most. „Igen, az Isten az Ur, az Isten kényszeríti az igazság elleneit s egyhcáza rágalmazóit többet rnpn-dani, mint akartak, s még az egyház ellen koholt rágalmak közepette kényteleuittetnek az egyház lá-baihoz simulni s azt állítani: hogy kebelében lehet csak üdvözülni", mondá Bossuet; midőn át fogják látni s Göthe-vel megvallani, miszerént „az egyház az, melynek karjain az emberiség többször fölüdült nehéz bajából; ő az, mely nélkül Europa ázsiai siva-tag s vad csorda nép tanyája leendett, s hiszszük, hogy ezután is csak ő lesz az emberi-nem szabaditója s nemtője." A mi igéretföldünk, miként a tejjel-méz-zel folyó Kanaán, e puszta l'öld határain túl van a hegyek s tengerek mögött, terhes utainkban tüzes kígyók-, ravasz kísértők-, hamis próféták- s fegyve-res óriásokra is fogunk akadni; kopár sivatag- s ke-serű forrásokra bukkanni; néha-néha sok meghiusult remény, zúgolódó panasz is vár reánk; talán sírni is fogunk, a táblákat földre sújtva összetörendjük s újra megíratnak majd; de ha nagy harczunkban vé-gig megmaradunk, nem fogunk Nebo hegyén elhalni, mert nagyobb a mi Vezérünk Mózsesnél. Csak köves-sük azon bölcs hajós példáját, ki a habtorlatok által fölzúdult tenger vihara közt térdre esve ekkép kö-nyörgött: „Hatalmas istenség! szent végzésedre
bi-*zom vészteljes sajkámat, ha neked tetszik, megsza-badíthatsz, vagy ha máskép, a csapkodó tenger hul-lámai közé temethetsz, de azért mégis erősen tartom a kormányt!" Az emberi bölcseség ostora alatt a ke-reszt meg nem hajlik s ennek tövénél egy u j , talán jobb világot fog kelteni a Gondviselés; vajha mielőbb jönne e várva várt uj aranykor keresztény szelid
ta-vasza! „Nube sólet pulsa Candidus ire dies"; mi is bi-zunk abban, ki igy bátorit bennünket: „veritas
libe-rabit vos." Dr. Bita Dezső.Az örök város, és a malaria.
( V é g e . )
Akár mennyi volna is még e részben vizsgálatra méltó, (Romában egyébiránt is a vizsgát alig fejezhetni be) minden körülmények és észlelések oda vezetnek : hogy Roma vészes l é g e , melyből lázak erednek, az üreges földtér-, lég- és rekedésből származik leginkább , ellenben a légmozgás , viz-eifolyás, czélszerü építkezések és lakosok szaporítása által ja-vittatliatik. Világosan erősitik ezt azon számtalan csatornák, melyek a háborús középkorban b e d u g a t t a k , és a halandósá-got fölötte előmozdították , de most azon nagy javíttatások
és tisztitások után , melyek V. P i u s , V Sixtus, V. P á l , XIII.
Gergely és VIII. Orbán alatt történtek, a t á j t egészségesebbé tették. A közel mult három század pápái igen sokat tettek e részben, midőn a víztartókat és vezetőket kijavíthatták, az elhagyott város-részeket lakhatókká tették , a népet szaporí-tották stb., ezek által a város életét élénkítették és azon föl-téteket visszaidézni törekedtek, melyek Romát h a j d a n t a nagy-gyá és ép fővárossá tették ').
M á r X. Leo alatt a lakosok száma 40 ezerről 90 ezerre e m e l t e t e t t , és noha utódja VII. Kelemen alatt az örök város keresztelt barbárok által a művészet s tudomány nagy ká-rára ostromoltatott és kiraboltatott, s igy alábbszállott, de ez nem akadályoztatta V. Sixtust a város emelésében, ki is az elpusztult negyedekre vizvezetőt építtetett, és a Quirinál.
Viminál, Esquilin, és Capitolium nagyobb részét benépesí-tette. Ezen tetterős és vállalkozó pápa uralma óta kevés pá-pa volt, a ki nagyszerű épitgetések vagy javítások által ma-gát halhatatlanná nem tette 2). Már maguk az épített vagy javított vizvezetők és mellékcsatornái csodálatra méltók. Az előbbeniekből több száz kútnál, és nyolcz szökőkút nyeri a szükséges vizet, és olyan a városban a jó s friss víz bősége, hogy húszszor annyi lakónak elégséges volna (melyik euró-pai főváros dicsekedhetik evvel? nézzétek Londont, Berlint, Bécset, P e s t e t stb. mint v a j ú d n a k ) Az utóbbiak az esővizet leggyorsabban a Tiber medrébe vezetik, és nincs város, mely hasonló tökéletességű és terjedésű müvekkel dicsekedhetnék3).
Maga Taurnon a franczia forr. kormányzó tesz erről bizony-ságot. „Roma ebben több fővárosnak, ugy mond, például szol-gálhatna." Ezen , és több más intézet, melynek rendezése- s föntartására különös hatóságok rendelvék, és ezek egészségi tekintetben még nem elegenclőleg méltányoltattak ; legfölebb megemlitik a z t , mit V. Pius a pontini tavak kiszárítására té-tetett , de a mi három század óta a városban, és annak kör-nyékein a föld alatt és fölött történt, azt az utazók alig gya-níthatják. I g a z , hogy az egyházi állam világi rendelkezésére nézve egyben-másban javítást szükségelne, (hol nincs erre szükség? és lehet-e ott javításról gondolkodni, hol a létért kell küzdeni? és mennyi történt 1847 ó t a ? és hogyan hálál-j á k ? Ford.) de valóban igazságtalan és nevetséges azon állí-tás : hogy a rossz kormányzás a malaria oka, (csaknem az ellenkező áll: a malaria vagy népámitók malitiája miatt alig lehet kormányozni. Ford.) Ezen vádlók elnémulnának, ha tud-nák , mennyi akadálylyal kellett küzdeni, hogy a mostani egészségállapot előidéztessék , mennyi vizsgálatok és próbák tétettek tudományos férfiak által, mennyi erőfeszítés és mun-ka kívántatott, hogy az örök város lakható állapotban tar-tassék '). Valóban elmondhatnók Virgillel : Tantae molis erat
0 Csodálatos az isteni gondviselés. A boldogtalan vallási s z a k a d á s ó t a , melytől fogva azt é n e k l i k : Corruet haec Babylon ; Roma emelkedik.
Digitus Domini hic.
2) Az annaták és Péterfillérek megszűnte ó t a , ezt a romai p á p á k
— kiknek az egyház közügyéről is gondoskodniok kellett — és min-d e n t , mit a tumin-domány és művészet előmozmin-dítására tettek , ezt csak u g y t e h e t t é k : h o g y maguk személye- és a pompára keveset k ö l t ö t t e k .
3) Az utazók többnyire à la Göthe mikor Romát l á t o g a t j á k , elő-ítéletekkel telve mennek o d a , azért i s : s o k a t nem l á t n a k , s o k a t hibásan l á t n a k ; de ha re'szrehajlatlan k ö n y v e t , például csak Wiseman m u n k á -j á t olvassuk , azonnal mást látunk.
4) F o g n a - e a hataimas G y i h ö Manó, Olaszország királya alatt
2 1 *
—*> 1 6 4 m — romanam condere gentem. H a a romai utazók csak annyi
fá-r a d s á g o t is vennének m a g u k n a k , hogy némely könyvet, p. o.
Nicolay Miklós munkáját „Memorie , L e g g i , et Osservazioni sulle Campagne e suli Annona di Roma" elolvasnák, láthat-nák , hogy alig van o r s z á g , melyben a föld javitására több t e r v e z t e t e t t , de végbe is vitetett, mint a pápai birodalomban.
E z e n , annyi ezer ember testi javára t ö r t é n t rendezések és munkálkodás sikerét tanúsítják a statistikai táblák. A lázbe-t e g e k száma — kik az ápoldákba bevélázbe-telázbe-tnek — noha az idő-szak szerént különböző, közönségesen véve nem szaporodik.
Az úgynevezett Archiospedale di S. Spirito ápoldáról már az angol Clark J . 1801—1825-ig az arányt kimutatta, és tekint-vén azóta a nép szaporodását, az arány még vigasztalóbb. H a a berlini főtörténész, és az ő vak követői *) Roma lakosainak fogytát a szülöttek és halottak lajstromainak összehasonlítá-sából következtették, valóban nagy bakot lőttek. Ilyen táblá-zatok másutt hasznosak lehetnek a népszám kipuhatolására, de Romára nézve hibás volna az eredmény. E z e n , a közön-séges számitásbóli kivétel azon sajátságok közé tartozik, me-lyekkel az örök város — a pápa-király székhelye — más vá-rosoktól különbözik. Mivel itt azon rendkívüli, semmi más városban nem létező eredményt látjuk : hogy rendszerént több ember h a l , mint születik, és mégis a nép szaporodik. Hogyan l e h e t s é g e s ez ? és hogyan lehet e látszatos ellenkezést meg-f e j t e n i ? egészen e g y s z e r ű e n , azon körülmény á l t a l , hogy e városba, mint a kereszténység fővárosába özönlik a jövevény J) és a falusiak nagy s z á m a , kik 30 mértföldnyi távolságból a földet művelni megjelennek, és ha m e g b e t e g e d n e k , a város ápoldáiban orvosoltatnak, de közülök sokan meg is halnak.
October havától kezdve aprilig a campagnai földek müvelé-sére 20 ezer munkás k í v á n t a t i k ; május, j u n i u s , julius havak-ban több mint 30 ezer ember szükségeltetik ; ezek többnyire a legatiok-, és Nápolyból jönnek ; többnyire könnyedén öltöz-v é k , és éjjel a szabad ég alatt h á l n a k , öltöz-vagy s á t o r o k , régi épületek stb. alá vonulnak. Ezen szorgalmas munkások közül v á l a s z t j a a malaria legtöbb áldozatjait 3). Ezeren közülök se-gély nélkül h a l n á n a k , és talán testeik is temetetlenül rothad-n á rothad-n a k , ha őket az örök szerothad-nt város oltalmába rothad-nem verothad-nrothad-né, és
h a abban irgalmas t á r s u l a t nem léteznék ft), melynek t a g j a i a nagy rónaságot á t b a r a n g o l j á k , betegeket keresendők, h a találnak, a városba szállítják, ápolás alá a d j á k , és ha meghal-n a k , más társulat t a g j a i tisztességesemeghal-n eltemetik. Világos te-h á t , te-hogy ezen — vidéki lakosokkal t ö r t é n t te-halálozási
eseRoma emelkedni ? ez kérdés ; legalább erszénye állapota nem felel i g e n -nel ; de ő majd többet tudna a néptől k i h ú z n i ? meglehet.
a) Ha Romáról valami kedvetlen hir támad — s o k s z o r költetik is — azonnal minden k ö n y v , lap stb. főikapja s terjeszti. Az ellenkezőt csendesen elhallgatják. Ezek ám a szénégető hitűek Ez a történelmi i g a z s á g ! már régen i s m e r j ü k , hasztalan csapja a p o r t szemeink közé.
2) A pünkösdi ünnepeken is néhány ezer jövevény volt R o mában , c s o d á l o m , h o g y némely irkászok a malariában nem h a g y -t a k néhány s z á z a -t m e g h a l n i , ki-t majd o-t-thon éle-tre hoz-tak volna
3) I g y van ez némileg hazánkban i s , m u t a t t a ezt a cholera 1 8 3 0 - , 4 8 - b a n , 5 5 - b e n , mely a szegény földmivest néha a földön munkája k ö z t lepte meg.
") V a n n a k - e másutt ilyen társulatok ? Ez csak Romában j á r j a , hol a pápa-király az ur. Ha a Re gentiluomo birandja ( ? ) Romát, ennek a b i g o t t s á g n a k v é g e t vetend — kellenek az épületek k a s z á r n y á k n a k stb.;
mikor f o g már a világ igaz mértékkel m é r n i ?
tek — melyek némely években számosak, a város halottai számához nem adathatnak.
A mult század elején volt Romában 130 ezer lakos ; 1750-ben a lakosok száma 157 ezerre r ú g o t t , és 1780-ban 163 ezer volt. A franczia forradalom kiütése után megállapo-d o t t , sőt később alászállott. E folyó százamegállapo-d elején a népszá-mitás 153 ezeret m u t a t o t t , de a szerencsétlen viszonyokkal e szám m e g a p a d t , és 1810-ben a franczia császár uralma alatt csak 123 ezer találtatott. Csak VII. Piusnak a fogság-bóli visszatérte u t á n növekedett ismét a népszám , és pedig oly r e n d k í v ü l , hogy 1820-ban már 135 ezer volt J) és 1830-ban 147 ezer. A reá következő évtizedben a cholera — kiütött
1837-ben, — a népszámot csökkentette, de mégis 1842-ben (ide számitván a pápai paloták , a f ő á p o l d a é s Campagna-kül-város l a k ó i t , de nem a katonákat és foglyokat) 167,121-re r ú g o t t , kik között nyolczszáz egyén találtatott, k i a n y o l c z v a n évet túlhaladta (Allgemeine Zeitung 1843-dik év 121. sz.) 2) Ezer év óta a lakosok száma ennyire nem emelkedett ; X Leo óta 127 ezerrel s z a p o r o d o t t , és harmincz év lefolyása alatt 1810—1842-ig negyvennégy ezerrel növekedett. Minden kö-rülmények oda m u t a t n a k , hogy ezután is szaporodni fog Te-h á t még szép idő mulTe-hatik e l , mig a magányos utas itt csak romokat g á z o l , és a három századi jövendölés teljesülte fö-lött eszmélkedhetik 3). Azon természet- és kórvizsgálóknak pedig, kik oly könyelmüen a vészthirdetők kiáltásait elfogad-t á k , azelfogad-t a elfogad-tanácsoelfogad-t adnók, hogy maguknak okosabb vezeelfogad-tő- vezető-ket válaszszanak ; az emiitett E t u d e s statistiques kivül még P l a t t n e r , B u n s e n , G e r h á r d s mások munkái hasznos szolgá-latot tehetnének.
Ekecsi-U t ó i r a t . E czikk forditására — mely az 1846-ik évi
„Historisch-Politische B l ä t t e r " 2-dik részében található — Roma , mint a kereszténység a n y j a , és a pápa , mint annak atyja iránti hódolat és szeretet indított. Gyenge ugyan tol-lam, sed quantum potes t a n t u m aude. Midőn atyánk és anyánk mindünnen m e g t á m a d t a t i k , akkor nekünk nem csak imád-koznunk , hanem mást is kell tennünk , nehogy talán a bol-dogtalan Gobel néhai constitutionalis párisi érsek sorsára j u s s u n k , ki minekutána mindent megtett a forradalom
ked-vére , kivégeztetése előtt e szavakra fakadt : oh ! h a oly Ilire l e t t e m volna h i t e m n e k , mint a forradalomnak, most nyugod-t a n h a l h a nyugod-t n é k meg.
Nyissuk meg szemeinket, és lássunk. Az örök elveket fölcserélni nem l e h e t , r a j t u k túladni nem szabad. Ez vesze-delmes. Ragaszkodjunk elválhatatlanul sz.-atyánkhoz és el-veihez. 0 a z , kinek mondatott: „Te P é t e r vagy." Ne gyámo-lyitsuk elleneink fegyverét : illendő-e , hogy h i t ü n k , atyánk s anyánk gyalázóit pénzünkkel tartsuk ? Támogassuk azokat, kik ezek védelmében fáradoznak, szellemi és anyagi tehetsé-geinkkel. O r a , et labora. Segítsük szűkölködő a t y á n k a t és anyánkat — a missiokat, és társulatokat — „mert a milyen mértékkel mértek, avval méretik nektek is v i s s z a " T ö b b
mil-]) Ebből l á t h a t j u k , kinek szánta Isten az ö r ö k várost. Ha a n a g y g y ő z ő alatt s ü l y e d t , mivé lenne a kicsiny alatt.
2) 1 8 4 8 - és 4 9 - b e n a három boldogító alatt Roma nagyban p u s z t u l t , de Pius — a j á m b o r — visszatérte óta emelkedik — a zaj és rombolás csak k ö r ü l ö t t e van ; mit enged a Mindenható ? csak O t u d j a .
3) Corruet liaec B a b y l o n , destruxit tecta Lutherus, Muros C a l v i -n u s , sed fu-ndame-nta Soci-nus.
—m 165 e»-—
lióra megy hazánkban a katholikusok száma, ezerekre a pa-poké , és midőn a csiribiri, kikiriki lapok száma légió , öt kath.
szellemű lap alig t e n g ! Van-e annyi száz előfizetője, a hány ezeren vagyunk ? Oh Gobel ! a jövendőt csak Isten t u d j a ; de ha az egyház fiai addig szunnyadoznának, mig ellenei min-dennemű fegyverrel vesztére t ö r n e k , akkor ezek használnák a j e l e n t , és ebből készül a jövendő A harcz szellemi. Ne tá-maszkodjunk nádszálra. H a m i n d e n t , t e h e t s é g ü n k t ő l telőt, m e g t e t t ü n k atyánk és anyánk javára, megnyugodhatunk és csendesen halhatunk meg. Ora , et labora ! F o r d i t ó .
EGYHÁZI TUDÓSÍTÁSOK.
L O S O N C Z , aug. 26-án. A közöny, anyagiság s vallásta-lanság mai korszakában vajmi vigasztaló örömére szolgál egy lel-kipásztornak, midőn t e r h e s fáradalmai közt l á t j a — s tapasz-talja, mint emelkednek föl a sokaság közül olykor-olykor egye-sek, hogy egyházunkhozi ragaszkodásukat t e t t l e g bebizonyít-sák, Isten dicsőségét előmozditsák. És az ily vallásos ragasz-kodás annál örvendeztetőbb, mennél magasabb körből szár-mazik ; mert a nagyok jó példája hatni szokott rendesen az alsóbb osztályra, mely amazok vallásos e r é n y e i t , miként a n a p hevitő sugarait a t e r m é s z e t , örömmel fogja f ö l , azok
ál-tal fölmelegítve, azok követésére föllelkesedik. Ily csillagot van szerencsém liiveim közül gróf C z e b r e á n Lászlónő született báró Révay Róza ő méltóságában, az egyház s haza iránti érdemben egyiránt gazdag ős magyar nemes család egyik méltó ivadékában a kath. közönségnek bemutatni ; ki mint szellem- s kellemdús, buzgó honleány, vallás-erkölcsös keresztény nő , még minden jó és szép iránt föllelkesülve , a haza oltárán adandó minden alkalommal uri bőkezűséggel áldozik ; e mellett legfőbb gyönyörűségének tekinti az Isten h a j l é k á t , oltárát önkészitette d r á g a szerekkel időnként föl-ékesíteni, milyenek: az oltárgyertyáinkon diszlő gyönyörű v i r á g o k , gazdag anyagból gazdagon himzett oltárvánkosok,
— s legközelebb a sz István király ugy is mint egyházunk bucsunapján először h a s z n á l t , legdrágább f e h é r selyemből műi értelem- s szorgalommal készitett miseruha minden hoz-zá szükségeltekkel egyetemben. D e ez még nem minden. 0 méltósága, ki két év előtt egyházunk részére tulajdon költsé-g é n eköltsé-gy iköltsé-gen csinos, költsé-gazdaköltsé-g fehér selyem zászlót készittetett ; jelenben orgonánk kijavitása- s megnagyobbításához szintén
100 oszt. forinttal járulni kegyeskedett. Ily magasztos példa máris m e g t e n n é méltó gyümölcsét. Ugyanis édes meglepe-t é s s e l , lelki örömmel meglepe-tapaszmeglepe-talom naponkénmeglepe-t, minmeglepe-t siemeglepe-tnek e pénztelen világban szegény hiveim az 1849-ik évi szerencsét-len forradalom következtében l e é g e t t , s mai napig belszer-vezet tekintetében még sok költséget igénylő egyházuk föl-diszitése v é g e t t filléreiket az isteni szeretet oltárára lerakni.
JVlint hiveim vallásemelkedettségén örvendező lelkipásztor, ki mult sz. István király ünnepén az ő méltósága vallásos bő-kezűségéből, s talán épen mennyasszonyi r u h á j á b ó l készitett gyönyörű miseruhában, hiveim, egyházam s hazám jólléteért az ég U r á n a k áldozatomat bemutatni szerencsés v a l é k , óhaj-tóm, miszerént a szeretet s boldogság angyala, ki a fehér se-lyem r u h á b a öltözött grófnő mint menny7asszony fölött az ol-t á r n á l ő r k ö d ö ol-t ol-t , védőleg s boldogiol-tólag kisérje őol-t hozzá méltó gróf férjével e g y ü t t egész életük pályáján ; s ki e
föl-dön legnagyobb gyönyörűségének t a r t j a az evangeliumi M á r t á v a l az U r hajléka s oltára körül szorgoskodni, Máriá-val a legjobb részt választván m a g á n a k , vele egykoron ő is elnyerhesse a h e r v a d h a t a t l a n koronát.
Bucsánszky József, losonczi plebánus.
D U B L I N , jul. 22-én. Folyó hónap 20-a egész Irlandra nézve az örömnek n a p j a , az egész nemzetnek ünnepe volt, mivel e nap t é t e t e t t le és áldatott meg az u j kath. egyetem alapköve. I r l a n d b a n , miként Britanniában minden iskola, legyen az fölső vagy alsó : vagy p r o t e s t á n s , vagy vallásosan semleges. A kath. egyház minden időben f ö n t a r t o t t a a hitet, elősegítette a tudomány mivelését, de nem gondolhatta négy század e l ő t t , hogy oly helyzetbe j ö j j ö n , hogy az általa alapí-tott főtanodák ellene forduljanak, s a h e l y e t t , hogy az ifjúsá-got az Istenhez v e z e t n é k , az Istentől elszakitják. Irlandban vagy 8 év előtt szülemlett m e g az eszme, hogy Dublinban k a t h egyetem alapittassék ; ő szentsége , Pius p á p a legelső v o l t , ki ó h a j t á s á t ez iránt kinyilatkoztatá, a püspököknek ajánlá. Ezek az 1854-i tartományi zsinaton elhatározták, hogy az ügynek létesülni kell, s még azon év junius hónapján az egyetem igazgatójául a hires Newman neveztetett, a ki meg-nyitó beszédjét azon bizalommal t a r t á , hogy oly vállalattól nem maradhat el a siker, melyre az egyház feje áldását adta.
A siker nem is hiányzott. Az u j egyetem kezdetben alkalmas és diszes helyiségben volt ; de utolsó években szűk l e t t , s az egyetemi nagy épület fölemelése mulliatlanná vált. A t e h e t ő s irlandiak önmagukat m e g a d ó z t a t t á k , Dublin mellett 33 hold-nyi térséget v á s á r o l t a k , melyen jul. 20-án szokott ünnepély-lyel és vallásos szertartással az épület alapköve letétetett. A kézmivesek, a társulatok, a k e r e s k e d ő k , a tanonczok testüle-tileg és s a j á t zászlóikkal a székesegyházba jöttek ; itt 500 föl-szentelt pap és 38 érsek és püspök jelenlétében H u g h e s , new yorki érsek t a r t o t t a a misét. A szent-mise és H u g h e s ér-sek által mondott szent beszéd után a hosszú m e n e t , a neve-zetesebb városok küldöttségeivel együtt, mindössze 200,000-en fölül, a hely szinére mentek, hol Dixon, a r m a g h i érsek, Irland-nak prímása t e t t e le az alapkövet. Jul. 20-a bizonyság volt, hogy az egyház mindég képes az ő veszteségeit kipótolni.
M I L A N O , aug. 8-án. Az itteni káptalannak ügye sok-szor f o r g o t t a l a p o k b a n , forgott a kávéházakban is. Egyik része P i u s ellen l á z a d o t t , másik kötelességéhez hiven mara-dott : azokat d i c s é r t é k , ezeket rágalmazták. Most már azon kérdést teszik: minek Milanóban 24 kanonok? Inkább tennék ezt : minek oda általában , minek az egész világon kanonok ? legalább őszintén szólnának, s némely rövidlátásu kanonok azonnal tájékozná magát. I I a a „ G a z e t t a di Milano" csak ezen kérdést feszegetné, válasz nélkül hagynók ; de ő tovább megy, oly állitásokat hoz a köztérre, melyeket nem lehet ész-revétel nélkül hagyni. M e g t á m a d j a a k á p t a l a n t , mivel sokan távol vannak székeiktől. Mi csak kettőről t u d j u k e z t , első Caccia, a másik Ballerini, mindkettő a baromi erőszak által székhelyeiktől elűzettek. Van-e ott a becsületnek csak szik-r á j a i s , hol v á d a t csinálnak a b b ó l , a miszik-re az eszik-rőszak őket k é n y s z e r i t e t t e ? I n k á b b forduljon azon kanonokok ellen, kik Caccia püspök ellen izgattak, s az erőszakot ellene ugyszólva fölhivták. — A második különcz állitása a fönnevezett lap-n a k , hogy a király s a j á t ölap-nhatóságából lap-nevezi a kalap-nolap-nokot;
a püspöki fölterjesztés csak a királytól e n g e d m é n y e z e t t
elő-— i » 1 6 6 n elő-— jog, melyet most vissza lehet vonni. Ep az ellenkező az
igaz-ság. Az egyház oly tulajdonsággal nevezi az ő hivatalnokait, miként az állam ; egyedül a királyok ajtatossága s jótékony-sága birta őtet a r r a , hogy nekik a püspökök és kanonokok kinevezésében némely előjogokat adott, a királyok tehát nem önhatóságaik, hanem az egyháztól adományozott előjogok erejénél fogva vannak befolyással ezen kinevezésekre. Ha az austriai hivatalnokok egykoron visszaéléseket tettek ez ügy-ben, tudni kell, hogy ép ezen alacsony jellemüek serkentették és segítették őket, kik ma mint szabadelvűek magasan beszél-nek , kik a püspök irányában gőgösök, a kormányzó világi személyek előtt pedig csusznak-másznak.
R O M A , aug. 18-án. A kik minden kitelhető eszközök-kel aug. 15-re forradalmat akartak Romában, most bosszúból gyilokhoz fogtak, hogy a békés polgároknak vérét ontsák.
Piémont küldött gyilkokat, küldött olyakat is, a kik evvel bánni tudnak. Két szomorú áldozati eset fordult elő, csak hogy szerencse, hogy az egyik életben maradt. Egy pap Maceratá-ból tegnap estve szállására térve, Santa Chiara utczán ment, s azon pillanatban, midőn Pié di Marbo utczába fordult, két gonosz által m e g t á m a d t a t o t t , kiknek egyike hátgerinczébe erős szúrást tett. azután elszöktek. Azon éjjel egy másik pap, épen Pié di Marbo utcza közelében S. Ignatio utczán betért lakába, bezárta a k a p u t , midőn egy valaki a csengetyüt kí-vülről meghúzta, kinyitván ismét a k a p u t , egy idegen lép be, kérdezvén: „nincs-e a házban kiadandó lakás?" s azon pilla-natban a papot h a s b a , a vesék felé szúrja. Ez halálos döfés volt. — Gyilkok által akarják bebizonyítani, hogy a szent-atya kormánya tehetetlen és gyűlölt ; de van egy kormány, a melynek élete abból áll, hogy más országokba küldéreket és gyilkosokat küld, kik az ily ocsmány merényeket a békés polgárok ellen elkövetik. A szent-atya kormánya ellen panasz van ; a gyilkosokat szétküldő kormány iránt pedig az emberi-ség , a műveltemberi-ség és a haladás nevében védelem az európai hatalmasságoktól.
Z A H L E H . (A kis missionariusok. Vége.) Az isteni gond-viselés megengedvén, hogy az apostol föltalálta a magot, melyet keresett, most a munkához fogott. Egy kitűzött na-pon többen ajánlkoztak neki a fiatal leányok közül, hogy a
„szent szívről" nevezett missio szegény nénikéinek intézetét meg akarnák kezdeni. Ma már oly eredményt mutat föl ezen munka, mely az első reményt igen túlszárnyalja. Egy atya, ki szemtanuja volt, tesz róla bizonyságot, midőn elbeszéli, mit látott ott 1859-ben. Ezen apáczák anyaháza, mondja ő, Maallakában v a n , ott székel a fejedelem-asszony, ott van a novitiatus. Iskolákkal a rónaság egyes falvaiban birnak. A mennyire l e h e t , mindenütt és mindég ketten vannak együtt.
Mindegyik közülök több füzetkével van ellátva, melyek ke-leti nyelven tartalmazzák szabályaikat, valamint az iskolák szabályait is, többféle éneket, az udvariasság szabályait és
Mindegyik közülök több füzetkével van ellátva, melyek ke-leti nyelven tartalmazzák szabályaikat, valamint az iskolák szabályait is, többféle éneket, az udvariasság szabályait és