Felhívlak ezek után szeretett testvéreim és fiaim, hogy Vízkereszt ünnepén a hivek felfogásához mérten szent beszédeitekben fejtsétek ki e főpásztori levelem azon részeit, hol a magyaroknak Isten ügyéért viselt dolgairól és sorsukról rövid szókban megemlékeztem, s az államok fenmaradásának, szilárdságának feltételeit, biztosítékait megjelöltem ; és gyulaszszátok fel magas lángolásra önmagatok és híveitek szivében Isten és a haza szeretetéuek tüzét.
Az ünnepi misét szentségkitétellel végezve, utána öt Miatyánkot és Üdvözletet mondjatok el a néppel, hozzáadva a „Deus, cuius misericordiae" hálaimát és befejezésül a Szentséggel áldást adjatok.
Ami még utóbb elrendelendő lesz, annak idején el fogom rendelni.
Kelt Egerben, 1895. évi deczember hó 25-én.
József, s. k.
érsek.
EGYHÁZI TUDOSITASOK.
Budapest, jan. 15. Dicsőség Istennek, liála és hódolat Zalka János arany misés püspöknek!
Magyarország napok óta nagy tiszteletadással emle-geti Zalka nevét, egyre növekedő fénynyel gyarapítja emlé-kének dicsőségét.
Zalka János Magyarországnak jelenleg valóban nem-csak legöregebb püspöke, de egyúttal, határozottan mond-hatni, egyik legérdemesebb, legnagyobb, legünnepeltebb katholikus papja. Egészben pap, s igazi nagy pap és nagy hazafi, a milyeneket Isten Magyarországnak nagy és kényes időkben különös kegyelemből szokott adni, s kik a roskadozó
korúak, nehogy összeomolják minden, oszlopai és támaszai szoktak lenni.
Mit Írjunk tiszteletére, arany miséjének Isten áldotta fényes és dicsőséges napja alkalmából? Elmondjuk talán, hogy már gyermek korában mily Isten kedveltje volt az áldott főpap? Elmondjuk talán, Isten és emberekelőtt ked-ves növendékpapságát? Leírjuk fényes theologiai tanul-mányait Pázmány híres intézetében, a bécsi egyetemen, a szent Ágostonról nevezett fensőbb papnevelő intézetben?
Aztán, hogy miképp káplánkodott Budapesten a belváros-ban, s hogyan lett egyik legelső népies és egyházi irónk, már mint káplán szerkesztve a „Katholikus Néplap "-ot, utóbb az örök becsű „Szentek Elete" cz. könyvet? Azután, hogyan emelte őt magához Scitovszky, lelkének kiválasz-tottjává, kispapjainak felügyelőjévé és tanárává téve őt Esztergomban? Aztán, hogyan tanitotta egyetemünkön az egyháztörténelmet s mily sikerrel irt erről nagybecsű t a n -könyvet? Aztán, hogy segitett Scitovszkynak szent lelke-sedésbe ragadni a katholikus magyarságot s elvezetni Nagy-Mária-Czellbe feltámasztani dermettségéből reményre,
— ezt az országot? Aztán, hogy miképp emelkedett fokról-fokra, fel egész a győri püspökségig, a hol mint Istentől meggyújtott világosság ragyog és melegit, üdvözitő igazságot és boldogitó jóságot terjesztve már több mint negyed-század óta?
Mind ezt mi nem mondjuk el itten ; fölösleges is elmondani ; az egész ország most, éjszaktól délig, nyugattól keletig, ezeknek hirdetésétől visszhangozik.
Azt se mondjuk el mi itt most, — mert elmondják mások, — hogy Zalka János csak mint győri püspök, mily rengeteg pénzt, közel egy milliót áldozott jótékony czélra, nevelésre, alamizsnára, ájtatosságra !
Mi csak egyet akarunk itt elmondani, egyet akarunk kiemelni, egygyel akarunk dicsekedni: azzal, hogy Zalka János — a Religio szerkesztője vala, és igy e lapnak elévül-hetetlen dicsősége.
Hálával, tisztelettel és elévülhetetlen kegyelettel
adó-zunk emlékének ! * Győr, jan. 12. Egyházmegyénk ünnepe. —
Megindultak az ünnepségek. Püspök atyánk csen-det szerető szerénységéhez kell szabnunk lelkesedésünket.
0 ugyanis egész csendben óhajtotta aranymiséjét megün-nepelni s csakis papságának és híveinek sürgetésére egyezett bele, hogy pappá szentelésének félszázados év-fordulóján küldöttségeket fogad.
A győri egyházmegye papsága, mikor négy év előtt püspöksége negyedszázados jubileumát ünnepelte az egyházmegye feledhetetlen emlékű főpásztora, díszes emlékkönyvben, albumban mutatta be szeretetének és ragaszkodásának adóját. Most aranykehelylyel kedves-kedik a nagy papnak.
Minthogy ő excellentiája minden nagyobb ünnep-ségek nélkül óhajtja jubileumát megülni, azért az egy-házmegyei s az azon kivüli katholikus testületek és ki-válóságok, üdvözlő iratokban, illetve feliratokban sietnek a jubilánsnak üdvkivánataikat kifejezni. Mint halljuk, a budapesti kir. magyar tudomány-egyetem theologiai kara, melynek a jubiláns egykor tagja, igazi disze vala,
fel-iratban üdvözli ő cxcellentiáját, és azt a kar egyik kiváló tagja, dr Kisfaludy Árpád Béla prépost, a Sz. I.-T.
alelnöke, hozza fel a jubilánsnak. A győri káptalan ala-pitványnyal örökíti meg e nevezetes jubileum emlékét.
Ruschek Antal győrnádorvárosi esperes-plebános fényes díszmunkát adott ki „Győr jubiláris püspökei" czim alatt.
Szóval, a győri egyházmegye ünneplése nagy, fő-pásztora nagy nevéhez méltó igyekezik lenni. X.
KATH. TEVÉKENYSÉG.
Ne térjünk fölötte napirendre!
A Szent-István-Társulat „Értesítő"-je rendkívül mesz-szevágó dologra hívta fel 1. számának „Anyagi érdekeink előmozdítása" cz. vezérczikkében Magyarország katholikus közönségének a figyelmét: Arra, hogy a milléniumi évé-ben necsak jubiláljunk, hanem dolgozzunk is, vagy is hogy kezdjük meg mindjárt az első millénium záró évében a jövő millénium előkészítését és biztosítását, mindazon a téren, mindazon irányban, melyen nemzetünk tovább lété-nek biztosításán, jövőjélété-nek kialakításán dolgozhatunk.
Magunktól függ, úgymond, rajtunk áll egyedül, hogy az ezredik évet az egyleti tevékenység terén is örökre nevezetessé tegyük.
Indítványa, mely fölött napirendre térni bűn volna és nagy mulasztás, íme ez : terjeszszük ki a kath. egyleti tevékenységet az anyagi élet terére, azaz kezdjük meg né-pünk anyagi támogatását, anyagi felsegitését az egyleti tevékenység terén. *)
Okát is adja indítványozó, hogy miért?
„Először azért, mert kétségbevonhatatlan tény, hogy az anyagi jólét, az anyagi függetlenség egyik leg-első alapja a népek szellemi és erkölcsi életének. A politikai, társadalmi, de sőt még az egyéni morál is jórészt biztosítva van a polgárok anyagi jóléte, anyagi függetlensége által. Mert hiába : nagy igaza van a paupertas maxima meretrix-féle közmondásnak, bármely oldalról vizsgáljuk is az életet, a társadalmi rendet.
Ha tehát ez egyleti tevékenység az anyagi érdekek istápolására veti magát, ha nagy számmal alkot, alapit oly egyleteket, melyek a nép anyagi jólétét biztosítják»
anyagi függetlenségét támogatják : kétségen kivül a haza erkölcsi életének, jövendőjének egy nagyon erős és hatalmas oszlopát építi fel, s ezzel egy nagy nemzeti, hazafiúi missziót is gyakorol.
De van még egy második ok is melytől nem lehet eltekintenünk. Az anyagi érdek ma uralkodó és legerősebb érdeke korunknak. A nép nagy zöme, nagy többsége oda huz, vagy gyakran szive ellenére oda megy, honnét anyagi érdekeinek támogatását várja, re-ményű, honnét — magyarán mondva — valami hasz-not lát.
*) Az egri érsek alapítványa és az a páratlanul örvendetes tény, hogy a váczi kath. kör, legutóbbi közgyűlésében, Ciávolszky József kanonok ur indítványára két népkör alakítását indította meg kapcsolatosan avval a czéllal, hogy Vácz népét a város határa bortermelő részének mivelés alá vételében előre segítse — mind oly jelenségek, melyek a „Társ. Ért." indítványának korszerűségét év üdvös voltát bizonyítják.
RELIGIO.
41Lehet, szivesen megengedem, hogy az anyagi érdek emez előluralkodása sem nem morális, sem nem egészséges állapot. De tény, hogy igy van. De tény, hogy ez uton legkönnyebben lehet hozzáférni a néphez.
No, ha ez igy vau, mért ne ragadnók meg mi is ez eszközt? Anyagi érdekeit előmozdítván a népnek, miért ne kapcsolnók őt magunkhoz, táborunkhoz mi is ? Hiszen mi ezért nem arra törekszünk csupán, hogy a korral együtt az anyagi jólétet., anyagi hasznot helyezzük min-denek fölé, a mi kezünkben eszköz lesz ez is arra, hogy a nép szivében újra uralomra juttassuk a nemzeti és keresztény eszményeket. De ha ezt az anyagi támogatás utján érhetjük el legjobban, nincs ok, mely gátolna abban, hogy ezt az eszközt fel ne használjuk.
Az ezredik évben, a millénium évében tehát a kath. egyleti tevékenység a nép anyagi érdekeit támogató egyletek felvirágoztatására, alapitására, alkotására vesse magát legelső sorban !
Keresztény, katholikus és nemzeti munka lejéz ez, legszebb előkészitése az u j ezredévnek, melyért hálával, köszönettel fog emlékezni reánk egykor az újra keresz-ténynyé és magyarrá leendő magyar haza."
Derék laptársunk igéri, hogy egész czikksorozatot fog szentelni az ügynek. Tehát nem is térhetünk fölötte naj irendre !
K A T H . E G Y E S Ü L E T I É L E T .
A magyar aquinói sz. Tamás-Társaság k ö z g y ű l é s e . Örömmel regisztráljuk az aquinói Szt.-Társaság má-sodik évi rendes közgyűlésének letolyását, a mely e ma-gasztos czélu tudományos társulatunk virágzásáról tesz tanúságot.
Maga az elnök-püspök, dr Steiner Fülöp vezette a tárgyalást, lelkesen buzdítva az angyali tudor bölcsessé-gének követésére.
Dr Kiss János alelnök és dr Purt Iván titkár jelen-tései a társaság haladását bizonyítják. A lefolyt évben volt a társaságnak 38 alapitó, 67 választott és 77 pártoló fogja, összesen 182 tag.
U j tagokul megválasztattak: dr Acsay Antal, ke-gyesr. tanár Budapesten, Komárik István, Jézustársasági tanár Kalocsán, Mayer Károly, kanonok Székesfejérvárott, dr Mázy Engelbert, főiskolai tanár Pannonhalmán, Réz-bányay János, árva-intézeti igazgató Pécsett és dr Surányi János, győri kanonok.
Következett dr Anhäupel György r. tag felolvasása
„Az állagról és működéséről," Vélics László r. tagé „A szépnek bölcseleti fogalmáról és művészeti érvényesülé-sérői".
IRODALOM.
EMLÉKKÖNYV, melyet Magyarország ezeréves fenn-állásának ünnepén közrebocsát a hazai cziszterczi rend.
(Hátczime: A magyarországi cziszterczi rend milléniumi emlékkönyve. 1896. Szerkesztette Békefi Rémig dr., Buda-pest, Hornyánszky Viktor könyvsajtója.) Ivrétü IV, 506 lap.
Számos rendkívül szép képpel és más díszítéssel.
A magyar cziszterczi rendben uralkodó szellem — dicsősége, hogy milléniumi emlékkönyvének kiadásával magát senki által megelőztetni nem engedte, hanem lelkesedésé-nek hangya-szorgalmával mind nkit megelőzött, s a millénáris 1896. év 2-ára, ugy a mint tervezve volt, a cziszterczi rend Emlékkönyve már készen megjelent, teljes fényében s tar-talmának páratlan tanulságosságában, az ország színe előtt.
A szerzetes rendeinkben élő testvéri összetartás szel-leme, ha az virágzik, tud csak ily rövid idő alatt ily monu-mentális munkákat alkotni, melyeknek létrehozására a világ-ban élő, önmagára szorított erő lustromot volna kénytelen szentelni.
Emelkedett hangulat kel az ember lelkében, midőn ezt a XIX. század végének ragyogó díszében megjelenő óriás kötetet kezébe emeli, a mely áldásokban gazdag, sok szá-zados multat, s termékeny élettől pezsgő diszes jelent mutat be milléniumi ajándékul a hazafiság szellemének, hogy azt századokon át kegyelettel őriztesse magyar inté-zeteink könyvtáraiban s a késő nemzedékek tanulságokért lelkesedő emlékezetében.
Tekintsük meg tartalmát. Több részből áll. Rövid lendületes előszó elmondja keletkezésének történetét és mód-ját. Mivelhogy a haza'minden jó fia igyekszik valamivel hozzá-járulni a lefolyt ezer év múltjának és jelenének feltüntetéséhez:
a magyarországi cziszterczi rend körében is felmerült „egy oly emlékkönyv eszméje, mely a rend történetét, oktatás-és nevelés-ügyi, irodalmi, lelkészkedő és gazdasági tevékenységét egységes képben tárja fel s hűségesen tanúskodjék a mellett, miként kezelte e testület azon szellemi, erkölcsi és anyagi tőkét, melyet a haza az ő kezeibe tett le." Ezt az indítványt, melyet Fábián Sebestyén sugalmazott, a rendi kormány-tanács általános tetszéssel fogadván. Vajda Ödön apát ur határozattá emelte s a rend múltjához és a milléniumi ünnephez méltóan megvalósította. 0 szemelte ki az Emlék-könyv megírásához a munkatársakat, kik e nagy munkát a következő módon osztották fel egymás között: Dr. Békefy Rémig, kit, mint a munkatársak bizalma alapján, az apát ur a szerkesztéssel bizott meg, megírta az általános történeti részt,
„Acziszterczitarend története Magyarországban 1142—1896."
cz. alatt. Ezután következnek szintén monumentális stylban a következő részek: „Az egri gimnázium története" Kassuba Domokostól; majd „A székesfejérvári gimnázium története"
Werner Adolf d r . t ó i ; „A pécsi gimnázium története" Inczédy Dénestől; „A bajai gimnázium története" Szenczy Győző-től ; „A magyarországi cziszterczita rendtagok kiképzése"
Piszter Imre dr.-tól; „A magyarországi cziszterczita írók és müveik" Szabó Ottmártól ; „A magyarországi cziszter-cziták működése a lelkészkedés terén" Lővárdy Alajostól;
végül „Gazdasági viszonyok" X—Y-tól. A szerkesztésben alapelvül szolgált, hogy a mű minden izében és porczában hazai készítmény legyen. Innen van, hogy a képek fényképi felvételét Weber Márton cziszterczita áldozó pap s egri főgymnáziumi tanár szakavatottsága hozta létre.
Mondhatni, remekül sikerültek. A czimlapot Benczúu, Gyula jeles festőművészünk tolla rajzolta meg s Morelli Gusztáv, művészi keze metszette fába. Az egész „Emlékkönyv"
művészi díszítése Háry Gyula elsőrangú festőművész ízlésének s tehetségének alkotása. A képek „autotypiai" és
„cynkographiai" sokszorosítása Weinwurm Antal műgondjára vall ; a munka kiállítása a Homyánszky-czég nevét igazolja.
Ez az „Emlékkönyv" könyvpiaczra nem kerül. Marad a nagyérdemű cziszterczi rend tiszta, Ábel — áldozata a haza szeretetének oltárán.
Szives örömest tapsolok a rend dicsőségének, mint annak egyik hálás tanítványa.
V E G Y E S E K .
*** Lapunk hódoló üdvözlete a győri jubileumra táviratban igy szol: Zalka János Püspök Urnák, Győr. Hálás kegyelettel és leg-mélyebb tisztelettel hódol az ranymise napján, híveiben állandó örömet,. Istenben örök boldog-ságot kívánva Nagyméltóságodnak
a „RELIGIO."
— Köszönettel vettük a nyítrai egyházmegye Sche-matismusát 1896-ra.
— A millenium ü n n e p l é s é n e k k e z d e t e a Beszter-czebányán. Az év utolsó napján maga a megyés püspök ur prédikált magyarul, ugyanő tartotta a Te Deumot, Eszterházy felajánló imájával áldással. U j év napján 6—
7-ig zúgtak a harangok. 9 órakor szentbeszéd volt a mil-léniumról. Maga a megyés püspök ur pontifikált, a ki délben az előkelőségeket megvendégelte.
— Veszprémben f. hó 8-án a kath. körnek igen kedves ünnepe volt. Azon a napon ünnepelte a kör nagy-érdemű elnöke, Vogronics Antal kanonok ur, nyolczvana-dik születésnapját. A kör ez alkalomból 65 tag részve-vésével bankettet rendezett, mely lelkes óvácziókban részesítette áldott lelkű elnökét.
— A koptok közt Egyptomban nagyban halad a kath. egyházba való visszatérés. A „Voce délia-Verità"
szerint legújabban 15 faluban kellett templomot építeni.
— XIII. Leo pápa levelet irt a czárnak, melyben panaszkodik, hogy orosz alattvalóknak, kik most u j évre Rómába készültek menni a pápa üdvözletére, az utazás hatóságilag megtiltatott s hogy a kath. papság az orosz hatóságok által szakadatlanul zaklattatik.
— Az „Osservatore Romano" Magyarország leg-intimebb életéből közöl rendkívül becses és a mai furcsa körülmények közt, a midőn a korona és a nemzet közt ismét felhők, mondjuk inkább ködpárák szállottak a látóhatárra, igen-igen jelentős és alkalomszerű részleteket.
Közli ifj. Ábrányi Kornél elbeszéléseit a kiegyezés idejéből, mely a bécsi „Pressé"-ben jelent meg. Mi most csak egy jelenetet kapunk ki ebből a leírásból, azt, mely a budavári miniszterelnöki palotában folyt le, a Hentzi-szoborral szemtől-szembe. A király ugyanis itt adta tudtára Andrásynak, hogy a mit az 1848-iki honvédség ellene tett, ő feledi, és a koronázási nemzeti ajándékot e honvéd-ség maradványainak ajándékozza. Mikor Andrásy ezt meghallotta, elkezdett sírni, s alig tudott egyebet mon-dani, m i n t : „ Felség ! Királyom!" A király pedig ezt felelte, jóságtól és örömtől ragyogó szemekkel : „Minden-esetre jó lesz ily nagy súlyt kötni arra a fátyolra, melyet én a múltra vetettem, hogy az idők viharai többé e fátyolt fel ne emelhessék." Ezzel egyet fordult s másra kezdte terelni a beszédet. Andrásy alig tudott maga fölött ural-kodni. Ekkor a király az ablakon át megpillantá Hentzí szobrát és igy szólott, mintegy gondolatainak menetét foly-t a foly-t v a : „Valóban, ezfoly-t a bronzofoly-t áfoly-t ilehefoly-t vifoly-tefoly-tni a bécsi arzenálba. De nem. Maradjon még itt egy kis időre.
Ennek kell próbát szolgáltatni az iránt, ha vájjon mások is megtudják-e tagadni magukat mint én." . .. A próba, sajnos, eddig nem egészen sikerült, mondja ifj. Ábrányi Kornél.
Tisza felel érte a történelemnek !
— Katholikus laptársainkhoz Nyilt Kérelem. — A házasságkötésekről szóló jelentésekben egyre sűrűbben fordulnak elő a kath. egyház elveivel ellenkező hibák,, melyek a nagy közönséget végzetes tévedésekbe ragadhat-ják, ha megrögzenek. Például néhány nap előtt egy igen jó nevű napilapban egymásután két házasságkötésről ez volt olvasható: X—Y-t „összeadta" Z. anyakönyvezető, azután az egyházi „áldást rájok adta" A. egyházi személy.
Kérem nálunk a tridenti forma érvényben levén az u. n.
polgári házasság „kötő" aktusáról elvből jó lesz nem beszélni, hanem azt kell ily esetekben mondani : X—Y"
házasságuk polgári bejelentését Z. anyakönyvvezető előtt végezték, azután a házasságot B. templomban A. püspök vagy plébános előtt kötötték meg. Principiis obsta, sero medicina paratur, cum mala per longas invalnere moras.
A katholikus publicistikának nem szabad közreműködni abban, hogy, mig a tridentiniumi forma (halálos bűn terhe alatt kötelező törvény) nálunk általában fenáll, s csakis az esetek bizonyos nemére (akatholikusokra és vegyes házasságokra nézve) van róla kivétel megengedve, a hivek az egyház törvényeivel ellenkezőleg már a polgári be"
jelentés aktusát és a polgári közeg kijelentését házasság kötő erővel bírónak tartsák. A házasság szentségét csak avval az intenczióval vehetik fel a jegyesek, ,a mely az egyházával megegyezik. Ezt pedig nálunk rendes ese-tekre nézve a,tridentinum meghatározta.
— N y a k r a f ő r e beszél az egész világ a kongruáróL Magyarország dekatholizált, elkereszténytelenitett állami ha-talma nem alkalmas arra, hogy a kath. egyház papságának megélhetési ügyét ő kezelje, ő vezesse. Fején találta a sze-get Zichy Nándor gróf az „Alkotmány" minapi vezérczikkében, midőn azt mondja, hogy a kongrua a katholikus egyház autonómiájának az ügye s hogy a kongrua eligazításának egyetlen egy „gyorsan és kielégitőleg czélra vezető utja van : ez az egyház e részbeni autonómiájának az állani részéről való elismerése." Tökéletesen így áll a dolog. A kongrua"
ügy állami remorkirozása még nagyobb szolgaságba keverné az egyházat Magyarországon az állammal szemben, mint a milyenben jelenleg van, holott már a jelen állapot is el-viselhetetlen.
Szerkesztőségi telelőn.
R. A. Beszterczebánya. Igen. — K. A. Csákberény. Vi-szont. — P. S. Vas-Árokszállás. Est modus in rebus. — M. J.
Szakasz. 1 írttal több jött a félévre. Beszámitjuk a jövő félévibe. — Kérdező. Kérdi, melyek a pápa által kedvelt és kitüntetett philosophiai tankönyvek? Felelet: Én hármat emiithetek: 1.
Cosmus Alamannus régi nagy müvét, melyet szerző sz. Tamás müveiből mintegy szóról-szóra irt össze. Legújabban kiadta Lethielleux Párisban. 2. Lorenzelli, Philosophiae-theoreticae Insti-tution es. 3. de Maria S. J. a pápai gregoriana Universitasban tanár müve Philosophia peripathetico-scholastica. 3 köt. Róma 1893-ban. E két utóbbit a pápa Brevével tüntette ki. Esetleg később közöljük ezt a két pápai iratot mind a kettőt.
TARTALOM. Vezér eszmék és Tanulmányok : Jubiláris főpásztori szózat. — Nm. és főt. Lönhart Ferencz erdélyi püspök ur milléniumi főp. levele. — Nm. és főt. dr Samassa József egri érsek ur milléniumi főpásztori levele. — Egyházi Tudósítások : B u d a p e s t ; Dicsőség Istennek, hála és hódolat Zalka János aranymisés püspöknek ! — G y ő r : Egyházmegyénk ünnepe. — Kath. Tevékenység. —
Kath. Egyesületi Élet. — Irodalom. — Vegyesek.
HflT* Az előfizetés megújítására kérjük m. t. olvasóinkat, kik még hátra vannak,
Kiadótulajdonos és felelős szerkesztő : Brtinay Béla, hittudor, k. m. tud. egyetemi ny. r. tanár.
Budapest, 18S6. Nagy Sándor könyvnyomdájából. (Papnövelde-uteza 8. az.)
Megjelenik e lap heten-ként kétszer : szerdán es szombaton.