szűnjünk kérni mindazt, ami üdvösségünk eléré-sére szükséges, mert erre nézve biztosak lehe-tünk, hogy megadatik nekünk, hisz Krisztus Urunk maga mondá : „Kérjetek és megadatik nektek, hogy örömetek teljes legyen!"
8)
EGYBÁZf T U D Ó S Í T Á S O K .
Budapest, aug. 25. Pannonhalma ünnepe Magyar-ország ünnepe. —
A pannonhalmi apátság udvarán, mely éppen oly régi, mint a keresztény vallás Magyarországon, holnap teszik le az ezredéves emlék alapját. A z emlékmüvet Asztrik püspök szobra is disziti, ki az első apátja volt Pannonhalmának.
A Győrbe vezető országúton haladva, a várostól más-fél órányira, dombos vidéken, három szomszédos halom tetején emelkedik a várszerű kolostor, annyi vihfcros idő-nek tanuja. A régi várkapu, két őrtorony, a lövőréses bástyák még fenmaradtak, de magasan kiemelkedik a szé-kesegyház, az impozáns torony a ragyogó kereszttel.
Látni lehet, hogy egykor el volt készülve a fegyveres ellenségre is.
Mult századok építkezései találkoznak itt ujabb idők-belivel. A templom a román és góth. építészet átmeneti korából való, a X I I . századból, de e belyén még régibb templom állt. Délre nyiló diszkapuja a XVI. századot hirdeti.
A te mplomot Kruesz Krizosztom apát mintegy 25 év előtt ujittatá meg. A monostor bal szárnya régi, zord épület, az északi vagy jobboldali díszesebb és egészen uj.
A monostor sokat szenvedett, de eredeti rendeltetését megőrizte. II. József 1786-ban ezt a szerzetet is eltörülte de 1802-b en I, Ferencz visszaállította. Falai közt nagy könyvtárt művészi kincseket, régiségeket, őriz és mindenek fölött, u j virágzásnak indult ősi szerzetes szellemet.
A keresztény oktatás első iskolája lévén, az ország hitterjesztői innen kerültek ki és a nagy és szent életű
' ) Márk. 8, 34.
Jan. 16, 24.
püspökök : Asztrik Anastasius, Sebestyén Mór, Gellért stb. s végül Vaszary Kolos, ki a milléniumkor az ország főpapi székén ül, mint ezer év előtt Asztrik, ki szintén a Benedek-rend t a g j a volt.
A szász eredetű Asztrik még Géza fejedelem idejé-ben, 994-ben j ö t t Magyarországba, mikor a fejedelem Adalbert prágai érseket hivta meg Esztergombi, hogy fiát, V a j k o t és családja többi tagjait megkeresztelje.
István király Asztrikot küldte Rómába II. Szilvesz-ter pápához királyi koronáért, a mit a pápa nemcsak megadott, hanem a magyar királyt „apostoli czimmel,"
oly kiváltságokkal látta el, minővel más fejedelem nem rendelkezik egyházi ügyekben.
Vaszary Kolos bibornok-prímás ki a pannonhalmi apátságból lépett az esztergomi érseki székre, terjedelmes monográfiában irta meg a magyar keresztény czivilizáczió ősi fészkének közel ezeréves, 9 százados történetét.
Mert Pannonhalmán tulajdonképp már Géza fejedelem kezdett 996-ban monostort és templomot építeni ; de azt egy nálánál sokkal méltóbb és n a g y o b b férfiú az ő szent fia, István király tudta befejezni. És azóta, hogy a honszervező első apostoli király Magyarország királyi t r ó n j á t és az ország keresztény czivilizáczióját a szent Benedek-renddel kötötte össze szent szövetségben, Pannon-halma története, jó és balszerencsében agyaránt hű kifejezése és visszatükröződése vala Magyarország törtéce-tének. Magyar benczéseink mindig fáradhatatlanok voltak Krisztus dicsőségének a lelkek örök üdvösségérek, és Magyarország szellemi és anyagi haladásának munkálásá-ban. Ez az oka, ez a magyarázata annak, hogy most Pannonbalmán egész Magyarország, hódolva szent Benedek fiai ezredéves érdemei előtt, ünnepet ül. Magyarország é'ete s a szert Benedekrend élete összeforrot. Ennek a nagy történeti igazságnak kifejezőjévé emelkedett fel ünnepi hangulatában a , Budapesti Hirlap", midőn a pannonhalmi ü n n e f r ő l így ír :
A magyar benczések, históriánk a bizonyság rá, a föntebb vázolt nemes és fáradtságos hivatásban (a lelkek evangelizácziójának és Magyarország kiművelésének) mindig elüljártak, mindig példát adtak más szerzetes társaiknak.
A millénáris év örömeiből, dicsőségéből nagyobb osztály-részt senki sem követelhet, mint ők a kik ott állottak a magyar keresztény állam és társadalom bölcsőjénél ; szeretettel virrasztottak nemzetünk gyermekálmai fólöit és vezették el-ső tétovázó lépteinket a kereszténységbea és a kulturábau. Az a misszió, a mit a szent király olda-lán vállaltak magukra, kilenczszáz esztendős. Nincs intéz-ményünk az államon kívül, a mely régiségben a benczés szerzettel vetekedhetnék ; és kevés van olyan, a mely érdemekbr&n is diadallal vehetné föl a versen}t vele. A magyar berczések nem csak minden időben hű sáfárai voltak a hitnek, a vallásnak, a tudománynak ; de hű fiai voltak a hazának is minden válság, minden megpróbáltatás között. Asztrikon kezdve, a ki osztályosa volt István apostoli fáradozásainak ; a ki Rómába utazott, hogy onnan magával hozza szent koronánkat, a ki első király-unkat fölkente, a magyar benczések mindig ott és kéznél voltak, a hol a királynak, a nemzetnek, a hazának szolgálatukra szüksége volt. Adtak sok kiváló nagy papot,
érdemes egyház fejedelmeket a magyar klérusnak, és generácziókon át megszámlálhatatlanul sok derék polgárt a hazának. A magyar benczés, hogy a szerzet egyik leg-kiválóbb tagjának, a boldogult Rónay Jáczintnak szavait idézzük, soha sem czimben és papi köntösben volt tiszte-lendő, de erényben és tudományban. Abban a magasztos ünnepségben pedig, a melyet holnap Árpád ezeréves e nlékének áldoznak P a n n o n h a l m á n ; a mely mindig egyik megvivhatatlan őrbástyája vol a magyar fajnak és szel-lemnek : velük együtt dobog a teljes, az osztatlan m a g y a r nemzet szive, nyelv és ritusbeli különbség nélkül.
Ungvár. Főpásztori felhívás a papsághoz X I I I Leo pápa encyklikájának az egyház egységéről tanulmányo-zására :
A m u n kácsegyh ázni egyei nt. Klérusnak.
4203 : 1896. X I I I . Leo pápa ő szentsége folyó évi junius 29-ről egy hosszabb eneyklikát adott ki a katholikus egyház püspökeihez az egyház egységéről. Ezen encyklika remek megnyilatkozása ő szentsége bölcseségének.
Ezen encyklikára fölhivom figyelmöket s atyai szeretettel arra intem Kedveltségteket, hogy ezen eneyklikát tanulmányaik tárgyává tegyék, mert valódi kincstár az, honnét alapos tudomány ismereteket meríthetnek, hitöket megerősíthetik.
A „Magyar Állam" napilap magyar fordításban is közölte azt.
Rövid kivonatos tartalmát az alábbiakban azon czélból közlöm, hogy a főbb vonások látása Kedvelt-ségteket mennél inkább fölbuzditsa az egésznek tanul-mányozására.
A bevezetésben ő szentsége előadja, hogy ő neki mint legfőbb pásztornak legfőbb gondja az is, hogy Krisztus nyájához gyűjtse a tévelygőket. E czélból az egyház egységét állítja szemeink elé, mely jellemvonása Krisztus egyházának, s melyet Krisztus egyházának mint a legyőzhetlen igazság örök jegyét adta által s melynek szemlélete még a tévelygés legyőzésére is elég erővel bir.
Részletesen áttér ezután tárgyára. Megállapítja az egyház alapításának szükségét s annak láthatóságát.
Isten az emberekkel ugy bánik mint emberekkel s igy tehát ő velők mint érzékiekkel csakis rendszerint a külső érzékek utján közlekedik. E k k é n t létesült a megváltás.
Az Isten fia valódi testet öltött, emberré lett s érzékileg munkálkodott a megváltáson. Hogy pedig ezen megváltás az emberi nem egész teljére ki legyen terjesztve, tanít-ványokat választott, taníttanít-ványokat gyűjtött, kik belül szent lelkének kegyelme, kivül pedig külső kötelékek által egy szerves egészet képeztek. Igy létesült Krisztus egyháza. Mely mig egyrészről okvetlenül látható külső társulat, addig másrészről láthatlan módon a folyton működő isteni elem, az isteni kegyelem által van szerves és egységes egésszé egybekötve. Ily jelentménnyel mondjuk az egyházat Krisztus testének. S a milyennek alapította Krisztus egyházát t. i, az emberi és isteni elem ily egységének, olyannak kell annak maradnia mindvégig, mert Krisztus egyházát az örökkévalóságra alapitotta.
Ekként begyőzve a külső látható, belülről a láthatlan isteni kegyelem által éltetett egyház alapítását, az egyház egységének vizsgálatára tér át. Krisztus Urunk csak egy és egyetlen egyházat alapított. 0 csak egyetlen egyházról beszél és tud mindvégig, melynek czélja az egész emberi nem üdvözitése kivétel nélkül. Miért is az egyház alapi-tója szándéka szerint csak egy és egyetlen lehet, mert hogy egynél több lehessen ezen egyház, ezen földet elhagyva u j emberi nemet kellene képzelni. „Plane plus una ut esse posset, excedere terris et genus hominum fingere novum atque inauditum oporteret." Megvilágítja ezen egységet a próféták jövendőléseivel. Megvilágítja azzal, hogy az egyház mint emberi és isteni elemből álló szerves egész Krisztus teste s a mint Krisztus U r u n k -nak egy és egyetlen halandó teste volt, melyet miéret-tünk a keresztfán feláldozott, ugy okvetlenül csak egy és egyetlen titokteljes teste lehet az egyházban is, melylyel a keresztfán szerzett üdvösséget az egész emberi nemnek teszi osztályrészévé. Teljesen begyőzi pedig az egyház egységét és egyetlenségét a szentírás és a szentatyák világos tanításával.
Midőn kimutatta ezekkel az egyház egységét és egyetlenségét vagyis azt, hogy Krisztus Urunk csak egyetlen egyházat alapított, s hogy ennek folytán csak egyetlen egyháza lehet Krisztus Urunknak e földön, áttér azon szerves egység vizsgálására, melyben Krisztus U r u n k egyetlen egyházának tagjai egymással egybekötve lenni tartoznak.
Első e tekintetben az elmék, a lelkek egysége, unum corpus et unus spiritu3. Hogy minden hivő ugyan-azt higye és vallja. Első tehát a hit egysége. Unus Dominus, una fides, unum baptisma. Hogy a hitegység Krisztus Uruuk határozott és szigorú kívánsága, azt mutatja a szentírás. Kérdés tárgya ezután az, hogy mi által gondoskodott az Üdvözítő a hit egységéről. Átlitott-e f'ö'l a hitre nézve oly forrást, melyből ezen egységes hitet lehessen és kelljen meríteni. A föltett kérdésre kimutatja, miszerint eredetileg sz egységes bit forrása Krisztus Urunk és az apostoloknak a tanitása volt, mert Krisztus U r u n k a tanítványokat a tanításra hatalommal ruházta föl egyrészt, addig másrészt az embereket és hívőket elkötelezte e tanítás elfogadása, elhivése, és rneg-vallására. Data est mihi omnis potestas in coelo et in terra. Euntes ergo docete omnes gentes, docentes eos servare omnia, quaecumque mandavi vobis. (Mát. 28, 18, 20.) Sicut misit me Pater et ego mitto vos. (Ján.
20, 21.) Qui vos audit, me audit, qui vos spernit, me spernit (Lukács 10, 16.) A tanítványoknak joga és köte-lessége volt tanítani minden népeket az idők vége^eteig.
Nyilvánvalóan tehát ezen tanítói hivatalnak az ő haláluk után is fönn kellett maradnia.
Igy történt, hogy a mint Krisztus Urunk az Istentől volt küldve, az apostolok pedig Krisztus Urunk által, épp ugy a püspökök és az apostoloknak minden egyéb utódai az apostolok által lettek küldve és a tanitásra hatalommal fölruházva. Miből világos, miszerint „permanere igitur necesse est ex una parte constans atque immutabile munus docendi omnia, quae Christu3 docuerat: ex altera constans atque immutabile officium accipiendi profitendique
RELIGIO. 143 omnem illorum doctrinam." Ez a kath. egyháznak mindig
teljes tudatában élt. Innét származott, hogy mind az, ki ezen egy hitet nem vallotta, az egyházból kilett zárva az első századoktól kezdve a mai napig mint eretnek, hogy ekként az egy igaz hit mindig sértetlenül megőriz-tessék.
Krisztus U r u n k tehát, hogy egyházában a hitegység mindig fentartassék, élő, önálló s mindvégig fennálló tanitó-hivatalt állított föl s ezt czéljának elérésére a kellő hatalommal fölruházta akként, hogy csakis akkor bírunk igaz katholikus hittel, ha hitünk ezen tanitói
hivatal tanításával mindenben teljesen megegyezik.
Az egyház czélja t. i. a lelkeknek az üdvözitése, még a hit s ekként a tanítás által koránt sincsen elérve.
A hithez hozzá kell járulnia még az istentiszteletnek t. i. az isteni áldozat és a szentségeknek, és hozzá kell járulnia az egyházi fegyelemnek, hogy bölcs és szent
törvényekkel a hivek kellő rendben tartassanak, és az üdv utján vezettessenek. Es Krisztus U r u n k gondoskodott ezekről is. Az apostolokat nemcsak tanítási hatalommal ruházta föl, de egyszersmind hatalmat adott nekik az istentisztelet végzésére. Sic nos existimet homo ut mínistros Christi et dispensatores mysteriorum Dei. (I.
Kor. 4. 1.) Végül pedig hatalommal r u h á z t a föl őket a hivek kormányzására, hatalmat adott az apostoloknak, hogy legeltessék Krisztus U r u n k nyáját. Akként alapí-totta tehát Krisztus Urunk az ő egyházát, hogy abban a hivek nemcsak egyenként, de együttesen szerves egyes-ségben egymás között munkálkodjanak lelkük üdvösségén, mint a kiknek egy a czélja, egyek eszközeik e czél el-érésére, t. i. egy hit, ugyanazon szentségek és kegyszerek és egy s ugyanazon a kormányzó elöljáróság.
Krisztus Urunk tehát egyházát rendes társasággá alapította. E társaság eredetére isteni, czélja és eszközeire nézve természetfölötti, s mert a tagjai emberek e miatt emberi.
S a mint az egyháznak, a mennyiben a hivek egye-sülete, okvetlenül szükséges a bit egysége, épp ugy, a mennyiben rendes társaságot képez, szüksége van az egy-háznak a kormányzat egységére, mely egyedül képes létesíteni a hivek közönségének egységét is. S mert a hit egysége épp oly szükséges, mint a kormányzat egysége, világos, miszerint épp ugy elhagyja az egyházát az, a ki a kormányzat egységét, mint a ki a hit egységét meg-bontja. Egyaránt megszűnnek az egyház tagjai lenni az eretnek, haereticus és a szakadár, schismaticus.
Krisztus Urunk tényleg meg is adta egyházának a kormányzat egységét azáltal, hogy nemcsak megbízta és hatalommal ruházta föl az apostolokat a hivek tanítására és kormányzására, de egyszersmind Péter apostol szemé-lyében hivei, tanítványai és apostolainak egy legfőbb pásztort, legfőbb kormányzót adott. Egyházát Krisztus Urunk Péterre alapítja, mint rendithetlen sziklára. S hogy Péter a hivők, tanítványok és apostolok összeségét képes legyen kormányozni, meg is adja neki a tulajdonképpeni kormányzói hatalmat erre. Hatalmat ad neki arra, hogy parancsoljon, hogy tiltson, hogy ítéljen. „Et tibi dabo claves regni coelorum. Quodcunque ligaveris super terram erit ligatum et in coelis et quodcucque solveris super
terram erit solutum et in coelis." (Máté 16. 1 8 ) „Pasee agnos meos . . . pasce oves meas." ( J á n . XXI. 16—17.) Es a szentírás világos szavaival Péter apostol s az ő utó-dainak adott legfőbb kormányzói hatalmat ismerik, elis-merik és egyhangúlag vallják minden század atyái és írói kezdve az apostoli időktől napjainkig.
Ezen legfőbb kormányzói hatalom mellett, melyet Krisztus Urunk Péter apostol s az utódjainak adott, van még más hatalom. Ezen hatalom nem teljes, nem általános ; következetesen nem a legfőbb hatalom, azonban közvetlenül isteni, szintén Krisztus Urunktól van. Mert a mint Krisztus Péter apostolon kivül más apostolokat választott, a kik Péter legfőbb hatalmának alávetve, de saját Istentől nyert hatalmukkal kormányozták a híveket, ép ugy a püspökök is Péter utódja legfőbb hatalmának alávetve, nem mint P é t e r helyettesei, de Istentől nyert rendes hatalmukkal kormányozzák a nekik alárendelt híveket.
A püspököknek azonban Péter apostol utódjával szemben egységben és alávetettségben kell lenniök. Mi már onnét világosan kitűnik, miszerint az apostolok mitsem kaptak, mit Péter nem kapott volna, mig Péter többet kapott, miben az apostolok nem részesültek. „Nihil esse Apostolis seorsum a Petro collatum, plura seorsum ab Apostolis ac separatim Petro." Ennek pedig az a folyo-mánya, miszerint a püspökök kiesnek kormányzói joguk és hatalmokból, ha Pétertől és az ő utódaitól tudatosan elszakadnak. Mert ezáltal elszakadnak azon alaptól, melyen Krisztus egyháza alapszik, elszakadnak az egy akolból, melynek Péter a legfőbb pásztora, elszakadnak azon országtól, melynek kulcsai P é t e r apostol s az ő utódainak adattak.
Péter s az ő utódai a római pápák kezében tehát az egy-ház kormányzati egységének épségben tartására ezen leg-főbb hatalomnak ténylegesnek kell lennie, s ennek folytán a
püspököknek Péter legfőbb kormányzói tényleges hatalmá-nak kell alávetve lenniök. P é t e r legfőbb hatalma nemcsak tiszteletbeli, de tényleges a püspökök fölött is.
S ha ekként tagadhatlanul minden egyes püspök alá van vetve Péternek, ha ekként a püspökök általában is alá vannak vetve Péternek, nyilván következik, miszerint akkor az összes püspökök összessége is csak Péter s az ő legtöbb hatalma alatt van. Mert a mi áll a püspöki kar egyes tagjairól, ugyan annak kell állania az összes-ségről is. A mi ugy már magából az egyház szervezeté-ből, mint pedig az egyház mindenkori hitéből világosan kiviláglik, mert nincs legfőbb hatalom az egyházban P é t e r nélkül és Péter ellen.
Jóllehet t e h á t a püspökök hatalma ekként rendes, közvetlenül Istentől n j e r t h a t a l o m ; mivel azonban ugyan-csak ezen hatalom Isten rendeletéből nem tetjes, nem általános, de határolt s Péter és utódjai legfőbb hatalmá-nak van alávetve : világosan az következik, hogy az egyház kormányzatának egysége és a kormányzat helyessége csak nyer általa, csak nyer erőben ezen két — közvetlenül Istentől eredő hatalom által. Ezen isteni hatalomban
s az iránta előadott alávetettségben, s az ebből származó egyességben van éppen a katholikus egyház méltósága, ereje és egysege. A pápának méltóságát és hatalmát a
kellő alávetettségben élő püspökök biztosítják, míg a püspököknek méltósága a p á p á b a n sarkallik. A z egyház ezen szerves egysége eredményezi, hogy a hívek követik a pásztort, követik a legfőbb pásztort az üdv u t j á n , mi által az egyház egysége e legtökéletesebb befejezését nyeri el.
„Oves meae vocem meam audiunt." ( J á n . 10, 16.) Kövessük t e h á t ezen egységes, egyetlen és egy egyházunkat, jól tudva azt, hogy mindaz, ki nincs az egyházban, távol van Krisztustól is, és nem lehet Isten fiai közzé számlál-tatnia annak, kinek nem lett Krisztus U r u n k testvérévé és az egyház édes anyjává. Apostoli áldással zárul be szent a t y á n k encyklikája.
U n g v á r o n , 1896. julius 21. Gyula püspök.
KATH. NEVELÉS- és TANITÁSÜGY.
= A brassai magyar középiskolák 1896. évi május hó 9-én tartott millenáris E m l é k ü n n e p e . A felállítandó segitő egyesületek j a v á r a kiadta Gyárfás I. T i h a m é r dr Brassó, 1896. 8-r. 45 1.
Szerencsés gondolat volt Brassóban, Magyarország h a t á r á n , a millénium ünneplésére valamennyi középiskolát egyesíteni. E z impozánssá tette az ország ü n n e p é t ott lent a h a t á r o n . Kezdődött az ü n n e p szent misével, melyet a római kath. t e m p l o m b a n Möller E d e a p á t - p l e b á n o s és íoesperes m u t a t o t t be az U r n á k . Következett u g y a n o t t a r. k a t h . főgymnasiumi i f j ú s á g zászló-szentelése. E z u t á n az i f j ú s á g a városi vigadó n a g y t e r m é b e vonult át, hol fényes közönség jelenlétében folyt l e ' a z ünnepség többi része, énekekkel, szónoklatokkal, szavallatokkal. Yargyassi F e -rencz főg. igazgatóé volt a megnyitó, R o m b a u e r Emil főreáliskolai igazgató m o n d o t t a az ünnepi beszédet, Ba-rátzy Sándor gymn. tanár költői szózatot i i t a „Nemzeti Geniusz"-hoz s azt egy 7. "oszt. tanuló szavalta el stb.
F o g a d j á k a brassói tanférfiak gratulácziónkat !
+ É r t e s í t ő a szatmári irgalmas nővérek vezetése alatt álló esztergom-vizivárosi tanintézetről az 1895,96.
tanévben 8 r. 69 1.
Hazánk egyik legjobb leánynevelő intézete. Yan benne internátus 4 osztályú polgári iskolával, 6 osztályú elemi iskolával és óvodával. 0 e m j a Vaszary Kolos bibor-nok e g y m a g a 15 benlakó kis leányért fizet évenkint tel-jes ellátásdijat. A tantestület élén Remigia nővér, oki.
felsőbb leányiskolái tanítónő, mint intézeti főnöknő és W i l h e l m i n nővér, oki. polg. isk. tanítónő, mint igazgató állnak. A hittant a jeles tollú Keményfy Dániel tanítja.
Belnövendék volt összesen 71, a polgári osztályokban 157, az elemi osztályokban 207, az óvodában 42, képez-dei magántanuló belnövendék 7.
— É r t e s í t ő a győri kir. kath. tanitó képzőintézetről M a g y a r o r s z á g fennállásának ezredik évében az 1895 6.
tanév végén. Közli Karácson Imre igazgató. Győr, 1896.
8-r. 41 1.
Dunántul csak két kath. t a r i t ó k é p z ő ii tézetünk van tudvalevőleg. Ez a győri igen tekintélyes és messze vi-dékre k i h a t ó befolyásos helyet foglal el, épp ugy mint a pécsi. A győri hív. kath. tai i t ó k é p z ő - i n t é z e t m k 118 tanulója volt, kik közül 114 róm. kath. vallásunkhoz t a r t o
-zott, 1 ág. ev., 1 ev. r e f , 2 zsidó vallású volt. Az inté-zetet Zalka J á n o s dr győri püspök ur t a r t j a fenn. Van önképzőköre, ének és zenekara. Püspöki biztos Schlegel P é t e r kanonok. A t a n á r i kar 8 tagból áll, köztük 5 g y ő r -egyházmegyei áldozópap, u. m. dr Karácson Imre, igaz-gató, H a l l e r József, dr Mersich János, Arvay Sándor, N y ő g é r A n t a l k á p t a l a n d o m b i plébános mint hittanár.
K A T H . E G Y E S Ü L E T I É L E T .
A magyarországi kath. egyesületek or9z. kongresszusa
szakosztályainak határozati javaslatai.
I. Szakosztály.
Hitbuzgalmi és jótékony egyesületek.
(Főelőadó dr Wolafka N á n d o r cz. püspök.) (Folytatás.)
V. Temetkezési és letegsegélyző egyesületek.
E l ő a d ó : Dr Csapocli István, egyttemi tanár.
H a t á r o z a t i j a v a s l a t :
1. A betegsegités oly nen es feladat, mely a k a t h o -likus egyesületi tevékenységnek egyik legméltóbb t á r g y a . Azonban ez a feladat csak addig marad n eg hatása körében, m i g az üzleti nyerészkedés, a pcmpazás nem b é n í t j á k meg a t u l a j d o n k é p e n i czelra való törekvést, a
betegek segelye; ésének, családjuk oltalmazásának ü g y t t . 2. L e g i n k á b b az olyan betegsegitő-epyesületek méltók rá, hogy az egyház védő szárnyai alatt működjenek, a melyek az irgalmasság jóc^elekedeteit a szüköibödőkkel éreztetik, t e h á t nem a saját t a g j a i k kölcsönös gyógyíttatására alakulnak, bane m az egyesületen kivül álló szegény b e t e g e k e t és c s a l á d j u k a t pénzzel segélik, élelmükről, r u h á z a t u k r ó l stb. gondoskodnak.
betegek segelye; ésének, családjuk oltalmazásának ü g y t t . 2. L e g i n k á b b az olyan betegsegitő-epyesületek méltók rá, hogy az egyház védő szárnyai alatt működjenek, a melyek az irgalmasság jóc^elekedeteit a szüköibödőkkel éreztetik, t e h á t nem a saját t a g j a i k kölcsönös gyógyíttatására alakulnak, bane m az egyesületen kivül álló szegény b e t e g e k e t és c s a l á d j u k a t pénzzel segélik, élelmükről, r u h á z a t u k r ó l stb. gondoskodnak.