kölcsileg rossz. (Folytatjuk.)
V. Egyházi Rendek,
l .
S z e n t Benedek-Rendben.
Hittudorok :
*Bita Dezső, cz. apát, egyet, hittanár.
*Vurdics Ignácz, könyvtáros.
*Öcsényi Anselm, theol. tanár.
Haudek Ágoston, jószágkormányzó
*Hajdu Tibor, theolog. tanár.
Szinek Izidor, theolog. tanár.
*Kohl Medárd, hgprimási titkár. 7 Borostyánosok :
Wagner Lőrincz, hittanár.
Jagicza Lajos, jószágkormányzó. 2 Bölcsészetdoktorok :
Hollósy Jusztinián, dömölki apát.
W a r g a Samu, alperjel, és tanár.
Récsey Viktor, könyvtárnok.
Zoltványi Irén, főisk tanár.
Bódiss Jusztin, főisk. tanár.
Mázy Engelbert, főisk. tanár.
Erdélyi László, főisk. tanár.
Kardos Coelestin, főisk. tanár.
Sáringer Kandid, főisk. tanár.
Bakonyvári Ildefonz, lelkész.
Mérey Kálmán, hitelemző.
Bognár Theofil, gymn. tanár.
Várkonyi Odilo, gymn. tanár.
Németh Ambrus, gymn. tanár.
Bardoss Rémig, gymn. tanár.
Török Veremund, gymn. tanár.
Molnár Sulpicz, gymn. tanár.
Horváth Béla, gymn. tanár. 18 2.
A cziszterczi sz. Rendben.
Hittudorok :
*Szalay Alfréd, rendi per;el.
Bartha Tamás, könyvtárőr.
*Platz Bonifácz, tanker, főigazgató.
*Piszter Imre, budapesti házfőnök.
Pecsner Emil, hittanár.
*Szentes Anselm, apáti titkár.
*Mihályfi Ákos, hittanár.
Láng Incze, gymn. hitszónok.
Czilek Balázs, tanúim, felügyelő.
Szeghy Ernő, lelkész. 10 Borostyános :
Kalocsay Alán, országos képviselő.
Kánonjogtudor :
Molnár Samu, gymn. tanár. 1
*-gal jelzettek, bekebelezett doctorok.
Bölcsészettudorok : Maczky Valér, gymn. tanár.
Vass Bertalan, gymn. tanár.
Berger Máté, lelkész.
Bék-fi Rémig, egyeremi tanár.
C'apáry Lás/ló, gymn. tanár.
Á a h Timót, gymn. tanár.
G<eksa Kázmér, gymn. tanár.
Mócs S/ams ló, gymn. tanár.
Kapossy Endre, gymn. tanár.
Warner Adolf. gvmn. tanár.
Horváth Jeromos, gymn. tanár.
Hang Dániel, gymn. tanár.
Dombi Márk gvmn. tanár.
Nagy Benjamin, gymn. tanár. 14 . 3.
A jászó-premontrei Rendben.
Hittudorok :
*Mada'assy Lipót, konv. regens, f Wentko Jusztin, esperes plébános.
Vajó József, hittanár.
Grün Guido, hittanár. 4 Hútudorjelöltek :
Richnavszky Ákos, theol. tanár.
Luger Valér, tanúim felügyelő. 2 Kánonjogtudor :
Kolosváry Béla, gymn. tanár. 1 Bölcselettudorok :
Kussinszky Arnold, kiérd, hittanár.
Karoly Gy. Hugó, f. leányisk. tanár.
Stőhr Antal, gymn. igazgató.
Tóth Lőrincz, plébános.
F a r k i s Róbert, házgondnok.
Károly Irén, gymn. tanár.
Takács Menyhért, gymn. tanár.
Horváth Balázs, gymn. tanár.
Pacz Sándor, gymn. tanár. 10 Bodnár Virgil, gymn. tanár.
4.
A csorna-premontrei Rendben.
Hittudorok : Dallos József, gymn. tanár.
Magasházi Antal, gymn. tanár. 2 Bölcsészettudorok :
Kuncz Adolf, prépost, praelatus.
Pauer Imre, egyetemi tanár.
Csuday Jenő, egyetemi m. tanár.
Burány Gerő, gymn. igazgató.
Edelmann Sebő, gymn. tanár.
Haraszty Sá'.dor, gymn. tanár.
Markovics Arnold, gymn. tanár. 7 5.
A kegyes-tanitórendben.
Hittudorok :
*Csőz Imre, gymn. hitszónok.
Titz Antal, hittanár, stb.
Hám Antal, hittanár. 3
22*
Baccalaureus :
Rüssel Károly, theolog. tanár. 1 Hit- és bölcsészettudor :
Acsay Antal, egyet. m. tanár stb. 1 Kánonjogtudor ok :
Salzbauer János, érd. gymn. tr. f Rauchbauer József, gymn. igazg.
Tóth György, gymn. igazgató. 3 Bölcsészettudorok :
Vajda Gyula, egyetemi tanár.
Vámos Károly, rendfőnöki titkár.
Schmidt Ágoston, gymn. tanár.
Pacbinger Alajos, gymn. igazgató.
Ormándy Miklós, gymn. igazgató.
Maywald József, gymn. tan.ár.
Kis Sándor, gymn. tanár.
C/.irbusz Géza, gymn. tanár.
Erdélyi Károly, gymn. igazgató.
Hénap Tamás, gymn. tanár.
Számek György, gymn. tanár.
Hám Sándor gymn. tanár.
Popini Albert, gymn. tanár.
Takács Sándor, gymn. tanár.
Suták József, gymn. tanár.
Kiss Ernő, gymn. tanár.
Vörös Cyrill, gymn tanár.
Jászay Rezső, gymn. tanár.
Perényi József, gymn. tanár.
Lóhy Béla, gymn. tanár.
Pécsi udön, gymn. tanár.
Pronay Antal, gymn. ta> ár.
Szabó Ignácz, gymn. tanár.
Alter Béla, gymn. tanár
Vincze József, gymn. tanár. 25 6.
A minoritarendben.
Hit- és szépmüvészetek doktorai:
Csák Cyrjék, tart. rendfőnök.
Jánossy Demj'én, kiérd rendfőnök.
Liegerhoffer János, kiérd. róm. gyóntató.
Csütörtök Arnold, házfőnök.
Czaich Gilbert, róm. m. gyóntató. 5 Hittudományok mestere :
Gmitter Alfonz, kiérd. róm. magyar gyóntató. 1 (Mindannyian római doktorok.)
Kánonjogtudor :
Csabai Paulin, ujonczmester. 1 A jézsuita-rend tagjai nem használják a doktori czimet.
Kivonat :
Bölcsészettudor , . . . 103
Hittudor 241 Kánonjogtudor 51 Egyetemes jogtudor 1 Bölcsészet- és hittudor 34 Bölcsészet- és kánonjogtudor . . . . 2
Hit- és kánonjogtudor 4 Hit- és egyetemes jogtudor 1 Bölcsészet- és egyet, jogtudor . . . . 1
Bölcseszet-, hit- és kánonjogtudor . . . 1 . . 439
Bekebelezett hittudor 69 Hittudom, baccalaureus 63
E t hi omnes et singuli doctores ac theologi sub patrocinio D. Thomae Aquinatis, qua patroni theologo-rum, vivant, crescant et floreant !
EGYHÁZI TUDOSITÁSOK.
Esztergom. A XIX. század végén s a XX. század hajnalán Üdvözítőnk Jézus Krisztus és szentséges földi helytartója iránt nyilvánítandó ünnepélyes hódolat ügyében kinevezett esztergom-főegyliázmegyei ötvenes bizottságnak javaslata. —
„Teljes szivünkből helyeseljük ama szándékot, hogy a muló század alkonyát a hitéletnek valami ünnepélyes és általános nyilvánításával kellene megszentelni
XIII. LEO PÁPA.
A nemzetközi bizottság, amely XIII. LEO pápának helyeslésével Jacobini Domonkos bibornok ő emenencziájá-nak tiszt, elnöksége alatt megalakult, a föld összes katho-likus híveihez fordult egy fölhívásban, lelkesítvén őket arra, hogy a jelen század alkonyán s az ú j század hajna-lán sziv- és lélekben egyesülve, hitük-, szeretetük- és engesztelő áldozatkészségükről tegyenek vallomást és ennek fölemelő példáját a jövő nemzedékekre is átszár-maztassák.
Lehetséges-e, hogy az egyház fejének, dicsőségesen uralkodó X I I I . LEO pápa ő szentségének nevében, a világ összes katholikus hivőihez intézett ezen fölhívás a pusztában kiáltó szavaként elhangozzék a regnum Maria-numban, a Kárpátok völgyeiben, az Alföld rónáin anélkül, hogy imádságos hálára ne gyuladjon minden igaz katho-likus magyarnak szive : Jézus Krisztus, a mi édes Üdvö-zitőnk iránt; hálára az anyaszentegyház és annak látható feje, a szentséges római pápa iránt kiváltképpen most, midőn 900 éves jubileumát ünnepeljük amaz örök emlékű eseménynek, hogy a honfoglalás százados küzdelme után, amidőn a kard betöltötte volt már hivatását és megszerezte a hazát : föltűnt a kereszt, hogy biztosítsa fönmaradását ? !
900 éve annak, hogy a magyar nemzet fölvétetett a katholikus anyaszentegyház kebelébe, tőle nyerte azon erőt, amely őt „annyi balszerencse közt" képessé tette arra, hogy megőrizze nemzeti jellegét és ma, amidőn a többi államok, melyek hajdan testvérökül fogadták a testvértelent, rég letűntek; ma háladalt zengedezhet az isteni Gondviselésnek !
A kath. Magyarorságnak kétszeres oka van tehát az ünneplésre. Hogy ez minél fényesebben sikerüljön, az esztergomi főegyházmegye területén ő emenencziája az ország bibornok herczeg-primása által kinevezett 50 tagu bizottság, a nemzetközi nagy bizottságnak fölhívása és tervezete nyomán, a következő programmjavaslatot ter-jeszti elő.
Miután igazi öröm csak tiszta, a bűntől mentes, a hit, reménység és szeretet erényeivel ékesített lélekben lakozhatik, s hogy a hivek a jubiláris idő áldásaiban és örömeiben minél nagyobb mértékben részesülhessenek:
minden lelkipásztornak első gondja legyen, hogy a hivek I imádkozzanak : a bűnbocsánat engesztelő szentségéhez
járulja-RELIGIO. 173-nák ; a legmélt. Oltáriszentség imádásában és vételében
Jézus szent Szivével egyesüljenek ; jóságos cselekvések által a hit ajándokát magukban elevenné tegyék és végül, mi magyarok, az ország Nagyasszonyának, a bold, szent
Szűznek és szent István első apostoli királyunknak tisztele-tében ogyesülvén : az őseinktől öröklött hazaszeretet a kereszténg erényesséy magas fokára emeljük.
Mindezek elérésére legalkalmasabb eszközül szol-gálnak :
A szent missziók é s lelkigyakorlatok; Isten igéjének hirdetése.
Miként ha pusztító féreg rágódik a szőllő tövén, a szőllőmüvesnek kárba vész sok fáradságos munkája ; azon-képen a lelkipásztornak jó példája és buzgó tanitása is képtelen sokszor ellensúlyozni azon erkölcsi károkat, miket a hitközöny veszedelme okoz. Ilyenkor hasznos munkát végeznek a misszionáriusok, akik fölrázzák álmuk-ból a hithideg lelkeket; fölemelik azokat, kiket a bün fertőjébe sülyesztett a rossz szokás; akiket évtizedes haragtartás egymástól elválasztott, a Krisztus szeretetében egyesítik ; s akiket a vad érzékiség tiltott viszonya fogva t a r t : fölsegítik őket a házasság szentségi méltóságának
magaslatára. Szóval áldás hull a misszió nyomába és a lelkipásztorok kétszeres haszonnal folytathatják utána
magasztos hivatásukat az Űr szőllőjében !
* *
Az egyházmegyei főhatóság a jubiláris idő folya-mán, vagyis 1900. január hó 1-től 1901. január hó l - i g tartó időközben a szent missziók és lelkigyakorlatok meg-tartását körlevélben ajánlja és miután óhajtandó, hogy a misszió áldásában minél többen részesüljenek, felszólítja a lelkészkedő papságot, hogy záros határidőn belül közöl-jék idevonatkozó óhajtásukat az egyházmegyei főhatósággal,
hogy a szükséges intézkedéseket a központban idejekorán megtenni lehessen. Miután előrelátható, hogy a misszio-nárius atyák nem lesznek képesek minden meghívásnak engedni, segítségükre legyenek a missziók megtartásában világi papok is; azért, akik ezen magasztos munkához isteni hivatást és a misszionárius atyák helyettesítésére magukban elég erőt éreznek, jelentkezzenek záros határ-időn belül az egyházi főhatóságnál.
A lelki gyakorlatok a papság számára a papnevelő-intézetekben, a nők számára a női zárdákban, illetve zárdai templomokban végeztetnek.
A kerületi papság mindenben járjon kezére a misz-sziót rendező esperesnek, illetve az érdekelt plébánosnak ; vezessék hiveiket a szent misszió helyére, segítsenek a gyóntatásban és amennyiben a főegyházmegyei misszió-alapitvány kamatjai a fölmerülő költségek födözésére elegendők nem lennének, anyagilag is támogassák a szent ügyet.
Az egyházmegyei főhatóság nyomtatott nagy fölhíváso-kat bocsát ki, amelyeknek czélja, hogy a hiveket a kettős jelentőségő jubileumról, ennek teljes programmjáról tájé-koztassa. Ezen (magyar, német és tót nyelven szerkesz-tendő) hirdetések minden plébánia és zárdatemplom kapu-ján kifüggesztendők, hogy a szentegyházba járó hivek
többször is olvassák. Ilyen fölhívást kapjon minden kath.
intézmény : körök, irodalmi társulatok és kath. sajtó közegei, névszerint az egyházszónoklati folyóiratok szer-kesztői azon külön kéréssel, hogy a jubiláris időben minél több aktuális értékű szent beszédet közöljenek, amelyeknek czéljuk: a kereszténység isteni alapitójának Jézus Krisztus-nek megismerése és imádása legyen. KözöljeKrisztus-nek továbbá a kettős jubileumról tárgyaló alkalmi beszédeket: a XIX.
század utolsó és a XX. század első n a p j á r a ; az Oltári-szentség imádására kitűzendő vasárnapokra, Nagyasszo-nyunk, Szent-István király és a többi magyar szentek ünnepeire.
A lelkipásztorok a szószékről oktassák ki hiveiket a jubiláris idő magasztosságáról. Külön alkalmi, úgyneve-zett „mintabeszédek" kiadását a szónokló papság részére nem ajánljunk ; azonban az egyházi főhatóság keresse meg
a Szent-István-Társulatot, amely fönnállása óta hathatós tényezője volt a hit ébredésének és a vallásos erkölcsös-ség terjesztésének, hogy a jubiláris alkalomból egy, a papságnak szánt „vezérkönyve szerkesztéséről és kiadásá-ról gondoskodjék, amely kimerítően és kellő formában foglalkozzék mindazon jótéteményekkel, amelyekben a Megváltó Jézus Krisztus az 0 anyaszentegyháza által az emberiséget általában, a magyar nemzetet — különösen részesítette. A vezérkönyv tehát, mint a kereszténységnek rövid apologiája, különösen Magyarországra vonatkozólag magában foglalná mindazon történeti adatokat, amelyekre az alkalmi szent beszédeket készítő szónoknak szük-sége van.
Mellékletül hozhatna a vezérkönyv, a jubiláris iskolai ünnepélyeknél használható alkalmi bészédet, imádságot és szavalásra alkalmas, egy-két alkalmi költeményt.
Az egyházmegyei főhatóság kérje föl a Szent-István-Társulatot egy népszerű misszió-könyvnek kiadására.
0 emenencziáját pedig, a mi kegyelmes érsekünket alázattal kérjük, hogy a Szent-István-Társulat által ki-adandó „vezérkönyvet" és „misszió-imádságos könyvet"
a magas püspöki karnak pártfogásába ajánlani méltóz-tassék.
Továbbá kérjük ő eminencziáját, hogy főegyházme-gyei híveit egy magyarnyelvű pásztorlevéllel megörvendez-tesse, amely a kettős jubileum jelentőségéről szólván, bizonyára épp oly lelkesedést fog kelteni, mint amily lelkes visszhangra talált a főpásztornak első magyar kör-levele a hivek lelkében.
Ezen magyar pásztorlevél, amely német, illetve tót fordításban is megjelenne, a jubiláris esztendő folyamán, az egyházi főhatóság által meghatározandó időben, min-den templom szószékéről felolvasandó.
II.
A legméltóságosabb Oltáriszentség imádása. Közös imádság. Hálaadó é s könyörgő jubiláris istenitisztelet.
A hitérzületet misem fokozhatja jobban, mint az imádság; kiváltképpen az egy szívvel egy lélekkel végzett közös imádság. Es ha Jézus megígérte, hogy köztünk lesz, ha ketten hárman együtt imádkozunk, mennyivel inkább kell" a hiveket a legméltóságosabb Oltáriszentség-nek közös imádására buzdítanunk, amelyben az Üdvözítő
állandóan jelen van az Ö Istenségével és emberségével ; jelen : az 0 kiapadhatatlan jóságú szent Szivével.
Az Oltáriszentség imádására vonatkozólag az 50-es bizottság javasolja, hogy az történjék a jubiláris időben vagtiis 1900. évi január 1-től 1901. évi január 1 ig be-zárólag minden hónapnak első vasárnapján olyképpen, hogy a kitétel a nagy misével kezdődjék és a délutáni istenitisztelettel végződjék.
A lelkipásztorok ezen szentségimádó vasárnapokon a megszokott időben alkalmi szentbeszédeket mondjanak és necsak szóval, hanem saját jó példájukkal is buzdítsák a hiveket az adoratióban való résztvevésre.
Közös imádságul a szentségimádó vasárnapok dél-utáni istenitiszteletén a litánia előtt, az egyházi évszaknak megfelelő rozáriumot imádkozzák a hivek a lelkipásztorok előimádkozása mellett.
A XIX. század alkonyán és a XX. század kezdetén hálaadó, illetve könyörgő istenitisztelet végeztessék. Erre vonatkozólag az 50-es bizottság javaslata a következő : A nemzetközi nagy bizottság 40 óráig tartó szentségimádás-sal óhajtja ugyan köszönteni az u j század pirkadását.
Azonban, ez a mi viszonyainknak meg nem felel, de hogy az a nagyfontosságú nap, a midőn a muló század letűnik minden bűnével és fölvirrad az uj — minden bizonytalanságával együtt: a hiveket az Isten házában térden állva s az imádságban egyesítve találja: az egyházi főhatóság körrendeletben meghagyja az összes ple-bániahivataloknak, hogy a XIX. század utolsó napján, vagyis 1900. decz. 31-én d. u. tartandó hálaadó; és a XX. század első napján 1901. január hó 1-én tartandó könyörgő istenitisztelet minél nagyobb fénynyel megillessék.
A hálaadó esti istenitisztelet 1900. deczember 31-én szentséges litániával kezdődik (de SS. Nomine Jesu), az előirt imádságokon kivül a hivek épülésére az Eszterházy-féle hálaadó imádság mondassék. A pontifikáló „Te Deu-mot" intonál, mire az összes harangok megkondulnak, a nép pedig a megfelelő hállaénekkel dicsőiti az irgalmas-ság Istenét. Kiváló nagy gondot fordítsanak a lelkészek az alkalmi szent beszédre ; mert ennek hivatása a hivek lelkében megerősíteni a hitet Jézus istenségében, fokozni az Üdvözítő szent Szíve iránt való szeretet és háladatos érzésre indítani mindnyájunkat a Gondviselés végtelen irgalmassága iránt.
Leghelyesebb lenne, ha ezen alkalmi szent beszéd, amely a hiveket különös nyomatékkal figyelmeztetné a nap jelentőségére — a hálaadó istenitiszteletet megelőzné.
Gondoskodjanak a lelkészek arról, hogy az ajtatos nép mind egy szálig ott lássa az Isten házában különösen azokat, akiknek az a felelőségteljes kötelességük, hogy minden jóban „előljárjanak.*
Hasonló fénynyel, sőt ha lehetséges, még nagyobb pompával üljük meg a XX. évszázad első napját 1901.
január 1-ét, mert ez az a nap, amelyen a szentséges római pápa, Krisztus földi helytartója a keresztény világ középpontjában: a római Péter templomban a Mindenható-nak, milliók szeretetetői körülvéve, bemutatja a hálaadó és könyörgő szent-miseáldozatot azon kehelyből, amelyet a nemzetközi bizottság a szent atyának ezen alkalomból fölajánl.
Az istenitisztelet rendje ezen a napon a következő:
Az ünnepélyes szent mise „ Veni Sancteu-va.l kezdő-dik, mire az összes harangok megszólalnak.
Az Oltáriszentség exponálva marad egészen a dél-utáni istenitisztelet végéig (utolsó jubiláris adoratio SSmi).
A szónok a megszokott órában f j l m e g y a szószékre és elmondja az alkalmi szentbeszédet, amelynek elkészí-tésére és előadására kiváló nagy gondot fordítson.
Miután a jubiláris idő 1901. január hóval befejező-dik, összes ünnepségeinket az 1900. év folyamán ünnepel-jük ; nevezetesen :
III.
A magyar szent korona kiállítása.
Az ünnepségek egyik fénypontját képezné a királyi szent koronának, amelyet II. Szilveszter pápa az apostoli czimmel együtt tett lélekben S/ent István fejére — a budavári Mátyás-templomi)an való kiállítása.
Alkotmányunk szent zálogának ezen kitétele, a Szil-veszter pápa bullájának kilenczszázados évfordulója alkal-mából még aktuálisabb jelentőségű a milleniumnál is.
Azért alázattal kérjük ő eminencziáját, hogy dicsősége-sen uralkodó apostoli királyunk ő felségénél eszközölje ki az engedelmet arra nézve, hogy a hűséges magyar nép újból láthassa legdrágább kincsét azon a napon, melyen István király a magyar néppel egyetemben a szent koronát a bold, szent Szűznek Magyarország Nagyasszonyának oltalmába ajánlotta, halála napján, augusztus 15 én.
A szent korona ezen a napon, 1900. Nagyboldog-asszony napján állíttatnék ki a koronázó templomban és pedig a szent István napján fölzarándokló vidékit kre való tekintetből. öt napon keresztül lehetőleg aug. 19-éig esti 5 óráig.
A délelőtti órákban szent misék mondassanak, Nagy-boldogasszony napján cl. e. 10 órakor az ünnepélyes szent misének első evangéliuma után, a szent korona dicsőitése következnék egy imaszerű rövid beszédben, amelylyel ő eminencziája, az országnak királyt koronázó herczeg-primása, hálás szeretetre kötelezné Magyarország millió-nyi hiveit.
Az ünnepélyes vespera augusztus 19 én 4 órakor kezdődnék, melynek végeztével a szent korona egész
csöndben visszatétetnék. (Folytatjuk.) Az erdélyi egyházmegyéből. Misszió Kolozsvárit. —
Egy éve annak, hogy az erdélyi püspök úr ő mél-tóságának az apostoli időkre emlékeztető lelkipásztorko-dását első ízben szóvá tettük. A lángbuzgalmú főpásztor»
nak fáradhatatlan tevékenysége azóta közfigyelmet keltett úgy, hogy barát és ellenség egyaránt csak méltánylással kényszerült arról tudomást venni, s ma már liberális lapjaink is csodálattal emlékeznek meg a reformáló püs-pökről.
S valóban sok megcsodálni való van a fiatal mágnás-püspökben ! Székfoglalása óta szakadatlanul j á r j a kiter-jedt egyházmegyéjét, hogy az idők folyamán ellanyhult hitéletet újból föléleszsze és Kolozsvártt havonként fára-dozik, hogy a 12 ezer lelket számláló legnagyobb plébá-niájának lelki szükségleteit kielégíteni segítsen, tudván
RELIGIO. 175-azt, hogy a nagyvárosi plébániák legfőbb baja éppen az,
hogy azokban a hivők tízezrei nem olyan könnyen része-sülhetnek a kellő lelkigondozásban.
Messis quidem magna, sed operarii pauci ! Bizony-ság rá ama misszió, melyet Riesz Ferencz, Schaefer Jakab és Bóta Ernő jézustársasági atyák közreműködésé-vel, valamint Ucsnay István, gyulafehérvári katonai lelkész bevonásával e napokban tartott az erdélyi főpásztor. Az atyák márczius hó 4 én kezdték az ige hirdetését s na-ponként háromszor prédikáltak a nagy közönségnek, majd külön az egyetemi ifjúságoak, valamint a városi hely-őrségnek tartottak sz. gyakorlatokat, míg végre márczius hó 13-án a törhetetlen kitartású püspök úr egy impozáns körmenettel fejezte be az apostoli munkát.
A figyelmesebb hallgatót bámulat ragadja el ; mert hiszen az atyák minden szónoki ragyogás mellőzésével, nagy bizonyítgatások, vitatkozások és megindítások nélkül adják elő szentegyházunk tanítását úgy, hogy egy bét alatt egész h't- és erkölcstanunkat foglalják össze ; az 1
atyák a katholikus öntudatnak és a gyakorlati élet igényei- i nek szemmeltartásával egyszerűen csak hirdetik a sz. igét s a jó Istenre bizzák az eredményt! Es mégis milyen a h a t á s ? Bámulatos! Bérezés hazai részünknek egyik országos műemléke, a nagy sz. Mihály templom, nem képes befogadni a tóduló ezreket, kiket áhitat és kíván-csiság hoz össze ; mert a tömött sorokban sűrűen láthatók reformátusok és lutheránusok, set zsidók is nagy számban ! A gazdagon fölszerelt templomnak nincsen elegendő gyóntatószéke ; mert a püspök úrral egyetemben gyakran 11 pap foglalkozik a kiengesztelődés nagy munkájával, kora reggeltől késő eßtig ! Oh igen, nagy az Isten áldása.
A hatásnak nagynak kell lennie; mert szentegyházunk nagy öröme fáj, nagyon fáj elvakult hitelleneinknek.
Hogy a legifjabb protestáns lap irányát bemutassuk, tanúságul s egyúttal tanulságul átveszszük az Erdélyi Protestáns Lapból, mely az úgynevezett erdélyi ev. ref.
theologiai fakultás aegise alatt jelen meg Kolozsvárit, — a következő czikket:
„Jezsuiták Kolozsvártt. Az egykor jobb időkben innen kitiltott jezsuitákat a gyulafehérvári katholikus püspök e napokban újra behozta az erdélyi részekbe.
„Szent életű embereknek" nevezte őket bemutató beszé-dében Gusztáv püspök, kitől bizonyos rábeszélő tehetséget, bizonyos kereskedői ékesszólást nem tagadhatunk meg.
Szombat óta naponként háromszor prédikálnak itt e jezsuiták. Prédikálnak. Protestáns eszköz katholikus czél-ból. A szónok tulajdonképpen az igazság és szabadság hőse, de a sátán is hivatkozhatik szónoki sikerekre. Ennél-fogva jó lesz a jezsuita szónoklatokat nem csak a rethorika, de az országos törvények álláspontjáról is nézni. Helyi
Szombat óta naponként háromszor prédikálnak itt e jezsuiták. Prédikálnak. Protestáns eszköz katholikus czél-ból. A szónok tulajdonképpen az igazság és szabadság hőse, de a sátán is hivatkozhatik szónoki sikerekre. Ennél-fogva jó lesz a jezsuita szónoklatokat nem csak a rethorika, de az országos törvények álláspontjáról is nézni. Helyi