i/o
KATH. EGYHÁZI ÉS IRODALMI FOLYÓIRAT.
MDCCCXCVL
E L S Ő F E L E V .
KIADÓ-TULAJDONOS ES FELELŐS SZERKESZTŐ:
B R E Z N A Y B É L A ,
| Í S Z T E R G O M - F Ő M E G Y E I Á L D O Z Ó P A P , H I T T U D O R , P A P A Ő S Z E N T S É G E T . K A M A R Á S A , K . M . T U D . E G Y E T . N Y . R . T A N Á R A Z E G Y E T E M Y O L T R E K T O R A , A H I T T U D O M Á N Y I K A R V O L T D É K Á N J A , A B U D A P E S T I É R S E K I H E L Y N Ö K S É G S Z E N T
S Z É K É B E N B I R Ó .
7729
B U D A P E S T ,
N A G Y S Á N D O R K Ö N Y N Y O M D Á J Á B Ó L 1896.
сл
T A R T A L O M - J E G Y Z É K
a „Religio-Vallás" 1896. I. félévi folyamához.
Vezéreszmék és tanulmányok.
Millenium. (XCIV. zsoltár). 1.
Jézus nevében lépünk be a millénium ünneplő évébe.
Zelestyei-tői. 1.
Az ezredéves jubileum évéről Dessewffy Sándor csanádi püspök főp. levele 1.
A milléniumi év kezdetén. Dr. Kádár Ambrustól. 2.
Schuster Konstantin váczi püspök ur milléniumi főp.
levele. 2.
SS. D. N. Leonis P P . X I I I . Notu Proprio. De commis- sione pontificia ad reconciliationem dissidentium cum Ecclesia fovendam. B.
Katholikus egyesületek országos kongresszusa. Felhívás. 3.
Saniassa József egri érsek ur milléniumi főp. levele. 3, 4, 5.
Sirva jubilálunk. Sirva jubiláljunk ! Szerk. 4.
Z a l k a János győri püspök ur jubiláris főp. szózata arany- miséje alkalmából. 5.
L ö n h a r t Ferencz erdélyi püspök ur milléniumi főp. levele. 5.
Jézus sz. nevére. (Költ.) Balassy Tstvántól. 6.
Szmrecsányi Pál szepesi püspök ur milléniumi főp. levele. 6. ; Egy pillantás a keleti bonyodalmakra. Dr. Kádár
Ambrustól. 7.
A győri egyházmegye főpásztorának jubileumára. 7.
B e n d e Imre nyitrai püspök ur milléniumi főp. levele. 7.
f Dr. Dulánszky Nándor pécsi püspök. 8.
Jézus szentséges nevének oltalma. Paszlavszky Sándortól. 8.
Capituli Cathedr. Eccl. Quinque-Ecclesiensis moestum nuntium fert de obitu Praesulis sui. 9.
Meszlényi Gyula szatmári püspök ur milléniumi főp.
levele. 9.
f Dr. Stöckl Albert. 9.
Nyilt levél nt. Hölszky Károlynak a Hit. Folyóir. 1895.
IV. füzetében feltett kérdésére. Szatmárról Dr. .,.%-tól 10.
A biblia és a tudomány. Dr. Schlauch Lőrincz bibornok előszava az e. cz. füzetes irod. vállalathoz. 10.
A lelkipásztorkodás köréből. P. Jí.-től. 11.
Dr. Zalka János győri püspök ötvenéves irói jubileuma.
Csippék Ferencztől. 11.
Dr. Riinely Károly nagyböjti főp. levele. 12, 13.
Államosított papi fizetés, harcz az egyház lelke, a hierarchia ellen és állami protestáns hizlalás, vagyis dotáczió. 12, 13, 14.
A pap papi imája, az egyház imája, mely a hivek imád- kozását nem teszi fölöslegessé. Szerlc. 13.
Az idegen templomban való misézés u j rendjéről. 13.
Istenbéke. (Trenga Dei.) (Költ.) Répássy Jánostól. 14.
Az Isten igéje hirdetésének apostoli kötelességéről. Yaszary Kolos bibornok nagyböjti főp. levele. 14.
A millénium és a katholiczizmus. Kisfaludy Á.. Bélától. 15.
Dr. Dulánszky Nándor pécsi püspök élete. 15, 16, 17.
Otocska Károly dr. beszéde a pozsonyi kath. kör felavató gyűlésén. 15.
Ujabb milléniumi indítvány. Visszhang és kiegészités.
Szerk. 16.
Magyarok Istene. (Költ.) Visszhang a „Sirva jubiláljunk"
cz. vezérczikkelyre. Répássy Jánostól. 17.
F e h é r Ipoly pannonhalmi főapát ur böjti főp. körlevele. 17.
A római katholiczizmus» öléből született-e a magyar állam ? Hummer Nándortól. 18.
Keresztül-kasul Európán. (Útirajzok.) Csippék Ferencztől. 18.
„Magyarország katholikus marad." Zelestyei-tői. 19.
A vallások világkongresszusa 1900-ra tervezve. 19, 20, 21.
Néhány szó a hitelemzési oktatás módszeréről. 20.
Honszeretet. (Költ.) Répássy Jánostól. 21.
De confessione et communione paschali. Yaszary Kolos bibornok, nböjti főp. levele. 21.
A kassai vértanúk szenttéavatásához. R—&er-tól. 22.
A létében saját tanárai által megtámadott pécsi püspöki jogakadémiáról. 22, 23, 24, 25, 26.
Magyarország katholikus marad. Zelestyei-tői. 23.
Munkácsy Mihályhoz. Az„EcceHomo" alkalmából. (Költ.) Répássy Jánostól. 24.
Az újszövetség isteni üdvmunkájának malasztszereiről.
Riesz Gáspártól. 25, 26
A congrua-összeirás. Az 1896. márcz. 17-én kelt 878. ein.
sz. vallás- és közokt. min. rendelet. 26, 27.
A föltámadás ünnepén. (Költ.) Répássy Jánostól. 27.
Húsvéti főp. szózat. YasKiry Kolos bibornok húsvéti főp. levele. 28
Munka és kereszténység. Az országos közp. kath. legény- egyesületben felolvasta dr. Breznay Béla. 29, 30.
A királyi kúria döntvénye az u. n. holt kézről. 29.
Az 1895-iki lourdesi magyar zarándoklat. Dr. Purt Iván- tól. 30, 31, 32, 33, 36, 39, 40, 41, 42, 43, 44, 45, 46, 47, 48, 49, 51, 52.
Válasz az egyházi javak tulajdonjoga ellen tenni szokott ellenvetésekre. Dr. Osztovics Gerőtől. 30, 31.
Yaszary Kolos bibornok hgprimás beszéde a Szent-Isván- Társ. XLIII. nagygyűlésén. 32.
A csornai prépost milléniumi körlevele a rendtársakhoz. 33.
A nemzeti eszme és katholiczizmus. Schlauch Lőrincz bibornok milléniumi főp. levele. 34.
Jézus szerette hazáját. Milléniumi beszéd. Kozáry Gyulá- , tói. 35.
Enek szent István királyhoz. (Az ezredévi jubileumra.) Répássy Jánostól. 36.
Fehér Ipoly pannonhalmi főapát milléniumi levele rend- társaihoz. 36.
Jézus sz. szivéhez. (Költ.) Az ezer év ünnepe alkalmából.
Balassy Istvántól. 38.
Bubics Zsigmond püspök milléniumi főp. levele. 38, 39, 40. 41.
Milléniumi egyházi beszéd. Mondotta Cselka Nándor püspök, érseki vikárius. 39.
Egyházi szózat. Dr. Párvy Sándor apát-kananok beszéde Magyarország fennállásának egyházi megünneplése alkal- mából az egri főtemplomban. 40, 41.
SS. D. N. Leonis P P . X I I I . epistola ad Episcopos Hun- gáriáé de Millennio. 41.
Szentséges Atyánk X I I I . Leo pápa levele Magyarország püspökeihez. (A Religio külön, teljes és hű forditása.) 42.
Fohász milléniumi ünnepség alkalmára. (Költ.) Balassy Istvántól. 43.
A hitvédelem munkásai. Dr. Steinberger Ferencz alelnök beszéde a szatmári írod. Kör. közgyűlésén. 43.
A keleti egyházak uniója. Valnicsek Bélától. 44.
A szent korona háromnapi ünnepe. Szerk. 46.
Apponyi Albert gróf beszéde az egyetemi ifjúság millé- niumi zászlószentelésén. 46, 47.
Milléniumi királyi nyilatkozatok. 47.
A kath. egyesületek országos kongresszusa. Dr. Gyürky
> Ödöntől. 48.
I Szent beszéd a magyar nemzet ezer éves ünnepén. A
! szatmári székesegyházban elmondotta Bodnár Gáspár. 49.
Magyarország katholikusaihoz. (Kiválóan a kath. körökhöz I és egyesületekhez.) Szerk. 50.
Lengyelország szózata Magyarország katholikusaihoz. 50.
A legújabb római Instructio. Szerlc. 51.
Ugrón Gábor beszéde a képviselőházban a szájkosár-tör- {
vény ellen jun. 19-én. 51.
A pápa a keresztények egyesüléséről. О szentsége allocutiója a jun. 22-iki consistoriumban. 52.
Egyházi Okmánytár
A Jézus szentséges szivéről szóló litania nincs engedé- lyezve. (D. S. R. C.) 2.
Az isteni tisztelet rendje a kassai püspöki egyházmegye hatósága alá tartozó plébániákon az 1896. aug. 15-től kezdve. 43, 44, 45, 46, 47.
Nekrológok.
f Dr. Barts Ferencz erdélyi nprépost. 3.
f Berlioza Ferencz beszterczebányai nprépost. 31.
f Holdházy János cz. püspök. 32.
f Jezsó Mihály eszterg. kanonok. 33.
f Károly Lajos kir. herczeg. 41.
f Irsik Ferencz praelatus (f Zelestyei). 42.
Egyházi Tudósitások.
a) Belföld.
Bars-Szent-Kereszt. Főpásztori szózat a milléniumnak a beszterczebányai egyházmegyében egyházi és iskolai
megünneplésére. 35.
Budapest. Dicsősség Istennek, hála és hódolat Zalka János aranymisés püspöknek. 5. — Dulánszky Nándor püspök emlékezete és az egyházi zene. 9. — Fokozatos és teljes államosítás. 12. — Papneveldéink reformálá- sáról. 15. — A bolgár államcsíny egy kisded lelke üdvössége ellen. 16. — Le a bálványokkal! 18. — Ráfogások. 20. — Tudomásul és válaszul. 21. — Indít- vány a milléniumi kiállítás és ünnepségek alkalmából Budapestre ránduló papság ügyében. 22. — Ausztria- Magyarország államiságának kereszténynyé tevéséhez programm. 23. — Szent István szobra 25. — A congrua-
rendezés megindításáról szóló ministeri rendelet hatása.
28, 29. — A millénium a szakiskolákban. 32. — A millénium emlékéről szóló törvényjavaslat. 34. — Még egyszer a prímás jogáról, a nemzeti akarat első tolmá- csosságára, a királyi trón előtt. 36. — A magyar tudo- mány milléniumi imádsága. 41. — Inditvány szent István- bazilika létesítése iránt az ország fővárosában. 44. —
кг egyetemi ifjúság zászló szentelő ünnepe s azon az ország biboros prímásának beszéde. 45. — A magyar protestantizmus kiábrándulásának szerencsés előjelei. 46.
— A munkács egyházmegyei papság hódolata az apos- toli sz. korona előtt. 47. — Hova forduljunk ? 48. — Keserves protestáns panaszkodás. 50. — Milléniumi protestáns panasz. 51. — A „Kanzelparagraf" hatása és a kath. sajtó. 51.
Eger. A millénium megünneplése, az egri főegyházme- gyében. 31. — Samassa érsek milléniumi felköszöntője. 39.
Eperjes. Milléniumi főp. levél az eperjesi egyházmegye papságához. 33.
E r d é l y i egyházmegye. Főp. utasítás a milléniumi év- forduló egyházi megünnepléséről. 4.
Esztergom. A papság újévi tisztelgése a bibornoknál. 3.
— A primás születésnapja. 13. — Főpásztori rendelet a milléniumi inteni tisztelet rendje iránt. 33. — Fő- pásztori gyászjelentés Károly Lajos kir. herczegről. 42.
— Az esztergomi Kath. Kör házának felavatása. 47. — Buzdítás nemzeti zarándoklatra. 49.
Győr. Harcz kath. egyházunk önállóságáért. 1. — Az egyházmegye ünnepe a főpásztor aranymiséje alkalmá- ból. 5. — A püspök jubileumának napja. 6. — Az arany- mise. 7.
Gyulafehérvár. Főpásztori körlevél, az erdélyi egyház- megyei papi nyugdij ügyében. 17.
Kalocsa. Pár szó a kath. egyletekről. 21. — Főpásztori rendelet a milléniumnak egyházi és iskolai megünnep- lése iránt. 35. — Császka György érsek milléniumi alapitványai 39. - A Szent László-Társulat vidéki igazgatóságainak szervezése a kalocsai főmegyében 45.
Kassa. Főpásztori levél a plébániák kegyuraihoz a millé- nium alkalmából. 38.
Messzeföldről. Allitsunk szent István tiszteletére szobrokat minden városban és faluban, milléniuma emlékére. 32.
Nagyvárad. XIII. Leo pápa Magyarország milléniumáról.
13. — Fakultatív polgári házasságról beszélnek Német- országban kötelező helyett. 22. — Főpásztori rendelet a nagyváradi g. sz. r. kath. egyházmegyében a millé- nium megünneplése iránt. 34. — Károly Lajos főher- czeg emléke. 45.
N y i t r a . A millénium egyházi és iskolai megünnepléséről főpásztori szózat és intézkedés. 38.
Pannonhalma. Milléniumi főp. levél. 38
P é c s . Gyászjelentés. 9. — A millénium egyházi meg- ünneplése a pécsi egyházmegyében. 29.
Pécsi egyházmegye. A mohácsi emlék. 25.
Szamosujvár. A millénium megünneplése a szamosujvári egyházmegyében. 31.
S z a t m á r . Katholikus iskoláink revideált tantervének sorsa. 20. — Ezer forintos milléniumi alapítvány, mely- nek értékét milliókkal nem lehet felérni. 40. — Irsik Ferencz emlékezete. 45.
Székesfejérvár. Főp. levél a papsághoz a milléniumi év kezdetének megünnepléséről. 3. — Milléniumi főp.
szózat a hivekhez. 4. — Főp. rendelet a milléniumi isteni tisztelet rendjéről. 38. —1 Főpásztori intézkedés a kath. tanítók országos kongresszusára vonatkozólag. 44.
— A lelkészi és segédlelkészi jövedelmek összeírására vonatkozó miniszteri rendelet közlése. 49. — A Szent László-Társulat igazgatóságának szervezése. 50.
Szombathely. A növendékpapság milléniumi ünnepének kimagasló fénypontja. 52.
Temesvár. Dessewffy Sándor püspök beszéde Temesvár zászlószentelő milléniumi ünnepélyén. 42.
Ungvár. Anyakönyveink és a Julián naptár. 7. — A
„Kelet" politikai lappá változott át. 14. — A Julián és Gergely-féle naptár 16. — Főpásztori levél a millénium egyházi ünnepléséről. 34.
Yácz. Vájjon mi magyarországi katholikusok eddigi mu- lasztásainkért nem érdemeltük e meg a filiszteusok ostorát? 10. — A püspök fejedelmi alapítványa a millé- nium emlékére. 23. — A milléniumi alapítvány ügyé- ben. 25. — Visszhang a királyi kegyre. 49. — Felirat a püspökhöz a congrua-rendezés államosítása s az ebből folyó veszélyek ellen. 50.
Veszprém. Katholikus plébániai nagygyűlés. 52.
Zala-Egerszeg. Stegmüller Károly püspöki helynök fel- köszöntője a pápára. 48.
b) Külföld.
Ágosta. Az „ókatholikusok" ügye. 52.
Augsburg. A bajor püspöki kar felirata a regens berczeg- hez a német birodalmi polgári törvénykönyv előmunká- lata alkalmából a kötelező polgári házasság ellen. 19.
Bécs. Szemébe kell nézni a zsidóságnak. 28.
Francziaország. Az atheismus ellen. 4.
London. A katholikus vallás az angol birodalom terüle- tén. 13. — A vallási átalakulás Angolországban. 24.
Németország. Protestáns hang a keresztények békéje és egyesülése érdekében. 8.
New-York. Ujabb amerikai zarándoklat Rómába. 21.
Örményország. Levél az örményországi török vérengzé- sekről. 21.
P á r i s . Mit jelent a karácsony? 1. — Még egyszer: mit jelent a karácsony ? 2. — Jónás próféta esete nem allegória, hanem valóság, tény. 30. — A franczia nem- zet megkeresztelkedésének XIV. centennarjuma. 52.
Bórna. A pápa karácsonyi beszéde. 1. — Értesülések a Vatikánból. 2. — Magyarok a pápánál. 8. — A pápa a püspöki tekintély védelmére. 10. — XIII. Leo pápa levele az amsterdami ,De Tijd" czimü kath. lap szer- kesztőjéhez és munkatársaihoz, a lap ötvenévi jubileuma alkalmából. 11. — ítélet a bolgár fejedelem eljárása felett. 15. — A pápai koronázás évfordulóján mondott bíbornoki és pápai beszédek. 24. — Valami az egyház szabadságáról. 52.
Isten csodája, hogy „él nemzet e hazán." Egyházi beszéd.
Mondotta Sylvester estéjén a budapest erzsébetvárosi pleb. templomban dr. Czobor Béla. 2.
Milléniumi ünnepségek. 43.
A szent korona milléniumi ünnepeltetése. 46.
A „Religio" Tárczája.
A „Tanítsatok" cz. kath. hitszónoklati és hitoktatási folyó- irat czélja és munkatervezete. 12, 13, 14, 15.
A pápa helyzete és a garanczia-törvények. Beszélgetés Ollivier Emillel. 20.
Szent József, az egyház mennyei pártfogója és védője. 22.
Kossuth Lajos szennyeséről. 50
Katholikus Köztevékenység.
Hogy teremthetünk kath. közvéleményt? K. F. 2.
Egy katholikus joglyceum életének védelme. 4.
Ne térjünk fölötte napirendre! 5.
Katholikus tudósok nemzetközi kongresszusára felhivás.
Dr. Kiss Jánostól. 7.
A febr. 27-iki püspöki conferentiáról. 18.
Felhivás a magyarországi kath. egyesületekhez s a kath.
egyesületek tagjaihoz. 39.
Felhivás a kath. egyházi és világi tanférfiakhoz, valamint a kath. tanügy barátaihoz. 47.
Felhivás az országos hittanári gyűlés ügyében. 50.
Kath. Nevelés- és Oktásügy.
A vallásoktatás helye a középiskolában. Budai Gerőtől. 35.
Katholikus Egyesületi Élet.
A magyar aquinói sz. Tamás-Társaság közgyűlése. 5.
A Szent-István-Társulat vál. ülés, tud. és irod. osztály stb. 7, 11, 14, 21. 24, 28, 32, 40, 42.
Aquinói sz. Tamás-Társaság. 13, 42.
Irodalmi ünnep XIII. Leo tiszteletére a közp. papnevelő intézetben. 15.
Nagyböjti felolvasások a budapesti Kath. Körben. 15.
A katholikus körök miilenári kongresszusa. 16, 18.
A budapesti kath. kör VII. közgyűlése. 16, 19.
A millénium megünneplése az egri Egyházmegyei írod.
Egyesület részéről, 23.
A Szent-István-Társulat közgyűlése. 28, 32.
A Szent-László-Társulatról. 30.
A milléniumi kath. kongresszus programmja. 33.
A katholikus tanonczokat védő egyesület közgyűlése. 34,45.
A magyarországi tanitók millenáris nagygyűlése. 38.
A budapesti Kath. Kör milléniumi ünnepe. 40, 41, 42.
A Szent-Imre-Egylet közgyűlése. 43.
Kath. egyesületi ház felavatása Esztergomban. 43.
Az abonyi róm. kath. elemi népiskola Értesitője az 1895/6-iki tanévről. 49.
Pályázatok a Szent-István-Társulat részéről. 52.
Irodalom.
Goffine Lénárt, Oktató és épületes könyve, 3. kiad. 2, 14.
Kováts Lajos, Egyházi beszédek az év minden vasár- és ünnepnapjára. 2.
A biblia és a tudomány. 4, 14, 28.
Körösi László, Korrajzok 18 —19. fűz. E. Kovács Gyula. 4.
A magyarországi cziszterczi rend milléniumi Emlék- könyve. Szerk. Békefi Rémig dr. 5.
Trônai Antal, A kis Jézus. 6.
Weisz-Szabó Elemér, Világtörténelem. 6.
P. Angelikusz, Rózsafüzér-prédikácziók. Dr. Moravitz M.-tól. 6.
Bodnár Gáspár, Az iparostanonczok vallásoktatásáról. 10.
Oadéne Félix, Analecta Ecclesiastica. Dr. Moravitztól. 10.
Urbán Juvenalis, Compendium Philosophiae Christianae.
2. köt. 11.
Pongrátz Béla, Akkordok. 11.
Busticus II., Reflexiók a M. Állam. Res Strigonienses I., II., III. czikkére. 11.
U j kath. folyóirat „Tanítsatok" czimmel. 11.
A nagy lourdesi Naptár 1896-ra. 11.
Bagossy Bertalan, Feladatunk a polgári házassággal szem- ben. 11.
Hummer Nándor, A szláv kereszténység hazánk mai terü- letén a honfoglalás előtt. 13.
Bognár Gáspár, A katholikus népies irodalomról. 13.
Czobor Béla dr., Giovanni Battista de Rossi. 13.
Scheffmacher-Farltas Sándor, Világosság a sötétségben.
Vitázó katekizmus. 14.
Nuntius Romanus. Folyóirat. 15-ik évf. 14.
Baján dr., László főherczeg élete és halála. 14.
A „Tanitsatok" kritikája. 16.
A magyarországi kath. egyesületek évkönyve 1895-re. 19.
Az egri főegyházmegyei r. kath. tanítóegyesület közgyűlé- séről. Milléniumi Jegyzőkönyv. 19.
Osztovics I. Gerő dr.. A magyarországi egyházi javak jogi természete. 19.
Vezérkönyv az Oltári szentség imádására. 19.
Kis és Csurka, A kézügyesitő oktatásról. 20.
Niedermayer Antal, Christ kath. Gesang- und Gebetbuch. 20.
Giessivein Sándor dr., A kézművesipar múltja, jelene és jövője. 21.
Szülik József, Költeményei és műfordításai. Kiadja Lévay Mihály. 21. 41.
Vucskics Gyula dr., Munkabér és sztrájk. 22, 35.
Szentes Anzelm dr., A keresztény hit alapforrásai. 22, 48.
Haugg Leó, A lelki tükör. 23.
P. Didón, Jézus Krisztus diszkiadása érdekében, felhivás.
Dr. Kiss Jánostól. 24.
Nyugalmas órák. Beszély-gyüjtemény. Szerk. Kaposi József. 25, 28.
Cobbet Vilmos. A protestáns reformáczió története Angol- országban és Írországban a „M. Népi," kiadásában. 26.
Sztampay János, Énekek és imák. 26.
Freimut-Lepsényi Miklós, A zsidó vérgyilkosságok törté- nete napjainkig. 26.
Rada István dr., Idegenből. Elbeszélések. 28.
P. Soós István, Liliomfüzér emlékül az első szent áldo- zásra. 28.
Dedek Crescens Lajos, Kolostorból-kolostorba. Útiraj- zok. 28.
Budai Gerő, A római kath. egyház történelme. 28.
Hennig S. t. atya egyházi zenemüvei. 28.
Kinek veszedelmes a néppárt ? 28.
Jelentés, Pázmány Péter összes munkáinak kiadása ügyé- ben. 29.
Giesswein Sándor dr., A katholikus egyház társadalmi missiója. 29.
Ezredévi hymnus templomi használatra. 30, 34.
Nogáll János, Liliomszálak. 2. kiad. 35.
Vezérkönyv a kath. iskolákban tartandó ezredévi ünnep ségekre. Kiadja a Sz. I. T. 35.
Milléniumi emlékkönyv az ifjúságnak. Kiadja a Sz. I. T. 38.
Pintér Kálmán, Irodalmunk a milléniumig. 38.
Dr. Lőrincz Gyula, A magyar történet századai. 38.
Babik József, Hazafias szavalatok, dalok és indulók. 38 Pázmány Péter összes munkái magyar sorozatának
2. kötete. 40.
Dr. Fraknói V. A Hunyadiak és Jagellók kora. Az Athe- naeum „A magyar nemzet története" cz. munka 4-ik kötete. 41, 49.
Isten, király, haza. Egyházi beszéd a milléniumi hálaadó isteni tiszteletben a győri székesegyházban mondotta Selilegel Péter. 46
Patrona Hungáriáé V. évf. 46.
Bohnert Marián. Assisi sz. Ferencz élete. 47.
Bodnár Gáspár, Vallásosság és munkásság az iparos csalá- dokban. 49.
Bodnár Gáspár, Nemzeti ünnepünk és a tanuló ifjúság. 49.
Bodnár Gáspár, szent beszéd a magyar nemzet ezerévi ünnepén. 49.
„Árpád" hős költeménynek első része a ,Bolgár háború.u
Kiadja a nagyváradi „Szent-László" nyomda. 49.
Boisserie-Haiczl Kálmán, Lourdes története orvosi szempont- ból. 50.
Megjelenik e lap heten- ként kétszer : szerdán és szombaton.
Előfizetési dij:
félévre helyben s posta- küldéssel 5 frt.
Szerkesztő lakása : Budapest.
VI., Bajza-utcza 14. sz., hova a lap szellemi részét illető minden küldemény czimzendő.
Előfizethetni minden kir. postahivatalnál : Budapesten a szerkesz- tőnél, és Nagy Sándor
könyvnyomdájában, IV., Papnövelde-utcza
8. sz. alatt, hova a netaláni reclamatiók is.
bérmentes nyitott levélben, intézendők.
K A T H O L I K U S E G Y H Á Z I , TARSA
Ö T V E N Ö T Ö
Budapesten, január 1,
1 .DALMI ÉS IRODALMI FOLYÓIRAT.
D I K É V F O L Y A M .
SZ.
I. Félév. 1896.
„Jubilemus Deo salutari nostro."
Jertek, örvendezzünk az Urnák, vigadjunk a mi szabadító Istenünknek.
Járuljunk orczája elé hálaadással, és zsoltárokkal vigadjunk neki.
Mert nagy Isten az Ur, és nagy király minden istenek fölött.
Mert kezében vagyon a föld minden határa, és övé a hegyek magasságai:
Mert övé a tenger, és ö alkotta azt, és az ő Ifzgí alakították a szárazat.
Jertek, imádva boruljunk le, és sírjunk az Ur előtt, ki minket alkotott.
Mert ő a mi Urunk Istenünk, és mi az ő legelőjének népe, és kezeinek juhai.
Ma, ha az ő szavát halljátok, meg ne keményítsétek sziveteket! . . . .
XCIY. Zsoltár.
J é s u s .
E legszentebb Név ragyog az uj esztendő s egyszersmind uj ezredév homlokán. E legáldot- tabb Névvel s Jézus szentséges Nevében lépünk az uj év küszöbére, megyünk be az uj évbe, a második milléniumba.
A pogány Róma Jánus képében egy két arczu istenséget tisztelt az idők jelzője gyanánt.
Amiért is az év első hónapját januáriusnak nevezé ő róla. Egyik arcz agg képében a multat, másik arcz ifjú képében a jövőt ábrázolá, jelzé.
A keresztény Róma Jézus Istenfia szemé- lyében az idők urát, kormányzóját, egy uj világ-korszak alkotóját, kezdeményezőjét imádja.
Jánus a mulandóság, Jézus az örökké- valóság.
De czéloz az egyházi szent zsolozsmának Jézus körülmetéltetése ünnepére, egyszersmind uj év első napj ira rendelt azon része, melyben szent Pál az ó szövetségi k i n y i l a t k o z t a t s nyomán ide vonatkozólag igy szól : „Kezdetben, Uram,
t e a l a p i t o t t a d a földet, és az egek kezeid al- kotmányai. Ezek elmúlnak, te pedig megmaradsz ; mind elavulnak, mint a ruha, ós m i n t az öl- tözetet, elváltoztatod azokat, és elváltoznak; te pedig ugyanaz vagy, és esztendeid nem fogynak el." (Zsid. 1. 10—12.) Ez ó-szövetségi nyilatkozat a Messiásra, Jézusra, vonatkozik, ki ezen az angyal- tól előre kijelentett legszentségesebb nevet a körülmetéltetés alkalmával nyeré s l e t t az emberi nemnek üdvözitője
A polgári év első napja t e h á t egyszersmind Jézus Neveünnepe is. Minthogy azonban az anyaszentegyház még mindig az üdvözitő Jézus születésének örömével van eltelve, ugyanazért a Jézus szentséges Nevének külön megünnep- lését Vizkereszt után való második vasárnapra t e t t e át.
Habár az üdvözitő Jézus már a betlehemi jászolban kezdé meg nélkülözés és szenvedéssel az emberi nem megváltásának nagy müvét, mindazáltal mégis, a szentatyák közös véleménye szerint, körülmetéltetése alkalmával inditá meg szentséges vércsöppjeinek kiontásával üdvözitői hivatásának betöltését.
Önként veté alá magát a körülmetélés fáj- dal mas szertartásának. A körülmetélés a bün I szennyétől való testi megtisztulásnak szere és eszköze levén, minthogy Jézusban bűnösség nem t a l á l t a t é k s annálfogva neki a körülmetéltetésre
sem szüksége, sem kötelezettsége nem vala; ő mindamellett körülmetéltetni kivánt, mint Áb- r a h á m ivadéka, hogy meghiusitsa a zsidónépnek ama mentegetődzését, mikép azért nem fogad- ják el őt, mivelhogy nem volt körülmetélve, vagy mivelhogy Mózes bár ideiglenes törvényét nem t a r t o t t a meg.
Mégis mily csodálatos, majdnem megfog- h a t a t l a n : Jézus zsidó vérből és nemzetségből való s midőn a hitetlenségnek minden legkisebb ürügyét is és a l k a l m á t a leggondosabban s leg- gyöngédebben h á r i t j a el nemzetétől, mindamellett ők feszitik s a j á t Messiásukat, Megváltójukat, keresztre; és nincsen Krisztus keresztjének, t a n i t m á n y á n a k , hitének, egyházának ádázabb, nagyobb ellensége, e mai napig, a zsidónál. — Azt csakis egy iszonyú erkölcsi romlottság és lelki vakság fejtheti meg Krisztus idejéből, az utó és jelen korban pedig az a még hozzá- járuló borzasztó [düh, a zsidó nemzetet az ő perfidiája m i a t t ért átok, megboszulás és bün- tetés miatt, mely őt folyton s ú j t j a ; a mely düh és szenvedély m e g k e m é n y i t i szivét, meg- v a k i t j a szemét, hogy Isten igazságát sem be- látni, sem befogadni nem tudja, nem akarja.
Ezzel eljutottam a mi jelenkori szenvedé- seinknek egyik fő forrásához.
A r u t hálátlanság mélyen fészkelte be m a g á t a zsidó nép szivébe. Hijába védte meg, a történelem tanúsága szerint számtalanszor, a kath. anyaszentegyház, a pápák, a kath. klérus kegyetlen üldözőik ellen az üldözött hontalan zsidó családokat. Azt nem t a g a d h a t j á k ; de nincs elismerésök érette.
Hozzájárul a nagy kapzsiság, a minden, akár megengedett, akár tilos uton módon pénz- és vagyonszerzés- és meggazdagodásra való törekvés, m ly törekvésének mindent föláldoz ez a nép. E hajlam az üdvözitő Jézusnak egy külön választott tanitványát, apostolát, a tizen- k e t t ő egyikét még arra is rábirta, hogy har- mincz ezüst pénzért saját Mesterét is áruba bocsátá, eladá.
E népség, mely megszokta ós megszerette
az első székeket, katedrákat, a zsinagógákban,
és az első helyeket a társaságban, a közvacso-
rákon, (Márk. 12. 39.), elözönli i m m á r hazánkban
tanulókkal és tanitókkal iskoláinkat, taninté-
zeteinket; hozza és szerzi az országos törvé-
n y e k e t ; dominálja a pénz- ós értékpiaczot, a
közlekedést és kereskedelmet, irányitja ós t e -
RELIGIO. 3
remti a közvéleményt a kezében levő sajtó
u t j á n . A teljes receptio folytán pedig oly fokra emelkedett m á r elbizakodottsága, meré zsége, hogy a nemzetségéből való egyik Képes N a p t á r szerkesztője, n a p t á r á b a n , Jézust kihívó verssorok kíséretében nyíllal lövi és t e r i t i le az oltárról, újból döfvén át, nem ugyan lándzsával, de mé- regbe m á r t o t t nyíllal, az üdvözítő Jézus szent- séges szivét. A keresztény törvényhatóság és
rendőrség pedig mindezt elnézi.
Hallgassunk m i is 1 Nézzük mi is mindezt tétlenül ?..
Emeljük fel szavunkat e szentségtörés ellen ; emeljük kezeinket az égre, mély alázattal és b ű n b á n a t t a l kérlelve meg a m e g s é r t e t t Istenfia
szent fölségét ez égbe k i á l t ó merényletért Ren- dezzünk és t a r t s u n k a közelgő Legszentebb Jézusnév ünnepének nyolczadán külön engesztelő ajtatosságot, tömegesen, seregesen járulván Jézus szent testének vételére az U r asztalához.
Imádkozzunk az isteni látogatás és ki- sértés eme napjain, lángolóbban m i n t valaha, nem csak szentséges a t y á n k é r t , a római pápá- ért, a püspökökért és lelkipásztorokért, ő fel- ségéért a királyért, az eretnekekért és szaka- dárokért, de főleg a hitszegő, hütelen zsidónépért, hogy Urunk Istenünk vegye el tőlük a szivöket t a k a r ó leplet, hogy ismerjék meg ők is a mi Urunkat, Jézus Kris t u s t ; hogy midőn a frigy- törő zsidó nemzetséget sem z á r j a ki irgalmából, hallgassa m e g a m a nép vaksága s megátal- kodottságaért hozzá intézett könyörgésünket, hogy megismervén az igazság világát, aki Krisztus, a lelki sötétségtől megszabaduljanak.
Adjunk mély hálát az Isteni Gondviselésnek e végtelen kegyelemért, melylyel hazánkat, nemzetünket, egyházunkat annyi viszontagság közepett egy egész ezredéven á t f e n t a r t o t t a . Ne feledkezzünk meg a magyarok Na yasszo- nyának a Boldogságos Szűz Máriának és első apostoli királyunk sz. István pártfogásáról se.
Hálás szívvel gondoljuk á t és fogadjuk el az isteni látogatásokat is, melyek a magyar nemzetet s a katb. egyházat hazánkban a nagy múltban érték és a -szomorú jelenben érik, a m a biztos tudat és reményben, hogy azok, miként a múlt- ban üdvünkre váltak, aszerint fognak válni a jövőben is, ha k i t a r t ó k leszünk mindvégig.
Kérjük a népek és nemzetek Urát, Istenét, hogy tőlünk és édes hazánktól kegyelmét a jövőben se vonja meg.
De nem csak imádkozni, hanem tennünk is kell. Az alsóbb rétegekben széleskörű pa?zto- rácio utján teremtsünk hiterős népet, bátor harczosokat. A fensőbb regiókban pedig tartsuk meg, mentsük meg k a t h . tanintézeteinket, alkos- sunk kizárólag kath. szellemű egyetemet, hogy legyenek szilárd keblű vezéreink, kik nem csak tűrni, szenvedni tudjanak, de küzdeni, harezolni és meghalni is készek legyenek Jézus szent neveért.
Még pedig gyorsan, mielőbb, mert eljő Joel próféta n a p j a : „Ah, ah, ah, az a nap!
Ä(1, 15.) És ránk szakad az éj, midőn m á r nem foguuk munkálkodhatni. (Ján. 9. 4.)
„Még egy kevéssé a világosság veletek vagyon. J á r j a t o k , míg világosságtok tart, hogy a sötétség mig ne lepjen titeket." ( J á n . 19. 36.) És ti, lelkipásztorok, gyűjtsétek egybe a népet, szenteljétek meg a gyülekezetet, híjátok össze a véneket, gyűjtsétek egybe a kisdedeket és csecsemőket. ; a vőlegény jöjjön ki lakából, a menyasszony h a g y j a el nyoszolyáját Az elő- csarnok és az oltár közt sírjanak a papok, az Ur szolgái és mondják : Engedj, Uram ! engedj meg a t e népednek és ne add örökségedet gyalázatra, hogy ne uralkodjanak rajtok a (pogány) nemzetek." (Joël 2. 16, 17.)
„Legyünk u j teremtmény . . . és a mi U r u n k Jézus Krisztus malasztja legyen a mi lelkünkkel !•' — kívánom sz. Pállal, az u j év-
b e n . ( G a l . 6, 16, 18.) Zeleüyei.
Az ezredéves jubileum ünnepléséről
Dessewffij Sándor csanádi püspök
főpásztori levele.
Rövid néhány nap múlva ezredik éve teiik be annak a világtörténelmi jelentőségű eseménynek, hogy a magyar nemzet mostani hazáját elfoglalta, abban országot alapí- tott, melyet mind e mai napig fentart. Szivünkben meg- rezdül még a M.-Radnán két hó előtt lefolyt, felejthetet- len ünnepélyességek visszhangja, melyek folyamán az ezredéves Magyarországot, lelkünk minden szálával, szere- tett drága hazánkat, a magyarok Nagyasszonyának égi oltalmába fiai hódolattal, soha meg nem törő bizalommal újból meg újból felajánlottuk. Magán az emlékezetes év- fordulón azonban külön is, a meghatottságig fölmagasz- tosult hála- és reményteljes bizalom érzelmei közt kell nemzeti ünnepélyünkről megemlékeznünk, hogy ilyképp az egyház, mint a nemzetnek örömben és bánatban egy- aránt hűséges osztályosa, Isten oltára előtt első örömtel- jes híradója legyen az ezredéves fennállás nagy, jubiláris esztendejének !
1*
Történetírásunk évlapjain ezredéves multunk arról tanúskodik, hogy nemzeti létünk elválaszthatatlan, szoros kapcsolatban van összeforrva az első szent királyunk szent István által terjesztett és meghonosított keresztény hittel, mivel a keresztény hit felvetele óvta meg országunkat a megsemmisüléstől; annak oltalma a keletről fenyegető barbárság ellen képezte országunk világtörténeti hivatását ; a keresztény erkölcsök ápolása a kormányzatban és tár- sadalomban biztosítják fennállását.
Honfoglaló őseink a kereszténység felvétele előtt harczias hajlamaikat követve pusztító hadjárataik által váltak a nyugat előtt félelmesekké elannyira, hogy az olasz egyház könyörgő énekében: „Ab Hungarorum nos defendas jaculis," a magyarok nyilaitól megmenteni kérte a keresztény h i v e k e t . Á m d e a portyázó hadjáratok nemcsak a nemzet tagjainak számát apasztották, hanem felébresztvén a nyugati népek megtorló haragját, már- 1 már az elpusztult hunnok és avarok sorsára j u t t a t j á k vala nemzetünket, amidőn első sz. királyunk a keresztény hit felvétele által megszelidité a magyar nép erkölcseit, bevezette azt a kiengesztelt nyugati népek családjába, és a királyi koronát Rómából, az egyház fejétől fogad- ván, biztosította az akkori nemzetközi j o g alapján a német és a keleti császárság ellenében országának politikai függetlenségét. Ez volt a kereszténység első, minden időkre kiható áldása hazánkban.
A kereszténységre tért Magyarország egy század leforgása alatt oly előkelő helyet vivott ki az európai államok sorában, hogy az 1095. évben tervezett keresztes
nadjárat fővezéreül a lovagias és keresztény erények mintaképe, az akkori magyar k i r á l y : Sz. László volt kiszemelve. E tervet a nagy király közbejött halála meghiusitá, de a felvetett eszme később hazánk világ- történelmi szereplésének lőn hordozójává, mely abból állott, hogy a nyugati kereszténységet és civilisaiiót megótalmazza a félholdnak rettegett hatalmától. É v - századokra terjedő küzdelem volt ez, mely alatt őseink- nek vére patakokban omlott a keresztény hitért, az ország szabadságáért, a szomszéd európai országok biz- tonságaért ; és hazánk nem ritkán az európai politikai vezetőjévé emelkedett. Végtére is Buda visszavételének hősi fegyvertényével 1686-ban a barbár uralom megtö- retvén, az ország területi épségével együtt biztosította magának a szövetséges nyugati hatalmak nagyrabecsü- lését, és igazolta a keresztény államok sorában lét- jogosultságát. Ily módon szolgált a keresztény hit oltalma az ország fentartására.
Őseinknek harczi vitézsége azonban, bármily nagy volt is, egymagában nem biztosítja vala fennállásunkat, hogy ha azzal nem párosulnak a keresztény erkölcsök talaján fakadt nemzetfentartó erények. A magyar fajnak bejövetele előtt laktak már a négy folyamtól hasitott és a Kárpátoktól segélyzett területen harczias népek, anél- kül, hogy maradandó országot alkotni képesek lettek volna, annak bizonyságául, hogy a haroziasság ösztöne Önmagában sorvaszt, hacsak nem kisérik azt a béke napjaiban az államalkotó erények müvei. És a magyar
faj a keresztény hit szövétneke mellett felismerte, s mi több, gyakorolta ez erényeket.
Az egyház tanítása és példaadása nyomán : a harczias szilajság lassanként engedett az erkölcsi fe- gyelmezettségnek ; az áhítat és irgalmasság cselekedetei enyhítették az ellentétet a szegény és gazdag k ö z t ; a házasság szentsége hathatós védpajzsává lőn a családi élet tisztaságának ; a kézimunka és annak művelői, az első századokban az egyháziak személyes közreműködése mellett, megérdemelt tiszteletet vivtak ki magoknak ; a hosszú ideig kizárólag egyházi vezetés alatt álló iskolák, alsóbb és felsőbb tanintézetek testben, lélekben ép nemzedéket neveltek az egyháznak és hazának. Mindeme társadalmi vívmányokkal párhuzamossan a keresztény hazaszeretet és a koronás király felkent személye iránti igaz hódolat, másrészt az áldozatkész szabadságtisztelet és ama valóban keresztény igazságosság, melylyel a haza minden nyelvű polgára testvériesen megosztott jogokban részesittetett : a magyar alkotmánynak oly csodálatra- méltó épületét hozta létre, hogy annak keretei az ország minden lakosának megadják a biztos fejlődés feltételeit, valameddig ezen alkotmány őrei és részesei hivek ma- radnak azon alaphoz, melyen maga az alkotás gyöke- rezik, amelyből a nép erkölcsei által táplálkozik.
Krisztusban Szeretteim ! Szolgáljanak ezen, mind- annyiunk köztudatában élő igazságok bizalmunk és reményeink tápláló forrásaiul, melyekből erőt merítve, iparkodjunk egyházi és hazafias kötelességeinknek meg-
felelni. Ragaszkodjunk egyházunkhoz és hazánkhoz*
melyek szivünk vérével és mindazzal, ami előttünk az életet becsessé teheti, össze van forrva !
Minden korszaknak, igy a mostaninak is, melyben élünk, meg vannak a maga válságai. A kereszténységgel daczoló áltudomány, a keresztény jótékonyságnak a meghamisított emberszeretet ürügye alatt gyakorolt pro- fanizálása, az alsó néposztályoknak felébresztett irigysége a jobb módúak ellen és a modern korszellem egyéb kinövései aggodalom-keltő jelenségeket idéznek elő. Ezen keresztény-ellenes áramlat Európa-szerte éreztetvén ha- tását, ne csodáljuk, hogy hullámverései hazánkban is elterjedtek.
Ha azt látjuk, hogy a rohamosan haladó korszellem társadalmunk erkölcsi erőit mintegy felszívni látszik; a létért való sivár küzdelem az áhítat, a vallásosság, a hitbuzgóság hímporát letörli: szilárdítsa kitartásunkat az a meggyőződés, hogy Annak vagyunk törvényszerinti küldöttei és hívei, Aki mondá : „Én veletek vagyok a világ végezetéig *) ; ég és föld elmúlnak, az én szavaim el nem múlnak"2).
A millénáris esztendő küszöbén, felülemelkedve a napi kérdések szenvedélyein, pillantsunk az élő hit szemeivel a jövőbe. Az U r n á k karjai nem rövidültek meg, és az egyháztörténet lapjai tanúskodnak, hogy mi- ként a kagyló fájdalommal termi a gyöngyöt, akként az egyház a megpróbáltatások nyomása alatt gyarapszik benső erőben.
l) Batthyányi, Leges eccles. I, 125
') Máté 28. 20.
2j Máté 24. 35.
RELIGIO. 1 5
Szent és egyszersmind hazafias kötelességünk, Ked- vesim, ugy az egyháziaknak, mint a hívőknek, kinek-kinek a maga hivatása körén belül, a második évezred honfen- tartói munkájában részt venni: hű kötelességteljesítés, egymás békesség megtörése, az igaz szeretet és testvéries- ség által, mindig a magasba szegzett tekintettel, honnan Isten szent parancsa szól hozzánk, kitartással, hogy ekként az országot, melyet eleink dicsőséggel tetézve hagytak ránk, ne csak megtartsuk, de erőben gyarapodva hagyjuk a nyomdokainkba lépőkre. Szolgáljon világító példaként ez egyházmegye első püspöke, sz. Gellért, aki ez Isten áldotta vidék termő rónáin és bérczei közt első hirdette a megváltó e^angelium igéit, és építette a szavára hall- gató magyar népben Isten élő templomát. Mint az ő ha- gyománya törvényes örököseinek szent jogunk és köteles- ségünk, egyháziak- és híveknek, a szeretet kapcsával egybefüzve : Isten országát a hazában a haza javára fen- tartani és terjeszteni!
Imádkozzunk mindnyájan hazánk békességeért, bol- dogságaért és nagyságaért !
A millenáris évforduló kapcsán következőleg rendel- kezünk :
1. A folyó 1895. év utolsó napjával berekesztetik országunk fennállásának első évezrede a szokásos „Te D e u m ' - m a l . Az angyali üdvözletre hivó harangszó elhang- zásával, némi szünet után, fél órán át az összes harangok zúgásával hirdetendő Jesz a következő nappal elejét veendő második évezred.
2. IJjév napján reggeli angyali üdvözletre ugyanoly módon, miként az előző napon, félórán keresztül meghu- zandók a harangok, az istentisztelet szokott idejében pedig a legméltóságosabb Oltáriszentség kitétele mellett ünnepélyes sz. mise tartandó a nap jelentőségét feltüntető alkalmas egyházi szent beszéd kíséretében, melynek alap- jául jelen körlevelünk veendő.
3. Egyéb a millénáris év ünneplésére vonatkozó és szükségesnek mutatkozó intézkedésekről a lelkészkedő p a p - ság és hívek a maga idején értesülést fognak nyerni.
Ezúttal azonban különösen meg akarunk emlékezni szeretett egyházmegyénkről, melynek sorsa folytonos gon- doskodásunk tárgya, fájdalmai a Mi fájdalmaink, boldo- gulása a Mi örömünk. Fontolóra véve egyházmegyénk helyzetét, sajnálattal tölt el azon sokféle hiány és szük- séglet szemlélése, melyekkel küzködni kénytelen. Látjuk magunk előtt hűséges munkástársainkat, derék papjain- kat, kik a különféle esélyek és csapások, és az életviszo- nyok alakulása közepette tételes intézményeinkben nélkü- lözik, avagy csak hiányosan találják fel a megérdemelt t á m o g a t á s t ; látjuk magunk előtt egy újkori népvándor- láshoz hasonlóan egyházmegyénk nagyszabású települési és népesedési mozgalmát, melynek eredménye, hogy csak- nem hihetetlen magasra emelkedik a népes fiókközségek száma, melyekben, egyházi intézmények hiányában, nincs aki a lelki éhezőknek az élet kenyerét megtörje, és ide- gen ajkú és vallású lakosok közt a híveket a nemzeti nyelvnek és a vallásnak m e g t a r t s a ; szemeink előtt lebeg nek a szép reményekre jogosító tan- és nevelőintézetek, melyeknek jövője az eszközök elégtelensége miatt, bizony- talanságnak van kitéve ; napról-napra jobban érezzük az iskolák, a hitélet és nemzeti kultura e melegágyainak
ogyatkozásait, elégtelen számát . . .
Mindeme kiáltó hiányok pótlása a jövő ezredév fele- lősségteljes, nehéz, de örömmel teljesítendő munkája.
S a j n o s ! a nagy áldozatokkal egybekötött feladat megoldására rendelkezésül álló egyetlen alap, az egyház- megyei közpénztár évi alig másfélezer frtnyi jövedelme annyira jelentéktelen, hogy az emiitett szükséges czélok terheivel egyáltalában nem áll arányban.
Ugyanazért egyházmegyénk boldogulását hatéko- nyabban előmozditandók, ezredéves nemzeti fenállásunk ünnepélye alkalmából és a haza földje iránt érzett köte-
les hálából az egyházmegyei közpénztár felsegitéseül püs- pöki jövedelmünkből tízezer osztr. ért. forintot ajánlunk meg olyképp, hogy ameddig Isten kegyelme gyarló éle- tünknek szeretett egyházmegyénk élén kedvezni fog, és mostani segédeszközeink valamely előre nem látott körül- mény által meg nem apadnak, az egyházmegyei közpénz- tár jövedelmeihez minden következő esztendőben a fent kitett tízezer osztr. ért. frttal a jövőben is hozzájárulunk.
A minden kegyelmek Atyjának áldása, ki a szándékot és I a végrehajtást adja, a magyarok Nagyasszonyának és sz.
Gellért égi pártfogása kisérje szivünk alázatosságában feltett szándékainkat. *)
Egyebekben szeretett papságunknak és híveinknek a legszentebb ünnepek alkalmából kívánva az Ur békéjét, melyet e világ nem a d h a t ,x) atyai szivünk teljéből osztjuk főpásztori áldásunkat; koronás királyunkra és szeretett hazánkra pedig buzgó fohászkodással esedezzük az E g minden jótéteményét !
Kelt Temesvárott, 1895. évi deczember hó 23-án.
Sándor, püspök.
EGYBÍSÍ TÜBOSITASOK.
Paris, decz. 26. Mit jelent a karácsony? —
A világ sötétségbe volt merülve; barbárság és rom- lottság uralkodott az emberiség fölött.
Caesar volt az ur, és Caesar vértől és kéjtől részegen Istennek kiáltotta ki magát.
Népe méltó volt hozzája! Es mig Bóma Caesar Augustus szemöldökének hunyoritására remegett, a tarto- mányok nyögve és kehégve vonaglottak a római zsarnokság igája alatt.
Az urak nem gondoltak csak ujabb és ujabb élveze- tekre a kéjelgésben és kegyetlenségben, hogy némileg feledjék politikai és erkölcsi rabszolgaságuk szégyenét.
A nőt, a ki Aristoteles, a legnagyobb „bölcs" tanitása szerint alsóbbrendű természettel bir a férfinál, a pogány világ adta-vette, csereberélte. A müveit római „mehetsz"-et mondott nejének, mihelyt ránczok mutatkoztak a homlokán ; a barbár népek pedig teherhordó állatnak tartották a nőt. Az Istennek e n-emes teremtményt oly mélyen lesülyedt a pogány emberiség világában, hogy Seneca nem is emiitette, csak mint szemérem nélkül való állatot, „animal sine pudore."
A tudományok és művészetek, melyek egy szebb korban születének, lassankint rabszolgák örökségévé levének.
*) És a fejedelmi magnificentiának ezt a megnyilatkozását, a csanádi főp. levél e monumentális epilógusát, — a „Hazánk"
mellőzte, közölni elfeledte. A szeri-.
!) Ján. 14. 2?.
a mint minden kézimunka már régen az vala. Hogyha néme- lyek, daczára hogy nem valának rabszolgák, dolgozni merész- lének, ez által méltatlanokká tették magukat a szabad emberek társaságára. „A kik kézimunkával foglalkoznak?
mondá Aristoteles, nem érdemlik meg a polgár nevét ; köztük és a rabszolgák között nincs semmi külömbség." Es ezt a tételt bizonyitani is igyekezett. „A természet, úgymond, némely faját az embereknek arra teremtette, hogy nekünk, helyettünk dolgozzanak."
Zsarnokság, kegyetlenség, kéjelgés, ez a három pogány háromság, uralkodott a családi tűzhely, a forum és a temp- lomok fölött. Az emberiség azok szerint az istenségek szerint öntötte magát alakba, melyeket maga csinált magának.
Es e becstelen czivilizáczió dorbézolásába már kezdett beleszólni intésével a messze lakó barbár népek mozgolódá-
sának zúgása, mely az antik világ közelgő megrohanását jelentette.
Egy gyermek született most Betlehemben ! Es es a karácsony !
Az egész világ átalakul.
A Caesarban megtestesült állam-isten összeomlik. Porrá zúzzák maguk alatt arany és márvány palotájának romjai.
Caesar palotáival együtt összedőlnek a többi hasonló isten- ségek templomai is, és háttérbe szorul a pogány világ rom- lottsága, hogy végképp eltűnjék, midőn a betlehemi gyermek
vallása a világ uralmának átvételére megjelenik.
Uj épület emelkedik ki a romok közöl, csodás, bámu- latos, nagy épület.
A földből nő ki, de az égig emelkedik.
Mély, rendületlen alapok fölött hatalmas oszlopok emelkednek, melyek nagyszabású boltiveket hordoznak;
légies toronyhegyek emelkednek fel a felhőkbe, hogy mennybe vigyék fel az emberiség imáit és hódolatát.
Caesar többé már nem isten.
Caesar, éppen ugy mint az ő legutolsó alattvalója, alázatos, imádó szolgája a mindenség Urának, az Istennek.
A kereszténység boltivezetének központi alapja a láthatatlan Isten látható helyettese a földön, a ki, bár legnagyobb a földön, magát Isten szolgái szolgájának nevezi. Ugy van, Caesar a legalacsonyabb sorsú halandóhoz hasonló emberré lőn ; de mivé lett a legutolsó ember méltósága a keresztény vallás által ! Mennyivel nagyobb minden keresztény ember méltósága a pogány császárok minden fényénél és pompá- jánál ! Jézus testvére lőn az ember, mert a szent keresztség, megtisztítva lelkét, az Isten fiának méltóságára emeli fel az embert.
Es mily mennyei ragyogás veszi körül a keresztény királyságot, a keresztény állami hatalmat! Az isteni felség sugarainak fényében ragyog az ; a hatalom magától az Isten- től származik. De számot is kell ám adni kezeléséről az Istennek.
Keresztény nő lépett a pogány nő helyébe: feleség, anya vagy szűz. Mily magas méltóságra és becsületre emel- kedett! Mily tiszteletet parancsol a keresztény nő a keresz- tényeknek, kik tudják és vallásos szivvel vallják, és feledni sehogysem tudják, hogy maga az isteni Megváltó egy nő szülöttje akart lenni, egy nőé, a ki a feleség, anya és szűz egyidőbeli egységében, oly fényben ragyog, melyhez nincs fogható egy se a világon.
A rabszolgaság eltűnik, az egyenlőség és tesvériség Krisztusban nagyokat és kicsinyeket feloldozhatatlan egységbe kötöz össze. A munka nagyrabecsülés tárgya ; a keresztény- ség ostort fog a henyélésre és kimutatja, hogy a munka becsületet szerez és kötelesség.
És azok, kik magukat Istennek szentelték, azok, kik a nagyobb és legnagyobb tökéletességek evangeliumi tanácsait követik, — azok példájokkal hirdetik az u j világot, az Isten országát.
A földet kolostorok lepik el, hová sietve menekülnek a lelkek, kik kerülni akarják a világ élvezeteit, hogy egyedül Istennek szolgáljanak. Es az isteni Mesternek a kiválasztott lelkei, kik csak a szellemi életnek élnek, felkarolják a kézi munkákat, melyeket Aristoteles az emberi méltóságon aluliak- nak jelentett ki, s megindítják a keresztény czivilizáczió anyagi előhaladásának, bámulatos emelkedéseket mutató hosszú sorát. A léleknek élő szerzetesek tanítják a barbá- rokat földmivelésre és minden kézi munkákra; ők tartják fenn az óvilág tudományát és irodalmát: iskolákat alapí- tanak és tanítják a népet műveltségre.
Es uj művészet születik a szent magányokban, a minden izében magasztos keresztény művészet.
És mindezt annak köszönhetjük, hogy Bethlehemben, az ígéret szerint megszületett az isteni gyermek, a világ Megváltója. íme, ezt nevezzük karácsonynak!
Hiába való volt a gonosznak minden áskálódása az isteni gyermek szent vallása ellen. Zúghat a vihar, tom- bolhat a zivatar : legföljebb sötétebb lesz egy kissé a levegő ; a nap — az égen marad.
A pokol minden erejét és minden segédcsapatát harczba viheti Krisztus műve, a keresztény vallás ellen; aharcz ered- ménye bizonyos, előre látható, mert előre megjövendölt:
Non praevalebunt !
Maga a halál is elvesztette harapós hatalmát. A beth- lehemi gyermek összetörte jogarát. A halál bármily fájdal- mas legyen is néha különben, többé nem csapás, hanem rá készült emberre nézve - átmenet az örök boldogságba.
Krisztus, a ki egyszer érettünk meghalt, nem halhat meg többé. Alkotásának, az egyháznak fenntartására ő örökké él.
Gyermek született Betlűehemben, a kinek mindezt köszönhetjük. íme, ezt jelenti a karácsony!
Róma, decz. 24. A pápa karácsonyi beszéde. — Tegnap, decz. 23-án fogadta XIII. Leo pápa a szent Collegium karácsonyi tisztelgését. Monaco La Valetta bibor- nok, a szent Collegium dékánja, a következő üdvözlettel járult az egyház látható feje elé :
Szentséges Atya!
A közelgő karácsonyi ünnepek alkalmából a bibor- nokok Szent Collegiuma részéről megújítom örömünk és jó kivánataink szokott kifejezését szentséged iránt. Örömet okoz az, hogy mig atyai szivünk keservének okai növekednek, növekszik egyúttal folytonosan a hivek tisztelete és ragasz- kodása is szentséged dicső személye iránt. Szép és vigasz- taló látvány valóban minden katholikus szívre nézve, látni, miként szaporodnak az imák a földgömb mindkét felén, Istenhez, szentségedért. Ez emlékeztet az újszülött egyház első éveire, a midőn szent Pétert Heródes Agrippa börtönre vetette, azzal a reménykedéssel, hogy Péter halálával ki fog múlni a kereszténység. Ámde ellenkezőleg, az egyház nem
iiiSLItfiU.
szűnt meg imádkozni. S mindnyájan tudjuk, hogy akkoron a liivek imádsága meghallgatást nyere. Ma is a Szent Col- legium bizonyára nem a legutolsó, mint olyan, a mely az apostoli t ó n t az imádkozás kötelességével körülveszi, azt a legforróbb kivánatát nyilvánítja, hogy az emberi imádságok minden nap szálljanak fel mint tömjén-füst, sokasodva, az Isten szine elé, hogy növekedjenek az egyház és az ő feje fölött az Isten áldásai és hogy még szorosabbá fűzzék a szeretet kötelékeit az atya és a gyermekek közt az egyház- ban, és hogy megnyerjék az egyház végleges diadalát. Egyéb- iránt, fogadja szentséged e kivánatokat szívesen s legyen kegyes mindnyájunkra apostoli áldását adni.
A pápa az olasz üdvözlő beszédre szokás szerint olaszul igy válaszolt :
Mindig a legédesebb örömekkel telten érkezik el a szent karácsony, mint ünnepe annak a kimondhatatlan hitti- toknak, a mely az emberi családnak békét és üdvösséget hozott. Béke és üdvösség, a legbecsesebb javak, melyeknek az ember mindig a legnagyobb szükségét érezte és a melyeket igazán nem szerezhet meg és nem élvezhet soha, csakis az Isten-ember kegyelme által. — Innen van, hogy ama sokféle felfordultság közepette, melyek az egyház a W;;'+rAjÄf- lj ák és a világot zaklatják, mindenek fölött arra va™.
JffiTség,
hogysokasodjanak az imák az Istenember irgalmasságának trón- jához, a honnan származnak ezen javak. Azért nekünk igen jól esett, bibornok ur, hogy midőn a szent Collegium jó kívánataít előadta, szíves volt jelezni, hogy mily lelki gon-
dossággal imádkoznak a hívek ujabb és ujabb segítségért az egyház és az ő feje számára, abban a nagy munkában, melyet éppen a világ békéje és üdvössége érdekében végeznek. Mi magunk is utóbbi időben megragadtunk külön- féle alkalmakat az imádkozás ajánlására. Ajánlottuk az imádkozást a legutóbbi pünkösd alkalmából, ajánlottuk újra a szent olvasó hónapja alkalmából ; és ugyancsak az imának komoly ügyét tüzetesen tárgyaltak a nemes angol nem- zethez irt apostoli levelünkben. Szavunk és buzdításunkat Isten áldása alatt sikerek koronázták mindenfelé. E sikerek közt főfő sikernek azt kell elismernünk, hogy némely nemze- tekben feléledt és növekedő buzgóságnak indult a katho- likus érzelem és cselekvés: a mi az ő legéletbevágóbb érde- keikre nézve is kedvező. Nem csekélyebb eredmény lesz az, melyet a hitben viszálykodó kereszténységnek általunk oly melegen ápolt visszatérése a katholikus egységhez fog az imádkozásból meríteni. Világos, hogy ehhez a nagy műhöz a hatásnak kiváló ereje és az eltökélések összetartó erőssége szükséges, mert hiszen megrögzött balitéleteket kell gyöke- restől kitépni, s nem könnyű, nem kevés nehézséget kell legyőzni. Hanemhát mire nem képes, az emberi igyekezetek és események fölött, az Isten segítsége, állhatatos bizalmat jutal- mazva.? Mily csodás gyümölcsöket termett, a múltban épp ugy mint az ujabb időkben, a buzgó imádkozás ? — Nagyon is szomorú látvány nézni ezt a gőgös és hitetlen századot, mely megvetni és oldalt hagyni meri a dolgoknak ezt az emberfeletti rendjét ; nézni az istentelen szekták erőködését a vallás és kegyeletesség érzelmeinek a kisded szivekből való kiirtásában, azt mondva, hogy ők polgári és emberi erényekre akarják azokat nevelni. Mindezekkel szemben tény,
hogy az emberi méltóság soha nemesebben nem nyilvánul, mint mikor tisztelettel meghajol az Isten előtt és lelkét kiönti előtte, vagy azért, hogy imádással és hálával hódoljon neki, vagy pedig hogy irgalmát és oltalmát esdje le magára.
És szép látvány volt mindig, midőn fejedelmek és népek nyilvános könyörgésben keresték, valamint a legfényesebb vállalkozások szerencséjét, ugy a nagy csapások enyhítését.
Ezzel ellentétben, ama romlás, melyet siratnnk, kihívja maga ellen nemcsak az isteni parancsolatok tekintélyét, hanem magát az ész és szív szavát is, melyre a pogányság- nak legmiveltebb nemzetei is hűségesen hallgatának. — Oh Istenem, mennyire rászorul ez a kor a te áldásodra!
Azért helyes eljárás, bibornok ur, hogy e kedves napok alatt buzgóbban kérjük a Megváltó jóságos kegyel- mét. 0 , az örök igazság ragyogása, a béke fejedelme, töltse be a közös reményeket az ő országának e földön való elterjedése és az ő dicső nevének viselésében büszke nemzetek igazi jóléte és boldogsága iránt. — Egyébiránt viszonzásul a szent Collegium szeretettel teljes érzelmeire és óhajaira, melyeknek ön tolmácsa vala, mi ugyancsak édes üdvezitőnktől a mennyei áldások bőségét esdjük le : me- lyeknek kezessége legyen az apostoli áldás, a melyet a a szent Collegiumra, a püspökökre, a praelátusokra és a többi jelenlevőkre szivünk kiáradó szeretetével adunk.
V E G Y E S E K .
*** Egyházi alapítvány a millenium emlékére. E mai lapunk elején közlött főpásztori levél arról is neveze- tes, hogy az kezdi meg a millenium emlékezetét megörö- kíteni hivatott egyházi alapitások sorozatát-. 0 méltósága Dessewffy Sándor csanádi püspök ur 10,000 fitos alapít- ványa, tekintve, hogy minden következő esztendőben ugyanannyit igér hozzá tenni, valóban fejedelmi ala pitvány, mely méltóan fogja hirdetni szent Gellért egy- házmegyéjében a honalapítás milleniumának emlékezetét.
— Esztergomban küldöttség volt Keszthely városa részéről megköszönni ő eminencziájának a Religióban elő- ször hirdetett 100,000 koronás alapítványát.
— A győri püspök aranynűséje. A magyar püspöki kar Nestora, a győri egyházmegye apostoli lelkű főpapja dr. Zalka János győri megyés püspök, pápai trónálló, ő felsége v. b. t. tanácsosa a milléniumi év első havának derekán ünnepli pappá szenteltetésének ötvenedik évfordu- lóját és január 19-én tartja aranymiséjét a győri székes- egyházban. A szeretett főpásztor aranyáldozatának ünnepi alkalmára a papság körében mozgalom indult aziránt, hogy ez ünnepet az atyához és a fiak szeretetéhez méltóvá s a kegyelet ragaszkodásában emlékezetessé tegye.
— Nyitraegyházmegyei hirek. Püspök ur ő mél- tósága kinevezte: dr. Tóth Jánost, theologiai tanárt szent- széki ülnökké; Budatinszly János, laázi plébánost, a puchói alesperesi kerület helyettes alesperesévé s ker. tanfelügyelővé ; idb. Ucsnay István felső-szinyei plébánost és DermiseJc Fái puchói plébánost tisztb. alesperesekké. Meghalt: JBiross János kunfalvai segédlelkész deczember 26-án, életének 33.
és áldozárságának 8-ik évében.
— A szatniárniegyei Széchenyi-Társaság zajtalanul nagy tevékenységet fejt ki a kisdedóvás terén. 72 községben tart fen óvodát, 72 szerény müveit óvónőnek biztosit nemes munka árán kenyeret. Pénztári kezelésében volt 7231 írt 47 kr. bevétel és 6798 frt 19 kr. kiadás. Méltón viseli a nagy Széchenyi nevét!
I
— Ausztria, Németország és a yl ; legnagyobb harangjai. Ausztria legnagyobb harang; i a bécsi szent István templom 354 régi mázsás nagy harangja; utána következik az olmützi 353 mázsás, a prágai 249 mázsás, a bécsi „Halb-Bummerin" 208 mázsa sulylyal, a gráczi 160 mázsás, a st. floriáni 154 mázsás, a feldkirchi 153 mázsás az innsbrucki 147 mázsás. Ezek mind nagyobbak a buda- pesti legnagyobb harangnál. Németországban legnagyobb harang a kölni császár-harang, franczia ágyukból, 500 mázsás, az erfurti 275 mázsás. Európa s a világ legnagyobb harangja tudvalevőleg a moszkvai repedt harang. Néme- lyek 3606, némelyek 4038 mázsára teszik sulyját. Utána következik 1000 mázsával a nagy Iván tornyában függő harang, ugyancsak Moszkvában. Nagyságra nézve harmadik harang a világon a kölni császárharang, utána következik a zütpheni Hollandiában 400 mázsával, utána a bécsi, az olmützi, ez után a londoni. 350 mázsával, a párisi 340 mázsával, a milanói és a compostellai 300 mázsával, a montmartrei „Savoyard" 285 mázsával, mások szerint 331 mázsával, a római szent Péter templom harangja 280 mázsával, az erfurti, a magdeburgi, a berni 240 mázsá- val stb.
— „Liberális" és keresztény katholikus eljárás.
Egy katholikus irótáxsunk beszélte a következő esetet. Lapja terjesztése ügyében elment egy főfő liberális budapesti napi- laphoz hirdetést lapja számára kieszközölni. A felelet az volt, hogy lapja versenylap, tehát pénzért sem nyit számára liberális lap tért, hirdetés végett. Ezzel az urak teljesen ki- forgatták a régi klasszikus latin liberális szót eredeti nemes értelméből. Liberális, rut önérdektől szabad, önzetlen, szives jóltevő, bőkezű embert jelent. A szabadelvűek a bellum omnium contra omnes a soruggle for lif elmeletének pc- gányságában leledzednek. Testvériség, kölcsönös szives tá- mogatás és a többi keresztény kötelességek teljesitése, az ő világi bölcseségök előtt — nem kap pardont. Ha az esz- mékkel való nem törődés, ha az egymás kárára való törés volna a haladás és boldogság emeltyűje, akkor hát miért született s halt meg Jézus az emberiség boldogitására ? Vedd el a kölcsönös jóakarók, vedd el a szeretetet az em- berek szivéből és megölted az emberek lelkének a lelkét, t . . . kiűzted az emberek lelkéből az Istent, aki azt iratta fel magáról a szentirásban, hogy ő és a szeretet az egy
„Deus Charitas est." Katholikus laptársaink, azok is, kiket szent karácsonyunk alkalmából felemiitettünk, azok is, kiket névleg nem emlegetünk, de szivünkben üdvözölünk, fogad- ták a közeledő újév alkalmából azt a legjobb szerencseki vánatunkat, hogy az Isten olvasóik számát megtízszerezze, mert a mai világban Isten országának terjedését jelenti.
Soi^ Boldog újévet lei-váriunk m. t. pártfogóinknak, olva- sóinknak és munkatársainknak! ^á^JI
W F E L H Í V Á S
a „Beligio-Yallás" 1896-iki, ötvenötödik évfolyamára.
Isten megélni engedte a róm. katholikus vallás ez egyházi közlönyének, hogy száz meg száz lapot keletkezni és kidőlni látva maga mellett, ő évek óta Magyarország
összes lapjai legidősebbikének, a magyar sajtó doyen-jának dicsőségét élvezi.
Feladata e lapnak az emberi élet legfelségesebb, leg- szükségesebb, legfőbb, sőt tulajdonképen egyedül bol- dogító tényezőjét, a vallást, Isten ismerését és szeretet- től sugallt tiszteletét, a maga elvi fenségében hirdetni a magyar sajtó körében, hogy mindenben Isten akarata l e g y e ^ ^ meg közöttünk, és mindenben dicsőittessék Krisztus,
Isten egyszülött Fia. a ki érettünk a keresztfán megfliáít'- hogy mi Isten fiaivá lehessünk s emberhez méltó élete, élhessünk.
A „Religio-Vallás" hivatása tehát, az érdekek lázas har- czának zajában fennen hangoztatni, hogy keresztény isteniféle- lem vagyis vallásosság nélkül, sem az egyesek, sem az álla- mok élete, sem bátorságos, sem emberséges nem lehet, ha- nem zsákmányul esik lassankint összes czivilizácziónk az újra ébredt pogányság önző önkényének, a romlás kiváltságolt sza- badságának, az erkölcsi anarchiának. Európa legnagyobb ka- tona-állama császárjának kellett figyelmeztetni Európa né- peit egy képpel, hogy az elpogányosodás elleti komolyan és lelkesedéssel száljanak sikra, legszentebb lelki javaik, a ke- resztény vallás által szerzett és gyarapított erkölcsi kincseik, a keresztény czivilizáczió védelmére.
Ha valaha, most van szükség Magyarországban egy állan- dóan szóló keresztény őrszem arra figyelmeztető szózatára, hogy egyeseknek és egész nemzeteknek nincs menekvése, csak az üdvözítő Jézus Krisztus vallásában, s ha attól eltértek, nincs sürgősebb teendőjük, mint visszatérni az Istenhez, az ő ir- galmához, az ő atyai vezetése alá.
Soha ez a lap még oly körülmények közt nem volt, mint jelenleg. Az ország állami hatalma, mely eddig ke- resztény volt sőt „apostoli", levetette magáról a vallásos, a keresztény jelleget s tág kaput nyitott alattvalói lelkéhez minden vallási agyafúrtságnak s az emberi agyafúrtságok legnagyobbikának, a vallástalanságnak. Ha nem volna tehát : most kellene megalapítani ezt a lapot, hogy figyelmeztető legyen a magyar nemzet életében a legfőbb s legszükségesebb dologra : az Istennek megadandó köteles tiszteletre, mely min- den igazi emelkedésnek és haladásnak, még az anyaginak is, nélkülözhetetlen föltétele s legerősebb emeltyűje, támasza.
A ,,Religio-Vallás" jeleníti meg, papi hivatásból és szakszerűen, a magyar időszaki irodalom, a magyar sajtó körében azt, hogy a kath. egyház minden nemzet számára magá- ban hordozza századokon át a czivilizáczió, a művelődés és haladás alapjait és eszközeit, mert világegijház. Ennélfogva a „Religio-Vallás" nemcsak Magyarország vallási ügyeit igyekszik kellő megvilágításban, hiven és minden irányban tanulságosan visszatükröztetni, hanem egyes vallási esemé- nyekről szóló, lehetőleg kimerítő egyházi tudósításai által az egész kath. egyház hatásköréből ad, Rómára, az igazság oszlo- pára és sziklaapjára szegezett szemekkel, tájékoztató áttekin- téseket. S ez utóbbi tekintetben ez a lap Magyarországban egyedül áll.
Magyarország katholikus papsága, a keresztény vallás- hoz való visszavezetés ránk szakadt mai nagy apostoli köteles- ségeinek teljesítésében, a „Religio-Vallás"-ban lelkiismeretes tájékoztatót, segédet és vezért bir. Támogatása és terjesz- tése által tehát magának, és az egyháznak tesz szolgálatot.
Előfizethetni negyedévre 2 f r t 50 krral, félévre 5 írttal, egész évre 10 frttal. Szegényebb sorsuak abban a kedvezmény- ben részesülnek, ha világiak, hogy árleengedéssel, ha áldozópa- pok, hogy erga stipendia kapják. Megrendelhetni a szerkesztő- ségben, Budapest, Bajza-utcza 14., vagy a kiadóhivatalban, Buda- pest. Papnöyelde-utcza, Nagy S. nyomdájában.
TARTALOM. Vezéreszmék és Tanulmányok • Millénium. — Jézus. — Az ezredéves jubi'eum ünnepléséről Dessewífy Sándor csanádi püspök főpásztori levele. — Egyházi Tudósítások: P a r i s : Mit jelent a karácsony ? — R ó m a : A pápa karácsonyi beszéde. —
Vegyesek.
Kiadótoíajúcnon és felelőd szerkesztő Brarna? Béla, kuttudor. k. m. tud. egyetemi ny. r. tanár '"'udnoest. 189e». Nasrv Nándor PAR>NFIVOI 10-nKCKB <
