• Nem Talált Eredményt

Ë6YHAEI TÜDGSITÁSÖ&

In document Religio, 1899. 1. félév (Pldal 130-133)

Budapest, febr. 23. A protestánsok panaszkodása. — Az úgynevezett „uj rend" negyedik évében elértük azt, amit az egyházpolitikai reformok keletkezésé-nek idején előre hirdettünk, hogy a reformok sértik ugyan a katholikus hitet — s azért minden erővel

küz-döttünk azok ellen, — de nem annyira a katholikus egy-háznak fognak kárt okozni, mint a protestáns felekezet-nek. Az első két évről összeállított statisztika már iga-zolta ezt. Az alábbiakban közöljük a protestánsok beis-merését

Homola István ágostai hitvallású protestáns lelkész a „Protestáns Egyházi és Iskolai Lap"-ban elpanaszolja a veszteségeket, melyeket a gyermekek vallásáról szóló uj törvény megalkotása óta a protestáns felekezetek szenved-tek, de egyúttal felhozza azon adatokat is, melyekből

kitűnik, hogy immár ezrekre rúg azon keresztény szülők száma, kik gyermekeiket nem kereszteltetik meg. A czikk-ből kiveszszük a következő adatokat:

Az uj egyházpolitikai törvényeknek életbeléptetése, illetőleg az 1898. évi 53. t.-czikk eltörlése folytán a gyer- I

mekek vallására történt megegyezéseknél az ágostai hel-vét evangelikus egyház vesztesége :

1895. október l-jétől ez év végéig . 60 1896. januártól deczemberi . . . . 358

1897-ik évben 351 1898-ik évben 410

összesen: . . 1179 Az ev. ref. egyház vesztesége :

1895. okóber 1-től ez év végéig . . 89

1896 ik évben 484 1897-ik évben 525 1898-ik évben . 459

összesen : . . 1557 Az 1897. évi hitfelekezeti statisztika közlésénél fel-tüntettük, hogy 1897. évben 15.467 keresztény szülőtől származott gyermek - nem volt megkeresztelve s 10.504 polgárilag megkötött házasság nem volt egyházilag áldva. — Ezen adatokhoz a hivatalos évkönyv azt a meg-jegyzést csatelta, hogy ezen adatgyűjtés még nem lóvén lezárható, mivel több lelkész nem szolgáltatta be rendes időben a központba az egyház adata t, az adatok legkö-zelebb ki lesznek igazítva, de az eddig felmutatott eredmény nagyobb változást fog szenvedni. E szerint bátran vehetjük, hogy 1897. évben 1520 ág. h. ev. és 2725 ev. ref. gyermek nem volt megkeresztelve s 1769 ág. h. ev. és 586 ev. ref. polgárilag megkötött házas-ság nem volt egyházilag megáldva.

Győr. Szalay Pál f . — A győri egyházmegyének gyásza van. Szalay Pál kisbér-kerületi esperes, dadi plébános, szentszéki ülnök, Komárom-vármegye törvényhatósági bi-zottsági tagja, rövid szenvedés után február 22-én, reggel szélütés következtében elhunyt. A derék pap ha-lálának váratlanul érkezett híre mély megrendülést oko-zott tisztelő és barátai között. Szalay Pál egyike volt azoknak a férfiaknak, kik életük minden perczét mun-kásságban töltik. Mint lelkipásztor, buzgón működött az Ur szőllőjében. Ha a lelkész gondjai szűntek, munkál-kodott az iró. Irodalmi munkássága sokoldalú volt. Ifjú korától fogva szorgalmas munkatársa volt a lapok- és folyóiratoknak. Idők Tanuja, Pesti Hirnök, Magyar Korona, Magyar Állam, Religio, Tájékozó, Magyar Sión és egyéb napi, heti és folyóiratok bővelkedtek ügyes és magvas czikkeivel. 1887-ben adta ki „Gyakorlati ethno-logia" czimű könyvét, mely nyelv-, vallás- és művelődés-történeti tanulmány. Kitűnő beszédei jelentek meg a „Jó Pásztor" és „Borromaeus"-ban. Irodalmi munkásságának elismeréseül a Szent-István Társulat tudományos és iro-dalmi osztálya tagjává választotta. Szorgalmas munkatársa volt a „Dunántúli Hirlap"-nak is. A lapokban Rusztikusz álnéven szokott írni. Lelkészi és irodalmi működése mellett tevékeny részt vett a közéletben, a megyei ügyek-b e n . — Szalay Pál szül. 1840. augusztus 2-án Keczölügyek-ben (Sopronmegyében). Tanulmányait Győrött végezte. 1864-ben pappá szentelte Simor János akkori győri püspök.

Először Taápon, majd Tatán káplánkodott. 1867-ben el-nyerte a dadi plébániát. A győri egyházmegye főpásztora érdemeit méltányolván, 1893-ban szentszéki ülnökké és

RELIGIO. 127-1894-ben a kisbéri kerület esperesévé nevezte ki.

Egész az utolsó napokig jó egészségnek örvendett. Hét-főn váratlan szélhűdés érte, mely megbénította jobb felét.

Elvesztette beszélőképességét, de eszmélete és emlékező-tehetsége egy perezre sem hagyta el. Állapota nem javult, és miután buzgó áhitattal fölvette a haldoklók szetségeit,

— kedden reggel hat órakor megszűnt élni. R. i. p.

Szatmár. Visszatekintés egy püspöki élet tiz évére. — (Folytatás.)

5. Hogy az iskola az emberiség művelődése, az er-kölcsök nemesedése, a szív- és észképzés körül fontos hivatást tölt be, ez kétségbe nem vonható igazság ; mél-tán hozza az iskolát annak egy találó meghatározása a templommal szoros összeköttetésbe, mint ennek előcsar-nokát. Az iskola készíti elő az értelmet Istennek meg-ismerésére, a szívet az 0 szeretetére, s így valóban az iskola az az előcsarnok, melyen keresztül a templomba juthatni.

Az iskola rendeltetésének a vallásossággal való ezen szoros kapcsolatánál fogva nagy súlyt fektettem mindig arra, hogy a katholikus iskolák magasztos feladatuknak megfeleljenek, hogy azoknak tanmódszerében a katholikus szellem, nevelési irányában a keresztény erkölcstan rom-latlan elvei kellőleg érvényesüljenek, hogy a tanitók kellő készültségű, kifogástalan erkölcsű és hitbuzgó egyének legyenek.

E czélt tartván szemem előtt, szívesen hoztam áldo-zatot ott, a hol az iskola fentartók a kellő anyagi esz-közök hiányával voltak.

Midőn az 1893. XXVI. t.-cz. a tanítók fizetésének minimumát 300 írtban határozta meg, nem késtem a sze-gényebb ellátású tanítók fizetésének kiegészítését saját pénztáram terhére elvállalni, ami évente 2184 frt kiadást igényelt.

Ma már nem járulok ily összeggel a fizetések javí-tásához, mert legtöbb helyütt a 400 frtig való kiegészítés czéljából államsegély lett igénybe véve, de még mindig tetemes az az összeg, melyet a fenti czimen évenkint

utalványozok a sajátomból.

Ezenkivül a felső vissói általam beállított harmadik tanító fizetése gyanánt 300 frt, a hosszúmezői tanító járandóságaképen évi 200 frt, a nagy-bégányi tanító és a nagy-somkuti kántor részfizetése czimén évi 100—100 frt, a nagykárolyi és beregszászi leányiskoláknál működő egy-egy apácza fizetése gyanánt évi 300—300 frt állandó kiadások nehezednek magánpénztáramra.

Vinnán néhai gróf Waldstein János nagy jótevőm emlékére óvodát állítottam fel. A házat e czélra néhai gróf Sztáray Antal és neje szül. Batthyányi Francziska grófnő voltak kegyesek ajándékozni. Az óvodában évek óta egy világi óvónő van alkalmazva, kinek díjazását évi 360 írttal sajátomból teljesítem. Szándékom Isten segít ségével ez óvodát megalapítani, ugy hogy ott és a hoz-zácsatolandó leányiskolában három apácza foglalatoskodjék a leányok nevelésével.

Számos uj iskola alapíttatott püspökségem ideje alatt. Ezek közül csak a következőket említem fel. Nagy-Károlyban elemi fiúiskola, ugyanott leányiskola az

apá-czák vezetésére bízva. Ez utóbbi létesítése körül nagy érdemeket szereztek maguknak gróf Károlyi Istvánné, Csekonics Margit grófnő ő méltósága, nt. Palczer Ernő kegyesrendi házfőnök, administrator és nagyságos Eősz Ferencz ur. Ez iskola építéséhez felhasználtatott a néhai Lajcsák Ferencz volt nagyváradi püspök alapítványa s magam is jelentékeny segélyt nyújtottam.

Beregszászon, leányiskola az apáczák vezetése a l a t t ; a hitközség önerejéből építette, magam tetemes összegű segélyt nyújtva az építkezéshez. A szükséges telket gróf Schönborn-Buchheim Ervin ő méltósága ajándékozta.

Szerednyén leányiskola néhai Bugyis András alapít-ványából, az apáczák vezetése alatt.

Erdődőn leányiskola néhai Irsik Ferencz alapítvá-nyából.

6. A nagy és szentemlékü Hám János püspök alko-tásai között bizonyára az első helyet foglalja el a páli Szent-Vinczéről nevezett irgalmas nővérek Szatmártt való megtelepítése a szatmári anyaház s ez által a nevezett Congregatio szatmári tartományának megalapítása, szer-vezése. Megbecsülhetetlen az az áldásos tevékenység, me-lyet az önfeláldozó szeretet és irgalmasság e kiváló leányai úgy itt Szatmártt, valamint mindenütt, ahol a később egymásután keletkezett fiókházakban működésükre tér nyílott, a nőnevelés és a betegápolás terén kifejtettek.

Mint drága örökséget vettem köteles gondozásom alá püspökségem kezdetén a szent alapitó e nagyszabású in-tézményét s át lévén hatva azon meggyőződéstől, hogy az irgalmas nénék Congregatiója az említett kettős czél szolgálatában kifejtett tevékenységével az emberi társa-dalomnak akár a nőnevelés fontos érdekeit, akár a beteg-ápolás nehéz munkájához megkívántató áldozatot tekintve felettébb hasznos szolgálatot teljesít, mig egyrészt éber figyelemmel őrködtem a fölött, hogy eredeti szervezete épségben tartásával erkölcsi jólétének feltételei biztosít-tassanak, emellett azon is voltam, hogy az intézmény kifelé is fejlesztessék, hogy minél terjedelmesebb arányo-kat ölthessen annak jótékony hatása.

Istennek legyen hála, ma már az anyaházon kivül az ország minden részében 51 fiókházban működnek a szatmári irgalmas nénék. A lefolyt 10 év alatt a szat-mári egyházmegyében 8 uj fiókházban nyertek alkalma-zást apáczáink, u. m. :

Szatmártt. a néhai Irsik Ferencz praelátus kanonok által alapított Sz. József árva és lelenczházban 1888 óta ; a beregssászi kórháznál 1890 óta; Szerednyén a néhai Bugyis András prépost ungvári plébános által alapított leányiskolánál 1891 óta; a, nagykárolyi leányisiskolánál 1892. ó t a ; a munkácsi kórháznál 1893 óta, a m.-szigethi kórháznál 1893 óta; a beregszászi leányiskolánál 1895 ó t a ; a szatmárvárosi közkórháznál 1896 óta.

A közel jövőben Erdődön a néhai Irsik Ferencz által alapított leányiskola vezetése is az irgalmas nénékre fog búatni.

Lelkem érzése arra késztet, hogy itt felemlítsek egy oly alkotást, mely bár nem az egyházmegyében, de szi-vemhez szintén oly közel eső pontján e szép hazának létesült, Velenczén, szülőföldemen. Hogy áldott szüleim emlékét méltó cselekedettel örökítsem meg,

megvásárol-tarn azt a házat, amelyben születtem, s ott óvodát és leányiskolát állítottam, azt a szatmári irgalmas nővérek gondjaira bíztam, kik hárman foglalkoznak ott a leány-gyermekek nevelésével, A ház összes szükségleteit köz- | vetlenül a sajátomból fedezem, míglen Isten segítségével letphetem a megfelelő alapítványt annak fentartására s az apáczák ellátására.

Az itt elősoroltakkal kapcsolatosan helyén valónak találom két érdemes egyénről megemlékezni. Mélt. ée ft.

Keszler Ferencz pápai praelatus kanonok évek hosszú | során át mint a Congregatiónak superiorja annak szellemi gondos vezetése által tette emlékezetessé nevét; ft. Hámon József prépost-kanonok ur pedig különösen az anyaház anyagi viszonyainak rendezésével szerzett magának nagy

érdemeket. (Folytatjuk.)

V E G Y E S E K .

Rómából jött tudósítás szerint most szerdán fogadta XIII. Leo pápa Magyarországból Császka György kalocsai érsek urat, a ki közeledő jubiláris főpásztori ün-nepségei előtt szent Péter sírjához ment imádkozni, hálát mondani Istennek a vett kegyelmekért s kérni jövőre is áldását főpásztori tevékenységére.

— Évforduló. 20-án volt 21-ik évfordulója szentsé-ges atyánk trónralépésének. Ez alkalomból az egész vilá-gon imák szálltak fel az Istenhez hálával a múltért és könyörgéssel a jövőre nézve. Nem maradhattunk el mi sem erről a közimádkozásról. Dominus conservet — eum !

— A legifjabb theologiae doctor. Ritka doktorrá-avatási ünnepély volt most csütörtökön a budapesti egye-temen. Mind a négy karból volt promotio. A kittudo-mányból tudori babért nyert ezúttal Révay Tibor kalocsai érseki szertartó, a kinek doktori értekezése „A pápaság felülmúlhatatlan tekintélyéről" igen szép és élvezetes olvasmány. A bölcsészeti karból Horváth Béla Cézár sz.

Ben. r. tanár nyert babért.

f Gyászhír. Mély megilletődéssel vettük a követ-kező gyászjelentést : A Kisbér esperesi kerület papsága úgy a maga, mint a gyászoló rokonság nevében is, megtört szívvel jelenti felejthetetlen jó esperesének főt. Szalay Pal szentszéki ülnök, egyházmegyei censor, dadi esp.-plébá-nos, a Szent-István-Társulat irodalmi osztályának, Ko-márom vármegye közig. biz. tagjának folyó hó 22-én reggel 4 '/,2 órakor, életének 59-ik, áldozópapságának pe-dig 35-ik évében, a halotti szentségek áhitatos felvétele után az Urban történt gyászos elhunytát. Az Istenben elhunytnak hült teteme folyó hó 24-én d. e. 10 órakor fog a dadi róm. kath. sírkertben, a boldog feltámadás reményében nyugalomra tétetni. A engesztelő szent mise-áldozat ugyancsak f. hó 24-én délelőtt 9 órakor fog a megboldogultnak lelki üdvéért a Mindeuhatónak bemutat-tatni. D.id, 1899. február hó 22-én. Az örök világosság fényeskedjék neki !

— A Budapesti Kath. Kör tegnap este 6 órakor tar-totta 2-ik böjti felolvasó estélyét. Ezúttal kezdte meg

Huttkay : A vçillâs és a nő czimű, négy estére tervezett felolvasó cziklusát. Igen érdekes kulturbistóriai adatokkal tünteti fel a nő alacsony társadalmi helyzetét az indu-soknál, kínaiaknál, egyiptomiaknál, kimutatva, hogy mennyivel kedvezőbb volt valamennyinél a zsidó nö hely-zete. De az igazi nőemanczipáczió csak Jézus Krisztussal következett el, aki kényszerű helyzetéből 'felemelte a nőt arra a polezra, amely megilleti. A sok tudással és szinte költői nyelven megirt felolvasást a közönség fokozódó élvezettel hallgatta s végül zajosan megtapsolta. A fel-olvasást karének előzte meg, amint érekszám volt a mű-sor utolsó pontja is. Megnyitóul Noseda Károly opera-házi karmester vezetése mellett Liszt Ferencz Ave Máriá-ját, végeztéül pedig az 0 sanctissima kezdetű egyházi éneket &dta elő kiváló preczizitással az Opera férfikará-nak nyolez tagja. A szokott disztingvált közönség ezúttal is szinte zsúfolásig megtöltötte a kör dísztermét.-.

— Az olasz szabadkőművesség felsült. Szakadat-lanúl a mellett agitál, hogy a pápa a béke-kongresszu-sokban ne vegyen részt, mert ha igen, akkor Olaszország nem képviseltetheti magát. Most, hogy ez az ügy a Hollan-diában tartandó béke-kongresszus alkalmából újból napi-rendre került, a római „Voce della Veri!à" ráolvasta a gyűlölködő olasz szabadkőművesekre a Budapesten 1896.

őszén tartott VII. béke-kongresszusnak Türr István elnök által aláirt feliratát a pápához, melyben a béke-kongresz-szus kéri XIII. Leo pápát, hogy folyta«sa a népek békés életének biztosítására irányzott „nemes és csodált" műkö-dését. Az olasz szabadkőművesség tehát felsült, izolálta magát a művelt világtól, mert az egész müveit világ tisztelettel és hálás szivvel viseltetik a pápaság békítő igyekezetei iránt.

— Egyházi zene« A budavári Mátyás templomban e hó 26-án, vasárnap délelőtt 10 órakor, Orlando Lasso

„Octavi Toni" uiséjét adják elő vegyes à capella karral.

Betétül Bogisich Mihály átiraíában két régi magyar böjti ének kerül előadásra. Perosi Lőrincz „Missa Patriarcha-lis"-a márczius 5-én kerül első előadásra a Mátyás temp-lomban.

— Zarándokút Lourdesba. Robitsek Ferencz dr nagymarosi plébános, a mint már fentebb láttak, har-madízben rendez az idén zarándokútat Lourdes, kegy-helyre. Indulás folyó évi augusztus 21-én. Útirány Budapest, Kanizsa, Pragerhof, Viilacb, Franzensfeste, Verona, Milano, Genua, Marseille, Toulouse, Lourdes és vissza. Részvételi díjak III. oszt. vasút, szállodai lakás-sal élelmezés nélkül 88 frt, élelmezéssel 100 frt, I rendű szállodai lakással és élelmezéssel 130 frt, II. oszt. vasút I. r. szállodai lakás és élelmezéssel 170 frt, I. oszt. vasút I. r. lakással és élelemmel 220 frt. A lourdesi tartózko-dás négy teljes nap. Jelentkezni nevezett plébánosnál lehet, mely alkalommal az I. o. utasok 50 frt, a II.

osztályúak 40 frt és a III. osztályúak 30 frtot küldjenek be előlegül. A jelentkezés záró határideje junius 15. Akik azonban junius 15-ig jelentkeznek árkedvezményekben részesülnek, mert korai jelentkezésük által sok fölösleges I kiadástól óvják meg a rendezőséget. A zarándokjegy 30

napon át, az az szept. 19-ig érvényes.

Kiadótulajdonos vis felelős s;erkesztő: Breznay Béla, hittudor, k. m. tud. egyetemi ny. r. tanár.

Budapest, 1 8 9 9 . Nagy Sándor könyvnyomdájából. (IV., Papnővelde-utcza 8 sz.)

Megjelenik e lap heten-ként kétszer : szerdán és szombaton.

Előfizetési dij : félévre helyben s

posta-küldéssel 5 frt.

Szerkesztő lakása : Budapest, Bajza-utcza 14. sz., hova a lap szellemi részét illető minden küldemény czimzendő.

K A T H O L I K U S E G Y H Á Z I , T A R S A

Ô T V E N N Y O L O Z A

„Perge alacriter in coepto tuo : praeliare praelia Domini, caritatem incende, pietatem főve, unitati promovendae et arctius compingendae adlabora... Nos interim grati animi Nostri pignus, tibi et Us, qui operi tuo suffragantur, Apostolicam Benedictionem peramanter

imper-timus.11 IX. Pius a Religio szerk. 1871. márcz. 27-én.

DALMI ÉS IRODALMI FOLYÓIRAT.

D I K É V F O L Y A M .

Előfizethetni minden kir., postahivatalnál : Budapesten a szerkesz-tőnél, es Nagy Sándor

könyvnyomdájában, IV., Papnövelde-utcza

8. sz. alatt, hova a netaláni reclamatiók is,

bérmentes nyitott levélben, intézendők.

TARTALOM. Vezéreszmék és Tanulmányok. Leo PP. XIII. Jacobo Gibbons Archi-Episcopo Baltimorensi. — Egyházi Tudósítások, B u d a p e s t : Róma. két nyilatkozatáról. — S z a t m á r : Visszatekintés egy püspöki élet tiz évére. — Z s o m b o l y a : A szent misszió hatása. — R ó m a : Két levél a pápához. — Egyházi Okmánytár,— Kath. Nevelés- és Tanitásügy. — Irodalom. — Vegyesek.

DILECTO FILIO NOSTRO

IACOBO TIT, SANCTAE MARIAE TRANS TIBERIM S. R. E. PRESBYTERO CARDINALI GIBBONS

ARCHIEPISCOPO BALTIMORENSI

L E O PP. XIII

DILECTE PILI NOSTER

SALVTEM ET APOSTOLICAM BENEDICTIONEM.

(Vége.)

Sequitur u t ad ea veniamus, quae ex his,

In document Religio, 1899. 1. félév (Pldal 130-133)