2. Pecsenyecsirke-nevelés
2.6. Brojleristállók klimatizálása
A mai nagyon gyorsan növekvő brojlerek összehasonlíthatatlanul érzékenyebbek az istállóklímára (hőmérséklet, páratartalom, levegő-szennyezettség, légcsere intenzitás) mint egy-két évtizeddel ezelőtti csekélyebb növekedési képességű elődeik.
7.13. táblázat - 47. táblázat A brojlercsirke hőmérsékletigénye
Életkor Teremfűtés, °C Kombinált fűtés, °C
műanya alatt teremben
1. napos 30 30-34 28
2. napos 30 30 27
Életkor Teremfűtés, °C Kombinált fűtés, °C
műanya alatt teremben
3. napos 28 28 25
6. napos 27 27 24
9. napos 26 26 24
12. napos 25 25 21
15. napos 24 25 21
18. napos 23 24 24
21. napos 22 23 23
24. napos 21 22 23
27. napos 20 20 20
A megfelelő istállóhőmérséklet irányértékeinek betartása alapvető követelmény (47. táblázat).
Annak betartása télen könnyebb feladat, mint nyáron.
A hizlalás tartama alatt az istállólevegő jó minősége – a jó oxigénellátottság, a csekély CO2 és ammóniakoncentráció, a megfelelő páratartalom és a viszonylagos pormentesség – a nevelés sikerét jelentősen befolyásoló tényező. A szellőzés mértékét mindenkor az állomány kora, testtömege, telepítési sűrűsége, a külső levegő és az istállótér hőmérséklete szabja meg.
A nevelés első 1-2 hetében érdemleges és rendszeres ventillációra nincs szükség, mert a megfelelő hőmérsékletről fűtéssel kell gondoskodni. A csirkék saját hőtermelése és páratermelése abban az időszakban minimális, és az alomból sem képződnek káros gázok. Az istálló levegőjének relatív páratartalmát úgy célszerű beállítani, hogy a nevelés első 10 napjában 70-75 %-os, ezt követően 50-60 %-os legyen. A megadott paraméterek ideális állapotot feltételeznek, amit a gyakorlatban csak megközelíteni lehet.
A 2. élethéttől kezdve a ventillációnak mind nagyobb a szerepe a szükséges istállóklíma megteremtésében.
Adott istálló szellőzőkapacitását úgy kell méretezni, hogy az lehetővé tegye – a hizlalás befejezésekor fennálló maximális brojler-testtömeg figyelembevételével – testtömeg-kilogrammonként szükséges friss levegő óránkénti bejuttatását. A pecsenyecsirke testtömeg-kilogrammonkénti frisslevegő igényét az életkortól és a külső levegő hőmérsékletétől függően a 48. táblázat mutatja.
7.14. táblázat - 48. táblázat A brojlercsirkék légcsere igénye a külső hőmérséklet és a páratartalom függvényében (Budai Z., Szép I. 1997)
Külső
hőmérséklet oC Légcsere igény (m3/óra/kg)
50 60 70 80 90
% relatív páratartalom esetén
16 2,27 2,72 3,17 3,63 4,08
17 2,33 2,80 3,27 3,73 4,20
18 2,40 2,88 3,36 3,84 4,32
19 2,47 2,96 3,45 3,95 4,44
20 2,53 3,04 3,55 4,05 4,56
21 2,60 3,12 3,64 4,16 4,68
22 2,66 3,20 3,73 4,26 4,80
23 2,73 3,28 3,83 4,37 4,92
24 2,80 3,36 3,92 4,48 5,03
25 2,86 3,44 4,01 4,58 5,15
26 2,93 3,52 4,11 4,69 5,27
27 3,00 3,59 4,19 4,79 5,39
Külső hőmérséklet oC
Légcsere igény (m3/óra/kg)
50 60 70 80 90
% relatív páratartalom esetén
28 3,06 3,67 4,28 4,90 5,51
29 3,13 3,75 4,37 5,00 5,63
30 3,19 3,83 4,47 5,11 5,75
31 3,20 3,91 4,56 5,22 5,87
32 3,33 3,99 4,65 5,32 5,99
33 3,39 4,07 4,75 5,43 6,11
34 3,46 4,15 4,84 5,53 6,23
35 3,53 4,23 4,93 5,64 6,35
A nem megfelelő szellőztetés eldöntheti a hizlalás eredményességét. Mesterséges és hatékony szellőztetés nélkül éghajlati viszonyaink nem tennék lehetővé az intenzív brojler-hizlalást.
Hazánkban a legelterjedtebb mesterséges szellőztetési rendszerek az alábbiak:
• Negatív nyomású szellőztetés, a zárt istállóból szívóventillátorokkal negatív nyomást létesítenek, a beáramló levegő mennyiségét és irányát légbeejtőkkel korlátozzák (19. és 20. ábra).
• A túlnyomásos rendszerben nyomóventillátorok befújják, megforgatják, majd kifújják a levegőt, szabályozva a levegő mennyiségét is.
Újabban gyorsan terjed a negatív nyomású alagútrendszerű ventilláció. Itt a légbeejtőkön az istálló elejében ugyanannyi levegő áramlik be, mint amennyi levegőt az istálló végén üzemelő nagyteljesítményű ventillátorok kiszívnak a belső légtérből. A szívóventillátorok az egész légtérben – egyenletes hosszanti légáramlást biztosítva – nagy hatékonysággal cserélik a levegőt. Az alagútrendszerű szellőzési rendszerek elterjedését segíti, hogy a mai brojlerek sokkal érzékenyebbek a hőstresszre és gyakoribbak a nagyon meleg nyári időszakok. Az alagútrendszerű szellőzéssel ellátott istállókban a hűtőpaneles párologtató hűtés is hatékonyan alkalmazható meleg időszakokban a madarak hőérzetének javítására.
A szellőztetés fő feladata évszaktól függő. Meleg időben az állatok és az épület túlmelegedésének meggátlása a fő cél. A brojlercsirke saját hőtermelése rendkívül nagy (49. táblázat), e hőtől folyamatosan meg kell szabadulniuk az állatoknak, ami nyáron nagy nehézségekkel jár.
7.15. táblázat - 49. táblázat A brojler hőtermelése a testtömegtől függően
Élőtömeg, kg Hőtermelés, Watt/óra
testtömeg kg-onként egyedenként
0,45 17,27 7,8
0,91 11,91 10,8
1,36 9,86 13,4
1,81 8,63 15,6
2,27 7,78 17,7
2,72 7,08 19,3
A pecsenyecsirkék növekedési erélyének folyamatos genetikai fokozása egyúttal a napi takarmányfelvétel gyors emelkedésével is járt. A mai pecsenyecsirkék döntő többsége a hőstresszre sokkal érzékenyebb, mint akár 10-15 éve. A brojlerek kétféle módon: közvetlen és közvetett hőleadással tudják szabályozni testhőmérsékletüket. A 13-24 °C közötti levegőhőmérsékleti tartományban a hőleadás főként sugárzás és hőáramlás útján történik, a hidegebb környezeti területek felé. Ha a hőmérséklet tovább emelkedik, a madarak a hőt főleg párologtatás útján tudják leadni, lihegéssel, a légzési intenzitás fokozásával. Amíg 25 °C-on a közvetlen hőátadás mintegy 70 %-ot képvisel, párologtatással a hőátadás 23 %-a történik. Kifejezett kánikulában, 35 fokon a brojlercsirke már csupán 10 %-át tudja sugárzás és áramlás révén hőmérsékletét csökkenteni, míg lihegéssel és párologtatással
történik a hőleadás 90 %-a. A lihegéssel a madár úgy csökkenti testhőmérsékletét, hogy a légzőszerv felszínéről, illetve a légzsákokból vizet párologtat el. A levegő páratartalmának növekedése a lihegés hatékonyságát csökkenti. Amikor a hőmérséklet hosszú ideig magas, és ez esetleg magas páratartalommal is párosul, a brojlert erős hőstressz éri. Ilyenkor a belső testhőmérséklet emelkedik, az optimális 41 °C fölé, a szívműködés és az egész keringési rendszer terhelése megnő, csökken a vér oxigén-ellátottsága. Ez az állapot gyakran elhulláshoz vezet, leggyakrabban a kakasok között. Ennek elkerülése miatt is rendkívül fontos a korszerű szellőzés, és lehetőség szerint az istállólevegő hűtése is hűtőpanelekkel.
Az épület túlmelegedését megfelelő szigetelés csökkentheti. A telepítési sűrűséget a ventilátor kapacitással kell arányban tartani.
Hideg időben a szellőztetés fő célja elegendő friss levegő biztosítása, a páratartalom növekedésének megakadályozása, a káros gázok és a por feldúsulásának mérséklése a megfelelő hőmérséklet biztosítása mellett.
A ventillációnak, különösen a hizlalás második felében – a megfelelő fűtéssel együtt – döntő szerepe van a kívánatos alomminőség fenntartásában, mert a brojlerek vízleadásának mind nagyobb hányada jut a trágyán keresztül az alomba (21. ábra).
A brojler-hizlalás második szakaszában a csirkék napi trágyatermelése ugrásszerűen nő, hasonlóan a takarmány- és vízfogyasztáshoz, az alomminőséget állandóan veszélyeztetve. A jó minőségű alom az egyik előfeltétele a jó közérzetnek, egészségi állapotnak, így kihat a növekedésre, sőt a vágott áru minőségét is befolyásolja. Az átázott, majd megkeményedett, letapadt almon nevelt brojlerek között sokkal gyakoribb a mellhólyagosodás, a mellcsonti taraj deformációja, a lábdeformáció és a talpfekély is.