Religio, 1896. 2. félév

Teljes szövegt

(1)

K A T H . EGYHÁZI ÉS IRODALMI FOLYÓIRAT

MDCCCXCVL

V= '

M Á S O D I K F É L É V .

K I A D Ó - T U L A J D O N O S ÉS FELELŐS SZERKESZTŐ:

B R E Z N A Y B É L A

5

B S Z T E B G O M - F Ő M E G Y E I Á L D O Z Ó P A P , H I T T U D O R , P Á P A ő S Z E N T S É G E T . K A M A R Á S A , K . M. T D D . E G Y E T . N Y . R . T A N Á R AZ E G Y E T E M V O L T R E K T O R A , A H I T T U D O M Á N Y ! K A R V O L T D É K Á N J A , A B U D A P E S T I É H S E K I H E L Y N Ö K S É G S Z E N T

S Z É K É B E N B I R Ó .

B U D A P E S T ,

N A G Y S Á N D O R K Ö N Y N Y O M D Á J Á B Ó L .

1896.

(2)

T A R T A L O M - J E G Y Z É K

a „Religio-Vallás" 1896. II. félévi folyamához.

Vezéreszmék és tanulmányok.

Egyházi beszéd, Rozsnyón, zászlószenteléskor mondotta dr Podraczky István. 1.

Hock János beszéde a szájkosártörvényjavaslat ellen. 1.

A legújabb magyar püspök. 1.

SS. D. N. Leonis D. P. P. X I I I . epistola encyclica De Unitate Ecclesiae. 2, 3, 4, 5, 6, 7.

Dr Komlóssy Ferencz beszéde a kath. tanitó-gyűlés meg- nyitó ülésén. 4.

A középisk. hittanárok országos nagygyűlése. Buday Gerőtől. 5.

E g y tanitvány tanárja sirja felett.

A kongrua. Egy nagy papi lélek (Irsik F.) hattyúdala. 8.

A keresztény Francziaország történelmi szerepe. 8, 9, 10, 11, 12, 13.

Uj imádság, Magyarországért, és Magyarország apostoli királyáért. 9.

Az 1895-iki lourdesi magvar zarándoklat. Dr Túrt Iván- tól. 9, 11, 18, 20, 21, 22, 23, 24, 27, 28, 30, 31, 32, 34, 35, 36, 38, 39.

A legfőbb teendő. Esedezéssel a püspöki konferencziához.

Szerk. 10.

A királyért való legújabb liturgiái imák engedélyezése alkalmából, egy falusi plébánostól (dr Kelemen L.) 12, 13.

De pietate Hungarorum Mariana. Yaszary Kolos bibor- nok ur főp. levele. 14, 15.

Magyarország oltalmazója. (Költ.) Bépássy Jánostól. 14.

Magyarország a milléniumon Jézus szentséges sze:i;

szivének felajánlva. Ima, melylyel Yaszary Kolos bib.

ur a kath. egyesületek első orsz. kongresszusát meg- nyitotta. 15.

Szent-István-napi egyházi beszéd Budavárában, mondotta dr Párvy Sándor. 15.

A középiskolák hittanárainak orsz. kongresszusa. Szerk. 16.

Y a s z a r y Kolos bibornok ur levele a hittanárok kongresz- szusához. 16.

Elnöki beszéd, melylyel a kongresszust dr Bognár István megnyitotta. 16.

A katholikus kongresszus záró üléséről. 16.

1096. Az első keresztes hadjárat 800 ik évfordulója. 17.

A vallástanítás fontossága és helye a középiskolában. A hittanári kongresszuson I. előadás Fibiger Sándor tói 18, 19, 20.

A zoborliegyi emlék avatásán B e n d e Imre nyitrai püspök ur egyházi beszéde. 19.

A szegedi millenáris ünnepen Dessewfíy Sándor csanádi püspök ur szoborszentelő beszéde. 21.

A középiskolai hittanárok képesitéséről. A hittanári kon- gresszus II. előadása sz. B. r. Mázy Engelberttől. 21, 22, 23.

Beszéd, melylyel az Országos Pázmány-Egyesület alakuló közgyűlését dr Breznay Béla megnyitotta. 23.

A vallástanárok állásáról és helyzetéről. A hittanári kongresszus III. előadása Buday Gerőtől. 24,25, 26, 27, 28.

SS. D. N. Leonis d. P. P. X I I I . litterae apostolicae De Ordinationibus Anglicanis, 25, 26, 27, 28.

Iskolatestvérek Budapesten. 25.

O felsége válasza a kath. papsághoz a Vaskapunál. 27 S c h l a u c h Lőrincz bibornok beszéde a főre ndiház szept

30 iki ülésében a szájkosártörvényjavaslat ellen. 28.

I J ö j j el, jöjj el Szent-Lélek Ur Isten ! Szerlc. 29.

! A középiskolai vallástanítás rendszeréről. A hittanári kongresszus IV. előadása Pokorny Emánueltől. 29, 30,31.

! A magyarok Nagyasszonya ünnepén olvasós Boldogasszony j vasárnapját követő vasárnapon az egyetemi templomban

mondotta dr Való Simon. 30.

A tanulmányi rendszer reformjáról a budapesti tudomány- egyetem theologiai karában. Dr Bognár István e. i.

rektor székfoglalója. 31, 32, 33.

A vallásoktatás középiskolai könyveiről. A hittanári kon- gresszus V.előadása pr. r. Szentkirályi Zsigmondtól. 32,33.

A püspöki utasítások a középiskolai vallásoktatás számára és azok megtartásának ellenőrzése. A hittanári kon- gresszus VI. előadása Bécsy Mártontól. 34, 35.

SS. D. N. Leonis D. P. P . X I I I . litterae encyclicae de Rosario Mariano. 35.

Az ifjúság vallásgyakorlatai és a Mária-kongregácziók.

A hittanári kongresszus VII. előadása S. J . Komárik Istvántól. 36, 37.

Az élet és az örökkévalóság, i f j Wenninger Mátyástól. 37.

Két külön szertartású de kath. szülők gyermekei mely ritus szerint kereszteltessenek és neveltessenek, ha a szülők egyiké róm. katholikus ? D. Gy. K.-tó 1. 38.

A hitoktatók és hittanárok országos egyesületéről. A hittanári kongresszus VIII. előadása c. r. Kalocsay Alántól. 38.

A milléniumi iskolai Értesítőkből kalászat. 39.

Akatholikusok-e az unitáriusok? dr Böhm Jánostól 40, 41, 42, 43, 44, 45, 46, 47.

Miként függ össze Mária tisztelete és pártfogása magyar hazánk jövendő nagyságával és boldogságával ? Mária a magyarok Nagyaszonya ünnepén Esztergomban mondott egyházi beszéd, Bajner Lajostól. 40, 41.

Milléniumi emlékezés a magyar eredetű szerzetes rend- ről. sz. B. r. Bakonyvári Ildefonztól, 42, 43, 44, 45, 46, 47, 48, 49, 50, 51, 53.

Iránkovics János és Badu Demeter dr püspökké legk.

kinevezésök. 44.

Keresztények-e az unitáriusok ? Egy protestáns szózat. 44.

Az Országos Pázmány-Egyesület bemutatkozása és tisz- telgése a hgprimásnál és a többi főpásztornál. Szerk. 46.

Hummer Nándor beszéde, melylyel az ország bíboros hgprimásának az Orsz. Pázm.-Egy. küldöttségét bemu- tatta. 46.

„O gloriosa /" (Mária ének.) Pázmány himnusa után magyarul S. J . Bosty Kálmántól. 47.

A vallastanitás ellenőrzése a középiskolákban. Buday Gerő- től. 48.

pap és a rokonok. X-től, 49, 50.

Észrevételek az „Akatholikusok-e az unitáriusok?" czimű czikksorozatra. -f— tői. 50.

Schlauch Lőrincz bibornok beszéde a főrendek decz.

18-iki felirati vitájában. 50.

E t Verbum Caro factum est. X. Y-tól. 51.

Valami magáról e lapról a nagy kath. papi és világi kö- zönségnek. Szerk. 52.

Visszatekintés a kath. alapok és alapitványok ellen foly- tatott aknamunka ujabb kori történetére. Szerk. 52.

X I I I . Leo pápa Ódája a francziák keresztségének XIV.

százados évfordulóján, 53.

(3)

Egyházi Okmánytár

Decretum S. R. C. beatificationis et canonizationi v. s» D.

Stephani Bellesini ord. crem. S. Aug. parochi. 8.

Décréta S. R. C. Strigonien. tria. 10.

Decretum S. R. C. Strigonien. 18.

Decretum S. R. C. Strigonien. Kalendarium perpetuum Adioec. revisum et aprobatum. 19.

Instructio pro facultatem habentibus admittendi fideles ad S. Scapulare B. M. V. de Monte Carmelo. 29.

Nekrológok.

f Nogáll Károly cz. püspök. 2.

f Balássy Ferencz. 29.

f Veszely Károly. 39.

f Tallián Lázár. 41.

f D'Hulst Mór. 47.

Egyházi Tudósitások.

B) Belföld.

Bács-Baracska. Lourdesi szobor felállítása. 33.

Budapest. Tisza Kálmán millenáris nyilatkozata és a pusztaszeri ezredévi ünnep 1. — Az országos tanügyi kongresszus megnyitó gyűlésén nyert benyomások. 2. — A kath. tanító-kongresszus megnyitó ünnepélyeinek ha- tásos jelenetei. 3. — Magyar protestáns atyánkfiai útban Róma felé. 6. — A protestantizmus aratása a bol nem vetett. 8. — Timon Ákos hivatalos világgyuj- tása a kongrua-rendezés sötét verme felett. 9. — Ho- gyan fogták fel protestáns atyánkfiai az egyetemes tanügyi kongresszus irányzásait a jogakadémiák egye- temi rangra emelése iránt. 11. — Budapest contra Debreczen. 12. — A doroghi püspökségről. 13. — Szemökbe mondta prot. atyánkfiainak az igazat. 14. — Pannonhalma ünnepe Magyarország ünnepe. 17. — A

„cseh-morva testvérek" üdvözlete a tiszáninneni ev. ref.

egyházkerülethez. 18. — A középiskolai hittanárok or- szágos kongresszusának előzményeiről. 19. — Apponyi és a revisio. 23. — Keserves protestáns panasz. 28. — A 9. pont bukása a főrendiházban és még valami. 28.

— Magyaróra" .g Nagyasszonya és az esztergomi ér- seki szék. 31. — Kisérlet nagy talányok megfejtésére.

31. — Egy „püspök" és egy miniszter beszéde. 33. — A „Religio-Vallás" utolsó szava a választások előtt. 34.

— Debreczen tanitja Budapestet a protestáns heveske- désben mérsékletre. 36. — Néhány észrevétel Szapáry László gróf nyilt levelére. 37. — Protestáns atyánkfiai Pázmány örökségébe, a budapesti egyetembe kivánkoz- nak. 40. — Yaszary Kolos biboros érsektől két ok- mány 42. — A nov. 26-iki trónbeszéd és a kath egy- ház. 44. — A szombathelyi ünnepben részvevésünk.

47. — A kath. egyháznak nem fognak, nem akarnak békét hagyni Magyarországban. 49. — Elérkezett a lázas tevékenység ideje. 49. — Egy nagy, mondhatni a legnagyobb társadalmi kérdés tisztázása. 51. — Angyali ének a békéről eruberi megvalósításban. 52. — A mil- lénáris év alkonyán. 53.

Beszterczebányai egyházmegye. Hidszentelés a Gara- mon főpásztori beszéddel. 5.

Csanádi egyházmegye. Hitoktatásügyi értekezlet. 22. 24.

Debreczen. A katholiczizmus ünnepe. 20. — 1724—

1896. 28.

Erdélyi egyházmegye. Bucsu Topliczán. 8. — A kon- grua-rendezés. 15.

Esztergom. A főegyházmegye papi nyugdijának terve- zete. 9. — Az esztergom-szabadkirályi városi elemi is- kolák katholikus jellege. 10. — István király téged magyar kiván ! 15. — Főpásztori szózat és rendelet a magyarok Nagyasszonya ünnepének megtartása iránt.

27. — Esperes-kerületi felirat a papi nyugdíj-intézet ügyében. 38.

Felső-Rámócz. A sopron-szent-mártoni alesperesi kerület rendkívüli gyűlésének jegyzőkönyve 1.

Győr. Milléniumi búcsújárás. 23. — Miért nem kell Győr- nek városi közös iskola? 39. — Elnöki beszéd a győri kath. kör házfelavató és ezredévi ünnepségén. 40. — Elnöki beszéd a győri kath. kör házfelavató ünne- pén. 41.

Győri egyházmegye. A táplányi keresztelés. 7.

Győr-Szt.-Márton. Vallás és politika. 48.

Gyulafehérvár. Státusgyülés. 29. — A r. kath. Státus gyűlé- sének megnyitása. 40.

Kalocsa. A kereszt és az asszonyi nem. 27.

Kalocsai f ő m e g y e . A papi jövedelmek összeírása ellen fölmerült egynémely aggodalmak eloszlattatnak. 14.

Kassa. A milléniumi nagy templomszentelés. 21.

Kassai egyházmegye. Esperes beszédje Bártfán. 12.

Keszthely. Templom- és zászlószentelés, 21.

Kispest. A kispesti fogadalmi templom javára rendezett misszió-kiállitás főpásztori ajánlásai. 22.

Munkácsi egyházmegye. Az ének-ügy szabályozása a gör.

kath templomokban. 43. — A kongruáról. 46.

Nagyvárad. Dr Karácsonyi János sz. László-napi beszéde.

3. — Katholikus és protestáns vallási szertartások össze- keveredése ellen. 18. — Szaniszló püspök szobra. 24. —•

Felhívás az összes keresztényekhez a letiport kereszt felemelése iránt. 34. — Szaniszló püspök szobrának fel- avatása. 51.

Onnan a honnan. Egy szó a maga idején. 26.

Pannonhalma. A főapát ur három beszéde a milléniumi emlékünnepen. 18.

Pécs. Lelki szentgyakorlatok tanítók számár^,. 19.

Pécsi egyházmegye. Alkalmi szem beszéd a mohácsi gyászeset évfordulóján. 23, 24, 25, 26, 27, 28. — A pécsi püspöki uradalomról. 50.

Székelyföld. Miben áll a szabadság? 48.

Székesfejérvár. Szent István ünnepének rendje az egyház- megyében. 14. — Főpásztori szózat XIII. Leo pápa bucsú-engedélyezéséről sz. István székesfejérvári erek- lyéje tisztelőinek. 15.

Szerencs. A Tokajban tartott aranymise. 49. /' U n g v á r . József kir. herczeg Ungváron. 6. — Főpásztor

felhívás a papsághoz a pápa encyklikájának az egyház egységéről tanulmányozására. 17. — Magyar liturgia. 34.

B) Külföld. / Angoloroszág. Vegyesek. 52. / Francziaország. Vegyesek. 52. / Linz. U j kisszeminárium. 7.

London. Az angol közoktatási törvényjavaslat. 2. — Vaughan bibornok westminsteri érsek levele a „Times"

hez a legújabb pápai encyklica ügyében. 4. — Vallási ügyekről érdekes hírek. 6. — Protestáns türelmetlen- ség Irhónban. 8. — Az u j westminsteri főszékesegyház.

25 — .

New-York. Nemzetiségi vita az Egyesült-Államokban angol és német ajkú katholikusai között és vegyesek. 52.

P á r i s , A szabadkőmüvesellenes kongresszusról. 7. — Bossuet egy kiadatlan művének kéziratban megtalálása és még valami. 15. — A vallásos czár leczkéje a val- lástalan franczia államférfiaknak. 35. — Politikai Con- fiteor. 38. — Az apostoli szentszék magatartása Fran- cziaországgal szemben. 44. — A keresztény Franczia- ország keresztségi fogadalmának megújítása. 45. — X I I I . Leo pápa levele Richard bibornokhoz. 50.

P r á g a . A keresztény szocziális mozgalom a cseh-szláv nemzetiség körében. 51.

Reims. Francziaország katholikus újjászervezésének meg- indítása. 37.

Róma. A pápa véleménye a Satis cognitum kezdetű en- cyklicáról. 4. — Melyik Rómában az ősi magyar temp- lom.? 10. — Hírek a Vatikán mellől. 11. — A nov 30-iki titkos consistoriumról és még valami. 46. — A.

decz. 3-iki nyilvános consistoriumról. 47. — Vegyesek. 52.

— A pápa karácsonyi beszéde. 53.

Trient. Az első szabadkőműveselleneskongresszusról.30.32.

Washington. Cleveland elnök kiáltványa az országos thankgiving day megtartása iránt. 48.

(4)

A papi hivatásról. Sietős gondolatok. Dr Breznciy B.-tól.

3, 6, 7. Pannonhalmán a kálvária áthelyezése alkal- mával mondott beszéd Vargha S. úrtól. 20, 21, 22.

Apponyi Albert gróf beszéde a közművelődési egyesületek milléniumi kongresszusán. 23.

Egyházi beszéd, melyet Magyarország ezeréves fenállásának évében sz. István király napján Zirczen mondott Békefi Rémig dr 24, 25.

„haza bölcse" mint nevelő. 44.

Savonarola. Dr Acsay Antal tanulmánya, felolvasta a budapesti kath. körben. 49.

Chateaubriand a megváltásról. 51.

Kath. Nevelés- és Tanitásügy.

Iskolai Értesítők. 1, 17.

A katholikus tanitók országos nagygyűlése. 4, 5.

Középiskolai hittanárok országos gyűlése, 5, 15.

A nagyszombati érseki konviktas programmja, 11.

A b r a s s a r ^ n a o ^ ^ \ kafcs|£iiskçlàk 1896. év május hó 1-én tartott m ^ b q j j ^ ^ f i n l é h ü n n e p e . 17.

Az esztergomi főmegye kath. népiskoláinak történeti és statisztikai bemutatója. 31.

Katholikus Tevékenység.

Zarándoklat Lorettóba a santa casahoz. 4.

Felhívás a kath. egyesületek első országos kongresszusára való jelentkezés ügyében. 5.

Országos Pázmány-Egyesület. Az eszme felmerülése. 14.

Szent István király budavári ünnepének rendtartása, 15.

A székesfejérvári sz. István-ünnepről. 15.

Az országos Pázmány-Egyesület alapszabályalkotó köz- gyűlése. 23.

Az erdélyi r. kath. Státus jelentése és költségvetése. 39.

Felhívás a katholikus tudósok IV. nemzetközi kongresz- szusában való részvételre. 42.

Országos felolvasások megindítása. 42.

A püspöki konferencziáról. 44.

Katholikus Egyesületi Élet.

A katholikus egyesületek első országos kongresszusának programmja. 13.

A budapesti páli sz. Vincze egyesület XXVIII. közgyűlése 14.

Aquinói sz. Tamás-társaság. 14, 42, 53.

Első országos kath. egyesületi kongresszusunk. 15.

Az első országos kath. egyesületi kongresszus szakosztályai - nak határozati javaslatai. 16, 17, 18, 19, 20.

Az Országos Pázmány-Egyesület ideiglenes választmányá- nak első alakuló gyűlése. 27.

A Sz.-István-T. ig. választmányának ülése. 30, 50.

A Sz.-I.-T. tud. és irod. osztálya. 40, 43, 46.

A budapesti Katholikus Kör. 47.

Irodalom.

Döbrössy Al., A pécsi püspöki tanitó-képző intézet törté- nelmének vázlata. 1.

Bagossy Bert., Boldog családi élet. 1.

Warga Mih , Az üdvösség utja. 1.

TJrai Csudai dr., A biblia és a tudomány. 2.

Szekrényi Laj., Emlékbeszéd Szülik József fölött. 2.

Margalits Ede dr, Kraljevics Markó. 2.

Aldásy Ant., Az 1409. évi cividalei zsinat. 2.

Schultz Im., 1. Képts reálolvasókönyv kath. falusi nép- iskolák számára. 2. Népiskolai olvasókönyv kath. leány- iskolák számára. 3. olvasókönyv kath. polgári és fel- sőbb leányiskolák III. és IV. osztálya számára. 4.

A veszprémi püspökség római oklevéltára. Hornig K.

báró püspök ur megbízásából közrebocsájtja a római ma- gyar történeti intézet. 7.

Az első katholikus irányregény Magyarországon : Bodnár Gáspár. Az Isten nem halt meg. 9.

Breznay B. dr, Kenessey B., Schneller István dr, Kovács János, Schill Sal., Vécsey T. dr, Högyes E. dr, Beöthy Zs. dr, Pisztóry M. dr, Szabó D. dr, Finály H. dr, Kanitz Á. dr. Jámbor Gy., Bozóky Al. dr, Horváth Ö.

dr, Mann Jak. dr, Márki S. dr, A felső oktatásügy Magyarországon az 1896. ezredévi országos kiállítás alkalmára a vallás- és közokt. m. kir. miniszter megbízá- sából. 10, 11, 12, 13, 14

B u b i c s Zs. püspök, Templomszentelési emlék a kassai székesegyháznak u j felszentelése alkalmából. 21.

Ruschek A., Egyházi beszéd a keszthelyi templom föl- szentelésén. 21.

Violet Gy , Vallásos könyvtár. 22.

Békefi Rem. dr, Egyházi beszéd sz. István napján Zirczen. 23.

Graeffel J . Adjutorium nostrum in nomine Domini Imakönyv. 20.

Scotti-Adjutus. S. Elmélkedési könyv papok számára. 23.

X I I I . Leo pápa ő szentségének körlevele Az Egyház Egységéről, ford. Rada István dr. 26.

Gerebenics S. Borura derü. Egyházi beszéd. 26.

Dupanloup-Aiben M. A keresztény családanyák könyve. 27.

Bolanden-Rada dr, A néproDtók. 29.

XIII Leo pápa körlevele AZ E G Y E Á Z E G Y S É G É - RŐL. 29.

Figyelmeztetések naptárkészitőink használatára. 30.

Vagner József, Adalékok a nyitrai székeskáptalan tör- ténetéhez. 30.

Répássy J., Ujabb költemények. 30.

Acsay A. dr, Aeneas Szilvius pedagógiája. 30.

Gyiirky O*, A katholikus középiskolázás reformja. 30.

Ezeréves Magyarország. XIII. Leó pápa és a magyar kath. főpásztorok ünneplő szózatai a honfoglalás ezredik évfordulója alkalmából. 32.

Bodnár G-, A műhelyből. 32.

A Sz.-I-T. népiratai.' 32.

Mihályfí, Ak. dr, A papnevelés története és elmélete. 35.

Nagy Ant., Kath. hitoktatók kézikönyve. 37.

Kollányi F., A magyar kath. főpapság végrendelkezési jogának története. 38.

Lourdesi nagy képes Naptár 1897-re. 40 Warga M., Reménységünk. U j folyóirat. 42.

Magyarország középiskolai kath. hittanárainak első orszá- gos kongresszusa. Hiteles szöveg különnyomat a „Religio- Vallás"-ból. 42.

Munkálatok, kiadta a budapesti növendék-papság magyar . egyházirodalmi iskolája. 43.

A magyar olvasóközönséghez a kispesti fogadalmi templom Emlék-albuma ügyében. 45.

Magyar Ferencz vasárnapi és ünnepnapi szent beszédei. 46.

P . Soós 1st., Dicsérjétek az Urat. Imakönyv. 49.

Fábián P., Az egyházi temetkezés. Hittudori értekezés. 49.

Récsey V., Brevis História arcbivi Archi-Abbatiae O. S.

B. de S. Monte Pannoniae. 50.

Lopussny Gy. A., Tordai Szaniszló Ferencz. 51.

Kereszty V. dr, Az aklon kivül. A theologia mai állása a protestánsoknál és a schízmatikusoknál. 52.

A magyarországi kath. egyesületek első országos kon- gresszusa. 53.

Steinberger F. dr, Vallás és hazafiság. 53.

Hivatalos.

Keresztény bölcselet számára tanszék a budapesti kir.

magyar tudomány-egyetemen. 14.

(5)

TARTALOM. Vezéreszmék és Tanulmányok • Egyházi beszéd. — Hock János beszéde a szájkosárfcörvényjavaslat ellen. — A legújabb magyar püspök. — Egyházi Tudósítások : B u d a p e s t . Tisza Kálmán millenáris nyilatkozata és a pusztaszeri ezredévi ünnep. — F e l s ő - R á m ó c z . A sopron-szent-mártoni alesperesi kerület rendkivüli gyűlésének jegyzőkönyve. — Kath. Nevelés és Tanitásügy — Irodalom. —

Vegyesek : Megjelenik e lap heten- Ê

\ ként kétszer : ; : szerdán es szombaton. î I Előfizetési dij: jj E félévre helyben s posta- E : küldéssel 5 frt. Ê : Szerkesztő lakása : E

\ Budapest. E E VI., Bajza-utcza 14. sz., E E hova a iap szellemi E

\ részét illető minden E E küldemény czimzendő. E

K A T H O L I K U S E G Y H Á Z I , TÁRSA

Ö T V E N Ö T Ö

Budapesten, julius 1.

D I K É V F O L Y A M .

Ê Előfizethetni \

\ binden § E kir. postahivatalnál : E E Budapesten a szerkesz- E E tőnél, és Nagy Sándor E E könyvnyomdájában, E E IY., Papnövelde-utcza \ E 8. sz. alatt, hova a E E netaláni reclamatiók is, E E bérmentes nyitott \ E levélben, intézendők. E

DALMI ÉS IRODALMI FOLYÓIRAT.

E g y h á z i b e s z é d ,

melyet az ezredévi ünnepség és a nőegylet által Rozsnyó város polgárainak ajándékozott zászló felszentelése alkalmá- val, junius hó 29-én a rozsnyói székesegyházi templomban

mondott dr P o d r a c z k y I s t v á n , prépost-kanonok.

K. H. A hála-istenitiszteletek ünnepélyes kifejezései annak a törvénybe is i k t a t o t t köz- érzületnek, hogy az isteni Gondviselés volt, mely

„Magyarországot jó és balsorsban segítve ezer éven át sok viszontagság között fentartotta."

Valóban az isteni Gondviselés soha sem nyilvánult fényesebben mint hazánk ezred éves történetében.

Tiz század alatt számra nagyobb, erőre ha- talmasabb népek s országok lettek és elenyész- tek s i m e . . . a maroknyi magyar nép, mely árva volt, mint az ágról szakadt madár, melynek nem volt testvére, örömben és búban egymaga állott, amint egymagában áll nyelvével, melynek a nagy világon e hazán kivül nincsen hely, megfogyva bár, de törve nem, mint nemzet él e hazán.

Azt mondá nem rég az ország biboros fő- papja a nemzet szine s java előtt: „Kard fog- lalta el, kereszt t a r t o t t a fenn a hazát."

Arany szavak, szent igazság, mely vissz- hangra talált széles Magyarországon!

De K. H. vájjon a kereszt miért t a r t o t t a feun édes magyar hazánkat?

Isten a megtért magyar népet a nyugot és kelet közt határőrül állitotta, hogy legyen a ke-

resztnek őre és védő bástyája a kereszt tövéből fakadt hitnek.

Ez nyilvánvaló Istennek a magyar nemzetre vonatkozó bölcs intézkedéseiből.

A magyar népnek, hogy biztos őre legyen a keresztnek hirnévre volt szüksége, s hogy vi- tézsége — bátorsága ünnepelt s félemletes legyen, s lám a hatalmas nagy Isten diadalról-diadalra segíti Árpád kicsi, de hős csapatját.

Hogy mint őr helyt álljon és hazájának ren- dületlenül hive legyen, a kegyes jó Isten a föld egyik elragadó szép, tejjel s mé:zel folyó, hegy- bérczektől körülsánczolt, vaskapuval elzárt tájé- kát rendelte lakhelyéül.

„ H a a f ö l d I s t e n k a l a p j a , U g y h a z á n k b o k r é t a r a j t a . "

Minden nép szereti otthonát, de a magyar hazaszeretetének nincsen párja.

„Messze j á r t a m , m á s u t t is v o l t j ó d o l g o m D e a s z i v e m , c s a k a z t m o n d j a : j o b b o t t h o n . "

Hogy a magyar nemzet müveit és független őre legyen a keresztnek, a bölcs Isten egy máso- dik Móze&t: bölcs törvényhozót, lelkes vezért s buzgó apostolt küld szent István személyében.

A ki megértve Isten szándékát keresztény- nyé teszi a magyart és az ország önállóságát, függetlenségét biztositandó, nem a byzanczi csá- szár udvarában keres elismerést, sem a német császár előtt nem hajt térdet hűbéri esküre, né-

1

(6)

pének sajkáját szent Péter hajójához köti, orszá- gának alkotmányát azon sziklához támasztja, a melyről irva van, hogy még a pokol hatalmas- ságai sem fogják legyőzni, szent István koronát kér Annak helytartójától, a kitől minden hata- lom az égben és földön.

A mind ntudó Isten előre látta a magyar elhagyatottságát — bogy a föld hatalmasai kö- zött nem talál majd őszinte barátot s hű szövet- ségest •— mit tesz a szeretet Istene ? A menny- ország királynéját, a szent kereszt első őrét rendeli Magyarország Pátrónájául.

Szent István nemcsak szive vonzalmát, de Isten sugallatát is követte, midőn országát s koronáját szűz Mária pártfogásába ajánlotta és Isten kegyelme cseppegtette a magyar szivbe azt a rendkivüli kegyeletet az ő „Nagyasszo- nyán-hoz.

Azért mondja oly szépen, és elragadóan az ősrégi ének :

„Mig bennünk egy ér Mozdul, vagy csepp vér, Téged híven mi fogunk tisztelni, Kegyes jó voltodat emlegetni.

Mert belénk oltatott, Szivünkbe Íratott Eleink vérével tiszteleted.

S azért fenn is marad, Soha ki nem szakad

Igaz magyar szivből szereteted."

És ezredéves történetünk nem igazolja-e, hogy a kereszt védelme lőn a magyar rendel- tetése ?

E védelemben ontotta vérét a pogány kunok, a vérszopó izmailiták, a vad tatárok és barbár törökök ellen vivott harczokban és nyugod népei a magyar hősiességének köszönhetik, hogy testé- vel felfogta a hitetlen barbarság ostromát — megmentette őket a pusztulás csapásaitól.

Ez igazságot hangoztatta a trienti zsinaton Draskovits György, később kalocsai biboros érsek mondván: „Ha a németek és olaszok, lengyelek és francziák a béke áldásait élvezik, azt Isten után a magyarok önfeláldozásának j köszönhetik."

Es a hálás magyar nemzetnek nem lenne szabad feledni, hogy midőn egymaga vivta az élet-halál harczot, a szomszédok tétlenül, sőt kárörvendezve nézték Magyarország pusztulását,

•egyedül a római pápák segittették pénzzel és vérrel a mindenkitől elhagyott s már-már elve-

szendő magyart, mert ők tudatában voltak annak, hogy Isten a magyar nemzetet a kereszt védel- mére rendelte, aminek fényes bizonyitéka nemzeti czim rünk, a melynek hármas bérczén a szent kereszt ragyog.

K. H. Egy uj évezred küszöbén állunk.

Hálaadással a múltért és esedezéssel a jövőre nézve.

Mindnyájan érezzük, bár soha ne felejtenők, hogy Isten kezében van a népek és országok sorsa s üdve egyeseket és nemzeteket — aki ugy áld a mint neki szolgálnak.

A jó Isten nem fogja elhagyni választott magyar népét, h a . . . a magyar is hű marad rendeltetéséhez és kitartó lesz a kereszt védel- mében.

Szi viel j ük meg apostoli királyunk atyai intését, a történelemből meritett hasznos tanul- ságot: „hogy ezen ország, csak akkor volt erős és virágzó, midőn fiai királyukhoz és vallásuk- hoz hiven ragaszkodva, egymás közt testvéries egyetértésben éltek."

Kövessük dicső őseink magasztos példáját, ők megvédték a keresztet, hogy ott ragyogjon a hármas bérczen; a mi feladatunk megőrizni a keresztet, hogy épségben maradjon a hármas ligetben : a szivben, a családban és az államban.

Buzditson — lelkesitsen a nőegylet által készitett diszes zászló.

A magyar nők mindig buzgó ós gondos ápolói voltak a hit- és honszerelemnek.

Ők tanitották már az ifjúságot: Istent imádni, a királyt szeretni és a hazát szolgálni.

Az általuk készitett, könyeikkel áztatott és az egyház által megáldott zászlók lelkesit- tették e hon fiait: bizalomra az ősi erényben és kitartásra a küzdelemben, fennen hirdetve, hogy küzdelem nélkül, nincs győzelem, győzelem nélkül nincs babér!

Ezt hirdetik a nőegylet lelkes tagjai és az uj évezred hajnalán.

Fel férfiak, honfiak!.... imára és munkára, hogy Isten áldása szálljon édes magyar hazánkra!

Istennek méltó hála, a nőknek legszebb jutalma lesz, ha megszivleljük, hogy kard foglalta el, kereszt tartotta fenn és munka virágoztatta

föl a hazát: élő, erős hittel, tántorithatlan

bizalommal és lankadatlan kitartással munkál-

(7)

KELIttJO. 3

kódunk: Isten dicsőségére, a haza fölvirágozfcatá-

sára, a város szellemi s anyagi gyarapodására.

Ugy legyen ! Amen.

H o c k J á n o s b e s z é d e

a s z á j k o s á r t ö n r é n y j a v a s l a t e l l e n .

— A képviselőház jun. 19-iki ülésében. —

Tisztelt ház ! Nem akarok a t. ház türelmével sokáig visszaélni, de a most lefolyt vita és eszmecsere, melyet a ház mindkét oldaláról csak az imént hallottunk, engem arra indítanak, hogy e szakaszra vonatkozólag nézetemet röviden és lehetőleg szabatosan előadjam. (Hall- juk ! H a l l j u k ! balfelöl.)

Éo, megvallom, sokáig küzdöttem, vaijon részt vegyek-e magában e szakasz vitájában, mert meggyőző- désem szerint — és azt hiszem, az önöké szerint is — e

szakasz egész tendencziája és éle a katb. papság politikai befolyását akarja korlátozni, s ezért nem tartottam ildomos- nak, hogy a mikor az ellen a testület ellen intéznek a politi- kai küzdelemben barczot, a, melynek én is t a g j a vagyok, saját osztályom s igy egyúttal saját érdekeim védelmére szót emeljek. De miután e törvényben nem pusztán a papság egyéni szabadságának korlátozását és egy testület ellen intézett merényletet látok, hanem a közszabadság ellen is látok intézve egy olyan sakkhuzást, melylyel a katholikus papság politikai szabadságát akarják korlátozni azt hiszem, mint képviselő, kötelességszerüleg szólalok fel e tételnél. (Helyeslés balfelől.)

Tisza István t. képviselő ur meglehetős élénk eszme- cserét folytatott Ugrón Gábor képviselőtársammal. A képviselő ur ngy beszélt a túloldalon, hogy meggyőző erővel nem annyira a Háznak véleményformálására akart hatni, mint inkább kifelé akarta megmutatni, hogy a katholikus papságnak egyáltalában nincs oka félni a túloldal politikai eljárásától, mert elsősorban ők azok, a kik az egyház tekintélyét és a papság szabadságát még Ugrón Gábor képviselővel szemben is védelmükbe veszik.

(Derültség balról.)

Nohát az a polemikus természetű vita, a mely egyes szavakat kiragad a beszédből és azokat tálalja fel, az sohasem járhat közel az igazsághoz. De ha a beszéd szellemét tekintjük, elfogulatlanul szólithatok fel a Ház- ban bárkit, méltóztassék Ugrón Gábor t. képviselőtársam beszédének szenzusát, összbenyomását tekinteni, s méltóz- tassék Tisza Istváu képviselő urnák egy, bár védő fel- szólalását azzal szembeállítani és rögtön megtudjuk mondani, ki lépett itt sorompóba a katholikus papság jogainak védelmére. A nagy egyházvédő Tisza István képviselő ur e, vagy pedig az egyházpusztitó Ugrón Gábor ? (Elénk helyeslés és tetszés balfelől.)

De ha már egyszer a polemikus térre tértünk át, én is tartozom kijelenteni, hogy közülünk itt senki sem érthette Ugrón Gábor képviselő szavaiból azt, hogy ő örül az anyaszentegyház pusztulásának, mert hiszen józan elméjű ember egyetlen pozitiv vallás pusztulásának sem örülhet. Végre is a vallás az az erkölcsi tartalom és erő a nemzetek életében, melynek segítségével nemcsak az

egyéni életczél, nemcsak az egyeseknek és a polgárság- nak eszményi iránya van biztosítva, hanem egyúttal a közerkölcsiség harmóniája és egyensúlya is. Es minden vallás egyforma hivatást teljesit a tekintetben, hogy példái, utbaigazitásai, intelmei által a tömeg lelkét fel- világosítani akarja és a mint a napsugár a tenger felszinéfc felmelegíti; akként ezek is erkölcsi és hittani igazságaik melegével és erejével a népbe több humanizmust és több felebaráti szeretetet iparkodnak önteni.

Már pedig ha a vallás ezt a kulturhivatást és ezt a nemes feladatot szolgálja, egyetlen értelmes embernek sem állhat érdekében, hogy a vallás pusztulását bárkire nézve kívánatosnak tartaná. Nem tette ezt Ugrón Gábor képviselő ur sem, sőt köszönöm neki, hogy egyházunk védelmében ő itt szavát felemelte és hatalmas szónoki erejével és tehetségével az egyházak mellett a közszabad- ságot is védelmezte. Mert uraim, midőn e §. ellen fel- szólalunk, ne higyjék, hogy pártelfogultság vezet ben- nünket. Mi itt a szabadságot védelmezzük. Ez a § élével a néppárt ellen van irányítva és nekem ép oly kevéssé van okom a néppártot védelmezni mint Önöknek. Hiszen én — a mint a t. ház látja — teljesen más párthoz tartozom, a melyhez meggyőződésemmel ragaszkodom is.

A néppárt én ellenem is mozgositott s igy valami nagy személyes szimpathia sem köthet hozzá. De t. ház midőn a néppárt czime és ürügye alatt megtámadják Magyar- országon a politikai szabadságot; mikor lehetetlenné teszik a törvény tág, hézagos és laza szövegezése folytán, hogy bárki az ő meggyőződése alapján politikai álláspontot foglalhasson : ezzel a magyar parlamentárizmus alapelveit, a válásztási tisztaságot és szabadságot látom meghamisítva és korlátozva.

Önök itt törvényt alkotnak, a melyben hirdetik, hogy a választások szabadságát és tisztaságát akarják rekonstruálni, hogy a visszaéléseket a k a r j á k lenyesni, mondhatom szép munkát végeztek! Lenyesték mindazokat a visszaéléseket a melyek az ellenzéknek jogkört, hatalmat adnak, hogy elveiket propagálják, de megtartották mind- azokat a visszaéléseket, a melyek önöket pártpolitikai helyzetükben és hatalmi álláspontjukban támogatják.

(Ugy van ! a szélső baloldalon.) Hiszen, ha önök a pap- sággal szemben a politikai véleményszabadságot korlátoz- zák, miért nem korlátozzák a közhivatalnokokkal szemben i s ? (Tetszés és helyeslés a szélsőbaloldalon.)

Miért nem fogadták el Issekutz t. képviselőtársam- nak azt a parallel módositványát, a mely csak arra kérte önöket, hogy azt az erélyt, a melyet a papság ellen han- goztatnak és mozgósitnak, vigyék be a harczba a köz- hivatalnokok ellen is ? Miért nem fogadták el azt a pa- rallel módositványt, hogy ha a jegyző és a szolgabiró a hivatalös helyiségben vagy bármely politikai gyülekezet- ben a választás eredményét befolyásolni czélzó nyilatko- zatot tesz, szintén börtönnel büntettessék.

Uraim ! Mérjünk egyforma mértékkel ! Én tudom, hogy a választási törvény, mely a pártpolitikai viszonyok számbavetésével is készült, teljesen ideális és eszményi alapon nem állhat. De viszont annyira elfajulnia sem sza- bad, hogy oly szembetűnő ellentéteket állítson fel, hogy akkor, a mikor egyik osztálynak az ellenzék egy részé-

1*

(8)

nek embereit, azokra, a kikre biztosan nem számithat, korlátozza, börtönnel bünteti és politikai befolyásukban érvényesülni nem engedi; akkor a kormánypártnak min- den hivatalos kortesét szabadon mozgósitja és ezek visz- szaélve hivatalos hatalmukkal, nem pusztán a lelkiismereti kényszer nemesebb fegyvereivel, hanem az anyagi kény- szernek erőszakosabb fegyvereivel is hatnak és hódítanak- Őszintén megvallom, én magának a szakasznak intenczió- ját, az abban rejlő gondolatot nem kárhoztatom. Első sorban mindig magyar embernek tartottam magamat akkor, a mikor itt e házban vagyok, a nemzeti érdekeknek latba vetésével akarok politikai álláspontot elfoglalni és ezt nyiltan hirdetni is. De azért e nemzeti meggyőződésem nem zárja ki, hogy ha a katholikus egyház vagy ennek papjai ellen oly intézkedéseket látok életbeléptetni, a me- lyek a katholikus papságnak legfőbb hazafias jogát, al- kotmány biztosította jogát a politikai szabadságot akarják megnyirálni és korlátozni, itt fel ne szólaljak t. ház.

(Zaj. Halljuk ! Haljuk ! Elnök csenget.)

Különben is szerintem ez a szakasz nem pusztán a katholikus papság ellen van intézve ; ez a szakasz minden vallásfelekezet papja vagy hivatalnoka ellen is felhasznál- ható, ha azok a kormányéval ellenkező felfogást mernek hirdetni. Méltóztassék tehát nyiltan kimondani, hogy a papság nem csupán a választhatási képességtől, de egy- szerűen a választási jogtól is meg van fosztva, mind abban az esetben, ha csak szavazatával és tekintélyével nem a kormány érdekében működik és küzd. így nyíltabb és tiszteségesebb a harcz s végeredményében mégis csak egyre megy. (Helyeslés a szélsőbaloldalon és balról.)

T. ház ! A törvény intenczióját — ismételve mon- dom — helyeslem, mert ebben csakugyan igaza van Ugrón t. képviselő urnák, hogy az önök üldözése általán minden külső erőszak az egyháznak sohasem á r t o t t any- nyira, mint azok a belső események, melyek benne fel- merülhettek. É p p ennek visszahatása volt az a reformá- czió, melyre ő is hivatkozott. En a reformácziót annak a szükséges kritikának tartottam, mely a katholiczizmust egykor arra ösztönözte, hogy a visszaéléseket lenyesse, önmagát megtisztítsa és uj tisztaságában teljes erővel foglalja el ismét a lelkek védelmében az őt megillető isteni helyet. Igaza van Ugrón t. képviselő urnák, hogy ez a szenny, melyet a katholikus visszaélések maguk ejt- hetnek az egyházon, sokkal veszedelmesebbek, mint min- den külső erőszak. Az erőszak csak vértanukat teremt, már pedig minden vértanúság a legtermékenyitőbb mag és óvakodjanak az urak attól, hogy vértanukat csinálja- nak. (Zajos helyeslés balfelől.)

T. ház ! Az egyház férfia már azon tekintélyénél fogva, melylyel a nép előtt hivatásszerüleg bir, óvakodjék, óvakodjék a tisztes papi reverendát a napi politika sará- ban meghurczolni. De hogy egyéni meggyőződését, sza- bad politikai nézeteit esetleg ne közölhesse azokkal, a kik tanácsért fordulnak hozzá, (Zajos ellenmondás jobbfelől) a ki hivatásánál fogva utalva van arra, hogy vezetője legyen a népnek, ezt én az üldözés legkézzelfoghatóbb jelének tartom. (Zaj és ellenmondás jobbról. Helyeslés

balról.)

Önök azt mondják, hogy : hisz abban a pap korlá-

tozva nincs. Méltóztassék átolvasni a szakasz hézagos, laza intézkedéseit, azt a formát, mely nyújtható, mint a gummi s melybe beletakarható minden kifogás. Hiszen bárminő biró kezében elégséges lesz e szakasz, hogy en- nek alapján bármilyen korteskedési vádat kisüthessen és akkor is, ha az az illető pap, mint magánember érvénye- sítette politikai nézeteit, ráfoghassa, hogy hivatalos állá- sában cselekedett.

Hát, t. ház, a papság ezt önöktől csakugyan meg- érdemelte. Évtizedeken át e papság minden kritika nélkül ott volt az önök táborában. (Ugy van ! balról ) A felső vidéken két szervezet v o l t : az egyik a hivatalos appará- tus, a másik a lelkiismereti biróság, t. i. a papság, mint erkölcsi rendőrség. Ezek egymással kezet fogva, a kapa- czitáczió minden módjával vitték a tömeget az önök tábo- rába és produkálták önöknek tuczatszámra a felsővidéki képviselőket. De most megmozdult a felsővidék. Rámutatott a papság azokra a hátrányokra, a melyeket az önök túlhajtott és szükségtelen egyházpolitikája a nép köz- érzületében előidézett és midőn a népet politikai állás- pontra a k a r j a birni : önök fellázadnak és mint az erkölcsi- ség legszigorúbb őrei, szót emelnek a papság túlzásai ellen. Csakugyan megérdemli az a papság, mely évtize- deken át az önök igavonó barma volt, hogy ily bánás- ban részesítsék.

Önök ezzel a papsággal ugy bánnak mint a lázadók- kal, a kiket meg kell fenyíteni, mert megtagadták az engedelmességet. Ezért akarják kényszeríteni egy alternativ törvény által oly álláspontra, hogy vagy visszavonuljon a politikától, vagy pedig csupán önöknek korteskedjék.

(Igaz ! Ugy van ! a bal- és szélsőbaloldalon.) Hát, t. ház, ez a hareznak az állandósítása. Pedig, mikor a t. miniszter- elnök ur kabinetjét megalkotta, a főrendiházban, azon nehéz napokban, mikor egy-két szavazaton fordult meg a javaslatok sorsa, jól emlékszem arra bazirozta az u j kabinet politikáját, hogy az egyházpolitikai törvények békességes szellemben végrehajtása, a hareznak lecsillapí- tása és a felekezeti békének ápolása képezi egyik sarka- latos p r o g r a m m j á t az u j kabinetnek.

De önök, uraim, állandósítják a harezot, mikor ily meg nem határozható általánosságokat iktatnak törvénybe, melyek minden betűjébe belekapaszkodhatik a pártpolitikai szenvedély. (Igaz ! Ugy van a bal- és szélsőbaloldalon.) Önök nem a békének, hanem a hareznak az útját keresik részekre akarják tördelni a magyar nemzet egységes testét, hogy felekezetet felekezettel szembe állítsanak, hogy ontsák köztük az állandó gyűlöletet és ebben a harezban önök teljesen kizsákmányolhassák a nemzetet.

(Igaz ! Ugy van ! a bal- és szélsőbaloldalon.) Önöknek ez a §. azért szükséges, hogy az önök többsége biztosítva legyen és itt egyéni érdekek képviselői mandátumok szempontjából országos érdekeket iparkodnak tönkretenni.

(Igaz ! Ugy van ! a bal- és szélsőbaloldalon.) Nem törőd- nek azzal, mi lesz a következménye annak, ha a feleke- zeti izgatás kigyúl az ország egyes szélein, ha a papság, érezve elnyomott helyzetét, csakugyan mint vértanú sikra lép szerepelni és lázítani fog.

Az egyetlen kérdés az önök szemében csak az, í hogy egy pár fenyegetett mandátum a felsővidéken bizto-

(9)

EÉLÍöiO. 5 sitva legyen. (Igaz ! Ugy van ! a bal és szélsőbaloldalon.)

Ha még nemzeti eszmék maga3abb szempontjai irányita- nák az önök törekvéseit, s a nemzeti politikával szemben találnék egy felekezeti politikát, azt még megérteném, mert előttem is a nemzet az első és a felekezetet a nemzettel szembe nem állitom. (Helyeslés a bal- és szélső- baloldalon.)

De nem ez a magasabb eszme vezeti önöket, hanem a legkicsinyesebb pártpolitikai egyes mandátumok biztosí- tása. (Igaz ! Ugy van ! A bal- és szélsőbaloldalon.) Már pedig ne csodáljuk, ha ily körülmények között, ily élére állított helyzet mellett az a katholikus papság fühöz-fához kap és minden eszközt megragad, hogy az ő politikai meggyőződését érvényesíthesse.

Hiszen nyílt küzdelemben az erőszak legbrutálisabb eszközeivel taposták el önök őket. Emlékezzenek csak vissza a stomfai, a nyitrai választásokra, a girálti válasz- tásra, melyet ugyanezen minták szerint csináltak, midőn úgyszólván kormánypárti felügyelet alatt szorították vissza a tömeget és inaugurálták az erőszakot s a papságot meggyőzték a néppel együtt, hogy Magyarországon nem az alkotmányos többség szava dönt, hanem a szolgabíró és a csendőr, a kormány által inaugurált erőszak (Igaz ! Ugy van ! a bal- és szélsőbaloldalon.)

Uraim, veszélyes útra léptek, mert ha ily törvények mellett, a milyeneket önök ebben a szakaszban is bizto- sítanak, kisiklik az önök kezéből a hatalom, olyanok kezeibe kerülhet, kik azzal viszszaélni akarnak ; már pedig mennyi jogtalanságnak, mennyi visszaélésnek lehet ez akkor f o r r á s a ? Hiszen ily választási törvénynyel és a már gyakorlatban lévő erőszakkal Jellasich, Paskievich vagy bárki megcsinálhatja a többséget, vagy talán több- séget sem kell neki csinálni, egyszerűen átveszi a többsé- get. (Fölkiáltások a szélsőbaloldalon : Leltár mellett ! I g a z ! Ugy v a n ! A szélsőbaloldalon.)

Felhozta Ugrón Gábor t. képviselőtársam, hogy igenis, a katholikus papság látván, hogy miként van jogaiban elnyomva a nyilvános választásnál, hogy miként

hozuak törvényt ellene, hogy ezután még a választásból is kiküszöböljék, kétségbeesésében üdvözli Luegert és azt m o n d j a : „Te megtörted Bécsben a liberális szellemet, a melylyel azonosítja magát a mi liberális éránk, várjuk, hogy az a liberális bukás bekövetkezzék hazánkban is és felszabadul ez a nemzet három évtizedes elnyomatásának bilincseiből." Hát, t. uraim, ez a papság rosszul tette, hogy egy hazánkon kivül álló egyénhez fordult, a kinek közjogi álláspontja homlokegyenest ellenkezik a mi nem- zeti aspiráczióinkkal. De mikor ez a papság hozzáfordult, nem hallotta és nem olvasta még Luegernek azon beszé- dét, a melylyel az a feketesárga zászlónak a nemzeti zászló helyébe való kitűzésével érzelmeinket megsértette.

U r a i m ! (Folytonos zaj. Elnök csenget) önök mű- felháborodást csinálnak azért, hogy szavaimnak értelmét elfojtsák komédiával. (Elénk helyeslés a bal- és szélső- baloldalon.) Ismétlem tehát, hogy én nem mentem azon papok eljárását, de az a papság meghallotta, hogy mikor Lueger milyen lenézéssel beszélt a magyar államiságról, megtette azt, hogy visszavonta üdvözletét saját önérzetének feláldozásával. Ez a papság tehát nem gáncsot érdemel,

hanem elismerést, mert a magyar papság még akkor is, a mikor üldözve van, mikor egyházi és politikai állás- pontja veszélyeztetik és elnyomatik, még akkor sem fogja nemzeti kötelességeit alárendelni a felekezeti szem- pontoknak, a mint ezt ezek is kimutatták. (Igaz ! Ugy van! a bal- és szélsőbaloldalon.)

Elég nekem a történelemre utalni, méltóztassék megnézni, a katholikus papságnak igazi zöme — nem egyes papokat értek, a kiket talán egyoldalúság vagy elfogultság vezet, hiszen ilyenek minden osztályban vannak s ezekért az osztály maga szolidaritást nem vállalhat — a kath. papság zöme és teljessége soha a nemzeti állam- eszme ellen harczba nem lépett, de annak mindig egyik legerősebb gyámolitója volt. Magam hallottam a függet- lerségi párt vezérének és nagy alakjának, Kossuth Lajosnak szájából, hogy a magyar katholikus papság hazafisága előtt mindenkinek tisztelettel kell meghajolni. Méltóztassék végig nézni a történelmen, valahányszor az a nemzet szabadságának, állami jogainak védelmére fegyverhez nyúlt vagy alkotmányos uton keresett orvoslást, a vezetői sorában mindig ott fogják találni a kath. papságot, a kik szembeszálltak a fejedelmek kegyeivel, az elnyomókkal és az a papság mindenkor megállotta a helyét. (Igaz.

Ugy van ! belfelől.) Méltóztassék Széchenyi Pál, kalocsai érsek múltját, történelmi szereplését tekinteni, a kinek emlékét még Deák Ferencz is Kegyeletes szavakkal szőtte bele egyik beszédjébe, midőn kijelentette, hogy annak erélyes és hazafias fellépése mentette meg egykor a magyar alkotmányt. De nem utalok évszázak harczaira, csak a közelmúlt térténetére. (Halljuk ! Haljuk !) Önök bizonyára emlékeznek mindannyian arra az időre, mikor az 50-es évek után ez a nemzet szabadságától, önállósá- gától megfosztva provincziális életet élt.

E k k o r történt, hogy a nemzeti érzés fellángolt ugyan, de szuronyokkal és hatalommal fojtották azt vissza és nem volt módja akként nyilvánulni, hogy kitörjön és a nemzetet, mint általános erkölcsi érzés, magával ragad- hassa. E k k o r történt, hogy Esztergomban (Zaj. H a l l j u k ! Halljuk !) építették az u j bazilikát. A régi bazilikának romjain pedig egy latin distichon állt e felírással : „Romok- ban vagyok bár, mégis feltámadok!" Mikor a bazilika alapkőletételének ünnepét ülték, az ifjú császár, jelenleg Magyarország alkotmányos és szeretett királya, szintén képviseltette magát egy fóherczeg által ezen az ünnepélyen Meg volt azonban hagyva, hogy semmi politikai vonat- kozás, vagy természetű beszéd az ebéd alkalmával ne legyen. Mikor már úgyszólván a jókedv a legmagasabb fokra hágott, akkor felkelt Bartakovich egri érsek és azt mondotta, egy latin distichon áll a romok f e l e t t : Romokban vagyok, mégis feltámadok. Arra kérem én Magyarország királyának jelenlevő képviselőjét, adja meg e nemzetnek a várvavárt politikai szabadságot, állítsa vissza az alkotmányt, a mely most romokban hever és a melyért minden honfiú sziv imádkozik, hogy az mégegy- szer feltámadjon

És mikor erre Bartakovichot megdorgálták, Sci- tovszky ment fel Budavárába és a Mátyás templomában nyíltan hirdette a jelenlevő udvari és katonai méltóságok előtt: Nem akarom, hogy ez uralkodjék felettünk — ezzel

(10)

a jeligével kezdte beszédét. Uraim ! Emlékeznek mind- nyájan azokra a nagy demonstrácziókra, midőn a 60-as években Magyarország szine-java, arisztokrácziája. katho- likus közönsége zászlók és szent jelvények alatt, nemzet1

czélból egyesülve Nagy-Mária-Czellbe ment proczesszióval azért, bogy az itt-ott lángoló hazafias szellem megnyilat- kozbassék és az egész uton egyhangúlag azt énekelték:

„Áldd meg országunkat, mi magyar hazánkat, vezéreljed jóra a mi királyunkat." Ilyen gyülekezeteket e mellett a szakasz mellett tartani ma nem szabad (Zaj jobbfelől.

Ugy van ! Ugy van ! balfelől.) Mert önök azt a papot, a ki nemzeti eszméket hirdet a szószékről, hogy azzal has- son és lelkesítsen, börtönre vetik. Már pedig önök alkot- hatnak börtönöket, bilincseket, de hogyha egy papban a nemzeti érzés és hazafias lelkesedés forrását akarják el- fojtani, én itt önök előtt fogadom nyiltan, hogy vala- hányszor nemzeti czélból hazám érdekében a szószéken kell megjelennem, én ott leszek az oltáron; ott leszek a szószéken, mert én magyar vagyok és jobb szeretem ha- zámat, mint a mennyire az önök börtöneitől félek. (Zajos éljenzés és taps s bal- és szélsőbaloldalon.)

Nem fogadom el tehát ezt a szakaszt és csatlako- zom Hodossy Imre t. barátom indítványához, hogy mél- tóztassék világosabb szövegezés végett, minden félrema- gyarázás kizárásával ezt a szakaszt újra szövegezni.

(Hosszantartó élénk helyeslés éljenzés a bal- és szélsőbal- oldalon. A szónokot számosan üdvözlik.)

A l e g ú j a b b m a g y a r p ü s p ö k

Bogisich Mihály született 1839. jan. 10. előkelő pesti patriczius családból. Tanulmányait Pesten és Bécsben a Pazmaneumban végezte. Kik az intézetben társai valánk, szeretettel emlékezünk vissza lelkes énektanitónkra. Mert ő már ott is kivált a zenében és éneklésben. 1863-tól 1868-ig falusi káplán volt Komárom megyében, Kürthön. Simor János akkori herczegprimás 1868-ban kinevezte tabáni, a a következő évben a vízivárosi s 1870-ben pesti belvárosi káplánná. Tizenkét esztendőt töltött itt. Lelkészi teendői mellett időt szakított arra is, hogy a budai zeneakadémiá- ban és a nemzeti konzervatóriumban hol mint tisztviselő, hol mint tanár működjék. Ezenkívül szervezte a budai templomi énekkart is. Mint első magánénekes, gyakran énekelt a nagyobb istentiszteletek alkalmával s később a herczegprimás engedelmével több nyilvános hangversenyen is föllépett. Fárasztó munkásságot fejtett ki a magyar zene- történelem terén is. Nagyszabású munkája az egyházősi zené- jéről, irodalmunkban páratlanul áll. Ezért a király 1874-ben

szépmüvü aranygyűrűvel ajándékozta meg elismerése jeléül s 1880-ban a tudományos akadémia tagjává választotta. A kö vetkező évben magántanár lett a tudományos egyetemen. A zene történelmet tanította. A budavári plébánosi állás 1882-ben megüresedvén, a főváros köztörvényhatósági bizott- sága közakarattal őt választotta meg. Nemsokára esperessé, majd pedig préposttá nevezték ki. Tudományos előadásai, me- lyeket a zenetörténelemből sokszor zeneszámokkal illusztrálva, hol az akadémiában, hol a történelmi társulat ülésein tar- tott, egytől-egyig mind rendkivül látogatottak voltak. A közönség soraiban nem ritkán legelső zene-kapaczitásainkat

is ott láttuk. A magyar zenét ős forrásaiban tanulmányozta' Kétszáznál jóval több ősmagyar éneket kutatott f ö l s e z e kút mindjárt át is irta vegyes karra. Imádságos könyve hang- jegyekre rakott énekeinkkel az ifjúság számára szintén út- törő volt. Mint zeneszerző is szép sikereket aratott. Két évvel ezelőtt 12 eredeti magyar dalt adott ki, melyeket az egész zenekritika elismeréssel fogadott. Legutóbbi szerzemé- nye a „Király-hymnus", melyet Jókai Mór szövegéhez irt, az ezredévi ünnepek alkalmából hamar szárnyra kelt s nincs falu, város az országban, a hol ne ismernék. Ad multos annos!

EGYHÁZI TUDÓSÍT ÁSOK.

B u d a p e s t , jul. 1. Tisza Kálmán millenáris nyilat- kozata és a pusztaszeri ezredévi ünnep. —

Beszélt a király, beszélt Vaszary Kolos bíboros her- czegprimás, beszélt Apponyi Albert gróf, beszéltek sokan mások — a millénium alkalmából. Hogy lehetett volna tehát kívánni, hogy hallgasson Tisza Kálmán, a ki a mai szabad- elvű Magyarországot 21 év óta megteremtette és 10 millió katholikusnak éllietetlensége következtében szemfényvesztő taktikázásával egész az állami hatalomnak nyiltan kimon- dott elkereszténytelenedéseig elvitte és az elkeresztény- telenedés elfajulásában generalis czimen egész mai napig kormányozza, fityet hányva magának a koronának is, mely- nek ajánlott férfiait kormányváltozás idejében egyenesen vissza szokta lökni.

Tehát beszélt Tisza Kálmán, Magyarországnak ezidő- szerint való titkos, kéz alatt működő kormányzója is. Es milyen alkotás ez a beszéd! A szemfényvesztésnek és fon- dorkodásnak, a csűrés-csavarásnak és az agyarkodó pártos- kodásnak igazi milléniumi kiállításba való unicuma, Meg- tette benne szent István királyt a liberalizmus kezdeménye- zőjének, szent Istvánt, a ki a keresztény vallást az ország alkotmányának alapjává tette, ama liberalizmus kezdemé- nyezőjének, a mely a keresztény vallást az 1895-iki vallás- szabadság — „mindenki vallhat és követhet bármely hitet, bármely vallást" — Istent sértő esztelen frázisával kidobta Magyarország alkotmányának alapjából! Es hogy nyelves- kedett ez az ember a királylyal szemben, a ki hatalmas milléniumi szózatával farkára taposódott az országos pártos- kodást és felekezeti marakodást szitó szabadelvű kígyónak, midőn kimondotta, hogy „ez az ország csak akkor volt erős és virágzó, midőn fiai királyukhoz és vallásukhoz hiven ragaszkodva, egymás közt testvéries egyetértésben éltek, — ellenkezőleg, veszélyek környezték akkor, midőn benső viszályok zsibbasztották életerejét!"

A király az országot veszélybe terelő pártoskodást

; elitélte. Mit tesz Tisza Kálmán, a pártoskodás negyed- százados ura és mestere, a királyi intésre ? Magába tér és, bűnbánatot tartva, félre vonul talán ? Nem ! Kiáll az ország elibe s mellét verve oda kiált a királynak: nézd felséges ur, hogy elitélem én a pártoskodást ! Annyira elitélem, hogy a szabadelvüség egyeduralma ellen küzdő néppártra ime rásütöm a „forradalom" bélyegét. . . Vérlázító az, a mit ez az ember az ország békéjével s a királyi tekintély ellen véghez viszen. S nincs a ki ezt a pártos kényurat megtörje.

(11)

"7 RELIGIO.

Hej ülne csak az erős kezű Mátyás király a trónon, majd megtanítaná ő ezt a zsarnokot — szőlőt kapálni és hallgatni !

Ők csinálták meg a forradalmat. Az ország meg- kérdezése nélkül, furfanggal és erőszakkal, elkeresztényteleni- tették ezt az országot. S most, hogy akadnak polgárok, kik jogaik önérzetére ébredtek s az elkereszténytelenedést törvé- nyes utón meg akarják szüntetni, most — nem ők az erő- szakos felforgatók, hanem ezek a törvényes rendbe hozók, — ezek a forradalmárok.

Hogy ennek a szemfényvesztésnek az uralmát meg kellett élni, s hogy ennek a czégéres politikai jellemte- lenségnek a milléniumra kellett kipatannia, a mikor ennek a nemzetnek szellemét és erényeit a legtisztábban kellene a vezérlő férfiaknak ragyogtatniok ! 0 tempóra, o mores ! Czudar korszak !

Tekintsünk át Pusztaszerre. Talán vigasztalóbb kép tárul ott fel előttünk.

Dehogy ! Csak oly sivár az, sőt még sivárabb, mint a minőt a nagyváradi beszéd festett. Elmennek Pusztaszerre milléniumi emlékünnepet ülni kormány, törvényhozás, társa-

dalmunk kimagasló ormai és mit tesznek? Tüntetőleg a

„buta" nép számára előzetesen rendezett istenitisztelet után érkeznek az ország hires nagyjai s tartanak egy pogány emlékavatást, puszta kalapács ütéssel, kongó frázisokkal és nagy eszem-iszommal, mit már az Isten is megsokalt, mert viharos esőjével szétverte a lakmárzókat.

Ez az uri szabadelvű népség, hej de haszontalan nép- ség ez mindenestől! Kiélni tudja az országot, de életet adni nem képes, mert nincs benne az Isten, csak átkával.

„Populus hic labiis me honorât, cor autem eorum longe est a me!" Gondviselés-féle frázisokat hajigálnak szemfény- vesztő tűzijáték gyanánt az ég felé ; tettleg azonban — mellőzik, lábbal tiporják az Isten tisztelését.

Tisza titkos tanácsosa, Darányi miniszter, a főszónok, ugy mint Tisza a királynak, szemébe vágta az ország lier- czegprimásának : Dehogy ! Nem igaz az, a mit beszélsz.

Nem a kereszt hozta meg Magyarországnak a fentartást.

Ezt a magyarok magukkal hozták Pusztaszerre!

Kálvinista nyelveskedés az egész milléniumi szabad- elvű bölcseség, nem egyéb !

? ?

F e l s ö - R a m ó c z . A sopron-szent-mártoni alesperesi kerület rendkívüli gyűlésének jegyzökönyve. —

Fölvétetett Felső-Rámóczon a sopron-szent-mártoni alesperesi kerület rendkívüli gyülekezete alkalmából — 1896. junius hó 15.

Jelen vannak a kerületnek összes plébánosai és segéd lelkészei kivétel nélkül.

T á r g y :

Esperes ur megnyitja a gyűlést s mindjárt a congrua ügy megvitatásával vezeti be a tanácskozást.

Az értekezlet alázatos fiúi fölterjesztésben közli Excellentiáddal azon egy hangú határozatát, hogy a magas kormánykövetelte bevallást nem foganatosíthatja.

Alázatos fölterjesztését következő okokkal bátor- kodik támogatni:

Az állam nem ád, — mi tőle nem kérünk. A java- dalmasok jogosult élvezői javadalmaiknak, — az állam egvházi vagyonnal egyáltalán nem rendelkezik, hanem csak az egyház.

Mi csak a nagyméltóságú püspöki kartól várhatnók az ügy kellő rendezését.

Az által, hogy a magas kormány fölhívásának eleget tennénk, csak veszélyeztetnők függetlenségünket, erkölcsi tekintélyünk sülyedne eltekintve attól, hogy nagyrészt a kegyúri jogokkal is ellenkezésbe jönnénk.

Esedezünk Excellentiás Urunkhoz, kegyeskednék a nagyméltóságú püspöki karnál odahatni, hogy a miniszteri rendelet hatályon kivül helyezése czéljából fölterjesztés történjék a magyar katholikus egyház legmagasabb kegy- urához — az apostoli király ő felségéhez.

Szabadna talán esedeznünk Excellentiádhoz oly érte- lemben, hogy ez ügyben egyházmegyei conferentía hivassék egybe.

Kelt mint fent.

Ezzel a jegyzőkönyv fölolvastatott s valamennyink által aláíratott.

Nóvák Ferencz esperes, császárfalvi plébános. Fennesz János, sopron-szt.-mártoni plébános s kerületi jegyző.

Pethő Károly bónyai plébános. Szabó János sopron kőhalmi plébános, Wászner János alsó-rámóczi plébános, Mátrai Lipót kaboldi plébános, Berghofer István csávái plébános, Kráhl János felső-rámóczi plébános, Mort János szikrai plébános. Fencz Sándor közép-pulyai plébános, Kurcsy Ferencz felső-lászlói plébános. Czupy Károly derecskei plébános. Gráf Márton veperdi plébános, Mariska Ferencz lánzséri h. plébános. Szelianszky Ferencz sopron-szt.- mártoni és Kurcsy Vendel sopron-kőhalmi segédlelkész.

KATH. NEVELÉS- és TANITÁSÜGrY.

I s k o l a i értesítők.

1. Tizenhatodik tanügyi értesítő a szegedi apácza- iskolákról. Közzé teszi Oltványi Pál prépost pápai kamarás, Ferencz József-rend lovagja, a jeruzsálemi szent sirról neve- zett lovagrendnek középkeresztes vitéze, csanádi sz. széki ülnök, nyugalmazott földeáki lelkész, a szegedi apácza- iskolák igazgatója, aranymisés áldozár. Szegeden, 1896., 8. r. 31. 1.

A fáradhatatlan aranymisés alapitó és igazgató prépost ur ismeretes ügybuzgóságának emléke. Közli a többi közt az alapitó levelet ,melylyel Oltványi Pál prépost ur a sze.

gedi Jrvaházra tett alapítványát ujabb 1000 koronával 3000 koronára emelte fel.

2. A jászóvári préinontrei kanokreiid nagyváradi főgymiiásiumának Értesítője az 1895/6-iki iskolai év- ről. Irta Kotunovics Sándor igazgató. Nagyvárad, 1896.

8. r. 229. 1.

Nagvbecsüvé teszi e vaskos füzetet a nagyváradi r. kath.

főgymnásium történetének harmadik és befejező része, mely

„A jászóvári prémontrei kanonokrend nagyváradi főgym-

(12)

nasiumának történetét" adja 1—135. lapon Cséplő Péter tanár tollából. — A nagyérdemű tanári kar 21 tagból állott 6 vallástanárral. A tanuló ifjuság száma volt az iskolai év elején 577 nyilváoos és 28 magántanuló. Vallás szerint:

róm. kath. 251, gör. kath. 94, gör. kel. 27, ág. ev. 8, ev.

ref. 44, zsidó 102.

3. A pannonhalmi szent-Benedek-rendiek vezetése alatt álló pápai kath. gymnasium értesítője az 1895/6-iki iskolai évről. Közzéteszi Pető Menyhért igazgató. Pápán, 1896. 8. r. 116. 1.

A milléniumi bevezető értekezés (1 — 90 1.) a magyar közoktatás kimeritő történetének megirásakor. Szintén számot fog tenni. Czime ez : „A pápai katholikus gymnasium tör- ténete a pálosok idejében. Irta : Bakonyvári Ildefonz benczés tanár." A nagyérdemű tanári kar 8 tagból állott. Az ifjuság száma volt (a négy osztályban) az év végén 139, és pedig róm. kath. 97, ág. ev. 4, zsidó 38.

IRODALOM.

*** A p é c s i püspöki tanitó-képző intézet törté- nelmének Vázlata. Hazánk ezredéves fenállásának emlé- kére irta és kiadta Döbrőssy Alajos tanitóképző-intézeti igazgató. Pécsett, 1896. 8 r. 94 1. Ara 1 korona, mely összeg a pécsi püspöki tanitó-képzőintézet szegénysorsu tanulóit segitő alap javára ford ttatik.

Forrásokból meritő úttörő munka. A pécsi tanitó- képzőintézet egyike a legrégibb ilynemű intézkedéseknek Magyarországon. Majdnem az egész Dunántul tanítóságának anyaintézete. Rég jótékony hatásánál fogva megérdemelte ezt a milléniumi emlékkönyvet. Ajánljuk e füzet meg- szerzését önbecsénél és árának jótékony czélra való fordí- tásánál fogva.

-f- Boldog Családi Élet.

Mivel az egész magyar- országi sajtó eddig hallatlan lelkesedéssel üdvözölte „Fela- datunk a polgári házassággal szemben czimü müvemet s az ft. paptársaim várakozásának is megfelelt bizalommal kopog- tatok minden plébánián Boldog Családi Élet czimü ujabb müvemmel.

Az egyháznak kedveltjeit s a hazának alapját a családok képezik. És mégis annyira el van hanyagolva ezen isteni intézménynek irodalma, hogy hazánkban a müvek, melyek e tárgyról megjelentek, az általános erkölcsi törvényeknek csupán színtelen paraphrasisait képezik.

Ezen bajon akar segíteni Boldog Családi Élet czimü müvem.

Benne, mint a tartalomjegyzékből kiviláglik, felölelem a házasság előzményeinek és lényegének összes megvitatható kérdéseit.

A psychologia, physiologia és sociologia legújabb vív- mányainak alapján állva, megismertetem olvasóimat mind- azzal, ami figyelemre méltó e tárgyban eddig a francziák, olaszok, angolok és németek irodalmában napvilágot látott.

A magyar nemzet aspiráczióinak is hangot adok; rá- mutatok nemzetünk családi életének erényeire s hibáira, mindenütt kijelelve a tenni valókat. Müvem azért nagyon alkalmas milléniumi ajándékul a jegyesek és házasok számára.

Az egyház tanítása képezi müvem alapját és irányi- tóját. Gazdag példatárt adok. Azért ft. paptársaim esketési szent beszédekben is hatással használhatják.

Útmutatással szolgálok szolgálok arra is, hogy miké- pen járjanak el a jegyesek házasságúk megkötése végett a plébános és az anyakönyvvezető előtt.

Müvem a maga nemében eddig unikum nem csupán a magyar, hanem a külnemzetek birodalmában is.

Munkám körülbelül husz ívnyi terjedelemben a napok- ban kerül sajtó alá. Azért, hogy a kinyomandó példányok száma felől tájékozódjam, kérem ft. paptársaimat, szíves- kedjenek előfizetési szándékukat a mellékelt lev. lapon ve- lem rövid idő alatt tudatni. A mii ára 1 frt 50 kr., vagy 5 Sacrum.

Szatmártt, 1896. május hó.

Bagossy Bertalan, székesegyházi hitszónok, tanár.

Müvem tartalomjegyzéke. Bevezetés. A) A négy sarka- latos erény a házasságban. I. Okosság. 1. Házasodjam, ne házasodjam ? 2. A hozomány kérdése a házasságban. Malthus Róbert Tamás. A Francziaországban dívó négy szisztéma.

3. Bang, kor, egészség, szépség. 4. Vallás nemzetiség. 5- A szerelem és a lelkek öszhangzata. 6. Folytatás. A szeren- csétlen szerelem. 7. A jegyesi állapot és előzményei. 8. A szülői beleegyezés. II. Igazságosság. 1. Hódolat Isten iránt.

2. Hazafiság. 3. A házasok kötelmei egymás iránt. 4. A házasok kötelmei szüleik iránt. Mantegazza. 5. A gyermekek , nevelése. Krafft Ebing báró. Bellamy Edward. Kneipp Sebes-

tyén. Michelet. 6. A cselédkérdés. I I I . Mérséklet. 1. Mit tartsunk báró Knigge tanácsairól? 2. A féltékenység. 3. A férj kiktől féltse nejét leginkább? 4. A barátság. BEgy mulatság" drámája. 5. Szövetkezetek. 6. Házi perpatvarok.

Erasmus Rotterodamus. 7. A nő könyei. A hószám psy- chologiai következményei. 8. A pénzkérdés a házasságban.

9. A házi asszony erényei. De Gerando Antonina. IV. A lelkierősség. 1. Michelet L' Amour czimtí könyve. 2. A férj és nő kölcsönhatása. 3. A munkásság. 4. Kölcsönös segitség a megpróbáltatásokban. Betegségek. Anyaság. 5. A házasság felbonthatatlansága. B) Az egyház tanitása rövid összefog- lalatban. C) Eljárás az anyakönyvvezető előtt. A püspöki közös pásztorlevél.

= Irodalmi jelentés. Nincsen a világon fontosabb ügy az egyes hívőre nézve, mint saját lelkének ügye. Mert ha lelkét üdvözitette, akkor mindent megnyert, habár talán

1 egész életén át a szegénységnek legkeserűbb kenyerét ette

• volna is ; és ha elvesztette egyetlen lelkét, akkor mindent elvesztett, habár a világon talán a legfényesebb királyi trónon ült volna is.

A lelki élet ügyének e fontosságát szem előtt tartva, a legjobb szolgálatot véltem tenni az által, hogy a lelki élet egy tündöklő csillagának, Liguori Szent Alfonznak ide- vágó müvét hazai nyelvünkre átültettem. A kidolgozás egy- szerűsége kedvessé fogja tenni e könyvecskét mindenki előtt, a kí lelkének üdvösségére még ad valamit. És e míivecs- kéből meg fog tanulni lelkének végetlen becsét felismerni és életét ehez képest berendezni. És ha egyetlen lelkét i sikerült e könyvnek megnyerni saját örök üdvösségének,

Ábra

Updating...

Hivatkozások

Updating...

Kapcsolódó témák :