és
Egyesületi Élet.
A Budapesti Katholikus Kör k ö z g y ű l é s e . Ifj. Zichy János gróf e's Pintér Kálmán alelnökök, valamint Gyürky Ödön titkár elhelyezkedvén az elnöki asztalnál.
Pintér Kálmán egyházi alelnök bejelentette a köz gyűlésnek, hogy Esterházy Miklós Móricz gróf elnököt elháríthatatlan akadályok távol tartván, ifj, Zichy János gróf világi alelnököt kérte fel a közgyűlés megnyitására, mit a nemes gróf ur a következő beszéddel teljesített.
Tisztelt közgyűlés !
Örömmel üdvözlöm a Katholikus Kör tagjait a mai napon, midőn első alkalmam nyilik alelnöki tisztemből kifolyólag az elnök ur ő méltósága akadályoztatása foly-tán e széket elfoglalni.
Örömömre szolgál ez t. közgyűlés különösen azért, mert ez alkalommal valóban kifejezést adhatunk azon tény feletti megelégedésünknek, hogy a katholikus egy-leti ügy a közelmúltban hazánkban tényleg a legnagyobb
mérvben fejlődött.
A folyvást szaporodó katholikus egyletek a katho-likus egyesületek a múltévben történt szövetkezése, mind azt bizonyítják, hogy hazánkban végre tényleg felébredt és föltámadt a katholikus öntudat, tudatára ébredt a katholikus közönség összetartozandóságának, összetartásá-ban rejlő óriási és jótékony társadalmi erejének, mely hivatva van sok mulasztást pótolni, sok hibát javítani, sok sebet gyógyítani.
En ez alkalommal nem akarok rekriminácziókkal élni, nem akarok visszaemlékezni mindazokra a sérel-mekre, melyek a katholikus társadalmat és a katholikus egyházat a múltban érték s a melyeknek természetes és jótékony folyománya lett, a katholikus társadalom szunv-nyadó erőinek életre ébredése.
De t. közgyűlés, ez nemcsak mint tény örvendetes, de kiválóképpen nagy fontosságú azon szempontból, hogy ez utat egyenget, irányt jelel egy nagyobb, egy mara-dandóbb akczióra, melynek eredményei kiszámíthatatlan értékűek lehetnek magára társadalmunkra.
Az egész művelt világ minden országainak uralkodó társadalmai, fájdalom, ma nélkülözik a vallási elemet,
u) 2. Petr. 8. 18. : ' ' :
nélkülözik tehát azt az erkölcsi tartalmat is, mit csak a hitélet nyújthat.
Maga a történelem, a szocziális mozgalmak és for-radalmak tanúságai régóta bebizonyították azt, hogy a tömegekben tiszta erkölcsösség és pozitív hit nincsen.
Az az argumentum, t. közgyűlés, melyet annyiszor oda dobnak elénk, hogy ugyanis a történelem bizonysága szerint gyakran az egyházi társadalmakban voltak a leg-nagyobb erkölcstelenségek felhalmozva, mitsem von le állításom értékéből, azért, mert éppen ezen egyházi tár-sadalmaknak rombadőlése bizonyítja első sorban, hogy vagy maguk e társadalmak sem állottak tnár akkor a pozitív hit talapzatán, amikor a vallás bástyái közé be-bocsájtották az erkölcstelenséget, vagy a mint az erkölcs-telenség oda befészkelte magát, ledőltek maguktól a po-zitív hit sánczai és velük együtt elveszett maga az a társadalom.
Már pedig t. uraim, tiszta erkölcsökre van szükség minden téren, mert különben elveszünk, ezt pedig az örök szép és jó ingatag fogalmai, melyekre most annyi-szor hivatkozunk, sem megteremteni, sem fentartani nem képesek.
Hiszen látjuk t. közgyűlés, hogy ezen fogalmak ma már nemcsak formát, hanem lényeget is cseréltek, ma szépnek tekintenek olyanokat, mitől azelőtt undorral fordult el az esthetika, jónak mondanak olyanokat, mik az abszolút erkölcs értelmében elítélendők.
A társadalmak amint elhagyják a pozitív hitünk alapját, kell, hogy más alapzatra helyezkedjenek, mely azonban sohasem lehet állandó azért, mert e világon nincsen állandó és változatlan csak egy, az Isten és egyházának a katholikus egyháznak tana, melynek örökké változha-tatlan dogmáin a pokol kapui sem vehetnek erőt.
A pogány miveltség legmagasztosabb erkölcsi tanai is azok voltak, melyek leginkább megközelítették a keresz-ténység erkölcsi tanainak nívóját, de bármily magasztosak is voltak azok, pozitív bázis hijján végre mégia elenyész-tek, hogy helyet adjanak a keresztény erkölcsöknek, melyek a kálvárián a keresztfa tövében születtek meg.
Hiába igjekszik, tehát elpuhult szibarita korunk magát emanczipálni a keresztény erkölcsi felfogástól, hiába igyekszik megnyugtatni beteges lelkiismeretét azzal, hogy ő azért mégis a szép és jó örök törvényeit veszi zsinórmértékül, ez mind hiába van, t. közgyűlés, a deka-dencziában benne van a modern társadalom és rohan lefelé szédületes gyorsasággal magával azon eszményképekkel együtt, melyeket az ó-kori pogány bálványok templomai-nak romjai alul ásott ki saját S7ámára.
A társadalmakat tehát — és ez meggyőződésem, melynek már nem egy alkalommal adtam kifejezést — csak is a keresztény erkölcsök menthetik meg az enyé-szettől, és ez az, t. közgyűlés, amiért én minden mozgal-mat, minden törekvést, minden intézményt, mely a ke-resztény erkölcsösség ápolását, a keke-resztény erkölcsök terjesztését, a hitélet ébrentartását czélozza, szivem mé-lyéből üdvözlök, lelkemnek egész melegével, meggyőződé-sem egész hevével támogatok.
De t. közgyűlés, honnan van az, hogy katholikus társadalmunk egy része, mely úgyszólván tele tüdővel
szívja magába a czivilizáczió minden vívmányát, mely a tudományok mivelése, a szép művészetek kultusza iránt oly nagy érdeklődést és fogékonyságot tanusit, mégis oly érzéketlenséggel, oly közömbösséggel viseltetik a pozitiv hit mint tudomány iránt is, másik része pedig pláne ha-t á r o z o ha-t ha-t ellenszenveha-t ha-tanusiha-t a kaha-tholikus egyház ellen?
Hát t. közgyűlés, én az első jelenségnek okát hatá-rozottan a műveltség hiányában keresem és találom fel.
Nézzünk csak katholikus közönségünkre és figyeljük meg, hánynak van helyes fogalma, tudomása hitünk ta-nairól, dogmáiról, egyházunk szervezetéről, történelméről, jogáról. Hiszen a művelt körökben, sőt a tudományos világ rétegeiben is alig tudnak mindezekről. Pedig t.
közgyűlés, én ebben határozottan a műveltség egy igen nagy hiányát konstatálom.
Mily zavarosak, kérem, a katholikusok körében a házasságról alkotott fogalmak, mennyire nincsenek tájé-kozva a papság üzelmeiről, az egyház hierarchiájáról.
Pedig ha ez nem volna igy, hány kérdés oldatott volna meg másként, a társadalmi és állami életben, hogy csak egy példát említsek, a katholikus autonomia kérdé-sének megoldása iránt nem is lehetnének nézeteltérések.
Azok a történelmi hazugságok pedig, melyek az egyház tekintélyének lerombolására költettek és költetnek, alig találtak volna és találnának hitelre, ba a vallásos mű-veltség nem lenne már régi idő óta harmadrendű kérdés.
Pedig én, tisztelt uraim, nem tarthatom művelt embernek azt a katholikust, aki hit és erkölcs dolgában tudatlan ; és bármennyire is tudós legyen akárki, mindig egyoldalú marad előttem, ha vallásának tanait nem ismeri.
A második jelenségnek okát, annak u. i. hogy a társadalom egy nagy része ellenszenvvel viseltetik a ka-tholikus egyház iránt — én a materializmus terjedésében és az erkölcsök ezzel kapcsolatos elvadulásában keresem.
Nem akarok itt bizonyos titkos társulatok működésé-ről, elveiműködésé-ről, befolyásáról értekezni, nem keresem, hogy honnan ered a materializmus oly rohamos terjedése és hova irányul, de természetesnek tartom, t. közgyűlés, hogy egy ember, kinek szive telve van érzéki vágyakkal, kinek összes ambicziója a meggazdagodás és a jólét, az örökös szemrehányást fog találni az egyház azon taná-ban, mely a szegénység kultuszát hirdeti, vagy azon fel-fogásban, mely a tisztaságot az erkölcsök koronájának mondja.
Az emberi gőgnek legnagyobb ellentéte a keresztény alázatosság, az anyagelviség pedig a keresztény érte-lemben vett szegénység.
Ez az ellentét képezi okát, meggyőződésem szerint a társadalom nagy része azon gyűlöletének, melylyel a katholikus egyház mint intézmény ellen tör.
A gőgös élvhajhászó ember pedig még tovább megy, az úgynevezett felvilágosodottság utján, tagad minden isteni tekintélyt, kigúnyol minden dogmát és gyűlöli azt
az élő örökös szemrehányást, melyet önerejéből meg-semmisíteni nem tud : az Isten egyházát.
Nem tagadjuk t. uraim, ez fájdalom így volt, így van és így lesz mindaddig, míg egy oly ember is létezik
itt a földön, mely létokát és létczélját magában keresi és találja fel.
Különös t. közgyűlés, hogy oly időben, a midőn mindenkinek szive áradozik a hazaszeretettől, hogy midőn a hazaárulás méltán főbenjáró bűnnek tekintetik, akkor vallását elhagyni, hitét megtagadni, vallástalannak lenni, egyházhoz felekezethez nem tartozni — természetes.
Mintha az emberi léleknek nem volna hazája, mintha csak azért léteznék a sziv, hogy egy szenvedés teljes élet után eltemetve, porrá váljon és vele együtt örökké ele-nyészszenek mindazon érzelmek a lélek életének mindazon nyilvánulásai, melyek az embernek megadták isteni jellegét.
De t. közgyűlés, nem akarok oly messze elkalandozni okoskodásom fonalán és visszatérek oda honnan kiindultam.
A mondottak folytán is mindnyájunk örömére szol-gálhat tehát a katholikus hitélet fellendülése e hazában, különösen jelen korunkban, mely határozottan materialisz-tikus ; a fellendülés eredménye első sorban azon likus egyletek intenziv működésének, melyet a katho-likus társadalom ébredését provokálták s melyekhez első sorban a Budapesti Katholikus Kör is tartozik. Ez azon-ban csak akkor lehet eredménydus, akkor lehet czélszerü, ha menten minden politikai vonatkozástól, mint társadalmi mozgalom fejti ki jótékony hatását.
Ápoljuk tehát a társadalmi köröket és a tagok lelki életet is ezen társadalmi körökben, akkor nem fog kima-radni az erkölcsi haszon, mely abban áll, hogy mig az ily körök jótékonyan hatnak a tagokra, addig a tagok lelki művelődésük, folytán hasznosabb és értékésebb ténye-zőivé lesznek magának a társadalomnak.
Ezt a czélt ó h a j t j u k mi is elérni, ezt kivánom én is szivem egész melegével, midőn a közgyűlést ezennel megnyitottnak nyilvánítom. (Hasszantartó taps és éljenzés.)
E beszéd hatása alatt Pintér Kálmán egyházi alelnök indítványozta, hogy a remek megnyitó beszédet ne csak jegyzőkönyvben örökítsék meg, hanem a jövő évi
értesí-tőben ki is nyomassák.
A jegyzőkönyv hitelesítésére Szapáry István grófot és Várossy Gyula pápai praelátust kérte fel a közgyűlés.
Az ország első katholikus köre ez alkalommal sem feledkezett meg egyházunk fejéről, akit, valamint Vaszary Kolos bíboros herczegprimást is, táviratilag üdvözöltek.
A pápához küldött távirat igy szól :
Eimentissimo ac Reverendissimo Domino Cardinali
Rampolla, Status Secretario. Róma.
Sodales Circuli Catholici Budapestiniensis, ad con-ventum communem demini anni fréquentes in unum congregati, cum pro valetudine Summi Pontificis plenius recuperanda precibus ad Deum ardentissimis accedunt, simul Beatissimo P a t r i filiali obsequio intimaeque pie-tatis zelo salutem plurimam dicunt, et porro prose-quendae functioni scciorum Circuli Catholici Eiusdem apostolicam benedictionem devotissime implorant.
Comes Joannes Zicliy junior, vice praeses et conventus praeses, P^
Colomanus Pintér, vicepraesidens, Scholis Piis.
RELIGIO. 183-A hercz^gprimást a következő távirattal üdvözölték :
Főmagasságű Vaszary Kolos bibornok herczegprimás Urnák,
A Budapesti Kath. Kör tizedik rendes kö?gyülésén mély hódolattal üdvözli Eminencziádat és a kör további működésére főpásztori áldását esdve kéri.
Ifi- 9róf Zichy János, a közgyűlés elnöke.
Pintér Kálmán, alelnök.
Ugyancsak táviratilag üdvözölte a közgyűlés a kör távollevő elnökét, Esterházy Miklós Móricz grófot, vala-mint Wenckheim Frigyes gróf tiszteletbeli elnököt is. A jelenlevő Zichy Nándort zajos éljenzés közben élő szóval üdvözölte Pintér Kálmán alelnök.
Az igazgató választmány kiigazítása következett ez-után. A szavazás megejtését a folyó ügyek elintézése követte. A közgyűlés a titkár, a pénztáros és a szám-viszgáló-bizottság jelentését egyhangúlag tudomásul vette s a pénztárosnak megadta a felmentvényt.
Pintér Kálmán azon indítványa, hogy az ezentúl belépő tagok 10 forint tagságdijat s 2 forint beiratás1
dijat fizessenek, osztatlan tetszéssel találkozott, valamint az is, hogy Benke Gyulának, aki nyolcz évig volt fárad-hatatlan tagja a számvizsgáló-bizottságnak, leköszönése alkalmából jegyzőkönyvi köszönetet szavazzon a köz-gyűlés.
A választás eredményének kihirdetésére került ezután a sor.
Rendes tagok lettek: Gsiky József, Csillag Gyula dr, Dedek Crescens Lajos, egresi Nagy László, Geiszler Arthur, Hets Béla dr, Hirsch István, Hortoványi József dr, Hör-váth Pius, Kaldrovits Géza dr, Kisfaludy Á. Béla dr, Kiss János dr, Kiss Ignácz, Kremmer Antal, ifj. Luczen-bacher Pál, Margalits Ede dr., Móczár Gyula, Nessi Ernő, Noseda Károly, Nóvák Lajos, Piláthy Nándor, Ruschek
Antal, Schnegon Károly, Szent-Ivány Zoltán, Tély József, Várady Árpád dr, Vay Kázmér, Vélics Antal dr, Vörös Kálmán, Zalán Lipót János.
Póttagok : Erdősy Károly, győri Farkas Géza, Geyer József dr, Glattfelder Gyula dr, Hanauer Jenő, Kléh László dr.
A közgyűlést, mely a vezetőség lelkes éljenzésével ért véget, társasvacsora követte.
A vacsora folyamán Pintér Kálmán, Zichy János gróf nevében a kör tagjait éltette, Kisfaludy Á. Béla, a Szent-István-Társulat alelnöke Pintér Kálmánt és a kath.
kört, Mócsy Antal ünnepelte Zichy János grófot s annak ma tartott nagyszabású beszédjét és Major Ferencz or-szággyűlési képviselő a körnek nagyérdemű titkárát, Gyürky Ödön drt.
A Szent-István-Társulat 1899. évi márczius hó 23-án délután 4 órakor Budapesten, Szentkirályi-utcza 28. sz. a. választmányi gyűlést tart. Tárgysorozat: 1. Az 1899. évi költségvetés. Fedezet költségvetés 1899. évre.
1. Pénztári maradvány 926 f r t 87 kr. 2. Tagdijak 1899-re 10000 frt. 3. Tagdíjhátralékok 3000 frt. 4. Kamatok 3260 frt. 5. Könyvek és szentképek eladása 145000 frt.
6. Előfizetések és hirdetések 2600 frt. 7. Kath. Egyházi Zeneközlöny 600 frt. 8. Hagyományok és alapítványok.
Összesen 171386 frt 87 kr. — Szükséglet. 1. Személyzeti járandóság 20580 frt 66 kr. 2. Iskolai és irodalmi
kiad-ványok : a) Nyomdai kiadások (1898. évi számlák) 33514 frt 35 kr. b) Szerkesztői és irói dijak 11000 frt. c) Könyv-kötők 28000 ft. d) U j tankönyvek után pályázat, szerzői stb.
dijak 6000 frt. 3. Az oklevéltárra megajánlott összeg 1000 frt.
4. Bizományi könyvek ntán 22000 frt. 5. Ügynökségi kiadás 6000 frt. 6. Igazgatósági kiadás 200 frt. 7. Könyvtár (az uj berendezés költségei nékül) 500 frt. 8. Adó 2288 frt 87 kr. 9. Házbér raktárak után. 10 Ügyleti kiadások 2800 frt. 11. Világítás és vízvezetékek 290 frt. 12. Rajzok és clichék 4000 frt. 13. Különfélék 1000 frt. 14. Postabélyeg a Kath. Szemle, Népnevelő expeditiójához 5000 frt. 15. Az alapító tőkéhez teendő 1101 f r t 80 kr. 16. A Szentírási alaphoz 372 frt. 17. Társulati ügynöknek az évi jövedelem V4°/o (vál. hat. 1896. jan. 30.) 312 frt 75 kr. 18. A posta-takarékpénztár cheque-forgalmában kezelési dij 300 frt.
19. Zeneközlöny szerkesztése és bélyeg Házbér a Társulat által elfoglalt hivatalos helyiségek után 4000 frt. Összesen 150610 frt 43 kr. 2. Folyó ügyek. A gazdasági-bizottság 1899. márczius hó 17-iki üléséből. Hummer Nándor titkár.
IRODALOM.
= Előfizetési felhivás. Mayer Béla v. bosoni püs-pök és kalocsai kanonok, — kit a közönség eddig szent-beszédeiből és azokból a méltán feltűnést keltő tanügyi értekezéseiből ismer, melyekben mint a kalocsa-bácsi érsekmegye főtanfelügyelője az elemi oktatás igazi reform-ját katholikus részről először rajzolta meg, — a mult évi adventben négy szabad előadást tartott a spiritizmusról.
Ez előadásokat óriási közönség hallgatta a leg-nagyobb érdeklődéssel. Mi annak a divatos nek lényege, mivolta ? Mit mond a divatos szellemidézés-ről a tudomány ? Hogy itél felőle a keresztény felfogás ? Mit szól hozzá — mert nincs oka kitérni előle — a krisztusi vallás letéteményese, az egyház ? E r r e várták a választ Mayer püspök hallgatói ; de nemcsak ők, hanem
— az ország több részéből nyert értesítés alapján mond-hatjuk, — a hazai közönség azon része is, mely az intelli-genczia körében világszerte egyre terjedő spiritizmus ügyét érthető érdeklődéssel kiséri.
A püspök űr szives volt e rendkívül érdekes előadá-sokat alulírott kiadónak ö n k é n j t odaajándékozni s ezzel a jogot is megadni, hogy azokat tetszése szerint sajtó utján a nagy nyilvánosság elé bocsáthassa.
A 4 előadás czimei :
a) A spiritizmus (szellemidézés) történetének rövid vázlata.
b) A spiritismus történetének folytatása, a spiritisticus médiumok és mutatványaik.
c) A spiritizmus mint vallás, tanai és viszonya a kereszténységhez.
d) A spiritizmus a tudomány és a keresztény kath.
fölfogás ítélőszéke előtt.
Az egész mű, mely 9—10 nyomtatott ívre terjed,
márczius hó végén hagyja el a sajtót a következő czimen :
A spiritizmus ker. kath. megvilágításban.
A mű ára 60 kr., diszes vászonkötésben 1 frt. Kalo-csán (Pest megye), 1899. febr. hóban. Tisztelettel Jurcsó Antal mint kiadó-tulajdonos.
— Szent-Gellért ifjúsági hitszónoklati folyóirat (Mázy Engelbert dr, Ssinek Izidor dr szerkesztésében) 8. füzete a következő változatos tartalommal jelent meg : 1. Húsvét után I. vasárnapra : A keresztségi fogadás meg-újítása. Hózsa Vitái, esztergomi főgymnásiumi tanártól.
2. Húsvét után II. vasárnapra: Az anyaszentegyházról.
Maszlagliy Xav. Ferencz, prépost, esztergomi kanoktól. — 3. Húsvét után III. vasárnapra: Csak a keresztény vallás-ban találhatjuk meg lelkünk nyugalmát. Acsay Ferencz, győri főgymnásiumi igazgatótól. — 4. Szent József oltal-mának ünnepére : A názárethi szent család és az ifjúság.
Lövárdi Alajos bakony kopányi lelkésztől. — 5. Húsvét után IV. vasárnapra: Legyetek igazmondók! Markovics Bálint, egri főgymnásiumi tanártól. — 6. Lelkigyakorlatok öt szent beszédben : Hajdú Tibor dr pannonhalmi theolo-giai tanártól: — V. A keresztényélet alapelvei. — 7. Lelki-gyakorlatok alsóbb osztályúak számára. Vázlatosan kidol-gozva. Mórocz Emilián, pannonhalmi novicziusmestertől ; I. Az Oiajfák-hegyén. II Jézus elfogatása és megostoroz-tatása. III. Jézusnak tövissel koronáztatása és halálra itél-tetése. IV. Fel a Golgotára ! V. Beteljesedett.
V E G Y E S E K .
*** Rómából jött tudósításunk szerint, szentséges atyánknak testileg más baja nincs mint az öregség. Testi erejéhez képest lelkileg túlélénk s ezt a túlélénkségét kell az orvosok tanácsának és környezete befolyásának mérsékelni. Egyébiránt a hivatalos teendők végzését zavartalanul folytatja, magánkihallgatásokat ad. Két kezelő orvosa hogylétével meg van elégedve. Az alarmirozó hirek túlzottak.
— Az Országos Pázmány-Egyesület tagjai ezidén ft. Tomc&ányi Lajos S. J . konferencziáit hallgatják meg, melyeket a nevezett tudós Jézus-társaságbeli atya kedden d. u. 5 órakor tart a böjti idő alatt Jézus sz. Szive tem-plomában. Az 0 . P. E. Isten igéje hirdetésének szorgal-mas és lelkiismeretes hallgatásával példát akar adni. A ki az egyházat nem hallgatja, hiába mondja, hogy „jó katholikus."
— Ugrón Gábor szilágy-somlyói beszéde a végén csattan legnagyobbat. Kimondja ott és sokféleképp va-riálja, hogy életrevaló nép csak vallásos nép lehet, mert önmegtagadásra és önfeláldozásra tanítani és szoktatni hathatósan csak a vallásosság, csak az isteni félelem képes az embereket. Ugronnak erős és finom érzéke van a nemzeti nagyság főtényezője iránt.
— Nagy t e m e t é s volt Budapesten tegnapelőtt.
Csemegi Károlyt temették, a magyar jogászvilág büszke-ségét, kit a „B. H." egyik jogtudósa megtett a „magyar
ogászvilág egyik legtündöklőbb n a p j á é n a k , kihez fogha-tónak a czikkiró csak Verbőczyt tartja. Az elhunyt
jog-tudós eszének és tudományának nagyságához kétség nem fér. De reánk halálának körülményei közt nem ez teszi a főhatást, hanem az, a mit a gyászjelentés mond, hogy a boldogult „a haldoklók szentségeinek ajtatos fölvétele után az Urban hunyt el." Rengeteg jogtudományában volt valami hiány, az Ur Istenhez, a jog forrásához való viszonyának tisztázatlansága, homályossága. Kitűnt az a bűntetőtörvény parlamentáris tárgyalásakor. A nagy jog-tudós azóta bizonyára sokat tanult. A jog Istenhez való viszonya is bizonyára világosabb lett előtte. Halála végre egész világossá tette ezt a viszonyt: az „Urban húnyt el." R. i. p.
— N e v e z e t e s e s e m é n y Budapest hitéletében a kőbányai u j templom megáldása. Jellemző, hogy püspöki fölszentelésben nem részesülhetett, mert az oltárkövek hibásan készültek. Ez a körülmény furcsa világot vett e templom építésének történetére. A benedikcziót Kanovics Béla apát-esperes, józsefvárosi plébános tegnap végezte.
Budapest egyik népes külvárosának végre megfelelő tem-ploma van.
— Gyémántmiséjét mutatta be az Urnák a leleszi prém. konvent főnöke, ft. Szalánczy István f. hó 19-én, az egész vidék nagy ünneplése közben. Előtte való napon a rendház nevében ft. dr Kussinszky Arnold üdvözölte lelke-sen a jubiláris férfiút. Ad multos annos !
— Katholikus világtörténetíró halála. Az egész világot bejárta Weisz ker. János dr hirnevé, a ki ritka szép, igaz és kimerítő „Világtörténelmet" irt, mely három kiadásban jelent meg és 22 kötetre szaporodott fel három évtized alatt. Ez a nagy történettudós nincs többé, márcz.
9-én meghalt Gréczben, végelgyengülésben. Született 1820. jul. 17-én parasztszülőktől. Atyja korán elhalt s a fiú egészen saját erejére volt utalva. Kitűnő tanuló volt.
Egyetemet végzett Freiburgban, Tubingában, Heidelberg-ben, MünchenHeidelberg-ben, mindenütt bőven és szorgalmasan hallgatva a filozófiai szakok mellett theologiát s a többi közt hallgatta Hugót, Hirschert, Wetzert, Staudenmayert Freiburgban, Heteiét, Kuhnt Tubingában, Döllingert, Görrest Münchenben. Ez az alapos theologiai tanulmány tette őt katholikus világtörténetiróvá.
f Gyászhir. A szombathelyi egyházmegye egyik jeles papját vesztette el Major János kőszegi apát,
f Gyászhir. A szombathelyi egyházmegye egyik jeles papját vesztette el Major János kőszegi apát,