és
Egyesületi Élet.
Felhivás
Keresztény Szövetkezeteinkhez.
Az ujabb időben dicséretes mozgalom indult meg hazánkban is a szövetkezeti ügy terén és nagy számmal keletkeznek mindenféle keresztény alapon álló önsegélyző, fogyasztási, gazdasági szövetkezetek a keresztény nép anyagi érdekeinek védelmére, anyagi helyzetének .elő-mozdítására.
Keresztény szövetkezeteink azonban sajnosan érzik ugy működésükben, belső ügykezelésünkben, mint külö-nösen az árubeszerzés terén egy vezető, ellenőrző Orszá"
gos Szövetkezeti Központ hiányát, mely szövetkezeteink-nek egységes szervezetet adna, mely szövetkezeteinket működésükben vezetné, irányítaná, részükre minden tekin-tetben hathatós segítséget, támogatást nyújtana.
Keresztény szövetkezeteink s a keresztény szövet-kezeti ügy minden barátja tudja és érzi hogy, csak egy Országos Keresztény Szövetkezeti Központ segélyével lehet az oly örvendetesen megindult szövetkezeti mozgalmat állandósítani, annak gyümölcseit a keresztény nép számára biztosítani s ezt az üdvös mozgalmat az egész országra kiterjeszteni.
Isten nevében kezdjünk hozzá tehát ehez a munká-hoz és alakítsuk meg mielőbb a Keresztény Szövetkezetek Országos Központját.
Jöjjünk össze mindnyájan tanácskozásra s megbe-szélve ügyeinket, tanácskozva a módozatok felől, közös erővel, közös lelkesedéssel hozzuk létre e nagy művet, melyből áldás és haszon fog háramlani Magyarország keresztény népére.
Az értekezlet folyó évi február hó 16-án délután 4 óra-kor lesz a Budapesti Katholikus Kör dísztermében (IV., Molnár-utcza 11. sz.). Az értekezletre tisztelettel meghívjuk Magyarorszag minden keresztény alapon álló szövetkezetét.
Minden szövetkezet válaszszon mielőbb e nagygyű-lésre megbízottakat, kik az értekezleten a szövetkezetet képviselni togják s a megbízottak részére állítson ki az igazgatóság czégjegyzésével ellátott megbízó-levelet, meg-bízottai nevét pedig küldje be mielőbb a Budapesti Ka-tholikus Kör irodájához.
Azon szövetkezeteink pedig, melyek megbízottak által nem képviseltethetik magukat az értekezleten, igaz-gatósági ülésükben mondják ki, hogy hozzájárulnak a Ke-resztény Szövetkezeti Központ megalkotásához, elfogadják ennek alapjául a mellékelt tervezetet s e határozatukat írásban küldjék be ugyancsak a Budapesti Katholikus Kör irodájához.
A keresztény szövetkezeti ügy jövőjének, haladásá-nak, felvirágzásának egyik nagyfontosságú ügyéről van itt szó. Ez ügy edes mindnyájunké, kik igaz barátai vagyunk a keresztény rs'épnek, a kik óhajtják népünk boldogulását, anyagi helyzetének javulását. Karolju.-: föl tehát ezt a fontos ügyet mindnyájan igaz lelkesedéssel és közös erővel, közös akarattal vigyük a megvalósulás elé.
Isten velünk !
Budapest, 1899. január 29.
Gróf Zichy Aladár, orsz. képviselő,
a vajtai ker. fogyasztási szövetkezet, elnöke.
Tervezet.
1. §. A magyarországi keresztény és keresztény alapon álló hitel- és fogyasztási szövetkezetek szövetségbe lépve, egymással országos központot alakítanak.
2. §. A központ czime: „A magyarországi keresz-tény és kereszkeresz-tény alapon ál'ó hitel- és fogyasztási szövet-kezetek országos központja."
3. §. Az országos központ tagja lehet minden ma-gyarországi czégjegyzett keresztény .vagy keresztény alapon álló hitel- és fogyasztási szövetkezet, mely az országos központhoz csatlakozik s annak fentartására évente 15, azaz tizenöt forintot fizet.
4. §. Az országos központ feladata: a keresztény szövetkezeti ügyet előmozdítani, uj szövetkezetek alaku-lását elősegiteni, a meglévő és csatlakozott szövetkezeteket működésükben vezetni, irányítani, a fogyasztási szövetke-zetek árubeszerzését :közvetíteni.
E végből :
a) a központ, kiküldöttei által utmutatást ád a szövetkezeteknek az ügyvitel vezetésére, a leltár, a zár-számadások, a mérleg elkészítésére;
b) a központ, kiküldöttei által képviselteti magát a csatlakozott szövetkezetek közgyűlésein ;
c) a központ gondoskodik a fogyasztási szövetkezetek árubeszerzési forrásairól s az árubeszerzést közvetíti ;
d) mindennemű tanácscsal, felvilágosítással szolgál a hozzáforduló szövetkezeteknek.
5. §. A központhoz csatlakozó szövetkezetek évente — lehetőleg a kath. körök orsz. szövetségének nagygyűlésével egyidejűleg — nagygyűlést tartanak.
A nagygyűlésen minden csatlakozott szövetkezet két taggal képviseltetheti magát.
6. §. A nagygyűlés választja három évre közfel-kiáltással vagy titkos szavazás utján szótöbbséggel: a központ elnökét, alelnökét, igazgatóját és a hat tagból álló intéző-bizottságot, kik valamennyien minden díjazás nélkül teljesítik tisztüket.
7. §. Az elnökség és az intéző bizottság vezeti a központ ügyeit, szervezi a központi irodát, veszi fel a fizetéses hivatalnokokat s működéséről részletes jelentést terjeszt az évi nagygyűlés elé.
Az intéző-bizottság évnegyedenként legalább egyszer ülést tart.
8. §. Az intéző-bizottság végrehajtója s a központi iroda vezetője az igazgató, a ki .tőnöke a fizetéses hivatal-nokoknak, és alkalmazottaknak, végzi a levelezéseket, irodai teendőket, kezeli a központ pénztárát, kijelöli a vidéki kiküldöttek útját és végrehajtja az intéző-bizottság ren-delkezéseit.
IRODALOM.
Előszó
a „ Jézus Krisztus, isteni Megváltónk élete11 cz. könyvhöz.
Isteni Megváltónk életét négy evangelista foglalta irásba. Ámde e sz. írók könyveiket akként szerkesztették, hogy az előadott tárgyak, az előadási mód és >az esemé-nyek sorrendje tekintetében nem csekély különbséget tüntetnek elénk. Innét van az, hogy az evangéliumokat
RELIGIO.
ügy, amint vannak, átolvasva, Üdvözitőnk életének tiszta, világos és a történeti egymásutánt is feltüntető képét nem nyerhetjük, sőt a kinyilatkoztatás ellenségei azokban még különféle ellenmondásokat is véltek fölfödözhetni.
E körülmények a kereszténység kezdetétől fogva egész napjainkig számos keresztény irót arra indítottak, hogy a négy evangéliumot, a történeti sorrendet is lehe-tőleg megállapítva, egygyé olvaszszák, hogy ily módon kitűnjék egyrészt, hogy az evangélisták egymással nem ellenkeznek, hanem egymást csak felvilágosítják és kiegé-szítik, másrészt pedig, hogy Üdvözitőnk életének egyes mozzanatai történeti egymásutánban gördülvén le szemeink előtt, annak világos, egyöntetű, harmonikus képét nyer-hessük.
Ilynemű eredeti és teljes mű a magyarban tudtom-mal eleddig, legalább a mi századunkban, még nem jelent meg. Néhai Schirgl Endre, esztergomi kanonok ugyan az ötvenes évek elején adott ki egy hasonló mű-vet, de ez, hogy egyébb hiányait ne emlitsük, csonka maradt, kimaradván belőle Krisztus U r u n k életének leg-meghatóbb szaka, a kínszenvedés története. Elhatároz-ta n tehát, minthogy a biblikus téren már közel három évtizeden át szakszerűen működöm, hogy Isten segit-ségével a magyar közönség számára is szerkesztek oly müvet, mely egyrészt a négy evangelium teljes szöve-gét egygyé forrasztva tartalmazza, és pedig időrendben, másrészt pedig a szent szöveget magyarázó jegyzetekkel is el legyen látva.
Hogy Üdvözítőnk életének folyása teljes világos-ságban álljon előttünk, azt különféle időszakokra osztot-tam. A támpontokat e tekintetben főképp sz. János evan-géliuma szolgáltatta, mely szerint ugyanis Krisztus Urunk nyilvános életébe négy húsvét esett, s melyben ezenfelül még két más ünnepről is tétetik említés. A többi evan-géliumokban ily világos támpontokat hiába keresünk.
Eszerint tehát meg volt adva a keret, melybe a többi három evangelium tartalma is beillesztendő volt ; hogy ezeknek minő részei minő év- vagy időszakba illesztendők, csak az evangéliumok szorgos egybevetéséből volt meg-állapítható.
Az evangeliumi szöveg egybeállításánál általában a Tárkányi által átdolgozott Kaldi-féle magyar fordítást követtem, ettől azonban számos helyen eltértem nemcsak nyelvészeti, hanem exegetikus okokból is. A négy evangelista szövegét akként olvasztottam egybe, mintha mind a négy evangelium szövege csak egy evangelista tollából került volna ki, az egyes szakaszok homlokzatán megjelölvén az evangéliumok azon helyeit, melyekből azok egybe-állítva lőnek.
Minthogy e müvet a nagy közönség számára szer-kesztettem, azért a szent szöveget alája helyezett számos magyarázó jegyzettel is elláttam.
A könyv végére tartalomjegyzéket csatoltam, feltün-tetvén az evangélisták azon helyeit is, melyekből az egyes tárgyak összeállítva lőnek. Ily módon az, aki a vasár-napi és ünnepi evangeliumi szakaszokat a parallel helyek-kel egybeolvasztva akarja ismerni, könnyen megtalálhatja azokat jelen műben ; csak azt kell néznie, hogy • evan-geliumos könyvében az illető szakasz melyik evangelista
95 és evangeliuma melyik helyéből lőn véve, s ezt aztán e mű tartalomjegyzékében fölkeresnie, az ott látható lap-szám megmondja aztán, hogy a kivánt tárgy hol található.
Az egész szentírás az Isten szava, istenileg ihletett férfiak által megírva. Az evangéliumokban meg az Isten Fia, a világ világossága,x) egész közvetlenséggel szól hozzánk, személyesen hirdetvén itt nekünk lelki tökéle-tességünket s örök üdvünket czélzó fönséges, isteni tanait.
Az evangéliumok ezenfelül rajzolják isteni Megváltónk bámulatra ragadó, páratlan éietszentségét, csodáiban meg-nyilatkozó isteni hatalmát és rendkívüli kegyességét, vala-mint a bűnös emberi nem megváltását eszközlő, megha-tóbbnál meghatóbb jelenetekkel teljes kínszenvedését és halálát is.
Ily drágabecsü tartalommal birván a szentirá®, nem csoda, ha az, s különösen az evangéliumok a keresztény egyházban mindenha a legnagyobb tisztelet tárgyai valá-nak. Igy Niceában, az első egyetemes zsinaton egybegyűlt zsinati atyák gyülekezetök legkiválóbb díszhelyével az evangéliumokat tisztelték meg, egy drága szőnyegekkel borított trónra helyezvén a z o k a t ; mert ugy tekintették az evangéliumokat, mint magát Krisztust, ki azok által lát-hatólag foglal helyet gyülekezetükben. E példa a követ-kező zsinaton utánzásra talált. Hajdan, midőn megcsendült a szerpap ajakán az evangelium szava, azok, kik fejükön koszorút vagy egyéb ékszert viseltek, azt azonnal leve-vék ; az evangelium végeztével pedig először a püspök, azután a papság, s végül az egész nép tiszteletteljesen megcsókolák az evangeliumos könyvet. Ez utóbbit teszi jelenleg is a miséző pap ; a hivek pedig tiszteletök jeléül az evangéliumra felállanak, s ünnepélyes mise alatt a szerpap az evangéliumot tartalmazó köüyvet tömjénnel füstöli meg. E s k ü t azelőtt szintén a szent evangéliumra tettek a katholikusok.
Az Isten igéje iránti tiszteletből történt í z is, hogy régente, midőn még könyvnyomda nem volt, a szentiratok másolatai a legnagyobb gonddal lőnek nem annyira irva, mint inkább rajzolva, nem ritkán arany és ezüst betűk-kel i s ; a könyv homlokzatát és széleit pedig képek s egyéb diszitmények ékesiték. A tokok, melyekbe a ke-resztények a szentírást helyezték, nagybecsű tartalmuk-nak megfelelőleg aranynyal, ezüsttel, gyöngyökkel és drágakövekkel lőnek diszitve. Az első századok keresz-tényei az evangéliumokat kis alakban folyton magukkal hordozák, sőt még a halálban sem akarván azoktól meg-válni, velők kívántak eltemettetni.
A szentírás iránti kiváló tisztelet azonban nemcsak ily külső jelekben nyilatkozott meg hajdan, hanem, és pedig főképp, annak szorgalmas használatában is. A szent-írás buzgó olvasása, tanulmányozása és tartalma fölött való elmélkedés tekintetében nemcsak papok és szerzete-sek, hanem a világi hivek is, férfiak ugy, mint nők, ver-senyeztek egymással. Már a gyermekeknek is a szentírás bizonyos részeit be kellett tanulniok. A felnőttek között pedig éppen nem volt valami nagy ritkaság, ha valaki az egész szentírást fejből tudta.
A szentírás buzgó olvasása s tanulmányozására
pe-!) Ján. 8, 12.
dig az ősi keresztényeket, a tiszteleten kivül, annak rend-kívüli haszna serkentette. Meg voltak ugyanis győződve, hogy a szentírást olvasva, a végtelen bölcseségü és szent-ségü Istennel társalognak, s hogy ennélfogva e társalgás számukra is csak az igaz bölcseség és életszentség drága gyümölcseit teremheti. , i m a scientiam scripturarum, et carnis vitia non amábis,u mondja szent Jeromos is. A szentírás lankadatlan buzgalmu tanulmányozása juttatta a szentatyákat is a tudomány és életszentség azon magas-latára, melyről felénk ragyognak. Hány tévelygő elme és a bűn ösvényén kalandozó sziv lőn a szentírás olvasása által a keresztény hitnek és erénynek megnyerve! Példa gyanánt szolgáljon itt csupán Tatián, szent Theofil, szent
Jusztin, szent Hilár, szent Ágoston és La Harpe, Voltaire egyik legnagyobb bámulója.
Aranyszájú szent János mondja: „ N e m azért adat-tak nekünk a szentiratok, hogy azokat csak könyvekben birju', hanem, hogy sziveinkbe is véssükKeresztény őseink az Aranyszájunak ez aranyszavait meg is szívlelték, s azért nem is csoda, ha ők a szent vértanuk, hitvallók, szüzek s egyéb szentek millióival gazdagították a szép mennyországot.
Utánozzuk mi is őseink e nemes példáját, s legalább az evangéliumokat, melyeket a jelen könyv egygyé for-rasztva tartalmaz, szorgalmasan s tanulékony lélekkel olvassuk. Légy pap vagy világi, gazdag vagy szegény, tudós vagy egyszerű ember, férfi vagy nő, agg vagy fiatal ennél becsesebb és hasznosabb olvasmánynyal elmédet és szivedet nem foglalkoztathatod. Hisz Annak oktató ajkai beszélnek itt hozzád, ki az evangélisták megjegyzése szerint „telve vala bölcseség g el2) és igazsággal3), s kiben, mint a nagy apostol mondja, „a bölcseség és tudvmmy minden kincsei rejlenek ;u 4) az a hatalmas Isten szól itt
hozzád, kinek egy szavára a vakok látnak, a süketek hallanak, a némák beszélnek, a betegek meggyógyulnak, az ördöngösök a gonosz lelkektől megszábaduinak, a
hol-tak feltámadnak, a viharok elcsendesednek, a tenger bősz hullámai lecsillapulnak; kinek halálakor az egész termé-szet gyászba borul, elsötétedik a nap, megrendül a föld, a kősziklák megrepednek, a sírok megnyílnak és a hol-tak életre kelnek; ki kezeit áldásra emelve, a világ nem-zetei a pogányság és barbárság zsibbasztó kötelékeiből kibontakozva, a keresztény hit és czivilizáczió szivet lelket nemesítő áldásainak élvezetére ébrednek ; kinek ítélőszéke előtt maholnap meg kell jelennünk mindannyiunknak ; kinek szavát, mint ő maga mondja, egykor mindnyájan, kik a sirokban vannak, meghallják, és előjönnek, kik jót cselekedtek, az élet feltámadására, akik pedig gonoszt cselekedtek, az Ítélet feltámadására5)
Örömmel olvassuk és hallgassuk, s lelkiismeretesen tartsuk meg tehát az édes Jézusnak, a mi isteni Meste-rünknek üdvigéit; hisz maga mennyei Atyánk szivünkre köti ezt, mondván : „Ez az én szerelmes Fiam, kiben ked-vemet leltem, őt halgassátok !" :6)
Győr, 1898. Szűz Mária szeplőtelen fogantatásának ünnepén. Dr Balits Antal.
2) Luk. 2, 40. « :
3) Ján. 1, 14.
4) Kolossz. 2, 3.
5) Ján. 5, 28. 29.
6) Máté 17, 5.
V E G Y E S E K .
— Rómából érkezett tudósítás szerint a böjt végére tervezett pápai consistorium határozatlan időre
elhalasz-tatott. Betöltendő 14 bíbornoki állás. Egyik másik betöl-tése nehézségekbe látszik ütközni.
— Yaszary Kolos bibornok herczegprimás és eszter-gomi érsek ur nagyböjti főp. körlevele megjelent s a legm.
Oltáriszentség tiszteletéről szól. A III. sz. főp. körlevél további tartalma a következő : A S. Rit. Congr. határozata, melylyel ő szentsége a pápa jóváhagyása mellett, az esztergomi fő-megye számára Jézus szentséges szivének a marseillei és autuni megyék számára mult évben jóváhagyott litániáját, illetve annak nyilvános használatát engedélyezi minden vál-toztatás eltiltásával. (Az erdélyi egyházmegye is most kapta meg ugyanezt az engedélyt.) A budapesti oltáregyesült a papság pártolásába ajánltatik. Intézkedés a bőjtölés rendjéről az eddigi dispensatio fenntartásával. Személyzetiek : A Lacken-bacher-féle alap utazási ösztöndíjáért pályázat.
— Yissza az Istenhez ! Szép köszöntő beszédet mondott ifjabb gróf Zicliy János a nemzeti kaszinó Széchenyi-lakomáján. Az idealizmust, az ideálok tiszteletét dicsérte, magasztalta, ajánlotta. Erre a Sursum cordára valóban nagy szükség van mostanában. Csakhogy az ideá-lizmusban fel kell menni, fel egész az ideál és ideálok forrásáig, az Istenig és bátran kell hangoztatni Magyar-ország biboros prímásával a fődolgot, az Istenhez való visszatérést. Isteni félelem és tisztelet nélkül az emberből állatok és ördögök válnak, kik pokollá teszik tombolásaik területén ezt a jobb sorsra teremtett szegény földet.
— Minden bajnak oka az önzés. Ellenben társa-dalmunk minden bajára általános egészségesitő szer az önzetlen szeretet, vagyis az igazi jóakarat. A pogány világ ethikai lényege, az öűzés uralma. Ellenben a keresztény vallás, még pedig az igazi, a katholikus vallás, az önzet-lenség egyedüli menedéke és legtökéletesebb iskolája az önzetlen, igazi felebaráti szeretetnek. Nehagyd el magad és segits felebarátodon : ez a keresztény vallás, az a kath.
egyház csodaerejű jelszava, melyre az van irva mindenki számára buzdításul : „in hoc signo vinces." Ennek a szellem-nek tett szolgálatot s tört utat Csanád püspöke, ft. Desseivffy Sándor ur, midőn a szocziálizmus felé hajló emberek közt 400 hold szántóföldet parczelláztatott bérbeadás végett.
Azoknak is lesz hol fejőket lehajtani, neki is megmarad a szakadatlan jótevés folytonos alapja, a földbirtok.
— Magyar zarándokok a szentatyánál, A görög katholikus magyarok országos bizottsága ez év tavaszán akarta a görög katholikus magyarság hódolatát bemutatni a pápa előtt. Minthogy azonban a görög katholikus ma-gyar népesség túlnyomó része földmivelő s a munkaidő kezdetén nem maradhat el hazulról, a hajdu-dorogiak arra kérték az országos bizottságot, hogy a zarándoklást hal-lassza el októberig. Az országos bizottság azért a zarán-doklást októberre halasztja. A zarándoklásra jelentkezni lehet mindaddig, mig a zarándoklás határnapját az orszá-gos bizottság külön nem tudatja.
Kiadótulajdonos ós felelős szerkesztő : Breznay Béla, hittudor, k. m. tud. egyetemi ny. r. tanár.
? ii
Budapest, 18S9. Nagy Sándor könyvnyomdájából. (IV., Papnövelde-utcza 8. sz.)
I Megjelenik e lap heten-ként kétszer :
! szerdán és szombaton.
I Előfizetési dij : I félévre helyben s
posta-küldéssel 5 f r t . Szerkesztő lakása :