— Paszlavszky Sándortól. — (Folytatás.)
A család jelentőségét megalapító Rákóczi Zsigmond 1544. esztendőben született, ifjúkorát Perényi Gábor kör-nyezetébon töltötte, majd Eger és Szendrő várában szol-gált a hazának, s 1587-ben egri főkapitánynyá neveztetett.
1593-ban a bárók rendjébe jut, majd Borsod-vármegye főispánjává lett. Bocskaihoz csatlakozván, ez 1605-ben kormányát bizta rá, a mely hivatalát oly szerencsés ta-pintattal töltötte be, hogy Bocskai István halála u t á r , noha nem is remélte, az erdélyi nagy rendek erdélyi fejedelemnek választották ; a fejedelmi székben azonban egészen egy évig sem ült, — tán h a j ' o t t korára való tekintettel, vagy politikai okokból, mint már emiitettük is, — lemondott.
Lemondásának évében halt meg 64 éves korában.
Fiai közül, a kik atyjoknak azt a remekművű drága síremléket állították, I. György fejedelem l e t t ; III. Zsig-mond 26 éves korában meghalt; Pál, ki, n íg atyja és testvérei protestánsok voltak, anyja által a lcath. hitben neveltetett, 1626-ban országbiró lelt. (f 1636.) — Már előbb, midőn a Rákócziak az ősi tűzhely mellett éltek s nem igen keresték az alkalmat az előmenetelre, két ága volt a családnak, egy katholikus és egy protestáns s mind a két ág egyszerre kezdett előtérbe lépni. Sőt emelkedése tetőpontját is egy és ugyanazon évben érte e l : ,1607-ben lett a kath. Lajos báróvá s a reformált Zsigmond fejedelemmé." Csaknem egész ez ideig „egy táborban szolgáltak, a magyar királyéban." Hanem ekkor útaik szétváltak.
A beálló körülmény nem telte köztük lazábbá a rokoni köteléket. A hazának való szolgálat és , a családi összetartozás érzete erősebb volt bennök a politikai p á r t -állás követelményeinél." A könnyen megvesztegető mel-léktekintetek s egyéni érdekek, ha irányt adnak is itt-ott egy kis időre; de azért a Rákócziak csontig velőig ma-gyarok maradnak.
Mikor „az öreg Rákóczi Zsigmond lemondott a fejedelemségről, lett ismét azzá, a mi azelőtt is volt, a magyar király alattvalójává." — A mennyiben felső-vadászi Rákóczi Zsigmond csontjait ereklyeként őrzik Sze-rencs városában, — meg nem állhatom, m. t. díszgyülés, hogy emlékének néhány vonással még ne adózzam.
Valamint ma, úgy a régibb időben is, sietett meg-tekinteni Rákóczi síremlékét, kit sorsa Szereocsre hozott.
Abban a régi, g ót h Ízléssel épített templomban, — ott az Árpádhegy tövében, meglátogatta a hálás Rákóczi-fiúk által ásatott és műemlékkel ellátott sirhelyet Kassai József szerencsi plébános is 1797-ben és 1805-ben. Ott látta Rákóczi Zsigmond- és feleségének Gerendi Annának csont-jait, melyek koporsó nélkül a föld porában nyugodtak.
Koponyája mindkettőnek ép volt. Meg lehetett azokat különböztetni egymástól. A Rákóczi koponyájában még akkor nyolcz fog volt látható. A sír felett volt „a márvány-ból épült alkotmány." Ennek irányában a templom boltján vala elhelyezve egy zászlónyél, melynek lobogója „török
15*
damaszk selyemszövetből" volt; elrongyollott darabjai annak régi értékéről b=széltek, némán, — mint a honfi szeme előtt komolyan álló mauzeleum alatt pihenő hősi alak ez elmúlt idők zivatarairól. Az emlék már megron-gált állapotában pedig a mulandóság hangján szólt a belépőhöz.
Mi történt a templom komoly boltivei alatt álló sír-emlék művészi alkotásával? 1644-ben a császári németek 1. Rákóczi György ellen viselt hadjáratuk alkalmával neki mentek atyja sírjának s feldúlták azt. „Azért most ezen
alkotványnak pártázatja nincsen meg ; hanem feketére festett fával van kipótolva." Az emlék nyugati oldalán Rákóczi Zsigmond képe volt, keleti oldalán, pedig a feleségeé, mely képnek a márványon faragatlan kerekhelye most is megvan ; „ez is oda lett." A templomban itt-ott már-ványdarabok fetrengtek, aranybetűs feliratokkal. A kő-mivesek az összerakásnál sok darabot be nem illesztettek, igy volt egy darab, a keleti oldalhoz tartozó márvány.
Metszete : „Annae," — ehez tartozott „Gerendi consorti olim" : egykor hitvestársának, Gerendi Annának, — ez a magyar forditása.
Szebbnél szebb latin fölirások a szent Írásból, min-denütt. Igy, egy heverő daiabon Jób e szavai voltak vésve: „Et in carne mea videbo Deum Salvatorem meum" : Es testemben meg fogom látni az én Üdvözitő Istenemet.
— A dúlás után helyreállított szép emlék feliratainak részletes ismertetése különben nagyobb munkába vehető csak fel. Megérdemli minden sora a magyar ember figyel-mét. Majd a szerencsi r. k. egyház részletes történetében fogok mindent felvenni, a mely könyvnek különös
fel-adata lesz azon könyörületes adakozók feltüntetése is, akik templomunk építését és u j iskolánk alapítását elősegiték s így az igazi szegénység gondjait enyhítették.
A síremlék tetején vannak a metszett czimerek.
A felírás latin, előadva az ott nyugvónak teljes czimét.
A sir ajtaja felett főtől, a nyugoti oldalon ez olvasható :
„In Te Domine speravi, non confundar in aeternum" : Te benned biztam, Uram, meg nem szégyenülök örökké. A déli oldalon a következő magyar vers őrzi Rákóczi Zsigmond emlékét; az akkori helyes irás szerint szóról-szóra :
rItt fekszik, Bakócy Sigmond Az Jámbor felőle jót mond.
Magyar Országnak támasza.
Vala Czyászárunk Tanáchya.
Szendreö czudálta ereiét.
JEgher Kariát nagy elméiét.
Erdély szerette oltalmát.
Az Teöreök félte hatalmát.
My Honnyvnkban lakó népek Ohaytyvk mint igaz hivek.
Azért Szendrő, Magiar, Eger, Császár, Erdély 's minden ember Sirassad édes Atyádot
Megh holt Bakócy Zsigmondot."
Itt áll Szerencsen mai nap is a Rákóczi hamvait őrző templom, mely sokkal öregebb Rákóczi Zsigmondnál, a mennyiben a X I I I . század elején épült. Körülbelül 1220-ban, ha nem előbb.
Már 1321-ben nevezetes plébánia volt Szerencsen;
lelkésze kinevezett egri kanonok és alesperes a szerencsi
járásban, kit törvényes tanúnak küldött ki a káptalan, Zombori Andrással, a király emberével, Arbona-Zsadány ügyében.
Hogy a tekintélyes helynek iskolája is volt, a sze-pesi káptalan nagyhirü levéltárában lelt adat világosan bizonyítja. Ugyanis Péterváradi Balázs szepesi és jászói prépost 1553-ban megengedi, hogy a szepesi káptalan egy tagja, Monoszlai Péter, ki a szerencsi apátságot bírta, Mohácsy Boldizsár nevü hű emberének jutalmul Szeren-csen házhelyet adhasson a plébánia és iskola között. Annak a háznak pedig keletről a plébános háza, nyugatról meg maga az iskola volt szomszédja.
(Folytatjuk.)
EGYHÁZI TUDÓSÍTÁSOK.
Erdélyi egyházmegye. Főpásztori tanítás a hívek-hez a nagyböjti idő üdvös használatáról. — (Vége.)
Ti pedig, Krisztusban kedves Papjaim és Testvéreim, világosítsátok fel híveiteket a mondottak nyomán.
A böjti idő a buzgó lelkipásztorra nézve az aratás várva várt ideje. Hajlandóbb levén ez időben mindenki a jó szóra, a jó pásztor fel is használja az alkalmat és
„hirdeti az igét s rajta van alkalmasan és alkalmatlanul, int, kér, dorgál teljes türelemmel és tudománynyal* (2.
Tim. 4. 2.) és örömmel ajánlgatja és sürgeti mindazon eszközöket, melyeket az Egyház ezen időben üdvöseknek t a r t és abban tartja boldogságát és fáradozásainak bő jutalmát, ha mindnyájan mint ártatlanok, mint szentek távoznak az Űr asztalától a húsvéti bárány vétele után
„Parare Deo plebem perfectamu. (Luk. 1. 17.)
Reánk nézve a böjt parancsa még sürgősebb, már a jó példa miatt is; de ösoaervén egyszersmind hivatásunk veszélyes oldalait, nagyon kell meggyőződve lennünk az Ur szavairól: hogy eine veszélyes gonosz szellemek „ki nem mehetnek (és távol nem tarthatók), hacsak nem imád-ság és bőjtölés által*. (Márk. 9. 27.)
Az Istenembert a Szentlélek vezette a pusztába és azután mintegy előkészítvén őt a magányban, vezette az emberek közé a lelkek megszentelésére. Minket is sürget önmegszentesülésre a lelki magányban, Istennel való bizalmas társalgásban, mert természetes dolog, hogy előbb magunk legyünk kiművelve a lelki életben, mielőtt máso-kat művelnénk abban. Hallgassunk ezen befelé hivó súgal-latokra, mert a benső életből ered minden érdem, minden áldás, minden kitartás külső tevékenységünkben.
Az Istenember imával és böjttel készül nagy munká-jára. A lelkek megmentéséről van szó, de isteni nézete szerint csak ilyen áron vásárolhatók meg azok A kiket később megmentett, azokat már a pusztában imádkozta és böjtölte ki Istentöl. Az ördög országának szétrombolásá-ról is van szó. Azt az erőset, ki a világot tulajdonának tartotta (Luk. 4. 1.) le kellett győzni, mielőtt kiengedné prédáját. Valóban a gonosz lélek már a hármas kisértet alkalmával tapasztalhatta, hogy van már itt egy rátánál erősebb. Ugyanez áll miránk nézve is. A lelkeket csak saját áldozataink árán lehet megvásárolni és nekünk is erősebbeknek kell lennünk a gonosz telkeknél. Elérhetjük azt imádság, vezeklés, jelesen pedig bőjtölés által. Minket
117 RELIGIO.
is ilyen áldozatok árán mentett meg az Istenfia — vi-szontszeretetből vásároljuk meg mi ezen áron testvéreink lelkeit. Ne győzzön fölöttünk a gonosz lélek, győzzön Jézus Krisztus !
Ki nem akarna egyszer teli kévékkel megjelenni a Főpap Ítélőszéke előtt? Ki nem akarna diadallal beszá-molni a nyert talentumokról? De „bizony bizony mondom nektek, hacsak a földbe esett gabona meg nem hal, egyedül marad, ha pedig meghal, sok termést hoz. A ki életét (kényelmét) szereti, elveszti azt; ki életét gyűlöli (nem kiméli) a világon, az örökkévalóságra megtartja azt."
(Ján. 2. 2 4 )
Miért is a nagyböjtben „zengjetek harsonával Sion-ban. Szenteljetek böjtöt, hivjátok Ö9sze a sokaságot. A tornácz és az oltár között sírjanak a papok, az Ur szolgái és mondják : Engedj Uram, engedj a te népednek és ne add örökségedet gyalázatra" (Joel. 2. 15 )
Imádkozzatok érettem, hogy sikerüljön mielőbb meg-kezdhetni bérmaútamat.
Békesség nektek és szeretet a hittel az Atya Isten-től és az Úr Jézus Krisztustól. Amen.
Kelt Károlyfehérvárt, 1899. Gyertyaszentelő Bol-dogasszoy ünnepén.
Gustavus Carolus m. p.
episcopus.
Győr. A győregyházmegyei kath. tanitó-egyesületek szö-vetsége alakulóban. —
November hó 24-én volt, hogy az egyházmegye minden részéből összejöttek Győrött a kath. tanitó-egye-sületek küldöttei, s kimondották, hogy szervezik az egy-házmegyei kath. tanító-egyesületek szövetségét.
Ugyanakkor az alapszabályok kidolgozására és elő-zetes megvitatására bizottságot választottak.
Ez a bizottság megfelelt föladatának. Hétfőn tar-totta ülését Sopronban a kath. iskola tanácskozó-ter-mében.
Az ülés egyedüli tárgya az alapszabály-tervezet meg-vitatása volt, melyet egy háromtagú bizottság dolgozott ki.
A meghivásra 12 bizottsági tag jelent meg. Neve-zetesen : Róhn Nándor és Tormássy János Sopronból Kiss József iváni főtanitó a csepregi esperes kerület Hackl József ruszti főtanitó a kismartonvidéki egyesület részéről.
Mersich István a locsmándi ker. részéről. Kobsis István a széplaki, Füzy István a kapuvári ker. részéről, Lomositz N. védenyi főtanitó, dr Karácson Imre képezdei igazgató,
TJjlaky Géza és Üveges Kálmán Győrből.
Megjelentek a gyűlés folyamán Póda Endre soproni apát-plebános és Szabó Károly kir. tanfelügyelő is, kiknek érdeklődését és megjelenését lelkesedéssel fogadták a gyű-lésező tanítók.
A gyűlés dr Karácson Imre elnöklése alatt két óra folyásig tartott s pontról-pontra megvitatták az alapsza-bályokat s azokat néhány lényegtelen módosítással elfo-gadták.
Egyúttal megbízták az alapszabályokat kidolgozó bizottságot, melynek tagjai dr Karácson Imre, Újlaki Géza és Öveges Kálmán, hogy az elfogadott alapszabály-tervezetet kinyomtatva az egyes egyesületek elnökeinek
megküldjék, hogy az egyesületek azokat üléseiken letár-gyalhassák. Fölhatalmazták e bizottságot, hogy annak idején az alakuló-közgyűlést összehívják.
Kimondották, hogy a költségek fedezéséhez minden egyesület 5 frttal járul.
E végrehajtó-bízottság elnökéül dr Karácson Imrét, jegyzőjéül Ujlakg Gézát, pénztárosul Öveges Kálmánt, választották meg.
Gyűlés után a Pannónia szállodában a fehér asztal-hoz ült a 14 tagból álló társaság.
Természetes, hogy még itt is a szervezendő szövet-ségről folyt leginkább a beszéd.
Felköszöntőkben sem volt hiány. Különösen Póda Endre apát-plebános és Szabó Károly tanfelügyelő voltak leginkább az ováczió tárgyai, az ügy iránt való meleg
érdeklődésükért.
* *
A gyűlésen megnyilatkozó lelkesedés és érdeklődés a legjobb kilátásokkal biztat a szövetség megalakulása iránt.
Kívánatos is. Sok-sok teendő vár a szövetségre. Sok és nehéz teendők. Szükséges a tömörülés, az összetartás.
Az egyházmegyei tanítók régi vágya teljesedik a szövetség létrejöttével.
Adja Isten, minél előbb teljesüljön ez óhajtás.
Szatmár. Visszatekintés egy püspöki élet tiz évére. — (Folytatás.)
4. A hivek számának növekedésével egyes helyeken szüksége mutatkozott annak, hogy a hivek lelki gondo-zásban ne a távolfekvő anyaegyház lelkésze, hanem saját különálló lelkészük által részesüljenek, A fejletteb népe-sedési állapotok e követelményhez képest két saját hatáskörű lelkészség állíttatott fel, az egyik a Kővárvidék középpontjában, Nagy-Somkuton, mely azelőtt az erdélyi egyházmegyéhez tartozott, a másik Ungmegyében Csapon, mely előbb Kis-Ráthnak volt fiókegyháza.
Már folyamatban vannak a tárgyalások arra nézve, hogy az Avasvidéken elszórtan élő lat. szert, hivők ré-szére különálló lelkészet szerveztessék.
Úgyszintén a mindinkább érezhető szükség hozta felszínre azt a tervet, hogy Munkácstól több fiókegyház elszakittatván, néhány önnálló lelkészség alapíttassák.
A Hosszúmezői (Sziget fiók egyháza) lelkészség ügyét előhaladottabb stadiumba juttatta ft. Kádár Ambrus pré-postkanonok e czélra tett 1000 frtos alpitványa. Az ezen lelkészet részére vásárolt telek árának törlesztésére éven-kint jókora összeget fizetek.
Ugyanazon körülmény, mely az előbb említett alko-tásoknak, részben még terceknek keletkezésére okot szol-gáltatott, tette érezhetővé azt a szükséget is, hogy egyes kisebb arányú templomok kibővittessenek, vagy ahol ilye-nek az anyaegyházakban sem léteztek, avagy hol az anyaegyháztól távolabb eső fiók egyházi hivek leiköknek nagy szomorúságára a templomot eddig nélkülözni voltak kénytelenek, ilyenek emeltessenek.
Midőn 1888-ban a püspöki széket elfoglaltam, óhaj-tottam tudrri hány templom épitése volna okvetetlenül szük-séges az egyházmegyében. Tizenegyben lett akkor az
építendő templomok száma megállapítva. És most 10 év leforgása után hálatelt szívvel adhatok hírt arról, hogy ez idő alatt 14 templom lett részint újonnan épitve, részint tetemesen átalakítva, mint az itt következő felsorolás mutatja :
1. Királymező, Máramarosm. Német-Mokra fiókegy-báza, újtemplom épült, 1890-ben, a magas kir. kincstár költségén ; a Bold. Szűz tiszteletére szentelve.
2. Lakárt, U n g m . E ő r - D a r m a fiókegyháza, uj templom, épült 1890-ben néh. Bugyis András ungvári prépostple-bános hagyományából, a hivek hozzájárulásával s a belső felszerelést illetőleg az én segítségemmel ; a sz. Olvasó Királynéja tiszteletére szentelve.
3. Porubka, U n g m . Tiba fiókegyháza, u j templom, épült 1891-ben a hivek buzgóságából az egyházmegyei pénztár segélyével és hozzájárulásommal. A legszentebb Rózsaíüzér Királynéja tiszteletére.
4. Nagy-Dobos, Szatmárm. Puszta-Dobos fiókegy-háza, u j templom, épült a Perényi család sirbolja fölött néh. báró Perényi P é t e r költségén 1892-ben; a szent Kereszt tiszteletére.
5. Surány, Beregm. Márok-Papi fiókegyháza, uj templom, épült közadakozásból az egyházmegyei pénztár segélyével és hozzájárulásommal 1892-ben. Sz. József tiszteletére.
6. Máté-Szalka anyaszentegyház Szatmármegye uj templom, épült az egyházmegyei pénztár költségén és hozzájárulásommal 1893-ban ; Sz. József tiszteletére. A templom felszentelése alkalmával. Máté-Szalka, mely eddig helyi káplánság volt, parochia r a n g r a emeltetett.
7. Halmi anyaegyház, Ugocsam. ; a földrengés által megrongált régi templom tetemesen megnagyobbíttatott, toronynyal láttatott el az egyházmegyei pénztár költségén és hozzájárulásommal, 1895-ben; Sz. József tiszteletére.
8. Bustyaháza, Máramarosm. Visk fiókegyháza, a régi templom átalakíttatott a magas kir. kincstár költsé-gén 1895-ben. A Bold. Szűz mennybemenetelének tiszte-letére van szentelve.
9. Nagy-Somkut, anyaegyház, Szatmárm. u j tem-plom, épült Teleky Sándor gróf és a lelkész által eszkö-zölt gyűjtésből, a vallásalap, az egyházmegyei pénztár és néh. Irsik Ferencz praelatus kanonok részéről nyújtott segélylyel és hozzájárulásommal 1895-ben ; Sz. László király tiszteletének szentelve.
10. Fekésháza, Ungm. Ubrezs fiókegyháza, ú j temp-lom, épült 1896-ban a hivek adakozásából, az egyház-megyei pénztárból és a sajátomból adott segítséggel. A Szeplőtelen Fogantatás tiszteletére.
11. N á n t ü anyaegyház, Szatmárm. a régi templom kijavíttatott, tornya újból építtetett az egyházmegyei pénz-tár költségén.
12. Visk anyaegyház, Máramarosm. ú j templom, épült a magas kir. kincstár költségén a hívek tetemes hozzájárulásával és a részemről nyújtott segélylyel 1897-ben. Az építéshez szükséges telket 800 frton én vásárol-tam. A templom sz. Miklós püspök tiszteletére van meg-áldva.
13. Székó, Ungm. Jenke fiókegyháza, ú j templom,
épült a hivek búzgóságából, részben segítségemmel 1898-ban. Jézus sz. Szíve tiszteletére.
14. Mátyfalva Ugocsamegye, Fancsika fiókegyháza.
Az évekkel ezelőtt tűz által elpusztított ősrégi templom 1898-ban fedéllel láttatott el, az idén pedig egyéb részei-ben fog teljesen renováltatni.
A csecsehói (Ungm. Tiba fiókegyháza) hivek a tavaszszal fognak hozzá templomuk építéséhez. Az anya-gokat a tél folyamán beszerezték, s az építéshez engedé-lyemet kinyerték.
Kilátás van arra is, hogy a közel jövőben a mun-kácsi és felső vissói templomok építése megkezdhető lesz.
A madarászi és aknasugatagi templomok ez évben tetemes javítás alá k e r ü l n e k ; előbbinél a költségeket az egyházmegyei pénztár és a hivek, utóbbinál a magas kir.
kincstár fogja viselni.
Remélem továbbá, hogy Isten segítségével Csapon, hol, mint említém, önálló lelkészség szerveztetett,
legkö-zelebb szintén fog templom épülni.
Da miként a templomok épitése, s külső épségének fentartása szivemen feküdt, ugy azok belső csinosítására, megfelelő szerelvényekkel való ellátására is kiterjesztet-tem gondoskodásomat.
Tiz év alatt két ízben consecráltam u j oltárköveket nagy számmal, s igy a megrongált oltárkövek mindenütt ujakkal cseréltettek föl. 156 rézkelyhet szedtem be az egész egyházmegye templomaiból. Ezek ma már haszná-laton kivül vannak helyezve és ezüst, vagy más fémből készült de az előírásoknak megfelelőleg ezüst kuppáju kelyhekkel és azokhoz tartozó paténákkal lettek pótolva.
Lcllok József, egykor ez egyházmegye jeles tagja, később esztergomi kanonok, jelenleg lazarista atya tiz u j kehely költségeit fedezte.
A templomok festéséhez, tatarozásához, orgonák javításához, harangok beszerzéséhez felmerült szükség eseteiben anyagi segélyt nyújtottam.
A megviselt egyházi ruhák, fehérneműek, és más istenitiszteleti tárgyak részint az egyes templompénztárak költségén vásárolt, részint az Oltáregylettől kapott, vagy sok esetben általam ajándékozott u j felszerelvényekkel pótoltattak.
N a g y érdemei vannak, melyekről e helyütt nem hallgathatok, ugy a templomok épitése, valamint általá-ban &z egyházi építkezések körül ft. Hámon József pré-post-kanonok urnák, aki szakavatottan és körültekintő figyelemmel tevékenykedett a költségvetések felülvizsgá-lásában, felügyelt legtöbbször a munkálatok kivitelére.
Szem előtt tartván az egyházmegyei pénztár korlátolt anyagi erejét, okos takarékosságot érvényesített mindenütt, de emellett gondja volt, hogy a munkálatok alaposan és tartósságra számítva végeztessenek, nehogy ismétlődjenek a püspökségem kezdetén nem egy ízben előforduló azon jelenségek, hogy némely felépítmények röviddel keletke-zésük vagy javíttatásuk után megrongálódván ujabb áldo-zatot kívántak az egyházmegyétől.
CFolytatjuk.)
119 RELIGIO.
KATH. KÖZTEVÉKENYSÉG
és
Egyesületi Élet.
Az évenkinti lourdesi zarándoklat ügyében.
A következő tájékoztató és felvilágosító levelet vettük.
Közöljük a közügy érdekében, mely ebben az esetben igazán szentügy.
Mélyen tisztelt szerkesztő ú r !
Szabadjon kiváló tiszteletem kifejezése mellett alá-zattal kérnem, hogy 1899. aug. 21-ére tervezett lourdesi zarándoklatról b. lapjában említést tenni, annak programm-ját a lehetőséghez képest kimerítően ismertetni szíves-kedjék. *) — Annál inkább merem ezt a jóindulatot kérni, mert miként a programmból látni méltóztatik, minden más hasonló vállalkozásnál olcsóbban és évről-évre kedve-zőbb anyagi feltételek mellett hirdetem a zarándoklatot s erre használom fel évről évre tapasztalataimat és össze-köttetéseimet. — Ne vegye mélyen tisztelt szerkesztő úr
szerénytelenségnek, ba az általam rendezett zarándokla-tok jellemzésére az 1898. okt. 9. 41. sz. a. megjelent
„Journal de la grotte de Lourdes"-re hivatkozom, — bár az abban személyemre vonatkozó meg nem érdemelt meg-jegyzéseket, a franczia szerkesztő-papok velük született udvariasságának kell kijelentenem, — mégis elismerését kell látnom benne azon komoly iparkodásnak, melylyel feladatomnak megfelelni szerény tehetségemhez képest törekedtem.
Az idén azért indulnék aug. 21-én, hogy lehetővé tegyem a zarándokoknak az idei szt. istvánnapi körmeneten Budán való részvételt.
Megnyugtatására mondhatom, hogy az érseki
Megnyugtatására mondhatom, hogy az érseki