az ő kedves leánya Erzd már 4 hónap óta szeme világától meg van fosztva, és bár a városunkban lévő igen ügyes szemorvoshoz elvitte vak leányát, ki ( N B . specialista szemorvos és igen ügyes) meg-vizsgálta szemét mindjárt a szemevilága elvesz-tése első idejében, de azt nyilvánitotta a megré-mült anyának, hogy bár ad néki valami orvossá-got, de reménységgel, hogy látását visszanyeri, nem biztathatja, mivel legjobb esetben csak is nagy és hosszú idő után történhetnék csak, hogy némileg valami homályosan látását talán vissza-nyerhetné. — Az anya felhasználta a megrendelt orvosságot, de semmi javulást nem vett észre, és már negyedik hónapja, hogy a leányka se eget se földet nem lát, egészen vakká lett. A kétségbeesett anya 80 fillér átadása után, kórt tőlem lourdesi vizet, melynek — mint előttem állitá, csodatévő erejéről sokat hallott. Minthogy nálam lourdesi viz nem volt, nem adhattam neki, de megigértem, hogy mikor enyhülni fog az idő
— márczius hónapban hozatok Lourdesból a for-rás vizből s akkor neki szivesen fogok szolgálni, így nyugodtan hazafelé ment az asszony. Útköz-ben valakivel találkozván elmondta a tőlem ka-pott Ígéretet, aki azonban utasította az asszonyt, hogy i t t a városban Kirchbaum József nevü tisz-tességes és vallásos polgárnál lourdesi viz kap-ható. Ez t ö r t é n t február 3-án. Másnap az illetőtől egy kevés lourdesi vizet kapván, kétszer vagy háromszor meglocsolta a szemeit gyermekének és egész nap buzgón imádkozván, már hétfőn, mint az anyja mondja, kissé kezdett látni, kedden már este felé egész tisztán látóképességét visszanyerte ugy, hogy szerdán délután az anyja hozzám jött, t.i. febr.hó 7-én nagy örömmel jelenté, hogy leánya tisztán lát már, és kórt, hogy febr. 8-án vagyis másnap a b. Szűz oltára mellett hálaistenitiszte-letet, énekes nagy misét végezzek, ami meg is történt. A kis leánykát magam elejbe rendelém, és örömmel meggyőződtem arról, hogy szeme-világát visszanyerte; de hogy vájjon állandó-e ezen szemevilága visszanyerése, pár nappal ez-előtt megint magamhoz hivattam az anyjával együtt és meggyőződést szereztem teljes javulása felől. Ez tény, facta loquuntur."
(Folytatjuk.)
9*
A k e r e s z t é n y F r a n c z i a o r s z á g törté-n e l m i s z e r e p e
(Folytatás.)
Az izlam ellen irányultak a keresztes h á b o r ú k ; csodálatraméltó nyilvánulata az élő hitnek, melyet elég-séges említeni. E háborúk idejében fejlődött ki a lelkek-ben a hősi és keresztény gyengédség érzülete, mely oly bájolóvá teszi a franczia lovag-intézményt.
A m a g á n és nyilvános életben, a költészet és művészet terén, a politika és h á b o r ú mezején egyaránt, a keresztény-ség lassanként eltüntette a h ü b é r - r e n d s z e r durva kinövé-seit. A menestrel-ek és t r o u b a d o u r - o k beénekelték az országot csillogó románczaikkal, oly korban, melyből úgyszólván csakis kegyetlen hőskölteményeket h a g y h a t t a k volna reánk. 300 évvel a renaissance előtt ez énekesek a képzelemszülte „csodás" helyett egy tényleges „természet-fölötti "-nek voltak birtokában. Már ők is azt az aestheti-kai igazságot követték, hogy az élő művészet nem nyu-godhatik élettelen eszméken.
Az énekhez a párbeszéd csatlakozik, s megszületik a mysterium, a köznyelven irt liturgikus dráma.
Ha a hit szelleme m e g t e r m é a szent t ö r t é n e t népszerű földolgozását, az igazság szelleme a r r a ösztönözte a ko-lostor lakóit, hogy a nemzeti vagy helyi történet emlékeit megőrizzék ; e föladatukat tours-i Gergely óta hűségesen betöltötték.
A püspöki vagy kolostori iskolákból a X I I I . század-ban, létrejönnek az egyetemek. Leghíresebb a párisi, me-lyet a p á p á k kiváltságokkal halmoznak el s mely hit-hűségének és tudományosságának fényével a szt. Genovéva halomról b e r a g y o g j a az egész világot. A sülyedés csak akkor f o g j a fenyegetni ez egyetemet, ha a hithüség védő kezét eltaszítja magától ; azt hiszi, h o g y ez által meg-szabadul, — pedig csak e l g y ö n g ü l ; a „román nedo"
lassanként eltűnik, — s e hatalmas fa elvész.
A mit semmi de semmi, — m é g az idő sem t á m a -dott meg, — ez a középkor csodás építkezése, a nagy székes-egyházak, melyeknek tornyai folyton a hit századai-nak imáit viszik az égbe. E t e m p l o m o k b a n összpontcsúl az egész keresztény művészet, ezekben nyilvánul a keresz-tény művészet hatalma és ihlető ereje.
Szent Lajos ugyanerről tanúskodik, — csakhogy a politikai élet mezején. Miért volt I X L a j o s nagy k i r á l y ?
Azért, — mert nagy keresztény volt. Összes uralkodóink közül ő teljesítette leginkább Clodvig keresztségének ígéreteit, — nézzük őt akár a győzelemben, akár a vesztességben (része volt mindkettőben) akár a bárók élén, akár Vincennes tölgye alatt, — s látjuk, hogy hiva-tásának mindvégig megfelelt, mert cselekedeteit ez evan-géliumi mondáshoz a l k a l m a z t a : „Keressétek mindenek előtt Isten oszágát, — s a többi megadatik néktek"
íme, e czélt kellene minden megkeresztelt uralkodó-nak szem előtt tartania. Minthogy királyaink ezt néha mégis tették, — örök dicsőségükre „nagyon keresztény"
fejedelmeknek neveztettek el. A tudósok vitatkoznak, hogy e czim mikor kapcsoltatott egybe a franczia koroná-val, de akár V I I . Lajos, akár pedig csak V. Károly
idejé-ben t ö r t é n t is, — maga a tény bizonyos és a t a n u l s á g félre nem érthető.
D'Arc Johanna előtt is ugyané czél lebegett s á l l h a -tatosságát melylyel honleányi hivatását betölté, ugyanoly
siker koronázta.
Annak a két érzeménynek, mely az orleans-i szűz (la Pucelle) kebléf dagasztá — a hazaszeretetnek és vallásosságnak még egyszer kellett egyesülnie, hogy Francziaország az angolokkal egyesült protestánsok ellen megvédhesse ö n m a g á t . Bizonyítéka ennek a Liga, — g ú n y o l j á k bár ezt a közönséges emberek többé kevésbbé felületesen.
A lecsendesült Francziországra a győzelmes hit-hűségre a batalom és dicsőség n a p j a kezdett ismét r a g y o g n i A giàll egyház ö n m a g á t reformálta, — csendben, erőszak nélkül. E g y Berulle, pali szt. Vincze és Olier m u n k á l -kodtak a leviták nevelésén és papi kiképzésén. A Jézus-társaság kollégiumaiban ott növekedett fel az az izmos nemzedék, mely a nagy király (XIV. Lajos) századának értelmi és vallási n a g y s á g á t előre sejteté.
S az apostoli buzgalom oly erősen oly élénken lángolt, hogy nem sokára Francziaország h a t á r a i n kivül kelle keresnie elegendő t á p l á l é k o t ; másutt igyekezett hódítani. E u r ó p a nagyon kicsi volt néki, — az Uj-világ-b a n kezdett működni. A jezsuiták A m e r i k á Uj-világ-b a , ChináUj-világ-ba, J a p á n b a ; József atya kapuczinusai Keletre, „Vincze ú r "
(Monsieur Vincent) lazaristái a barbár országokba, a Missió-társulat Siam és T o n k i n g királyságokba küldé szét apostolait, — s millió és millió lélek született újra.
H a g y j u k azonban a m a r t y r o k a t és e messze vidé-keket ; t é r j ü n k vissza hazánkba s lássuk, h o g y a jóllét és értelmi fejlettség mily fokon állanak ? A X V I I . sz.
szép-irodalmát keresztény szellem lengi át. A keresztény-ségnek köszönheti Francziaország értelmi fejlettségének ily előrehaladott fokát. N e k ü n k , francziáknak j u t o t t ki osztályrészül az a dicsőség, hogy egész E u r ó p a részére a vallási igazság ékesen-szóló apostolai lehessünk.
N a g y o n jól t u d j a mindenki, hogy mily halhatatlan emlékű férfiak szóltak ekkor a franczia szószékről. Azok, kik Sévigné asszonynyal azt k é r d e z i k : „ H o g y a n lehetne Istent szeretni, mikor senki sem hall felőle vonzóan beszélni" — ezek, e boldog időben nem t u d t a k volna mentséget felhozni, ha nem szolgáltak Istenüknek. Az oly sok kiváló szónokon kívül, üdvözöljük m é g Bossuet-1 s a fönséges és utánozhatatlan Bourdaloue-t. E nagy férfiak-valódi apostolai azon kornak, mely csak úgy hemzseg a sok udvaroncz-lélektől — őszinte hitükben birták szónoki h a t a l m u k n a k r e j t e t t forrását.
Ugyancsak ily őszinte hit, — s ezen felül türelem és munkakedv lelkesité azon benedek-rendű szerzeteseket,
kiknek neve mai n a p i g is egyet jelent a hithű éö tiszta t u d o m á n y n y a l . Szent Benedek ez alázatos fiai a franczia nemzedék oktatását saját erényeik szikla-szilárd a l a p j á r a f e k t e t t é k . A forradalom nem volt képes bár m e g p r ó b á l t a e fáklyát kioltani, mely csakis azért lángolt, hogy az igazság fényét ragyogtassa, scientia veri justique vindex, A Saint Germain des Près-i apátság gazdag könyvtárát 1794-ben tűzvész pusztította e l ; felrobbant a puskapor, i melyet a modern b a r b á r o k oktalansága ott fölhalmozott.
ÜELIGUO. 73 E z anyagi zavarok azonban eltűntek az erkölcsi
sülyedés mellett. H a azonban a janzenizmus tévelygései s a X V I I I . század r o m l o t t légköre u t á n a klérusban jelentkezett is az erkölcsöknek bizonyos lazultsága és a buzgalomnak csökkenése, a F o r r a d a l o m alatt kiömlött vér mindent kiengesztelt mindent megtisztított és megnemes-bitett.
Midőn pedig V I I . P i u s
Coneordatum-ávsil
az oltáro»kat újból felszentelé, azok, kik a p a p s á g b ó l még életben voltak, szivesen dolgoztak ép olv szívesen, mint a mily szívesen o n t o t t á k v é r ü k e t társaik a f o r r a d a l o m b a n . E szerződés — minden hiányossága daczára is — igazi védőbástya, melyet R ó m a bölcsesége állított a fanatizmus dühöngései ellen, mely a réseken be akar nyomulni.
Javítsuk ki e réseket és ne h a g y j u k el e védőbástyát ; (Folytatjuk.)
EGYHÁZI TUDÓSÍTÁSOK.
Budapest, jul. 28. Timon Ákos hivatalos világgyuj-tása a kongrua-rendezés sötét verme felett. —
Tény, hogy a k a t h o l i k u s p a p s á g és az egyháznak igaz hivei nem tekintenek a kormány által megindított kongrua-rendezés végkifejlődése felé bizalommal. Az a liberalizmus, mely annyira érzéketlen volt a kereszt iránt, hogy azt Magyarország államiságának alapjából kitagadta, nem az a m e g b í z h a t ó nemes és fenkölt lelkű
lény, a kinek az egyházi j a v a k b a való belemunkálkodáso-kat aggodalom n é l k ü l lehetne megengedni. A ki hűtlen lett Krisztushoz és a keresztény valláshoz : az, hiába erőködik, Krisztus híveinek bizalmát és becsülését nem f o g j a megnyerni, csak ha — m e g t é r . A. ki az e g y h á z r a Krisztus által bizott lelki j a v a k k a l oly p o g á n y módon bánt el, mint az uralkodó szabadelvű áramlat, az ne várja az egyháztól azt, hogy
anyagi
javait a lelki javak sárba tipróitól ne féltse. A félelem tehát, h o g y az ural-kodó szabadelvű áramlat, ha az egyházi j a v a k r a a kezét kongrua-rendezés czimén ráteszi, ugy fog tenni, mint a vallásbéke-csinálással, — t. i. valamint ez alatt a czim teljesen feldúlta a vallásbékét s megvetette a vallás-talanság u r a l m á n a k alapjait, ép ugy, k o n g r u a - r e n d e z é sczimén, el fog jutni az egyház vagyoni állásának teljes feldulásáig — nem alaptalan félelem. A ki egyszer ala-posan halálos ellenségnek bizonyult, azt megbízható jó barátnak többé nem lehet elfogadni, csak ha egészen megváltozik. Timeo Danaos et dona ferentes. Az, hogy ajándékot hoz az ellenség, nem jele a megtérésnek. H á t h a
nem igaz lélek l a p p a n g a jó külszín háta m ö g ö t t ! Timon Akos dr, abban a nemes sugallatu nyilatkozat-ban, mely bizonyára már az egész országot b e j á r t a , bizalomra hivja fel a p a p s á g o t és arra, hogy a k o n g r u a
rendezés ügyét támogassa, mert az kötelessége s mert az „indokolatlan akadékoskodás és a téves nézetek terjesz-tése magának a papságnak á r t h a t l e g t ö b b e t " . Szép és érdemes tett a Timon Ágos tette, s egyik-másik okos-kodása és utalása talán valami hatással is lehet a kedélyek megnyugtatása irányában ; ámde a fődologra nézve, a r r a , hogy a kath. papság és az egyház igazi hivei bizalommal hajtsák fejőket az uralkodó liberalizmus minden j ó t
igérő k a r j a i b a , tehetetlenül áll meg Timon Ákos minden jó a k a r a t a , minden igyekezete. A mit a dolgok természete lehetetlenít, azt nincs e m b e r a ki lehetségessé tegye.
Bizalmat a liberális u r a l o m k a t h o l i k u s szivektől nem fog nyerni soha.
L e g f u r c s á b b a dologban az, hogy az előharczosok j o b b r ó l - b a l r ó l u g y tüntetik fel a dolgot, mintha bizony csak az a l p a p s á g bizalmatlankodnék, a f ő p a p s á g pedig rózsás színben látná a dolgokat. N a g y ideje volna már, igazán, a főpásztorok folytonos gyanúsítását, vádolását, sértegetését abba hagyni. Ok ott a m a g a s l a t o k o n l e g j o b -ban érzik a nagy elvi átalakulást, melyen M a g y a r o r s z á g a zsidó receptio, a polgári házasság és főleg a vallásta-lanságnak felekezetlenség czimén való privilegizálása, szóval a m a g y a r állami h a t a l o m n a k teljes dechristianizá-cziója következtében átesett. Senki f ő p a p j a i n k n á l j o b b a n nem l á t j a visszásságát a n n a k , h o g y az apostoli király ne-vében a kereszténységtől a p o s t a t á l t erőszakos p á r t u r a l o m intézkedjék az egyház vagyoni és egyéb ügyeiben. A püs-pöki kar t e h á t éppen nem l á t j a rózsás színben az ügye-ket, s midőn a f ő k e g y u r n a k , az apostoli királynak, abbeli akaratához, h o g y a kongrua-rendezés a papi jövedelmek összeírásával meginduljon, h o z z á j á r u l t , tette ezt bizonyára avval az erős eltökéléssel, h o g y az ügy t o v á b b f e j l ő d é s é r e fokozott figyelmet f o g fordítani s mindent meg fog tenni, kivált a királynál, hogy az ő egyházi eredetű f ő k e g y ú r i j o g á n a k méltósága is, m e g az egyháznak, J é z u s
szeplőte-len j e g y e s é n e k , f ü g g e t l e n s é g e is csorbát ne szenvedjen.
Csak igy m a g y a r á z h a t ó m e g az a tény, hogy főpászto-raink az összeírásra vonatkozó miniszteri utasításokat
szétküldték s a megyékhez, illetve kerületekhez, a felül-vizsgáló bizottságokba az egyházi bizalmi férfiakat egy-másután kinevezik.
N a g y nehezen s kínosan megy előre a k o n g r u a -ü g y e ; kínok és veszedelmek közt fog az m e g s z -ü l n i : m e r t az állami hatalom nyilt dechristianisatióia a legfőbb f o k r a emelte a k a t h . egyháznak tartózkodását mindentől, a mi bizalmat j e l e n t h e t n e az uralkodó erőszakos szabadelvű p á r t u r a l o m iránt. A kik ezt a nehezen haladó k o n g r u a -ü g y e t b á r m i k é p p előmozdítják, j ó dolgot mivelnek. De l e g j o b b dologban f á r a d n a k mégis azok, kik az egyház szabadságának és f ü g g e t l e n s é g é n e k érdekeit szolgálják.
Mert a legkényelmesebb k o n g r u á n á l is százszorta becsesebb az egyház szabadsága, a melyen nem csekélyebb érték, mint m a g á n a k Krisztusnak vére ragyog. ? ?
Esztergom, jul. 22. A főegyházmegye papi nyugdí-jának tervezete. —
0 emja, a f e n t kiirt kelette, a következő főp. szóza-tot intézte a főmegye p a p s á g á h o z :
Főtisztelendő székeskáptalanommal f. évi j a n u á r 20-án t a r t o t t közös ülésünk együttes megállapodása értelmében a főegyházmegyei p a p s á g n y u g d i j a l a p j á n a k u j a b b és a kor igényeinek megfelelő rendszeres szervezé-sének, illetve a szabályzat tervezetének kidolgozására kiküldött bizottság, a szükséges előmunkálatokat immár befejezvén, az eddigi tanácskozások eredményét azon meg-jegyzéssel hozom a t. egyházmegyei p a p s á g tudomására, hogy azt a legközelebb őszszel t a r t a n d ó egyházkerületi
gyűléseken a maguk részéről is kellőképen megvitassák, netáni észrevételeiket pedig véleményüknek kellő meg-okolása kíséretében legkésőbb f. év október hó végéig külön felterjesztés alakjában küldjék be a főegyházmegyei hivatalnak.
A papi nyugdíj intézet szabályzatának tervezete.
I. A papi nyugdij-intézet tagja minden esztergom-főmegyei áldozó pap.
II. A jövedelmi források, melyek ezen intézmény alapját képezik:
1. az érsek és a főegyházmegyében levő káptalanok adományai ;
2. az e czélra eddig is a székeskáptalan kezelése alatt álló tőkepénzek kamatai ;
3. a főmegyei papságnak az egyházmegyei zsinat határozata alapján köteles, nemkülönben önkéntes adomá-nyai illetve hagyomáadomá-nyai;
5. egyéb adományok.
III. A plébániák és javadalmas lelkészségek osztályo-zása, illetve a tagok évi járulékaira nézve négy osztály lesz megállapitva, évi: 20, 15, 10 és 5 forintbefizetéssel.
E köteles járulékok, a most folyamatban levő össze-írás alapján lesznek annak idején megállapitva. Továbbá személyenkint :
1. az egyházmegyei hivatalokban alkalmazottak 10 f r t o t ;
2. az egyetemi tanárok 15 f r t o t ; a papnevelő inté-zeti elüljárók és tanárok 10 f r t o t ; egyéb tanárok pedig, nemkülönben a tábori lelkészek, hitoktatók, nevelők és esetleg más magánhivatalokban alkalmazottak 5 —5 frtot fizetnek ;
3. a kápláni állomások három osztályba beosztva, évi 8, 5 és 3 forintot fizetnek, a később megállapítandó osztályzat szerint.
Emliteni sem kell, hogy a nyugdijasok járulékot nem fizetnek.
IV. A befizetés kötelezettsége kezdődik a felszente-léssel, még pedig ettől számítandó télévre ; ha pedig
valaki időközben jövedelmezőbb javadalomra lép elő, akkor a beigtatást illetve a javadalom tényleges elfoglalását követő hónap l-jétől köteles a kirótt arányban a nyugdij- j alapba fizetni.
Hasonlóképen a káplánok, ujabb állomás elnyerése esetén, az azzal járó nagyobb vagy kisebb fizetési hánya-dukat, az áthelyezést követő hónap 1-től fizetik.
V. A járulékok a tavaszi és őszi egyházkerületi gyűléseken fele-fele részben szedetnek be ; a kerületeken kivül eső egyéb alkalmazottak pedig, köteles illetéküket félévenkint az egyházmegyei hivatalnak küldik be, mely azt a nyugdij-alap kezelőségének átszolgáltatja.
VI. A nyugdijasok három osztályba soroztatnak olvaténképen, hogy a tényleges szolgálat tizedik évéig 500 frttal tie éven túliak 600 frttal és a huszonöt éven felüli szolgálati korban 700 frttal nyugdíjaztatnak.
VII. A nyugdíjra jogosultsággal bír minden egyház-megyei pap, a ki betegség vagy előhaladott kor következ-tében szolgálatra képtelen.
Ha a nyugdíjazott beteg pap, egészségét vissza nyervén, újra tényleges szolgálatba lép és mint ilyen
I rendes alkalmazást nyer a főegyházmegyében vagy azon kivül, a nyugdij élvezetétől elesik. Az illető egyház-kerületek espereseinek azonban kötelességük az ilyeneket az egyházmegyei főhatóságnak idejekorán bejelenteni ; az újból alkalmazott pedig újból a fizetők sorába áll, a kivetett hányad szerint.
A kiket erkölcsi fogyatkozás következtében szolgála-tuktól elmozdítanak vagy javadalmuktól megfosztanak, azok rendes nyugdíjra ugyan igényt nem tarthatnak, hanem az egyházmegyei főhatóság által a kánoni eljárás befejezte után megállapítandó kegyelemdijjal kell beérniök.
VIII. A nyugdíjazás az érseknek kizárólagos jogát í képezi. Mindazonáltal szükség esetén az egyházmegyei
főhatóság meghallgatja az egyházkerületi esperes és pap-I ságnak, illetve ha a nyugdíjazandó valamely esperesi
kerületen kivül levő alkalmazásban lett volna, az illető föllebbvalónak véleményét.
IX. A kik a megállapított évi járulékot három egymást követő esztendőn keresztül, az egyházmegyei főhatóságnak mind a három évben megismételt felszólí-tására sem fizették be, ezen alapból nyugdijat nem kap-hatnak.
Az intések foganatosabb eszközlésére a kezelőség minden év január havában jelentést tesz a főegyházmegyei hivatalnak, az előző évi hátralékosokról.
Akik* pedig e nyugdíjigényüket elvesztették, azok ellátásáról a „Titulus Dioecesis" fog gondoskodni, az egyházmegyei hatóság belátása szerint.
X. A nyugdijalap kezelője a székes főkáptalan, a mely kebeléből egy kanonokot biz meg e tisztséggel. A kezelés módozatait is a főkáptalan állapítja meg.
A főkáptalan által felülvizsgált és jóváhagyott évi számadások azonban minden év első negyedeben a nyugdij-intézet minden tagjával közöltetnek az egyház megyei körlevelek révén.
XI A nyugdijasok száma legfölebb : 25 : többen csak az esetben részesülnek nyugdíjban, ha az alap jöve-delmei azt megengedik.
Megjegyzendő egyébként, hogy az egyházmegyében fennálló sz. Adalbert-intézet a nyugdij-alaptól ezentúl is teljesen függetlenül lesz kezelve.
Közölvén igy a nyugdijalap szabályzatának terveze-tét, nem marad egyéb hátra, mint hogy a t. papság is szóljon hozzá s tegyen meg a maga részéről mindent, hogy az évek hosszú sora óta megoldásra váró ügy végre valahára dűlőre jutva, sikeres megoldást nyerjen. Igaz ugyan, hogy az öt, hat és hét száz forintnyi nyugdij a mai viszonyok között nagyon csekély összeg; ámde a kezem között levő hozzávetőleges számítás igy is évi 2000 forint fedezetlen hiányt mutat. Tehát a t. papságon a sor. hogy saját ügyét karolja fel és segítse nagyobb ' összegekkel mindjárt kezdetben a nyugdij-alapot, ugy a hogy ezt más megyebeli papok megtették s nyugdij-alapjukat felvirágoztatták. Végre megjegyzem, hogy a magam részéről mindaddig, mig a jó Isten éltet, évenként ezer forinttal fogok az alaphoz járulni.
Datum Strigonii 22. Julii 1896.
Claudius Card. A E p p u s .
RELIGIO. 75
IRODALOM.
Az első katholikus irányregény Magyarországon.
Mikor Bismarck Németországban, hogy a katholikus vallást megsemmisítse, megindította az irányzatos kultur-harczot, Németországban minden katholikus erő védelmi állásba helyezkedett. Mindenki védelmére kelt a katholi-kus egyház tulajdonában levő igazságnak. A tudós tudo-mányával, az iró tollával száll sikra, s létre j ö t t a vilá-gon páratlanul álló német katholikus centrumpárti sajtó.
Ámde a szellemi röppentyűket szóró mindennap szóló sajtó mellett az u. n. szépirodalom is kardot rántott a keresztény czivilizáczió édes anyja, a kath. egyház mellett.
Bollanden Konrád néhány év alatt valóságosan elárasztotta Németországot az ő ismeretes katholikus irányregényeivel, melyeknek hatása óriás mértékbeu hozzájárult a német katholikusok önvédelmi harczának sikereihez.
Ma Magyarországban körülbelül ott vagyunk, a hol voltak a német katholikusok a 70-es évek elején; sőt még rosszabbul állunk, mert nálunk teljes dechristianizátió, az állami hatalom, a társadalom, az erkölcsök teljes elke-reszténytelenedése van kifejlésben. Mindenkinek, ki magá-ban erőt érez, szent kötelessége tehát közöttünk az emberiség legszentebb javaiért, azok védelmében sikra szállni. S va-lóban, sajtónk lelkes vállalkozások alapján nagy kifejlődés-nek indult, társadalmi életünk pedig, a kath. körök felsza-porodása következtében, egészen megélénkült. A kath*
tudomány is kezd nagy ágyukat megszólaltatni. Pázmány Péter müveinek uj kiadásában s más hit- és egyházvédő nagyobbszabásu munkákban láthatjátok ezeket. Illő tehát s nagy ideje, hogy a szépirodalom is felvegye a keztyüt, s határozott, világos védelmi állást foglaljon el Isten és a kereszt mellett.
A „Religio-Vallás"-nak, mint a kath. sajtó nagy időket látott idősbjének jutott a szerencse, hogy első le-hessen az első kath. irányregény közelgő megjelenésének ez alakban való jelentésében. Az uj korszakot jellentő regény czime : „ A z Isten nem halt meg !" Szerzője Bodnár Gáspár. Jó hangzású név, kipróbált, gyakorlott iró, ki megmutatta már eddig is, hotjy stilust, előadást, tárgyfestést, az irás mesterségének minden fogását fel tudja használni papi lelkének magasztos czéljaira.
A legelső katholikus irányregény megjelenését várva-várjuk s a regény terjesztését paptársainknak s a kath.
köröknek nagy szeretettel kötjük szivökre. =
V E G Y E S E K .
+ Vaszary Kolos bibornok, hgprimás, esztergomi érsek ur legújabb top. levele (XVIII. sz.) közli XIII. Leo pápa encyklikáját az egyház egységéről, mely után követ-kezik a S. Rit Congr. két decretuma és a tanitó nyugdij-alapjának számadása 1895 ről. Az alap összege 43,626 frt.
A következő (XIX. sz.) fóp. körlevélben A S. Rit. Congr.
esztergomi eredeti ügyekre vonatkozó decretumai közöl-tetnek és pedig első helyen az apostoli királyért és Magyarországért szóló nagypénteki és nagyszombati imára vonatkozó. Azután következnek más decretumok és
esztergomi eredeti ügyekre vonatkozó decretumai közöl-tetnek és pedig első helyen az apostoli királyért és Magyarországért szóló nagypénteki és nagyszombati imára vonatkozó. Azután következnek más decretumok és