A katholikus tanitógyülés zászlószentelésének és meg*
nyitó ülésének lefolyása.
— F. hó 7-én. —
Diszes és nagy közönség, Magyarország kath. tanitói és tanitónói szine-javának jelenlétében folyt le tegnap Budapesten az egyetemi templomban a katholikus tanitóság milléniumi zászlójának felszentelése, melyet Vaszary Kolozs bibornok herczegprimás megbízásából báró Hornig Károly veszprémi püspök ur 9 órakor szent mise áldozat bemutatásával kezdett meg. A zászlóanya tisztjét ezúttal is a lelkes katholikus honleány, Wenckheim Frigyesné bárónő teljesítette. A vi-lági előkelőségek élén megjelent Wlassics Gyula m. kir.
vallás- és közoktatásügyi miniszter, az egyháziak élén ott láttuk Bogisich Mihály cz. püspököt.
Mise és felszentelés után a püspök a következő fel-avató beszédet mondotta el :
Kegyelmes Zászló anyánk ! Nagyméltóságú Minister U r ! Tisztelt Jelenlévők !
Nagy és szép kezdeményezésre gyűltünk össze, mely-től Istenbe vetett bizalommal üdvös eredményt várunk.
Megkezdtük munkálkodásunkat azzal, hogy az új-szövetség vérnélkûli magasztos áldozatát bemutatva Neki, Istennek áldását kértük szándékainkra s most e diszes foga-dalmi jelvény megszentelésével megtettük a második lépést azon az uton, melyen nemes, buzgó lelkesedéssel tovahaladni akarunk, kibontjuk a zászlót.
Mi a zászló egyáltalában, t. jelenlevők s mi különösen nekünk e zászló ? . . .
Ha visszamegyünk a történelem fonalán, ugy találjuk, hogy a zászló eredetileg sorakozási központul szolgált a csatába szálló seregnek s mert minden, a katonai becsület érzésétől áthatott hadsereg egy vezér alatt egy eszméért, egy, előtte tisztán álló igazságért küzd, azért lett a zászló nemcsak a vezérnek, de az eszmének is jelvényévé s mert a becsületes ember csak oly eszméért küzd, a melylyel magát azonosítani tudja, innen van, hogy a katona hűségi esküjét a zászlóra teszi és hogy a zászló az alatta sereglő csapatnak legdrágább kincse, melyet büszkén lobogtat, melyet megvédenie kötelessége mindhalálig!
Ez lévén a zászlónak általában eredete és jelentősége, ismét kérdem : mit jelent nekünk, katholikus tanitóknak e zászló ?
Ugyanezt, t. h. !
Tömörülési jelünk az, mely alatt egy uj korszak kez-detén, hazánk második évezrede küszöbén találkozni • akar-tunk, de nemcsak találkozni, hanem egyesülni is, hogy hivatkozva multunkra, melyben e hazát kereszténynyé al-kotni serényen segítettünk, bátran hirdessük, hogy el nem fáradva a százados, nehéz munkában, jövőre is az egyesség szülte, tehát hatványozott erővel akarjuk a hazát szolgálni;
mert mi is egy eszméért lelkesülünk, sőt bátran merem állítani, legnemesebb eszme az, a mely szivünket heviti és a melynek jelvényét e zászlóban látjuk — hiszen nézzük csak, kibontva, mit látunk rajta?
A boldogságos szűz Mária képét és első apostoli ki-rályunk, — Szent-Istvánét — s vájjon kinek ne jutna
ttELIGiO. 25 eszébe e képek láttára,, hogy e dicső két név az,
mely-Magyarországot hajdanta nagygyá, boldoggá tette s bol-doggá teendi jövőre is, ha vezetésükre bizzuk magunkat.
íme az eszmék, melyeket e zászló jelképez nekünk, hozzá kivánunk járulni becsületes munkánk által azon Magyar-ország felvirágoztatásához, melyet Szent-István a boldogságos Szűznek ajánlott fel, hiven akarjuk követni az ő nyomdokait, mint hű alattvalói apostoli utódjának, hű fiai annak az országnak, melynek „Regnum Marianum" volt századokon át dicsteljes czime, mert kotholikus szent vallásunknak otthona volt és védő bástyája.
Ez eszmékért lobogtatjuk e zászlót, ezért esküszünk rá, ezért védelmezendjük küzdelmeinkben; mert mi küzdeni akarunk; küzdeni a helyes, az igazi felvilágosodásért, melyet mi katholikus tanitók a vallásosan hazafias okta-tásban tudunk küzdeni a ránk bizott nemzedék legszentebb erkölcsi kincseiért, mert e nemzedéket katholikussá és hazafiakká akarjuk nevelni, küzdeni bátran, önfeláldozóan, mert meg vagyunk győződve, hogyha ez országnak minden fia becsületesen megteszi kötelességét, ugy, mint mi, nemcsak szóval, de tettel is, e testvéries verseny lehetetlen, hogy ne eredményezze azt, mi mindnyájunk egyedüli óhaja, azt, hogy Mária és Szt. István segítségével holdog legyen a haza mondám.
B nagyhatású beszéd után következtek a szögbeverések, de csak részben, mert nem sokára, 10 óra tájban, kezdetét vette az átvonulás a templomból a városház dísztermébe, a fölszentelt zászló vezetése alatt. A hymnust és a szózatot énekelve vonult fel az impozáns menet a városházára, hol elfoglalván a nagyteremben minden elfoglalható teret, a szo-kásos meghívó küldöttség kérésére, nagy éljenzés közt meg-jelent a püspök-elnök s a következő beszéddel nyitotta meg az emlékezetes ülést:
Mélyen tisztelt nagygyűlés !
Mint a magyar katholikus tanitók országos kengresz-szusánnk, a nm. püspöki kar által e tiszttel felruházott elnöke, legszebb jogomat gyakorlom és legkedvesebb köte-lességemet teljesítem, midőn az igen tisztelt nagygyűlést e katholikus jelszóval üdvözlöm : D. a. J . Kr. ! s annál nagyobb örömmel teszem azt, mert e mondat nemcsak üdvözlet, hanem programm is, vagyis — hogy magyar szót használjak : elő-zetes jelzője és foglalatja annak: miért jöttünk itt össze, mi czél felé törekszünk s minő eszközökkel akarjuk azt elérni ?
E három kérdésre válaszol e mondat, mely tehát egyúttal programmunk is s ezt állítva, remélem, hogy be is fogom önök előtt bizonyítani, mert bizonyos, hogy midőn egy ország katholikus néptanítóinak szinejava hazafias lel-kesedéssel gyülekezik a végből, hogy a valláserkölcsös nép-oktatás és népnevelés legszentebb érdekei felett tanácskoz-zék — csakis ama nemes hivatásérzet hatása alatt teszi ezt a gyűlésnek minden egyes tagja, mely őt a tanítói pályára tereié és a rögös ut sürü tövisei daczára is azon megtartja,
ama hivatásérzet hatása alatt, t. uraim, mely semmi egyéb, mint az önök sziveiben,'éltök egy elhatározó pillanatában megzendült visszhangja Krisztus Urunk eme szavának:
„Hagyjátok a kisdedeket Hozzám j ö n n i . :.« (Máté XIX. 14.) A gyermekek iránti szeretet s szivünknek amaz ellen-állhatatlan ösztönzése, a gyermek lelkébe beleoltani minden
szentnek és. igaznak, minden szépnek és jónak, minden fen-költnek és nemesnek fogalmát, kelteni benne az értelmet, megvetni benne a tudás alapjait, szóval segítője, lia kell, irányitója lenni a családnak, hogy magzatait jó keresz-tényekké, becsületes emberekké és derék honpolgárokká nevelhesse, ez birta rá önöket, hogy éltök czéljává tegyék:
kivenni a magok hivatása körén belől részöket Krisztus Urunk ez intelméből: „Hagyjátok a kisdedeket Hozzám jönni" . . . ez tette önöket, uraim, katholikus tanítókká:
Ama pillanatban, midőn a Megváltó e szót kiejté, először hangzott el a földgömbön az igazi, igazán e nevet érdemlő oktatásnevelésnek jelszava; akkor a i a t o t t meg az irány minden helyen a nevelés számára, melynek olyannak kell lennie, hogy Krisztushoz vezessen s lia nem oda vezet, rossz s veszedelmes ; mert a vallás szülte erkölcsösség té-nyezőit nélkülözi, parlagon hagyja a gyermek lelkét s med-dőnek szivét, sivárrá teszi a férfi kedélyét, kit iránytű nél-kül lökött ki az élet tengerére s a helyett, hogy az embert létezésének czélja s a czél elérésére szolgáló eszközök iránt, a helyett, hogy a halandót e legfontosabb kérdésekre nézve felvilágosítaná, melyektől földi és túlvilági boldogsága függ, a maró kételynek vagy a lelketlen mivel sem törő-désnek bocsátja zsákmányává — a helyett, hogy biztos révpartra vezérelné, zátonyra csalja, vagy épen vészthozó szirteknek kergeti sajkáját, melyet biztos kézzel kormányozni nem tudott, mert vakoskodó szeme nem látta azt az örök-fényü csillagot, mely után indulni kell vala — a keresztény igazságot!
De minek is beszélek én kath. tanférfiaknak ilyeneket, hisz velem együtt tudják és vallják önök, hogy vallás nél-kül sok mindenfélére taníthatjuk az emberfiát, de nem oktatjuk, azaz nem teszszük okossá a szónak teljes, nemes értelmében s még kevésbbé neveljük, mert nevelni annyit tesz, mint növeszteni, növeszteni azt a kis szellemi csirát, melyet a gondos szüle kezünkre biz, növeszteni, mignem — hogy sz. Pál apostol, a népek ezen, ember által felül nem múlható tanítójának szavait idézzem : „mignem mindnyájan eljutunk a hitnek és az Isten Piának egységére, tökéletes férfikort érvén, Krisztus teljes korának mértéke szerint ; hogy ne legyünk többé habozó kisdedek és ne hajtassunk ide s tova a tudomány minden szelétől, az emberek gonosz-sága által, a tévedésbe ejtő álnokság által — hanem igaz-ságot cselekedvén a szeretetben, mindenestől nevekedjünk abban, a ki a fő, Krisztusban. . . . "
íme, a keresztény nevelésnek utja és czélja, elénk állítva a nemzetek apostola által. Ez uton haladt a katho-likus anyaszentegyház fennállása első napjától fogva, mert az ő feladatának egyik kiegészítő, elengedhetlen része a tanítás, mely az embert rendeltetése felől felvilágosítja, a tanítás nemcsak a mennyei, hanem a földi dologról is, mert egész embert akar nevelni minden egyes hívéből s ezért egyformán gondozza szivét és lelkét, értelmét és akaratát.
Ezért tanit a templomban a szószékről s a gyónópadon, de tanít az iskolában is veleszületett jogul követelvén isteni Mestere és Alapitója meghagyása szerint és annak szellemé-ben a tanítás szabadságát s tanit nem egy, hanem immár kétezer év óta, a mióta első misszionáriusai vérével áztatta legelső temploma és iskolája alapjait, tanit és pedig lanka-datlan buzgalommal végig az iskoláknak különféle
fokoza-tain, mert a történelem tanúbizonysága szerint, mind a nép-iskolától fel az egyetemig, — mind ő létesité, ápolá, öreg-bité, azokban születvén a keresztény czivilizáczió, melyet ugyanezen eszközökkel ma is elszántan védelmez mindén, bárhonnan származó támadás ellen.
Az egyháznak ezen, a polgárosodás és közművelődés érdekében lolytatott törekvéseiben, sőt mondhatjuk ezred-éves küzdelmeiben kiváló szerep jutott mindenha a nép-iskolának, az egyház e legkedvesebb, legféltettebb gyerme-kének is, melynek születése és felnevelése, a mint legnehezebb
volt, ugy ápolása és fentartása is legtöbb gondot okozott neki minden időben és okoz még ma is. S ezért a néptanitók szép, de terhes, érdemdús, de felelősségteljes hivatásukat nem-csak méltányolja, de becsüli is, nem nem-csak becsüli, de tiszteli, nemcsak tiszteli, de teljes áldásával kiséri is, mert elő-harczosát látja benne és szeretett segédjét, ki a munka nagyját végzi, egyik bizományosát, ki a pappal egyetemben egyik legdrágább kincsét őrzi, jövőbeli reményét, a keresztény kis ember lelkét !
S viszont a katholikus néptanító tudja és érzi, hogy hivatala nem közönséges kenyérkereső foglalkozás, hanem nemes hivatás, melynek lelkiismeretes betöltése ezrek és ezrek földi és mennyei boldogságának alapját veti meg, — elhanyagolása pedig vagy lelketlen kezelése ép annyinak romlását okozza, kiknek lelkeit tőle kérendi számon az Ur.
Ekként keletkezett s ezeknek mérlegelésére támasz-kodik ama benső viszony, mely az egyházhoz fűzi az isko-lát : s e szoros benső viszonynak adnak gyakorlati kifejezést önök uraim, midőn a magyar püspöki kar helyeslő hozzá-jávulása mellett ez emlékezetes esztendőben, hazánk minden
tájáról ide seregelve, közös testvéri egyetértésben tanács-kozni kivánnak a római kath. népoktatás ügyének eddigi eredményei, bajai és szükségletei, de óhajai és a jövőbe vetett reményei felett is s midőn tanácskozásaik és komoly ildomos vitáik összegezését ugyan-e pöspöki kar elé viszik, hogy az tekintélyének súlyával támogasson bennünket mind-abban, mit mint a kath. anyaszentegyház hű fiai a haza érdekében levőnek véleményezünk.
Tanácskozásunk tárgysorozata kezeik közt van, uram.
Abból észrevehetik, hogy az önök nevében működött bizott-ságok, melyeknek ez alkalommal őszinte köszönetemet feje-zem ki, körültekintő buzgósággal a magyar katholikus nép-oktatás ügyének lehetőleg minden mozzanatát ölelték fel, önöknek higgadt, szakavatott tanácskozmányai végleges alakba öntendik a tárgyat, törekvéseik lojalitása és hazafias szándékuk pedig méltóvá teendi kezdeményezésünket arra, mi nélkül semmik vagyunk, a Mindenható Isten áldására.
Ez utóbbi szavakkal úgyszólván plágiumot követtem el, uraim; mert ugyanezeket használta velem szemben — alig egy hónapja, egyházunk látható feje, Krisztus helytar-tója e földön — XIII. Leo pápa Ő szentsége, midőn kihall-gatáson lévén nála, jelentést tettem neki szándékunkról.
„Jól teszitek, válaszolá, ha magatok köré gyüjtitek derék, hithű, hazafias tanitóitokat. Vidd meg nekik üdvözletemet és atyai áldásomat s kérd meg őket nevemben, hogy a reájok bizott zsenge nemzedéket, egyházunk szellemében jövőre is
ó keresztényekké és jó hazafiakká neveljék, amint eddig is azon fáradoztak. Mondd meg nekik, hogy értök imádkozva esedezem a jó Istenhez, hogy szándékaikat áldja meg azon
áldással, mely minden becsületes vállalkozásnak alapvető feltétele, de jutalma is."
S ezzel a katholikus néptanitók kongresszusának első nagygyűlését megnyitottnak nyilvánitom.
Az elnök gyújtó hatású beszéde után valaki rákezdte a pápai hymnuszt s egy pillanat alatt az egész kongresszus felpattanva énekelte.
E nagyszerű s igazán megható jelenet után következett a tisztviselői kar megválasztása, a következőképpen :
Diszelnök l e t t : Vaszary Kolos herczegprimás. Elnök:
Ember Károly, budapesti képezdei tanár, a Népnevelő szer-kesztője. Alelnökök : Dreissziger Ferencz, Mócsy Antal és Rák János. Titkár : dr. Weszely Ödön. Jegyzők : Csáky Elek, Fodor Imre, Gubicza Lajos, Győrffy János, Gerely József, Jankovics János, Szokoly István, Tóth Géza, Méger Vilmos.
Szakosztályok elnökei : I. Hitoktatási szakosztály Bogi-sieh Mihály c. püspök. II. Kisdedóvodai és népiskolai szak-osztály a) csoport : nevelésoktatás : Steinberger Ferencz : b) csoport: szervezési osztály: Petrovác-z József. III. Polgári és felsőbb leányiskolái osztály : Mócsy Antal. IV. Tanuló és tanitóképzési osztály : Csávolszky József kanonok.
E hivatalos aktus elvégzése után következtek az üdvözlések. A nagygyűlés, a püspök-elnök inditvánvára, táv-iratban üdvözölte a királyt, a pápát és a herczegprimást, Péterífy Sándor és Sennyey István tisztelgő küldöttségek jelenlevő elnökei viszont a nagygyűlést. A távol levők közöl
Csúszka György kalocsai érsek ur hosszabb levélben, Meszlényi Gyula püspök ur pedig táviratban üdvözölték a kongresszust.
Következett dr. Komlóssy Ferencz kanonok szerepe, sike-rült beszédben adott irányt a nagygyűlés tanácskozásainak, kivált az egyház és az iskola vitatott viszonyára vonatkozólag.
Erre következett, volna a kitűzött tételek tárgyalása, azonban, az idő előrehaladottságára való tekintetből, csak egy té-telkerült napirendre. „A revideált népiskolai tanterv didaktikai alapelveiről", melynek kapcsán a nagygyűlés elfogadta azt a határozati javaslatot, hogy a nm. püspöki kar az emiitett tantervet már a jövő tanévben életbeléptetni kegyeskedjék.
IRODALOM.
Schultz Imre olvasókönyvei.
1 Képes reálolvasókönyv katholikus falusi nép-i s k o l á k számára. A csoportosítás elvenép-i alapján két kö-tetben irta Schultz Imre, képezdei rendes tanár, a Szent-istván-Társulat tudományos és irodalmi osztályának és könyvvizsgáló bizottságának rendes, a Baja, Székesfejér-vár, Siklós, Baranvavár és Csököly-vidéki kath. tanitó-egyletek tiszteletbeli tagja. I. rész II. és III. évfolyam számára. 64 ábrával. Pozsony, 1896. Budapest. Kiadja Stampfel Károly, 8-r. 243 1. Ára 80 fillér.
2. Népiskolai olvasókönyv katholikus leányisko-lák számára. Szerkesztette Schultz Imre stb. II. rész a
harmadik és III. rész a negyedik osztály számára. A két kötet több mint 60 ábrával, ü . o. 8-r. 128 és 216 lap.
Ara 70 fillér illetve 1 korona.
3 Olvasókönyv katholikus polgári és felsőbb leányiskolák III. és IV. osztálya számára. Szerkesztette
UELIGIÜ. 27 Schultz I m r e . P o z s o n y — B u d a p e s t , kiadja Stampfel Károly,
1896. 8 r. 304 1. 40 ábrával. Ára 2 korona 50 fillér.
Nagyon örvendünk, bogy Schultz Imre befejezte e ritka becsű k a t h o l i k u s iskolai tankönyvsorozatot. Nevének nagy emléket emelt, a k a t h . nevelés- és tanitásügynek igazán nagy szolgálatot tett.
Ezzel szívesen á t a d j u k a szót a vállalat ügybuzgó kiadójának :
Ezen olvasókönyvekből mind a nép, mind a p o l g á r -iskolai sorozat egyes kötetei a S z e n t - I s t v á n - T á r s u l a t könyvvizsgálóbizottsága által t a r t o t t gyűlésen részint 1895 junius 20 án, részint pedig 1896. junius 2-án, általánosan j ó v á h a g y a t t a k és a j á n l t a t t a k .
M i n t h o g y Schultz I m r e mindkét leányiskolái olvasó-könyv-sorozata a legelső mű, mely a népiskola legalsó fokától a polgáriskola legfelsőbb fokáig egységes alapon nyugszik, s mely a leánynevelés jól f ö l f o g o t t czéljainak szolgálatában áll, amellett h a t á r o z o t t a n vallásos szellem-ben s katholikus irányban, hazafias módon s közel 30-évi iskolai g y a k o r l a t eredményeképen van szerkesztve: azért
nem csoda, h o g y még a mult évi nyarán megjelent köte-tek máris igen széleskörű elterjedésnek örvendenek. Lénye-gesen h o z z á j á r u l t ahhoz, h o g y az olvasokönyv e 6 kötete közel 300 szép illusztrátió val van díszítve, igen jó kiállí-tásai és tartós bekötéssel dicsekedhetik s igen j u t á n y o s árú.
Midőn ezennel a közfigyelmet ismételve a Schultz I m r e féle katholikus leányiskolái olvasókönyvekre fölhívni b á t o r k o d o m : l e g n a g y o b b tisztelettel kérem az érdekelt köröket, kegyeskedjenek e k ö n y v e k e t iskolai használatba venni s elterjedésöket ekép g y a r a p í t a n i .
Kívánalomra szívesen küldök m u t a t v á n y p é l d á n y o k a t . Pozsony.
Stampfel Károly, cs. és kir. udvari könyvkereskedése,
mint kiadó.
V E G Y E S E K .
*** Az egyetemes országos tanügyi kongresszus hangja, m i n d j á r t a megnyitó ülés után való napon, el-kezdett átcsapni az — anarchiába, a felsőbbség iránti
figyelmetlenségbe, hogy ne mondjam fegyelmezetlenségbe.
E z fejlik ki minden államban, hol a törvényhozás és a kormány az Isten ellen való tusakodás és szabad felláza-dás zászlóját lobogtatja, akár nyíltan, akár suttyonban.
Lázadást és fegyelmezetlenséget arat a saját hatása körében. Az állami oktatás hivei például a népiskolai osztályban viharosan tüntettek a kongresszus második napján Földes Géza előadó mellett, a ki a r r a a figyelmezte-tésre, hogy tartsa m a g á t a közoktatásügyi miniszter tanácsá-hoz, mely abstractiók után való kapkodás helyett gyakorlati kultúrpolitika követését kö:ötte a magyar tanítóság szivére, nagy büszkén avval vágott vissza, hogy — „nem alkudozni jöttünk ide!" És a gyűlés éljenzett, tapsolt a
felsőbbségnek szóló vágásra. Szép dolog az ítélet füg-getlensége és a b á t o r szókimondás, dicsőséges és diadal-mas dolog ez igazán ; de csak ha az Istent és az ő igaz-ságát szolgáljuk. Az emberi fenhéjázás és önzés szolgála-tában való f ü g g e t l e n k e d é s keserű utóizzel, kudarczczal
végződik mindenkor. Szabadelvű tanítóság kell az ural-kodó divatnak. Nos, ezek a szabadelvű tanítók kezdenek jelentkezni. Hogy mennyire fejlődött az anarchia az állam-oktatás híveinek a körében, m u t a t j a az. hogy a félhiva-talos előterjesztéseket, Berzeviczy javaslatait, mint a „B.
H." irja, melyeket a kongresszusi összes ülésen terjesztett elő, elvetettéli a szakosztályok: elvetette a tanitógyülés, elvetette a középiskolai szakosztály, a nőnevelés szakosz-tálya, mindegyik természetesen a körébe utalt pontokat.
A középiskolai szakosztály elvetette az egységes középis-kola eszméjét és kiterjesztette a latin nyelv tanítását oly-képpen, h o g y ezentúl a reáliskolában is lehessen érettségit tenni a latin nyelvből. A nőnevelési szakosztály pedig lelkesedéssel foglalt állást nőgimnázium fölállítása
mellett-— P a p s z e n t e l é s E s z t e r g o m b a n . A bazilikában jun. 28 án reggel 7 órakor papszentelés volt, melyet Boltizár József püspök ur végzett. A malaczkaisz. ferencziek közül négynek, az esztergomi főmegye levitái közül 12-nek adta föl a papi rendet. A boldog újmisések nevei a következők : Fallenbüchl Ferencz nagyszombati tanár,
Schwingenschlögl József, J a b o r n i k Ödön budapesti hit-oktatók, Erdősi Károly, H e r o l t Ármin, Izsóf Alajos, Jeszenszky K á l m á n , Szobár József, Sebeszta Otto, Tölgyesi Jenő, Trebitzky Ferencz végzett negyedévesek. A m e g h a t ó szertartáson j ó k o r a közönség volt jelen, kiváltkép a föl-szenteltek rokonai és ismerősei köréből. O méltóságának azért is hálával tartozunk, i r j a az „ E s z t e r g o m " , hogy e fönséges szertartást a kápolnák homályából a bazilikának derült, aranyos ivei alá vitte át s a jelenlevőknek lelki épülésükre szokatlan ritka a l k a l m a t n y ú j t o t t .
— Dispoziciók a pannonhalmi Szent Benedek-r e n d n é l . A miBenedek-re beköszönt az u j iskolai év, nemcsak u j diákok, hanem részben u j t a n á r o k f o g l a l j á k el a régiek helyét. Dr F e h é r Ipoly főapát az 1896—97-ik iskolai évre a vezetése alatt álló rend bebelében következő
változásokat eszközölte: P a n n o n h a l m á n . T a n á r : Kardos Celestin. H i t s z ó n o k : Vörös Balduin. Sopronban. T a n á r o k : Pacher Dónát, Terlanday Emil, Grűsz R a y m u n d , Prikkel Marián. E s z t e r g o m b a n . T a n á r o k : Serédy Marcell, Grátzer Pius, Csapó Antonin, B e r g e r A r m a n d . Győrben. T a n á r o k : Szabó Iván, N é m e t h Rafael, H o r v á t h Cézár, Szakács Béla. K o m á r o m b a n . T a n á r : Mérei Kálmán dr Kőszegen.
I g a z g a t ó Horváth Mátyás. T a n á r o k ; Ruzicska Aurel, Danka Piacid. Pápán. T a n á r : Sörös Pongrácz. Budapesten Egyetemi t a n u l m á n y o k r a : Sáringer Kandid. Tényőn.
P l é b á n o s : Beck Julián Bakonybélben. N y u g a l o m b a n : H o f b a u e r Constantin. Tihanyban. N y u g a l o m b a n : Vurdics Ignácz dr. Zala-Apáti. P l é b á n o s : Bakonyvári Ildefonz.
Zalavár. Zanathy Bódog. Tőlünk esztergomiaktól Horváth Mátyás, dr Kardos Celesztin, Grusz R a j m u n d lettek á t h e -lyezve, kiknek távozását úgy városunk értelmisége mint volt tanítványai sajnálattal l á t j á k .
— A COngrua r e n d e z é s e . A kormány tudvalevőleg elrendelte a congrua rendezése folytán a papi javak ösz-szeirását. Minden t ö r v é n y h a t ó s á g területén egy felülvizs-gáló-bizottság is fog ez ügyben működni. Császka György kalocsai érsek ur a Bácsvármegyében alakítandó felül-vizsgáló-bizottság egyházi tagjaiul : F e j é r Gyula zombori apátplebánost, Maison Mihály rigyiczai esperes-plebánost
és Hoffmán Károly dr kulai apátplebánost, Szabadka szab.
kir. város törvényhatósága területére p e d i g - Bobics Ká-roly topolyai prépostot, Matkovits Bertalan b a j m o k i és Páncsits J a k a b csantavéri plébánost nevezte ki.
— S z e n t G e l l é r t csontjai. A budapesti liirlapok legújabban nagyon sokat foglalkoznak szt. Gellért erek-lyéivel és illetékes helyen értesülünk, hogy.a. legújabb állitások
— S z e n t G e l l é r t csontjai. A budapesti liirlapok legújabban nagyon sokat foglalkoznak szt. Gellért erek-lyéivel és illetékes helyen értesülünk, hogy.a. legújabb állitások