Budapest, márcz. 7. Az egyház tanítása az ameri-kanizmussal szemben XIII. Leo pápa apostoli levelében lei fejtve. —
V. Szemben avval a gondolkodással és eljárással, mely az egyház külső tanító tekintélyét fölöslegesnek tartja és azt mondja, hogy a Szentlélek minden embert titkosan külön-külön oktat ki és vezet, — jobban most mint valaha — az üdvösségre, — XIII. Leo pápa igy nyilat-kozik: „Valóban nem csekély vakmerőség megmérni azt a módot, melyen Isten az emberekkel közlekedik ; ez egészen az ő akaratától függ, a ki adományainak teljesen szabad osztogatója." A szél. a hol akarja, ott fú.x) Kinek-kinek közölünk a kegyelem Krisztus ajándékozásának mértéke szerint adatott.2) Kicsoda meri, ha az apostolok történetére, a keletkező egyház hitére, a nagy lelkierejü vértanúk küzdelmeire és kínszenvedéseire, szóval a szent-séges emberekben oly gazdag régi korokra visszatekint, kicsoda meri azokat az előbbi időket a jelen időkkel összemérve azt állítani, hogy azok a Szentléleknek csekélyebb kiáradásában részesültek? De mellőzve mind-ezeket, ki kételkedik a fölött, hogy a Szentlélek titkos hatással működik az igazak lelkében ós azokat in-telmekkel és buzdításokkal serkergeti ! Ha ez nem így volna, minden külső "elöljáróság és tanítóság haszontalan lenne. „Hogyha valaki azt állítja, hogy valaki
az üdvösséges vagyis evangeliumi hithirdetésnek hihet a Szentlélek felvilágosítása nélkül, ki mindenkinek az igaz-ságba való beleegyezésben és hitben édességet ad, eretnek szellem által ejtetik tévedésbe." 3) Hanem, a mint ta-pasztalásból tudjuk, a Szentléleknek e figyelmeztetéseit és indításait többnyire a külső tanitó hatóságnak nem minden segítsége és mintegy felszerelése nélkül érezzük magunkban. „Ugyanaz, mondja találóan szent Ágoston, működik s jó fákban a gyümölcshozatalra, a ki kívülről is műveli a fát és öntözi bármely szolga által, és magá-tól ad bensőleg növekedést." 4) Tudniillik általános tör-vény az, hogy a nagygondviselésü Isten, a mint az embe-reket legtöbbnyire körülbelül emberek által a k a r j a üdvö-zíteni, úgy azokat, kiket az életszentség magasabb fokára hivott meg, szintén emberek által vezeti oda fel, „hogy t. i., a mint aranysz. sz. János mondja, Istentől az embe-rek által tanuljunk."5) Ennek kiváló példáját látjuk mindjárt az egyház kezdetán ; mert habár Saul dúlván-fúlván fenyegetésekkel és öldökléssel6), magának
Krisztus-0 Sz. Ján. 3, 8.
2j Efcz. 4, 7.
3) Cone. Arausic. II. con. 7.
4) De gratia Christi c. 19.
5) Horn. I. in inser. altar.
6) Ap. csel. 9, 1.
nak hangját hallotta és tőle egyenesen kérdezte m a g a : Uram, mit akarsz, hogy tegyek; mégis Damascusba Ana-niáshoz küldetett: Menj be, úgymond, a városba, és ott meg fog neked mondatni, hogy mit kell tenned. — Ehhez járul, hogy a kik magasabb tökéletességre törekszenek, éppen ez által többnyire járatlan útra lépnek és igy jobban ki vannak téve a tévedésnek, és azért a tanítóra és vezetőre jobban rászorúlnak mint mások. Es állandóan ez volt az egyház gyakorlata; ezt a tant vallották egytől-egyig mindnyájan, kik a századok folyásában bölcseség-ben és életszentségbölcseség-ben virágzottak ; mit a kik megvetnek, vakmerően és veszedelmökre vetik meg.
VI. Es hogyha a dolgot alapjában tekintjük, ha bármely külső intéző mellőztetik, az újítók véleményében nem látszik meg, hogy mire való a Szentléleknek ama bővebb kiárasztása, melyet olyannyira magasztalnak. •—•
Bizonyára leginkább az erények kiművelésében van a Szentlélek segítségére szükségünk : ámde, a kik ezeket az újdonságokat szeretik követni, a természetrendi eré-nyeket mód nélkül kiemelik, mintha ezek a jelen kor erkölcseiaek é3 szükségleteinek jobban megfelelnek, s az embernek azokkal felékesülni hasznosabb, mert az embert a cselekvésre készségesebbé és abban serényebbé teszik.
— Nagyon nehéz megérteni, hogy azok, kik keresztény bölcseségben neveltetnek, a természetrendi erényeket a természetfelettiek fölé helyezik, és azoknak nagyobb hatá-sosságot és termékenységet tulajdonítanak. Hát a termé-szet, ha hozzájárul a malaszt, vájjon gyengébb lesz, mint ha csupán a maga erőire támaszkodik ? Es vájjon azok a szent emberek, kiket az egyház tisztelettel és hódolattal illet, tehetetleneknek és alkalmatlanoknak bizonyúltak azzal, hogy a keresztény erényekben kiválók valának ? Es hogyha természeti erényeknek néha kitűnő cselekede-teit lehet csodálni, de hányan vannak az emberek közt, a kik a természeti erényeket igazán állandóan b í r j á k ? Ki az, kit lelki indulatok, még pedig hevesek, ne inge-relnének ? Ezeknek állhatatos legyőzésére, valamint álta-lában az egész törvénynek a természeti rendben való megtartására az ember szükségképpen valamelyes isteni segítségre szorúl. Es azok a cselekedeteket, melyek-ről fentebb volt szó, lia a dolog mélyére tekin-tünk, egyenkint inkább csak látszatai az erénynek, mintsem valódi erények. — Dehát tegyük fel, hogy úgy van : hogyha valaki hiába való futást nem akar végezni és az örökkévalókról nem akar megfeled-kezni, melyre isten jóvoltával vagyunk rendelve, vájjon a természeti erényeknek van-e valami hasznavehttőségük az örökkévalóságra, hacsak nem járul hozzájok az isteni ke-gyelem adománya és ereje ? Találóan mondta sz. Ágoston :
„Nagy erények és roppant gyors futás, hanem félre kalandozva az útról." Mert a mint a malaszt segítségével az embeiek természete, mely a közös bűn következtében a bűn és szégyen gyalázatába esett vala, talpraállíttatik, új nemességgel gyarapszik és erősödik: így az erények is, melyeket nem csupán természeti erővel gyakorlunk, hanem ugyanazon malasztnak a segítségével, örökké tar-tandó boldogság erejével termékenyülnek és magukhan véve is szilárdabbak és erősebbek." (Vége köv.)
Szatmár. Visszatekintés egy püspöki élet tiz évére. — (Vége.)
Es ezzel befejezem az események felsorolását, nem, mintha már kimeritettem volna a tiz évnek tartalmát, mert hiszen a kötelességtudás, a vallásos buzgalom, a kegyelet, az áldozatkészség, a szép és jóért való nemes lelkesedés ezer és ezernyi mozzanattal gazdagították annak történetét, melyeknek felsorolása azonban tulvezetne ter-vem keretén; hanem befejezem azért, mivel elegendőnek vélem az ezen nagy vonásokban megrajzolt képet is a tiz év olyatén ábrázolására, mely megelégedést keltsen lelkünkben, ha a multat vizsgálgatjuk s bizalmat és reményt, ha gondolatunk a jövőre irányul.
Egyet kell még megemlítenem, és ezt a szomorúság fájó érzetével. A letűnt tiz év elmerült az örökkévalóság mérhetetlen tengerébe, itt hagyva nekünk alkotásait és változatos történetének emlékét. De elvitte magával egész sorát azoknak, kik munkatársaink valának és javarészben tevékeny szereplői e tiz évi fejlődésnek. Mi, kiknek éle-tét még megkímélte a halál, tartozunk azzal elköltözött testvéreinknek, hogy kegyeletes érzések között újítsuk fel emiéköket az ő nevükhöz is fűződő múltra való vissza-pillantás alkalmával. Azért ide illesztem a lefolyt tiz év alatt elhalt papoknak névsorát, ez úttal is ajánlva az el-hunytak lelkét testvéreik buzgó imáiba.
Fodor Antal lelkész Felső-Remetén, született 1841., meghalt 1888. szept. 6. Budapesten.
Wéber József nyug. szinfalusi plébános, született 1839., meghalt 1889. febr, 20. Nagy-Kár oly ban.
Moldován Antal, káplán Ungváron, született 1859 , meghalt 1889. szept. 3. Ungváron.
Kucsay Ferencz, plébános Felső-Domonyán, szüle-tett 1825., meghalt 1890. január 1. Felső-Domonyán.
Molnár András László, aranymisés, kiérdemült ugocsai főesperes, nyug. tisza-ujlaki plébános, született 1806., meghalt 1890. május 8. Szatmáron.
Hazslinszky József aranymisés, csanádi sz. Gellért-ről nevezett cz. apát, kiérdemült esperes, sz. széki ülnök, plébános Felső-Bányán, született 1816., meghalt 1890.
április 20. Felső-Bányán.
Erber Mihály, plébános Nagy-Szőllősöa, ugocsai al-esperes. sz. széki ülnök, született 1827., meghalt 1890.
ápr. 27. Halmiban.
Lukácsik Ferencz. cz. kanonok, cs. és kir. tábori plébános. I. Ferencz József rendjének lovagja, sz. széki ülnök, született 1814., meghalt 1890. május 23. N a g y -szebenben.
Hajnal József, nyug. zajtai plébános, született 1853., meghalt 1890. május 28. Józsefházán.
Pásquál Antal, plébános Munkácson, druzmai cz.
apát, munkácsi főesperes, sz. széki ülnök, született 1823., meghalt 1890. nov. 10. Munkácson.
Bugyis András, plébános Ungváron, okrai cz. pré-post, főesperes, sz. széki ülnök, született 1824., meghalt 1890. deczember 26. Ungváron.
Blahovich Pál, lelkész Madarászon, született 1845., meghalt 1891. január 15. Madarászon.
Gébel János szaniszlói káplán, született 1861., meg-halt 1891. január 24. Tur-Terebesen.
Orosz Antal, plébános Huszton, ugocsai főesperes és huszti alesperes, született 1821., meghalt 1891. szept.
9. Huszton.
Andruchovics Miklós plébános Nagy-Zalacskán, sz.
széki ülnök, született 1810., meghalt 1891. deczember 19.
Nagy-Zalacskán.
Polácskó János, született 1835., meghalt 1892.
január 7. Nagy-Bereznán.
Galántha Ödön, plébános Német-Mokrán, született 1844., meghalt 1892. január 26. Német-Mokrán.
Rusznák István, plébános Szennán, közép ungi al-esperes, született 1846., meghalt 1892. május 3. Szennán.
Laza János, aranymisés, székesegyházi kanonok, Sz.-Agostonról nevezett cz. prépost, sz. széki ülnök, született 1811., meghalt 1892. szept. 12. Szatmáron.
Kánczy Lenárt, nyug. gymn. tanár, született 1853., meghalt 1892. október 9. Várpalánkán.
Ragány Károly, nyug. gymn. tanár, lelkész Polyánán született 1847., moghalt 1892. nov. 11. Kabola-Polyánán.
Végessy István, tibai káplán, született 1867., meg-halt 1893. január 17. Ungváron.
Novelly Aladár, kraszna-bélteki káplán, született 1869., meghalt 1893 január 27. Szatmáron.
Hánzulovics Gergely, aranymisés, nyug. lelkész, sz.
széki ülnök, született 1809., meghalt 1893. deczember 23.
Szatmáron.
Rácz István, aranymisés, nyug. puszta-dobosi lelkész, cz. alesperes, született 1803., neghalt 1894. márczius 6.
Szatmáron.
Szikora Kálmán, nyug. paposi lelkész, született 1844..
meghalt 1894. ápril 12, Szatmáron.
Erdélyi Elek, nyug. papnevelő-intézeti aligazgató, sz. széki ülnök, született 1836., meghalt 1894. május 2.
Mező-Kaszonyban.
Tarnóczy Miklós, plébános Mező-Kaszonyban, sz.
széki ülnök, született 1840., meghalt 1894. május 20.
Mező-Kaszonyban.
Szájbei János, plébános Kraszna-Bélteken, cz. kano-nok, sz. széki ülnök alesperes. született 1824., meghalt 1895. márczius 16. Kraszna-Bélteken.
Sipos József, nyug, körösmezői lelkész sz. széki ülnök, született 1826., meghalt 1895. ápril 18. Huszton.
Miskovics Lajos, aranymisés, cz. kanonok, nyug.
zajtai plébános és alesperes, született 1813., meghalt 1895.
május 23. Józsefházán.
Serli Károly, plébános Vállajon, cz. kanonok, ales-peres, sz. széki ülnök, született 1822., meghalt 1895, augusztus 3. Vállajon.
Günther Ottó, csanálosi káplán, született 1866., meg-halt 1895. szept. 16. Deutschliebauban, Morvaország.
Pásztor János, lelkész Felső-Remetén, született 1855., meghalt 1895. okt. 31. Felső-Remetén.
Demek Antal, plébános Dobó-Ruszkán, sz. széki ülnök, alesperes, született 1821., meghalt 1896. márczius 6.
Dobó-Ruszkán.
Márton Alajos, plébános Tisza-Újlakon, sz. széki ülnök, született 1831,, meghalt Î1896. márczius 25. Tisza-Ujlakon.
RELIGIO. 151-Turcsányi János, plébános Beregszászban, 0
Szent-ségének t. káplánja, székesfejérvári sz. széki ülnök, szü-letett 1842., meghalt 1896. április 6. Beregszászban.
Irsik Ferencz 0 Szentségének házi főpapja, székes-egyházi kanonok, kazari cz. apát, a püspöki lyceum fő*
igazgatója, sz. széki ülnök, t. hittudor, az egyházmegyei könyvtár felügyelője, született 1822., meghalt 1896. máj.
20. Szatmáron.
Kroó Vida, aranymisés, sz. széki ülnök. nyug. csász-lóczi plébános, arany érdemkeresztes, született 1811., meghalt 1897. október 19. Munkácson.
Kazimirszky Antal. nyug. nevetlenfalusi lelkész, szü-letett 1825., meghalt 1897. deczember 1. Nevetlenfaluban.
Zolcsák János, sz. széki ülnök, nyug. gymn. tanár Uogváron, született 1835., meghalt 1898. április 5. Ung-váron.
Müller Jakab, plébános Szakaszon, sz. széki ülnök, kerületi esperes szü'etett 1830., meghalt 1898. szeptem-ber 1. Szakaszon.
Eder Ede, plébános Halmiban, született 1849., meg-halt 1898. október 7. Halmiban.
Az örök világosság fényeskedjék N e k i k !
Óhajtom, hogy jelen körlevelem, a hiveket is érdeklő részeket tartalmazó kivonatban legközelebbi vasárnap a szószékről felolvastassék, annál is inkább, mert nem kis tényezői voltak e tiz év eseményeinek a buzgó hivek, kik imájukkal, vallásos életök példájával, jó cselekedeteikkel nagyban hozzájárultak mindahhoz, ami szépet és jót e tiz év alatt szemünk előtt történni láttunk.
Végezetül mindnyájatokat szeretettől áradozó szi-vembe zárva áldásra emelem kezeim s áldalak Benneteket és a jámbor hiveket az Atyának és Fiúnak és Szentlélek Istennek nevében. Amen.
Szatmártt, 1899. január hava 22 ikén.
Gyula, s. k., püspök.
S z e p e s i egyházmegye. A Rituale uj kiadásáról. — Szmrecsányi Pál szepesi püspök úr ő méltósága ez idei III. körlevelében 328. sz alatt e szavakkal irja elő egyházmegyéjében a Samassa-Rituálét :
„Cum libri rituales Arschi-Dioecesis Agriensis olim editi ac in nostra quoque Dioecesi recepti longo usu multum iam detriti, neque ad supplendum alii praesto essent : Metropolitanus Provinciáé nostrae, excellentissi-mus ac reverendissiœus Dominus A r c h i E p i s c o p u s Agrien-sis, pro paterna sua sollicitudine insignique animarum zelo, adhibitis viris rerum liturgicarum versatis et in cura animarum exercitatis, congruenter expetito iam prius ab Episcopis suffraganeis consilio, novam iussit libri huius emendatam et auctam editionem confici, Rituali Ramano per omnia conformem et geminam, si excipias quosdam pios probatoaque ritus. qui apud nos saeculorum conti-nuo usu sancti, non sine perturbatione animorum, aut offensa populi praetermitti, aut mutari poterant.
Habemus itaque novam, eamque locupletiorem libri rituális editionem, quam et commodis sacerdotum, et uti-litati fidelium inservituram esse non ambigo.
Volo atque districte mando, ut in posterum per universam Dioecesim nostram in administraiione Sacra-mentorum, aliisque ecclesiasticis functionibus, omnes, tam saeculares quam reguläres sacerdotes hocce libro rituali utantur, neque „ullum alium recipiant."
Berlin, márcz. 1. Vegyes hirek. —
A „Köln. Volkszeit.8 értesülése szerint a német biro-dalmi tanács natározatát, a jezsuitákat Németország terü-letéről kizáró 2. § t. a szövetségi tanács rövid idő alatt
el fogja fogadni. A szövetségi tanácsnak az a rendelete is meg fog szűnni, mely a lazaristákat és a sacré-coeur apáczákat Németországból kizárta.
A nagypéntekre vonatkozó törvényjavaslat nyugszik.
Bosse vallásügyi minister belátta, hogy Kopp boroszlói biboros püspök főrendiházi felszólalása szerint katholikus ünnep megtartására az egyházi hatóság megkérdezése és beleegyezése nélkül országos törvénynyel sem lehet köte-lezni. Most tehát Poroszország ministere a püspökökkel tárgyal.
A német katholikusok ezidei nagygyűlése az elő-készítő bizottság végleges határozata alapján Neiszé-ben lesz Felső-Sziléziában.
Ezen a katholikus nagygyűlésen ezentúl, mindig egy egész nap lesz szentelve a németországi katholikus nép-egyesületnek. A nép, a nép, az nagy tényező a mai államok és társadalmak életébsn.
Würzburg, márcz. 3. Schell meghódolása. — Csak-ugyan megtörtént, Schell főpásztorának és az apostoli szentszéknek meghódolt. Az egyház ellenségei szerették volna őt, mint Döllingert, felhasználni. De tévedései mel-lett is jobb dogmatikusnak bizonyúlt, mint a duzzogó vén Döllinger, a kinél nem utolsó szerepet játszott a vatikáni zsinat idején megsértve gondolt hiúsága.
Schell elitélésének oka ismeretes. Nem Schell sze-mélyét akarta az Index congregatio pellengérre állítani, hanem veszélyesekké váló egynémely tanára mondta ki a kárhoztató Ítéletet. Es erre nagy szükség volt már. Mert a tavalyi iskolai év végén, több végzett theologus Schell tanításának hatása alatt kijelentették, hogy az örökbűn-tetést csak azokra nézve fogadják el, kik szántszándékkal úgy halnak meg, hogy nekik ez az állapot tetszik és kell.
Schell meghódolását a nyilvánosság előtt maga fejezte ki. Ma tartott előadásában, a melyen hallgatói,
mivel már tudták, hogy alávetette magát, nagy tüntetés-sel fogadták, kifejtette, hogy az utolsó napokon véle-ménye a maga helyzetéről tetemesen megváltozott, a mi őt az egyházi hatóság előtt való meghódolásra birta.
Kezdetben két nehézség elé került : azt a kérdést kellett feltennie és megoldania, hogy vájjon az igazság szolgálatás összeegyeztetheti-e továbbra is élete feladatával, azután pe-dig, vájjon nem fog-e a tanár és tanítványok közti viszony-ban zavar beállni ? Mind a két nehézséget megoldottnak tekinti és remépynyel tekint a jövőbe. Kiváló hálára érzi magát kötelezettnek a würzburgi püspök, a münchen-freisingeni érsek (a ki ezelőtt würzburgi püspök volt) és
az augsburgi püspök urak iránt, kiknél nagy szeretettel találkozott ; azután tanítványai iránt, kiknek számtalan levele lényegesen hozzájárult helyzetének tisztázásához.
Kapcsolatosan a mai evangeliummal ő reméli, hogy Krisz-tus harczosai, azon a közös harcztéren, a hová KriszKrisz-tus állitotta őket, állhatatosak legyenek az egyház javára.
Perczekig tartó tetszés és taps és bravózás volt a hallgató-ság válasza, mely a távozás után megujúlt és szűnni nem akart. Vir obediens...
KATH. KÖZTEVÉKENYSÉG
és
Egyesületi Élet.
= A Szent-István-Társulat 1899-ik év márczius hó 9 én délután 4 órakor Budapesten, Szentkirályi-utcza 28. sz. a. választmányi gyűlést tart. Tárgysorozat. 1. El-nöki előterjesztések. 2. A számvizsgálóbizottság az 1898. évi zárszámadásról. 3. A Tud. és írod. osztály által ajánlott uj tagok megválasztása. 4. Folyó ügyek.
- f A Budapesti Katholikus Kör X. rendes köz-gyűlését 1899. évi márczius hó 16-án csütörtökön d. u.
5 órakor fogja megtartani a kör dísztermében, (Molnár-utcza 11. sz.) melyre a kör tagjai tisztelettel meg-hivatnak. Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó. Mondja ifj. Zichy János gróf. 2. Évi jelentés. 3. Az 1898. évi zárszámadások. 4. A számvizsgálók jelentése. 5. Az 1899.
évi költségelőirányzat. 6. A számvizsgálók kiküldése.
7. Az alapszabályok módosítása. 8. A választmány ki-egészítése. 9. Indítványok. Budapest, 1899. évi márczius 1-én. Az elnökség. — Az alapszabályok 15. § a értelmében a közgyűlésen tárgyaltatni kivánt indítványokat legalább nyolcz nappal a közgyűlés előtt az igazgató választmány-hoz Írásban kell benyújtani. Közgyűlés után társasvacsora lesz. Egy teríték 1 f r t 20 kr. Jegyek márczius 15 é;g válthatók a titkári irodában.
I R O D A L O M .
Előfizetési felhívás. Tisztelt paptársaim, a katb. tan-férfiak és irodalomkedvelők szíves figyelmébe ajánlom a sajtó alól legközelebb kikerülendő ily czímű művemet:
„Munkálatok a kath. egyházpolitika, tanügy é s közélet köréből." Körülbelül 22 ívre (350 lapra) terjed nagy nyolczadrétü alakban és hat fejezetre oszlik. Az első fejezetben röviden tárgyalom a modern egyházpolitika körébe vágó nevezetesebb napikérdéseket: a kath. klérus misszióját napjainkban, teendőinket az egyesületi élet és sajtó terén, az országos zsinat vajúdó eszméjét, az al- j
papság anyagi helyzetét, stb. A második fejezet a kath.
tanügy szakmájába eső fontosabb tételeket öleli föl, u. m.
népoktatásügyi reflexiókat, a magyarosodás és iskola-államosítás kérdéseit, hitelemzőink szakszerű kiképezte-tését, a szocziálizmust, stb. A harmadik fejezetben osto-rozom közéletünk egyes kirívó kinövéseit : a párviadalt, í
fényűzést, nagyzást, pazarlást, a családi élet egyes kór-tüneteit, a parasztbirtok rohamos pusztulását, stb. A negyedik fejezet bitbuzgalmi elmefuttatásokat tartalmaz az egyházi év egyes kiváló ünnepeire. — Igen praktikus értékkel birnak az ötödik fejezetben közölt tanító-1 an ács-kozmányi beszédeim, (számra nézve 12) és a hatodik fejezetben foglalt papi-koronagyűlések alkalmával tartott latin megnyitó beszédeim (összesen 10) melyek hasznát főleg a kerületi esperes urnák vehetik. A munka márczius hó vége felé jelenik meg és ára — portomentes szétküldéssel együtt 2 forint, melv összeg csak a mű vétele után küldendő hozzám. — Egyelőre megelégszem a jelentkezéssel ! Kérem t. paptársaim és az érdeklődő művelt közönség szives pártfogását!
Német-Márok, (Baraoyam. p. helyben) 1899. már-czius 5-én. Schultz Károly,
esperes-plebános.
V E G Y E S E K .
— Királyi herczeg mint fővédö. Az Országos Pázmány-Egyesület protektorságát József Ágost kir. her-czeg ő fensége kegyei volt elfogadni.
— Gladstone é s a kath. egyház. Most, hogy XIII.
Leo betegségen esett keresztül, a lapok sok mindenfélét felemlítenek a ritka lelkinagyságú pápa életéből. Az '
„Augsb. Postzeitung" szerint Gladstone oly nagy tiszte-lettel viseltetett XIII. Leo pápa iránt, hogy halálos ágyán áldását kérte.
— A nagyváradi lat. szert, papnevelő-intézet növendékeinek Borr, szent Károlyról nevezett társulata aquinói szent Tamás tiszteletére 1899. évi márczius hó 7-én a papnevelőben díszgyűlést tartott. Kezdete délután 5 órakor volt. Tárgysorozat: 1. Pápai hymnus. Előadta az énekkar. 2. Elnöki megnyitó. Tartotta Lestyán Endre IV. é. pn. 3. „A boldogság, mint az emberi vágyak s a vallás közös czélja." (Részlet a pályadíjnyertes dolgozat-ból.) Irta Hetkó Valér III. é. pn. Felolvasta Hazay Gyula IV. é. pn. 4. „Bűnösök oltalma." Irta Pály Ede, szavalta Pircsy Pál I. é. pn. 5. „Oiök diszü virányon " Dalla-mát irta Beleznay Antal karnagy. Előadta az énekkar. 6.
„Boldizsár lakomája." Pályadíj nyertes költemény. Irta és szavalta Hetkó Valér III. é. pn. 7. Szózat. Előadta az énekkar.
— Furcsa kath. hithüség. A müncheni városi ta-nács Döllinger születésének 100-ik évfordulója alkalmá-ból a kath. hittel és egyházzal való konok meghasonlás-ban meghalt heresiarchának sírját közköltségen feldíszí-teni rendelte és elhatározta, hogy Bajorország fővárosá-nak egyik utczáját Döllinger-utczáfővárosá-nak fogja neveztetni.
— A tubingaí egyetem az 1899—1900-iki tanévre rektor magnificusszá a theologiai kar proseniorját Sclianz drt választotta meg, a ki szül. 1841-ben, rendes tanár 1876 óta, és pedig 1876—1883-ig mint Aberle utódja az újszövetségi szentírást magyarázta, 1883 óta mint Kuhn dr utódja az apologetikát és dogmatikát tanítja.
Kiadótulajdonos Sa felelős szerkesztő: Breznay Béla, hittudor, k. m. tud. egyetemi ny. r. tanár.
Budapest, 1 8 9 9 . Nagy Sándor könyvnyomdájából. (IV., Papnővelde-utcza 8 sz.)
.... . ... ...
t
] Megjelenik e lap heten-ként kétszer : I szerdán és szombaton.
] Megjelenik e lap heten-ként kétszer : I szerdán és szombaton.