c) Legkevésbbé sem szükséges, hogy a szán- szán-dékot informáló Ítélet, tárgyilagosan igaz és

In document Religio, 1899. 1. félév (Page 95-98)

alanyilag biztos legyen.

1 0

) H a ez nem volna igaz, akkor látszólagos j ó t (bonum apparens,) vagy kétséges j ó t egyáltalán nem ó h a j t h a t n á n k el-tökélten, a mi homlokegyenest ellenkezik a

t a p a s z t a l á s s a l . (Folytatjuk.)

Néhány vonás Szerencs város és egyháza történetéből.

-— Paszlavszky Sándortól. — J e l i g e :

„Dárda, gerely, lobogó büszkén emelődtek az égre.

A fejedelmi magyar még gondosan óva körül néz, Megtelepíti hadát, és sátort üttet az ormon".

(Vörösmarty Mihály,) (Folytatás.)

Miután a magyar vezérek Mén-Marót ellen szeren-csésen hadakoztak s az egész Nyírséget a Meszes hegyekig elfoglalták, Tas, Szabolcs és Tuhutum megizenték Szerencsre Árpádnak, hogy milv szerencse kisérte őket utjokban.

Erre a szerencsi hadiszálláson áldozatot mutattak be szokásuk szerint Hadúrnak s lakmároztak hét napig, na-ponkint jól bepillantva a serleg fenekére. A Geló oláh fejedelemtől elfoglalt Erdélynek továbbá a Kőrös vizéig meghódított területeknek Árpád engedelmével harczoló vi-tézei ismét a szerencsi hadiszállást keresik fel és Arpúcl

„a maga állványa mellett" megvendégelt és megajándé-kozza őker, oly bőkezűen, oly szép tárgyakkal, mint egy-kor a Pannóniához közeledő magyarságot ajándékozták meg az idegen területek gazdag fejedelmei ; csakhogy ő hiv embereit halmozta el ajándékival, azok az idegen vezérek pedig azoknak nyújtottak ajándékot, a kiknek hős fegyvereitől tartottak. A Szálán fejedelemtől jó hírrel visszatérő Et és Bojta kunvezéreknek — ismét örömében ajandékoz Árpád Szerencsen terjedelmes jószágokat.

Nem« Szerencs nevezetességéről szól e Nagy Lajos királynők alatt azon körülmény, hogy Szerencs egész környékét: „ Szer empcsi járásnak (districtus Szerempcsien-fiis)" nevezik? Igy 1356-ban éles egyenetlenség támadt

Miklós püspök és az egri egyház kánoni papjai között a Zempléu-vármegyebeli dézsmák miatt; Nagy Lajos meg-inti a püspököt s a pert igy fejezték b e : „A szerencsi járásbeli Gulup, Csegeszege, Hernad-Nempti és Kok ura-dalmak a hozzátartozókkal egyetemben, nem külömben Fel- és Al-Gesztely ez említett kanonoktestvérek tulaj-donához tartozzék " Szerencs még ekkor csak helység volt; de 1490-ben már Szerencs város. Ez kiviláglik U j - E ő r helységnek Buttka Mihály részére történt elzálo-gosításából. 1502-ben Szerencs Abrámy Mihály apát korá-ban mint mezőváros fordul elő. 1490-ik esztendőben

el-10) S. Theol. I —II q. 8, a. 1.

költözvén az élők sorából a dicső Mátyás király, a király-ságra ezek vágytak: Hollós J á n o s ; — Miksa, Fridrik császár fia; Ulás/ló cseh király; Ferdinand nápolyi király;

Albert, Kázmér lengyel király fia. Ezen Albert, Lengyel-ország fejedelme, erősen bizott, hogy a nemzet őt fogja az országgyűlésen királylyá választani, s ,diétát hirdetett Szeremts várassába:" de a magyarok Pest alatt gyüle-keztek egybe s Ulászlót választották magyar királynak.

íme, Szerencs neve igy fordult elő uralkodóink alatt, politikai, gazdászati, hadászati ügyekben egyaránt. Pl az 1302 — 1337. évre vonatkozó pápai tizedszedők számadásai-ban : v Beneclictus de Szerenchech jaratus solvit 6 grossos : Benedek Szerencsről, a ki esküt tett, fizetett 6 garast."

Szerencs régi rendezett viszonyára vall a következő is:

Katapán egri püspök Szerencs falu tizedjét adományozza káptalanának ad supplendum mensae defectum — az élelem hiányának pótlására, mely adományt I I I . Honor pápa megerősít. Fel volt hozva a Moaaki-család említé-sénél, hogy az a gazdag család Szereücsen a benczések apátságot alapította 1393-ban; de az ujabb kutatások azt is bizonyítják, hogy Szerencsen, az egri püspöki megyé-ben, már jóval előbb létezett apátság; neve volt: Szent Péter és Sz. Pál apostolok szerencsi apátsága. Ennek az alapítója ismeretlen. Talán hosszú időre való megszűnése után, az a család csak újra alapította? Elég az hozzá, hogy okiratok a következőket nyújtják : Az egri káptalan előtt 1247-ben megjelent Muza, Watthának fia, s kijelen-tette, hogy szomszédjának, Mog szerencsi apátnak s a monostor kegyurainak, (tehát Szerencs-vidékének hatal-mas nagy urai lehettek,) mint szomszédjainak beleesyez-tével eladta Ound nevű birtokát Nagy-Oiaszi Egyednek.

(Folytatjuk.)

B u d a p e s t , febr. 10. Királyi intézkedés és utasí-tások a kongrua s általában az egyháziak jövedelmei körül. —

A Samassa József egri érsek elnöklete alatt működő központi kongrua bizottság azon óhajának adott kifejezést hogy a plébániai jövedelmek összeírására vonatkozó utasí-tások a nem-katholikus lelkészek jövedelmeinek kiegészí-tése tárgyában időközben alkotott 1898. XIV. t.-czikkel hozassanak összhangba és hogy a bizottságnak lehetővé tétessék, hogy felebbezéssel meg nem támadott bevallásokat is szükség esetén vizsgálat alá vegye. Minderre egy leg-felsőbb királyi elhatározás kieszközlése vált szükségessé, minthogy az ezen összeírásokra vonatkozó utasitásokat is ő felsége hagyta annak idején jóvá.

Wlassics Gyula vallás és közoktatásügyi minister a bizottság kívánalmainak teljes jogosultságáról meggyőződve, részletesen és behatóan indokolt felterjesztést intézett ez ügyben ő felségéhez, mely előterjesztésnek alapján ő fel-sége megengedte, hogy a mindkét szertartású katholikus lelkészek é* segédlelkészek jövedelmei összeírásának a központi kongrua-bizottság által foganatba veendő felül-vizsgálata alkalmával a következő kiigazítások esz-közöltessenek :

1. Az esketési stóla dijakból befolyó jövedelem az összes jövedelmi összeírásokban törlendő.

2. Haconlóképpen törlendő az anyakönyvi kivona-tokból befolyó jövedelem, valamint ezzel kapcsolatban az anyakönyvi jövedelmeknek az anyakönyvvezetési költség czimén felszácnitott 10 százaléka.

3. A lótartási átalány maximuma 125 forintról 200 forintra emelendő és ebhez képest egy lótartásra 63 f r t helyett 100 frt számitandó.

4. Káplántartás czimén 200 frt helyett 250 frt ho-zandó levonásba.

Úgyszintén megengedte, hogy a központi kongrua-bizottság az összes lelkészi és segédlelkészi jövedelmi összeirásokat felülvizsgálhassa és az 1895. évi április 16 án legfelsőbb helyen jóváhagyott szabályzat ellenére meg-állapított jövedelmi és kiadási tételeket k i i g a z i t h a s a , ille-tőleg törölhesse.

Továbbá a latin és görög szertartású katholikus ér-sekség és püspökségek, valamint a királyi adományozás alá tartozó apátságok és prépostságok jövedelmi összeirása tárgyában a vallás- és közoktatásügyi minister által 1897.

julius 12-én kibocsátott „Irányelveket" jóváhagyta és azok alapján eszközölt eljárást tudomásul vette.

Fiume, febr. 3. Felhívás testvéri adakozásra. — A fiumei sz. Benedek-rendi apáczáktól a zengi püs-pök ur által megerősített következő felhívást k a p t u k :

Saeviente immensa calamitate, qua die 19 Octobris a. curr. dilectissima nobis civitas Flumineusis funestaba-'y

i tur, nec monasterium, quod nobis humilibus Dei .ancillis praebet reseptaculum, parcitum est. Tam fera, immanjs, tam fuit irrumpens aquae violentia, omnia post se trahens ac r a p ù n ? , ut fundamenta Claustri nostri t a n t o pjr e fuerint concussa. ut seriam nobis excitaverint formitudinem circa sortéin eiusdem. Quibus stantibus claustrum praefatum accurato restaurationis labori subiaceat opus erit, ut sal-tern pro hic et nunc inhabitari possit. Pro hic et nunc — inquam — cum propter circumstantiam, quod nimis hu-militer idque totum super aquam sit aedificatum. funda-menta, repetitis vicibus, serio in sequelam sibi invicem non raro successarum inundationum terraemotumque, talia tantaque experta sint damna ac detrimenta, ut nova, quod Deus avertat! irrumpente aquarum vehementia, nil mirum sit, si aedificium totum collabi ac destrui conspiciatur, intra ruinas numerosas sipeliendo victimas.

Talibus in adiunctis difficillimis utique novum eri-gatur oportet monasterium, nova ecclesia, novaque scbola, aptiori tutiorique civitatis in loco, simulque providere oportebit, ut scholae ubicatio quo magis respondeat tech-nices bygienis exigentiis.

Nostrum ea est mens, pro devotione, qua Augustis nostris Monarchis deobligamui, ut omnes très erigendas aedas memoriae dicemus Augustorum Imperantium ; et quidem scholam publicam ac internatum perpetuae me-moriae iubilei imperialis quinquagenarii amatissimi ac sacratissimi Monarchae nostri; ecclesiam vero nomini Augusti piique Monarchae, ad aetermandam exemplarem constantiam christianamque virtutem in perferendis tam

heroice ac magnanimiter durissimis acerbissimisque

vicis-situdinibus quibus Idem cum Domo tota Imperiali ac Regia probati sunt ; monasterium denique memoriae de-functae ac piae imperatricn ac reginae martyris Elisa-bethae.

L t autem compléta splendidaque eiusmodi piorum operum series reddatur, opus est, ut ecclesia consecretur, sedes communitatis religiosae in novum monasterium trans-feratur, scholaeque initientur iam 10. septembris, ut hisce devotionis religiosae humanitatisque sensuum actibus me-moria honoretur Augustae Illius Mulieris. quae nunquam condigno recordari poterit fletu.

Ad erigendas vero très aedes praefatas, quae pii huius populi spirituali culturae, receptioni Congre^ationis M. M. Benedictinarum aeducationique ac instructioni nu-merosarum civitat'S nostrae puellarum inservient, signifi-canti opus erit pecuniae summa.

Quapropter. considerata indigentia nostra, humillime infrascrip^ae. philantropicae charitati P. T. Dominationis Yestrae innix-ie, ad Eandem nos convertere audemus, fer-vidissimas preces fundentes, ut ad consecutionem laudati triplicis finis concurere velit, devolvendo ad hoc adaequa-tain summám ; quo non solum coram hominibus merebi-tur sed thesaurum coelestem sibi augebit, itemque bene-merebitur profitendo signum devotionis erga amatissimos Monarchas nostros, Franciscum Josephum I. ac deploratam Elisabetham Reginam ac Märtyrern.

Nobilitas finis a nobis praestituti notaque philantro-pia Dominationis Vestrae sunt nobis arrha, vota nostra feiici eventu coronatum iri : quamobrem ex nunc iam ad profundissimam nostram perennemque gratitudinem omni-bus generosis oblatoriomni-bus anticipandam movemur, prote-stantes, corda nostra animo grato quamcumque elargitio-nem rite aestimatura. quae magnanimitate oblatorum ad nos sit perventura ad finem praefatum.

Dumque observamus, nos in gratitudinem ac deferen-tiam erga Benefactores nomina eorundem ad perpetuam rei memóriám in apposito libro iugiter in monasterio ser-vando lelaturas, sociosque fundatores eas nominaturas personas, quae nobilissimo huic fini 1000 florenorum sum-mam Offerent aut inter amicos talem summám colligent, aeternaturasque nomen earundem modo dein defiuiendo, honori ducimus vividissimos sensus gratitudinis antecipare, promittentes omnibus generosis benefactoribus, fore, ut sacrosanctum reputemus nostrum munus, fervidas effun-dere prtces pro felicitate eorum omnium.

Denique advertentes, oblationes vel ad Illustrissimum Dominum, Dr Antonium Maurovic, episcopum Segnien-sem, vel directe ad nostrum Conventum exmitti posse nos-met signamus

devotissimas M. M. Benedictinas Flumine, Novembris 1898.

Infrascriptae fervide commendant circularem hanc generosae Dominorum oblationi.

N-ro 1501.

Vidi! Segniae, die 23 novembris 1898.

f Antonius m. p.

E p p u s Segn. et Modrus.

(L. S )

93 RELIGIO.

Nagyvárad. A Kath. Kör lcözgyülése. — (Vége.) A fentebb vázolt ünnep és lelkesedés helyét szomorú a fájdalmas érzelmek váltották fel lelkünkben. Súlyos

•csapás érte nemzetünket, midőn felséges nagyasszonyunk Erzsébet királyné szeptember 10-én egy elvetemült or-gyilkos áldozata lőn. E hó 14-én tartott vál. ülésünkben egyh. elnökünk ő nagysága fájdalmas hangon ecsetelte a magyar nemzet mély szomorúságát, mely eltölté a hazánk minden polgárát, s melyből élénk részt kivánt kath.

körünk i*, jegyzőkönyvileg adván kifejezési bánatának.

Szept. 12-én a székesegyházban tartott requiemeu testüle-tileg vettünk részt s hő imában kértünk a Mindenhatótól örök boldogságot, üdvözülést a legnemesebb szivü királyné-nak s lelki erőt ősz királyunk ő felségére, kinek mérhet-len fájdalmát teljesen átérezzük. Novemberben, igen, Erzsébet napján körünk sikerült gyászünnepélyt rendezett a megboldogult emlékére.

Ez év szept. 21 én érte meg biboros főpásztorunk û eminencziája, kath. körünk fő védnöke püspökké szen-teltetésének 25. évi fordulóját. Választmányunk erre való megemlékezés végett a jelzett napon rendkivüli ülésre gyűlt egybe; s habár a nemzeti gyász vissza is tartott bennünket egy impozánsabb üdvözléstől, s mégis küldött-ségileg tisztelegtünk s kifejeztük forró jókivánatainkat

kegyes fővédnökünk előtt, ki apostoli terhes működése daczára, sohasem késik körünk bőkezű anyagi s erkölcsi támogatásával.

Az egyleti tagok szórakoztatása, mint az előző évek-ben is, — fnfeladatát képezte az igazg. választmánynak, illetve az illetékes bizottságoknak. A kör az elmúlt évben egy téîi s egy nyári tánczmulatságot, két felolvasó ünne-'5

pélyt, s egy nagyon szép hangversenyt rendezett, mely utóbbi, — elmondhatjuk, — koronája volt kath. körünk nyilvános aktusainak. Beleznay Antal s dr Szemethy Géza urak kezdeményezésére indult meg a mozgalom, hogy Haydn egyik remek oratoriumát a nagyböjt folyamán előadjuk vonós-, s vegyes énekkarral. Az érdeklődés oly nagy volt már előre is városunkban az esemény számban menó előadás iránt, hogy a hangverseny megtarthatása végett a helybelyi prem. r. főgymnasium dísztermét kér-tük és kaptuk meg. A várakozást csak fölülmulta a szép siker, melynek előmozdításában nem csekély rész jutott azon előkelő hölgyeknek, kik kath. körünk iránt folyton tapasztalható meleg érdeklődéssel adóznak, nem különben zenekedvelő tagjainknak, kik fáradhatlan buzgalommal vesznek részt körünk minden matinéján, kitűnően szer-vezett dalárdájukkal. ' r <

Ugyanez évben indította meg a mozgalmat dr Vucs-kics Gyula ur, tagtársunk, a kath. legényegylet megalakí-tása czéljából s nemes törekvését már az ősszel siker koronázta. A kath. legényegylet megalakult s áldásos missióját már nemsokára meg is fogja kezdeni. Mind-nyájunkat áthat az egylet szükségességének érzete, bennün-ket a kath. kör tagjait többszörösen kell, hogy érdekeljen az iparos ifjak vallás-erkölcsi, szellemi nevelése s az érzet impressziója folytán egyhangú lelkesedéssel mondta ki a választmány decz. 7-én tartott ülésében,- hogy a kath.

legényegyletet mindig a legszélesebb körű erkölcsi támo-gatásban fogja részesíteni. Legfőbb óhajunkat képezi,

hogy az egylet felvirágozzék ; kath. körünk iparos tagjai rendkívül előre vihetik a legényegylet érdekeit azáltal, ha az iparos ifjúságot belépésre ösztönzik Az ifjabb szellemi képzésére, nevelésére pedig a kör többi tagjai folyhatnak be jótékonyan szakelőadások, felolvasások tar-tásával.

Az előző évekhez hasonló gondolattal igyekeztünk a kör könyvtárát gyarapítani. Egyleti könyvtárnokunk buzgó s fáradságteljes működésének köszönhetjük, hogy könyv-tárunk pedáns rendszeretettel az érdeklődő tagok rendel-kezésére áll folyton. Ismét ki kell emelnünk egyesek bő-kezű adományát, melyíyel a gyarapításhoz hozzájárultak.

Biboros fővédnökünk ő emenencziája, a nváradi 1. sz.

káptalan, ftdő tagjai nagyobb összegekkel járultak könyv-tárunk gazdagításához. 1897. év végén könyvkönyv-tárunk 1716 kötetből állott, 2884 frt 64 kr értékben, a mult évben a kötetek száma 127-tel szaporodott 295 frt 80 kr érték-ben ; jelenleg tehát 1843 kötetből áll könyvtárunk 3180 frt 44 kr értékben.

Egyletünk fejlődésére vonatkozólag örömmel kon-statálhatjuk, hogy a tagok száma az elmúlt évben is tetemesen szaporodott. A már meglevő 10 alapító taghoz ngos és ftdő Fetser Antal kanonok ur sorakozott 100 forinttal, mely összeg az alapítványi tőkékkel együtt kezeltetik gyümölcsözőleg. Rendes tag volt 1897. év végén 300, uj tag beiratkozott 1898-ban 30, s igy a tagok száma a mult év végén 330 volt.

A könyvtár czéljaira tett s fentebb emiitett ado-mányókon kívül körünk jóakaró pártfogói s különösen egyházi elnökünk ő nga tetemes összegekkel támogatták az egyletet, melyek folytán vagyoni mérlegünket képesek voltunk egyensúlyban megtartani, folyó évi költségvetésün-ket is biztos alapra fektetvén.

Választmányunk az alapszabályok 17. §-ához képest minden hónapban, — a nyári hónapok kivételével, meg-tartotta rendes üléseit, számszerint 10-et ; rendkivüli gyű-lésünk 4 volt. Az egylet pénztárnoka [páratlan buzgalom s ügyszeretettel vitte körünk fináncziáhs ügyeit, s a vá-lasztmány által kiküldött bizottság élén összeállította a kör vagyoni leltárát.

£

Ezekben teijesztettük elő rövid vonásokkal kath.

körünk mult évi életét. Tevékenységünkkel iparkodtunk a kath. öntudat és érzelem fejlesztését ugy önmagunkban, mint másokban fokozni ; s ha a várt eredményt nem is tudjuk az óhajtott mérvben felmntatni, tekintve, tisztelt közgyü'és, véges emberi gyöngeségünket inkább, mint ügyszeretetünk s buzgóságunk hiányát. Adja a Minden-ható, hogy a következő évi működésünkben a ker. erények fejlesztése által Isten dicsőségére minél nagyobb munkát végezhessünk.

A számadások vizsgálatáról szóló jelentést és a költ-ségvetést beterjesztve, tisztelettel maradunk

Nagyváradon, 1899. január 25. tartott választmányi ülésből

a tisztelt közgyűlésnek

alázatos szolgái az igazgató-választmány.

In document Religio, 1899. 1. félév (Page 95-98)

Related documents