• Nem Talált Eredményt

A kalocsai érseki tartományban

In document Religio, 1899. 1. félév (Pldal 161-165)

I, Az esztergomi érseki tartományban

II. A kalocsai érseki tartományban

1.

A k a l o c s a i főegyházmegyében.

Hittudorck :

*Hopf János, cz. püspök, nagyprépost.

*Városi Gyula, apát-kanonok, sat.

Macskovics Pál, kanonok.

Povischil Richard, lelkiigazgató.

*Kanyurszky György, egyetemi hittanár.

Hoffmann Károly, apát-plebános.

Valihora Ágoston, plébános.

Szucsics Sándor, plébános.

Duha Dávid, plebános-helyettes.

Névery Sándor, plébános.

Kalmár Sándor, theol. tanár.

Pomperv Aurél, b. theol. tanár.

Révay Tibor, érseki szertartó. 13 Bölcselet- és hittudorok:

Steécz György, cz. kanonok.

Zgama Károly, hittanár.

Amon Pál, tanul, felügyelő. 3 Bölcsészettudorok :

Boromisza Tiburcz, apát-kanonok.

Hübbner Gyula, képezd, igazgató. 2 Kánonjogtudor :

Kis-Erős Ferencz, képezd, tanár. 1 2.

A nagyváradi egyházmegyében.

Hit- és kánonjogtudor :

*Schlauch Lőrincz, biboros-püspök. 1 Hit- és bölcsészettudorok :

*Nogáll János, felsz.-püspök.

Fraknói Vilmos, cz. püspök.

*Bognár István, apát kanonok. 3 Hittudorok :

*Belopotoczky Kálmán, felsz.-püspök.

*Wolafka Nándor, cz. püspök.

*Stanczel Ferencz, kiérd, egyet, tanár.

*Székely I-tván, egyetemi hittanár.

*Karácsonyi János, hittanár.

Vukcsics Gyula, hittanár.

Némethy Gyula, lelkiigazgató.

Linderberger János, tanúim, felügyelő.

Votisky Elemér, hittanár.

Szemethy Géza, püspöki-szertartó.

*Karsch Lolion, plébános.

Dunay Alajos^, plébános. 12 Kánonjogtudor :

Dezső Dénes, theresian. tanár Bécsben. 1 Bölcsészettuclor :

Czobor Béla, egyetemi m. tanár, 1 3.

A csanádi egyházmegyében.

_ Bölcsészettudorok : Szentkláray Jenő, apát kanonok.

Kúhn Lajos, cz. kanonok.

Loechner Jáno3, kiérd, esperes.

Kramp János, esperes-plébános.

Ortvay Tivadar, jogakad. tanár. 5 Hittudorok :

Spéth Károly, apát kanonok.

Kún László, apát-kanonok.

Várady A. Lipót, apát, minist, osztálytanácsos.

Sulyok István, lelkiigazgató.

Kovács Sándor, hittanár.

Grósz József, apát-plebános.

Ebner Alajos, főesperes-plebános.

Engels János, plébános.

Berkovics Sándor, plébános.

Osztovics Gellért, nevelő. 10 Bölcsészet- és hittudorolc :

*Kiss János, egyetemi m. tanár.

Schweitzer Lajos, plébános. 2 Kánonjogtudorok :

Bruch József, reálisk. tanár.

Babinszky József, reálisk. tanár.

Varga Gábor, reálisk. tanár.

Szever Ferencz, plébános. 4 Hittud. borostyán osok :

Blaskovics Ferencz, országos képviselő.

Ferch Mátyás, hittanár.

Szűcs János, hittanár.

Paczner István, gymn. hitszónok.

Wittenberger Antal, sz.-sz. jegyző.

Lind Lénárd, plebános-helyettes.

Benó József, s. lelkész. 7 4.

Az erdélyi egyházmegyében.

Hittudorok :

Gr. Mailáth Gusztáv Károly, m. püspök.

Ujfalussi (Tódor) József, apát-kanonok.

Bilinszky Lajos, képezd, igazgató.

Koródy Péter, hittanár.

Balázs András, hittanár.

Seng Miklós, tábori plébános.

Balázs András, s. lelkész. 7 Hit- és bölcsészettudorok :

Sándorfi Nándor, tábori lelkész.

Szuchi Béla, gymn. tanár Fiúméban. 2 Kánonjogtudorok :

Lukács Antal, plébános.

Sántha Béla, polg. isk. tanár. 2 Bölcselettudorok :

Vass Albert, bölcselettanár.

Hirschler József, róm. theolog. 2 (Vége köv.)

*-gal jelzettek, bekebelezett doctorok.

EGYHÁZI T U D Ó S Í T Á S .

Gyulafehérvár. JL románok vallási uniója. — (1699. febr. 28. — 1899. febr. 28.)

A folyó év február hó 28-ánx) kétszáz éve mult, hogy Lipót császár és király egy diplomában megerősí-tette a román keleti vallásnak unióját a katholikus egy-házzal. E diploma alapokmányává vált a uniónak, melyet Lipót már a fejedelemség megszüntetése után 1692-ben ajánlott az erdélyi románoknak, s melynek létre hozásán már 1697. februárjától kezdve a gyulafehérvári r. k.

plébániát administráló Bárányi Gábor Jézustársasági atya, több rendtársával nagy buzgósággal éz odaadással mun-kálkodott.

Az egyesítés müve a hatalmas Kolonics Lipót bí-boros érsek pártfogása és védelme s a katholikus státus-nak, különösen a nagy befolyású Apor István grófnak közreműködésével kezdődött; Rómában nem tudtak sem-mit róla, Bárányi megnyerte a román vladikát (püspök) Theophilt, Ez egy 1697-ben Gyulafehérvárt tartott zsinat-ban papjaival együtt elfogadta az 1439-iki flórenczi zsina-ton az egyezülés végett kitüntetett bitelvi különbségeket (az ismert négy pont), azonban Theophil még 1697.

nyarán meghalt s így az unió ügye függőben maradt.

Theophil rtóda Athanasius, jóllehet az erdélyi protestáns urak, főleg Bethlen Miklós gróf kanczellár pártfogása folytán nyerte a vladikaságot, még sem idegenkedett az uniótól.

Mielőtt azonban részletesebben tárgyalnék az unió történetét, szükségesnek tartjuk előlegesen a következők előadását.

Mióta a románok Erdélyben megtelepültek, pap-jaikkal egyetemben nagyon műveletlenek voltak, min-den román — a pap sem volt kivéve — földhöz kötött jobbágy volt; az egykorú feljegyzés szerint*) a vlachok (oláh) a legdurvábbak minden nép között, a bar-moknál csak valamivel elcbbvalók, többnyire lopásból élnek (marha elhajtás), öltönyük szőrös kecskebőrből van, mellük mindig meztelen, asszonyaik és férfiaik vegyesen lovon járnak és a törvényeknek nem igen engedelmes-kednek. Vallási és erkölcsi tekintetben szintén alacsony fokon állottak ; náluk nem volt halálos bűn s papjaik imájának oly hatást tulajdonítottak, melynél fogva az elkárhozott lelkek kiszabadulhatnak a pokolból.3)

Ily nép megtérítése tisztán erkölcsi eszközökkel — nagy nehézségbe ütközött, de a császári kegy s a kilá-tásba helyezett anyagi előnyök nagyot lendítettek az ügyön. A román papokra nézve nem lehetett közömbös az, hogyha egyesülnek, a jobbágyi terhektől megszaba-dulnak s egyenrangúak lesznek a katholikus papokkal.

A külső szertartások, melyek pedig a legfontosab-bak valának, sértetlenül maradtak, az a négy pont pedig

') A diploma február 16 án jött létre, de csak 28-áról van keltezve. L. Nilles Symbolae V. I. 224, 25.

2) L. Reichendorf leírását Faschiüg Nova Dacia cz. müvé-ben 19. 1.

3) L. Nilles Symbolae T. V. 116. Errores et abusus graeco-rum schismaticograeco-rum.

RELIGIO.

159-— a római pápa főnöksége, a tisztító helynek létezése, a Szentlélek Istennek az Atyától és Fiútól való származása és a kovásztalan kenyér elégséges volta az Oltariszent-séghez — nem okozhatott nagyobb nehézséget. Es a román papok és a nép nem is gördített nagyobb akadá-lyokat az unió ú t j á b a ; annál inkább ellenezték azt a protestáns urak és maga a gubernium is. Egy 18 ik szá-zadból való kézirat4) hosszasabban tárgyalja az unió tör-ténetét, s annak okaiul politikaiakat — az erdélyi

katho-liczizmus erősítését s annak túlsúlyra való emelését — emleget.

E lapok olvasói előtt nem kell hosszasabban fej-tegetnem, hogy mi volt régen, és mi még most is a czélja a kath. misszionáriusoknak a térítésekkel : az egy igaz vallás terjesztése és a tévely megszüntetése. Erdély ekkor igazán misszióterület volt. Minden nagyítás nélkül el-mondhatjuk — nem is szólva a Jézustársasági atyákról, hogy a vallásos Lipótnak s Kolonicsnak is első és leg-főbb czélja a fentebbi volt ; hogy azután Kolonics a

Habsburgok politikájának -— mondhatjuk — szellemi vezetője e fő czélhoz a protestánsok által jelzett politikai czélt is kapcsolt, azt megengedjük. Egyébiránt, ha igaz volt volna is Kolonicsnak ez a czélja, úgy sem vált be, mert a románság uniójával csak az egyetemes egyház nyert, de nem erősödött és gyarapodott a kath. magyar-ság; ismeretes dolog ugyanis az, hogy a románok az unió után sem állottak közelebb a kath. magyarokhoz, mint azelőtt.

Véleményünk szerint sokkal komolyabb oka volt a protestánsok részéről való ellenzésnek az az anyagi kár, mely a román papoknak (2000) a jobbágyi terhektől való felmentése által érte a földesurakat.

Most kétszáz év után tagadhatlan tény az, hogy az unió leginkább magának a román népnek használt. A görögkeleti egyház messze maradt tőlük különösen szel-lemi tekintetben.

„Minden tudomány és ismeret — irja Moldován Gergely 5) — az unió utján került a román néphez. Az irodalom, a nyelv, a történelem s minden tudományág müvelése az unió által nyert kezdetet. A gör. kath. egy-ház férfiai ébresztették fel az egész román világot s ok adtak irányt minden téren." Erős József.

KATH. KÖZTEVÉKENYSÉG

és

Egyesületi Élet.

K a t h o l i k u s k o n g r u a .

Bánffy uralmának utolsó hónapjaiban minden függő kérdés szünetelt, igy a katholikus lelkészek kongruájának ügye is.

Most végre, hogy beállott ismét az alkotmányos rend uralma : Sarnassa József egri érsek, mint elnök, márczius 14-ére egybehivatta az országos központi

katho-4) L. Moldován Ungaria cz. folyóiratának 1897. Y. és követ-kező füzeteit.

5) L. M. G. Kománság. kiadja Szabó F. II. k. 286 1.

likus kongrua-bizottságot, mely ekképpen most már gyorsabb módon sikerre vezetheti ezt a sokat vajúdott ügyet annál is inkább, mentül kecsegtetőbb a kongruára szoruló lelkészek szemében az igéret, melyet Széli Kálmán ministerelnök most egy hete tartott programmbeszédében erre vonatkozólag is tett.

A márcz. 14-én tartandó gyűlés napiredjének első tárgya ő felsége a király elhatározása és leirata, melyet Wlassics minister közbenjárásával intézett a bizottsághoz.

Ez a leirat gyökerében megváltoztatja a kongrua-bizott-ság eddigi munkálatait. Azok a korábbi utasítások ugyanis, melyek a királyi, mint legfőbb kegyúri jóváhagyással a kath. lelkészek jövendelmének összeirásánál alapul szol-gáltak, már régen nem feleltek meg a változott időviszo-nyok méltányos követélményeinek, sőt a mióta az állam törvénynyel szabályozta a nem-katholikus lelkészek jöve-delem-kiegészítését, több pontra nézve diff^rencziák is keletkeztek ; ez okból Samassa érsek szükségesnek találta, hogy a régi utasítások ujakkal pótoltassanak. Ehhez képest a bizottság mult év október 10-én tartott ülésé-ben indítványt tett, melyet á bizottság magáévá tett ; minek következtében az elnök a kultuszminister útján etőterjesztette ő felségének azokat a módosításokat, melye-ket a változott körülmények szükségesekké tettek és kérte azok jóváhagyását.

0 felsége a legfelsőbb elhatározással azokat elfo-gadván, utasította a központi kongrua-bizottságot, hogy az országszerte összeirt lelkészi jövedelmek felülvizsgálá-sával a következő szabályok értelmében javítson a lelkészi jövedelmek megállapításánál a nyújtandó kiegészítési pót-lékon és pedig :

1. az anyakönyvi kivonatokból befolyónak fölvett összeg minden lelkészi összeírásban törlendő :

2 hasonlóképpen törlendők minden esetben az eske-tési stóladijak ;

3. a lótartási átalány, mely a régi összeírásban évi 126 frttal szerepelt, ezentúl 200 frtban állapítandó m e g ; 4. a káplántartás czimén fölszámítható kiadások, melyek a régi utasítás szerint csak 200 frtnyi összegben vétettek föl, ezentúl 250 frttal jegyzendők b e ;

5. végül a lelkészlak s mellék-épületek fentartásí költségeinek eddigi évi h á n j a d a minden lelkész-jövedelmi előírásból törlendő.

Az ő felsége által immár jóváhagyott eme kulcs alapján fog most a kongrua-bizottság hozzáfogni a lelkészi jövedelmek végleges megállapításához és az így mutatkozó hiány kiegészítésének megfelelő pótösszeg meg-rögzítéséhez, mely az ezerhatszáz koronában megállapított évi jövedelem-minimum biztosításához esetről-esetre szük-séges leszen.

A rendezés mielőbbi keresztülvitelére a kongrua-bizottság tagjai, kiknek számát a kultusminister erre való tekintettel már a mult évben tetemesen megszaporította, több osztályba fognak kisorsoltatni, hogy a begyült lelké-szi jövedelmi összeirások felülvizsgálását a fönnebb közölt iránypontok értelmében csoportonkint mielőbb befejezhes-sék. Majd csak ennek a munkának végeztével lesz a bizottság abban a helyzetben, hogy az összes szűkebb

ellátása lelkészek jövedelmének kiegészítéséhez szükséges végösszeget kiszámíthassa és annak fedezésére nézve ha-tározott javaslatot tehessen. Bár a jelzett munka 4767 lelkészi jövedelmi összeírás felülvizsgálására terjed ki, mégis remélhető, hogy az még a nyár beálltáig be lesz fejeszhető, miután a régebbi utasítások alapján megejtett felülvizsgálat alkalmával a munka legaprólékosabb részén már túlestek és most csak a föntemlített öt uj iránypont alkalmazását fogják foganatosítani.

A márczius 14-én tartandó bizottsági gyűlés utolsó tárgya leszen a titkári állás betöltése, a melyre, mint halljuk, Dedek Crescens Lajos az egyedüli jelölt, a ki eddig is ellátta a titkári teendőket és a ki megválasztása után le fog mondani az egyetemi könyvtárnál viselt segédtiszti állásáról.

— Az Aquinói szent Tamás-Társaság Steiner Fülöp dr megyés püspökünk, mint védő elnöklete alatt fölolvasó ülést tartott. Steiner Fülöp püspök meleg, lelkes szavakkal emlékezett meg szent Tamás hivatásáról, mely nem szorítkozott az ő korára, hanem kiterjed a következő századokra s az egyház egész jövőjére. Reggel az egyetemi templomban bemutatott szentmiséje alkalmával is azért ese-dezett, most is arra kéri a Mindenhatót, hogy szent Tamás közbenjárására növelje bennünk a Szent iránt való szere-tetet s minket az ő szellemében és bölcseségében része-sítsen. A főpásztor szavai után Hanauer A. István dr rendes tag megtartotta „Az önkéntelen indulatok és a szabad elhatározások" czimü értekezését.

IRODALOM.

= Jelen imakönyv, mely első sorban az elemi és polgári iskolai tanuló ifjúság számára készült és a mely röviden a hitélet alapjait és szent hitünk fő-főigazságait j tartalmazza, a főt. csanádegyházmegyei Hatóság

enge-délyével jelent meg s a kath. ifjúság vezetőinek szives j figyelmébe ajánltatik. A tiszta jövedelem felerészben a ! Zsombolyán felépíteni tervezett „Jesuleum" árvaház és gyermekmenhely javára esik. Egy-egy példány ára kötve 25 kr, 50 példányon felül 20 kr.

Zsombolya, 1899. február 18.

Csicsáky Imre.

pápai kamarás, plébános.

— Az általános választói jog. Irta Dr Franciscy Lajos. Budapest, 1898. 8-rét 33 lap. A parlamentarizmus behozatala óta mindig napirenden van s legújabban nálunk is felmerült a kérdés: vájjon részesüljön e minden állam-polgár a törvényhozási hatalomban, és ha igen, minő föltételek a l a t t ? A magyar közvélemény a választói jog i kiterjesztését határozottan sürgeti, de hogy minő mérv- j ben terjesztessék ki az, arra nézve a felfogások és

kíván-ságok nagyon megoszolnak. Legtöbben az általános vá-lasztói jogot hangoztatják. Erre való tekintettel rendkívül érdekes Franciscy dr tanulmánya, mely az általános vá-lasztói jog erkölcsi alapját, határait, előnyeit és hátrá-nyait fejtegeti. A tartalmas füzet ára 40 kr. Megjelent a Szent-István-Társulat Tudományos és Irodalmi osztályá-nak kiadásában. Kapható a Szent-István-Társulat könyv-kiadóhivatalában Budapest, VIII. Szentkirályi-utcza 28. sz.

V E G Y E S E K .

— Az Országos Pázmány-Egyesület protektora.

A katholikus hírlapírók és írók kőiét, a mint már a hivatalos közlés előtt jelentettük, nagy kitüntetés és öröm érte. Ugyanis József Ágost főberczeg az Egyesület kér-tére elfogadta az Országos Pázmány-Egyesület védnök-ségét, így is igazolván azt, mily jóakaratú figyelemben részesíti a katholikus sajtó munkásait. — Arról értesülünk továbbá, hogy ő fensége április hónap első napjaiban Voloscából Budapestre szándékozik jönni, amikor is az Országos Pázmány-Egyesület küldöttsége bemutatja neki hódolatát.

— A Budapesti Kath. Ifjak Köre vasárnapi köz-gyűléséből a pápa ő szentségéhez intézett hódoló távira-tára Rampolla biboros államtitkártól következő felelet érkezett Heinrich Aladár úrhoz, a kör elnökéhez :

„A táviratodban megnyilatkozott érzelmek ő szent-ségének kiválóan kedvesek és reád és a kör ifjú tagjaira szivből küldi apostoli áldását."

— A budapesti kir. magy. tud. egyetem megbivót adott ki tiszt. Zubriczky Aladár hittudományi és Navratil Ák os államtudományi doktorjelölteknek 1899. márcz. 12 én d. e. 11 órakor a főrendiház üléstermében (a nemzeti muzeum épületében) sub auspiciis Regis doktorokká avatására.

— P e r o s i énekkara hazánkban. Lorenzo Ferosi, ez az ifjú r. k. olasz pap az utóbbi időben rendkívüli föl-tűnést keltett egyházi zeneszerzeményeivel. Főleg „Lázár föltámasztása" cz. nagyszabású oratóriumával idézett elő a müveit zenevilágban lelkesedést. Perosi kiváló erőkből énekkart szervezett, melynek az lesz föladata, hogy a ne-vezett u j oratoriumot különböző országokban bemutassa.

A társulat körútját hazánkban kezdi. Kedden a vasmegyei állandó színházban Szombathelyen tartotta meg előadását.

Az oratoriumot előadják : Maria Zangolini (Mártha), Svetade Maria Masson (Mária), Alfredo Zonghi (Storico) és Lorenzo Bellagamba (Christo). A kart zongorán Egisto Tango római karmester kiséri.

Kiadótulajdonos ós felelős sjerkesztő: B r e z n a y B é l a , hittudor, k. m. tud. egyetemi ny. r. tanár.

Budapest. IS? 9 Nagy Sándor könyvnyomdájából. (IV., Papnóvelde-utcza 8 sz.)

- 4

I Megjelenik e lap heten ként kétszer : Ï szerdán és szombaton I Előfizetési dij : I félévre helyben s posta

küldéssel 5 frt.

i Szerkesztő lakása :

In document Religio, 1899. 1. félév (Pldal 161-165)