Erdélyi egyházmegye. Főpásztori tanitás a hívek-hez a nagyböjti idő üdvös használatáról. — (Folytatás.)
A böjtöt nem csak saját józan eszünk sugallja, de az irás szava szerint isteni parancs is és Jézus Krisztus, ki nagyon jól tudja mi jó, mi ártalmas nekünk végczélunk
elérésében, szavával és példájával sürgeti a testnek meg-fékezését.
Az anyaszentegyház azért csakis az időt és módot határozza meg, mely szerint különösen kell gyakorolnunk ezen isteni parancsot. Teszi pedig ezt azért, hogy alkal-mat adjon vezeklésre bűneinkért, alkalalkal-mat adjon még azoknak is, kik külömben erre nem is gondolnának ; alkal-mat nyújt, hogy kibékítsük az I s t e n t ; hogy erőt nyer-jünk a számtalan kísértéssel szemben, hogy megszelídítsük testünk vad kívánságait, hogy emeljük lelkünket az ég felé ; hogy előkészüljünk a feltámadás kegyelmeinek el-nyeresére.
Ismeritek ti ezen előirt böjtöket — kihirdettetnek azok annak idején a szószékről, és jelezve vannak min-den keresztény kalendáriumban is.
3Iindezeken a napokon a keresztény ember halálos bűn terhe alatt köteles a böjtöt úgy megtartani, a hogy az rendelve van, mert az Egyháznak joga Krisztus nevé-ben sürgetni azon eszközök használatát, melyek mennyei czélunk elerésére szükségesek és ki ezen rendeleteket követni makacsul vonakodik, maga magát zárja ki Egyházának kebeléből.
Ne mondja senki, hogy a jámbor erkölcsös élet egyedül teszi kedvessé az embert Isten előtt és hogy elég templomba járni, imádkozni, alamizsnát adni és az igaz-ságosság törvényeit követni mindenben, tehát a bojt fölösleges. — De tudjátok meg kedveseim, hogy az Apos-tol szava szerint az „?a az egész törvényt megtartja, de egyben vétkezik, mindenikben vétkes lett11. (Jak. 2. 10.) Arra, hogy valaki meghaljon, nem szükséges, hogy minden-féle betegsége legyen, elég egy is ; de, hogy egészséges legyen, nem szabad egy bajának sem lennie. — Igaz, hogy a jámbor élet egyedül tesz minket kedvessé Isten előtt, de lehetünk-e jámborok önmegtagadás nélkül? „A ki utánam akar jönni, tagadja meg önmagátmondja az Ú r ; már pedig a kiben nincsen elegendő erő, hogy magá-tól megvonja az Egyház által eltiltott ételeknek haszná-latát, miképen várhatnók attól, hogy elegendő erővel birjon a vad szenvedélyek megfékezésére ? Ki kevesebbek-ben és könnyebbekkevesebbek-ben nem hallgat Isten szavára, nagyob-bakban, súlyosabbakban még kevésbé fog arra hallgatni.
Azt se mondja senki, hogy a szegény úgy is böjtöl, nem lévén fölöslege, melyet mérték fölött használhatna.
— A szegényektől nem kivánja az Egyház, hogy ama kévéstől is megfosszák magukat, hanem, hogy szegény-ségüket Istennek felajánlják, Isten rendelésein gyermeki alázattal megnyugodjanak, indulataikat megzabolázzák és a bűntől annál nagyobb gonddal őrizkedjenek, mert ez a böjtnek főczélja: a kifogástalan erkölcsi élet. — Ezen értelemben mondja szent, Ágoston: ez az Ur akaratja, hogy midőn némely ételtől tartózkodunk, egyszersmind
tar-tózkodjunk a bűntől is, nehogy ami böjtjeink elvettessenek Istentől, mint a zsidók böjtjei.
Megszívlelendők aranyszájú Sz. János szavai i s : „A kinek böjtje csak abban áll, hogy nem eszik, az meg-gyalázza a böjtöt. Mutasd meg tettekben, hogy böjtölsz.
Milyen tettekben ? Ha látsz egy szegényt, könyörülj rajta ; ha találkozol ellenségeddel, békülj ki vele ; ha látod boldo-gabb szomszédodat, ne irigyeld meg őt; fékezd meg szemei-det, hogy vétkes dolgokon ne legeltessék magukat; ne csak szád böjtöljön, de szemed, füled, kezecl, lábad, egész tested is. Böjtöljenek kezeid, hogy tilos, ocsmány tárgyakhoz vagy igazságtalan jószághoz ne nyúljanak ; böjtöljenek lábaid, hogy veszedelmes helyre ne járjanak ; böjtöljenek füleid, hogy ne hallgassanak rágalmazó, becsületsértő, trágár szavakra ; böjtöljön nyelved is káromló, szitkozódó, ocsmány beszédektől tartózkodva, mert mit használna állatok húsá-ból nem enni, megrágván felebarátod becsületét ..."
Igaz ugyan Krisztusban kedveseim ! hogy a kath.
nép nem irtózik a böjttől, sőt vannak, kik az előírtnál sokkal többet is tesznek ; de félek, hogy ama bőjtölésből kevés lesz az érdem Isten előtt, mert vannak ám a böjti érdemnek is nagy ellenségei, sőt gyilkosai is.
Haszontalanná teszi böjtünket a hiú dicsvágy, mely-nek elundoritó példányát látjuk az evangeliumbeli phari-zeusban, ki oda állván az oltár elé, mondá: „Isten! hálát, adok neked, hogy nem vagyok mint egyéb emberek . . . kétszer böjtölök hetenként* . . . (Luk. 18. 22.) A bőjtről is áll az, mit az U r mondott egyéb jó cselekedeteinkről:
„bal kezed ne tudja, hogy mit cselekszik a jobb kéz„Te pedig mikor böjtölsz, kend meg fejedet és arezodat mosd
meg, hogy ne láttassál böjtölni az emberektől, hanem a te Atyádtól, ki rejtekben vagyon és Atyád, ki lát a rejtek-ben, megfizet neked" (Mát. 6. 17.)
Érdem nélküli a mi bőjtölésünk, ha nem tesszük szívesen, hanem kelletlenül, csupán azért, mert meg van parancsolva halálos bűn terhe alatt. — De kedveseim, az irás szerint „Isten a jókedvű adakozót szereti(2. Cor.
9. 7.) ; csak azt fogadja szívesen, mi szeretetből történik.
Az okosság is sugallja, ha már böjtölünk, böjtöljünk szeretetből, hogy érdemünk is legyen. Itt is „egy a szük-séges, mely el nem vétetik tőlünk" (Luk. 10. 42.) Egy az, a mi minket Isten előtt kedvesekké tesz életben és halál-ban, és ez az egy : „az Istent szeretni, imádni és egyedül neki szolgálni" (Mát. 4. 10.) és azért ne csak jó keddvel böjtöljünk, de azon czélból is, mely miatt a böjt rendelve van, hogy t. i. magunkba szállva törődjünk lelkünk örök üdvösségével, megszerezve magunknak a lelki megigazu-lást, mely egyedül képes minket Isten előtt kedvesekké tenni. Erre czéloz a hamvazás, erre az a komolyság és gyász, melyet a bojt egész idejére magára ölt az Egy-ház. Ezért szüntet meg minden lármás mulatságot, min-den menyegzői vigságot, figyelmeztetve minket, hogy mulandók a világ örömei és nincsen itt állandó maradá-sunk, hanem elkövetett bűneinkért gyászba borulva, kell keresnünk és elnyernünk az örök életet. Ezért rendeli a húseledelektől való megtartóztatást és bőjtölést v. i. egy-szeri jóllakást napjában, mert ez a vétkes indulatokat zabolázza, a lelket erkölcsösségre vezeti. Ezért szólítja most híveit a keresztút. Kálvária vagy egyes keres?tek
gyakoribb látogatására, hogy Üdvözítőnk végtelen szere-tetéről elmélkedve, üdvös bánatra induljunk. Szóval, erre czéloznak mind azon előkészületek, melyeket az Egyház tesz, hogy a húsvéti sz. gyóráshan és az Ur testében méltán részesüljünk és megtisztulva bűneinktől, Urunk feltámadási ünnepét üdvösen megülhessük.
Nagyban csökkenti böjti érdemünket a jogtalan zúgoló-dás és megb otránkozás azokon, kik felmentés folytán nem böj-tölnek. Igaz szeretett hiveim ! hogy méltán pirúlhatunk.
ha a mi bőjtjeinket egybe vetjük a régi buzgó kereszté-nyek böjtjeivel. Azok napjában csak egyszer ettek vala-mit a nap leszállta után ; megelégedtek nagyon silány ételekkel ; hústól tejféléktől, de még a jobb fajta halak-tól is tartózkodtak és szeszes italokhoz nem csak nem
nyúltak, de még a vízből is keveset élveztek, mert úgy tárták, hogy a böjt nem egyéb, mint tartózkodás ételtől és italtól. Voltak, kik csak kenyéren és vizén éltek, a nagy hét egyes napjaiban pedig semmit sem ettek.
Meg kell azonban gondolnunk, hogy nem csak a buzgalom, de az idők, körülmények, sőt még az emberek testi képessége is változott azóta. A legtöbb ember most más visszonyok között él, mint éltek régente testvéreink.
Miért is az Egyház mint jó anya, meg akarván óvni gyermekei lelkét számtalan bűntől, mely a bojt megsze-géséből eredhetne, üdvösnek találta enyhíteni a böjti rendeleteket.
De gondoljátok meg, hogy a böjtöt enyhítvén, azt el nem törölte, mert enyhített csak azok javára, kiknél a böjt megtartása nagy akadályokkal jár, — de egyúttal örömmel látja, ha azok, kik enyhítésre nem szorulnak, oly szigorúan böjtölnek, a hogy az régente történt
Ki botránkozhatik meg azon, ha az Egyház a bete-geknek, gyengélkedőknek, utasoknak, vásárosoknak, ven-déglőből étkezőknek, cselédeknek, erős munkával terhel-teknek javára felmentést ad a böjt alul, kijelentve, hogy azok húst is ehetnek a tiltott napokon, vagy többszörösen jól is lakhatnak ?
Ki botránkozhatik meg azon, ha megengedi, hogy a böjt valamennvi napján — a nagypéntek kivételével
— zsirral főzhetni, tudván azt, hogy a vajas étel sokak-nak árt, de meg hamisítatlan vaj nem igen kapható?
Ki botránkozhatik meg azon, ha ugyanazon okok-ból megengedi vasárnap, hétfőn, kedden, csütörtökön a húseledelt? Már Sz. Pál idejében is találkoztak egyes makacs és szeretetlen keresztények, kik szinte rossz szem-mel nézték azokat, kik a böjtöt kellő módon meg nem tarthatták, de az apostol azt üzené nekik: „ A z a lei eszik, a nem evőt ne utálja meg és az a ki nem eszik, az evőt ne itélje meg, mert az Ur vette fel őt . . . a ki eszik, az Úrért eszik és hálát ad az Istennek; és a ki nem eszik, az Úrért, nem eszik és hálát, ad az Istennek . . . Te pedig miért iléled meg atyádfiát? holott mindnyájan Krisztus Ítélőszéke elé fogunk állani! . . . E szerint közölünk midenki önmagáról fog számot adni Istennek . . . azért többé egymást meg ne Ítéljétek11 (Rom. 14. 3.)
En is azt üzenem nektek Szt. Pal, sőt Isten nevé-ben és mind a bőjtölőknek, mind pedig a felmentetteknek azt kötöm lelkére, hogy használjátok fel ezen kegyelem napjait és tökéletes bűnbánó szívvel folyamodjatok az
Istenhez, törődött lélekkel megutálván elkövetett bűnei-teket. újuljatok meg leli:etekben és elmétekben és öltözzetek új emberré, ki Isten szerint teremtetett igazságban és való-ságos szentségben . . . Minden keserltés és harag, boszú-ság, kiáltásés káromlás száműzessék közületek minden gonosz-sággal együtt. legyetek pedig egymáshoz kegyesek, irgalmasok, megbocsátván egymásnak, a mint Isten is Krisztusban megbocsájtott nektek(Efez. 4. 23.)
A mi pedig a bőj1; módozatát és a felmentéseket illeti, legyenek azok ugyanazon mértékben érvényesek, a mint azt egy év előtt közzé tétetni üdvösnek találtuk.*)
Végtére növekedjetek a malasztban és a mi Urunk-nak és üdvözítő Jézus Krisztusunk ismeretében. 0 neki dicsőség most és mindörökkön örökké. Amen. (Pet. II.
3. 1 8 ) (Vég. köv.) Szatmár. Visszatekintés egy püspöki élet tiz évére. —
(Folytatás.)
Mialatt a különböző á)tatoss»gi gyakorlatok és val-lásos társulatok a hitélet belsőleg hatályos kifejlesztését eszközölték, addig az isteni kegyelem sokak lelkében gyújtott világosságot, melynek fényénél megismerve szent hitünk fenséges igazságait, a kath. egyház hivő tagjai lettek számosan, kik előbb annak kötelékebe nem tartoztak.
Örömmel láttam, mint növekszik azoknak száma, kik évenkint áttérés vagy kikeresztelkedés által önkényt lépnek a kath. egyház hivei sorába.
Kétségkívül a hitélet fejlődésének hivatott munkásai az Ur szolgái, a papok. A papi hivatás amily magasztos, épp oly nehéz is a felelősség súlyánál fogva. Hosszú és lelkiismeretes munkával kell a papnak a kellő tudás meg-szerzése s a szükséges erények begyakorlása által előké-szülnie fontos hivatására. Ez előkészület a papneveldében történik. Egyházmegyém ezen legelőkelőbb intézetét foly-ton éber figyelemmel kisértf-m és őrködő gondjaimban részesítettem, jól tudva, hogy a papnevelde ápolja a jövő reményét, amely akként válik valóvá az életben, amint többé vagy kevésbé czélirányos volt a nevelés.
Nyugodtan elmondhatom, hogy e tiz év alatt semmi sem lett elmulasztva arra nézve, hogy az Ur szolgálatára készülő ifju leviták a legtisztább egyházias szellemben neveltessenek, s a szükséges tudományokban kellő
kikép-*) 1. A negyvennapi bojt alatt Szerdán, Pénteken és Szom-baton tartózkodjék mindenki a huseledelektöl, a hét többi napjain szabad hnst enni délben is, estve is ; az engedményes napokon végez-zen kiki 1 Miatyánkat, 1 Üdvözletet mindeu étkezés után és pó-tolja a szigorúbb bőjtölést alamizsnával, tehetsége szerint.
2, Mindennap, az egy Nagypénteket kivéve, szabad zsirral is főzni.
8. Ez a kiváltság tart nagyhét Szerdájáig kizárólag,
4. Hust ehetnek böjti napon mindazok, akik oly szegényel-, hogy azzal kell táplálkozniok. a mivel épen lehet; utazók, akár gyalog, akár kocsin akár vonaton utazzanak ; vendéglőből vagy ide-gen konyhából étkezők : korcsmárosok családostul és cselédekkel együtt ; mindkét nembeli cselédek, kik más vallású családoknál szolgálnak ; betegek vagy gyöngélkedök orvosuk rendeletére.
5. Aki fontos okokból ezeknél is nagyobb engedményeket kiván, forduljon lelki atyjához tanácse'rt vagy nyújtsa be hozzám indokolt kérelmét (V. ö. 1898. III. köri. 22. I.)
111 RELIGIO.
zést nyerjenek. Mondanom sem kell, hogy az ezen való fáradozásban az intézeti előljáró és tanár uraknak van legnagyobb részük, kik teljes tudatában feladatuk fontos-ságának egészen kívánságom és vágyaim szerint egyházi ugy mint kifogástalan hazafias szellemben végzik az ok-tatás és nevelés nehéz munkáját.
Különös súlyt fektettem a szemináriumi oktatásban arra, hogy ifjaink kellő készültséget sajátítsanak el az ige hirdetésében. Ezért a szokásos próbaprédikácziók tar-tását élénk érdeklődéssel kisértem és örömmel tapasztal-tam évről-évre a haladást ugy a prédikácziók szerkesztése, mint előadási módja tekintetében, amely szép eredmény méltán kelthet biztató reményeket a jövendő igehirdetők-nek sikeres működése iránt.
Az élet bajaival való küzde' «, az anyagiak meg-szerzésére irányuló szorgoskodás egyik fő akadálya lévén a mennyeiek keresésének s a lelkipásztori hivatás sikeres betöltésének, hogy anyagi gondoktól lehetőleg menten folytathassák a t. lelkész urak hivatásbeli munkálkodásukat, elégtelen jövedelmeik feljavitásához évenkint meghatározott
összegekkel járultam a f-ajátomból. Ezen fizetésjavitás czimén adott évi járulékokra a lefolyt tiz év alatt összesen 53800 f'rtot fizettem, melyből 38300 frt jutott a lelkészek-nek, 15500 f r t pedig a segédlelkészeknek.
3. Méltó és üdvösséges gondoskodás az, melynek a templomok disze és ékessége a tárgya. A püspöki hiva-talnak pedig e gondoskodás éppen jelentős részét képezi.
Ennek tudatában a székesegyházat, mint sponsámat, jegyesemet különös kegyelettel őriztem, azt ékesíteni, díszíteni, épségét és tisztaságát szerető gondviseléssel fentartani egyik legkedvesebb kötelességemnek tartottam.
Néhány évvel ezelőtt annak külső falai, s a krypta ho-zattak rendbe, az elmúlt év folyamán pedig a fedélszer-kezet teljesen megujíttatott, s a kupola és az egész tető-zet vörös réz fedéllel láttatott el. Ezen munkák kivitelé-ben, a szükséges költségek előteremtésében a főtisztelendő Káptalan szives segédkezését hálásan tapasztaltam, amiért ozuttal is atyai elismeiésemet es köszönetemet nyilvá-nítom.
Úgyszintén különféle alkalom kínálkozott arra, hogy a főtemplom belső díszének emelésére is szívesen hozzam meg a szükségparancsolta áldozatot, az egyházi felszerel-venyeknek részben kijavíttatása, részben ujakkal való pótlása által. így, hogy egyebet ne említsek, a régi Hám-féle baldachinum helyeit újat készíttettem, a főoltárt és az egész szentélyt beborító díszes ú j szőnyeget, a külső sekrestyébe számos új miseruhát, misekönyveket vásárol-tam, különféle fehérneműeket szereztem be, a kelyheket megaranyoztattam, a régi Hám féle monstrancziát és a tőle maradt istenitiszteleti ezüst tárgyakat részint
kijavít-tattam részint megaranyozkijavít-tattam.
De ezzel nem érem be; ha az isteni Gondviselés életemnek kedvez, szándékom a templom egész belsejét renováltatni, festését megújntatni, új főoltárt felállítani, hogy elmondhassam a zsoltárossal : Dilexi decorem
do-mus Dei. -(Folytatjuk.)
H I V A T A L O S .
Vallás- és közoktatáslgyi magyar ministerem elő-terjesztésére a kánonilag megüresedett rimaszombati plé-bánia javadalmát és a vele egybekapcsolt és Szent-Antal-ról nevezett oltárnokságot Szemán Endre putnoki espe-res-plebánosnak adományozom. Kelt Bécsben, 1899. évi február hó 1-én. F E R E N C Z J Ó Z S E F , s. k. Dr Wlassics Gyula, s. k.
Vallás- és közoktatásügyi magyar ministerem elő-terjesztésére dr Halmos Ignácz nagyszombati kanonok és városi plébánosnak a tünyei czimzetes apátságot adomá-nyozom. Kelt Bécsben, 1899. évi február hó 3-án.
F E R E N C Z J Ó Z S E F , s. k. Dr Wíassies Gyula, s. k .
V E G Y E S E K .
— A német birodalom egyházi statisztikája. Van 11,112 plébánia, a hol 18,348 világi, 936 szerzetes pap végzi a lelkipásztori kötelességeket. A katholikusok száma 18 660.000. A szerzetesek összes száma 2332. kik közt 806 pater, a többi novitius, laicus testvér stb. Ferencz-rendi 818, kapuezinus 515, sz. Bened. r. 432, trappista 154, karmelita 113, augustinianus 81, dömés 70, karthauzi 65, rrfdemptorista 58, ciszterczi 26, iskolástestvér van 17 házban 189 taggal, irgalmasok 11 áldozópap és 613 rend-tag. A férfi kongregácziók tagjainak száma 1192. Ezen belül van 7 misszió-telep 74 atyával, 592 szerzetessel.
206 telepen tehát összesen 4116 német szerzetes működik.
A női szerzetesek száma 32,731, kik közöl betegápolással 14 congregatió foglalkozik 18,598 taggal. Iskolás nővér 17 congregatióban van 8729, kik 550 házban működnek.
Az orsolyáknak van 19 telepük 857 taggal, a szaleziá-néknak 8 intézetük 628 rendtaggal, az angolkisasszonyok-nak 81 intézetük 1981 rendtaggal. Betegápolással és iskolavezetéssel vegyest 218 intézet foglalkozik 2805 taggal. Más czélokkal foglalkozik 81 intézet 2097 rend-taggal. A férfi- és nő-szerzetesek száma a német biroda-lom területén 36847.
— Az apostoli s z e n t s z é k a herczegprimási aulát kitüntette. Kohl Medárd drt, ő emja fáradhatatlan tikárát a pápai udvar praelatusává és protonotariussa ad instar particispantium nevezte ki. A király lo?ag-rendet adott az érdemes férfiúnak hűségeért ; a pápa egyházi érdemeit jutalmazza. Ad multos annos!
— Nagyböjti egyházi z e n e a Mátyás-templom-ban. A budavári Mátyás-templomban tartandó böjti isten-tiszteletek alkalmával, február má odik felében a követ-kező zeneműveket adják elő: Február 17-én, pénteken délután öt órakor, az első nagyböjti predikáczió előtt.
Bogisich Mihály egvik régi magyar egyházi énekét, énekli Vavrinecz Mórné. Február 19 én, az első böjti vasárnapon délelőtt 10 órakor, a nagymise alatt Palestrina „Lauda Sión" miséjét, továbbá Pitoni és Croce egy-egy betétjét adja elő az egyházi zenekar. Február 24 én, pénteken délután öt órakor, a második nagyböjti predikáczió előtt Bogisich Mihály egy régi magyar egyházi énekét, énekli Farkas Edith. Február 26-án délelőtt 10 órakor a nagy-mise alatt Perosi Lorenzo „Missa Patriarchal^" czimű miséjét, továbbá Bogisirh Mihály átiratában „Óh szent-séges keresztfája" és „Oh Jézus" kezdetű régi egyházi énekeket adja elő az egyházi zenekar.
— Györ-egyházmegyei katholikus tanitó-egyesü-letek s z ö v e t s é g e . Mult ev november 24-én h győri egy-házmegye minden részéből összejöttek Győrött a katho-likus tanítóegyesületek kiküldöttei, hogy megalakítsák az egyházmegyei katholikus tanitó-egyesületek szövetségét.
Bizottságot választottak az alapszabályok kidolgozására es előzeUs megvitatására. A bizottság mult hétfőn tar-totta meg ülését Sopronban, amely néhány lényegtelen
módosítással elfogadta az alapszabály tervezetet. Miután a bizottság elhatározta, hogy az alakuló közgyűlést legköze-lebb összehívja az ülés véget ért. Délben díszlakoma volt.
— A Budai Katholikus Legényegyesületben a bőiti idő egvps vasárnapjain böjti előadásokat rendez, melyek mindig félhatkor kezdődnek. Az előadásokat a
fő-^ város fiatalabb lelkészei tartják, még pedig az elsőt e hó n Ez alkalommal Milakovszky István tart előadást Bűnbánati fegyelem a középkorban czimmel. Igen érdekes-nek ígérkezik P. Soós István karmelita atya előadása arról, hogy hogyan épül a fővárosban egy templom.
Szerkesztőségi telefon.
R. M. A magyar katholikus tudomány-egyetem eszméjének és terve'nek fölmerülte alkalmából szükségesnek látja ön, hogy a
„tudomány-egyetem" eszméje tisztáztassék. Engedjen meg, a dolog nem úgy áll. Ez az eszme mindig tiszta volt ; most is az. Mi volt a studium generale s mi az universitas magistrorum et stúdentium, azt a középkorban mindenki, a kihez tartozott a dolog, jól tudta s jól tudja ma is mindenki, a ki evvel az ügygyei tudományosan foglalkozott. A tudomány-egyetem mainapság nem az, a mi volt a középkorban ; nem az, a mi a franczia „Université" ; s már nem az, a mi volt európaszerte csak e század elején, — nem jelenti csak az összes tudomány-ágaknak együttes egységes szervezetben művelését.
Ez az ideál, az eszmény, melyről a kath. egyház, mint saját legbe-csesebb alkotásainak egyikéről, nem mond le soha. A kényszer-helyzetek azonban az egyházat oly eljárásra indították, hogy ma-napság tudomány-egyetemnek tart a katholikus felfogás és élet oly szak-főiskolát is, a melyen bár csak egy szakból, de abból azután alaposan és kimerítően, teljes tudományos kiképzést lehet nyerni-Ez az u j kor kath. tud. egyetemének egyik föltétele ; a másik, és pedig a fő, az egyházi főhatóság, az apostoli szentszéknek deklará-cziója, hogy az ily tudomány-egyetemet ilyenül elismeri, kihirdeti és felhatalmazza doktorrá-avatások végzésére, melyek az egész
Ez az ideál, az eszmény, melyről a kath. egyház, mint saját legbe-csesebb alkotásainak egyikéről, nem mond le soha. A kényszer-helyzetek azonban az egyházat oly eljárásra indították, hogy ma-napság tudomány-egyetemnek tart a katholikus felfogás és élet oly szak-főiskolát is, a melyen bár csak egy szakból, de abból azután alaposan és kimerítően, teljes tudományos kiképzést lehet nyerni-Ez az u j kor kath. tud. egyetemének egyik föltétele ; a másik, és pedig a fő, az egyházi főhatóság, az apostoli szentszéknek deklará-cziója, hogy az ily tudomány-egyetemet ilyenül elismeri, kihirdeti és felhatalmazza doktorrá-avatások végzésére, melyek az egész