bizo-nyára a legékes-szólóbbak ; legékes-szólóbbak pedig azért, mert legnépszerűbbek; inkább népszerűsége, mint bár mi egyéb által érdemelte ki magának az ,aranyszájú' dicső minőnyt.
(Migne Theologiai Encyclopaediájából. *J
*) Migne által kiadott minden munkák a legkönnyebb módon megszerezhetők, mind a megyék által összesen, mind egyesek által részletesen. Mit franczia, spanyol, belga s olasz püspökök évek óta t e t t e k , az nálunk az egri és kalocsai me-gyében ez évben történt. Migne hatezer és néhány száz ,in-tentio'-ra az egész gyűjteményt átengedi ; annyi misére min-den megyében lesznek vállalkozók ; a gyűjtemény a megye könyvtárának kincse marad. Egyesek bár mily munkákat
kér-A rheinaui apátság.
( V é g e . )
I. G e r o l d (Zurlauben von Thurm und Gestellenburg) 49-ik apát alatt, ki ilyenül 1598. aug. 24-én választatott el, a schweiczi benczések egy congregatióba állottak 1602-ben, melyhez : Szentgallen, Einsiedeln, Muri, Fischingen, Pfeffer, Engelberg, Dissentis, Beinwill és Rheinau apátságok csalat-koztak ; mi által a zárdafegy, isteni-szolgálat rendje , kar-aj-tatosság, tudományok stb. igen előmozdittattak. K o c h Ul-rich 50-dik a p á t , egy igen istenfélő s bő tudományu férfiú a Fugger János Jakab constanzi püspök elnöklete alatt 1609-ben tartott megyei zsinaton nagyban szerepelt. Utódául 1613-diki jul. 29-én III. E b h a r d (von Bernhausen) választatott, ki Kempten melletti Wagegg-ben született s kiképeztetéséta dillingi egyetemen nyerte. Kormánya alatt XV. Gergely pápa 1622. máj. 22-én kelt Bullájánál fogva ezen apátságot az il-lető megyés püspök joghatósága alól kivette, s közvetlen pá-pai rendhatóság alá helyezte, mely kiváltságot VIII. Orbán pápa 1624-ben megerősítette. — I. B e r n á r d (52-dik) apát, rheinaui születés s freiburgi nemes 1656-diki jan. 5-én egé-szen váratlanul a zürichi reformátusok által Rheinau megtá-madtatott, s az apát szerzeteseivel csak nagy bajjal birt egy hajón a Rajnán át birodalmi területre menekülni. Templom és zárda egészen kifosztattak. Csak mart. 25-én bírtak a szer-zetesek zárdájukba visszatérni. Ezen apát szellemdússágának köszönheti Rheinau , hogy a viszontagságos idők daczára is az apátság a virágzásnak oly magas fokára birt emelkedni.
Gusztáv Adolf bádeni őrgróf (szül. 1631-diki dec. 25-én) mi-után 1660-ban aug. 24-én katholikussá l e t t , és az 1664-diki török háborúban mint birodalmi tábornagy Szentgothardnál megsebesült, Rheinauba vette magát Schlieben Bernárd név alatt kérvén a rendöltönyt. A próbaév elfolyta után letette az ünnepélyes fogadalmakat, igen egyszerű czéllában lakott s 1668-diki nov. 1-én az utóbb emiitett apát kézvezetése mel-lett mondotta első szent miséjét Rheinauban. Később kemp-teni segélypüspök, fuldai herczeg s sz. Zsuzsánna bibornoka lett. Mint ilyen XI. Incze megválasztásában működött az örök városban.
A leghiresebb apátok egyike volt az 54-dik,II. G e r o l d (Zurlauben von Thurm und Gestellenburg) Zugból, ki 1697-diki febr. 6-án egyhangúlag apátnak választatott, s Conti Mi-hály Angyal pápai Nuntius (később XIII. Incze) által meg-áldatott. Ezen apát ünnepelte a schweiczi apátokkal Szent-gallenben a benczés-congregatio százados évfordulati napját.
Ő építette a pompás két tornyú zárdai templomot, a nagy te-remet, a kolostor egyik egész oldalát, a R a j n a szigeten tuli vendéglőt, a templomi öltönyök- s edényeket megújította;
50 éves papsága emlékére 1723-diki oct 30-án arany és ezüst általa veretett érmeket osztatott. I. József császár 1708-diki hetnek annyi ,intentio'-ra, mennyit egy év alatt elvégezhet-nek. Mind a két esetben Migne a püspök beegyezését kivánja biztosítékul. Pestre és Esztergomra ily módon tetemes szál-lítások történtek már a mult és folyó évben. Az egyes egyházi kerületek nem hozhatnának létre egy kis kézi könyvtárt, melyben megvolna : ,Cursus theologiae', ,Cursus s. seriptu-rae',,Lucius Ferraris' s egy-két szent-atya ? Pedig az egészre alig kellene 400 intentio. S z e r k.
1 5 *
116 «*—
oct. 31-kén Bécsben kelt okmányánál fogva Rheinau minden birtokai, kiváltságai megerősíttettek, az apát pedig berezegi czimet n y e r t , melyet azonban a j á m b o r , alázatos apát soha sem használt. Zárdapapjait, kiknek száma 40-re ment, a szer-zetes fegyelem szigorú megtartása — s a tudományok buzgó ápolására indította. — Az 56-dik a p á t , II. B e r n a r d (Ru-scoi) kormánya alatt (választatott 1744. dec. 1.) a colossalis tudományu benczés apát, Calmen Ágoston meglátogatta a rhei-naui dús könyvtárt s nevezetes számos kéziratait gondosan áttekintette. I. Ferencz császár is 1749. jan. 30-án keltokira-t á n á l fogva az apákeltokira-tság birkeltokira-tokaikeltokira-t s jogaikeltokira-t megerősíkeltokira-tekeltokira-tkeltokira-te. — Az 59-dik apát II. B o n a v e n t u r a (Lacher, választatott 1775.
april 26.) megkeresése következtében II. József császár az apátság minden birtokait, jogait s kiváltságait megerősitette, s az erre vonatkozó okmány nem sokára ki is adatott. Ezen apát alatt ünnepeltetett 1778-ben az apátság 1000 éves lé-tezésének örömünnepe, mely alkalomra a tudós Hochenbaum M ó r (van der Meer) benczés, levéltárnok s a kolostor perjele az apátság történetét megirta s közrebocsátotta.
A 60-dik a p á t , III. Bernard (Maier- Luzern-ból, meg-választatott 1789-iki jul. 2-án) kormánya alatt tört ki az egy-ház- s intézeteit eltipró franczia forradalom. Az apát s rend-társai a helvétek által elűzettek, sz. Balázs-, sz. Péter- s egyéb
apátságokban keresvén menedéket, kik mindenütt szeretettel fogadtattak. Bernárd Bécsbe vette m a g á t , hol II. Ferencz császárnál a német tartományokban fekvő apátsági birto-kok — s jogok védelme biztosításáért esengett, innét a Morvaországbani Raigern, benczés apátságba ment. Az em-iitett császár 1795-ben megerősitette a rheinaui apátság bir-tokait, jogait s kiváltságait. A forradalmi vihar csillapodni kezdvén, 1803-ban visszatért az apát Rheinauba, szerzeteseit egybegyüjtötte s a jó rendet ismét mindenben visszaállította.
II. J a n u á r ( F r e y , Zurzachból) ki 1805-diki oct. 23-án vá-lasztatott el (61-ik) apátul, épen midőn az apátság a forrada-lom-okozta csapásokból fölüdülni kezdett. Mint nagy tanférfiu megnagyobbította a gymnasiumi tantermeket, s a zárdába több tanonezot v e t t föl. Az egyházi zenét előmozdította, a templom edényei- s öltönyeit u j drága s diszes darabokkal szaporította, a könyvtárt több becses müvei gazdagította, egy jeles mü-gyüjteményt állított, a zárdai fegyelmet szigorította, a vidék gondozott papságát az Ur szöllejében szerényen munkálkodó zárdapapokkal az idő s körülmények szerént szívesen segí-tette. Ez utóbbi t e t t e által az apátság irigy elleneit megle-hetősen lecsendesítette s közülök többeket jobb érzésre in-dított. Midőn az egyesült fejedelmek Napoleon ellen harczol-tak, a zárda vendéglője katonai kórházzá alakíttatott át. Mi-dőn II. Ferencz Parisból visszatérvén, Schaffhausenban időz-n é k , ezeidőz-n apát 1814-beidőz-n az apátság védelmezése — s főkép a német-alföldi birtokainak biztositásaért esedezett. 1824-iki oct. 10-én végezte arany-miséjét, s 1831-iki oct. 23-kán be-következett halálakor az a p á t s á g , akár a szerzetesek fegyel-m é t , s tudofegyel-mányosságát tekintve, akár pedig a fegyel-mindenben föltűnő szép rendet, virágzó állapotban volt.
A 62-ik a p á t , III. J a n u á r (Schaller, nechtlandi Frei-burgból) az utóbb érintett évi nov. 10-én. állíttatott ezen ős-régi intézet élére, ki igen tudományos s erélyes férfiú volt.
M i n d j á r t kormánya kezdetén előde dicső példájától ösztö-nöztetve, minden figyelmét a zárdatanodára forditotta, s ezen
különben is hirneves gymnasiumot a virágzás még magasabb fokára emelte. A külső kedvezőtlen viszonyok daczára is az egész apátságban mindenütt igen j ó rend uralkodott buzgó működése folytán. 1844-ben ünnepélyesen megáldotta a zü-richi újonnan épült kath. templomot, melynek gyors fölépíté-sét a rheinaui apátság évenkénti tetemes adományával esz-közölte. Midőn a vallási türelmet folyton zajosan kürtölő pro-testantismus által a helvét cantonokban a zárdák megszün-tettettek : ezen csapás elhárítására az apát mindent elköve-t e elköve-t elköve-t , de haszelköve-talan ; merelköve-t azon szerencséelköve-tlenség érelköve-te az apáelköve-t- apát-ságot, hogy uj tagok fölvétele megtiltatott. Minek természe-tesen azon szomorú eredménye leendett volna, hogy végre az egész intézet kihalás által semmisittetett volna meg. Azonban türelem, a szerzetes papoknak a lelkipásztoroknáli sürü al-kalmazása, vendégszeretet, finomság, megragadó műveltség, mindenkit megnyerő szelidség, a templomi és iskolai ügyek meleg fölkarolása s minden egyéb eszközök által oda töreke-dett az emiitett ritka erélyű apát, hogy ezen évezreden által az egyház, állam s irodalom körül magának annyi érdemeket szerzett apátság a protestantismus pusztító körmeit kikerül-hesse. Mi neki végre nagy nehezen sikerült is.
Ezen gyönyörű apátság temploma gazdagon el van látva mindennel, s kápolna-szerkezetű oszlopokkal ékeskedő se-krestyéje, a pompát s tágas apátsági-, kolostor- s vendégépü-let, két nagy diszterem, ritka s számos kéziratok-, fontos theo-logiai müvekben gazdag könyvtára, physicai- s pénzeabinet, műgyüjtemény, a tanonezok helyiségei, gazdászati épületei, kertek s minden mi itt czélszerüen van előállítva figyelemre méltó. Mint r e n d h á z , lelkészeti hivatal s gymnasiumi hivatá-sának betöltésében dicséretes buzgósággal jár el ; mihez já-rul még az apátságbeli áldozárok nemeskeblüsége s tiszta ön-zés nélküli jelleme. — (W. W. K. Lex. XII. B a n d , 1033—
1036. 1. Buchegger által irt czikk nyomán.)
H a Mabillon (Annal. Ord. S. B.) Ziegelbauer (História rei literariae Ord. S. B.) s Helyotnak sz. Benedek rendét is-mertető, történelmét bőven előadó híres müveit fölütjük s bennök lapozgatunk, bámulatra ragadtatunk olvasván ezen ősi rendnek az egyház, állam s irodalom körüli hasonlithatlan érdemeit. H a elgondoljuk, hány országot vezetett ezen rend az ü d v - s polgárisodást adó evangelium ismeretére, mennyi tudóst adott a világnak s mily buzgalommal őrizte meg s ter-jesztette a régi classicus müveket, nem fogunk csodálkozni
azon, hogy XI. Incze (XIV. Kel. Epist. P a r t . I. ep. 5) mondá e rendre vonatkozólag : „Imperitissimi hominum sine Benedi-ctinis essemus. Hi non solum per intégra secula Sanctae Sedi, et diversis Ecclesiis honori erant : verum etiam patres et con-servatores históriáé fuerunt. Apud ipsos Monarchae iurium suorum maxima et gravissima monumenta invenerunt, et scientia, fidesejue serie non interrupta instar sacerrimi depo-siti conservata manserunt eo tempore, quo densissimae nu-bes totum mundum obseurare velle videbantur." Csak amaz érdemeket tekintve is, melyeket a szerény tollúnk által rövi-den rajzolt montecassinói, clugny-i, sz.-galleni, fuldai, sz.-dé-nisi és rheinaui apátságok egy évezreden át kivívtak, bőven tüntetik elő sz. Benedek rendének életrevalóságát. — Egy szerzet sem bir oly roppant számú jelentékeny férfiakat sorai-ból fölmutatni, mint az említett ősi rend. Fessier számítása szerént ugyanis ezen istenfélő s tudós rend 13 század alatt
117
müködvén 15,700 i r ó t , 1600 érseket, 4 0 0 0 p ü s p ö k ö t , 200 bi-birnokot, 24 pápát, 1560 szentek lajstromába igtatott- s e ki-t ü n ki-t e ki-t é s r e mélki-tónak nyilváníki-toki-tki-t 5000 s z e n ki-t e ki-t , 4 3 császári, 4 4 királyi, 146 berezegi egyént s egyéb főranguak közül 240-et számlál. S máig is szent hévvel teljesiti magas hiva-t á s á hiva-t az U r olhiva-tárainál, a hiva-tan- és szószéken az egyház s pol-g á r z a t közjavára. Különösen pedipol-g a s z e r e t e t t hazánkbani benczések a többi k ö z t , mennyire szeretik a tudományokat, arról hangosan tanúskodik a z , hogy csak visszaállítása óta több mint 80 nevezetes iró számos müvei gazdagitotta az irodalmat s emelte az által a magyar Montecassino-nak, a pan-nonhalmi anyazárdának disze- s jelentőségét. K. Arzén.
EGYHÁZI TUDÓSÍTÁSOK.
O es. kir. ap. Fölsége a nagyszombati társaskáptalannál N e m e c s k a y I s t v á n t o l v a s ó k a n o n o k , O k o l i c s á n y i Pált é n e k l ő -k a n o n o -k - , G o m b á r Pált ö r -k a n o n o -k -k á elöle'ptetni ; L i n t n e r József n a g y s ú r i p l e b á n u s t , eddig czimzetes k a n o n o k o t , ugyanazon k á p t a l a n -nál valóságos k a n o n o k k á legkegyelmesebben kinevezni m é l t ó z t a t o t t .
K A L O C S A , aug. 4-én. Mult hó 28-án t ö r t é n t a Jezus-t á r s a s á g helybeli érseki főgymnasiumában a juJezus-talom-kioszJezus-tás.
A szivnek léleknek egyiránt kedves ünnepély ez alkalommal nem a szentegyházban, mint tavai, hanem a vizsga-teremben t a r t a t o t t , melybe a hely szűke miatt csak a j e g y e t előmuta-tok bocsáttattak be, az ifjúság a többi vendégekkel a folyosói helyiséget foglalták el. A t e r e m b e lépő figyelmét a nagy ala-pitónak szivjóságot és emberszeretet sugárzó életnagyságú arczképe vonta m a g á r a , a számos jelenlevők komoly arczain mély tisztelet és a sziv h á l á j a tükröződött az iránt, kinek bő-kezűsége adott léteit ezen üdvös intézetnek. Az arczkép fölött és két oldalt nemzeti szinü diszitményen ezen chronosticon vala olvasható : A r C h I P r a e s V L SeDVLos SChoLares
prae-M I I s reCreat *). — Az ünnepélyt nt. L i p t a y prae-Mihály tanul-mányi fölügyelő atya nyitotta meg benső meggyőződést tanu-sitó élénk beszédével. Röviden mintegy dióhéjba szoritva ok-adatolá a Jezus-társaság t a n r e n d s z e r é t , melynek elve: non multa, sed multum. Nem sokfélét hanem sokat, ellenkezőleo- a
jelen korszellem irányával, mely az i f j ú elméket az ismeretek kincstárába szeretné fullasztani, s melyet a kath. egyház sem helyesel sőt rosszal, mert abból a lélekre pótolhatlan kár h á -ramlik. Mi igen természetes. Valamint a gyomornak különben l e g j o b b
izü táplálékkali megterhelése a test b e t e g s é g é t idézi e l ő : ugyszinte a léleknek ismeretekkeli túlterhelése a r r a néz-ve a l e g g y á s z o s b könéz-vetkezményeket vonja m a g a után. A meg nem emésztett fölületes ismeretek , fölületes idétlen elvnek szülői, a fölületes elvek pedig ingatag jellemű emberekkel terhelik a társadalmat. — E r r e fölolvastattak a j u t a l o m r a érdemes ifjak n e v e i , a z u t á n az osztályzat. Az öt iskolaosz-tályra oszlott 192 tanuló közül 35-en nyertek 52 éremdijt Az érem egyik lapján ezen fölirat áll dombor betűkkel : J u t a -lom nagyméltóságú K u n s z t József érsek ur bőkezűségéből.
1862. Alul M a g y a r o r s z á g czimere áll. A másik lapon sz. Ist-ván király képe , a mint a boldogs. Szűznek fölajánlja az or-szág k o r o n á j á t , ezen körirattal : Gymnasium Societatis J e s u ad S. Stephanum Colocae. Az éremdijakat a közszeretet és tisz-teletben álló mélt. és főtiszt. N e h i b a J á n o s ur, tinnini föl-szentelt püspök és nagyprépost méltóztatott az ifjaknak
bol-* ) 1 9 6 3 ? S z e r k .
dogság- és örömtől dagadó melleire föltüzni, ki mind az öt osztályból két jelesb tanulót két-forintos ezüst tallérral kegyeskedett nagylelküleg megörvendeztetni. A jövő t a n é v k e z -dete f. é. oct. 1-jére van határozva, a midőn a hatodik osztály vagyis az első bölcsészeti évfolyam is megnyittatik. — A ju-talom-kiosztás u t á n a nt. tanulni, fölügyelő atya az intézet nevében legforróbb köszönetet mondott a távollevő nagymél-tóságú főpásztornak. kivánva, hogy gyengélkedő egészségét a mindenható Isten minél előbb a d j a vissza, s terjeszsze d r á g a életét a kath. egyház dicsőségére, a kalocsai főmegye örömére, s az intézet j a v á r a sok igen sok évekre, áldja meg testi s lelki malasztkincseivel. A megható szavak alatt a jelenlevő apák és anyák szemeiben a hála könygyöngye r a g y o g o t t , mit h á -romszoros szivből eredt hangos éljenzés v á l t o t t föl. Köszönet m o n d a t o t t továbbá az ünnepély elnökének a méltóságos fölsz.
püspök urnák, ugy szinte a 300 fiu b é r m a - a t y j á n a k ft. T a r y Xav. F e r e n c z ur p r é p o s t , kanonok és kalocsai plebánus ő n s á g á n a k , kiknek költségén az intézetbeli növeldében árva ifjak n e v e l t e t n e k , házaiknál szegény ifjakat minden szüksé-gesekkel uri módon ellátva a h a z á t jeles fiakkal gazdagitani törekednek, a miért is az Isten őket omni benedictione coelesti et g r a t i a repleat. A mélt. püspöknek és a buzgó atyáknak meg-éljenzése u t á n a vendégek a vizsgateremből eltávoztak, hogy az ifjak hálájának és örömének részvevő tanúi legyenek a szent-egyházban. M e g h a t ó volt a szabatos ének, s az ifjúság a j t a t o s magaviselete mindenkit Isten imádásra hangolt. Nem eléggé csudálni az atyáknak az ifjúság szivére való rendkivül nagy befolyását. Bámulatos a tanulási ösztön, az imádság szeretete, a külső s i m a s á g , emberbecsülés az azelőtt legvásottabb fiuk-ban. A mély belátásu A q u a v i v a által h é t külön nem-zetiségű j. t. tagokból összeállított bizottmány m ü v é n e k , a R a t i o studioriumnak a titka e z , m e l y , minthogy szabályai a tapasztalás- s az az i f j ú szive ismeretére a l a p i t v á k , mint az emberi ész remekmüve érvényben marad mindenkoron, ala-kuljanak bármikép a nevelési és vallásos nézetek. De folyto-nosan növekedik is a bizalom az intézet iránt. Hazánk minden részeiből küldik a szülők szeretett magzataikat a íi-neveldébe ; sajnos hogy többek kivánatát nem lehet teljesíteni a hely szűke miatt, s ámbár a nagyméltóságú érsek ú j r a 30,000 f r t o t áldoz az intézet helyiségeinek nagyobbitására, lia ily mérték-ben növekedik a c o n c u r r e n t i a , — mit a lefolyt két évi tapasz-talás u t á n v á r h a t n i i s , — néhány év multával ismét bővítésre lesz szükség ; mert érzik az a p á k , hogy az u j nemzedéknek vallásra van s z ü k s é g e , mely egyedül képes megnyugtatni és boldogítani az emberi szivet, a vallásra pedig itt főfigyelem f o r d i t t a t i k , az levén a d e l e j t ü , mely u t á n minden tudomá-nyok veszik irányukat. I t t minden tudomány a kath. hit szem-p o n t j á b ó l adatik e l ő , a hittantól a nyelv- és számtanig, ka-tholikus a történet, keresztény a természettan, szóval minden tudományok a ker. kath. vallás elveivel és az egyház t a n í t á -sával megegyezőleg adatnak elő, s a z é r t Deus dat incremen-tum. M é g nem haltak ki egészen az elfogulatlan lelkű, s tiszta keblű emberek; vannak még sokan, sokan v a n n a k , kik mél-tányolni t u d j á k ezen önző világban is a jezus-társasági atyák-nak p á r a t l a n önfeláldozását s b u z g a l m á t , melyet az i f j ú s á g vallásos nevelése és tudományos müvelése körül kifejtenek ; elég nagy a száma a z o k n a k , kik készen állnak minden-k o r , nem d i v a t b ó l , hanem szent meggyőződésből
szem-— « 118 *
beszállni azon vakmerőkkel, kik szeretnék az emberek szi-véből az aljas tetteiket kárhoztató vallást kitépni, s kiknek szemeiben nagy igen nagy szálka az isteni vallásáért halni kész erényes férfiak társulata. Hazánkat halálig szeretjük, ezt tettleg is szeretjük bebizonyítani, békesség kedveért igen sokat bírunk elnyelni, a szeretet vallása is szelídséget, önmér-séklést ajánl, de a mi sok, — s o k ; Beliál fiainak folytonos ostroma int bennünket, hogy : Hora est iam nos de somno sur-gere, s hogy a kinek szive lelke van, védje egyházát, vallását, s ne hagyja sárral dobálni a társaságot, mely annak elő har-czosa, melyet szivünk mély tiszteletével e szavakkal üd-vözlünk :
Interea cursus, quos a prima parte j u v e n t a e , v i r t u t e animoque petisti,
Hos retine a t q u e auge famam laudesque bonorum. #
NANTES, jul. 12-én. Egyházunk fegyelmi szabályainak helyességéről minden kath. jó lélek meg lehet győződve. Né-mely nehezebb szabályainak üdvös voltát azonban csak ké-sőbbi kornak tudósai fedezik föl, mely jelenet kétségkívüli bizonyítékot nyújt a r r ó l , hogy az egyházat a Szentlélek ve-zérli. Az egyház által a közeli rokonok közötti házassági aka-dályok ellen sokan a kath. tudósok közül is kikeltek, s ime a lelkismeretes orvosok egyedül az igazságtól indittatva, az egyházra nem is gondolva, az egyháznak üdvös eljárását bi-zonyítják , midőn a közeli rokonok közötti házasságot aka-dályozza. Régen észleltetett m á r , hogy a rokonok közötti házasság görvélyes, bárgyú, siket-néma, s más betegségek-kel telt magzatokat hoz a világra. Rilliet, genfi orvos erre sok adatot g y ű j t ö t t , de legtökéletesebben tárgyalta ezt Bou-din a párisi császári academiának tagja, az 1862-ki jun. 16-án t a r t o t t ülésben. 0 csak a siket-némákról szól viszonyitva a rokonok közötti házasságra : ő nem szól a kath. egyházról, de még is az egyházi fegyelemnek a rokonok házasságára nézve fényes elégtételt ad. íme az általa nyújtott adatok.
Francziaországban minden 100 házasságra esik két házasság a rokonok között; a siket-némák aránya pedig a rokonok közötti házasságból sokkal nagyobb mint «, nem rokonok kö-zötti házasságból szülötteknél. Például Lyonban 100 siket-némából 25 gyermek a rokonok közötti házasságból való, tehát negyedrésze. Parisban 100 siket-némából 28, Bordeaux-ban 100 közül 30 siket-néma a rokonok házasságaiból vagyon.
Midőn tehát a rokonok házassága a többikek csak 50-ik ré-szét teszi ; a siket-némák száma a rokonok házasságából 4-ik sőt harmadik részét képezi. A siket-némaság aránya növek-szik a rokonság fokai s z e r é n t , mindég nagyobb-nagyobb ve-szélylyel. Boudin kiszámította, hogy lia az 1 fokú rokonság-ból van a házasság (secundus mixtus primo) a siket-némasági veszély ugy áll, mint 1: 18-hoz; h a unokák között mint
1 : 37-hez ; a harmadik fokban ugy mint 1: 70-hez: azaz 18 siket-némából, kik rokonságos szülőktől születtek; egy az első fokú rokonságra esik. Berlinben 10,000 kath esik 3 si-ket-néma , 10,000 protestánsra 6 , 10,000 zsidóra 27 siket-néma; a mint a rokonok közötti házasság könnyebben törté-nik. Jowa-területen éjszaki Amerikában, 10,000 fejérre esik 2 siket-néma; 10,000 rabszolgára 212 siket-néma, mivel itt a rokonok közötti házasság egészen szokásos. Egész Európá-ban a siket-némák számát 250,000-re teszi.
T U R I N , jul. 28-án. Mindég tudtuk, hogy a forradalom
semmi ocsmányságtól vissza nem r e t t e n , mivel hazugságból s csalásból szokott élni ; azért is közöltük a passaglianus pa-pok névsorát. Mindazonáltal a névhamisitás oly mértékben t ö r t é n t ama szakadáros föliraton , hogy minden várakozásun-kat meghaladta. Mi még sem tettünk föl egy papi szívben annyi szemtelenséget és gonoszságot. Olvassuk : impie faciem eorum ignominia et cognoscent nomen tuum. Annyi sok tisz-teletreméltó pap szégyennel önti el Passaglia Károly arczát, adja az I s t e n , ut cognoscat nomen Dei. Eddig 168 névhami-sitást jegyeztünk föl; ezeket közzétettük, a neveik hamisítása ellen tiltakozó papok iratait magunknál t a r t j u k ; de már vége nincs a tiltakozásoknak. Alig hogy letettük tollúnkat, az u j postán ismét más tiltakozások érkeztek hozzánk, kérvén mentsük meg becsületüket, törüljük le neveikről a szennyet, melyet a szemtelen Don Carlo merészelt nekik okozni. Ezt is megteszszük, de utoljára. Forduljanak a becsületes papok, kiknek neveit tudtukon kivül Don Carlo a pápaellenes föliratra t e t t e , a törvényszékhez. A rágalom, és a névhamisitás ellen részletes törvényeink vannak. H a egy italianissimi, vagy ga-ribaldissimi biró is fog a törvényszéken ülni, a törvényt, mely oly világos, a tényre, mely kézzelfogható és semmikép nem t a g a d h a t ó , alkalmaznia kell. De ha ezt se teszik, Don Carlo becsülete oda van , 210 névhamisitás, a többi neveket is, melyek e föliraton olvashatók, kétessé teszi. Elég ha 210 névhamisitás piszkolja Don Carlonak homlokát a világ előtt.
semmi ocsmányságtól vissza nem r e t t e n , mivel hazugságból s csalásból szokott élni ; azért is közöltük a passaglianus pa-pok névsorát. Mindazonáltal a névhamisitás oly mértékben t ö r t é n t ama szakadáros föliraton , hogy minden várakozásun-kat meghaladta. Mi még sem tettünk föl egy papi szívben annyi szemtelenséget és gonoszságot. Olvassuk : impie faciem eorum ignominia et cognoscent nomen tuum. Annyi sok tisz-teletreméltó pap szégyennel önti el Passaglia Károly arczát, adja az I s t e n , ut cognoscat nomen Dei. Eddig 168 névhami-sitást jegyeztünk föl; ezeket közzétettük, a neveik hamisítása ellen tiltakozó papok iratait magunknál t a r t j u k ; de már vége nincs a tiltakozásoknak. Alig hogy letettük tollúnkat, az u j postán ismét más tiltakozások érkeztek hozzánk, kérvén mentsük meg becsületüket, törüljük le neveikről a szennyet, melyet a szemtelen Don Carlo merészelt nekik okozni. Ezt is megteszszük, de utoljára. Forduljanak a becsületes papok, kiknek neveit tudtukon kivül Don Carlo a pápaellenes föliratra t e t t e , a törvényszékhez. A rágalom, és a névhamisitás ellen részletes törvényeink vannak. H a egy italianissimi, vagy ga-ribaldissimi biró is fog a törvényszéken ülni, a törvényt, mely oly világos, a tényre, mely kézzelfogható és semmikép nem t a g a d h a t ó , alkalmaznia kell. De ha ezt se teszik, Don Carlo becsülete oda van , 210 névhamisitás, a többi neveket is, melyek e föliraton olvashatók, kétessé teszi. Elég ha 210 névhamisitás piszkolja Don Carlonak homlokát a világ előtt.