vonatkozó okmányok.
( F o l y t a t á s . )
Eorum nomina haec s u n t I. Fr. P e t r u s B a p t i s t a Sacerdos et Concionator Commissarius Missionis et Legatio-nis, natione hispamis annorum circiter quinquaginta. Nobili-bus hic parentiNobili-bus natus in Castro S. Stephani dioecesis Abu-lensis, v i r t u t e , eximiaque pollens doctrina praedicationis munus obedientiae merito cumulavit; devios plures ad justi-tiae tramites r e d u x i t ; iníídelium salutem sitiens novam Hi-spániám p e t i i t , postea se apostolicis viris addixit, qui Evan-gelii disseminandi gratia Philippinas insulas adiverant. II. Fr.
M a r t i n u s D e A s c e n s i o n e alias de Aquirre Sacerdos, Concionator et alter de Legatione, »atione hispanus an. tri-g i n t a , Vertri-gariae in Guiposcoa nobili tri-genere ortus. Hic phi-losophicis ac theologicis studiis miram navavit operám in Academia Complutensi. Adolescens familiae suae opibus va-ledicens ad Minores discalceatos convolavit. Post emissam professionem sacerdotio initiatus bellum sibi acerrimum in-dixit omnium poenarum genere corpus suum excrucians. Mar-tyrii desiderio flagrans Mexicum primum, deinde Maniliam pervenit. III. Fr. F r a n c i s c u s B l a n c o Sacerdos et Con-cionator , natione hispanus an. circiter triginta. Natalem ha-buit in Comitatu Montis-regii (Montrey) dioecesis Ovetensis in Gallaecia, Ordinique Minori de observantia adscriptus est in provincia S. Jacobi. Dein discalceatis Fratribus provinciáé S. Josephi cooptari voluit. In utroque Asceterio eximiae vir-tutis exempla reliquit. Japoniam petens , utpote idioma illud valde callens, proximorum saluti curandae se totum dédit.
IV. Fr. P h i l i p p u s a J e s u alias de las Casas Clericus Aco-lythus an. viginti trium in Mexico ortum duxit ab Alphonso de las Casas, et Antonia Martinez hispanis nobilibus parenti-bus. Adolescens nomen dédit Fratribus discalceatis in Con-ventu S. Francisci Angelopolitano. Sumpto habitu, nec satis gnarus sibi cum callido hoste sustinendum esse certamen ces-sit illius illecebris, et a coenobio abiit. Haec ejus inconstantia tantum piis parentibus dolorem intulit, ut ne illum conspice-r e n t , in Philippinas insulas ablegaveconspice-rint. Veconspice-rum post bien-nium facti poenitens obtinuit discalceatorum habitum in Coe-nobio S. Mariae Angelorum Maniliae, ubi peracto laudabiliter tirocinio, solemnia emisit vota, ac deinceps anteactae vitae sor-des singularipoenitentiaita abstersit,ut velutisanctitatis exem-plar ab omnibus haberetur. Hac ejus conversione exhilarati parentes Commissarium Generalem Indiarum Mexici tunc commorantem obsecrarunt ut tilium suum Seraphicis iterum indutum vestibus eis liceret aspicere Ipsorum votis cessit Commissarius, at, vi tempestatis actus Philippus, non in Me-xicanum, sed in Urandum Tozzani Japoniorum portum jacta-tus est. Inde P. Petrum Baptistam Commissarium Meaci de-gentem adiens ab eodem humaniter exceptus e s t , ac ad Oza-cae aedem oui praesidebat Martinus de Ascensione missus, u t in ministerio apostolico ipsi opem ferret. Meacum inde obe-dientiae merito se conférons in Coenobio S. Mariae Angelorum cum caeteris sodalibus comprehen3us e s t V. F r a n c i s c u s d e S. M i c h a c 1 e laicus professus, alter de Legatione na-tione hispanus an. quinquaginta quatuor. Primam viditlucem in Pariliae Oppido Palentinae dioecesis prope Vallisoletum.
24*
188 «<—
I n provincia Conceptions Minorum de observantia sacro do-natus habitu, paucos post annos, transiit ad F r a t r e s discalcea-tos provinciáé S. Josephi. In novam Hispániám subinde pro-fectus in Mexico primum conversatus e s t , mox in Chichime-carum regionem adveniens male ab eis habitus fuit, contume-liisque afFectus. Postea insulas Philippinas petiit cum P. Pe-tro Baptista, ubi inculpatam sic gessit vitani, ut gentes in sui admirationem attraxerit. Maximis charismatibus hujus Servi sui sanctitatem Deus testatam voluit. VI. Fr. G u n d i s a l -v u s G a r z i a laicus professus, alter de Legatione Baxani in India Orientali parentibus lusitanis ortus est. Aetatis suae an. quintodecimo Patribus Societatis Jesu in Japoniam eun-tibus veluti comitem se addixit, ubi indigenorum idiomate instructus neophitorum institutioni a Patribus deputatus.
Cum Bonzis non semel in certamen devenit, quorum plures argumentorum suorum vi devicti, Ecclesiae Christi per baptismatis lavacrum adhaeserunt. Octo annorum spatio in J a -ponia diversatus Maniliam inde advenit. Cum autem frequens adiret Coenobium discalceatorum S. Mariae de Portiuncula ejusdem civitatis, illorum amplexus est institutum, ac sacra vota nuncupavit in manibus P. Petri Baptistae, a quo Lega-tionis suae interpres et comes designates fuit. VII. P a u l u s M i k i Japonensis, e Societate J e s u , claro genere ortus ac tum profanis, tum sacris litteris excultus annum agebat ter-tium ac trigesimum ; jamque sacerdotio initiandus qua voce qua scriptis libris plures e concivibus suis partim ab errore ad veritatem , partim a vitiis ad virtutem traduxerat. Inter quos alter de imperialibus Praesidibus, et octo de custodibus Ozecensis et Meacensis carcerum recensendi sunt. VIII.
J o a n n e s S o a n s e u d e G o t o , utpote ex ilia insula oriundus, Japonensis, e Societate Jesu, annos undeviginti na-t u s , lina-tna-terarum sna-tudiis operam d a b a na-t , ac divinae legis ele-menta populo explicans obeundis olim evangelicis ministeriis proludebat. IX. D i d a c u s s e u J a c o b u s K i s a i Japonen-sis, e Societate J e s u , quarto supra sexagesimum anno jam expleto, quamquam et ipse Catechista, rem tarnen etiam do-mesticam curabat humilitate et patientia singulari ; quas ad virtutes quotidiana Christi patientis meditatione mirum in modum excitabatur. X. P a u l u s S u z u q u i oriundus ex Oari, Japonensis, tertii Ordinis S. Francisci, plurium pro eru-diendis neophitis operum scriptor, inserviens in hospitali Fra-trum, eorumque interpres. XI. G a b r i e l a D u i s c o ex Re-gno de I z e , tertii Ordinis, discipulus F r a t r u m an. decem et novem. XII. J o a n n e s Q u i z u y a Japonensis ex urbe Mea-co, recenter sacro ablutus lavacro, tertii Ordinis, vicinus Fra-trum. XIII. T h o m a s D a n c h i de Ize ex urbe Meaco oriun-dus, tertii Ordinis, et Fratrum interpres. XIV. F r a n c i s e u s M e a c e n s i s civis , tertii ordinis, medicus , et scriptor quo-rumdam tractatuum pro Christiana fide t u e n d a , et Fratrum i n t e r p r e s , an. quadraginta sex. XV. T h o m a s C o s a q u i Japonensis, tertii Ordinis, Fratribus Sacra peragentibus mi-nistráns an. quindecim. XVI. J o a c h i m S a q u i j o r oriun-dus ex Usaca Japonensis, tertii Ordinis inserviens in hospitali ac F r a t r u m parandis eibis addictus. XVII. B o n a v e n -t u r a a u -t V e n -t u r a Japonensis ex Meaco, -ter-tii Ordinis, qui sacro baptismate puer tinetus, mox orbatus parentibus ad idolorum cultum redierat. Sed cum a Fratribus officia didi-cisset, quibus se in sacro lavacro obligaverat, ipsorum ope
sese Ecclesiae reconciliavit, neque amplius ab eorum latere distrahi passus est, continuo illis inserviens. XVIII. L e o C a -r a z u m a Japonensis o-rtus Oa-ri ex nobilibus pa-rentibus, te-r- ter-tii Ordinis, interpres praeeipuus Fratrum. XIX. M a t h i a s Japonensis ex urbe Meaco, tertii Ordinis, qui cum martyres c a p e r e n t u r , alterius M a t h i a e , tunc absentis et locum subiit etcoronam XX. A n t o n i u s Japonensis Nangasachanus ado-lescens annorum tredeeim natus ex patre Cliino, et Matre J a p o n e n s i , tertii Ordinis, doxicus seu scholaris, Patri Com-missario in Missae Sacrilicio ministráns. XXI. L u d o v i c u s I b a r c h i ex Oari Japonensis B. Pauli subsequentis nepos puer duodeeim annorum, et paucis ab hinc mensibus baptiza-tus, tertii Ordinis, doxicus seu scholaris F r a t r u m , illisque in Missae Sacrificio inserviens. XXII. P a u l u s Y u a n i q u i I b a r e h i Japonensis ex Oari, germanus B. Leonis superius relati, recenter baptizatus, tertii Ordinis, vicinus et interpres Fratrum. XXIII. M i c h a e l C o z o q u i oriundus ex Regno Ize Japouensis, tertii Ordinis , vicinus et familiaris Fratrum.
XXIV. P e t r u s S e q u e i x e i n Japonensis civis Meacensis, tertii Ordinis, qui Fratribus ministráns in vineulis, a custodi-bus detentus illorum martyrio adauetus est. XXV. C o s m a s R a q u i s a Japonensis ex Regno Oari, Meaci degens, ortus parentibus genere ac opibus claris, recenter baptizatus, tertii Ordinis , pauperibus inserviens in hospitali Fratrum eorum-que interpres. XXVI. F r a n c i s c u s F a h e l a n t e Campiu-tensis, qui cum ministrasset Fratribus in vineulis, eis in Mar-tyrio adauctus est. (Folyt, köv.)
EGYHÁZI TUDÓSÍTÁSOK.
G Y O R , aug. 29-én. A győri sarutlan karmeliták f. hó 22-, 23-, 24-én tartották meg szerzetük megújítása három-százados ünnepélyét. — Tudva vagyon, miszerént ezen ün-nepély illő megtartása végett templomunk kijavításával már egy év óta foglalkozánk. Hála Istennek ! a templom jobbára kész. A boltozaton J é z u s , Mária , József nevek arany fény-ben ragyognak, a falak fehér és kékes szinfény-ben pompáznak, a nagy oltár gazdagon megaranyozva, s mesterségesen már-ványozva , szintúgy a szószék — tündöklenek ; — ki van ja-vitva az orgona is. — Ily nagyszerű vállalat kivitelére a t.
cz. jótevők nagylelkűsége által lettünk képesek. Hála azért, s köszönet mindenekelőtt mélt. megyés-püspökünknek, ki az emiitett vállalatot kezdettől fogva éber szemmel kiséré, reá bőven adakozott, azt hiveinek ajánlani kegyeskedett, s több izben jó tanács s utmutatás által a mü terhein segíteni, s azt mindinkább előmozdítani méltóztatott. Hála bibornok-primás ő eminentiájának ! kinek irántunki atyai részvétét s bőkezűsé-gét már több izben tapasztaltuk; hála édes honunk egyéb mlgs püspökeinek s főpapjainak ! hála az egész magyar cle-rusnak egyetemben s egyenként, kik a jó ügyet több tekin-tetben pártolni, támogatni sziveskedtek ! hála a magyar nép hitéleti buzgóságának! Isten legyen mindnyájuk jutalmazója;
miért imádkozni meg nem szününk. — H á t r a vannak még az oldaloltárok, melyek kicsinositását az isteni Gondviselés ki-merithetlen bányájából szinte reméljük. — De a hála s kö-szönet ömledezésének más oka. is vagyon : tudnillik az imént elmúlt háromnapos jubilaeumi ünnepélyünk iránti általános részvét s közbuzgalom. Épületes volt látni a sz. beszédek alatt
« 189 «
a győri p a p s á g számos e g y é n e i t , s mint sietének részt venni az ünnepélyes isteni-szolgálat m e g t a r t á s á b a n , a gyóntatás-ban — a városi s vidéki nagyszámú hivek lelki megelégedé-sére. — A győri karmeliták boldogoknak érzik magukat ; s az egész ujonan keletkezett provincia a t. cz. közönségnek ezen-nel alázatos köszönetét nyilvánítja. *)
B A K O N Y B É L , sept. 8-án. Sok tények vonulnak el a világ szemei elől, és a legszebb erényeket is az örök éj fedezi, melyek mások okulására h a t h a t n á n a k ; de senki sem találta-t o találta-t találta-t , ki korabeliéinek hirül adtalálta-ta volna. I g a z , Üdvözítalálta-tőnk m e g h a g y t a : midőn j ó t mivelsz , ne t u d j a bal k e z e d , mit cse-lekszik jobbod ; de azt is mondja : u g y fényeskedjék a ti vilá-gosságtok az emberek előtt, hogy lássák jó cselekedeteiteket, és dicsőitsék A t y á t o k a t , ki mennyben vagyon. Ezen szabá-lyoknál fogva t e h á t nem szabad a jó tettekkel dicsekedni és kérkedni, de szabad mégis azokat mások é p ü l é s é r e , buzdítá-sára fölhozni. — A z igazság fürkészésére h a t ó káros okok közt leghátrányosabb a korunkban elharapódzott közönyösség, és azon balfogalom : hogy minden religio és vallásforma egy-a r á n t jó. Ezen állitásnál égbekiáltóbb, és I s t e n ellen p á r t ü t ő b b b ü n t alig lehet gondolni ; mert m a g á t az I s t e n igazságát és bölcseségét t á m a d j a meg ; mivel ha az á l l a n a , akkor szük-ségkép következnék : hogy Isten legyen s z e r z ő j e , táplálója és előmozditója mind az a n y a g i , mind a szellemi rossznak, vallásra nézve pedig a legnagyobb rossznak, mi Isten fogalmá-val ellenkezik ; vagy pedig az ő agyrémük szerént lenni egé-szen megszűnik ; ezeken teljesedik az irás „az esztelen igy szól szivében: nincs I s t e n " ; és a mit sz. P á l mond : Mivel az igazságnak s z e r e t e t é t , mely által üdvözülhettek volna, be nem f o g a d á k , azért bocsátja Isten reájuk az ámitásnak mun-kálkodását : hogy higyjenek a h a z u g s á g n a k , hogy kárhoz-tassanak m i n d n y á j a n a z o k , kik nem hittenek az igazságnak, hanem gyönyörködtenek a hamisságban ! E z e n igék szerént a hitetlenség- és eretnekségbe esés az emberre nézve az Isten-nek nyilvános büntetése az elkövetett vétek miatt. — Ily kárhozatos uton j á r t 23 évig W e i s z Terezia zsidó szülők-től származott h a j a d o n , ki 15 év előtt a t y j á t ó l , három előtt pedig anyjától is megfosztatva á r v a s á g r a j u t o t t , s midőn Nyirád-helységben létező, Mózes-vallásu haszonbérlőnél szol-gálna , és női szép munkáit f o l y t a t n á , egy titokszerü vonza-lom által késztetve , több izben megjelent a kath. tempvonza-lom- templom-b a n , és örömmel h a l l g a t t a a predikácziokat, gyönyörködött az istenes szép zengzetü énekekben, és a fönséges sz. mise-aldozatokban ; a többi között megtanulta, hogy a zsidók hasz-talan v á r j á k a messiást, mivel már 1862 év előtt e l j ö t t , és azt h i r d e t t e : hogy „a ki velem nincs , ellenem v a g y o n , és a ki velem nem g y ű j t , tékozol"; igy tékozolják el sokan üdvös-ségüket. Ez annyira meghatotta érzékeny s z i v é t , mikép el-határozá azonnal kereszténynyé l e n n i , mi okért több h e l y ü t t m e g f o r d u l v á n , Szent-Gálról egy b a r á t n é j a társaságában Ba-konybélbe jött, hol a fáradhatlan istenes buzgalmu plebánusur, Alsóky Gellért által 3 egész hónapig naponként a keresztény kath. hitben jól oktatva, az imént mult sept. 8-ik napján, Kis-asszony ünnepén ft. S á r k á n y Miklós apát ur rendelkezé-séből , az alulirt által sziveket m e g h a t ó szertartással több idegen uri vendégek és összegyülekezett ajtatos zarándokok,
*) Valamint mi is a t. levelezőnek a szép etnlék-képekért. S z e r k .
s helybeliek nagy lelki épülésére a sz. keresztség szentségében r é s z e s i t t e t e t t , Mária-Erzsébet sokat jelentő neveket vévén föl. A szent fogadalmakat a mily örvendező mennyei lelkese-déssel az anyaszentegyház szine előtt l e t e t t e , ép oly szilár-dul Isten szent kegyelmével élte végső perczig megőrizni, és azok szerént élni ünnepélyesen elhatározta. Igy elnyerte az egyház keblében azon j ó t , melynél e világon nagyobbat gon-dolni sem lehet, s j o g o t szerzett magának a többi kegyelmek-kel e g y ü t t járó szentségeknek f ö l v é t e l é r e , melyek átszel-lemitik a gyarló e m b e r t , hogy választottja legyen annak , ki é r e t t e a k e r e s z t f á n meghalt. V a j h a sokan, sőt tömegesen kö-vetnék e szép példát, elmélkednének az Istenfia által megala-p í t o t t üdvösség intézmény f ö l ö t t , mi a Szentlélek kegyelmével e g y ü t t munkáló szilárd a k a r a t t a l könnyen m e g t ö r t é n h e t -nék. D e f á j d a l o m , hogy ily megtéréseknek h á t r á n y á r a szol-gálnak az elfogult előitéletek, melyek a k a t h . anyaszentegy-h á z , annak t a n i t á s a , s z e r t a r t á s a i , és törvényei ellen már gyenge korukban eleve beoltatnak, és folytonosan ápoltatnak.
Hozzá járulnak m é g a rokonsági, barátsági kötelékek , a t e -kintélyes férfiak és nemzetségek sora, hatalma, gazdagsága ; mindez annyira leköti ő k e t , h o g y rokonaik kebléből az anya-szentegyház keblébe térni sem n é p s z e r ű s é g n e k , sem becsü-letességnek nem t a r t j á k . Akadályul szolgálnak a rossz katholikusok i s , kik fölfuvalkodott elmével, daczos a k a r a t t a l u t á nozzák a z o k a t , kikről sz. P á l feddőleg igy szól : „Sokan m á s -kép j á r n a k , kik felől gyakorta mondottam n e k t e k , most pe-dig sirva mondom : hogy Krisztus keresztjének ellenségei, kik-nek végük veszedelem, kikkik-nek istenük az ő h a s u k , és di-csőségüket az ő g y a l á z a t j u k r a szolgáló cselekedetekben ke-resik, kik csak földieket forgatnak elméjükben." (Filip. 3.
18—19.) Szkalka Kandid.
A A C H E N , sept. 9-én. (Folyt.) A mai estvéli nagy gyű-lés igen l á t o g a t o t t volt. Az első buzditó beszédet a m . h i 1-d e s h e i m i p ü s p ö k ur mon1-dotta, leginkább a papságot buz-dítva, miszerént példás élet és tanitás által életet kölcsönözzön a népnek, mely a hitből él. — U t á n a a nagyérdemű M ö l l e r l ö w e n i e g y e t e m i t a n á r u r szólott azon állapotokról, melyek Belgiumban a nevelést illetik. A nevelés három szakra levén különözhető, szólt azon nevelésről, mely az elemi ta-nulóknak , mely a gymnasiumokban és mely az egyetemekben nyujtatik. A nevelés mindezen neme a ft. püspöki kar fölügyelése alatt l e v é n , nagy részben egyházi testületek vagy j á m -bor világiak által vezettetik. Mi részletesen az elemi t a n í t á s t illeti, számos társulatok vannak , melyek nem csak a váro-sokban , hanem kisebb falukban is működnek. A serdülő ifjak számára vannak a jól rendezett convictusok és gymnasiumok, melyekben az ifjúság legjobb o k t a t á s t nyer. A t. jezsuita-atyáknak tiz convictusa levén, melyekben évenként, általános szám szerént, kétszáz i f j ú neveltetik, már csak általuk kétezer ifjú nyer oktatást Az egyetemekre vonatkozólag előadta szóló a löweni egyetem e r e d e t é t s állását. 1833-ban a püspö-ki k a r , látván az állam által Gent- és Lüttichben állított egye-temek állását, szükségesnek találta egy provinciális intézet ál-tal a theologiai tudományok hiterős kezelését. Mit a belga főbb nemesek m e g é r t v é n a r r a kérték a m. püspöki kart, miszerént nem csak theologiai k a r , hanem minden tudomá-nyi kar részére alapittassék egyetemes i n t é z e t , és részükről készeknek Ígérkeztek e szent czélt minden módon segíteni. A
gondolat e l f o g a d t a t o t t , s igy az egyetem először két k a r , a a theologiai és philosophiai által képviselve, Mechlinben 1837-ben october 4-én a Szentlelket segitségül hiva meg-kezdte pályáját. E közben a Löwenben elmaradt status-egye-t e m kimúlván, a löweni városstatus-egye-tanács megkérstatus-egye-te a püspöki karstatus-egye-t, miszerént tenné oda át az egyetemi széket, fölajánlván kész-s é g é t , mikész-szerént az épületek föntartákész-sáról kész-szorgokész-san gondokész-s- gondos-kodik. Igy l e t t , hogy Löwenben 1835-ben dec. l-jén az Isten segítsége alatt megindult az Öt karnak tevékenysége és a theologia mellett j o g , o r v o s t a n , bölcselkedés, és természeti tudományok is előadatni kezdettek. Első évben 300 tanuló j e l e n t k e z e t t , most évenként 800 tanuló v a n , annyi körülbe-l ő körülbe-l , mint a többi három egyetemben összevéve takörülbe-lákörülbe-ltatik. Az egyetem rectora de R a m , a ft. püspöki karnak t e t t fölter-jesztés után nevezi a t a n á r o k a t , és itt a tudomány és élet-szentség egyiránt kérdésbe jön. Az ifjúság a tudományok te-rén mindazon téveszmék ellen szorgosan fölkészittetik, me-lyek a h i t e t az emberi ismeretek sorában kiölik. De fegyelmi tekintetben is h a t az egyetem az ottani i f j ú s á g r a , és szelíd, de gondos utánanézés által a fiatal ember megovatik a rossz-t ó l , mihez ha makacsul r a g a s z k o d n é k , kizárarossz-tik az egye-temből, mely tanulói között csak erkölcsös ifjakat t ü r meg.
A 28 éves tapasztalás u t á n látható , miszerént azok , kik ez intézet köréből a gyakorlati életbe lépve , különféle polgári állásokban, mint követek , ü g y v é d e k , orvosok , hivatalnokok működnek, becsületére válnak azon nevelésnek, mely bennük a hitet gondosan őrizé. A nevelés másik ágára terjeszkedve a nevezett t a n á r ur a leány-ifjuságról szólt. Belgium különö-sen áldott ország e részben. A lelkes önfeláldozás számos tanitó-testületeket s z ü l t , mi sokszor csodálkozást ébreszt.
I g y Löwen mellett egy kis helyen (Thildonck) 1831-ben egy jólelkű pap a leánykák nevelése v é g e t t unoka-bugát és szol-gálóját kezdé útbaigazítani, e czélhoz több leányok szövet-keztek , igy keletkezett egy t á r s u l a t , mely most sz. Orsolya védelme alatt Belgiumban barmincz házat számol. Terjedteb-bek ezeknél a „Miasszonyunkéról, a „Gondviseléséről, vagy a „szent Szüz"-ről nevezett testületek. Ugy hogy állítani le-h e t , miszerént tekintve a nevelés szellemét, Belgium egy or-szágnak sem enged. — A frankfurti p l e b á n u s , ft. T h i s s e n u r erélyesen ostromolta azok állítását, kik képzelik, misze-rént lejárt a kereszténység kora, és érdekesen fejtegeté, hogy a hibák kora j á r t l e , mert azoknak nincs belső élete — a kereszténység pedig J é z u s szivében, és ebből a j ó r a való ke-resztények keblében folyton él ; — s nem is áll meg az igazi socialis élet kereszténység nélkül. A pogányok kora igen vi-lágosan ábrázolja, mire megy az ember kereszténység nélkül.
Mi végből leginkább a szentségekkeli gyakori élést ajánlá. — S c h u l t e tanár urnák gondolataiból följegyzést érdemel, liogy egyező törekvést ajánlott. — Az érdemes természettu-dós , dr. R i n g s e i s müncheni tanár ur alaposan fejtegeté az isteni, természetfölötti működésbe f e k t e t e t t keresztény hit szükségét. — Utolsó szónoknak ez estve ft. H e i n r i c h mainzi kanonok ur lépett föl. Elősorolván azon számos ered-ményeket , melyeknek származását az ily általános gyűlések szülték, jelesen a jámborságra buzdította a jelenlevőket. Min-dennél szükségesebbnek állitá, hogy az ember lelke Istennel összeköttetésben legyen : máskép sem tudomány, sem törekvő munkásság nem használ. Ő szentségét mint a j á m b o r s á g
pél-d á j á t állitá elő, ki épen az Istennel való egyesülésből meriti a szelid b é k e t ű r é s t , melylyel a reá nehezedett súlyos pró-bákat tűri. Végül a bold. Szűz tiszteletére serkentett ; Aachen városát pedig különösen a jámborság tekintetéből dicséré, mely jámborságnak forrásából itt két nőtestület létesült : a gyermek Jézus testülete, és a sz. Ferencz-féle szüzeké. — Kö-zös lelkesültség között a gyűlés szétoszlott. (Folyt, köv.)
R O M A , sept. 3-án. A katholikusok régen tudják már, hogy az egyháznak a békét az államférfiak vissza nem adják, hanem csak egyedül az Isten. A szent-atya is kimondta ezen meggyőződését. Fegyverünk t e h á t az imádság ; s ez döntőbb mindenféle vontcsövű ágyuknál. A forradalom alakitott egy-leteket az ő c z é l j á r a , s gyümölcseit is szedte ezen iparának.
A katholikusok is t e h á t egyletek ellen egyleteket alakítanak, hogy a gonoszságot ellensúlyozzák, csak hogy ők nem eskü-döznek össze, hanem imádkoznak ; ők nem az éji barlangok-ban , hanem az Isten házábarlangok-ban fényes nappal gyülekeznek. Az államférfiak nevethetnek egy „Miatyánk" és „Üdvözlégy" ki-állításán a forradalom ágyúi ellen ; de mi t u d u n k várni, s vá-rakozásunk nem szokott csalatkozni. Nem első e s e t , hogy a
„ M i a t y á n k " a seregeket tönkre tette. Ily egylet alakult Ro-mában, melynek czélja, a mi urunk Jézus Krisztustól minden malasztot esedezni a szent-szék és a pápa számára. E czélra írják be magukat a társulatba a t a g o k , s kötelezik le magu-kat minden hónapon a gyónásra és áldozásra, a melynek nap-j á t is kitűzik előre az egylet elnökénél. A beiratás személyes bejelentésre történik, vagy levél által. H a valamely tag előre látná, hogy az ő napján nem j á r u l h a t n a az Oltári-szentséghez, azt más taggal fölcserélheti, s előre a jövő hónapokra kedve-zőbb napot választhat; az egylet elnökének gondja lesz, hogy egy nap sem maradjon ki, melyen vagy egyik t a g ne áldozna.
Ezen társulatokat a szent-atya folyó évi február 1-én megerő-sitette, s Patrizzit, h e l y e t t e s é t , főnökének pro tempore kine-vezte. Mart. 8-ára pedig teljes búcsúval megajándékozta, mely a halottakra is alkalmazható. Egyesüljünk közös imában a s z e n t - a t y á é r t , az egyház diadaláért, J é z u s nevének dicsősé-g e é r t ezen szomorú időkben !
C A L T A N I S E T T A (Siciliában), sept. 1-én. Szigetünk előbb zavart v o l t , de mióta közöttünk megjelent azon férfi, kit Italia megváltójának neveznek, a fájdalmak j a j a i t hangoz-tatja. Ezen megváltást hozta nekünk a pogány császárok módjára i m á d o t t , de magában szánandó ember. De azért az ujságlapok, a megvesztegetés béreért a legnagyobb boldog-ságot festik a világ szemei elébe, melynek mi részesei va-gyunk , mióta a hires megváltó partjainkon kikötött. Szem-telen hazugok ! Nem igaz, soha sem volt igaz, mintha a siciliai nép mindenütt, minden városban örömittasan fogadta volna a h ő s t , miként ezt a lapok szakadatlanul regélik. 0 vagy 500 társakkal jött, szigetünkön volt vagy ezer hive, kik elébe siet-tek, ezeknek seregében j á r t ő városról városra. Az ő hiveihez csatlakozott sok éhes , t u n y a , utczai nép , mely nem gondol semmivel, mely az ördögöt is megéljenezi, melynek kedve t e
C A L T A N I S E T T A (Siciliában), sept. 1-én. Szigetünk előbb zavart v o l t , de mióta közöttünk megjelent azon férfi, kit Italia megváltójának neveznek, a fájdalmak j a j a i t hangoz-tatja. Ezen megváltást hozta nekünk a pogány császárok módjára i m á d o t t , de magában szánandó ember. De azért az ujságlapok, a megvesztegetés béreért a legnagyobb boldog-ságot festik a világ szemei elébe, melynek mi részesei va-gyunk , mióta a hires megváltó partjainkon kikötött. Szem-telen hazugok ! Nem igaz, soha sem volt igaz, mintha a siciliai nép mindenütt, minden városban örömittasan fogadta volna a h ő s t , miként ezt a lapok szakadatlanul regélik. 0 vagy 500 társakkal jött, szigetünkön volt vagy ezer hive, kik elébe siet-tek, ezeknek seregében j á r t ő városról városra. Az ő hiveihez csatlakozott sok éhes , t u n y a , utczai nép , mely nem gondol semmivel, mely az ördögöt is megéljenezi, melynek kedve t e