Egyesületi Élet

In document Religio, 1899. 1. félév (Page 34-37)

A Szent-lstván-Társulat uj otthona.

Fönállásának ötvenedik évében, az imént létünk esz-tendő alkonyán foglalta el uj, pompás otthonát Magyar-ország egyik legtiszteletreméltóbb irodalmi egyesülete: a Szent-lstván-Társulat, mely igazán az írás mustár-magjá-hoz hasonlóan növekedett a tervezői által elvetett csirá-ból terebélyes s dús gyümölcsöket termő fává, a melynek gondozásában nemzetünk legjobbjai mindenkor egymással vállvetve buzgólkodtak.

A negyvenes években, egy csöndes karácsonyi éjsza-kán fogamzott meg eszméje Fogarassy Mihály nagyváradi kanonok:, a későbbi püspök lelkében ; de alighogy a ke-resztény szellemet az irodalom utján hathatósan terjesztő intézményének terve szerény keretben megvalósult, össze-omlással fenyegették a csapások, a melyek sulva alatt minden szabadságunk összetörött, a melyek nyomában halotti csönd borult az egész országra.

Isten bölcs végzéséből azonban a „Jó és olcsó könyv-kiadó-társulatot",— a mint akkoriban katholikus irodalmi egyesületünket nevezték, — a zsarnoki önkény is csak ideig-óráig tudta megbénítani. S a Szent-lstván-Társulat kiállván magyarságáért szenvedett üldöztetését, az elnyo-matás keservvel telt idejében csakhamar a hazafias törek- ; vések egyedüli menedékhelye lett. A halottnak tetsző | nemzet virrasztói : Deák Ferencz, Sennyey Pál báró, Eötvös József báró, Majláth György és más jelesek állot-tak élére s fokozták tekintélyükkel társulatunk országos jelentőségét, népszerűségét, a mely akkoriban a magyar keresztény világot felekezeti különbség nélkül arra kész-tette, hogy tömegesen lépjen a hazafias missziót teljesitő egyesület tagjai sorába.

Folytonos fejlődés innentől fogva a Szent-lstván-Társulat története. Föllendülésével lépést tartva növeke-dik munkaköre, változik szervezete; de sohasem czélja, melyet alapitói kitűztek : a katholikus szellemnek az irott és élő szó hatalmával való terjesztése. Simor János, a megboldogult herczegprimás megnyitó-beszédeivel az egész ország figyelmét fölkeltő társadalmi eseményekké avatja nagygyűléseit. Ipolyi Arnold alelnöksége idejében ke-resztül viszi, hogy az összes katholikus iskolákat társu- j latunk lássa el könyvekkel, mi által ifjuságunk katholikus ; és hazafias szellemben való egyöntetű nevelése válik hathatósabbá. S mig Károlyi Sándor gróf egész oda-adassal a Társulat anyagi megerősödése körül buzgól-kodik, ápponyi Albert gróf szellemi munkásságán lendit.

E ket jeles four elnöksége idején alakul meg mai szer-vezetével a Szent István-Társulat tudományos és irodalmi szakosztálya, mely immár oly tekintélyes szerepet játszik a m&gyar szellemi életben; ekkor indul meg a tagillet-ményként megjelenő Katholikus Szemle, mely ma dr Mihalyfi Ákos jeles szerkesztése ala't legelőkelőbb tudo-mányos folyóirataink egyike. Az alapitóktól hagyomány-ként rájuk maradt s az elődeik szellemében vezetik társu-latunk ügyeit majdnem egy évtizede mostani elnökei:

Zichy Nándor gróf és Esterházy Miklós Móricz gróf s

Kisfaludy Á. Béla, a hivatásának egész odaadással élő-lelkes alelnök. A Szent-lstván-Társulat egészséges, intenzív fejlődése alattuk is fokozatos és szakadatlan, ifjúsági s népies irodalmi vállalatainak ügye mind örvendetesebb módon lendül föl, a világirodalom katholikus szellemű remekei egymásután jelennek meg kiadásában. A belső tartalomnak megfelelő s egyre díszesebb a társulat kiad-ványainak külső kiállítása R Igazgatósága ennek jóizlést fejlesztő hatására egyre nagyobb gondolt fordit, mi által a kor színvonalán álló legelőkelőbb irodalmi vállalatokkal is versenyre kel s az ízlés eltévelyedésének jelen kor-szakában valóságos missziót teljesít, a melynek fontos-ságát senki sem kicsinyelheti, ha ismeri az emberi műve-lődés történetét, a melynek tanulságai szerint az erkölcsi zülléssel karöltve jár a jóizlés megfogyatkozása, viszont a szép, jó és igaz utján haladó művészet hatása alatt az emberiség szive J s fogékonyabbá válik a nemes-eszmék iránt.

E kulturbistóriai igazság lebegett a Szent-lstván-Társulat vezetőinek szeme előtt, midőn egyesületünk jelen-tőségével együtt fejlődött feladataival nem férvén el többé Királyi-Pál-utczai szük házában, u j otthon építésére gon-dolt. Nagy arányúnak tervezték, hogy benna a Társulat-nak a nagyközönséggel való közvetlen érintkezését foko-zottabb mértékben tegyék lehetővé s az építészt, szobrászt és festőt egymással vetélkedő versenyre hívták föl, hogy az uj palota mindenkire, a ki csarnokaiban megfordul, maradandó, fölemelő művészi hatást tegyen ; társulatunk-nak fényes múltjához méltó otthona legyen egyben kife-jezője az uj korszaknak, a melyben félszázados, áldásos tevékenység után ide költözve lép.

A székesfőváros vásári zaján kivül, de központjához közel eső c-öndes Szentkirályi-utczában (28. szám) áll az u j palota, a melyet első sorban Zichy Nándor gróf, a hitéhez rendületlenül hű katholikus főúr, társulatunk ér-demes elnöke és Kisfaludy Á. Béla alelnök hathatós buz-gólkodásának köszönhetünk. Hatszázhetven négyszögölnyi területen, közel félmillió forint költséggel épült Hofhauser Antal tervei után s helyiségeinek a modern követelményeknek minden tekintetben megfelelő elrendezésével, homlokzatá-nak és belsejének a legaprólékosabb részletekig befejezett művészi kivitelével kevés mintaszerű középületünk között az elsők mellé sorakozik. A késői csúcsíves stílus szelle-mében kiképzett kétemeletes palota impozáns homlokzatát négy merészen kiugró, égfelé törő rizalit határolja, ma-gán a homlokzatnak tágas ablakokkal áttört közepén, a melyet szent Istvánnak Holló Barnabás mintázta monu-mentális hatású szobra diszit, az egyenes vonalak domi-nálnak s ízlésesen faragott kövekből összerótt, diszes bal-lusztrádos párkánynyal koronázott keretükben a csucsosivü részletek reneszansz-stilü díszítő elemekkel váltakoznak, szerves egészszé olvadó harmóniában, a mely tele van erővel és lázas kapkodás nélkül való nyugalommal, a mit az épület sarkain czimert tartó szimbolikus állatok fara-gott képei is kifejeznek. A két sarok-rizalit kapui a I palota két szélső udvarába vezetnek, a belső szökőkutas, I virágágyas területét az épület magvának négy hatalmas szárnya zárja körül. A főbejárat hármas nyílású kapuján a I Sz.-I.—Társulat repreczentativ jellegű hivatalos

helyiségei-RELIGIO. 31 nek előcsarnokába léphetünk, a csipkeszerüen áttört

díszí-tésű, faragott kövekből készült, oszlopos lépcsőházba, a melynek két nagy ablakát a földszinten egyfelől

Magyar-ország pátronájának koronáját fölajánló szent István kirá-lyunk másfelől a szent atyának a társulat alapszabályait bemutató Fogarassy püspök üvegfestésü képe fogja dí-szíteni.

A széles, nyílt lépcső elsőbben is a palota dísztermébe vezet, a mely hatalmas méreteivel, oszlopos szép karzatai-val társulatunk nagygyűlései közönségének is elegendő helyet biztosit, s a mely gazdag művészi kiképzésével, dúsan faragott fülkés mennyezetével, karcsú oszlopokkal, kiugró párkányzatokkal tagozott s freskókkal diszitendő falaival bizonyára nagyban emeli majd a társulat életében felmerülő ünnepies aktusok diszét és hatását. E diszterem-ben tarthatja majd ezután a társulat tudományos és iro-dalmi osztálya is fölolvasásait, a melyek meghallgatása nagyobb közönségnek, alkalmas helyiség hiján, eddigelé nem volt lehetséges ; és a melyek a nagy nyilvánosság előtt előadva, az élő szó varázsával bizonyára még hat-hatósabban juttatják érvényesülésre a katholikus szellemet, mely a tudomány özszes ágait felölelő fölovasásokból szerteárad; ezenkívül minduntalan falai közé gyűjtvén tagjait, szorosabbá, családiasabbá teszik a köztük s a tár-sulatunk között íöDálló kapcsolatot.

A diszterem és mellékhelyiségei szomszédságában van a tágas könyvtárterem ; az oszlopos előcsarnokból nyílnak az igazgató«vá!asztmány faragványos faburkolatu ülésterme s egy tágas előszobából a tárulati elnökségnek, igazgató és titkárnak hivatalos szobái. Mind kényelmes, ízlésesen berendezett, világos helyiség.

Mig az emelet a társulat szellemi intézőinek czél-jaira szolgál, a megfontolt terveiket megvalósító technikai

műhelyek az óriási épületnek egész földszintjét s részben félemeleti és földalatti helyiségeit is elfoglalják. Az eddig megvolt s most oly szerényeknek tetsző eszközökből, a melyekkel a Szent-István-Társulat irodalmi terveit meg-valósította, nagyszabású, a külföld hasonló intézményeivel is vetekedő irodalmi s könyvkiadó-vállalat kerekedik, a mely nemcsak azt teszi lehetővé, hogy társulatunk ezen-túl minden kiadványát a maga munkásaival házilag készít-tesse el, hanem hogy az összes modern technikai vívmá-nyokkal fölszerelt műhelyeivel részt vegyen a könyvnyom-tatás és kiadás terén való versenyben, a mivel egyrészt sokszorosító technikáuk fejlődésén van hivatva lenditeni, másrészt nemes eszközeivel és czéljaival az itt is jelentkező egészségtelen irányzatokat ellensúlyozni.

A palota utczára néző földszinti helyiségében látjuk viszont a Szent-István-Társulat nemrégiben még sötét szobákban szorongott ügynökségét fényes könyvkereskedés képében, a melynek polczain megtalálhatjuk majd a ka-tholikus irodalom minden valamire való hazai és külföldi termékét. A helyiségek egész sora nyul be innen a tágas udvarba; a könyvkiadó-hivatal termei, csomagoló- és ex-pediczió-termek, az óriási raktárak, a melyek állvány-erdején hatalmas garmadákban elrendezve tornyosulnak egymás fölött a társulat megbecsülhetetlen szellemi és anyagi vagyont kitevő kiadványai: ájtatossági és ima-könyvek, tanima-könyvek, iskolaszerek, ifjúsági iratok, népies

olvasmányok, a katholikus irodalom világhírű remekei, pazar fényű díszmunkák, szentképek művészi sokszorosí-tásban. E villamfénynyel világított tűzmentes helyiséget fölvonó-gép köti össze a száraz és szellős félemelettel, mely szintén ugyanoly óriási terjedelmű s ugyané kiad-ványokat foglalja magában krúdában. A sűrűn egymás-mellett álló állványok sorai között reggeltől estig munkás-kezek szorgoskodnak, a nap-nap után megrendelt s a szélrózsa minden irányába országszerte szétküldendő anyagot válogatván ki, a melynek szellemi tartalmát a Szent-István-Társulat gyűjtötte össze, a melyet azonban még idegen műhelyek öntöttek formába. Ezután a köny-vek nyomtatását és kötését is a társulat palotájában végzik el, melynek a Zerge-utcza felé eső szárnyában most ren-dezik be az e czélra szánt s korunk színvonalán álló nagy-szabású műhelyeket. Az uj palota egyelőre még fölösleges helyiségeit magánlakók bérlik s igy a társulat beléje fektetett s nemes czélokat szolgáló vagyonának legkisebb része sem marad gyümölcsözetlenül.

íme ez nagy vonásokban a Szent-István-Társulat u j otthonának képe. A fővárosi és vidéki katholikusok ne mulaszszák el az alkalmat, hogy e palotát megtekintsék ; ha még szunnyadna bennük katholikus önérzetük büsz-keségük, föl fog ébredni láttára s nyomában a társulat törekvései iránt való érdeklődésük is, a mely hogy ko-rántsem oly nagy, mint a hogy ezt elvárhatnók, annak bizonysága, hogy a tagilletményeinek nagy tömegével és értékével s nemes hivatásával egyaránt páratlanul álló Szent-István-Társulatnak a hazánkban kilencz millió főnyi katholikusok közül alig ötezren tagjai. A katholiczizmus

! iránt való közöny szomorú jelének t a r t h a t n é k ezt, ha nem lenne köztudomású, hogy forrongó korunk vásári lármája, heves kavarodása a jóakaratú emberek figyelmét is eltereli a zajtalanul, a közjóéval együtt az ő érdekükben is mun-kálkodó intézményekről. A Szent-István-Társulat u j palo-tájé, mely maga is uj és szélesebb körű működés prog-rammja, mint a katholikus szellem erős vára bizonyára nemcsak ellenségeinek fog feltűnni, hanem a keresztény eszmék híveinek is s a tömegesebb pártolás, melyben ez utóbbiak, nemes törekvéseivel megismerkedvén, részesíteni fogják, könnyebbé teszi majd az önzetlenül működő, buzgó vezetői tervezte reformok megvalósulását, a melyek czélja a Szent-István-Társulat működési körének a szellemi élet összes nyilvánulásaira való kiterjesztése. A katholikus magyarság régi fölényét hazájában csak szellemi fölényé-vel vívhatja vissza ; a keresztény eszmék diadalra jutatásá-tól várhatjuk csak hazánk jelen siralmas helyzetének jobbulását, melybe a keresztény ideáltól elfordult s immár maga is megváltás után szomjúhozó korunk erkölcsi és politikai romlottsága sodorta.

Jegyzőkönyv

az erd. rám. Icath. irodalmi társulat választmányi gyűlés-ről, 1898. decz. 7 én, Gyulafehérvárt.

Jelen voltak: Ujfalussy József dr elnök, Tamási Áron alelnök, JBálinth Gy. titkár, Vass A. pénztáros, Csihj M. ellenőr, Steinitzer E., Pál A , Kóródy P. dr., ErŐss J., Péter J . dr, Wagner S. választmányi tagok és Fogarasi János.

Elnök az ülést megnyitván, a november 23-án tar-tott ez évi rendes közgyűlés jegyzőkönyvét, mely a rK .a

-ben szabályszerűen megjelent, hitelesnek jelenti ki, azzal az észrevétellel, hogy a pénztári hivatalnak 1897-ik évről szóló számadása, mely aunak idején szintén megjelent a

„KB-sben, a közgyűlés jegyzőkönyvébe is felveendő. Ahoz-tartásul szolgál.

Jelenti továbbá, hogy Bass Károly gymn. tanár és Kovács Nándor brassói tanitó 1899. jan. 1-től kezdőleg a társulat rendts tagjaivá kívánnak lenni. Tudomásul szol-gál. A titkár utasítást kap, hogy a felvételi okiratok és alapszabályok egy példányát nevezetteknek küldje meg.

Ez után az elnök jelentést kér a nyilvános felolva-sások rendezésére kiküldött bizottságtól, hogy mennyire haladt munkájában ? A bizottság, mely a szept. 26-án tartott választmányi gyűlésen kapta megbízatását, nyilat-kozik s bejelenti, hogy a legközelebbi gyűlésén az első felolvasás tárgysorozatát a választmánynak bemutatja. E kijelentést a gyűlés tudomásul veszi.

Ujfalussy J. dr elnök ezután tárgyalás alá bocsátja Kóródy P. dr, indítványát a , K " - s külső alakjának meg-változtatása és az alapszabályok módosítása ügyében, mely indítványa a fent idézett közgyűlés jegyzőkönyvébe fog-lalva a K-s ez évi 48. számában megjelent és a tagok előtt ismeretes. Az indítvány tárgyalás alá vétetvén, elnök mindenek előtt annak eldöntését sürgeti, hogy a „K" s alak-jának megváltoztatása l. szükséges-e, 2. hasznos-e, 3.

lehetséges-e? Kóródy dr hosszabb megokolással támogatja indítványát. A tervezetbe vett tetszetős külső forma emelné a lap iránt az érdeklődést, tartalma és a czélszerü megoszlás által élénkebbé válnék, hirdetésekből még anyagi hasznot nyerhetne a társulat. Pál A. a mostani alak megtartását kívánja, Eröss J. a szerkesztőség

indít-ványát támogatja, Péter J. dr egy szerkesztőt és átalakí-tást sürget, jBálinth Gy. az indítvány pontjait összefüggő-leg kívánja tárgyalni, mert egyik a másik nélkül ugy is kivihetetlen lenne. Ujfalussy dr aggodalmát fejezi ki :iz iránt, hogy a ,Közművelődés," mely rendeltetése szerioi, a társulat közlönye, valóságos liirlappá alakitódjék. Végül szavazás alá bocsátván az indítvány első pontját, a vá-lasztmány szótöbbséggel a mostani alak fentartását

hatá-rozza.

Az inditvány második pontja szintén beható eszme-cserét kelt. Az elnök felteszi a kérdést: Szükséges-e a rendes tagsági dijnak 8 koronára való felemelése, mint az inditvány kívánja, és ha szükséges, kivihető-e? A tárgya-lás során némelyek feltétlenül szükségesnek tartják a felemelést, ugy okoskodván, hogy a rendes tagok legna-gyobb része amúgy sem teljesiti azt a kötelességét, hogy évenkint legalább egy dolgozatot beküldjön, tehát a jogát is elvesziti ahhoz, hogy egész éven át csupán két forintért kapja a lapot. Azután figyelemre méltó szempont az is, hogy a tagsági díjnak felemelése lehetővé tenné a kivá-lóbb munkálatoknak megjutalmazását, a mi megint a

munkakedvet és a lap tartalmasságát előnyösen fokozná.

Ezzel szemben a más nézetüek ugy okoskodnak, hogy a felemelés megrendíthetné a társulatot, a mennyiben lehet attól tartani, hogy többen kilépnének.

Ekkor az elnök egy közvetítő indítványt tesz, hogy t. i. a rendes tagsági dij hat koronára emeltessék; ez indítványban a választmány eltérő nézetei találkoznak és Kóródy dr, visszavonja inditványát. Igy a választmány egyértelmüleg hozzájárulván a közvetítő indítványhoz, ha-tározattá válik, hogy a legközelebbi rendkívüli közgyű-lésnek ajánlani fogja a választmány a rendes tagok dijá-nak hat koronára való felemelését.

Igy az inditvány harmadik pontja tárgytalanná válik ,

és eles k. I

A negyedik pont az alapszabályok átdolgozását tar-talmazza. A választmány a revíziót elvben elfogadja és annak előmunkálatára egy bizottságot küld ki Kóródy dr, Bálint Gy., Erőss J., Péter dr és YVagner S. személyében.

Egyúttal feladatává teszi a bizottságnak, hogy a jövő hó elején tartandó bizottsági gyűlésén tegyen jelentést munkálkodása eredményéről, hogy azt onnan a nem sokára összehívandó rendkívüli közgyűlés elé lehessen terjeszteni.

Végül az inditvány ötödik pontjához a választmány egyértelmüleg hozzájárul.

Egyéb tárgy nem lévén, elnök a jegyzőkönyv hite-lesítésére Tamási A., Pál A. és Kóródy P. urakat kéri fel és a gyűlést bezárja. K. m. f. Bálinth György.

titkár.

V E G Y E S E K .

— Vaszary Kolos bibornok hgprimás esztergomi érsek ur a Ranolder-intézetben levő polgári leányiskola igazgatójává Krizsán Mihály pápai kamarást, a közp.

papnevelő-intézet vicerektorát nevezte ki, a ki a nevezett intézetben levő más iskoláknak már évek óta nagytevé-kenységü igazgatója.

— A holtkéz adományai. Schuster Konstantin váczi püspök ur 20,000 frtot adott Szolnok városának iskola-építésre, legújabban pedig megígérte, hogy még 4 tan-termet és más szükséges épületrészeket emeltet az u j iskolának. A szolnoki katholikusokban lesz annyi lelki-erő, hogy még utódaikban is nemcsak áldani fogják a nagylelkű főpásztort, de az iskola katholikus jellegére is büszkék lesznek. — Zalka János győri püspök ur 1000 frtot adott a Megváltóról nevezett soproni apáczáknak a rendház kibővítésére és óvoda felállítására.

— P ü s p ö k - s z e n t e l é s lesz f. hó 16-án. Az nap lesz István Vilmos szombathelyi segédpüspök ur consecratiója.

— Az Ut meg van törve. Az Országos Pázmáoy-Egyesület győri felolvasó estélye nagyon sikerült. Győr társadalma meg van nyerve, az ut meg van törve Ma-gyarország egész kath. társadalmának megnyeréséhez. A vidéki felolvasások denique nagyon hatásosak és — hálásak,

— Görög katholikus parochia Dtbreczenben.

Eddig tudvalevőleg a debreczeni görög katholikusok pap nélkül voltak ; tekintve, hogy az 1600 lélekből álló hit-község Böszörmény adminisztrácziójára szorult, holott ott is 2500-an vannak s igy az adminisztráczió gyakran legyőz-hetetlen nehézségekbe ütközött, Firczák Gyula munkácsi püspök ur a közoktatásügyi miniszterhez fordult egy debreczeni önálló segédlelkészi állomás szervezése iránt, javasolván, hogy a lelkészi állomás javadalmazása a

vallás-alap terhére engedélyeztessék.

Szerkesztőségi telefon.

Figyelmeztetés. A ki egész évre fizetett elő s netán véletle-nül félévre szóló uj czimszalag alatt kapja a lapot, legyen nyugodt, mert czimszalagja a második félévre is már ki van szedve.

Kiadótulajdonos és felelős s7erkesztő: Breznay Béla, hittudor, k. m. tud. egyetemi ny. r. tanár.

Budapest, 18í 9 Napy Sándor könyvnyomdájából. (IV., Papnövelde-utcza 8. az.)

j Megjelenik e lap heten-ként kétszer : î szerdán és szombaton.

I Előfizetési dij :

\ félévre helyben s posta-küldéssel 5 frt.

I Szerkesztő lakása : s Budapest, I VíM Bajza-utcza 14. sz., I hova a lap szellemi I részét illető minden I küldemény czimzendő.

Előfizethetni minden kir postahivatalnál : Budapesten a szerkesz-tőnél, es Nagy Sándor

könyvnyomdájában, IV., Papnövelde-utcza

8. sz. alatt, hova a netaláni reclamatiók is,

bérmentes nyitott levélben, intézendők.

In document Religio, 1899. 1. félév (Page 34-37)

Related documents