A forráskutak üditő vizeinél gyakori a találkozás, érde-kes az ismeretség , léleküditő az elmélkedés. — A szamari-tana asszony ismeretsége nem volt áldás nélkül. — J á k o b k ú t j á n á l ismerte föl J é z u s b a n a Megváltót ; kinek az élet ele-ven vizével telt m e d r é b ő l , a ki t ö b b e t iszik, tanulékony lelke annál inkább szomjazik... Ily szerencsés találkozások örömei édes emlékei az életnek; a m a g á b a vonult léleknek elmélke-dése üditőleg h a t . . . h a ezt keressük. Sz. Pálnak e m o n d a t a :
„omnia possum in eo qui me c o n f o r t â t " vonja magára leg-többször a figyelmet. A szegénynek akad mindég támogató-ja. . . k e g y e i t , a gyógyvizek használliatásában tapasztalám. —
„Honora medicum propter necessitatem." (Eccles. 38.1.) A f ü -vek , fák gyógyerejének észszerű használatát tőle fogadá a szenvedő emberiség; — tudományos javaslatai előtt — m e g -vetés és tiszteletlenség vétke nélkül — füleinket nem lehet elzárni. A hiterős bizodalom, a jó szándék és akarat á l d á s -k é p fedezi so-kszor tehetségün-k h i á n y a i t . . . Az ember nem örömest válik meg övéitől, nem örömest változtat életrend-szerén. Félelem s remény közt h a g y j a el tűzhelyét. A meg-szokott munkásságból a szokatlan tétlenségbe félelmes min-dég az átmenet. „Otium est pulvinar diaboli." A testi felüdü-lés reménye b á t o r i t , de fürdőhelyeink csábos körülményei ijesztőleg hatnak ránk. A gonosz szellem, a letörlött testi fe-kélylyel az ember lelkét szokta eltorzítani. „Cum autem im-mundus spiritus exierit ab homine. ambulat per loca arida quae-rens requiem et non invenit. Tunc dicit; r e v e r t a r in domum me-am unde exivi. E t veniens, invenit eme-am v a c a n t e m , scopis mundatam et ornatam. Tunc vádit et assumit Septem alios spiritus secum nequiores se, e t intrantes h a b i t a n t i b i : e t í l u n t novissima hominis illius p e j o r a prioribus." ( M a t t h . 12. 43.) Nem ritka tünemény napjainkban a csere-orvoslás, a testi épségnek a szellemiérti föláldozása, a kiübajoknak belsőkkeli tetézése. Ez aztán az igazi b e t e g s é g ! Ki szabadit meg tőle ; h o l , melyik forrásban öblitse meg ily nehéz b e t e g m a g á t ? Az üdvfolyam á r j a i b a n , Jézus szivvérének patakjában. Ez az életforrás, melynek csergedező p a t a k j a óv a haláltól, visszahí, visszahoz az életre. — A m u l a t t a t ó szórakozások sok kiadás és megszokásba kerülnek. Szenvedélyeinkkel vágyaink nö-vekszenek ; küzdelmeink nehezülnek; aggaszt a pénzapály, az elégületlenség, b o l d o g t a l a n s á g , üdvtelenség szivatag vi-lága. Vannak •— a tétlenség unalmait mértékletle-nül ellensúlyozó szórakozásnak is á r n y o l d a l a i . . . A
szel-16*
• 124
lemi langyosság nem messze van tőle. Az egyházias élet iránti ellenszenv az aljasodás előjele. — Nem á r t egy kis előké-szület. Az .itinerarium clericorum'-ot nem ok nélkül t ű z t e be az egyház papi imakönyvünkbe. Ne felejtsük ú t i t á r s u n k a t , a zsolozsma-könyvet, bár hova térünk. Őrző angyal ez , mely v i g a s z t a l , int, b á t o r i t , szóval, példával : ,frustra autem jaci-t u r rejaci-te anjaci-te oculos pennajaci-torum.' — T u aujaci-tem Domine mise-r e mise-r e n o s t mise-r i . F e mise-r d i n a n d k u t i l a k s z o b a se kifestve, se ki-meszelve nem l e v é n , mit kelle csinálni ? Mit t e t t aqui-noi sz. Tamás ? Faszénnel keresztet f e s t e t t a falra. In cruce moriens vita vitám donavit. ,A kinek hol a szive, ott az iste-ne' ; és egy sziv Schlörnek e mondatával : Szivemet a kereszt-re , s a kekereszt-resztet a szivemkereszt-re', alkalmas fölirat. A h á z t e t ő r e villámhárítókat illesztünk, s belsejét vértezetleniil hagyjuk, az á h í t a t n a k legkisebb jelvénye nélkül. Faciamus nobis scuta.
„Spiritus enim promptus est ; caro a u t e m infirma." (Matth.
2 6 , 41.) I t t (különben) a fürdőhelynek elnevezése is n y ú j t egy kis vigasztaló szert. A vész idején hallott keresztszózat : ,Ferdinande ! non te deseram' bizalmat önt a gyógyvizes be-tegekbe. Mily jól esik az áhitatosság óráit a szabadban töl-teni ! A falombok z ö l d j e , a lég t i s z t a s á g a , a madárhangok legszebb zenéje megizlelteti velünk a remete-élet gyönyöreit.
Alig várja az ember a r e g g e l t , hogy az égnek szárnya-saival dicsérhesse az U r a t . A gondolatok szabad r ö p t é t bajos ilyenkor megakadályozni. A látott és olvasott t á r g y a k , esz-mék egész mükiállitását l á t j a az elmélkedő. A pogány költők az élet zajában nem tudván tökélyre v e r g ő d n i , legelvonul-tabb magányban g y á r t o t t á k müveiket. Carmina secessum scri-bentis et otia quaerunt. Szent hivatásunk sokkal inkább igényli, hogy a puszták m a g á n y á b a vonult Jézussal, m a g u n k r a és hiveinkre váltsága nagyszerű munkájának folytatását t e r -v e z g e t -v e , üd-várasztó mü-vek-, szellemi harczok- s hódítá-sokhoz készüljünk. Czélunk magasztossága , t á r g y a i n k , esz-közeink , segéd- s kutforrásaink fönsége, túlemelkedik min-denen. I I a Cicero mondá : „sit igitur sanctum apud vos hoc poetae n o m e n " , mit szólna most a nagy orator a szellemi jó-lét és haladás u j m e s t e r é r ő l , egyházunk költészetéről, a szent lantról stb. ? ? Mily találóan és egyszerűen s ú j t j a a hiú-ság embereit az egyház fia :
„Most látom én hol állok É s mennyivel f ö l ö t t e t e k . Mig ti a föld s a r á t , én Csókolgatom a m e n n y e k e t ; A nap magas , de az én hitemnek Mégis csak zsámolya ,
Midőn imát viszek nagy Istenemnek I
N e k e m , ha kérdem ő k e t , Megszólalnak a csillagok ; Mert én reményczimmel Hozzájok oly közel v a g y o k , Közelebb mint ti a bús sirhalomhoz , Hol elvész kis reményetek ,
Mely csak nyomorult földi létet foltoz.
Mi a ti l á t h a t á r tok ?
A meddig kel s leszáll a nap , É s ti beszéltek a r r ó l ,
Hogy lelketek mint sas szabad ?
En ha elnézek lelkem birodalmán , Mosolygok és sajnálkozom A földi sziv legfényesebb álmán.
Nekem van csak világom ; Mert van hitem , van Istenem , Mert a Szentlélek arczán Gyújtom föl látnók szellemem , Ki ha fölállhatok a szivárványra E s lantomat m e g p e n g e t e m ,
Reám mosolyg ezer angyalnak a i c z a . "
,Exercitium'-aink helyévé válnak ily alkalommal a lige-tek magányai ; az édes visszaemlékezés idővel házi kerteinket varázsolandja azzá. — Fürdőhelyeken a közfigyelem legalat-tomosabb tárgya a pap. Szellemi fensőbbségéről megfeledkez-nie sehol nem szabad. A népies viselet önbecsétŐl fosztja meg.
Sibi ipsi vilescit, qui in s t a t u sancto s a n c t e non vivit. Testi fölüdülésünkre jótékonyan hatnak a v a l l á s - e r k ö l c s i gyakorlatok. Ezek mellett nem könnyen tér le az ember a ker. alapgondolatok ösvényéről, vagy h a l e t é r t , csak-h a m a r visszatér. Mily szép, egy t á r s a s á g erkölcsi érté-két hivatáshűségünk által emelni!? Az emberek t e t s z é s e elüt sokszor az Isten tetszésétől ; de azzal nem sokat törődik, ki amannak i n k á b b , mint ezeknek vágyik kedvében járni.
Amaz öntudatosan boldogit, ez féltékenyen gyötör. Kevés az, mit Isten — napról-napra több az, mit a világ kiván. „Mar-t h a ! M a r „Mar-t h a ! sollici„Mar-ta e s , e„Mar-t „Mar-turbaris erga plurima u n u m e s t n e c e s s a r i u m." A világ divatszokását, külfé-nyét majmolni, h i ú s á g ; az evangelium szellemét követni böl-cseség A kalmárvilág hasznot haszonnal törekszik t e t é z n i : és mi privát czéljaink mellé nem tudnánk több mellékes czé-lokat csatolni? Tárgyhiányban ritkán szenved a jó aka-rat. Est modus in rebus. A jo példaadásnak elhintett magva ritkán vész e l , a malasztsugarak kedvező melegénél szép plántává növi ki m a g á t , s a vad növények egész bokorzatát nemesíti meg. — E reményben nyilnak ajkaink beszédre ; e reményben nyulunk sokszor tollúnkhoz. H o l , melyik s z ó - , mondat-, avagy viseletnek volt légyen óltó plántáló e r e j e ? Isten tudja. Elég az h o z z á , hogy az erkölcs és hit vi-lága egy föléledt virággal díszesebb lett, melynek illatja Abel-f ü s t k é n t Abel-fölhat a magasba ! Szegény éleményezésünk, nélkülözéseink közt vigasztal e mondat : „Non in solo pane vivit homo" ( M a t t h . 4, 4.) és „Cibus meus est, facere volunta-t e m Pavolunta-tris." (Joan. 4 , 34.) — Nevezevolunta-tesség gyanánvolunta-t jegyzem föl m é g , hogy a szomszéd komloskai h e g y e k b e n a r a n y -b á n y á n a k nyomára j ö t t e k ; részemről e gazdag találmányt az itteni fölüdültek hála-imájának tulajdonítom. A kiásott ne-mes érczből j u t n i fog, ugy hiszem, egy kis kápolnára való is.
A s.-pataki herczegtől nevezett ,Ferdinand-kut'-i gyógy-vizes hely megérdemelné ezt, hol, t ö b b i ' b e t e g e k k ö z t , még a f ü l b a j b a n szenvedők is éreznek enyhülést. Tróczonfalvi.
EGYHÁZI TUDÓSÍTÁSOK.
P E S T . A „Zagrebacki kotolicki List"-ben ő szentségé-nek ezen levelét olvassuk közzétéve a zágrábi ér3ek s bibor-nok úrhoz :
P I U S P. P. IX.
Dilecte Fili Noster, salutem et apostolicam benedictio-nera. Optime noscimus, quae sit egregia Tua religio, virtus, et quae singularis erga Nos, et banc Petri Cathedram fides, amor et observantia. llinc persvasissimum nobis e s t , Dilecte Fili Noster, Te vel maxime optavisse, veluti Tuis gratissimis Litteris die 18. proximi mensis Junii datis significas, nisi gra-vis Tua a e t a s , et aliae j n s t a e causae obstitissent, ad Nos ve-nire, ut una cum aliis Venerabilibus Fratribus catholici orbis Sacrorum Antistitibus praesens esses solemni plurium San-ctorum Canonizationi, quam die 8. commemorati mensis Junii Deo auxiliante cum summo animi nostri gaudio celebravi-mus. Atque etiam certi eramus, nihil Tibi potius, nihilque gratius f u t u r u m , quam ut ex animo iis omnibus adhaereres quae Venerabiles F r a t r e s Sacrorum Antistites Romae com-morantes in suis obsequentissimis et amantissimis Litteris die festő Pentecostes hujus anni ad Nos datÍ3 praeclaro ac miro sane consensu palam publiceque declarare vehementer glo-riati sunt. Namque, Dilecte Fili Noster, jam diu Nobis comper-tum exploracomper-tumque e s t , quantopere Tibi cordi sit catholicae Ecclesiae, et hujus Apostolicae Sedis causa, et quanto studio sis incensus ad ejusdem Ecclesiae et Sedis j u r a strenue tu-enda ac propugnanda. J a m vero quod adtinet ad relationem de istius Tuae Dioecesis statu, quam nobis mittendam curasti, scias velimus, congruum responsum suo tempore Te acceptu-rum a Nostra Concilii Congregatione, cui commisimus, ut re-lationem ipsam ex more recognoscat, et omnia accurate ad nos référât. Ne desinamus, Dilecte Fili Noster, ferventissimis precibus dies noctesque Deum Optimum Maximum exorare, ut exurgat et judicet causam s u a m , ac praesentissimo suo auxilio adsit Nobis, adsit Ecclesiae, et hujus Apostolicae Se-dis hostes humiliet, eosque de iniquitatis via ad justitiae sa-lutisque tramitem reducat. Denique Tibi persvade, praeci-puam esse, qua T e complectimur, benevolentiam. Cujus quo-que certissimum pignus sit Apostolica Benedictio, quam ex in-timo corde profectam Tibi ipsi, Dilecte Fili Noster, cunctisque Clericis Laicisque fidelibus Tuae vigilantiae commissis pera-manter impertimus. Datum Romae apud S. Petrum die 17.
Julii anno 1862. Pontificatus Nostri anno Decimoseptimo.
P i u s P P . I X P A R I S , aug. 1-én. Szent Domonkos szerzetének a hit-terjesztésről szóló lapja „Année dominicaine" folyó év mart.
27-ről következő adatokat közöl Rivas Ferencz atya levelé-ből. „Jelenleg folytonos közlekedésben vagyok Tongking ke-leti részével, hol Lé herczegnek seregei uralkodnak. Lé herczeget Tu Duc császár megfosztotta koronájától, ő most koronáját keresi. Ő katholikus, Touranneban már ismertem őt, erényes és bátor férfi. Azon tudósítások szerént, melyeket 20 nap előtt kaptam, ő győzelemről győzelemre h a l a d , mivel a nép ősi királyának »ivadékához lelkesedéssel ragaszkodik.
Némely faluk- és kisebb városokban nem találni másokat, mint aggokat, mivel ki fegyvert f o g h a t o t t , az a korona-örö-köshez csatlakozott. Lé a franczia hadakhoz fordult, segíte-nék őt vállalatában ; ezektől semmi segítséget nem kapva, ma-ga kezdte kevés híveivel a kegyetlen császár ellen a háborút, s már most Tongking fővárosának kapui alatt áll győzelmes seregével. Ép o t t , hol Harmosilla püspök vértanúságot szen-vedett. Egy ifjú sok viszontagságok közepette hozzá érkezett,
küldetést kérve, hogy az ellenség földjére betörhessen. Ezen ifjú ma tábornok már hős tettei miatt. Midőn Tu Duc föld-jére berontott, Eri Domonkos frátert kiszabaditá, s Lé herczeg-hez v i t t e , hol most is tartózkodik. Az u j király által elfoglalt tartományban a keresztény vallás teljes szabadságot élvez.
Fo-Kienben is teljes a szabadság, Fuchenben nagy árvaház vagyon a domonkosi harmadrendiek vezetése a l a t t , kiket h á -rom hónap előtt manillei St. Catharine városból oda telepi-tettem. Formoseban három domonkosi működik, s eddig is már sokat törtek a szülék kegyetlen szokásán, mely szerént élő gyermekeiket a halastóba vetik."
P A R I S , aug. 2-án. Szemünk előtt van az Öngyilkosok száma, Blanc Ipoly, a közoktatási ministerium hivatalnoká-nak jelentése : „Du Suicide en France" czim alatt. H a van b ű n t é n y , mely a társadalom hanyatlását jellemzi, kétségkí-vül az öngyilkosság a z , mivel egy bűntény sem bizonyitja annyira a társadalmi dogmák megromlását az elmékben. Oly nagy az ösztön az élethez ! Ezelőtt a törvény borzadott az öngyilkosságtól, s rosszalta tettét. Az öngyilkosság nagy szá-ma kényszeriti a törvényhozót, hogy engedékeny legyen. Mit mutat a létszám erről? Francziaországban, 1827-től 1858-ig, t e h á t 31 éven át, 92,662 az öngyilkos ! Evénként 2,895. A férfi-nemből 1836 ó t a , midőn a nem is följegyeztetni kezdetett, 56,562, nő pedig 18,548; tehát 2,459 f é r f i , 807 nő évenként középszámmal. Ez oda m u t a t , hogy mivel a női nemben na-gyobb a vallásosság, kevesebb az öngyilkosság. A legvallásosabb départementokban legkevesebb az öngyilkossági eset. Köze-ledvén Parishoz a térképen, az öngyilkossági eset is szaporo-dik. Parisban a szám legnagyobb. A kor sem tesz különbséget.
Fiatal kortól 80-ig nyúlik ez.
LISSABON, jul. 20-án. Paulai Sz. Vincze női szerzeté-nek története csupa gyengeségből és uralkodási vágyból zsar-nokká lett Loulé ministerium alatt sokáig húzódik. A szer-zetesnők kiűzettek, most a nép tiltakozik eme nem igazol-ható önkényes eljárás ellen. A ministerium egy törvényjavas-latot terjesztett elő a követek házában. Ez megszavaztatott az ország nagy botrányára. Lissabon lakói azonnal tiltakoztak e törvény ellen, hason tiltakozásra a vidéket is fölhivták. A til-takozás most százezernél több aláirót számlál. Ebből kitet-szik, hogy a követek kamarája nem képviseli az országot, mi-vel az ország érdeke és akaratja ellen szavazta meg a tör-vényt. Kitetszik továbbá, hogy a követek aljas eszközzé vál-tak Loulé kezében, Loulé pedig a titkos társulatok kezében.
A parlamenti hazugság soha nem volt nyilvánosabb, mint Portugalban ez ügyre nézve. Világos bizonysága ez annak, hogy a parlamenti kormányforma az ország-képviseletnek sokszor ellentéte. Az egyes királynak van lelkismerete, van dynastikus érdeke , hogy a népakaratot tekintetbe vegye , a nélkül, hogy ezt elvben kimondaná ; de a parlamentnek nincs lelkismerete, nincs felelőssége, napi diján kivül, semmi érdeke nincs; mindenik követ jól t u d j a , hogy ha a titkostársulatok akaratja szerént szavaz, a követválasztásnál eme titkos tár-sulatok ismét hazug Ígéretekkel megválasztatására fognak dolgozni a népben. Sehol a vakmerő kisebbség, a cselszövé-nyes párt zsarnokabban el nem nyomhatja a n é p e t , mint ép a parlamentaris kormányban. Az ujságlapok az összeesküvés-ben részesek, a titkos társulatok hatalmában, minden elnyo-mást a szabadság és a haza érdekének palástjával képesek
be-takarni. A tiltakozás remekműve a higgadt és tudományos czáfolatnak a ministerium okoskodásaira. Előhozatik benne sorban, mily pártfogást találnak a szerzetes-rendek és társu-latok minden országban. Előszámlálja, hogy Angliában, ha-bár protestáns ország, egyedül a westminsteri egyházi me-gyében tiz szerzetes-ház vagyon a f é r f i a k , és 24 ház a nők számára. Beverley megyében hat férfi s 12 női zárda vagyon ; Birminghamban három férfi s 23 női ; Cliftonban nyolcz férfi s 3 női; Heschamban és New-castleban egy férfi s 10 női;
Liwerpoolban négy férfi s 25 női ; Menevia s Newporti me-gyében két férfi s 5 női; Nottinghamban négy férfi s 7 női;
Plymouthban egy férfi s 6 női : Salfordban négy férfi s 11 női ; Shrewsburgban három férfi s 6 női ; Southwarkban hat férfi s 12 női zárda vagyon. A hierarchia visszaállitása után tehát egész Angolországban 52 férfi és 246 női szerzetes-ház va-gyon, s volt-e valaha ezen szerzetes-házak és a protestáns kor-mány között összeütközés? A női zárdák tetemes számban van-nak,s ezek között ép a franczia szeretet-nénikék a legszámosab-bak, mindnyájuk oktatással foglalkozva. A protestáns kormány tehát nem vonja kétségbe ezen szerzetesek áldásos működé-sét , s eddig eszébe sem j u t o t t , hogy az ő iskoláikat a haza-fiatlanság fészkévé nyilatkoztatta volna." Ezt csak Portu-gálban fedezték föl. Egykoron a jezsuiták is itt mint con-spiratorok először kiűzettek. Ma a conspiratio közös jog, más ü r ü g y e t kellett keresni ellenök. A tiltakozás előhoz-t a , hogy Belgiumban, habár nem nagyobb Porelőhoz-tugálnál, van 158 férfi szerzetes-ház 2,584 taggal, s 139 női zárda 2,148 szerzetesnővel, kik között 240 külföldi születésű, ezek mind betegekkel foglalkoznak Van ezen fölül oktatásra ala-pított 452 női zárda 5,066 nővel, kik között 619 külföldi van, továbbá a tisztán életszentségre szánt 14 női zárda 304 nő-v e l , kik között 69 külföldi. A 2,018 férfi szerzetes között ta-láltatik 505 külföldi. A zárdák száma mindég szaporodik ; folyó évi mart. 31-én Spa-ban nyittatott meg uj női nevelő-in-tézet a szent keresztről nevezett apáczák számára, mely a liégi anyaháztól függ. Egyedül Belgiumban tehát 308 férfi-kolostor vagyon 4602 személyzettel; s 605 női zárda 7,218 személyzettel ; s mikor volt ezek és a kormány között össze-ütközés ? Mikor volt panasz ? — Átmegy ezután a tiltakozás Austriára, hol 720 férfi-kolostorban 9,784, s 298 női zárdában 2,198 szerzetes lakik; ugyszinte Hollandban, Dániában, Ba-j o r - , Porosz- s Muszkaországban; mikor Ba-jutott itt valakinek
eszébe, ezen szerzeteseket hazafiatlanságról vádolni ? Végre Francziaországban a kolostorok száma ezerekre, a szerzete-seké százezerekre megy, ugy hogy egyedül Parisban 31 zárda 3,625 személyzettel találtatik, s az egészben 10,855 iskola a szerzetesek kezében vagyon. Mily összeütközés volt itt a kor-mány és a szerzetesek között ? Azon összeütközést, mely a szeretet-nénikék és Loulé kormánya között t ö r t é n t , képzelt-nek nyilatkoztatja a tiltakozás. Alig vitték a nénikék törvény-szék elé ü g y ü k e t , Loulé azonnal kiűzte őket. M i é r t ? Mi-vel a törvényszék ártatlanoknak nyilatkoztatta volna őket.
H a vétkezett valaki, az Loulé volt, a ki önmagának szolgál-t a szolgál-t o szolgál-t szolgál-t igazságoszolgál-t, megölvén perkereső felészolgál-t, hogy ő maga el ne Ítéltessék. Vétkes a k a m r a , mely az ország nagy érdekét megsértette, mely a népakaratot m e g v e t e t t e , mely az ország-gal ellenkezésbe jött. Végre evvel záródik a tiltakozás : „Kö-vet iirak ! A szeretet-nénikék kiűzése soha nem igazolható
méltatlanság. A nénikék egész világon elszórva laknak, de-spotia alatt miként Persia- s Törökországban, köztársasági kor-mány alatt, miként éjszaki Amerikában, absolut korkor-mány alatt Muszkaországban, alkotmányosságban Spanyolországban, és soha semmi panasz nem volt ellenük, hogy politikába avatkoz-nának. Egyedül a portugalli kormány emel panaszt ellenük, (először mivel külföldiek , később mint ártalmasok , most mi-vel izgatnak) s inkább van szivén ezen ártatlan és áldásos nők kiűzetése, semmint királyaink szivén volt egykoron a maurok kiűzetése. Nem esztelenség ez ? Követek ! Tekintetbe véve, hogy még az izgatott Italiában is a lelkismeretlen turini kormány Turinban és Nápolyban pártolja őket, sőt Gari-baldi maga 40 nénikét k é r t , hogy segitségére legyenek azok-nak, kik oly áldásosán Nápolyban működnek ; tekintetbe véve, mily jó hatással vannak ezen és hasonnemü szerzetes társula-tok a társadalmi erkölcsökre ; a hétszázados hagyományokat, melyek a szerzetesek dicső tetteit hirdetik Portugalban; te-kintetbe véve, hogy gyarmataink sülyedése a szerzetesek ki-űzetésének tulajdonítandó ; tekintetbe véve a müveit és mű-veletlen barbár népek példáit, melyek mindég tisztelték őket ; tekintetbe véve , hogy Francziaország Chinában s egész Ke-leten a szerzetesek segítségével nyerte el azon felsőséget, melyet Portugal akkor vesztett e l , midőn őket üldözte ; alul-irottak nem igaznak nyilatkoztatják azon tényeket, melyekre a kormány a nénikék kiűzését fekteti, s tiltakoznak ezen ki-üzetési törvényellen, mint alkotmány- és katholikus-ellenes el-len; s kérjük ennek elvettetését, az 1833-ik évi aug. 9-i ren-deletnek megsemmisítését, ugyszinte ezen évimaj. 28. és 1834.
évi jul. 28-i rendeletnek megszüntetését; továbbá, ajándékoz-zák meg a hazát oly törvénynyel, mely szerént a szerzetesek, hazánk áldásai, szabadon élhessenek, működhessenek Portu-galban, miként Spanyol-, Franczia-, Angol- s Muszkaország-ban. H a pedig a követek háza a kiüzetési törvény mellett maradand, mi az ország szine előtt, s mondhatjuk, nagy szá-munk miatt jogosan, az ország nevében ezen igazolatlan eljá-rás ellen ünnepélyes óvást és tiltakozást teszünk."
ÉSZAK-AMERIKA. Az illinoisi államban fekvő chica-gói megyéből irja egy ott működő áldozár : „Mig a déli álla-mokkal kitört háború miatt mindenütt zavar uralkodik : azalatt a kath. egyház a legszebben halad előre. Ötszázan tértek vissza a lefolyt évben a kath. egyházba ; templomok emelked-nek mindenütt (maga a milvaukcei püspök december-hóban 26-ot szentelt föl); testvérületek és egyletek alakulnak, és mondhatni, hogy az egyház Amerikában virágzik. Mily lát-ványt nyújtott a sz. Bonifácz temploma Quincyben a három böjti nap a l a t t , midőn ott az Oltári-szentség ki volt téve ! Minden reggel 5 órakor harangszó hívta a hiveket a tem-plomba; a gyónószékek a szó teljes értelmében ostromoltat-tak , és ezerek táplálkozostromoltat-tak az élet kenyerével. — Azonban a legmagasztosabb, mit e continensen l á t t a m , a negyven-órai ajtatosságnak zárlata volt, mely alkalommal a legfölségesebb szentséget, kisérve fehérbe öltözködött 200 leányka, az if-jak egylete és más társulata által, az általános helyettes mint-egy diadalutban vitte körül. Az mint-egyedüli, mi az mint-egyházat Amerikában még nyomja, az áldozárok rettentő hiánya.
Ezrenként vesznek el a lelkek, mivel sokszor 5 éven át sem látnak papot. Nern rég egyik nnssioi utamban 30 kath. csa-ládra akadtam, melyek már 5 év óta nem hallgattak sz.
mi-i 127
s é t ; mennyire örültek a jó lelkek, midőn másnap egy viskó-ban miséztem és őket meggyóntattam. Azonviskó-ban ezen kirán-dulásom majdnem életembe került ; visszatértemkor ugyanis egy kiáradt, de befagyott tavon kelle keresztüljönnöm. Kö-zepén lehettem már a j é g n e k , midőn az leszakadt, és a mis-sionarius, ló, szánka, miseruha, minden a vizben hevert.
En mintegy 1 2 óráig lebegtem a vizén, és segélyért kiáltoz-tam ; mig végre eltökéltem magam a vizet gázolni, és igy gyalog folytatni utamat. A lovat és szánkát a vizben hagy-t a m ; melyekehagy-t mindjárhagy-t megérkezhagy-temkor Macomban az irlan-diak kihúztak a vizből. Ugyanazon a helyen fuladt a vizbe egy áldozár 10 év előtt. Istennek hála ! én e veszélytől meg-menekültem, és képes vagyok ismét folytatni munkámat. — A milvaukeei lap is hasonlót ir ; ámbár különben igen hódol a
En mintegy 1 2 óráig lebegtem a vizén, és segélyért kiáltoz-tam ; mig végre eltökéltem magam a vizet gázolni, és igy gyalog folytatni utamat. A lovat és szánkát a vizben hagy-t a m ; melyekehagy-t mindjárhagy-t megérkezhagy-temkor Macomban az irlan-diak kihúztak a vizből. Ugyanazon a helyen fuladt a vizbe egy áldozár 10 év előtt. Istennek hála ! én e veszélytől meg-menekültem, és képes vagyok ismét folytatni munkámat. — A milvaukeei lap is hasonlót ir ; ámbár különben igen hódol a