• Nem Talált Eredményt

EGYHÁZI TÜBOSITASÖK

In document Religio, 1896. 1. félév (Pldal 183-186)

Egy létében saját fiai által megtámadott katholikus főiskoláról. *)

EGYHÁZI TÜBOSITASÖK

Budapest, márcz. 14. Inditvány a milléniumi kiál-litás és ünnepségek alkalmából Budapestre ránduló papság ügyében. —

Igen tisztelt, kedves kézből a következő figyelemre méltó sorokat kaptuk :

Hazánk ezer éves ünneplése ez évi május hónapban kezdődik, és októberig fog tartani. Ez idő alatt sokan fognak paptársaink közül Budapestre utazni, s ott napo-kat, tán heteket is tölteni. Lesznek tudom ezek közül többen, kik ottan tartózkodásuk alatt legszebb papi tény-kedésüket, t. i. a sz. misét is nem egyszer óhajtanák tel-jesíteni a főváros templomaiban. Szabadjon ez ügyben

n) A „Memoriae ect." 1. pontjában ezeket m o n d j a : „Novae amplae et commodae aedes pro stabili sede Facultati Theologicae Juridicae et Pliilosophicae addicuntur nomen habiturae Episcopalis Lycey Qjuinque-Ecclesiensis.í'm Az 5-ik pontban emliti, bogy a theologiai tanárok állandó fizetéseiket a pécsi'papnöveldétől nyerik.

5. és 7-ik pont.

13) A „Memoriae ect." 9. pontban azt mondja : „Pro-Director qui lyceum diriget. - . . Quinque-Ecclesiensi Episcopo qua Directori, terminato quovis semestri de progressu juventutis relationem praestabit" ; a 10-ik pontban pedig igy szól : „Director Lycei semper erit Episcopus . . . sede vacante Directoris munere fungetur

Vicarius Generalis Capitularis

u) „Memoriae ect." 9-ik ; az alapitó levél 8-ik pontja.

már most feltenni azon kérdést, minő bizonyitványnyal legyenek a fővárosba utazó papok ellátva misézés czél-jából ?

Tudom, hogy a fővárosnak némely templomában nem szoktak ily bizonyítványt kérni az ott misézni óhajtó pa-poktól ; de azt is tudom, hogy némelyikben meg nagyon is szigorúan megkövetelik ezt.

Az eddig érvényben levő egyházi szabványok szerint minden idegen pap tartozik magával vinni ily czélból egyházi hatóságának külön e czélból kiállított ajánló levelét ; melyet láttamoztatni kell azon helynek egyházi hatósága által, hol misézni óhajt ; tehát jelen esetben a Budapesten székelő érseki helynök által. De még ezenki-vül az is megkívántatik, hogy e bizonyítvány bemutatva legyen azon templom igazgatójánál, melyben az idegen pap misézni akar ; ezen igazgató pedig nem a sekrestyés, a mi önként érthető ; hanem első sorban az illető plébá-nos (vagy szerzeti házfőnök), kinél az idegen papnak amúgy is illik magát bemutatni.

Vannak, kik az ujabb keletű egyházhatósági enge-dély helyet elégnek tartják akár a papi felszentelésről szóló püspöki bizonyítványt, akár a régibb keletű ajánló levelet ; de ez ellen azon alapos kifogást lehet tenni, hogy könnyen megtörténhetik, miszerint az ilynemű bizonyít-vány kiállítása óta az illető pap valami vétség miatt fel is lett függesztve a papi ténykedések gyakorlásától.

Némely külföldi egyházmegyében a kerületi esperes is megadhatja rövid időre (két hét) a misézési engedélyt idegen papoknak a kellő bizonyítvány alapján.

Melyike a fenti módozatoknak fog alkalmaztatni a milléniumi időben hazánk fővárosába utazó papokra nézve, azt a ft. püspöki kar, illetve Budapest főpásztora a hgprimás, esetleg az 5 felhatalmazásával a Vicarius van hivatva megállapítani ;de az egyöntetű eljárás végett igen óhajtandó volna, ha a Budapesten székelő érseki helynök ezt megbeszélve a biboros hgprimással, az igy elfogadott

mó-dozatot idejében tudatni méltóztatnának hazánk papjaival lapok, vagy püspöki körlevelek utján, hogy ezek ez ügyben előre is tájékozva legyenek. Viszont a budapesti templomokra nézve is megtétetnének a szükséges intéz-kedések azoknak délelőtt nyilvántartására, kellő számú ministransok berendelesére stb. nézve.

Önként értetődik, hogy a Budapesten miséző idegen papok tartoznak megtartani a S. R. C. legújabb (9.

Decz. 1895.) rendeletét de missa in aliéna Ecclesia celebranda.

Arról ugy hiszem gondoskodás fog történi, hogy minden templom sekrestyéjében jól ólvashatólag kitétessék ugy az oratio imperata, mint a nomen antistitis (pro canone missae) ; s mivel a jelenlegi hgprimás szerzetes rendű, annak akár szerzetneve «mlithető, de tanácsosabb igazi keresztnevét említeni a canonban.

Legyen szabad e sorokkal az intéző körök figyelmét felhívni a fenti ügyre. És a megtörtént elhatározásról tán e lapok ft. szerkesztője annak idején lesz szíves tudósitást hozni. Különben szoljának e tárgyhoz többen.

Egy falusi plébános.

Nagyvárad, márcz. 10. Fakultativ polgári házasság Németországban. —

A Tisza-aera közelgő végét nevével jósló „Tiszán-t ú l é b a n ez a kiváló közérdekű czikkely jelen„Tiszán-t m e g :

Volt alkalmunk már ismételten rámutatni arra az igenis érthető körülményre, hogy az u j egyházpolitikai törvények legtöbbet ártanak a protestánsoknak. Egyes protestáns vidékeken az egybekelteknek 2°/0-ja sem veszi igénybe az egyházi áldást. Es éppen azért a positiv hitű protestánsok körében ugyancsak terjed a revízióra irá-nyuló mozgalom.

A tulnyomólag protestáns Németországban pedig maguk a protestánsok indították meg a reviziót. 1875-ben boldogitották a nagy német birodalmat a kötelező pol-gári házasság kétes becsű „áldásaival." E g y év múlva már megdöbbenve tapasztalták a protestáns pásztorok?

hogy hiveik nem áldatják meg egyházilag irigyüket, gyermekeiket pedig nem kereszteltetik meg. Berlinben 80,000 gyermek nincs megkeresztelve, — közülök 9 6 % protestáns lenne.

Négy év múlva már 600 protestáns lelkész kérte a birodalmi gyűlést a kötelező polgári házassági törvény módosítására. Kérelmük eredmény nélkül m a r a d t ; — akkor

még a centrum nem foglalhatta el döntő positióját.

Most ugyancsak a protestánsok indították meg az akcziót, melynek sikere ezúttal nem maradhat el, ha a centrum is támogatni fogja.

Az evangélikusok fő egyháztanácsa már régebben adott be memorandumot e tárgyban a kultuszminiszté-riumba. A miniszter meg is inditotta ennek alapján a tárgyalásokat.

Ennek eredménye az a javaslat, melyet a birodalmi gyűlés protestáns-konzervativ pártja a mult szombaton terjesztett elő. Ez az inditvány szószerint a következőleg hangzik :

„Határozza el a bizottság, h o g y : 1. az 1299. §. után a következő három paragrafust vegyék be az u j polgári törvénykönyvbe : 1299. a) A házasság a lelkész előtt az egyházi esketés formájában vagy az anyakönyvvezető előtt köttetik m e g ; az utóbbi esetben az 1300. és 1305. §. ha-tározata szerint. — 1299. b.) §. Az egyházi esketést csak egy az állam által elismert vallásfelekezet lelkésze végez-heti. Az esketés csak akkor történhetik, ha egy az 1303.

§. szerint illetékes anyakönyvvezető bizonyítványt állit ki arról, hogy házassági akadály nem forog fenn. A bizo-nyítványnak tartalmaznia kell azon adatokat is a jegye-sekről, melyeket a polgári házasság előír. Ez érvényessé-gét elveszti, ha az esketés a bizonyítvány kiállítása után 7 nap alatt nem történik meg. 1299. §. A házasság kö-tése az egyházi esketés formájában ugy történik, hogy a jegyesek a lelkész előtt legalább két tanú jelenlétében személyesen és együttesen megjelenve kijelentik, hogy házasságra akarnak lépni egymással és a lelkész erre a házasságot megkötöttnek nyilvánítja.

A kijelentések nem történhetnek feltétel, vagy idő kikötése mellett.

A lelkésznek a házasság megkötése után rögtön ok-iratot kell kiállítania és ezt a házastársak aláírásával hi-telesítetni és saját aláírásával ellátva azon

anyakönyvve-zetőnek küldeni, a ki a bizonyítványt kiállította. Az anya-könyvvezető beírja a megkötött házasságot a házassági jegyzőkönyvbe. A javaslat többi része intézkedik azon paragrafusok megváltoztatásáról, melyek ezen javaslattal ellentétben állanak és azon büntetésekről, melyeket az ezen javaslat ellen vetőkre akar kiszabatni."

Nálunk Magyarországon nem régiben egyik evangé-likus főesperes azt adta utasításul a lelkészeknek, hogy ezentúl nem kell az egyházban összeadni a feleket, hanem csak áldást kell adni rájuk. A lelkészek közül többen fel-zúdultak az agenda ilyen megváltoztatása ellen. A német protestánsokban ugy látszik több a positiv hit, mert ezek határozottan kívánják a lelkész előtt a házasságkötési szándék nyilvánítását.

Németországból ültették át hozzánk az újkori po-gányságnak e gyönyörűséges hajtását: ne resteljék hát annak példájára kigyomlálni a magyar törvényhozás kert-jéből. *)

T Á R C Z A .

Szent József,

az egyház m e n n y e i pártfogója é s védője.

„Mit jelentsen az állom, mit láttál ? Talán, hogy én és anyád és testvéreid is földig hajolunk-e meg előtted ?"

I. Moz. 37, 10.

Álmában látomása volt Józsefnek, az ős patriarkának, még ifjú korában, mit el is beszéle testvéreinek. „Lát-tam — úgymond — álmomban, mintha a nap és hold és tizenegy csillag előttem magát a földig meghajtotta volna." Mit hallván atyja, megfeddé őt e beszédekért, melyek miatt különösen testvérei igen felingerültek ellene, s azért megrovólag mondá: „Mit jelentsen ez álom, mit láttál ? Talán, hogy én, és anyád, és testvéreid földig hajolunk-e meg előtted?" — Es csakugjan igy történt. Megrótta fiát, de feddő szavai az állomnak er-telmét adják és látnokilag sejdittetik a jövő eseménye-I ket, melyek — mint tudjuk — e jelzések szerint hiven

! bekövetkeztek nem is nagy sokára Egyptomban.

Ámde mindaz, ami ez időben történt, csak árnyék volt, amit az igaz valóság, Krisztus vetett előre. Zsid.

10, I. csak jelképekben történtek őnekik azok, I. Cor.

10, 11. és mint ujjak mutattak a jövő eseményekre, melyeknek központja Jézus a megváltás müveivel, az ölelkező két szövetség személyeivel, és az u j testamentum intézményeivel.

Itt találjuk megvalósulva a pátriárkák korából

! föntebb vázolt álomképet igaz valóságában, itt teljesült

; a látomás sokkal inkább, mint Jákob családjában.

Itt, az u j szövetség elején hajol meg a nap hold és

; csillagok egy ferfiu, sz. József előtt.

*) Érdekes j e e n e t volt a képviselőházban az, midőn Szilágyi igazságügyminiszter az ő kötelező polgári házasságának jogáról pró-fétai pózzal azt mondotta : Magyarországon — örök törvény lesz ez ! Még érdekesebb lesz az a jelenet, midőn a magyar törvényho-zás kimondja Szilágyi kötelező polgári házassága fölött is, hogy — ezen a földön minden emberi igyekezet mulandó, csak, a mi az Istenre irányul, az a maradandó.

RELIGIO. 181 Az igazság napja, Jézus Krisztus, tiszteli sz. J ó

-zsefet gyermeki kegyelettel, hódol neki fiúi engedelmes, séggel, teljesiti inkább mint bárki más azt a parancsot-mit Isten irt a gyermekek elé a szülők iránt való tisz-teletből, ugy hogy minden kifogás nélkül mondja róla az evang. : erat subditus illis.

A hold a naptól nyeri fényét, a bold. Szűz az U r Jézustól veszi dicsőségét, és ő, akit ezért a bold jelképez, tiszteli sz. Józsefet mint szende jegyes az ő hitvesét, mert kétségkívül teljesité a törvényt, mit az Ur sz.

Pállal hirdettet Ephes. 5, 22. : Mulieres viris suis sub-ditae sint, et uxor timeat virum suum.

Az Ur szentjei, kiket csillagokhoz hasonlít a sz.

írás, a nap és hold példája után az egész föld kerekségén mindenkor tisztelték sz. Józsefet.

Nem mondhatom most el, hogy mikép fejlődött fokonkint az egyházban sz. József tisztelete. Csak azt emlitem, hogy midőn az egyház ellen valló támadások ujabb időben mind hevesebbek lettek, a népek bizalma átalán sz. József felé fordult. Mind hangosabb lett az óhaj, hogy sz. Józsefhez menjünk, az ő közbenjárása utján esedezzünk segítségért a viszontagságok napjaiban.

Ot rendelte Isten ótalmul a sz. család részére, ő legyen védelme most is az Ur népének. Es a vaticani zsinat alkalmával kérvény jött ez ügyben IX. Piushoz bibor-nokok, püspökök, papok és a hivők közöl számtalanok-tól aláirva, s azt kivánják, hogy jelentse ki a pápa sz.

Józsefet az egyház Védőszentjének. 1870-ben a szeplő-telen fogantatás ünnepén az egyház feje IX. Pius, ün-nepélyesen sz. Józsefet az egyház határozott védőszent-jének választotta s elrendelte, hogy eszerint tiszteljük.

A gyengéd tisztelet, a gyermeki bizalom oly meg-nyilatkozata ez, melyhez hasonlót sz. Mária után nem találunk a szentek tiszteletének történetében. Nem

egy-szerűen oltárára kéri a hivő sziv sz. Józsefet, hanem tovább megy, különösen védnökül választja, kiváló módon tiszteli s ótalma alá menekszik nem is egy vidék, hanem az összegyház fordul feléje és tiszteli védőszentje gyanánt.

Ha ezek után kérdem, honnét e kiváló figyelem é p p sz. József i r á n t ? Kimagasló dicsőségét miből ma-gyarázzuk meg ? Könnyű a felelet s nagyon is közel fekvő. Az egyház feje XIII. Leo tanit meg minket erre.

Az 1889. aug. 15-iki encyclica sz. Józsefről szóló tannak rövid összefoglalatja.

Nem a természeti rendben keressük az okot a szentek tiszteletére. A kegyelem országába tekintünk, s a szerint mérlegeljük, kinek-kinek nagyságát, hogy azután megfelelőleg tiszteljük.

Az igazság napja, Jézus Krisztus, a központ, mely körül minden csoportosul, s a honnét a dicsőség fénye szétárad. Ama viszony melylyel Krisztus iránt valaki elfoglal, s ennek megfelelően, a kegyelmek bősége, melyben részesül, adja meg a mértéket a méltósághoz és a tisztelethez az U r országában.

Sz. Péter (IL 1, 1.) és sz. Pál (Rom. 1, 1.) apos-tolok abban találják tekintélyük jogczimét, mert ők a

mi Urunk Jézus Krisztusnak szolgái. A bold. Szűz Má-riának koronáját minden szentek fölött az adja meg, mert Istennek anyja.

Már pedig az Ur szolgái közöl nem ált senki sem oly közeli benső viszonyban Krisztushoz, és az egek királynéjához Máriához, mint sz. József. Egyedül ő az, kire Isten a családatyai gondokat bizta. egyedül ő az, kit a családatyai tekintély Jézus és Mária iránt megillet.

A názárethi Jézus atyjának t a r t o t t á k . Mária pedig őt annak nevezi. Nem a természeten alapszik ugyan e viszony, de az sem kielégítő válasz, hogy ő Jézusnak egyszerűen nevelő atyja, mintha a gyermeket elfogadta volna. 0 igazi férje Máriának, ki a házasság fönnálása alatt a sz. Lélektől méhébe fogadá, és e világra szülte sz. Fiát. Nem a házasságon kivül lett gyermeket foga-dott el, hogy fölnevelve atyja legyen, hanem született neki, a férjnek, Krisztus; a kegyelemerejéből adatott neki a gyermek nem a természet utján, hanem még föl-ségesebb módon, a természet közbejötte nélkül a sz.

Lélek erejéből. Atyává lett nem a test szerint, de nem is azért, mert elfogadta a gyermeket, hanem Isten közre-működéséből, ki megáldotta őt házasságában gyermekkel és természetfölötti módon született neki Krisztus, kinek ő Isten kegyelmi intézkedéséből atyjává lett. Gyermeke lett, de nem tőle származott, a szűz házastárstól született mennyei módon, Isten müve által.

Ki mondaná, hogy Isten e közvetlen működése által széttépte ama kapcsot, melyet a természet füz a családtagok között, és a melyeket Isten a sinai hegy kőtábláira vésett, régi és ujabb hírnökei által s ü r g e t e t t ?

A kegyelem nem ront, hanem megszentel és töké-letesebbé tesz. Krisztus a törvényt nem bontotta föl, hanem inkább tökélyetessé tette, malasztjával még in-kább tökélyetesitette, megerősítette s megszentelte. Nem a kőtáblába véste, hanem beírta a szivekbe, s ugy mű-ködik malasztjával, hogy teljesüljön parancsa.

így aztán eme viszonyból kifolyólag, mit a ke-gyelem létesített a sz. családban, önkényt következnek sz. Józsefnek atyai kötelmei és jogai Jézus, az Isten fia iránt, és méltó, hogy ugy szólitsák mint maga Mária m o n d j a : Ego et pater tuus dolentes quaerebamus te. S viszont Jézus mintegy természetszerűleg jogokat nyer vele szemben, s kötelmei vannak iránta, aminthogy csakugyan subditus erat illi et putabatur filius Joseph.

Oly benső viszony az, s oly előjogok származnak abból, aminők nem illetnek meg senkit sem; nem a szeretett tanítvány, ki az Ur ölén pihent, és nem azt sem, kiről maga Krisztus mondja Luk. 7, 28 : Major inter natos mulierum propheta Joanne Baptista nemo est. Azért mondja sz. atyánk, XIII. L e o : Augustissima dignitate eminet inter omnes.

É p p igy ama kapocsnál fogva, mely sz. Józsefet a házassági frigy folytán a bold. Szűzhöz emeli, részesül ama jogokban és méltóságban, melyek e frigyből önkényt folynak. Mert — amint szépen mondja a fönt emiitett pápai encyclica — „quia intercessit Josepho cum Virgine maritale vinculum, ad illám praestantissimam dignitatem, qua naturis creatis omnibus longissime Deipara antecellit, non est dubium, quin accesserit ipse, ut nemo magis.

Est enim cojugium societas necessitudoque omnium maxima, quae natura sua adjunctam habet bonorum unius cum altero comunicationem. Quocirca si sponsum

Virgini Deus Josephum dédit, dédit profecto non modo vitae socium, virginitatis testem, tutorem honestatis, sed etiam excelsae dignitatis ejus ipso conjugali foedere participem."

Azért hát méltán tiszteli az egyház sz. Józsefet e kiváltságos állásának, s méltóságának megfelelően, kiváló módon. Amint a bold. Szűz minden teremtett lényt mesz-sze fölülmúl méltóságban, dicsőségben, s azért őt minden szentek fölött tiszteljük és segitségül hivjuk ; épp ugy sz. Józsefet is kiváló tisztelet illeti meg Krisztus országá-ban. Innen van, hogy mint a bold. Szűz iránt való tiszteletet hyperdúlia-nak nevezzük, sz. József iránt való különös tiszteletünk kifejezésére „summa dulia" vagy

„protodulia" szót óhajtják használni sokan az egyházban.

E méltóság, melyet sz. József elfoglal a sz. család-ban, hozzánk is különös kegyeleti viszonyba hozza őt.

A t y j a ő Jézusnak a mi testvérünknek, férje Máriának, a mi anyánknak, és igy hozzánk is mintegy atyai viszonyba 1 ép, és e névre lesz méltóvá. Mi pedig gyermekded

ke-gyelettel tartozunk neki, s fiúi bizalommal fordulhatunk hozzá. Ugy hogy többé nem csak a kimagasló dicsőség kötelez iránta tiszteletre, hanem egy benső kegyeletes viszony is hozzá fűzi sziveinket.

Igy valósul meg az ó-szövetségi látomás a mi szentünkben s teljesül, amit sz. Pál apostol mond : umbra erat lex futurorum bonum.

Ezért is szent előttünk az ő emléke, kiirthatlan sziveinkből tisztelete, s törhetetlen bizalommal vagyunk iránta, ut lamentis filiorum exoratus „Ecclesiam s. Dei ab hostilibus insidiis et ab omni adversitate defendat nosque singulos perpetuo tegat patrocinio, ut sancte vivere, pie emori, sempiternamque in coelis beatitudinem assequi possimus. A M. I. és E. T. É.

I R O D A L O M .

#** Munkabér é s sztrájk. Irta és a budapesti országos központi kath. legény-egyletben 1896. febr. 9-én felolvasta dr Vucskics Gyula nagyváradi theol. tanár.

Nagyvárad 1896. 16-r. 37 1. ü r a 1 5 ' k r .

Méltóan sorakozik a budapesti országos katholikus legényegyesületben a magyar squinói Társaság által szervezett felolvasások ez évi, első cyklusának hasonló tárgyú felolvasásaihoz.

— Felhivás előfizetésre ! Évszázadokkal ezelőtt a ke-reszténységnek csak egyes hitágazatait tették vitás kérdé-sekké; ma már alapjaiban támadják meg a keresztény hitet. Azért a vallási téren napjainkban nincs fontosabb kérdés, mint a hit alapjainak kérdése. Fényesen bizonyítja ezt azon irodalmi jelenség, hogy a jelenlegi angol minisz-térium egyik kiváló tagja, Arthur James Balfour, politi-kus létére is beáll vallási írónak, s 1895-ben a keresztény hit alapjairól s a hit és tudomány között levő viszonyról szóló könyvet ad ki.

A keresztény hit alapjairól, alapforrásairól, továbbá a hit és tudomány között levő viszonyról tárgyal azon pályamunka is, melyet a budapesti királyi magyar tudo-mány-egyetem hittudományi kara a bírálat szerint mint

..irodalmi színvonalon álló" és „absolut becsű munkát" a Horváth-féle jutalommal tüntetett ki.

A fontos kérdés tárgyalása elég kimeritő, előadása pedig tudományos tárgya mellett is könnyen érthető és világos, ugy, hogy a pályamunka a kereszténység iránt érdeklődő világi olvasó közönségre nézve is élvezhető és tanulságos olvasmányt képez.

A 30 ivre terjedő és szép kiállítású könyv május elejére fog megjelenni ezen czimen :

A k e r e s z t é n y bit alapforrásai.

A könyv ára terjedelméhez és diszes kiállításához mérten olcsó, 2 frt. növendék-papoknak 1 f r t 50 kr.

A megrendelést levelező-lapon kérem ezen czim a l a t t : főtiszt. Szentes Anzelm urnák, Zircz. (Veszprém-megye).

A könyv árát csak megjelenése után kérem utalvá-nyon megküldeni. Növendék-papoknál ajánlatos azon el-járást követni, hogy valamelyik idősebb növendék a többi nevében kötelezettséget vállal a fizetésre nézve, ezt leve-lezőlapon velem tudatja s a példányok után járó összeget csak az iskolai év végén küldi meg.

A jelentkezést minél előbb kérem, mert a könyv nyomatására nézve fontos dolog tudni, hogy hány pél-dány van megrerdelve.

Zir:z, 1896. márczius 1.

Szentes Anzelm, cziszt. r. áldozó-pap^ apáti titkár.

V E G Y E S E K .

In document Religio, 1896. 1. félév (Pldal 183-186)