Budapest, márcz. 17. Ausztria-Magyarország állami-ságának kereszténynyé tevéséhez programm. —
Ez a teljes neve annak a beszédnek, melyet Magyar-ország katholikusainak a politikában világi vezére, Zichy '
Nándor gr., a sz. Mihály-egyesület ezidei bécsi közgyűlé-sén szerdán este mondott. Közöljük az exordiumon kivül az egészet. Zichy Nándor gróf a magyar kereszténységnek a katholikusok legjobbjai által vivott önvédelmi és vissza-vívó harczot európai fontossiágra és magasságra kezdi emelni. 0 felsége kettős jelszava tudvalevőleg így szól ;
„Viribus unitis", és „bizalmam az ősi erénybe". Az ura-lomra jutott kereszténytelen, pogány liberálizmus tönkre tette mind a két fejedelmi jelszó erejét. Az ősi erényeket megtámadták maguk a liberálizmus által felerőszakolt törvények, s a népek s népfajok, a társadalmi rendek és osztályok soha bomlottabb erővel nem törtek egymás ellen, mint napjainkban. A dynastiának és a monarchia két államának végső ideje, hogy a ker. vallás békitő és egyesítő elveihez térjenek vissza. Vissza áz Isten akara-tához ! Ez Zichy N. szózatának a veleje, melyben sok igazság rejlik. Halljuk saját szavait :
Engedjék meg önök, hogy egy pillantást vessek az időre, melyben bennünket az isteni Gondviselés élni enged.
Végzetteljes, nehéz, de szép idő ez ; mert minél erősebb a megpróbáltatás, annál nagyobbszerüen, annál magasz-tosabban lép előtérbe Krisztus egyháza, a kereszténység.
Két egymásután következő nagy zsinat ifjitotta és újította meg a hitet az összes keresztényekben ; az egyik szűz Mária szeplőtlen fogantatásának, a másik a szent atya csalhatatlanságának kihirdetésével. Az igazság nem uj, a méljebb, bensőbb, meg nem zavart érzelem az uj, az az érzelem, mely ezt az évszázadot küzdelmeiben erősiti, el-határozásaiban vezeti és képessé teszi, hogy az eléje ki-tűzött uton annál nagyobb biztonsággal haladhasson előre.
— Az évszázad azonban nehéz, mert a bűnös emberiség-ben újból és újból felébred az Ádám, mert a keresztény-ség bennünk még mindig nem elég erős, még mindig nem jutott eléggé kifejezésre. Az önfelmagasztalás, az a gondolat, hogy valaki Istenhez hasonló, vagy vele egyenlő : ez a bűn. Ebből erednek mindazok a hibák, mindazok a tévútra vezető nézetek, azok az alapelvek, melyeket a modern liberálizmus magába egyesit; ebből ered az em-beri ismeret és akarat teljes uralmának gondolata, mely függetleníti magát Isten akaratától és vezetésétől ; ebből ered az egoizmus, a kapzsiság, a kincs és élvvágy ; ebből ered a görcsös kapaszkodás az uralomhoz, melyet egyik nemzet a másik felett akar gyakorolni, ebből az örök igazság és igazságosság s az egész emberiséget egyesíteni hivatott felebaráti szeretet kevésre becsülése ; ebből ered azon előítéletekkel teljes hit, hogy az emberiség maga az igazság. Az igazság, független az emberek naponként változó véleményeitől független a mesterkélt módon fentartott, illetve létrehozott s nagy garral dicsért par-lamenti többségektől ; szívesen hangoztatott kifogás, ha azt mondhatja valaki : Meg kell hajlanom az évszázad nézetei előtt, el kell fogadnom az emberiség határoza-tait, mert a mit az emberiség mond, az az igazság. Az igazság : Isten törvénye, az igazságot kell, hogy lelki-ismeretünk ismerje fel s mi kötelesek vagyunk annak szavát követni, bárhova állítson is minket az életben Isten akarata. Megerősödve a hit s a viszonyokra vetett tiszta tekintetünk által, vájjon mi a mi keresztényi kötelességünk? Ez nagyon egyszerű: komoly küzdelem s
iparkodás, alázatosság, szeretet és engedelmesség után, engedelmesség Isten törvényével szemben, engedelmesség az egyháznak fejével, Isten földi helyettesével szemben s iparkodás az egyház parancsainak és a hitigazságoknak méltó betöltésére. Ezen a vezető szálon nem tévedhetünk el, igy sohasem hal ki szivünkben felebarátaink iránt a szeretet, igy más vallás, más faj, más nemzet tagjait is egyenlő szeretettel öleljük keblünkre ; sajnálni fogjuk ugyan őket tévedéseikért, de tudni fogjuk, hogy mind-nyájan testvérek vagyunk, hogy Isten az ő számukra is Isten, hogy Megváltónk nemcsak értünk, hanem az egész
emberiségért szenvedte a kereszthalált. (Élénk tetszés és taps.)
Ha a kereszténység minden keresztényben tisztán kifejezésre jutna, ha ugy kifejlődnék, mint az évszázadok során történt s ha odáig eljutna, hogy valamennyien
keresztényileg gondolkozzunk és cselekedjünk ; ugy nem lenne más vezércsillagra szükség. Igy azonban minden nap az életben más és más kötelességeket szab elénk-Nem csak magunknak otthonunkban, lelkiismeretünkben kell keresztényeknek lennünk, nem csak családi életünk-ben kell valódi keresztény családatyáknak lennünk, ha-nem a társas életben, az államban is kifejezésre keli juttatnunk keresztény meggyőződésünket, még pedig férfiasan és bátran. (Élénk tetszés és taps.)
És épp azért, mivel a valódi hit, mert az elha-tározottság, a hitért sorompóba lépni nem mindig s nem mindenkiben él eléggé, ezért szükséges oly térre lépni, mely tulajdonkép nem egészen felel meg a kereszténység tanainak, a keresztény párttevékenység terére. Ez a tér nem éppen örvendetes, hanem olyan, mely a legtöbb küzdelemmel, harczczal és szenvedéssel van összekötve s mi itt inkább mint máshol ki vagyunk téve a veszélynek, hogy tévútra kerülünk. Csak egy reménység marad számunkra s ez az, hogy a keresz-ténység tanain kivül Isten segítsége is mellettünk áll és vezet bennünket. Tekintsünk azonban vissza ezen párt-dolgoktól — s itt egy harmadik térre léptünk — tekint-sünk vissza a történelembe, ugy azt a nagy tanúságot nyerjük belőle, melyet a pápaságnak a kereszténységben való folytonos állhatatossága s felséges uralkodóházunk szilárdsága elénk t á r ; az egyházban a pápa, az államban a császár ; s ebből a császárból, nekünk magyaroknak, kiknek csak királyunk van szintén meg van a magunk része. (Élénk tetszés és taps.)
A történelem egészen más tanúságokat állit elénk, mint a naponta változó pártalakulások, a történelem megtanít bennünket, hogy mi a monarchia keresztényei, az uralkodóházzal belsőleg egyesülve vagyunk, hogy az a fenséges keresztény uralkodó ház, évszázadokon keresz-tül küzdött a kereszténységért. Bennünket magyar katholikusokat arra tanit a történelem, hogy mi ezért a fenséges uralkodó házért mindig bátran sikra szálltunk ; azt a tanúságot nyerjük belőle, hogy egynek keli érezni magunkat a Lajtán inneni katholikusokkal, hogy mi elválaszthatlanul ugyanazon az uton, ugyanazon kell, hogy haladjunk és küzdjünk s ugyanazzal a hűséggel viseltessünk a dinasztia iránt és hogy az a nagy, úgy-szólván emberfeletti, hatalom, mely a keresztény
katho-likus lelkek annyi sok millióiban letéve fekszik, ez az egyesítő kapocs a katholikusok közt, képezi monarchiánk legerősebb és legbiztosabb alapját és támaszát. (Zajos, szűnni nem akaró tetszés és taps.) Jelenlevő és összes keresztény testvéreinket biztosithatom arról, hogy ez a hatalmas érzés a magyar katholikusokban éppen oly szilárdul él és megvan, mint itt a Lajtán inneni szere-tett katholikus testvéreinkben, kik akár megjelentek ebben a teremben, akár azon kivül a fővárosban és az
egész monarchiában vannak.
Igen, a mily őszintén és mélyen tiszteljük mi a szent atyát, Krisztus földi helytartóját, a mily szeretettel és engedelmességgel viseltetünk iránta, épp oly őszintén ragaszkodunk a dinasztiához, épp oly erősen bízunk a császárban és koronás királyban és nem szűnünk meg az egyház és hitünk érdekeiért folytatott harczban rendü-letlenül bízni abban a szilárd támaszban, mely évszá-zadokon át legbiztosabb védője volt a katholiczizmusnak ugy Ausztriában, mint Magyarországban s mely hivatva van az európai világot érdeklő keresztény nagy kérdé-sekben a vezérlő és kormányzó szerepre. (Tetszés és taps.)
Engedjék meg önök, hogy magammal vihessem hazámba azt a meggyőződést, hogy a mi magyarországi küzdelmünk, a mi keresztény érzelmeink és hitünk a L a j t á n innen is ugyanazzal a bensőséggel, ugyan-azzal a nagy lelkesedéssel legyenek végigküzdve és átérezve, mint nálunk. (Tetszés és taps.) A kérdé-sek, melyek bennünket ma érdekelnek, holnap oly kérdésekké válhatnak, melyek önöket illetik. A mi győzelmünk feleslegessé teszi az önök küzdelmét, a mi vereségünk az önök győzelme által kell hogy jóvá-tétessék. (Tetszés és taps.)
És ezzel elmondottam, a mi mondani valóm volt és hálát adok Istennek, hogy alkalmat adott, miszerint ezen diszes társaságban elmondhattam azt, a mi szive-men fekszik ; hálát adok Istennek, hogy megengedte,
miszerint körükben ily meleg érzést tanúsítanak irá-nyomban. (Élénk, hosszantartó tetszés és taps.)
Budapest, márcz. 16. Katholikus tanítók kongresz-szusa. —
A katholikus tanitók millénáris országos nagygyülé-nek előkészitő bizottsága tegnap délután üiést tartott a központi papnevelő intézet dísztermében. A nagyszámmal megjelent bizottsági tagokat dr Komlós>y Ferencz eszter-gomi kanonok üdvözölte és felolvasta a legutóbb tartott I püspöki konferencziának a kongresszusra vouatkozó
hatá-rozatát, a mely az előkészitő bizottságba a maga részéről elnökül báró Hornig veszprémi püspököt, alelnökökkül
; pedig dr Komlóssy Ferencz kanonok, főegyházmegyei i tanfelügyelőt és Palotay Ferencz veszprémi kanonokot
küldte ki. E r r e dr Kisfaludy vezetése alatt küldöttség ment báró Hornigért, a ki Palotay Ferencz kanonok ki-I séretében jelent meg az ülésen. Dr Komlóssy üdvözlő
szavai után báró Hornig Károly elfoglalta az elnöki szé-ket s megköszönve a szívélyes óvácziót, kifejtette a püs-pöki kar álláspontját a kongresszus elveire nézve s azutáns
RELIGIO. 189 megnyitotta az értekezletet. A jegyzőkönyv vezetésére dr
Veszely Ödönt kérte fel.
Ezután a kongresszus napirendjét állapították meg, a mely az iskola és a család közreműködését a vallásos és hazafias nevelés ápolásában, a katholikus iskolák tör-ténetét s a katholikus iskolák fentartását hazafias szem-pontból, a püspöki tanterv revízióját, különös tekintettel a didaktikára, az iskolai könyvtárak fejlesztését, a tanító-képző intézetek jogi alapját a modern fejlődéssel szemben, a leánynevelés fontosságát és fejlesztését, a katholikus tanitó-egyesületek organizáczióját, a katholikus kántorta-nítók nyugdijsérelmeit, a katholikus országos segélyalap és a tanitók árvaházának ügyét stb. öleli fel.
Áz értekezlet ezután világi elnököknek megválasz-totta Mócsy Antal kalocsai képzőintézeti igazgatót, Ember Károly fővárosi képzőintézeti tanárt és Dreissiger Ferencz adai főtanitót. Megválasztották ezeken kivül az állandó végrehajtó bizottság 24 és a rendezőbizottság 20 tagját.
Megállapították a kongresszus idejét. A nagygyűlés ez évi julius 7., 8. és 9-én lesz. Dr Komlóssy bejelentette a ka-tholikus tanitók milléniumi zászlójának terveit. A zászló
1000 forintba kerül, ebből 400 forint gyűlt már egybe.
A hiányzó összeget Hornig püspök fedezi a sajátjából. A zászlót Yaszary Kolos bíboros érsek, hgprimás szenteli föl az ezredéves ünnep emlékére és a budapesti egyetemi templomban helyezik el. A milléniumnak a katholikus iskolákban való megünneplése került ezután tárgyalás alá.
Dr Komlóssy kész tervezetet adott a bizottság elé, az ün-nep leírására, a történelmi felolvasások tartalmára, a sza-valatokra, alkalmi ódákra stb. nézve. Javaslatát a bizott-ság némi módosítással el is fogadta. Elhatározták ezután, hogy az ünnep emlékére minden katholikus iskolával be-szereztetik a király és a pápa arczképét s emlékpénzeket veretnek. Az emlékérem felirata ez lesz: „Szent István király és Magyarország Nagyasszonya könyörögjetek éret-tünk. 896—1896." Ez a felirat ékesíti a katholikus
tani-tók millénáris zászlaját is.
Végül elhatározták, hogy küldöttség utján tiszteleg-nek Vaszary Kolos bíboros érsek hgprimásnál és Wlassics Gyula vallás- és közoktatási miniszternél. A hgprimásnak jelentést tesznek az értekezletről, a minisztert pedig
föl-kérik a kongresszus támogatására. A küldöttség tagjai : báró Hornig Károly, Palotay Ferencz, dr Komlóssy Fe-rencz, Ember Károly, Veszely Ödön, Göndös János, Zel-liger Arnold, Ujlaky István, Gerely József és Bertalan Vincze.
Az elnökség a bizottság határozatait kinyomatja és hozzájárulás végett az összes püspököknek megküldi.
Vácz, márczius 16. Fejedelmi alapítvány. — Vácz város törvényhatósági közgyűlése ma lelkes ováczióval, szívből jövő ünnepléssel köszönte meg Schuszter Konstantin püspöknek ritka áldozatkészségét, hogy száz-ezer forintos alapítványt tett a millénium alkalmából jótékony czélra, a szenvedő emberek nyomorúságának, szegénységének enyhítésére. A város tegnapi közgyűlésén mutatta be Gajáry Géza polgármester a nemeslelkü főpap alapitóleveiét, mely lényeges részeiben szószerint igy hangzik :
„Alapítólevél.
A mióta az imádandó isteni gondviselés végtelen ir-galmasságából ezen ősrégi püspöki széket elfoglalva tartom, apostoli hivatásom mellett, melylyel a gondjaimra bizott lelki nyáj üdvét szakadatlanul munkálni kedves kötelessé-gemnek ismerem az Apostol ama intelme szerint: „Te pedig vigyázz mindenben, fáradozz, az evangelista munká-ját cselekedd, szolgálatodat teljesítsd", — mindamellett atyai szeretetemből eredő eme szorgos gondoskodásom közepette megjelentek lelki szemeim előtt az inség és nyomor ama szívszorító jelenségei, a melyek a város leg-alsóbb néposztályainak szánandó helyzete körül észlelhe-tők, a miatt, hogy betegségükben avagy sokszor önhibá-jukon kivül következő végelszegényedésük esetében, alkalmas menedékhely s a szükséges gondozás és gyámo-litás hiányában a nyomor és gonoszul elveszés veszélyének vannak kitéve.
Örömmel használom fel azért az alkalmat, hogy akkor, a midőn a nemzet apostoli királyunkkal egyesülve diadal-ünnepeket rendez s buzgó szívvel ad hálát a gond-viselésnek, hogy hazánkat ezer éven át jólétben és bol-dogságban megtartotta megemlékezve az Ur ama szavai-r ó l : „Te szavai-rád van bízva a szegény, a beteg és elhagyatott szegénynek te leszesz gyámolitója," hálatelt szívvel rój-jam le az Istentől rám rótt eme legszentebb kötelesség
teljesítését, mivégből az isteni gondviselés iránti hálám jeléül és püspöki székvárosom lakosai iránt, való atyai szeretetemhez s tehetségemhez mért kiváló gondoskodásom bizonyítékául „Milléniumi Emlék" gyanánt mai napon százezer (100,000) forintot tettem le főtisztelendő kápta-talanomnál oly rendelkezéssel, hogy ezen összeg Vácz városa javára gyümölcsözőleg kezeltessék, s fele része, azaz ötvenezer (50,000) forint a városi kórház, a másik fele része pedig tehát szintén ötvenezer forint a szegények házának képezze örökös alapját s abból nem- és vallás-különbség nélkül annyi beteg és szegény nyerjen befoga-dást, mindennemű ellátást és gondozást, amennyit a város viszonyai rendes körülmények között igényelni fognak."
A közgyűlés hosszantartó éljenzéssel, tapssal fogadta az alapítólevél felolvasását, a ma tartott folytatólagos közgyűlés pedig csupán azzal foglalkozott, hogy mikép-pen fejezze ki háláját és ragaszkodását a város püspöke irányában. Egyhangúlag nagy lelkesedéssel a követke-zőket határozta a közgyűlés :
1. A városház-tért a püspök emlékére Konstantin-térnek nevezik el.
2. A kórházat és a szegényházat még a millénium esztendejében felépitik s a következő feliratú emlék táblát helyezik az épületekre :
Konstantin-kórház és
szegények háza.
Milléniumi emlék.
1896.
3. A Konstantin-téren szobrot emelnek a város jóttevő püspökének, a tér parkírozását legközelebb kez-dik meg.
4. Az alapító levelet és a közgyűlés ezen határo-zatait diszkiadásu emlékkönyvben ismertetik a város közönségével.
Ez indítványok elfogadása után Gajáry polgár-mester szólalt föl. Tudja mindenki — ezek voltak szava
— hogy a város áldott főpapja nem szereti a
czere-móniát, hanem a természetes egyszerűségnek és őszinte-ségnek barátja.
Fejezze ki tehát a közgyűlés háláját egyszerűen, de impozáns módon, hogy a teremből a képviselők testületileg átvonulnak a püspöki rezidencziába, hogy
ott megköszönjék a főpapnak nagy adományát.
Éljenzés, taps volt erre ismét a felelet s a köz-gyűlés összes tagjai, számszerint mintegy hetven városi képviselő a polgármester élén a püspök palotájába vonult át. Schuster Konstantin püspök előtt Gajáry Géza polgármester tolmácsolta a város közönségének érzelmeit, melylyel ujabb nagylelkűségéről tanúskodó alapítványát fogadták. A püspök meghatottan, elérzé-kenyülve válaszolt, köszönetét fejezte ki '-f*- nTÍp ünnep-lésért. Kiemelte, hogy csak apostoli hivatását, köteles-ségét teljesiti, midőn szive szándékát követve, segit ott, ahol segíthet. Aztán megszólította az egyes képviselőket és látható örömmel beszélgetett velük a tervezett, s jótékonysága segítségével immár biztosított humánus intézményekről.
A város polgárságára rendkívül felemelő hatást gyakorolt a püspök alapítványának hire.
KATH. E G Y E S Ü L E T I É L E T .
A millénium m e g ü n n e p l é s e
az Egri Egyházm. Irodalmi Egyesület részéről.
Az Egri Egyházmegyei Irodalmi Egyesület vá-lasztmánya f. hó 12-ikén Párvy Sándor dr elnök lakásán ülést tartott. Jelen voltak : Párvy Sándor dr elnök, Gsekó Gábor alelnök, Foltin János, Zsasskovszky József, Klampaczky Alafos, Böhm János dr. Kerekes Arvéd dr, Török Kálmán, Huttkay Lipót bizottsági tagok és Ri-dárcsik Imre jegyző-titkár.
A folyó ügyek tárgyalásától eltekintve, kimagaslóan megvitatandó fő-tétel v o l t : a millénium megünneplésének kérdése az Egri Egyházmegyei Irodalmi Egyesület részé-ről, melynek határozmányai e részben a következők.
I. Az egri Egyházmegyei Irodalmi Egyesület a honfoglalás emlékét megünnepli, még pedig a közön-séget bevonó legtágabb keretben.
II. Az ünnep határideje folyó esztendő augusztus havának második fele.
III. Színhelye : az egyházmeoyének Eger városához közel eső és a honfoglalás idejéből történetileg ismert egyik pontja.
IV. Hozzávetőleges tárgysor : a) Elnöki megnyitó.
b) Az ünnepély szellemének megfelelő fölolvasá-sok ; jelesül 1. „Őseink honfoglaló útja az egri egyhm.
területén." írja és felolvassa Foltin János, prépost-ka-nonok, Eger város plébánosa. 2. A katholikus egyháziak vonatkozása a magyar egyetemes nemzeti irodalomhoz.
Huttkay Lipóttól.
c) Alkalmi költemény, Párvy Sándor dr-tól, sza-valja Török Kálmán.
d) Alkalmi dalok, zenedarabok.
Megjegyzendő, hogy az itt faj szerint csoportosított pontok kellő esztétikai elhelyezést nyernek.
IRODALOM.
= A lelki tükör vagyis Kalauz a lelkiismeret meg-vizsgálásához, segélyül szolgál a híveknek a penitentia-tartás szentségének elvégzésében, főképpen a lelkiismeret megvizsgálásában. Hivek kezébe való ajtatossági mű. köz-beszőtt intelmekkel. A szent gyónásra való előkészítésnél kitűnő szolgálatot tesz, convertálásnál nélkülözhetetlen, az első gyónók előkészítésénél röviden czélboz vezető, sokak-nak rosszul gyónását van hivatva megjavítani, főképpen az ifjúság kezébe való.
Irta : Haugg Leo ; kapható Reizer János katholikus könyvkiadóhivatalában. Ára 10 kr.
V E G Y E S E K .
— Magyar püspök Rómában. XIII. Leo pápa f. hó 13-án fogadta külön kihallgatáson dr Firczák Gyula mun-kácsi püspök urat, ki útban van haza felé.
— Vaszary Kolos bibornok bgprimás a keszthelyi gothikus templom helyreállítási költségeire 5000 forintot adományozott.
— Ajándék a k a s s a i dómnak. Schuster Konstantin váczi püspök ur a kassai dómnak sz. József tiszteletére egy oltárt keszittett carrarai márványból. A műkincs 10,000 frtba* fog kerülni.
— Az olaszverő ethiopsok keresztények. 320-ban szentelte fel püspökké sz. Athanáz alexrandiai patriarka sz. Frumentinst Aethiopia első püspökévé. Athiopia prímása abuna (atyánk) neret visel, s püspöki szentelést régi szokás szerint az alexandriai kopt pátriárkától szokott kapni. Most, hogy XIII. Leo az egyesült vagyis katholikus kopt patriarkátust visszaállitotta, Aethiopia uniója is közelebb jött a megvalósuláshoz.
— Szent István lovag szobrára 300,000 frt van felvéve abban a költségvetésben, melyet Bánffy miniszter-elnök terjeszt elő a milléniumi emlékek költségeinek elő-irányzatában.
— Nyitraegyházmegyei hirek Segédlelkészi minő-ségben áthelyeztettek : Krasznyánszky János Beláról Nagy-Divinára, Szpíiszta István Kasszáról Valaszka-Belára.
— A szent Collegium halottja. Mauri Egyed bibornok, a dömés rendből, ferrarai érsek meghalt Szül. 1828-ban Montefiasconeban, Rietii püspökké 1871-ben praeconisálta, bibornokká 1894. május 18 án creálta XIII. Leo pápa. R. i. p.
— Az Analecta E c c l e s i a s t i c a czimü római okmány-gyűjtő folyóirat legújabb februári füzetében a többi közt következő nevezetesebb okmányok foglaltatnak : a) a fran-cziáknak Klódvig király megtérését ünneplő XIV. contenna-riuma alkalmából adott jubileumról, b) a paduai hit-tudományi kar visszaállításáról, c) az Oroszországgal 1882 ben kötött egyezményről (conventio.) stb.
Kiadótulajdonos e's felelős szerkesztő : Breznay Béla, hittudor, k. m. tud. egyetemi ny. r. tanár.
Budapest, 1896. Nagy Sándor könyvnyomdájából. (Papnövelde-utcza 8. sz )
Megjelenik e lap heten-ként kétszer : szerdán es szombaton.
Előfizetési dij:
félévre helyben s posta-küldéssel 5 frt.
Szerkesztő lakása :