Budapest, márcz. 1. Roma hét nyilatkozatáról. — Ismeretes sz. Ágoston nevezetes mondása: Rómából levelek érkeztek, Róma nyilatkozott: az ügy be van fejezve, bár véget érne a tévelygés! Róma locuta est, causa finita est : utinam finiatur et error !
Mai számunkkal t. olvasóink egyszerre két igen ne-vezetes nyilatkozatát veszik az apostoli szentszéknek. Az egyik ő szentsége a pápa apostoli levele az éjszak-amerikai egyesült-államokbeli püspökökhöz van intézve az u. n.
amerikanizmusról, ennek tévedéseiről. A másik a veszedel-mes tanokat hirdető' könyvek birálása és elitélése végett felállított egyetemes hitvizsgáló római congregatio vagyis bizottság legújabb határozata, melynek értelmében Schell würzburgi egyetemi theologiai tanárnak munkái a tiltott könyvek sorozatába vannak beiktatva.
Minden katholikus ember, a ki a maga vallását ismeri és igazán a ker. kath. hitből él, tudja, hogy Róma ily nagy nyilvános fellépésekre csak igen fontos okoknál fogva hatá-rozza el magát. Akkor lép fel tanügyi téren kárhoztató íté-letével, mikor a tévedés akár az egész egyházban, akár csak annak valamely részében, komolyan veszélyezteti sokaknál a hit tisztaságát, a katholikus szellem épségét, az egyházias érzés szeplőtelenségét.
Mind a két esetben, az amerikaiban épp ugy, mint a németországiban, tehát a nagyobb közveszély esetének kellett beállania; máskülönben az apostoli szentszék hallgatott vôlna, illetőleg az ügy elintézésére elégségesnek ítélte volna az egyházmegyei vagyis püspöki kormányok tekintélyét.
Nem ! Az amerikanizmus épp ugy mint a — mondjuk most már — "schellianizmus átlépte azt a határt, melyen belül azok csak mintegy a privát veszedelem jellegével bírtak.
Mind a kettő közveszélyes lelki ragályokká fejlődtek már : Rómának tehát közbe kellett lépnie gyógyító javitó eszközei-vel.Ez a két eszköz : az Ítélet és a tanítás. Az inquisitio decretuma
—tanulságokkal terhes ítélet. Az amerikanizmus ellen intézett apostoli levél — ítélet és egyúttal fenkölt tanítás, kifejtése az amerikanizmusban rejlő tévedésekkel ellenkező ker. kath.
elvek és tanok fenséges tartalmának.
Minthogy a kath. közérdek megkívánja, hogy az ameri-kai püspökökhöz intézett apostoli levél tanítása olyanoknak is tudomására jusson, kik a latin nyelvű tanítást vagy nem, vagy csak nehezebben tudják megérteni, katholikus publi-cisztai kötelességünket teljesítjük, midőn e nevezetes levél tartalmát magyarul is megismertetjük. Ma a pápai levél által elitélt amerikanizmus tévedésének pontjait soroljuk el, lehetőleg a pápa szavaival. Jövőre a pápa tanítását ismer-tetjük meg eme tévedésekkel szemben.
XIII. Leo levele az amerikai püspökökhöz, ami a meg-rótt tévedések sorozatát illeti, két részre oszlik. Első felé-ben ismerteti az alaptévedéseket, másodikában ezeknek folyo-mányait, a következményeket.
Az uj, mondjuk most már az „amerikai" vélemények-nek alapja, a pápa szavai szerint az: „Hogy akik eltérés-ben vannak, t. i. a katholikus hittől, mennél könnyebeltérés-ben átvezettethessenek a katholikus bölcseséghez, az egyháznak érett, korunk műveltségéhez kell végre közelebb jutni és a régi szigort megoldva, a népek újonnan behozott
tetszésé-RELIGIO. 133-nek és felfogásainak engedni kell." A régi raczionalisztikus
nóta ! Isten megmásíthatatlan igazságai helyében a divat, az egyéni önkény kiván az egyházban is uralomra jutni.
A protestáns szellem vagyis a prot. szellembe beburkolódzott ősrégi csábító—kísértése. Nálunk is kisért. Parlamentáris szervezetet kell adni a híveknek legalább is az egyház
„világi vonatkozású" ügyeinek kormányzására.
Az amerikanizmus téves tételeinek másodikát a pápa abban az elvben és eljárásban látja, mely szerint, különösen a közéletben de a magán életben is, némelyek azt hiszik, hogy ők „jó katholikusok", habár a „katholikus tanítás némely elveit szántszándékkal mellőzik és mintegy feledés-nek adják által."
A harmadik téves tétel ez; „Az élet fegyelme, mely katholikus embereknek adatik, nem oly fajta fegyelem, a mely, az idők és helyek különfélesége szerint, minden alkal-mazást kizárna." Majd a pápa tanítása fogja kimutatni, hogy mi rejlik e csábító tétel alatt.
Legveszedelmesebbnek mondja a pápa azt a tévedést, a mely szerint az „újítók" (rerum novarum sectatores) azt vélik, hogy „az egyházba bizonyos szabadságot kell behozni) hogy, mintegy megkötvén a hatalom erejét és éberségét, szabad legyen a híveknek végre, és pedig kinek-kinek a maga szelleme és tevékeny erélyessége szerint, szélesebb úton szabadabb mozgást engedni."
Ennek a tévedésnek hívei a pápa szerint igen furcsa okoskodással élnek. Azt mondják, azért kell az embereknek az egyházban most már szabadabb, az egyéni tetszésnek kedvezőbb mozgást engedni, mert hisz az egyház tanító tekintélyének ez ereje a pápa tévmentességének kihirdeté-sével már úgyis erősebben van biztosítva mint valaha. \ dekes e vélemény magában is. Tulajdonképpeni értelmét a pápa ellenkező tanítása adja meg, a mint látni fogjuk.
Ezek az alaptévedések. t
A folyamányok — a következők :
Első, hogy az amerikanizmusban a tekintély elve, a külső tanító hatóság (magisterium externum), mint fölösle-ges, sőt kevésbbé hasznos, elvettetik, — mert azt mondják az újítók, hogy a Szentlélek jobban befolyásolja manapság az egyes lelkeket, mint valaha. Ezzel a tévedéssel a pápa, az ő fenséges tanításában, a mint látni fogjuk, huzamo-sabban foglalkozik.
Második az amerikai „ujitók" tévedéseinek folyományai közt, hogy ők a „természetrendi" erényeket a természet-felettiek háttérbe szorításával túlbecsülik s azt mondják, hogy mig a régi kornak az u. n. passiv erények -feleltek meg inkább, a mai kor emberének inkább aktiv erényeiben kell erősnek lenni. Mi ennek az értelme, a pápa levele nagy theologiai elmésséggel fejti ki és adja elő. A pápai taní-tásnak ez a része kiválóan gyakorlati és tanulságos. Az amerikanizmusban, az amerikai, praktikus, lázasan alkotó szellem nyilatkozott meg. Evvel szemben a pápa a keresz-tény szellem gyakorlatiasságát és alkotó erejét juttatja szó-hoz. Mily különbség ! Amannak alapja és sugalmazója az ember üzleti szelleme; emebben a sohasem nyugvó, hanem örökké alkotó és átalakító Isten szelleme .nyilatkozik meg.
Az előbbi tévedéssel összefüggésben van az amerika-nizmus ama további tévedése, a mely szerint az a
szerze-tesi élettel nem rokonszenvez, (invidiosum est). Itt is a pápa tanítása adja meg a kellő világosságot.
Utolsónak a pápa a téves consectariumok közt az amerikanizmusnak azt az elvét említi, mely szerint más eljárást kellene most követni e hittől és az egyháztól el-tántorodottak visszavezetésében mint azelőtt.
Summa summarum:
A mi uj van az amerikanizmusban, az nem jó; a mi jó van benne, az régi. Ez tűnik ki a pápa tanításából — végeredményképpen. ? ?
Szatmár. Visszatekintés egy püspöki élet tiz évé e. — (Folytatás.)
7. A hitbeli erős meggyőződés, az igazi vallásosság jó cselekedetekben nyilvánul. A jó cselekedetek tanúskod-nak a hitnek elevenségéről, azok nélkül a hit holt, mint az apostol mondja. Az élő hitből sarjadzó kegyelet és szeretetnek jótékony műveleteiben nem volt szegény a le-folyt tiz esztendő. Ezt hirdetik a különféle nemes czélokra tett alapítványokról és begyült adományokról évenkint a körlevelekben közölni szokott kimutatások. Üdvösnek tartottam ez összegekről időnkint nyilvánosan elszámolni részint ellenőrzés szempontjából, részint pedig azért, hogy az egyesek jótékonyságának nyilánosságra hozatala által minél többen buzduljanak az adott jó példa követésére.
Es a buzditás ezen módja nem volt sikertelen, mert mint a tapasztalás igazolja, mind sűrűbben nyilatkozott meg- ß* tettekre kész akarat a kegyeleti és jótékony czé-lokra rendelt alapítványokban és beszolgáltatott adomá-nyokban. A 10 év alatt tett alapítványok és adományok 'összege az évenkint közölni szokott kimutatások szerint
*389 803 frt 60 krra rúg. Az emiitett kimutatásokban fqglaltatnak azon összegek is, melyek a saját adományai-mat tüntetik ki számokban. Sokáig haboztam, vájjon a szerénységnek látszólagos megsértésével közöljem-e ez adakozásokat, melyeket inkább szerettem volna a világ szemei elől elrejteni ; de végre is bizonyos szükségességi sziempont és az, amit szalezi Szent Ferenczről olvastam a közzétételre bírtak reá.
Szal. sz. Ferencz ugyanis püspöki működését többek között azon jó föltétellel kezdette, bogy a szegényeket alamizsnával segíti és pedig akként, hogy az alamizsna egy részét nyilvánosan, másik részét titokban fogja ki-osztani. Ugy tartotta, hogy nem igazi alázatosság az, ha egy ily magas méltóságra jutott egyházi férfiú összes ir-galmassági cselekedeteit elrejti, mivel első sorban az a kötelessége, hogy az embereknek minden erényben jó példát adjon. Ti vagytok a világ világossága. Ugy
vilá-goskodjék a ti világosságtok, hogy az emberek lássák a ti jó cselekedeteiteket és dicsőítsék Istent, ki a mennyek-ben van.
Kezdettől fogva sürgettem, hogy az alapítványi és más egyházi jellegű pénzek központi kezelés alá adassa-nak. A tapasztalás ugyanis arra a meggyőződésre veze-tett, hogy magánosok és pénzintézetek távolról sem nyújt-ják a pénzek elhelyezésére nézve azt a biztosságot, melyet
az egyházmegyei pénztárban kezelt tőkék élveznek. Ma-gánosok és pénzintézetek vagyoni jóléte hirtelen esélyek-nek van kitéve, melyek veszélyeztetik az alapítványi
tő-kéket is. Nem is késtek a lelkész urak engedelmeskedni sürgető szavamnak s az ily tőkéket java részben leg-több helyütt már eddig beszolgáltatták. Igy nemsokára az egész egyházmegyéből az összes egyházi természetű pénzek az alapítványi pénztárban lesznek egyedül el-helyezve.
Mint a jótékonyság kiemelendő alakjaira kell reá mutatnom Irsik Ferencz pápai praelatus kanonokra, Laza János prépost kanonokra és Bugyis András prépost ung-vári plébánosra, kik mindhárman már az örökkévaló-ságba költöztek, hogy elvegyék jótetteik jutalmát.
Irsik Ferencz, ki mindenkor készséggel nyitotta meg erszényét, ha valamely egyházi, hazai közművelődési vagy társadalmi fontos érdek felkarolása a tehetősebbektől áldozatot kivánt, miután előbb már megalapította a nevét viselő konviktust 40 ezer forinttal, létesítette Szatmártt a sz. József pártfogására bízott árva és lelenczházat 30 ezer foritot téve le annak fentartása alapjául, építette ugyanitt az ének és zene művészet díszes csarnokát, házat vásárolt a kath, legényegyletnek, alapította Erdődön a kath. leányiskolát, 21 ezer forintot hagyományozva annak fentartására. Nem is említem itt többi hagyományait, melyek a végredeletében megjelölt különféle jótékony-czéloknak jutottak.
Laza János 40 ezer forintot tevő s különféle czé-lokra rendelt hagyománynyal gyarapította az egyház-megyei pénztárt.
Bugyis András alapította az ungvári Máriaházat, a pálóczi és szerednyei leányiskolákat; mindhárom intézet az apáczák vezetése alatt áll. Továbbá ösztöndíj alapít-ványt tett szegény tanulók számára és a lakárti templom felépítésére jelentékeny összeget hagyományozott.
Szép jelét adták az áldozatkészségnek ft. Póhl Károly prépost-kanonok úr, aki ötvenéves papi jubileu-mát 2700 frt alapítványnyal tette emlékezetessé, ft. Szabó Norbert apát kanonok úr. aki 1600 frttal gyarapította a papi nyugdijalapot, és ft. Kádár Ambrus prépost-ka-nonok, akinek különféle jótékonnyczélu alapítványai eddig is meghaladják az ötezer forintot.
(Folytatjuk.)
Zsombolya. A szent misszió hatása — érvényesülni kezd. Azon áldásos magvak, melyeket a buzgó és fárad-hatatlan lazaristák 14 napig tartó fáradságos munkával elhintettek hiveink fogékony lelkébe, kikeltek és dús gyü-mölcsöket hoznak. Felébredtünk ! Csicsáky Imre, pápai kamarás és plébános úr ő nagysága, lánglelke egész he-vével búzdítja hiveit. Az eddig már is számottevő alko-tások egy nemes, valóban magasztos eszmével megnöve-kedtek. Nemes és fenkölt buzgalma megalkotta eddig a páduai nSz. Antal kenyeré*-nek elnevezett institutiót, emelt oltárokat, alapított egyleteket és enyhíteni töreke-dett az aggok és munkaképtelen nyomorultak ínségén.
Most a buzgó pap lelki világának fénysugara újból vilá-gít és felmelevilá-gíti híveinek szívlüktetéseit. Árvaházat emel fillérekbő1. Összeszedi majd Zsombolya árváit, szegényeit a keresztényi és emberbaráti szeretet által emelendő haj-lékba és elvonja a födelnélkülieket a bűn útjáról. Az egyház ezen lelkes, fáradhatatlan szolgájának agyában
millió eszme rajzik. Es áldott a keze ; a mihez fog, az sikerül is fényesen. Nemes szívének heve ragadja magá-val. Hívei pedig meleg keblükbe szedik búzdító szavait.
Minden műve felett az Isten áldása leng. Bárcsak követ-nék sokan! A pádui sz. Antal kenyerének virágzásnak indult intézménye vonzott. Sokan utánozták. Talán köve-tik most is.
Ihlett kegyelettel, lelkes érzülettel állunk új eszméje előtt. Eleinte sokan nevették, most azonban felbuzdult lélekkel bámulják, lelkesen követik. Nehéz a munka, de nemes a czél, magasztos eszme. A hivek lázasan lüktető szivök uralma alatt állanak. Látják a fényes eredményt.
BFillérekből árva- és szegények háza!u Es még a legsze-gényebb napszámos is szívesen adakozik, lelkes örömmel áldozik. Kitér a pálinkaháznak, és adakozik a saját és sor-sosai gyermekeinek, árváinak javára. Minden családapa fizet havonta két fillért családja minden egyes tagja után, mig a vagyonosabbak, élükön a minden nemes czélra mindig örömmel áldozó intelligenczia nagyobb összegekkel járul a magasztos eszme megvalósításához. A sok fillérből sok forint lesz, a sok forintból pedig nagy tőke képződik. És bámulatos azon fényes eredmény, melyet az alig megindí-tott gyűjtések már is felmutatnak. A siker immár bizto-sítva van. Húllanak a fillérek is hullanak a forintok.
Egy-két rövid év, és ott ragyog majd a „Jesuleum", mint a keresztényi és emberbaráti szeretet élénk megnyilat-kozása Zsombolya mezővárosának legszebb épületei sorá-ban. A szegények és árvák pedig, kik a nyomor elől ezen a bethlehemi isteni kisded neve után „Jesuleum"-nak elnevezett lakban megvonják magukat, áldani fogják a szeretet és az irgalom ezen épületének nemes buzgalmu alapítóját, az adakozók keresztényi szeretetének sugárzó fényben ragyogó emlékét.
„ Jesuleum, Orphcmorum Tu eris adjutor !"
Leitich Antal, polg. isk. igazgató.
Róma. Két levél a pápához — az észak-amerikai Egyesült-Államok püspökeihez intézett pápai levélre visszhangúl. Sietek közölni mind a kettőt. Az egyik Ireland szt. pauli érseké, a másik mgr Isoard annecy-i püspöké Savójából.
A szt. pauli érsek levele : Szentséges Atya!
Elolvasása következtében annak a levélnek, melyet szentséged ő eminencziájához Gibbons bibornokhoz és az amerikai püspöki kar többi tagjához intézett, sietek há-lás köszönetemet kifejezni az Egyesült-Államokbeli katho-likusok iránt való szeretetnek és nagyrabecsülésnek e tetteért, mely egész amerikai nemzetünket megtiszteli.
Meg van a világosság; a félreértések megszűnnek.
Most már képesek vagyunk meghatározni azt a hibát, melyet „némelyek" az amerikanizmus nevével akartak fedezni, és meghatározni azt az igazat, mit csak az ame-rikaiak neveznek amerikanizmusnak. Mi több, az apos-toli levélben a megkülömböztetések és magyarázatok oly világosak és határozottak, hogy az a veszély, melyet az Egyesült-Államok nem egész népe értett meg, — az a
RELIGIO. 135-veszély, melyről, megvallom, én azt hittem, tőle félni
lehet, — többé felfoghatatlan dolog lesz.
Tekintve az eszmék meglepő összekavarodását és azokat a kemény vitákat, melyek kivált Fancziaország-ban keletkeztek a „Vie du Père Hecker" czimíi könyv körül — a mely vitáknak arányait az apostoli levélből tudom megítélni — valóban szükséges volt, most már lehetetlen nem látnom, a legfőbb pásztorra nézve hallatni szavát a végett, hogy a szellemeket felvilágosítsa és meg-nyugtassa.
En lelkem minden erejével elvetem és kárhoztatom mindazokat a véleményeket, melyeket az apostoli levél elvet és kárhoztat, mind azokat a téves és veszedelmes tévedé-seket, melyeket, mint a levél mondja, „némelyek ame-kanizmus névvel neveznek." En ezeket a véleményeket minden kivétel nélkül kárhoztatom, szórói-szóra, úgy a hogy azokat Szentséged elveti és kárhoztatja. Es én te-szem ezt szivemnek annál nagyobb örömével és sieté-sével, minthogy katholikus hitem, és az a felfogás, melyet az Anyaszentegyház tanitásairól és eljárásai-ról (des pratiques) lelkemben ápoltam, nem enged-ték meg soha egy pillanatra sem, hogy lelkemet ily ka-landosságok (extravagances) előtt megnyissam. Az Egye-sült-Államok egész püspöki kara, saját nevökben és hiveik nevében, teljes készséggel elvetik és kárhoztatják ezeket a tévedéseket. Lehetetlen, hogy ne panaszkodjunk ama sérelem miatt, mely ellenünk, — püspökök, hivek, az egész nemzet — ellen elkövettetett az által, hogy néme-lyek ilyesféle tévedéseket és kalandosságokat amerikaniz-mus névvel jellemeztek.
Szentséges A t y a ! Az amerikai egyház ellenségei és a hitnek hűtlen magyarázói azok, kik azt „képzelik", hogy az Egyesült-Államokban nagyra növelni akarunk oly egyházat, mely akárcsak egy jotával is különböznék a szent, egyetemes Egyháztól, melyet a nemzetek elismer-nek s melyet Róma, Jézus Krisztus kinyilatkoztatásának csalhatatlan őre, ismer és magáénak elismerhet.
Kérve Szentségedet, hogy szeretetem és ragaszkodá-som érzelmeit kegyesen fogadja, esedezem az apostoli áldás kegyeért s maradok legmélyebb tisztelettel
Szentséged hódoló fia Február 22-én 1899. Joannes Ireland
st. pauli érsek, Az annecy-i püspök levele :
Róma, 1899. febr. 22-én.
Szentséges Atya !
Hogyha valamit hozzáadni lehetne ahhoz a tiszte-lethez és hálához, melylyel Francziaország püspökei Szent-séged iránt viseltetnek, akkor ezt azután a levél után lehetne megtenni, melyet Szentséged a baltimorei biboros érsekhez intézett.
En elég jól ismerem jó sok püspök-társam érzel-meit és aggodalmait, hogy köszönetet merjek mondani Szentségednek a közös hála nevében, ez u j és nevezetes jótett alkalmából.
Újból kérem Szentséged áldását legalázatosabb, leg-engedelmesebb és legragaszkodóbb
fia és szolgájára Aláirva: f Louis Evéque d'Annecy.
E g y h á z i O k m á n y t á r .
DECRETUM
Feria V, die 15 Decembris 1898.
Sacra Congregatio Eminentissimorum ac Reverendissimo-rum Sanctae Romanae Ecclesiae Cardinalium a
SAN-CTISSIMO DOMINO NOSTRO LEONE PAPA XIII Santaque Sede Apcstolica Indici librorum pravae do-ctrinae, eorumdemque proscriptioni, expurgationi ac permissioni in universa Christiana Republica
praeposi-torum et delegapraeposi-torum, habita in Palatio Apostolico Vati-cano die 15 Decembris 1898, clamnavit et damnat, proscripsit proscribitque, vei alias damnata atque
pros-cripta in Indicem librorum prohibitorum referri man-davit et mandat quae sequuntur Opera :
Katholische Dogmatik, in sechs Büchern, von Herman Schell, Doktor der Theologie und Philosophie, Pro-fessor der Apologetik an der Universität Würzburg.
Paderborn, Ferdinand Schöningh, 1 8 8 9 - 1 8 9 3 . Die göttliche Wahrheit des Christentums, in vier
Bü-chern, von Dr. Herman Schell, Professor der Apolo-getik an der Universität Würzburg, Paderborn Ferdi-nand Schöningh, 1895—1896.
Der Katholicismus als Princip d e s Fortschritts, von Dr. Herman Schell, Professor der Apologetik und der-zeitigem Rektor der Universität Würzburg. Würzburg^
Andreas Göbel, 1897.
Die n e u e Zeit und der alte Glaube. Eine culturgeschicht-liche Studie von Dr. Herman Schell, Professor der Apologetik an der Universität Würzburg. Würzburg,
Andreas Göbel, 1898.
Duggan Jacobus, Auetor Operis, cui titulus „Steps towards Reunion", prohib. Deer. 1 Sept. 1898, laudabiliter se subiecit et opus reprobavit.
Zürcher Georgius, Auetor Operis, cui titulus „Monks and their decline" prohib. Deer. 1 Sept. 1898 laudabiliter se subiecit et opus reprobavit.
Itaque nemo cuiuscumque gradus et conditionis praedicta Opera damnata atque proscripta, quocumque loco et quocumque idiomate, aut in posterum edere, aut édita legere vei retinere audeat, sed locorum Ordinariis, aut haereticae pravitatis Inquisitoribus ea tradere teneatur, sub poenis in Indice librorum vetitorum indictis.
Quibus SANCTISSIMO DOMINO NOSTRO LEONI PAPAE XIII per me infrascriptum S. I. C. a Secretis relatis, SANGTITAS SUA Decretum probavit, et pro-mulgari praecepit. In quorum fidem etc.
Datum Romae die 23 Februarii 1899.
A N D R E A S CARD, S T E I N H U B E R , Praefectus
Fr. MARCOLINUS CICOGNANI 0 . P.
a Secretis.
Loco f Sigilli.
Die 24 Februarii 1899. Ego infrascriptus Mag. Curso-rum testor supradictum Decretum affixum et publicatum fuisse in Urbe.
Vincentius Benaglia Mag. Curs.