L a j o s Isten és az apostoli szent-szék kegyelméből er-délyi megyés és a pápai trónnál álló püspök, es. kir. álladalmi és erdélyi királyi főkormányszéki valóságos belső titkos taná-csos , a szent hittudomány t u d o r a , stb.
Főtisztelendő s tisztelendő erdélyegybázi megyém pap-ságának , kedves munkatársaimnak üdvözletemet és püspöki áldásomat !
Székvárosomba második romai utamból visszatérvén, szándékom vala tágas megyémnek minél több községeiben megjelenni és személyesen megvinni a kedves nyájnak és buzgó pásztorainak a pásztorok pásztora földi helyettesének áldását, megvinni örvendeztető jelentésemet mindazokról, miket hosszú utam czélján, szent P é t e r trónja árnyában nagy-szerűt. lélekemelőt és az egyház jelen szorongattatásai kö-zepett vigasztalót tapasztaltam.
De az ut fáradalmai által megviselt egészségem válto-zása e kedves tervem kivitelében megakadályozván, csak e levél általi megjelenést engedé meg kedves körötökben, sze-retett munkatársaim! hogy elmondjam, mi szivemen fekszik, és hirdetve tinektek, mit az Isten erősítésünkre és megör-vendeztetésiinkre mivelt, épitselek mind titeket, mind a gon-dozástokra bizott keresztény nyájat.
Mintegy négy hónapja annak, hogy az anyaszentegyház mennyei jegyesének csodálatos müveit, malasztjait és dicső-ségét föltüntetni, terjeszteni, gyümölcsözőkké tenni buzogva törekvő szentséges atyánk IX. Pius pápa a keresztény világ egy nagyszerű családi ünnepélyére hivá meg a földkerekség főlelkipásztorait.
Ugyanis dicső elődjeinek példáját és a kormányzása alatt álló anyaszentegyháznak mindenkori magasztos szoká-sát követve megérté ő , hogy annyi veszedelmek között, me-lyek jelenleg minden oldalról környezik a keresztény hitet és istenes életet, az egyház rendes üdvszerei buzgó alkalmazása mellett alig lehetne hathatósabb Jézus nyájának épitésére és buzdítására, mint ha azon mennyei dicsőséget tünteti föl az egy jobb élet után sóvárgó lelkek előtt, mely a földi életnek
22*
—m 172
czélja, a földi erkölcsnek jutalma, s melyet a hit- és erénynek egyházilag elismert bajnokai nehéz földi küzdelmeik után él-veznek az örökkévalóságban
Miért is, áttekintvén világuralgó széke magaslatáról a szent férüak és keresztény tettek fényében ragyogó százado-kon, apostoli karjával kiemelé a sok dicsőek közül — az anya-szentegyház elismert szentjei koszorújába fűzendő — azon 26 szent férfiakat, kik az Ázsia keleti partjaival határos ja-páni szigetek lakóinak hirdetvén Jézus megváltó evangéliu-m á t , evangéliu-méltóknak találtattak J é z u s nevéért 1597-ik évi böjt-előhó 5-én vértanúságot szenvedni. Nem engedé a multak ta-nulságait feledékenység homályába borulni szentséges atyánk, a k a r á , hogy hitliideg korunkban is csodáltassék és utánzásra találjon azon lelkesült hitbeli meggyőződés, azon bajnoki rettenthetlenség és önfeláldozás, melylyel tündöklött : K e r e s z -t e l ő Pé-ter spanyol erede-tű szen-t Ferencz-rendi szerze-tes, három spanyolhoni, egy mexicoi, egy keletindiai, és tizenhat japáni születésű szerzetestársával, — ékeskedett Jézus rend-jének disze japán eredetű M i k i Pál hasonló születésü két szerzetes társával, s végre e vértanuknak egy japáni keresz-tény szolgája, kik Jézus üdvözitő religiojának világát ter-jeszteni, a pogányság homályában tévelygő embertársaikat
az igazság ú t j á r a vezetni, s fölfegyverkezve azon meggyőző-déssel, hogy „Istennek inkább kell engedelmeskedni, mint az"
ő szent törvénye ellen törő „embereknek", meggyaláztatást, ül-döztetést, betömlöczöztetést, a vad pogányság gúnyolódó rival-gásai közt csúfos meghurczoltatást eltűrni nyereménynek tár-ták, szent igyekezetükben maga a Krisztus példájára szenve-dendő kereszt-halál által sem hagyván magukat megtévesztetni,
A keresztény hitszilárdságnak a hitetlenek vad erősza-koskodása fölött kivívott diadalát ragyogtatá föl előttünk
szentséges atyánk e z e n , a martyromság vérétől pirosló dicső seregben, — de hogy fényes példákkal lelkesítsen és erősitsen minket életharczunk minden egyéb irányaiban is, üdvünk min-den ellenségei ellen : a huszonhat vértanúval együtt a szen-tek sorába iktatá egyházunknak egy szentéletü hitvallóját, D e S a n c t i s M i h á l y t , Spanyolhonnak a hitbensőség, az önmegtagadás, élet-tisztaság, Isten és felebarát iránti sze-retetnek nagyszerű gyakorlata, az alázatosság és engedel-messég erényei által szintúgy, mint Isten erejéből mivelt cso-dáiban megdicsőült liât, ki a pogány rabságban sínylődő ke-resztények megváltására alakult, és a Szentháromságról czimzett sarutlan szerzetesek rendjében Istennek és embe-reknek élvén, Jézus korát elérte, és — mint szentül j á r t a földön — szentül is mult ki 1625-ik évi Szent-György havá-nak 28-án.
A keresztény hitélet ezen ünnepelt bajnokainak, s az általuk mennyek országa két fő ellenségén, a hitetlen világon és a tagjainkban levő büntörvényen kivívott győ-zelemnek egyházi megdicsőitésére hivá meg Péternek szent-séges utódja főpásztoraiban az egész keresztény világot, hogy e keresztény családi ünnep örömei között a
jelenle-vőkben, s általuk minden hívőkben megujitsa a mindenkor, de főleg korunkban szükséges föltétet, ama szent férfiak példája után mindég és mindenben nem a tévedésnek in-dult világ, nem a bűnös gerjedelmek, a nagyravágyás s az en-gedetlenségnek sugallata, hanem Isten szent törvénye szerént j á r n i , — az egyházunkat fenyegető veszedelmek között
föl-elevenítse a hitet, miszerént liiv szolgáival marad a világvé-géig , és a gyenge edényben késziti elő a szent ügy diadalát, tulajdon szent nevének dicsőségére.
Szentséges atyánk meghívó szava eredménytelenül nem hangzott el magyar egyházunk kebelében sem ; a világ vala-mennyi püspökeivel, kiket személyes vagy hivatalbeli fontos okok vissza nem t a r t ó z t a t t a k , siettem én is több magyarhoni főpappal a keresztény világ fővárosába, hogy nem csak ma-g a m , hanem kedves papjaim s hiveim nevében is mutassam be az egyház ünnepelt bajnokaiban megdicsőült Mindenha-tónak, kinek isteni hatalma ezen szentjeit is emberekké s szen-tekké t e v é , az örvendező hála s dicsőítés áldozatát, és az el-sők között esdjem ki a szent életüeknek s épen azért Isten előtt kedveseknek , imáikban hatalmasoknak elismert japáni vértanuk és D e S a n c t i s M i h á l y közbenjárását a gon-dozásomra bizott kedves nyájnak, ennek lelkészei, s Önmagam számára, egyházi megdicsőülésüknek — a hit és erkölcs dia-dalát kivánó Isten előtt kedves — ünnepélyén.
Mint megjelenénk mi, ugy jöttek Európának franczia, angol, irlandi, spanyol és német, orosz és törökhoni püspökei, s kik a görög szigeteken, kik Afrika izzó éghajlata alatt, északi és déli Amerika, Kelet- s Nyugot-indiai földjén pásztorolják a világ kerekségén szétszórt, de ugyanazon egy szent hit, egy egyház, egy szeretet kötelékei által egybefüzött legkülönbfé-lébb nemzetiségű és nyelvű keresztényeket. S ime! kedve-seim! mindezeknek szentséges atyánk egy egyszerű, épen nem kötelező meghívására a világ minden részéből történt, sokaknál nagy nehézségekkel és költségekkel járó megjelenése maga már a csodálatra méltó nyilvánitása leve azon egy szent hitnek, mely él mindnyájunk kebelében, — azon minden utó-gondolat nélküli hódolásnak, melylyel Jézus földi helytartója iránt viseltetünk m i , viseltetik mibennünk, miáltalunk a ka-tholikus világ, — azon elv-egységnek, melyet szentséges atyánk megtámadott igazai iránt táplálunk , •—- azon bámula-tos fegyelemnek, mely a katholikus egyház életét áthatva, közös szellemi tevékenységünket ott használja föl, hol anya-szentegyházunk érdekei leginkább megkívánják.
Nem volt ott eltérő vélemény, nem az egyház-ellenes közlönyök által kárörvendve hirdetett szakadás, nem volt té-továzó ingatagság akár a szent-atya iránti szeretet- s teljes ragaszkodásnak , akár a szent-szék elvitázhatlan jogai tiszte-letének , s azok eddigi védelme helyeslésének, akár az egyik földi kellékében megtámadott egyházfői függetlenség mél-tánylásának , akár végre az egyház és szent-szék elleni moz-galmak kárhoztatásának kifejezésében; — e g y szívvel, egy lélekkel, egy szóval hangoztatták mindnyájan a szeretet, a hódolat, a jogvédelem lélekemelő szavait.
Lelkesülve gyülekeztek a, hála az égnek ! előhaladt ko-rához képest erős, egészséges, és Istenbe v e t e t t bizalmában derült lelkű szent-atya körül mind magán alkalmakkor, mind pedig a tiszteletre méltó szent főpapot kifárasztani nem tudó s több óra hosszáig tartó szertartásoknál ; s midőn egy rész-ről önmaguk, s az általuk képviselt, vagy őket Romába kisérő papságuk és közel 50 ezerig egybegyűlt hiveik nevében a szeretet zálogát meleg szavakban, vagy Péterfillérekként százezerekre menő ajándékokban mutatták be : más részről az e levelemhez csatolt ünnepélyes nyilatkozatban léptek föl a szent-szék megtámadott jogainak védelmére.
« 173 m
Ők ugyan jól t u d t á k , bogy kik C3ak szellemi fegyverrel hivatvák megvivni az örök igazság- és j o g n a k , az egyház és szent P é t e r széke igazainak szolgálatjában : talán nem képe-sek föltartóztatni azon vészes eseményeket, melyeket szent-séges atyánk birtoka és jogai ellen az ármány t e r v e z e t t , a ha-zugság és k é t s z i n ü s é g , a szemérmet nem ismerő k é p m u t a t á s előkészített, és a j o g szentségét lábbal tipró vad erőszak élet-beléptetni szándékozik. Szólottak m é g i s , nem a pillanatnyi e r e d m é n y t , hanem az'igazság és j o g melletti tanúskodás kö-telességét t a r t v á n szemük előtt.
M e r t oly időkben , milyeket é l ü n k , midőn a jog és be-csületesség előzményeire épült számítást a napirenden levő önkény kineveti, — midőn a történeti jogokban minden ren-des viszonyok alapja eltiportatik, a népek és egyesek által tiszteletben t a r t a t o t t szerződések szentsége gúny t á r g y á v á lett, — midőn országok, nemzetek, trónok, sőt egész világré-szek sorsa egyeseknek kezében fekszik, kiknek irányadójuk az önzés, törvényük a haszon, szavuk valódi szándékaiknak leple s nem n y i l v á n i t á s a , Ígéretük s esküjük g y e r m e k j á t é k , — mi-dőn kötelességhű püspökök megyéikből s z á m ű z v e , vagy be-tömlöczözve, istenes életű szerzetesek kolostoraikból kihányva és keserű nélkülözéseknek kitéve az egyház-ellenes erőszakos-kodásnak áldozatul e s n e k , midőn a jóakaratuak erkölcsi és t e t t - e r e j e a legféktelenebb elemekkel szövetkezett hatalom-bitorlók által megzsibbasztatik, — midőn ész- és jogszerüleg a holnapi napnak t ö r t é n e t é t m é g gyanitani sem lehet : ott a veszélyeztetett erkölcsi rend, s m e g s é r t e t t jogérdekek képvi-selőinek, az igazság hirdetőinek nem m a r a d egyéb h á t r a , mint a világ l á t t á r a s hallatára tanúságot tenni a jog és igazság, az ezer évi birtok és eldönthetlen szerződéseken alapuló tu-lajdonjog mellett, s tiltakozni minden merény ellen, mely ama-zoknak sérelmére részént e l k ö v e t t e t e t t m á r , részént elkövet-tetni szándékoltatik.
S ezt tevők a világkerekségnek egybegyűlt püspökei szent-atyánknak t r ó n j a zsámolyánál, Istenre b i z v a , mit lio-zand a közel jövő, de biztosok arról, hogy az apostoli széknek most h a t a l m a s ellenségeit előbb-utóbb megszégyenitendi an-nak isteni alapitója J é z u s Krisztus, ki a történet tanúskodása szerént földi helyettesének t r ó n j á t 19 évszázadon keresztül nagyobb viharok közt is f ö n t a r t o t t a , s ellenségeinek igyeke-zeteit — hatalmas nemzeteket elseperve a föld szinéről, vi-lághírű bitorlóknak t r ó n j á t p o r b a d ö n t v e , a száműzött vagy fogoly-pápákat visszahelyezve isteni és emberi jognál fogva őket megillető birtokukba — már annyiszor meghiúsította.
Ily hitben kívánlak titeket is, kedves munkatársaim!
m e g t a r t a n i , de egyszersmind buzditani a r r a , hogy s z e r e t e t t nyájaitokkal együtt a z t , mit szentséges atyánk jelen szoron-g a t t a t á s a i enyhitésére t e h e t t e k , tenni el ne mulaszszátok, a keresztény világ egyéb népeinek p é l d á j á r a , kik állhatatosak az anyaszentegyház fejéért az irgalom Istenéhez szüntelen b e m u t a t o t t imáikban, és buzgók a segedelmezni kész s z e r e t e t áldozataiban, melyekkel az összes anyaszentegyház kormány-zásának szükséges költségeit fedezni igyekeznek.
En pedig örömmel ragadom m e g ez alkalmat, hogy kö-zölvén tiveletek szentséges atyánknak az egybegyűlt püspö-kökhez Szent-Iván-hava 9-én intézett áldásos s z a v a i t , tireá-tok és híveitekre kiáraszszam azon apostoli á l d á s t , melyben mindnyájunkat szeretetteljesen részesíteni a k a r t , és melyet
mennyei malasztjai s áldásai zálogaként tekintsen és váltson be a szeretet és irgalom Istene : az A t y a , F i u és S z e n t L é -lek. Amen.
Kelt K á r o l y - F e h é r v á r t t , szokott püspöki székhelyemen, szent Anna n a p j á n , Krisztus születése ezer nyolczszáz h a t -vankettedik , püspöki hivatalkodásomnak tizedik évében.
Lajos s. k., erdélyi püspök.
EGYHÁZI TUDÓSÍTÁSOK.
S Z É K E S F E H É R V Á R , sept. 5-én. M a nagy napja van megyénk forrón szeretett és mélyen tisztelt főpásztorának ; ma ünnepli első s z e n t m i s é j é n e k ötvenedik évfordulati napját.
És pedig minő f ö l t ű n ő , összeeső t ö r t é n e t e k u t á n ! E napon v é t e t e t t föl a püspöki megyébe ; e napon m u t a t á be első szent miséjét az egek U r á n a k ; e napon praeconisáltatott megyés püspökké Romában. Elfoglalván 1851-ik évi november 5-én püspöki székét, azóta az anyaszentegyház c h e r u b j a lett ; közel állván az Udvözitő szivéhez, ennek szeretet-tüzétől átmele-g ü l v e , szeretettel öleli mindazokat, kik J é z u s vérén meátmele-gvál- megvál-tattak. Buzgó lelke nem e mulandó földön, hanem az egek-ben lakik többnyire ; nemes szive csupán azért dobog , a mi n a g y , s z é p , szent és isteni. Az I s t e n s á f á r j á n a k tekinti ma-g á t ; ez okból az ema-gyik kezével elfoma-gadja az I s t e n á l d á s á t , a másikkal pedig kiosztja a szegények közt, az I s t e n házaira, szent czélokra áldozza. A mindennap süriien jelentkező s ki-elégített szegényeken kivül, minden hó első napjaiban 140—
150 szűkölködő részesül alamizsnában. Huszonhét esztendő folytán, mióta kitűnő érdemei által m a g a s a b b egyházi méltó-ságra e m e l k e d e t t , legalább 54,000 forintot szegényekre s jó czélokra forditott. Azonkivül tudomás szerént 1851 óta nagyobb összegekben 45,000 forintot plébániák állítására, egyházi ru-hák b e s z e r z é s é r e , alapítványokra, szerencsétlenek segítésére stb. szentelt. Csekély gazdaságát lehető j ó karba hozatá, mely más r e n d e z e t t birtokkal vetélkedik. L e g ú j a b b a n , mielőtt szent ú t j á r a kelt volna, 5000 forintot külde a ft. káptalannak ezen sajátkezüleg irt sorok k i s é r e t é b e n : „Venerabile Capitu-lum ! F r a t r e s in Christo Aestimatissimi ! D u m his diebus , si Deo p l a c e t , ad cellás Marianas Styriae venire i n t e n d ő . u t ibidem ad scabellum gratiosae imaginis Magnae H u n g a r o r u m Dominae exemplo Maiorum nostrorum , et piísimorum coae-vorum i n c i t a t u s , cum ipse quoque post D e u m , omnia coele-sti huic M a t r i d e b e a m , in homagium filialis pietatis meae quinquagesimam Sacerdotalium primitiarum solemnitatem re-colam, ac me pro emerenda felici m o r t e , cui adeo vicinus s u m , M a t r i misericordiarum humillime offeram ; — habeo honorem de tenuitate oeconomiae meae hue advolvendi et praesentandi quinque mille ílorenos valoris austriaci cum iis precibus : u t eorundem unum mille ad emolumentum Sponsae meae nempe Ecclesiae Cathedralis Alba Regalensis ; alteram mille ad emolumentum subsidiariorum P r e s b y t e r o r u m , seu Cooperatorum acoeptare ; tertium autem mille ad emolumen-tum emeritorum Sacerdoemolumen-tum almae dioecesis Nostrae acce-p t a r e , et iuxta acce-praevigentes in Caacce-pitulo leges administrari curare dignetur. Id unum saltem enixe o r o , a t q u e obtestor, ut amodo , ac deinceps singuli Sacerdotes die quinta Septem-bris Sacro Conventual! praesentes intra binam elevationem mei frateri am et piám facere velint memóriám ; cum liac die
+» 174
et in Clerum dioecesis iiigressus, et in Sacerdotiuin primo Sacriíicio initiatus, et in Episcopum Ecclesiae Alba-Regalen-sis Romae mirablli Dei providentia praeconisatus sim. Resi-duum bis mille hue eo fine adnecto, u t cum nemo sit, qui angustias Sanctissimi Patris Pii Noni quoquomodo relevare non contendat, Venerabile Capitulum una cum sua symbola, alioquin per Nuntiaturam Apostolicam Viennensem sub uno et simplici utriusque titulo , nempe : V. Capitulum Alba-Re-galense cum suo Episcopo , — ad pedes suae Sanctitatis fi-liali cum devotione deponere n e ' g r a v e t u r . Ut Deus O. M.
rétribuât omnia fatigia, paternam et apostolicam impertiendo benedictionem maneo Albae-Regiae die 1-a Septembris 1862.
Venerabiiis Capituli amantissimus in Christo pater E m e r i-c u s Episi-copus." Jóllehet mságos püspök urunknak határtalan szerénységét bántja ezek elsorolása ; de az idők s körülmények mintegy követelik , hogy kimutassuk , mennyi j ó t tesznek a h o l t k e z e k , melyek nélkül boldognak nem tudjuk a múlt-ban s nem reméljük a jövőben Magyarországot. E hó 3-án indult el ő msága a vaspályán, és azon édes remény biztat bennünket, hogy a jó Isten szerencsésen elvezérelte Nagy-Czellbe, az isteni Anyánk kegyelemhelyére. Itt akará tölteni mságos püspök urunk életének legnevezetesb napját ; itt ohajtá leróni hála-adóját a boldogságos Szűz iránt, ki különös anyai oltalom alá vette s kihez ő határtalan tisztelet- és sze-retettel ragaszkodik ! Magáévá tette a helybeli papság e na-pot, és szinte megünnepelte, mint szivvel-lélekkel szeretett fő-pásztorának nagy napját. Reggeli hét órakor a plébánia ré-széről nagy mise t a r t a t o t t , melyen a városi tisztviselők és számos hivek megjelentek : kilencz órakor pedig a ft. kápta-lan részéről ünnepélyes isteni-szolgálat t a r t a t o t t a papság és több buzgó hivek imája közt, ő msága testi s lelki javára.
Minden előleges fölszólitás nélkül, csupán a nagy harang szó-zata hivta Isten házába ezen ajtatos részvevőket; kiknek egyetlen legszivesb óhajtásuk : hogy a jó Isten mságos püs-pök urunkat, a papságnak legkegyesb főpásztorát, a hivek-nek szeretetteljes a t y j á t , a szegényekhivek-nek nágylelkü jótevő-jét , még számos évekig, mindennemű áldásokkal elárasztva, tartsa meg s éltesse.
MILANO-ban aug. 9-én az ,A. Z.'-nak egyik levelezője a következő tartalmú falragaszt olvasta : „Legyetek nyugod-tan és aggodalom nélkül, Garibaldi a mi jó királyunkkal jobb egyetértésben van, mint bármikor. És minthogy királyságunk már majdnem az egész világ által elismertetett, ele Victor Emmanuel még nem mehet R o m á b a , sem nem engedheti, hogy valaki alattvalói közül fegyverhatalommal berohanjon : a mostani combinatio igen szükséges v o l t , hogy a régi hagyományos szokások meg ne sértettessenek ; legyetek te-hát derültek. Ha Garibaldi Roma kapui előtt fog állani, maga Victor-Emmanuel fogja nagylelkű szövetségesével a diplo-matiát fölszólítani , hogy véglegesen oldja meg a romai kérdést szent hitünk és annak feje érdekében egy nagy eu-rópai congressus által. Ezen congressusnak jelszava csak az l e h e t : „Roma, Olaszországnak fővárosa a főpappal, ki a
nem-zetnek éke és dicsősége."— Szép combinatio! Es a pápa itt már nem vampyr, hanem ékessége, dicsősége az olasz nemzetnek.
Igenis a z , de csak ugy és addig, ha és meddig szabadon kor-mányozhatja szabad birtokterületén az egyházat, a rab-főpap ép oly kevessé dicsőíthetné meg Olaszországot, mint nem
di-csőithetik meg azon hitvallók, kik ott a börtönökben kötel-mük hű teljesitése miatt senyvednek. Ha tehát ezen nyilat-kozvány szerént a pápa fénye a nemzetnek : a nemzet legyen féltékeny legnagyobb dicsősége i r á n t , és ne burkolja
setét-ségbe büszkeségének fénycsomóját. Ik.
HANNOVERA-ban a luth, katechismus elleni mozga-lom aggályos fokra hág a prot. papságra nézve. Napról napra világosabban kiderül, hogy a luth, községek épen nem mo-zognak a sajátképeni luth, tan mezején, hanem több sarkala-tos pontra nézve teljesen a reformátusokkal tartanak. Az u j katechismust illető kifogások leginkább a symbolikus köny-veknek a reformátusok ellen intézett állításait illetik. Már nem is szükséges, egy orthodox igehirdető szavai szerént, fenyegetődzeni a kath. községből való kilépéssel. Az igy fe-nyegetődzők közül legtöbben attól már idegenkednek, vagy tulajdonképen véve abból már ki is l é p t e k , és ez épen a régi katechismusnak következménye. Milynemü legyen a moz-galom ezen katechismus és annak tartalma ellen, elegendőleg kitűnik a hollei prot. községnek fölterjesztéséből, melyben a többi közt ez olvasható : Ezen katechismus teljes alakjában t a n í t j a az eredendő b ű n t ; ez oly t a n , melyet már Luther is ész-ellenesnek t a r t o t t , ámbár azt az üdvösségre szükséges-nek tartá. Azon tan szerént hinnünk kell szükséges-nekünk és gyerme-keinknek, hogy az Adám által megevett alma miatt jött az egész emberiségre a testi halál*, a munka és az örök kárho-zat , valamint Istennek haragja és átka is ; mi nem hihetünk oly Istenbe, ki az indulatoskodó ember módjára h a r a g j á t ki-önti saját teremtményeire, ki az általa alkotott emberi-nemet idegen bün miatt örök kárhozatra t a s z í t j a , mint ez a 113-ik lapon taníttatik. Mi nem hihetünk személyes ördögbe, Isten ellenségébe ; ámbár t u d j u k , hogy a gonosz mindenütt meg-találja az ő pokolját, valamint a jó az ő mennyországát. Mi nem hihetünk oly e g e t , mely tele van angyalokkal, Isten küldöttjeivel; sem nem hihetünk a testnek föltámadásába. Mi nem hihetünk büvészetbe, a papoknak engedett kulcshata-lomba, mely szerént azoknak hatalmuk volna a bűnöket meg-bocsátani vagy föntartani. Az u j katechismus igyekszik a fül-gyónást ismét érvényesíteni, mely a prot. lelkismeretre nézve másfél század óta egészen idegen l e t t , és mely csak csalha-tatlan papságnál és kiskorú népnél állhat fön. A prot. egyház nem ismer p a p o t , ki közbenjáró Isten és emberek k ö z t , ha-nem csak t a n í t ó t , hitszónokot." — Ha a protestantismus kö-vetkezetes volna, ez utóbbi is fölöslegesnek tűnnék föl előtte.
O t t , hol szabad vallásválasztás, szabad kutatás v a n , nem lehet tanító. Tanító egyház a protestantismusban ha nem ne-vetséges, valódi chimaera. A kissé gondolkozó fő azért csak mosolyoghat, midőnpüspökökről, esperesekről, papokról, theo-logiai rendszerről stb. van ott túl szó. De az izlés különféle, a következetlenség az embereknél, kivált a tévelygőknél, meg-számithatlan. A katechismus elleni mozgalom következetes ; a fölterjesztés negativ alakja pedig teljesen protestáns jel-lemű, mely csak t a g a d , a nélkül hogy állítana valamit; és ez
ismét következetesség ! lit.
U J - O R L E A N S , jul. 20-án. A szakadási háborúnak vi-harai között csodálatos változás történt az itteni népség er-kölcseiben. Sokan , fölötte sokan , kiknek életük az evangé-lium törvényeivel öszhangzásban nem volt, kötelességeikhez tértek vissza, a templombajárnak, a szentségekhez járulnak,
> 175 m—
magános és nyilvános viseletükben rendesek s istenesek. A viszályos események, s a protestáns név alatt levő minden-nemű sectariusok botrányos kihágásai sok jólelkű
magános és nyilvános viseletükben rendesek s istenesek. A viszályos események, s a protestáns név alatt levő minden-nemű sectariusok botrányos kihágásai sok jólelkű