatási állandó bizottság felállítását
i í E L I Ö I O 43 és szervezését katholikus népiskolai tanügyünk egységes
elvek szerinti vezetése és irányitása szempontjából múlha-tatlanul szükségesnek tartja, miért is a mindig együtt-maradó állandó bizottságot azonnal megválasztja és szervezi azonkívül melegen ajánlja, hogy az állandó bizottság fel-állításával kapcsolatban, a katholikus tanítók egyleti életé-nek fejlesztése és felvirágoztatása országszerte megindit-tasék, hogy ezen egyletekben a keresztény felfogás és hitel-vek érvényesülése által az áldásos közszellem és összetartás uralkodjék s ilyképen katholikus népiskolai tanügyünk és édes magyar hazánk jövőjének, boldogságának alapjai megszilárdluljanak."
Itt Roboz István elfogadás végett pótlólag, azaz programmon kivül, bemutatja a kalocsai főmegyében divó munkarendet. A százas bizottsághoz utasíttatott további eljárás végett.
12. Az 1893-iki tanitói fizetéseket szabályozó törvény-ben kifejezett azon elv, hogy az állam az úgynevezett fele-kezeti iskolákat segélyezi, miképen volna a magyar népne-velésügy javára keresztülvihető olyképen, hogy a hitvallásos | iskolák jellege és jogköre érintetlenül megőriztessék? Fenye-geti-e, és minő veszély fenyegeti tüzetesen a kath. iskolákat ezen törvény, illetve az államsegély igénybevétele által?
Előadó : Csávolszky József, váczi apátkanonok. Határozati javaslata, melyet a kanonok ur kitűnő fejtegetései alapján
a nagygyűlés elfogadott ez volt:
1. A főmagasságu biboros herczegprimás ő eminencziája utján kérje fel a kongresszus a nagyméltóságú vallás- és közokt. minisztert, hogy a kath. tanítóknak adandó állam-segélyt az 1893. XXVI. t.-cz. értelmében ne lusztrumok szerint, hanem egyszersmindenkorra netaláni beszüntetésig engedélyezze s a tanévi segélyt ne a polgári év elején, hanem a tanév elején folyósittasa, vagy ha ezt az évi budget miatt tenni nem lehet a polgári év elején az egész polgári évre szóló segélyt fizettesse ki az iskolaszéki elnök kezéhez, aki havi részletekben fogja ezt a tanítónak leolvasni.
2. Kéressék fel a püspöki kar, hogy létesítsen egy orsz.
iskolai-alapot, még pedig olyképen, hogy a tanítók házának tűzkár elleni biztosítását az egyházmegye vegye a kezébe ;
ahol pedig ez már fennál, ott tovább is fenmaradjon.
3. Kéressék fel a püspöki kar: hogy a kántortanítók párbérének megváltása, vagy az iskolaszékek által történő beszedése iránt intézkedjék.
13. A kántortanítók nyugdijsérelmei ; miképen volná-nak orvosolhatók e sérelmek az 1895-iki nyugdíjtörvény Keretén belül ? Előadó : Bertalan Yincze, esztergomi főtan-felügyelőségi tollnok.
14. A tanitóhiányról. Miáltal, miképen lehetne e nap-ról-napra feltűnőbbé váló körülményen segíteni? Előadó:
Gubicza Lajos, fokszabadii tanitó.
Javaslatában óhajtja, hogy a nagygyűlés mondja ki, hogy a tanitóhiány alapokainak t a r t j a : a tanitó egziszten-czia csekély voltát ; a minősítési törvény azon rendelkezését, mely a négy középiskolai bizonyítványra alapított szakisko-lák közül egyedül a tanitóképezdét závta ki a más pályára is minősítő iskolák közül s ez által a tanitó képzettségét, a tanitói oklevél értékét a szakiskolák színvonalánál keve-sebbre becsülte, továbbá a tanítók viszonyainak rendezetlen-ségét. Mondja ki a nagygyűlés, hogy a tanitóhiány
meg-szüntetésére a már emiitett három alapok megszüntetése előtt csak időleges hatással, orvoslási tényezőnek tartja a tanitóképezdéknek az ország kerületi viszonyainak megfele-lőbb, arányosabb szétosztását s a tanitóképezdéknek a tanul-hatási viszonyok kedvezőbbé tétele végett internátussal leendő ellátását.
A javaslatokat elfogadták.
A II-ik, a polgári és felsőbb leányiskola szakosztálya, Mócsy Antal elnöklete alatt délután ülésezett.
I I I . Polgári- és felsőbb leányiskolái szakosztály.
15. A nemzeti nőnevelés terén eszközölt ujabb refor-mok és a kath. leánynevelés. Előadó : Ember Károly, elemi és polgári iskolai tanitóképezdei tanár Budapesten, ki a szak-osztályban a nemzeti nőnevelés terén eszközölt ujabb refor-mokról és a katholikus leánynevelésről tartott alapos ismere-tekre valló előadást. Ennek bevezetésében rövid áttekintést ad a nőnevelés történelmi fejlődéséről. Szembeállítja a pogánykor felfogását a női hivatásról, a nő helyzetével a keresztény társadalomban. A párhuzam legjellemzőbb vonása, hogy a kereszténységgel a nő az emberi méltóság magasla-tára helyezkedett. Majd a nőemanczipáczióról szól. A nőemanczipácziót Jézus a kereszténység, megalapításával keresztülvitte. Az emanczipáczió mai alakja már a nők helyzetének szocziális kérdése. Ennek megoldása a nevelési rendszer reformját igényeli. Ezután bővebben kifejti nézeteit e reformról. Szerinte a magyar közoktatásügy körében ujabban eszközölt reformok a társadalom úgynevezett intel-ligens osztályának igényeit sietnek látszólag kielégíteni,
amint hogy tényleg itt találkozunk a nők szocziális kérdésé-vel feltűnőbb módon. A kath. leánynekérdésé-velés csarnokai meg-óvandók e reformtörekvések szellemétől. A katholikus leánynevelőintézetek szervezete mindenkor szigorúan kath.
keresztény elvek szerint eszközlendo. Ebből kifolyólag a női középiskola elvben elitélendő. A leánynevelés intézetei pedig a következők legyenek: elemi iskolák 4 osztálylyal, a gyakorlati kiképzés szolgálatában álló ismétlő leány-iskolákkal kapcsolatosan ; felsőbb leányiskolák 4 osztálylyal, továbbá 6 osztálylyal háztartási tanfolyammal kapcsolatosan.
Felkérendő a . püspöki kar, hogy a munkálat alatt álló polgári és felsőbb leányiskolák tervét az általa kifejtett értelemben sürgősen átdolgozza és érvényre emeltesse.
IV. Tanitó- és tanitónőképzési szakosztály.
16. A tanítóképzés reformja ; minő törvényes helyzetük van a kath. tanitó- és tanitónőképző-intézeteinknek a hangoz-tatott reformtörekvésekkel szemben. Előadó : Petrovácz József, kalocsai tanitóképző-igazgató.
Javaslata szerint az egyháznak a tanítóképzés és tan-képesitésre vonatkozó 1868. évi XXXVIII. t.-cz. biztosított joga épségben fentartandó. A nem állami tanítóképzőkkel szemben az államhatatom ellenőrzési joga és hatásköre tör-vényhozásiig rendezendő és határozandó meg s az állam-ellenőrzés egyenlő mértékben terjesztendő ki a különböző nem állami tanitóképezdékre. A katholikus tanitó- és tanitónő-képezdék ott, ahol az még hiányzik, négy évfolyamuakká egészitendők ki. A katholikus tanitó- és tanitóképezdei tanárok fizetése az állami hasonló intézetek tanárainak fizetésével egyenlővé teendő és nyugdíjügyük I országosan rendezendő. A tanképesitő vizsgálatok módja
I;
püspökkarilag megállapított s a legfőbb felügyeletre és ellenőrzésre jogosított államhatalom által tudomásul vett s minden katholikns tanító- és tanitónőképezde egyaránt kötelező szabályzattal rendezendő.
Végül előadja, hogy az állam a_legfőbb felügyeleti jogból kifolyó ellenőrzést az 1868. évi 38. törvényczikk értelmében a tanképesitő vizsgálatokon csak az egyház tan-képesitési jogának érintése nélkül gyaiftfróThatja. H a az állami felügyeletet és ellenőrzést teljesítő megbízott jog-köre a tanképesitő vizsgálatoknál, miként ezt a vallás- és közoktatásügyi miniszter az utóbbi időben kívánja, az osz-tályzatok megállapítására is kitérjesztetik, ez által az egy-háznak a tanképesitést illetőleg minden irányban kötelező törvény által biztosított joga nem csak csorbát szenved, de az egész jog a gyakorlat terén kétértéküvé válik.
Ezután az állandó végrehajtó országos százas bizott-ságot választották meg. Egyelőre 80 tag került bele, Komlóssy kanonok elnökké s Ember Károly alelnökké meg-választásával. A diszelnökségre Hornig K. püspök kéretett fel.
Palotay F. veszprémi apátkanonok felolvasása után, melynek talán alkalmasabb helye lett volna az ülés eleje, következtek az elnökség részéről a köszönő és befejező be-szédek és a pápai áldás, melyet az elnök-püspök Rómából hozott magával.
A hymnusz eléneklése után az elnök-püspök felkiáltá-sára a közgyűlés a király éltetésével végződött.
Délután banket volt, melynek költségét nagylelküleg Hornig püspök viselte, a begyült teríték-dijakat a kath. tanítók árvaházának ajándékozván oda.
Másnap, a kik Te Deumra Esztergomra rándultak fel, a bíboros herczegprimás vendégei voltak.
KATH. TEVÉKENYSÉG.
A katholikus közönséghez.
A katholikus Egyesületek Országos Kongresszusa ügyében tisztelettel értesítem a katholikus közönséget,
A katholikus Egyesületek Országos Kongresszusa ügyében tisztelettel értesítem a katholikus közönséget,