• Nem Talált Eredményt

lehet, ha valaki tudatlanság miatt letiltatik a rendek fölvételétől, mivel ez nem fenyíték, de nincs semmiféle

In document Religio, 1862. 2. félév (Pldal 159-164)

fölebbezés a fenyitékekben, a mint ezt XIV. Bene-dek

6

) és Causa Sardinia mondja: „Si episcopus in vim cap. 3. sess. 14. ejusdem concilii contra clericos processerit, tamquam i l l i t e r a t o s , a decreto sus-pensions hujusmodi dari appellationem ad effectum d e v o l u t i v u m tautum, non autem suspensivum.

!) L XXII. de decret. Concil. Trid. ad sess. 14. c. I. p.

24. ed. Rom. Ezen bibornokok még Tridentben voltak. — L.

XXXVII. p. 714.

2) J u s Eccl. Univ. p. 2. c. II.

3) „Suspendere posse ab exercitio ordinum extrajudi-cialiter clericos, et presbyteros etiam parochos." (Libro XIX.

de decret. Congr. Conc. Trid. p. 416.)

") „Episcopum in bujuscemodi poenis decernendis non teneri dicere causam suspensionis, seu delictum manifestare ipsi r e o , sed tantum sedi Apostolicae, si reus ad eamdem re-cursum habuerit." (L. XVII. de decret.)

5) „Nec appellatio executionem b a n c , quae ad morum correctionem pertinet, suspendat." (Conc. Trid. sess. 22. cap. 1.)

fi) „Ei qui repulsus e s t , nullám competere appellatio-nem , sed tantum perrnitti adire Sedem Apostolicam, eique suas querelas exponere." (De synod. 1. XII. c. 8.)

20*

—>+* 1 5 6 «

C e t e r u m , si processerit contra hos tamquam d e l i n q u e n -t e s facul-ta-te sibi -tribu-ta a cap. 1. ejusdem sessionis, a su-spensione lata ab eo nullám dari appellationem" J). Ezekből a Passaglia-csoport ellen bebizonyul, hogy ők canonice „ex informata conscientia" fenyíttettek ; másodszor, hogy midőn az ily fenyitéseket semmisnek nyilatkoztatják, VI. Pius Íté-lete alá esnek : „propositio , quae damnat ut nullás et invali-das suspensiones ex informata conscientia, falsa, perniciosa, in Tridentinum injuriosa"; 2) harmadszor, hogy a püspök nagy okoknál fogva szokta ezt t e n n i , mivel ezen eljárását esetlegesen a szent-szék előtt igazolni tartozik; negyedszer, hogy a Passaglia-csoport igazolta megfenyittetését, mivel nem Piushoz, hanem a kőmives Confortihoz folyamodott;

ötödször, hogy a világ minden követházainak letiltásaira is az ő lelkük ,censura suspensionis' alatt van, melynek daczára mivel mégis nyilván miséznek , a rájuk nehezedett irregula-ritástól őket csak azon főpap oldhatja föl, 3) kit nem szűnnek meg keserűségekkel kinozni, és koronáját elrabolni.

A turini kormány zavarait n a g y i t j a , hogy a romaiak semmikép sem akarnak lázadni. Egy lázadás Romában kirán-taná a turini kormányt a sülyedésből, mivel a francziák ura megígérte , hogy kül-ellenség ellen védendi a szent-atyát, de nem az alattvalók lázadása ellen. Billault is mondá , hogy a romai őrsereg ellen egyedül a romai nép panaszolkodhatik, de Piémont semmikép. A turini factio mindent fölhasznált, hogy Romában lázadást csináljon ; ki volt tűzve aug. 11-ke, a romai nép nem mozdult; ki volt tűzve aug. 15-ke, a romai nép csendesen maradt. — „Én vádolom a romaiakat, igy szólt Petrucelli jul. 20-án, 4) mivel ők ma nem az 1848-ki romaiak, ők szent Péternek népe. Csak a romaiak menthet-nék meg a h a z á t , ha föllázadnának ; de az ő ereikben syrup v a n , nem pedig vér." —- Mily tiszteletet érdemel a külhatal-masságok előtt oly kormány, hol a követek a kamrai ülések-ben lázadásra szólítják, buzditják egy más fejedelem alatt-valóit ? Ily kormányt ismert el, s vele barátságot kötött a muszka és porosz ; „csak ne b á n j a meg egykoron", mondá Rechberg. A romaiak Piusnak népe, mivel habár a pápa ural-kodhatik m i n d e n ü t t , de Roma nem élhet pápaság nélkül ; mivel Roma pápaság nélkül az özvegység siralmaiba sülyed;6) mivel a pápaság az olasz függetlenség lényeges eleme ;7) mi-vel az olasz szabadság csak azon hitből születhetik, melynek széke Romában van ; 8) mivel a szabadság hajnala nem vir-radhat föl a félszigetre a pápaság közremunkálása nélkül ; 9) mivel t u d j á k , hogy midőn a pápa 1377-ben sept. 17-én Ro-mába visszatért, Romának köznyomorai enyhülni kezdtek l ü).

*) Barbosa Collect, ad S. Conc. Trid. ad sess. 1 4 . c. 1. ad sess.

2 2 . c. 10. ad. sess. 2 4 . c. 1 0 .

2) Bulla ,Auctorem fidei.'

3) Fagnani 1. 3. deer. ad. cap. „ V e s t r a " n. 1 2 1 . B a r b o s a , de offic. et p o t episc. part. II. alleg. 39. n. 1 2 1 .

4) Atti uff. n. 7 7 3 . p. 2 9 9 5 .

J) Crétineau-Joly. L'église Rom. en face d e l à révol. t. II. p. 2 4 7 . Paris 1 8 5 9 .

C a p e c e l a t r o , Vita di S. Cathar. da Siena , 1. V. p. 1 8 6 — 1 9 6 . Firenze 1 8 5 8 .

7) Palmerston Posombyhez 1 1 . sept. 1 8 4 7 .

8) Lettere ad un ministro protestante Lett. 1. 15. aug. 1 8 4 9 .

°) Galeotti, Della sovranità e del gov. tempor. dei p a p i , p. 1 9 4 .

I 0) Muratori ad an. 1 3 7 7 .

Az olasz papság Piémont ellen van, ezt vallotta BroíFerio ; a romai nép Piusnak n é p e , ezt mondta Petrucelli.

,Roma vagy halál' a conspiratio jelszava, mától a mi jelszavunk is. R o m a , a kath. egység, vagy halál, az

eretnek-ség diadala; R o m a , a fejedelmek méltósága, a népek törvé-nyes szabadsága, vagy halál, a demagogok zsarnoksága, a népek szolgasága ; R o m a , a társadalom , a család, a birtok, vagy halál a tudománynak , a birtoknak, a családnak, a tár-sadalomnak fölbomlása; R o m a , a kereszténység, vagy halál, a fölujult pogányság, a vad erőszaknak joga ; R o m a , vagy halál, mely I t a l i á t , a fejedelmeket, a keresztény polgárisult-ságot és mivelődést fenyegeti. ,Roma vagy halál' kiáltsuk a fejedelmeknek, kiáltsuk a népeknek; mindnyájuk élete, joga, biztonsága Romához van kötve , Romával m a r a d , Romával dül; a fejedelmeknek, hogy legyen a királyi tekintélynek tá-masza; a népeknek, hogy legyen, ki a fejedelmeknek meg-mondhassa : ,nem szabad.' ,Roma vagy halál' kiáltsuk Victor-nak , kiáltsuk NapoléonVictor-nak ; ők azért ülnek trónjukon, mivel Roma még Pius kezében van, addig fognak ott ülni, mig Pius Romában van. Kik Romát sértegették, vagy elfoglalni akar-ták , mind elvesztek ; Roma paradicsomi alma , a melyből kik ettek , elvesztek. Kimondta ezt F e r r a r i : „A kik a pápaságot m e g t á m a d t á k , rossz véget értek" ; „Roma veszélyes a kirá-lyokra ; ezt utolsó királyja nem l á t t a , és ti azt gyászossá te-szitek uralkodó családunkra" Veszélyes volt Theodorikra, ki János pápát kinozta ; veszélyes volt Constantra, 2) ki sz.

Márton pápát zaklatta; veszélyes volt Astulfra, 3) ki Dezső pápát ostromolta ; veszélyes volt II. O t t ó r a , 4) IV. Henrikre, II. Fridrikre, ä) Szép F ü l ö p r e , bajor Lajosra, Conrádinra, 6) Crescenczre, 7) bresciai Arnoldra, 8) Cola di Rienzora, 9) I. Napoléonra, Murát királyra, Cavourra. Roma nem halhat, mivel ő a halálnak halála ; „o mors ero mors tua", az ő hivei halál által győztek, az ő ellenségei győzelem által nyomorul-tan elvesztek. Tehát ,Roma vagy halál' !

„A szemtelen fenyegetések-, s a demagog lázadásnak lehető következményeivel szemközt, a francziaországi kor-mányt a kötelesség és a katonai becsület kényszeriti, hogy in-kább, mint valaha, védelmezte a szent-atyát"; 1 0) ez a fran-cziák urának első szava a zavarok bonyodalmai között ; nem a pápának, hanem az ő trónjának védelme ez.

Az örök város, és a malaria.

( F o l y t a t á s . )

Továbbá a tapasztalás m u t a t j a , hogy az ilyen, a város körén kivül eső lakokban az egészség idővel változhatik, ugy:

hogy azon t á j , mely századok óta egészségesnek tartatott, gyanússá és vészessé válhatik, valamint ellenben a vészes t á j telepedés és müvelés által javul. Ezen változások tehát leginkább a lakosság szaporodása- vagy apadásától függnek,

J) 1 8 6 0 . maj. 2 7 . 1 8 6 1 . mart. 2 6 . Atti uff. n. 4 2 . n. 1 4 5 .

î) A fürdőben megöletett. — 3) Lóról leesett.

4) Árulás megölte. — 5) Manfrédtól m e g f o j t a t o t t .

°) Fölakasztatott. — 7) Fölakasztatott.

8) Megégettetett. — Colonnának szolgája leszúrta.

l u) „Devant d'insolentes menaces, devant les conséquences possi-bles d'une insurrection démagogique, le devoir du gouvernement fran-çais et son honneur militaire le forcent plus que jamais à defendre le S a i n t - P è r e . " (Moniteur 2 5 . aug.)

« 157 m

nem pedig a szél járása- vagy mocsároktól, mivel ott is mu-t a mu-t k o z n a k , hol a széljárás nem válmu-tozomu-tmu-t, és mocsárok nin-csenek. Del B o r g o , dei Monti, és Travestere lakai régenten egészségesek voltak, most láztól látogattatnak. A piazza del popolo és Villa Borghese gyanúsokká lettek. Néhány halmok, valamint az igen egészségtelen S. Andrea delle F r a t t e — haj-dan vallis hortorum — vidéke, XII. Incze páparendeztetései óta a monte citorio lakhatókká lőnek. Ezen esetek addig ma-gyarázhatlanoknak t a r t a t t a k , mig a lázokat egyedül a légnek tulajdonították ; de a tárgy azonnal magyarázható , ha részént a város változó sorsát, s annak s környékének müveltetési különbféleségét tekintetbe veszszük ; részént azon meggyőző-désre j u t u n k : hogy a malariának természetvegyiileti oka van, mely a hely-, idő- s körülmények szerént változik, és igy okozata is akadályoztatik,kisebbittetik, megszűnik, vagy fo-koztatik, terjesztetik, állandósittatik. Aközvegyészi müvelet, mely szerént a müszeretlen természet nyilatkozik, kisebb vagy nagyobb körben az emberi tevékenységhez szabja ma-gát. Az egész olaszföldi félsziget tanúságot tesz arról, mily hatalmasan viaskodtak itt egykor a természet-elemek ; több természettünemények m u t a t j á k , hogy e viadal nincs még befejezve, hanem csak gyengült, és mindenki megerősíti azon véleményt: hogy Europa egy tartományában sem munkálko-dik a természeterő oly hatalmasan, mint olasz földön (politi-kailag is , alig ha ugy nincs) Ily különös tünemény a malaria is , noha annak terjedése, és az emberi egészségre való befo-lyása emberi munkásság által idomítható. A hajdani Roma roppant népesedése, és óriási épületjei s viz vezetői által a malaria befolyását korlátozta ; ezen védgátok elromlásával a kóranyag hatalma erősödött, és a középkor rombolásai közt tetőpontját érte; az elmúlt három közelebbi század alatt több javítás t ö r t é n t , és igy a lég j a v í t t a t o t t , a baj csökkent.

Azon okokhoz, melyek a középkorban az örök város-bani lakást vészessé tették, egészség tekintetében méltán szá-mithatjuk a földalatti viz- s nedv-rekedéseket is. Roma föld-alatti tere telve van üregek- és víztartókkal, melyek a kór-anyag létrehozására annál alkalmasbak, mennél kevesbet jö-hetnek e gőzlégek s vizek a föld fölé, hogy elpárolgnának, vagy elfolynának. Tekintsük például a katakombákat, melyek számtalan erekben a turfás földön átágaznak , és Roma ha-tárain tul is messzire kiterjednek ; ezen tömkeleges föladalatti folyosók ott mindenütt ártalmatlanok, hol a szabad lég át-j á r h a t át-j a és a viz beléát-jük nem folyhat, de fölötte vészesek

o t t , hol fris lég hozzájuk nem f é r , összeomlottak vagy viztől áthatottak. Hasonló rekedések és viz-szivárgások vannak más földalatti ü r e g e k , csatornák, a föld- s romokkal fedett régi épületek , sirok, s vizvezetők alatt is. Különösen a viz-vezetők roppant romai nagyobb figyelmet érdemlettek volna e pontban. A csatornák szakadozottak , bedőltek, betömettek, a rekedt lég kisebb-nagyobb mérvben á r t a l m a s , és az ott gyülekvő viz kimenetet keres, és igy a száraz helyek vizenyő-sekké lesznek. Igy azon földhalmazból, mely a forumon össze-halmozódott , itt-ott viz szivárog. Néha a viz eltűnik egészen, és az év más szakában ismét mutatkozik. A császárok palotái-nak terjedelmes romjai, noha többnyire halmokon feküsznek, talán azért oly egészségtelenek, mivel több vizvezetők- s für-dőkkel birtak, melyek most beomlottak s haszonvehetlenekké lettek. Különösen föltűnő a magaslaton fekvő Diocletián

ter-meiben , — S. Maria degli Angeli — a lég rosszasága, hol hajdanta Neumachiák — vizi ütközetek — adattak, és most a carthausi szerzetesek nagyobb része lakik, de évenként nyár-ban kiköltözni kénytelen. (Folyt, köv.)

EGYHÁZI TUDÓSÍTÁSOK.

VACZ, aug. 27-én. Valamint r i t k a , s épen azért lélek-emelő tünemény, a vastag anyagiság s nemtelen önérdek sajnálatraméltó jelen korában az őszinte s állandó barátság vonzó képével találkozni : ugy csak a kedves meglepetés ér-zetével lehetünk szemtanúi az épületes j e l e n e t n e k , midőn a virágzó fiatalság gondtalan éveiben, lélekben egyesült nemes

kebleket évek multával az őszinte barátság s benső rokonér-zelem szent oltáránál szemléljük áldozni a kedves mult ke-gyelettel őrzött becses emlékeinek. Hasonlókép lehettek lel-kesülve mindazok, kik folyó hó 26-án egy, hét tagot számláló baráti fiizért, hőn szeretett hazánk fővárosának népes utczáin, a bensőleg óhajtott viszontlátás legtisztább örömnyilatkozatai, s szivélyes szóváltás kczt föl s alá járni láttak. Az emiitett baráti koszorú tagjai jelentékeny részét képezék azon egyházi férfiaknak, kik különböző megyék részeiről, a szent h i t t a n ágaiban nyerendő mély- s szélesb ismeretek tekintetéből, a pesti központi papnöveldében 1856-ik évben tanulmányaikat végezvén, azon komoly elhatározással távoztak kedves me-gyéik székhelyeire, a fölszentelt püspöki kezek elfogadása végett : hogy az intézet falai közt szivükben foganzott s buz-gón ápolt barátság érzetét a kedves haza különböző részein elszórva, tehát a messze távolban is hiven s fogyhatlanul fön fogják egymás iránt keblükben tartani ; s testvéri szere-tetüknek zálogául helyzetük s állásuk körülményeiről éven-ként egymást rendesen tudósitandják : a hatodik évben pedig e g y , a társaság jegyzője által előre kijelölendő napon P e s t e n baráti találkozást rendezendnek. Tegnap , azaz augustus 26-kán tartánk meg hozzánk illő szerénység-, s egyszersmind át-hatott kebellel a szivélyes ü n n e p e t , mely után lelkünk egész hevével évek folytán sóvárogtunk.Benső sajnálattal kell ugyan megemlítenünk: miszerént szerződött bajtársainkat teljes számmal nem valánk szerencsések ölelhetni ; azonban, mig édesen megnyugtat bennünket a boldogitó h i t : hogy elmaradt barátinkat legyőzhetlen nehézségek gátolák hő óhajtásuk tel-jesítésében ; az e tekintetben sajnosan érzett hiányt nem kis-sé kárpótolja azon szerenckis-sés körülmény : miszerént hat hosz-szu év viharos lefolyása után vidor egészség- s törhetlen lel-kületben láthattuk viszont azokat, kikkel együtt képeztet-tünk magasztos hivatásunkra, s különböző téren s hivatali minőségben együtt szolgálunk az Isten- s halhatlan lelkek üdvének. Végre szükségesnek véljük röviden megjegyezni : miszerént baráti találkozásunk czélja korántsem volt csupán eszern-iszom , dinom-dánom : hanem a szakmánkba vágó , leg-fontosabb lelkipásztorsági kérdések fölötti higgadt eszmecse-rék s tudományos szóváltások nyomán , egyszersmind bjcses szellemi társalkodás ; s ekként nem csak lélekben az édes ba-ráti viszontlátás által megujulva, hanem szellemi kincsekben is szépen gyarapodva válánk meg egymástól az U r szent ne-v é b e n , azon buzgó óhajtással: hogy lelkünket a barátság sz.

érzete, s fontos hivatásunk közös szeretete életünk határáig

erősen egybefüzve tartsa ! —y.

ALSÓ-SZTREGOVA, aug. 28-án. A „Religio" f. é. 12-ik számában megjelent gácsfalvi levélre az igaz-ág és méltányos-ság érdekében kénytelen vagyok következőkben válaszolni : A mi a tényeket illeti, nem igaz 1-ször, liogy a templom s torony falai silányak s vakolattól megfosztvák. 2-szor Nem igaz, hogy az oltár kicsiny, miután magassága a templom tabulatum-fölepeig, szélessége pedig odáig terjed, hogy csak szükséges átjárást enged kétfelől az oltár mögötti térhez, mi sekrestyéül szolgál, s igy a templom nagyságához arányos.

3-szor Nem igaz, hogy a plebánus t e n g ő d i k ; miután az nem csak állásához illő életmódot visel, de tud még szellemi dolgokra is pár garast megtakarítani, mit osinos,ujonan ösz-szeállitott könyvtára bizonyít, milyet nagyobb jövedelmű he-lyeken hiában kerestem. De bizonyít talán még jobban az, hogy tudósító ur sem idegenkednék — ugy hiszem — az ily tengődéstől. H a g y j u k azonban a részleteket s lássuk az egész czikk valóban nagyon nem keresztényi szellemét. Ott áll,

„mind külsőleg, mid belsőleg a legvégsőbb szegénységben és elhagyatottságban — sajonnal töltik el a nézőt — az égető szükség jelei — ily nyomor, ily ínség, ily nélkülözés" stb., mind a templomra vonatkozva. „Némi vigaszul szolgál végre

— a levelezőnek — hogy a templom kegyura őszszel meg-kezdi a javítást —- a plebánus pedig hordja a nap terheit." Ily összeállítás nem azt foglalja e kevesbbéjó szándékú ferdítéssel magában, hogy a kegyúr eddig semmit sem t e t t ; a plebánus vétkes közömböséggel semmit nem mozdított, miért pellen-gérre állittatásukat kiérdemelték ? Pedig a kegyúr azon né-hány év a l a t t , mióta mint ilyen működik , a paplakot s mel-léképületeit lényegesen megújította, a templomot u j föleppel, fedéllel, padozattal, lóczákkal, orgonával, zászlókkal ellátta,

— a papi jövedelmeket az alapított s igen hiányos földbirtok nevezetes kiegészítése, s legjobb helyben történt kiadása ál-tal tetemesen növelte. A plebánus nem csak egyháza hívei-nek buzgalmát felköltve apróbb templomi eszközök szerzését lehetségessé t e t t e , de köztük az Oltár-egylet számára számo-sokat résztvevőül nyerve s a segély megnyerése után fára-dozva, azon nem eléggé magasztalható egyletnek nem csak levelező által fölemiitett, de annál sokkal több adományát temploma számára kinyerni szerencsés volt, minek nyilvános megköszönésében, ha levelező által megelőztetett is , hiszem, azon óhajtással vigasztalandja m a g á t , bár az Oltár-egylet i r á n t , melynek tudomására is valószínűleg csak a sztregovai ajándékokból j ö t t , igyekeznék maga körében költendő rész-vétben föntisztelt plebánus urat megelőzni. — Ezekből lát-ható , hogy a nem létezőnek hánytorgatása a meglevő elhall-gatása mellett ép oly gonosz szándékú insinuatio, mintha én elhallgatva levelező meglevő képzettségét, mindég csak azt hánytorgatnám, hogy bizony okosabb is l e h e t n e , szerényebb-nek is illenék lennie *). — Folyó hó 24-én szerencsés voltam t.

Kubinyi Ferencz é s n t . Rómer Flóris urakat, hazánk hirneves

*) Az igazság levén minden érdek fölött v e z é r ü n k , méllán k ö -veteli helyet engedünk e fölszólalásnak, sajnálkozva , h o g y t. levele-zőnk kevesbbé p o n t o s , általunk azonban rossz szándékúnak e'pen nem t a r t o t t közleményt k ü l d ö t t hozzánk , kik kénytelenek voltunk hitelessé-gében nem kételkedni. Midőn azonban az igazságnak ekkép hódolva a tiltakozást közzé teszszük : u j s é r t é s e k r e sem adhatunk lapunk hasábjain alkalmat ; és igy t. M. ur meg f o g b o c s á t a n i , h o g y válaszának némely helyeit k i h a g y t u k v a g y m ó d o s i t o l l u k . S z e r k.

régészeit Berg Károly épitész úrral egyetemben, kik vidé-künk egyházi és várépitéseit vizsgálják, Gácsra kisérni, hol a régi, s a föntisztelt urak meghatározása szerént, három kimu-tatható építészi szakot magában foglaló román-góth egyház tudósaink egész ügyeimét fölköltötte. Fönnevezett tudósunk egész aug 25-ét a templom méreteinek fölvételével, rajzolá-sával s a részek meghatározárajzolá-sával töltötte , miben a várban lakó Forgácli groß család a legnagyobb érdekeltséggel

ki-sérte. M.

K Ö L N , aug. 13-án. Geissel bibornok-érsek ma pelte meg főpásztori működésének 25-ik évét. A város ünne-pies szint ö l t ö t t , mindenütt zászlók lengnek, lombfüzérek, tarka szőnyegek l á t h a t ó k , a Wallraf-téren 60 lábnyi magas-ságú diadalkapu emelkedik, a Rhenus-hidon, a hajókon, a ki-kötőben nagy lobogók hirdetik a város örömnapját. A ma-gasztos ünnepélyre már tegnap is érkeztek vendégek, köztük a m ü n s t e r i , paderborni, hildesheimi püspökök. Az igen szá-mos ajándékok közt különösen megemlítendő egy bronz-szo-bor márvány talapzaton, mely egy angyalt ábrázol kiterjesz-t e kiterjesz-t kiterjesz-t szárnyakkal Lippelkiterjesz-től, és mely a királyi pár ajándoka, hozzá levén csatolva a fölségek szerencse kivánatai. A szé-keskáptalan gazdagon aranyozott püspöki pálczát ajánlott föl; az érseki megyének lelkészi kara pedig a szükséges költ-ségeket nyújtotta át egy falusi lak emelésére E gyengéd aján-latot kisérő föliratból kiemeljük a következő helyeket, melyek az érseki megye, valamint az egész kath. kereszténység leg-újabb történelmére vonatkoznak. „Igen komolyak voltak az idők, melyekben te a speieri püspöki széket kedvünkért elha-g y á d , és a szent Kölnbe vonultál. Az üdvtelen villonelha-gások, melyek azon apostoli szilárdságból származtak , melylyel di-cső emlékű elődöd, Kelemen Ágoston az egyház jogait védte, több éveken át tartottak már, ingerelve a kedélyeket, midőn egy, a békeszeretettől lángoló pápa és egy valóban nagylelkű, igazságos király az egyetértés helyreállítása után kölcsönös bizalomnál fogva téged választottak, hogy te, mint a békének angyala a meghasonlott kedélyeket baráti kötelék által egye-sítenéd. A remény nem hiusult m e g , mert szilárdság, bölcse-ség és türelem által óhajtott sikerre vezetéd a nagy vállala-tot u g y , hogy az egyenetlenség azon szomorú idejéből alig maradt föl egyéb annak emlékénél. ( I t t fölsoroltatnak az in-tézmények, melyek az érseknek köszönik létüket vagy gyá-molyittatásukat; ezek közt a megyei zsinatoknak 300 év utáni fölélesztése , mire tovább ez következik : ) Minden módon fá-radozál te , hogy a gondodra bízott hivek Krisztusnak min-denfelől szorongatott helytartójáért szünet nélkül imádkoz-zanak, szükségében gyámolyitanák , és a legjobb pápának lá-baihoz tennék le gyermeki hódolatuknak, rendithetlen hűsé-güknek érzelmeit. A szent-széknek annyi giínynyal megsér-tett, oly sok igazságtalanság és esküszegés által megcsonkí-tott jogait és birtokát rettenthetlenül védelmezted , és nem féltél a győzelmes hűtlenségre és rablásra, a katholikusok köztetszése mellett, a megérdemlett szégyenbélyeget sütni."

— A szerencse-kivánatokat tolmácsoló küldöttségeknek egész sorozata jelent m e g , ezek közt a rheimsi nemességé is, mely kikérte magának azon szerencsét, hogy az érsek leendő nya-ralóját bebutoroz hassa és fölszerelhesse. A fogadások délután 3 órakor végződtek. A Gürzenichen adott 600 téritékü disz-ebéd körébe gyüjté éjszak-nyugoti Németországnak majdnem

— « 159 e

minden kiváló jelességeit. 4 órakor délután megjelent az ün-nepelt fölszentelt püspök Baudri, és szólni kezdvén azon szép öszhangzatra u t a l t , mely Poroszországban az egyház és ál-lam közt uralkodik, és éltette a királyt és a pápát. A főpol-gármester köszöntése után fölkelt a jubiláns bibornok-érsek, és elmondá, mint vonzódott szive már zsenge ifjúságától a Rhenus melletti szent városba, oly sok szentnek és tiszteletre méltó emlékeknek városába, melynek dicső egyházai és ma-gasztos isteni-szolgálata régtől fogva világszerte nevezetes ; de csak később teljesülhetett ezen v á g y a , és épen most 30 esztendeje, hogy először j ö t t Kölnbe, jelen levén ott egy nagy-misén legkevesbbé sem sejtve, hogy 10 esztendő múlva ő maga fogna állni azon oltárnál. És mégis igy történt. Ugyanis Öt esztendővel később Augsburgban speieri püspöknek szen-teltetett föl, nem sokára reá az egyház feje aggodalmas za-varok közepette ide hivta meg, hol husz év óta kormányozza

minden kiváló jelességeit. 4 órakor délután megjelent az ün-nepelt fölszentelt püspök Baudri, és szólni kezdvén azon szép öszhangzatra u t a l t , mely Poroszországban az egyház és ál-lam közt uralkodik, és éltette a királyt és a pápát. A főpol-gármester köszöntése után fölkelt a jubiláns bibornok-érsek, és elmondá, mint vonzódott szive már zsenge ifjúságától a Rhenus melletti szent városba, oly sok szentnek és tiszteletre méltó emlékeknek városába, melynek dicső egyházai és ma-gasztos isteni-szolgálata régtől fogva világszerte nevezetes ; de csak később teljesülhetett ezen v á g y a , és épen most 30 esztendeje, hogy először j ö t t Kölnbe, jelen levén ott egy nagy-misén legkevesbbé sem sejtve, hogy 10 esztendő múlva ő maga fogna állni azon oltárnál. És mégis igy történt. Ugyanis Öt esztendővel később Augsburgban speieri püspöknek szen-teltetett föl, nem sokára reá az egyház feje aggodalmas za-varok közepette ide hivta meg, hol husz év óta kormányozza

In document Religio, 1862. 2. félév (Pldal 159-164)

Outline

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK