A közgyűlést f. hó 3-án d. u. 5 órakor Esterházy M. Móricz elnök a következő beszéddel nyitotta meg :
„Tisztelt közgyűlés! Azt hiszem, nem kívánják, hogy kimerítően nyilatkozzam a budapesti Katholikus Kör mult évi eseményeiről, hiszen a titkár ur jelentésében s a kör mult értesitőjében mindezeket egész terjedelmükben megtalálhatják. Mégis lehetetlen elhallgatnom azt a szomorú eseményt, a mely az elmúlt év folyamán egy gyászos ravatal körül hozott össze bennünket, hogy letegyük rá a baráti kegyelet nem hervadó koszorúját. Tiszt,
köz-gyűlés F t . Lévay Imre a budapesti katholikus kör meg-alapítója és tiszteletbeli elnöke árván hagyta körünket.
A kinek magánéletében tisztelhettük mindazon eré-nyeket, a miket a közéletben kell követnünk : körünk őrangyalát az isteni gondviselés elszólította közülünk, de támasztott helyette egy oly férfiút, a ki eddigi működése révén a katholicizmusnak széles e hazában legteljesebb elismerését vivta ki. Mint tudják, utolszor vagyunk e helyen összegyülekezve. Magyarország egyik lelkes férfia nemes szivének köszönhetjük, hogy a kathotikas kör rövid idő multán a saját palotájába költözködbetik s a katho-likus kör rég érzett hálájának csak ünnepélyes kinyilat-koztatása, mikor e helyről indítványozom, hogy a magyar katholikus társadalom e vezéralakját, Wenckheim Frigyes grófot a kör tiszteleti elnökévé választani méltóztassék.
(Lelkes éljenzés. Elfogadjuk !) T. közgyűlés ' Midőn határozatképen kimondom, hogy Wenckheim Frigyes grófot a kör egyhangú lelkesedéssel tiszteleti elnökévé választotta, csak örülök azon, hogy én értesíthetem ő méltóságát a katholikus kör e határozatáról.
T. közgyűlés! Midőn b. e. Lévay Imre a katholikus körök létjogosultságát elismerte, azon eszméből indult ki, hogy a katholikus érzelmek kifelé is nyilvánuljanak. Nem akarok politizálni, hiszen alapszabályaink egyenesen tiltják i politikát, de ki kell jelentenem, hogy a katholikus társa-k
dalom szervezkedése akkor indult meg, mikor az ellen a katholikus tanokat a legvehemensebben megtámadta. El nem némíthatom azon örömömet, hogy erre a társadalmi szervezkedésre a budapesti katholikus körnek nagy be-folyása volt s daczára annak, hogy a politikában eszméink diadalt nem arattak — manapság széles e hazában egy nagy hálózatát látjuk a különféle katholikus egyesületek-nek, a melyek társadalmi téren kifejtett üdvös működé-sűkkel kiviszik az egyház tanait a templom falai közül s megtanítanak arra, hogy a katholikus eszméket a közélet minden terén hirdetnünk és érvényesítenünk kell. Örven-detes tény ez t. közgyűlés ! s ez a tény b. e Lévay Imre diadalát jelenti.
E diadal ünnepét üljük ma s üljük mindannyiszor, valahányszor bármely katholikus egylet tagjai és vezér-férfiai eszméink továbbvitelére és terjesztésére összegyüle-keznek. Es én egy alázatos kéréssel fordulok a t. köz-gyűléshez, egy kéréssel, a mit alapszabályokba foglalni és határozatilag kimondani lehetetlen, mert annak a sziv mélyéből kell fakadnia : terjeszszük és ápoljuk a Lévay Imre eszméit s erősítsük azt a meggyőződést, hogy kell és szükséges a katholikus érdekeket társadalmilag ter-jesztenünk.
T. közgyűlés! A politikában a „Transit gloria mundi"
elve érvényesül, a folytonos hullámzás eszméket emel és sülyeszt le egyszerre. Ránk nézve mindez nem áll, bennünket egy nagy fényesség vezet utunkban : az egyház tanainak örök világa. S mindazok, kik a katholikus eszmék, az egyház tanainak érdekében fáradoznak, egy-egy szikrája vagyunk ennek az örök világnak, arra hivatva, hogy ezt a fényességet mindenekre kiterjeszszük."
Következett az igazgató-választmány uj tagjainak megválasztása. Megválasztattak rendes tagoknak : Csiky József, dr Csillag Gyula, Dedek Crescens Lajos, Egresi Nagy László, Geiszler Arthur, dr Gombár Tivadar,'dr Horto-ványi József, Horváth Pius, dr Kaldrovits Géza, Kirner Károly, dr Kisfaludy A. Béla, dr Kiss János, I f j . Luczen-bacher Pál, Nessi Ernő, Noseda Károly, Piláthy Nándor, Ruschek Antal, Szentivány Zoltán, Vay Kázmér, Vörös Kálmán. — Póttagoknak : dr Bánrévy József, Hets Béla, dr Mihályfy Ákos, Péter János.
A lelkes dr Gyürky Ödön titkár jelentéséből a katholikus kör virágzó állapotáról s nagyszabásúvá fejlődő
működéséről meríthetünk meggyőződést.
A pénztári jelentés szerint a kör pénztár maradványa a mult év végén 11.772 f r t 54 kr. Mult évi bevétele volt 8562 f r t 77 kr. Kiadása ugyanannyi. A jelen év elő-irányzata 8698 frt 61 krajczárban állapíttatott meg.
Miután még elnök indítványára ő szentségének üdvözlő táviratot küldöttek, a bíboros primás előtt pedig a kör hódoló tiszteletének tolmácsolásával az elnökséget megbízták — a közgyűlés este 7 órakor véget ért.
= Az Aquinói-Szent-Tamás-Társaság az 1896.
évi márczius hó 6-án, pénteken, védőszentje aquinói sz.
Tamás ünnepének előestéjén d. u. 5. órakor, Budapesten, a Szent-István-Társulat gyüléstermében (Királyi Pál utcza 13. sz.) rendes felolvasó gyűlést tart, melyre a társaság alapító, pártoló és rendes tagjait, valamint az érdeklődő özönséget tisztelettel meghívja Budapesten, 1896. febr.
Ü E L I G U U . 157 29-ikén. az elnökség. Tárgysorozat: 1. F0I5Ó ügyek. 2.
Kozáry Gyula rendes tag felolvasása: Aquinói sz. Tamás és Descartes ismeretelmélete.
IRODALOM.
*** Â magyarországi katholikus e g y e s ü l e t e k é v k ö n y v e az 1896. évre. Szerkesztette Gyürky Ödön, a budapesti Katholikus Kör titkára, a „Társulati Ertesitő"
szerkesztője. Budapest, 1896. 12-r. 110 lap. Ára 50 kr.
Kapható a budapesti Kath. Kör titkári hivatalában.
Magyarországban a katholiczizmust a világi hivek felébredése és összetartása fogja u j virágzó életre a tes-pedés és megaláztatások hosszú sorozatának alacsony álla-potából fölemelni. Ez a várva-várt aranyos kis könyv a biztos feltámadás örömethozó előhírnöke s megújhodás eszközlésének törvény- és mintakönyve. Tartalma magá-ban foglalja a magyar katholikus egyesületi élet, ha sza-bad így szólni, hadi szemléjét és a katholikus társulati élet „ordre de bataille"-ját, vagyis Magyarország u j ka-tholikus társadalmi akcziója s szervezkedése megindításá-nak módját, szabályait és eszközeit. Alijon itt tartalma szóról szóra :
I. A magyar kath. egyletek jegyzéke. 1. Tudomá-nyos egyletek. 2. Társadalmi egyletek. 3. Szocziális egy-letek. 4. A ker. kharitasz és jótékonyság szolgálatában álló egyletek. (Számra nézve mindössze 325 egylet van felsorolva. A millénáris évnek e szám kétszeresét kell előállítani, 10 év múlva pedig húszszorosának kell elő-állani, ha kath. életünknek és létünknek biztonságot szerezni akarunk.) II. Alapszabálytervezetek. 1. Kath.
körök részére. 2. Kath. ifjúsági egyletek részére. 3. Kath.
temetkezési egyletek részére. III. Útmutatás kath. egyle-tek alakítására. Bevezetés. 1. Előkészüleegyle-tek. 2. Alakuló kögyülés. 3. Az alapszabályok lebélyegezése és felterjesz-tése. 4. Az a bizonyos 40 nap. 5. Az egyletekben tartandó
mulatságok, előadások bejelentése. 6. Útmutatások. IV.
Hitelszövetkezetek alapszabálytervezete. V. Hitelszövet-kezetek alakítása és czégjegyzése. VI. Takarékmagtárak alapszabálytervezete. VII. Miniszteri rendeletek.
E tartalom figyelmes elolvasása után felszólítok min-denkit : mondja meg, nem szükséges és kivánatos-e, hogy ez a kimondhatatlanul becses, Magyarország katholikus élete biztosításának titkát feltáró könyv minden pap, min-den lelkipásztor, minmin-den vallása iránt érdeklődő katholikus ember kezébe eljusson?
A főt. egyházmegyei hatóságok előtt szabad legyen egy gondolattal esedezni. Vájjon nem érkezett-e el már az ideje, hogy minden egyházmegyében egy-egy „canonicus socialis" egyetemes egyházmegyei társulati felügyelői és igazgatói állás szervezése járuljon az iskolás kanonokság s az egyházmegyei főtanfelügyelőség intézményéhez ?
Hatásában végtelen nagy jótétemény volna, ha ez a könyv az egyházmegyei hatóságok által minden plébániá-nak mihez tartás és a kath. társulati életről évenkinti beszámolás végett hivatalból megküldetnék.
Isten, az ő szent akarata — van kíséretében ennek a gondviseléses kis könyvnek.
= Milléniumi jegyzőkönyv az eger-főegyházmegyei róm. kath. tanítóegyesület hetedik (az újjászervezés után), 1895. okt. 23. és 24-én tartott képviseleti közgyűléséről.
Eger, 1896. 8-r.
Az egri főegyházmegye róm. kath. tanitó-egyesüle-tének ez a millénáris akcziója mintaszerűen sikerült. A könyvvé gazdagodott milléniumi jegyzőkönyv tartalma a következő :
1. A központi bizottság ülése. 2. Képviseleti köz-gyűlés. 3. A közgyűlésen jelen voltak névsora. 4. Elnöki megnyitó beszéd. 5. Tisztújítás. 6. Jegyzői jelentéâ az egyesület működéséről. 7. Biráló bizottsági jelentés a kötelező tételről. 8. Biráló bizottsági jelentés a pálya-munkákról. 9. Pályanyertes szerzők nevei. 10. A millé-niumi ünnepség tervezet fölött tartott vita. 11. Kitűzött kötelező- és pályatételek. 12. Az országos kath. segély-alap központi bizottságába küldött képviselő jelentése és az uj képviselő választása. 13. Kimutatás a tanítóegye-sület vagyonáról. 14. A tanitókörök és egyesek kérelmei, inditváuyai. 15. Az életmentésről. 16. A milléniumi is-kolai ünnepség tervezete. 17. A honfoglalás története.
Eleink vallási-, családi- és társadalmi állapota.
-f- A magyarországi egyházi javak jogi termé-s z e t e . Irta dr Otermé-sztovictermé-s I. Gerő ctermé-sanádegyh. áldozó-pap.
Budapest, Wajditsnál, 1896. nagy 8-r. 84 1. Ára 80 kr.
Nagyon időszerű könyv, mert az egyházi javakra bekövetkeztek azok biztosításának „tempóra novissimá"-i.
Három részből áll. Szól először az egyházi vagyon fogal-máról, másodszor az egyházi javak jogi természetéről, harmadszor az ellenvetésekről. Erős okokkal bizonyítja, hogy „a Tripartitum (I. 10, 3.) és az 1548: XII. t.-czikk szerint az egyház javait sérthetetlenebb tulajdonjoggal birja, mint a nemesség az övéit." Nagy ember- és világ-ismerettel rámutat aztán szerző arra, a mi nélkül még a legsérthetetlenebbnek hitt törvényt is megdönti a gonosz-ság, az unum necessariumra, arra, hogy Magyarország jogtisztelő polgárai s kivált a kath. egyház hivei —
ébren és résen legyenek. Szentebb alaptörvényt, már csak képzelni sem lehet — Magyarország államiságának ke-resztény jellegénél. Es a zsidóság a helvécziai és augsburgi eredetű „magyar" kereszténység által ujjongás közt támo-gattatva mily vakmerően s aránylag mily gyorsan meg-döntötte ? ! Ha Istennel szemben ily vakmerően sikerült a
— „mindegy, bármely vallás" blasphemiája: mit gondol-tok, az egyház javai talán erősebb alapon állnak az Isten j ogainál, hogy a modern államférfiakat rábeszélni ne lehetne az adóból élő állam-molochra nézve „mindegy bárkinek a
kezében legyen a vagyon, csak fizessen "-féle elvre?. A polgári házasság és anyakönyvelés következtében meg-csappant a protestáns stóla is észrevehetőleg. Az atyafiak amaz ismeretes jogelvök szerint: „a mi a tied, az az enyém; de a mi az enyém, a bizony nem a tied" — mind sűrűbben fogják nyújtogatni kezöket a kath. egyházi, vagyon után. A P a p p Gézuskák már is jelentkeznek
Mert! Mert? Mert — Izrael támogatásának kegyelméből
— övék „a hatalom és dicsőség" — még egyidőre.
— Vezérkönyv a legfölségesebb oltáriszentség foly-tonos imádására és a szegény templomok fölszerelésére Budapesten alakult Oltáregylet tagjai számára. Ligouri
szent Alfonz után. Az esztergomi főegyházmegyei hatóság jóváhagyásával. Kiadja a budapesti központi oltár-egylet.
1896. 32 r. 80 1.
Le a kalappal hazánk legnagyobb katholikus egy-lete a budapesti Oltár-egylet előtt, melynek 16,000 tagja van. Ez a vezérkönyve 10 kron kapható az egyházmegyei biztosoknál és az egylet budapesti igazgatóságánál.
V E G Y E S E K .
*** A Vatikán Ünnepe. F. hó 3-án volt szentséges atyánk XIII. Leo pápa megkoronáztatásának 18-ik évfor-dulója. O szentsége tehát pápaságának i"9-ik évébe lépett.
Ez alkalomból az üdvözlések már február 27-én kezdőd-tek. Sorban tisztelgett a pápa előtt az apostoli szentszék mellett meghitelesitett diplomácziai kar. Az ünnep elő-napján, f. hó 2-án, tisztelgett a szent Collegium. A bibor-nokok dékánjának üdvözletére a pápa meghatottan vála-szolta, hogy bár fáradalmas hosszú élete alkalmas arra, hogy benne az örök nyugalomra való vágyat gerjessze fel, ő mindazon által szives-örömest bocsátja magát Isten rendelkezésére, hogy tovább is munkálkodjék. A kopt katholikus hierarchia visszaállításáról mint befejezett tényről emlékezett meg a pápa. A patriarka mellé két püspökséget állított fel. Megemlékezett a bolgár fejedelem eljárásáról is, a ki politikai érdekből a maga és a fia lelke üdvét feláldozta. Istentől kér felvilágosítást a léve«
lyedettek számára és segítséget arra, hogy a rossz példa nagy botránynyá ne nőjjön az Isten országa terjesztésére irányuló pápai működés megzavarására. Végül áldását adta. Tegnap márcz. 3-án volt a Sixtina kápolnában az ünnepies hálaadó isteni tisztelet az évforduló alkalmából.
Vannutelli bibornok pontifikált. A pápát megjelenésekor zajosan üdvözölték.
— Rendkívül mozgalmas a mostani élet vallás-ügyi tekintetben is. Valami másfélszázezer magyar ajkú keleti szertartású óriás többségben katholikus hivő ne-vében Hajdu-Dorogról mozgalom indult ki magyar ritusi nyelv engedélyezésének kieszközlése és külön püspökség alapítása iránt. Szakadatlanul folyik ez iránt a mozga-lom. Nem vélünk tévedni, ha ezzel az ügygyei is össze-köttetésbe hozzuk dr Firczák Gyula, a lelkes munkácsi püspök Ur római útját. Legújabban megindult a moz-galom egy örmény-katholikus püspökség felállítása iránt is Szamosujváron, mely latin nevét, Armeniopolis, az örményektől kapta. Napirenden van az autonomia, a kongrua, az országos kath. tanitó-gyülés, a katholikus egyesületek milléniumi kongresszusa stb. Adjon Isten 'erőt-és bölcseséget ennyi nagy ügy eligazítására!
- f „Uj magyar gyóntató Rómában." F ő t . Gmitter Alfonz minorita kormány-tanácsos, jelenleg kis-kőrösi
helyettes lelkész ur, a több oldalról hozzá intézett kér-désekre, hogy ki lett utódja a római magyar gyóntató-székben, válaszul beküldötte hozzánk az uj magyar gyóntatónak levelét Rómából, s az a következőképpen szól ;
„Főtisztelendő Kormánytanácsos Atya ! alias kedves Alfonz bácsi ;" Midőn Don Federico Savogni, hozzám küldött levelét ezennel van szerencsém expediálni, egy-úttal jelentem, hogy a pápai gyóntatói vizsgálatot, mint a segnatura canonistája jelentette, Isten segítségével nagyon jól sikerült letennem ! Egészségem kielégítő, bár
olykor-olykor rheumatikus bántalmaiin vannak. Ez alkalommal kérem tisztelettel, szíveskedjék közzé tenni, illetőleg az érdekeltekkel tudatni, hogy római magyar gyóntatói műkö-désemet megkezdettem, s minden vasárnap- és ünnepnapon, továbbá csütörtökön és szombaton, szent Péter templomában gyóntatok „Pro hungarica ling va" fölirásu gyóntató székben ; lakásom czime pedig: Roma (Italia) Piazza scossa cavalli Nro 145." Szívélyes üdvözlettel: dr Craich A. Gilbert p á p a i magyar gyóntató."
— Két hires ember vallomása. Voltaire, a hitet-len franczia bölcsész, ezt irta egyik barátjának : „Ha fejedelem volnék, meg nem tűrnék olyanokat körömben, akik nem hisznek Istenben ; mert ha érdekök ugy kívánná, hogy megcaérgezzeuek, mi tartaná őket attól vissza?!8 — II. Frigyes, a szintén hitetlen porosz király, értesülvén, mennyire elharapódzott népe közt a hamiseskü, igy szólt miniszteréhez : „Teremtsen ön mielőbb vallást az or-szágban !"
— Magyar imádság az olajfák hegyén. Az olaj-fák hegyén a helytől, hol Megváltónk a mennybe ment, délre van a „Mi Atyánk" temploma, melynek négy-szögletű folyosó falain arany betűkkel fehér márványon díszlik az Ur imádsága harminczkét nyelven. A délkeleti sarkon, az örmény mellett, magyar nyelven is be van vésve. Csak egy szétválasztás (men-nyben) van rosszul alkalmazva.
— Fannonhalma millénáris emléke A Benedek-rend pannonhalmi apátságának udvarán honfoglalási em-léket állítanak. Az emlékmű huszonégy méter magas oszlopcsarnok lesz, a melynek közepére szent Asztrik püspöknek szobrát állítják. Az állam és a rend közös költségén emelt mü felavatását a hivatalos programm szerint augusztus 2-ra tűzték ki. A szerzet azonban éppen a milléniumra restauráltatja az apátság épületét, s mint-hogy ezen munkával augusztus végén készülnek el, most arra kérte a rend báró Bánffy miniszterelnököt, hogy az emlékmű felavatását halasztassa el erre az időre, a mikor aztán kettős ünnepet ülhetnének Pannonhalmán.
H—. Hidassy Kornél szombathelyi megyei püspök-nek, kiről megemlítettük minap, hogy Szombathely város népkonyhájának felállitási költségeire 1000 forintot adott, most ujabb jótékonyságáról ad hírt levelezőnk. A nemes-szivü főpap 5000 forintos alapítványt tett jótékony czé-lokra, mely összeg hováforditása ügyében márczius 2-án fog Szombathely város képviselő-testülete határozni.
Kiadótulajdonos e's felelős szerkesztő: B r e z n a y Béla, hittudor, k. in. tud. e g y e t e m i ny. r. tanár.
Budapest, 1896. Nagy Sándor könyvnyomdájából. (Papnövelde-utcza 8. sz )
Megjelenik e lap heten-ként kétszer : szerdán es szombaton.
Előfizetési dij:
félévre helyben s posta-küldéssel 5 frt.
Szerkesztő lakása :