Néptanítók lapja 50. évfolyam, 1920

Teljes szövegt

(1)•H. f. SZERKÉSZTETTE. É S KIADTA. I. M A G Y A R KlS'" YAJLÁS-JÉS KÖZOKTATÁSÜGYI MINISZTÉRIUM. ÖTVENHARMADIK ÉVFOLYAM. FELELŐS K Ö R Ö S I. SZERKESZTŐ H E N R I É. BUDAPEST NYOMATOTT A FRANKLIN-TÁRSULAT. 1920. NYOMDÁJÁBAN.

(2) A N É P T A N Í T Ó K LAPJA I R Ó I. Altenburger Gyula Bardócz Pál Bencs Zoltán Benisch A r t h u r Berwaldszky Kálmán Bodó L. B u d a v á r y László B u d a y László Cholnoky J e n ő Császár E l e m é r Csernoch J á n o s Czakó E l e m é r Czakó G y u l a Deptner Tibor Ekamp Nándor Éltes Mátyás F e k e t e József Fodor Árpád Gáspárdy Aladár Geőcze S a r o l t a Gönczi F e r e n c Haller István Háros Antal V-. Heim Pál Herrmann Antal H o f f m a n n Géza H ó m a n Bálint Horváth István Imre Sándor Jávorka Sándor Jovicza Ignác J u h á s z József K á p l á n y Géza Kéler J á n o s K e m é n y György Kenyeres Elemér Kerékgyártó Elek K i s s József Kogutowicz Károly Kohányi Gyula Koncz János Kovács Alajos Kovács Gábor Kováts Alajos Körösi Henrik L á z á r József Lathwesen Gyula. 1920-BAN. M a j l á t h József gróf M a k a y Béla M á t h é József M a t t y a s o v s z k y Miklós Mézes J á n o s Moravitz Lajos N a g y László Pártos Ferenc Pécsi A l b e r t Pékár Gyula Q u i n t József Rákosi J e n ő Öchioppa L ő r i n c Solymossy Sándor Szendrey Zsigmond Szombatfalvy H . György Szuhács J á n o s T e l e k i P á l gróf Thomka Istvánné Viczián E d e Viski K á r o l y VVeisz I s t v á n Wirker István.

(3) Néptanítók Iâpja. III. TARTALOMJEGYZÉK. Oldal. Oldal. . t kormányzó manifesztuma a magyar nemzethez! 0—12. sz. . . Haller István : Ú j esztendőre. 1—3. sz Schioppa Lőrinc: Vallás nélkül nincs erő, nincs nagyság. 50—52. sz. 2 1 1. I. Tanulmányok. Alieriburger Gyula: Közgazdasági politika. 13— 14. sz Hardócz Pál: Nemzeti nevelés. 47—40. sz D-r. Bencs Zoltán : A m a g y a r békefeltételek. 9— 12. sz Az entente felelt. 18—20 Az entente ultimátuma. 21—24. sz — - A békeszerződés ratifikálása. 44—46.sz. . . Hcnisch Artliur : Az i'ij h a t á r . 29—31. sz - — Néhány földrajzi és statisztikai a d a t Csonka-Magyarországról. 40—43. sz llrrwaldszky Kálmán : A tanítóképzés reformja. 40—43." sz Budaváry László : Keresztény, n e m z e t i . . .! 27— 28. sz Buday László : Magyarország ú j népszámlálása. 47—49. sz ('sászár Elemér: Irodalmunk a nemzeti újjászületésben. 13—14. sz Csernoch János: Föltámadás. 13—14. sz Czakó Elemér: Mit m o n d j u n k a külföldnek . . . Czakó Gyula: A magyarság jövője. 29—31. sz. Dr. Deptner Tibor : A népművelés és szabadoktatás. 15—17. sz Fekete József : Rendületlenül. 4—5. sz — — A békefeltételek ismertetése. 9—12. sz. Geöcze Sarolta : A nemzeti megújhodás erkölcsi feltételei. 18—20. sz Az ezeréves ország. 25—26. sz. 1. od.„ 27—28. sz. 5. old., 29—31. sz. 4. old., 32—33. sz. 12. old., 34—36. sz. 11. old., 37—39. sz. A nemzeti megújhodás. 47—49. sz Haller István m. kir. vallás- és közokt. miniszternek a felhatalmazási törvényjavaslat v i t á j a alkalmával m o n d o t t beszéde. 18—20. sz.. . . vallás- és közoktatásügyi miniszter beszédei a numerus claususról és a fölvételi vizsgákról. 37—39. sz vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter záróbeszéde a numerus claususról. 40—43. sz. Dr. Ilerrmann Antal: A néprajz és a néptanító. 44—46. sz Hoffmann Géza: Fajeg&zségtan és népesedéspolitika. 1—3. sz Hómann Bálint: A magyarság megtelepülése. 34—36. sz Imre Sándor : Magyar jövő — magyar ifjúság. 27—28. sz —• — Nemzeti önismeret. 9—12. sz Dr. Kerékgyártó Elek : Tekintély és f e g y e l e m . . 40—43. sz Dr. Kogutóvicz Károly: A nemzetiségek megoszlása Magyarországon. 50—52. sz. 7 10 12 1 1 15 1 10 12 1 1 .3 1 2 10 14 4 9 34 16 6 15 2 1 8 7 2 2 3 18 4. Dr. Koncz János : A falu. 13—14. sz Kovács Alajos : N smzetiségi viszonyaink kialakulása az utolsó í é t században. 32—33. sz Dr. Kovács Gáboi : A szociális kérdés. 4—5. sz. 20. old., 6—7 sz Körösi Henrik : .. falu. 32—33. sz Krisztusi Í zeretet. 3 4 — 3 6 . sz A zászló. .' 7—39. sz — — Cuore. 50- 52. sz Közgazdaságunk reformja és nevelésoktatási esz. közei. 40—43 sz. .'. Lázár József : Nc mzetnevelésiink szubjektív feltételei. 29—3 .. sz Gróf Majláth Józ tef : Tanítók szociális feladatai. 37—39. sz Dr. Makay Bélc : A magyar nemzeti öntudat. 6—8. sz ' Dr. Maltyasovszk, MikUs: Birtokpolitika. 1 3. sz.' Mézes János: I történelem, a l k o t m á n y t a n és földrajz megi sformálásához. 44—46. sz. . . . ( m . ) Haller Ist á n m. kir. vallás- és közokt. miniszter kul urprogrammja. 15—17. sz Pártos Ferenc: . . f ö l d r a j z o k t a t á s és az irreden- • tizmus. 50—f í. sz Pécsi Albert: Mi ?yarország gazdasági földrajza. 18—20. sz. . Pékár Gyula : A ' itin nyelv és az európai műveltség. 25—26. z Rákosi Jenő : N« nzeti jövő. 4—5. sz Solymossy Sándc : Mi a folklore? 44—46. s z . . . . Szendrey Zsigmo td: A néphagyományok gyűjtésének módi sere. 44—46. sz Dr. Szombatfálvy H. György : Népoktatás a kénvszerbéke utá; . 27—28. sz. . Szuhács János : vemzeti szempontok a történelem, földrajz természetrajz és mennyiségtan tanításában, t—5. sz Kísérletei a magyar nyelvtan érzékeltető (szemléltető) i t a t á s á h o z . 34—36. sz Gróf Teleki Pál: Földrajz és néprajz. 44—46. sz. Tanítsuk a népe' ! Feljegyzések a felnőttek oktatásáról. 21— 4. sz. ". Dr. Viski Káról : Néprajz és néprajzi kutatás. 44—46. sz. 12 2 8 1 1. 1 2 14 14 14 1 3 16 I 7 26 5 1 4 10 8 17 9 1 7 13. II. K sebb közlemények: Gönczi Ferenc : t Somogy megyében t a r t o t t átképző tanfol; amokról. 4—5. sz Kenyeres Eleméi : A kisdedóvó-intézetek és a kisdednevelés 15—17. sz (k. h.J H o r t h y tliklós Magyarország kormányzója. 9—12. z Kohányi Gyula • A póttanfolyamok kérdéséhez. 6—8. sz Máthé József: t tanító munkában. 6—8. sz. Beiskoláz s. 18—20. sz Nagy László : A zsidó gyermekek értelmisége és fejlődése. 40- -43. sz Dr. Thomka Isi ánné : A nemzeti ö n t u d a t felébresztése és tpolása az iskolában. 27—28. sz.. 14 22 1 9 5 39 17 21.

(4) NéptanítókI,apja. IV. Oldal. Oldal. b) A k ü l f ö l d i t a n ü g y i l a p o k b ó l .. III. Mintataiiílás. Ekamp Nándor : Száratan tanítás a IV. osztályban. 50—52. sz Háros Antal: A nyelvoktatásról. 40—43. sz. Horváth István : «Istenhozzád!» című költemény tárgyalása. 47—49. sz Jovicza Ignác : Az írás és olvasás tanítása az első osztályban. 18—20. sz Pályázat mintatanításra. 47—49. sz. 1. 22 Ifi 57 23. IV. Lapszemle. a) A h a z a i t a n ü g y i l a p o k b ó l . A bpesti tankerület 1. sz, értesítője. 37—39. sz. 20 A Gyermek. (Nagy László : A magyar közoktatás reformtervezete.) 15—17. sz 26 A magyarországi tanítók Eötvös-alapjának hivatalos értesítője. 34—36. sz 17 Egyházi Értesítő. ( Szigethy Lajos cikke a magyar protestáns iskoláról.) 27—28. sz 17 Magyar Középiskola. (Burján Károly: A hitvallásos iskolákról.) 13—14. sz 16 Magyar Paídagogia. (Dr. Nagy József: Beköszöntő. — Dr. Fináczy Ernő : Négy hónap a magyar közoktatás történetéből.) 1—3. sz.. . 19 Magyar Tanító. (Romhányi Sándor : Az amerikai segélyakció és a szeretetadományok szétosztása.) 6—8. sz 10 ( Urbányi C. József : Közoktatásunk állapota.) 18—20. sz 41 Magyar Tanítóképző. (A tanítóképző-intézet és a népiskola kapcsolata.) 1—3. sz 19 — — (Molnár Oszkár és Sarudi Ottó : A tanítóképzés reformjára vonatkozó kérdőpontok.) 9—12. sz 28 ( Tanfi Iván : A tanítóképző-intézetek reformjának kérdéséhez.) 18—20. sz 41 44—46. sz 18 Nemzeti Nőnevelés. ( Barta Ilona : A <<Mi Atyánk» interpretálása.) 6—8. sz 11 Nemzetnevelés. Gr. Festetics Pálné : A nemzeti nevelés behatóvá tétele.) 1—3. sz 20 — — (Moravitz Lajos: A tanítói létszám csökkentése.) 15—17. sz 25 ( K. K. : A kereszténység konzekvenciája.) 21—24. sz '. 12 — — (Kelemen Konslancia : A nemzeti nevelés.) 22 — — (Kelemen Konstancia : Szent István ünneplése az iskolákban.) 32—33. sz 22 (A nemzet csalogánya.) 40—43. sz 25 (Horváth E. János cikke.) 47—49. sz 20 (Csóka Lajos: «Irredenta». — Pákay Károly : (Hozzászólás a tanítóképzés reformjához.) 5 0 - 5 2 . sz. . 12 Országos Középiskolai Tanáregyesületi Közlöny. 18—20. sz 41 (Dr. Benisch Arthur : A békeszerződés és a középiskolák.) 29—31. sz 16 ^ (Pintér Jenő : Az ú j középiskolai tantervjavaslat módosítása.) 44—J6. sz 17 Polgáriskolai Közlöny. (Szigeti Rezső : Reformok előtt.) 13—14. sz 16 — — (Mezey Lajos és Deák Gyula felhívása.) j;* 21—24, sz i2 ( Tas Ferenc : Egyesült erővel.) 25—26. sz. 22 — — ( Mezey Lajos : Közvélemény.) 40—43. sz. 25 — — 44—46. sz .' 18 Természettudományi Közlöny. (Dr. Lechner Károly: Az elmefogyatékosságok szerepe a társadalomban.) 4 —5. sz 22. Angol.. A békére való nevelés. 37—39. sz A felnőttek oktatásának fontossága. 13—14. sz. A fiatalkorú bűnösök Angolországban 1919-ben. 47—49. sz " A jellemképzés. (Educational Revivew. Clyde Furst cikke.) 15—17. sz A jövő orvosszere a nevelés. (A Times tanügyi melléklete.) 18—20. sz v A latin nyelv tanítása mellett. 21—24. sz A londoni iskolák működése a háború alatt. 25—26. sz A londoni közoktatás. 40-—43. sz. A mozi és iskola. 13-—14. sz A mozi káros és hasznos következményeiről. (Education.) 15—17. sz A művészet, ipar és kézimunka tanításának fokozása. 9—12. sz A nevelésügyi költségek teherkönnyítése. (Times nevelésügyi melléklete.) 47—-49. sz Anglia nevelésügyi és egyéb közköltségei. 50 — 52. sz Angol javaslat ú j iskolavégzettaégi bizonyítványokról. 27—28. sz * Angolország nevelésügyi költségvetése. 21—24. sz. A tanítók feladata a nemi bajok ellen való harcban. (Education.) 25—26. sz A tanítóhiánv fenyegető veszedelme Angolországban. 29—31. sz A tanulóifjúság és a könyvtárak. (A Times tanügyi melléklete.) 25—26. sz A tanultság tragédiája. (Morning Post.— 25— 26. sz A történelem tanításának fontossága. (Times Educ. Suppl.) 44—46. sz A törvényismeret és az iskola. (Education.) 25— 26. sz A világ legnagyobb alapítványa, Rockefeller százmillió dolláros közoktatásügyi adománya. (Times.) 9—12. sz .". . Az amerikai egyetemek és főiskolák reformjai. (James H. Baker : American University Progress and College Reform.) 32—33. sz Az amerikai közoktatásügy kritikája. (Education. C. L. Stopler közleménye.) 15—17. sz Az amerikai nőnevelés hibái 14—46. sz Az analfabéták oktatása Amerikában. (Education. Arnold E. C. cikke.) 13—14. sz Az angol Burnham-féle tanítói fizetésrendezés. 50—52. sz Az angol elemi iskolák. 40—43. sz Az angol könyvtermelés 1919-ben. 37—39. sz.. . Az angol közoktatásügyi miniszter a tanítóság legközelebbi teendőiről. 9—12. sz Az angol tanítóképzés statisztikája. 37—39. sz. Az angol tanítóság legújabb fizetésrendezése. 50—52, sz Az uangolországi óvóiskolák. 21—24. sz Az elemi iskolák átszervezése. (A Times nevelésügyi melléklete.) 21— 24. «sz Az elemi népoktatás jövője Angolországban. 18—20. sz Az elemi népoktatás reformja Angolországban. 21—24. sz Az intelligencia-vizsgálatok gyakorlati hasznosítása, 27—28. sz Az ú j tanításmód téves útjai. (A Times nevelésügyi mellékléte.) 21—24. sz Bolsevista iskolák Angolországban. (Times, Educat. Suppl.) 47—49. sz. 22 17 22 20 42 14 23 26 17 27 30 21 12 20 16 24 18 22 24 20 23 30 23 28 20 17 13 26 21 29 22 13 15 13 44 13 19 14 21.

(5) V. Néptanítók Iâpja. Olda. Oldal. Drummond M. : Az óvodai nevelésről. (The Contemporary Review.) 1—3. sz Egészséges iskolai szellem. (The Times Educatinal Suppl.)i 47—49. sz . Egy amerikai iskola kísérlete. (Times. Educatiobal Supplement.) 27—28. sz Értelmiségi vizsgálatok főiskolai hallgatókon. (A csikágói egyetemen végzett értelmiségi vizsgálatok.) 1—3. sz Gyermekföldek. (Japan Cronicle.) 47—49. sz. . Harley L. : A történettanítás módszere és feladata. (Education.) 1—3. sz Hazafiság és nemzetköziség. (New Statesmans.) 25—26. sz Iskolaharc Angliában. 34—36. sz Megállapíthatók-e a jó tanító kritériumai? (Educational Revivew. 11. Pratt Fairclúld cikke.) .15—17. sz Megnyílnak az angol egyetemek is a nők részére. (Times, educational Supplement.) 27— 28. sz. Nemzetvédelmi kiadások. 44—46. sz Orarendnéllcüli ú j tanításmód Amerikában. 50— 52. sz " Önkormányzat az iskolában. (Carddock E. : Űj fegyelmezési mód.) 13—14. sz Píedagogusok az amerikai kongresszusba®. 44— 46. sz Page F. R. : A tanul'ásra való tanítás. (Education.) 1—3. sz Tanítóhiány Amerikában. 15—17, sz Tanulhat-e Európa Kínától is? (A Times nevelésügyi melléklete.) 29—31. sz 2.. 19 20 20 21 25 18 27 21 18 13 18 21 21 28 17. Ki 31 30 21 21 22. Holland.. Iskolatörvény Hollandiában. 34—-36. sz. 4.. 22. Francia.. Az ideiglenes tanítónők. 9—12. sz Az irodalmi termelés 1918-ban. (Le Droit d'auteur.) 9—12. sz Az iskolák újjáépítése a háború pusztította francia területeken. 9—12. sz Francia iskolapropaganda Elszászban. (Ligne Fran?aise.) 1—3. sz Franciák a német torna ellen. 1—3. sz Francia - olasz közművelődési csereviszonv. (Temps.) 1—3. sz .". 3.. 21. 18. Német.. A badeni iskolaparlament. 13-—14. sz A falusi iskolák különös szükségleteiről. 29— 31. sz A gazdasági tanítóképzés Németországban. (Vierteljahrschrift f ü r philosophische Pádagogik. Dr. John cikke.) 21—24. sz A katolikus népművelés megszervezése Német. országban. 34—36. sz A mozi a faluban. (Zeitschrift f ü r das lándliche Fortbildungsschulwesen in Preussen. Lembkc F. cikke.) 15—17. sz német falusi továbbképző-iskolák az 1918/19. évi téli forradalom idejében. (Zeitschrift für das lándliche Fortbildungsschulwesen in Preussen.) 25—28. sz A német iskola jövője. (Deutsche Schule.) 29 31. sz A német iskolaügy ú j szervezete. (Lehrgánge und Lehrproben. Fries W. cikke.) 18—20. sz. A német népoktatás újjászervezése. 13—14. sz. A német tanítók fizetese. 40—43. sz. 18 19. A német tudománvos intézetek válságos helyzete. 13—14. sz V nemzeti nevelés és a népszövetség. (Volks-. schule.) 25—26. sz A porosz gazdasági ismétlő-iskolák tanítóinak továbbképző-tanfolyamai. (Zeitschrift für das lándliche Fortbildungsschulwesen in Preussen. 9—12. sz A reáliskola jövője Németországban. (VerbandZeitung.) 4—5. sz A régi klasszikus nyelvek tanítása. 4—5. sz. . .. A repülőgépek madártávlati fényképfölvételei az oktatásban. 18—20. sz Ausztria egységes népiskolája. (Monatshefte f ü r Pádagogische Reform.) 44—46. sz A városok és a vidék közművelődése. 6—8. sz. \z ifjúság gondozása. (Zeitschrift f ü r das lándl. Fortbildungsschulw. in Preussen.) 9—12. sz. Egy magyar intézmény (Eötvös Kollégium) külföldi dicsérete. 4—5. sz Félix Sálten : Felvilágosítás az iskolában. (Neue Freie Presse.) 4—5. sz Dr. Grün : A bécsi tanulóifjúság nemi felvilágosítása. (Neue Freie Presse.) 1—3. sz Gyermeknevelés és mozi Németországban. 40— 43. sz Harc az osztrák iskolareform ellen. 37—39. sz. Irodalmi nevelés a népiskolában jó ifjúsági- és osztály-olvasmányok segítségével. (Die Schulreform.) 1—3. sz', k. h. A gazdasági ismétlő-iskolák szervezetéhez. (Zeitschrift für das lándliche Fortbildungsschulwesen in Preussen.) 4—5. sz _— A vidéki ifjúság nevelése. (Zeitschrift für das lándliche Fordbildungsschulwesen in Preussen.) 1—3. sz. ' — Az állami kertészeti ismétlő-iskolák szervezésének és működésének irányító elvei Poi'oszországban. (Zeitschrift für das lándliche Fortbildungsschulwesen in Preussen.) 6—8. sz.. . . — Az intelligencia mint kisbirtokos. (Zeitschrift f ü r das lándliche Fortbildungsschulwesen in Preussen.) 6—8. sz —- — Dr. Ernst Hering: Szocializmus és individualizmus a nevelésben. (Vierteljahrschrift für philosophische Pádagogik.) 6—8. sz Alegengedhetjük-e gyermekeinknek a katonásdi játékokat. — A testi fenyítés. (Eltern und Kind.) 1—3. sz .' Német-Ausztria. 4—5. sz Spranger Ede : A tanítóság és az ifjúság nevelési feladatairól. 1—3. sz Tanulók a koedukációról. (Vierteljahrschrift f ü r philosophische Pádagogik. Rasmussen Vilmos cikke.) 13—14. sz. Tanítók az egyetemen. 6—-8. sz 5.. 16 18. 25. 31 23 21 4f 2 13 31 22 23 22 2b 22 20 24 20. 14 13 11 22 23 22 20 12. Olasz.. Az olasz gyermekekért. 13—14. sz Sok a szünidő. 13—14. sz Tanárhiánv. 13 14. Sz. 29. 1E. 18 18 18. V. Hírek. Minden számbari.. 25 1s 44 20 26. VI. Egyesületi Élet, A «Falu» orsz. szöv. megalakulása. 21—24. sz. . A Faluszövetség és Tanítószövetség. 40—43. sz. A felsőszabolcsi ref. egyházmegye tanító-egyesületének választmánvi ülése. 44—46. sz. 22 33 34.

(6) VI. NéptanítókI,apja O'dul. r. A Humanisztikus Gimn. Híveinek Egyesülete. (Pékár Gyula Államtitkár előadása : A latin nyelv és az európai műveltség.) 18—20. sz. A Kat, Középiskolai Tanáregyesület. 18—20. sz. A Keresztényszociális Oktatók Szervezetének tisztújító közgyűlése. 40—43. sz A Keresztényszociálista Tanítók Szakszervezete esztergomi csoportjának tisztelgése a miniszternél. 32—33. sz A Magyar Néprajzi Társaság első szegedi propagandagyűlése. 44—46. sz A Magyarországi Tanítóegyesületek Országos Szövetsége. 21—24. sz (Őszi körlevél.) 40—43. sz A Magyar Psedagogiai Társaság nagyülése. {Fináczy Ernő elnöki megnyitója : A tanügyi közigazgatás kellékei.) 18—20. sz A Magyar Tanítók és Tanárok Nemzeti Szövetségének nagygyűlése. 25—26. sz — — Eötvös-emlékünnepe. 9—12. sz A magyar tanítók Hunyadi-háza. 6—8. sz A szabolcsi tanítók közgyűlése. 47—49. sz ' /V Tanítóképző-Jntózeti Tanárok Országos Egyesületének közgyűlése. 47—49. sz A Tolnamegyei Altalános Tanítóegyesület közgyűlése. 47—49. sz A vármegyei tanítóegyesületek működésének megkezdése. 29—31. sz Az állami tanítók közgyűlése. 44—46. sz Az állami tanítók küldöttsége a kultuszminiszternél. 47—49. sz Az Állami Tanítók Országos Egyesületének választmányi ülése. 34—36. sz Az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga szakosztályi ülése. 6—8. sz Az Esztergomi Ker. Sztic. Tanítók Szakszervezete 21—24. sz Az Eötvös-alap közgyűlése. 34—36. sz nyári közgyűlése. 32—33. sz választmányi ülése. 9—12. sz Az Országos Állatvédő Egyesület és a Terület védő 'Liga. 6—8. sz Az Orsz. Állatvédő Egyesület kérelme. 13—14. sz. 1920. évi Gyermeknaptára. 4—5. sz. . . . Az Orsz. Katolikus Nőszövetség. (Az erkölcstelen tánc és divat ellen.) 37—39. sz Az Orsz. Tanítószövetség munkában. 18—20. sz. Az Újpesti Ker. Szoc. Tanítók Szervezete. 18— 20. sz Szakszervezete. 21—24. sz b. k. A Ker. Szoc. Tanítók Újpesti Helyi Csoportjának gyűlése. 40—43. sz A tanfelügyelők közgyűlése. 15—17. sz.. . —- — A Tanítók Országos Szövetségének közgyűlése. 34—36. sz Borsódvármegyei tanítógyűlés. 37—39. sz Katolikus tanítók országos gyűlése. 44—46. s z . . . Keresztényszociális Nemzetnevelők Orsz. Egyesülete. 44—46. sz Közművelődési egyesület Kunszentmártonban. 25—26. sz L. E. A Keresztényszociálista Tanítók Szakszervezetének gyűlése. 1—3. sz A Magyar Tanárok Nemzeti Szövetségének nagygyűlése. 40—43. sz f. ( M.) A tanítók szövetséggyűlése. 29—31. s z . . . . Meghívó a Tanítóképző-intézet! Tanárok Országos Egyesületének közgyűlése. 44-—46. sz Mit akar «A Falu Országos Szövetség?» 29—31. sz. Nyári hónapok a leánvegyesületeinkben. 25— 26. sz " Orsz. Állatvédő Egyesület. (Gyermeknaptár.) 9—12. sz. 49 56 31 28 43 27 34 53 33 38 18 27 25 27 24 33 26 24 £ IS 26 23 28 40 18 22 27 27 56 55 27 33 32 22 28 32 'B4 33 25 32 24 35 24 32 40. Oldal. Protestáns Tanítók Országos Szövetsége. [ 32— 33. sz S. 1. A tanfelügyelők egyesülete. 13—14. sz Tanfelügyelőségi Alkalmazottak Egyesületének ügyei. 18—20. sz 21—24. sz 29—31. sz 47—49. sz Turáni ünnep. (A Magyar Tanítók és Tanárok Nemzeti Szövetségének polgári iskolai csoportja.) 21—24. sz. 27 22 53 28 23 25 28. VII. Irodalom. A «Herba». 50—52. sz A katolikus autonómia. (Dr. Leopld Anlat könyve.) 37—39. sz A Magyar Jövő. 44-—46. sz A proletárdiktatúra Magyarországon. (Huszár Károly könyve.) 29—31. sz A történelem intő szava a világ népeihez. 15— 17. sz Az Akarat diáknaptára. 44—46. sz Beküldött könyvek. (Magyar Klasszikusok. -— l e l k e m világa.) 21—24. sz B. L. Hajnalodás. (Gyermeklap.) 34—36. sz. . (cj. J A nemzet tanítómestere. 44 —46. sz Defensiv Nationis Hungaricse. (Jancsó Benedek könyve.) 1—3. sz F. J. A népművelés céljai és eszközei. (Dr. Kefrrstein Horst könyve.) 44—46. sz Frank Antal: Széljegyzetek dr. Fináczy Ernő «A renaissancekori nevelés történetei) című mű alapján. 27—28. sz Görbe lánc—Békatánc. (Mézes János mesekönyve.) 47—49. sz Himnusz ú j kiadása. 6—8. sz Hogyan lett Nyomorfalvából Gazdagfalva. 15—17. sz Hogyan tanulok teljes sikerrel idegen nyelvet? (Dr. Avariy Károly könyve.) 25—26. sz. . . Hol v a g y H o r t h y Miklós ? H á r o m könny. (Révfy Géza irredenta dalai) 50—52. sz. . . . Irredenta dalok. (Révfy Géza műve.) 32—33. sz. 31. old. 44—46. sz.' Irredenta daloskönyv. (Murgács Kálmán gyűjtése.) 34—36. sz, Japánrendszérű torna alapgyakorlatai. 32—g3. sz. Kálvinista Szemle. 34—36. sz K. E. Segítsetek! Hangok a végekről. 4—5. s z . . . ( k. h.) A falu orsz. szövetség közlönye. 32—33. sz. — — Bevezetés a filozófiába. (Pauler Ákos • könyve.) 40—43. sz Filozófia és nemzeti közművelődés. 27— "28. sz — — Nemzeti kulturánk jövő útjai. (Dr. Neményi Imre könyve.) 6—8. sz Körösi Henrik : Rákosi Jenő. 44—46. sz Közgazdasági és jogi.ismeretek polgári fiú- és leányiskolák, valamint fiúközépiskolák és leánygimnáziumok IV. osztálya számára, ( í r t á k : dr. Zxbolen Endre és Csóka Lajos.) 50—52. sz Ne bántsd a magyart! (Irta gróf Zrínyi Miklós.) 47—49. sz Nemzetlant, 37—39. sz Nemzetgyűlés. (Miklóssy István könyve.) 18—20.sz. Psedagogiai könyvészet. 37—39. sz. 30. old. 40—43. sz Pályázat mese- és mondatkönyv írására. 21— 24. sz Pályázat szakmunkákra. 21—24. sz. 26 31 39 25 35 40 29 24 36 26 37 25 26 20 35 33 26 40 24 31 24 28 30 34 27 18 35. 26 26 31 56 34 29 29.

(7) Néptanítók Lapja. VII. Oldal. Reformáció. 47—49. sz „ .. . Ú t m u t a t á s a vadontermő gyógynövények gyűjté séhez. 32—33. sz ... Willmann Oltó. (1839—1920.) 32—33. sz (—) Wund Vilmos.' 37—39. sz. VIII. Ismeretterjesztő. A Magyar Néprajzi Társaság felhívása anyaggyűjtésre. 40—43. sz b. k. A lenmagtól a lenvászonig. 37—39. sz. . . Dr. Cliólnóky Jenő : Magyarország földrajzi helyzete. 15—17. sz Fodor Árpád : Az állatvédelem psedagogiai hivatása. 21—24. sz Qeöcze Súrolta : A falusi jólét és a tanítóság. 25— 26. sz (gy) Gazdakisasszony. 47—49. sz Dr. Heim Pál: A csecsemővédelem fontossága. 1—3. sz Dr. Jávorka Sándor: Magyarország erdőségei. 25—26. sz Kéler János : A hazai gyógynövény Ugye és a tanítóság. 13—14, sz Dr. Kemény György : Magyarország mezőgazdasága. 27—28. sz Kováts Alajos : Mátyás király nézetei a nevelésről. 15—17. sz. Lathwesen Gyula : Kési magyar élet. 34—36. sz. Mézes János : Meséljünk. 21—24. sz Moravitz Lajos: Nemzetmentés a szövetkezetek kel. 41—48. sz Quint József : Továbbképző-tanfolyamok a nép ' számára. 9—12. sz Dr. Solymossy Snádor: A m a g y a r nép lelke. 15—17. sz Weis István : A közigazgatás szociális feladatai. 4—5. sz Viczián Ede : Magyarország vízierői. 25—26. sz.. IX. Vegyes, A felekezeti tanítók családtagjainak vasúti kedvezménye. 37—39. sz A földbirtokreform és az iskola. 47—49. sz A fővárosi iskolák államosítása. 37—39. s z . . . . A fővárosi polgári és elemi iskolákban fizetendő díjak felemelése. 25—26. sz A gyógynövény-akció eredménye. 37—39. sz.. . A katolikus nagygyűlés. 44—46. sz A kultuszminisztérium egyes ügyosztályainak ú j helyiségei. 44—46. sz ! A kultuszminiszt. új ügybeosztása. 18—20. sz. Állami alkalmazottak segítsége m ű t é t , esetén. 29—31. sz Állami szakfelügyelet a székesfővárosi iskolákban. 44—46. sz A nemzet gyásza. 4—5. sz A népbiztosításról. 32—33. sz A néptudományok művelése. 21—24. sz A pápa követe Budapesten. 40—43. sz Apponyi Albert gróf az erkölcsi megújhodás útjáról. 18—20. sz A szent J o b b körmenete. 4—5. sz A szolgálati díj eltörlése. 40—43. sz A tanítók felemelt drágasági segélye. 44—46. sz. A tankönyvírók szerzői díjának felemelése. 47—49. sz A vasúti kedvezmény kiterjesztése a nem állami tanítók családtagjaira és a lelkészkedő papságra. 47—49. sz. Oldal. 26. Gáspárdy Aladár: Az ötvenéves balatonfüredi szeretetház. 50—52. sz 31 Az ügybeosztás módosítása. 40—43. sz 28 Bodó L. : Mit dolgozzunk? 6—8. sz 28 Budaváry László a rákospalotai kerület képviselője. 4—5. sz Budaváry László : Népoktatásügyünk és a tanítóság kérdése a felhatalmazási törvényjavaslat vitájában. 18—20. sz összeült a nemzetgyűlés. 9—12. sz. . . . 35 B—y. Nemzetgyűlési választások. 1—3. sz. . . . 31 —e. —/. Emlékezzünk! (Megemlékezés Kovács Gáborról és Lados Józsefről.) 6—8. sz I — Nemzeti kisebbségek népoktatásügye. 1— 3. sz 30 E g y munkás levele lapunkban. 50—52. sz Éltes Mátyás : Hajlékot a hülye és gyöngeelméjű !l gyermekeknek. 25. 26. sz 26 Értesítés a köztisztviselők részére a magánfürdővállalatok által engedélyezett l'ürdőkedvez11 ményekről. 18—20. sz. . Finn-ugor tanítógyűlés. 44—46. sz 11 Geőcze S. : Mentsük a középosztályt! 27—28. sz. Haller István m. kir. vallás- és közoktatásügyi 23 miniszter nyilatkozata a fővárosi iskolák államosításáról és a tanítóság anyagi ellátásá10 ról. 18—20. sz vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter 35 a nevelés reformjáról. 40—43. sz 1 1 búcsúja és Vass József miniszter üdvöz18 lése. 50—52. sz Ingyenes tanfolyamok hadiárvák és hadiözvegyek 40 részére. 47—49. sz Juhász József : A megszállott, meggyötört Kolozs40 várról. 44—46. sz Káplány Géza : Hazádnak élj Testvéri Szívvel9 lélekkel! 34—30. sz Két ú j ügyosztály a kultuszmin.-ban. 44—46. sz. 6 Kiss József (Tápiógyörgye): Üdvözlet Szibériából. 9 29—31. sz Kováts Alajos : Erődi Ödön. 1—3. sz Körösi Henrik: A magyar klasszikusok. 37—39. sz. Levél — megszállott területről. 21—24. sz «Magyar Jövő». 25—26. sz Magyar kisleány levele Hollandiából. 9—12. sz. 21 Máthé József: Igazságügyi gyermekvédelem. 11 25—26. sz. . . . . ' 24 i .1/—y.) Ismeretterjesztő és felvilágosító előadások a hadifogoly gyiijtőállomásokon. 32— 29 33. sz 26 özvegyekért és árvákért. 37—39. sz. 25. old., 21 50—52. sz Pályázat ifjúsági földrajzi olvasmányokra. 34— 28 36. sz 16 Sohlachta Margit. 13—14. sz Szent István ünnepe. 34—36. sz 23 Wirker István : Bankjegyeink felülbélyegzése és állami kénvszerkölcsönünk. 9—12. sz 21 24 f{X.r Hivatalos rész. 17 22 a) Körrendeletek. 27 A gazdasági vezérkönyvre és kátéra hirdetett pá17 lyázat eredménye. (213,944/1919. B. XV. sz.) 25 1—3. sz 28 A havi drágasági segély felemelése. (3257/1920. 27 eln. sz.) 37—39. sz A kedvezményes ellátásra vonatkozó körrendelet. 29 (6000/1920. M. E. sz.) 44—46. sz A kommunista, anarchista és bolsevista sajtótermékek megsemmisítésére vonatkozó kör23 rendelet. (58,344/1920. I I I . sz.) 29—31. sz.. . .. 24 29 15 25 2 32 15 14 14 15 28 60 28 21. 46 28 14 23 26 20 29 20 23 23 19 27 33. 12 26 20 20 20 19 13. 28. 45 txi. 27.

(8) VIII. NéptanítókI,apja Oldal. Oldal. A lakásínség orvoslása ügyében kibocsátott rendelet kiegészítése. (3188/1920. eln.sz.) 34—36.sz. 28 A Magyar Közszolgálati Alkalmazottak Ellátási Jegyés-nek kiadására vonatkozó körrendelet. (3034/1920. eln. sz.) 32—33. sz 32 A tanítóképzők ú j szervezete és ú j tanulmányi rendje. (80,377/1920. VIII. b. sz.) 34—30. sz. 21 Az egószségügi vezérkönyvre és kátéra hirdetett pályázat eredménye. (213,949/1919. B. XV. sz.) 1—3. sz 2-; Iskolai adománygyűjtés engedélyezése a Zsófia Orsz. Gyermekszanatórium EgVesület részére. (213,990/1919. B. I. sz.) 6—8. sz 21 Készpénzmegtérttés a tisztviselők részére. (2000/1920. M. E . sz.). 5 0 - 5 2 . sz 21 Körrendelet a népiskolai magánvizsgálatok tárgyában. (55,495/1920. VIII. a. sz.) 25—26. sz. 37 Körrendelet a polg. isk. tanerők ú j hivatalos eskütétele tárgyában. (48,226/1920. VJ. a. sz.) 27—28. sz 28' Körrendelet az ifjúsági könyvtárak egységes szempontok szerint való kezelésére. (56,955 1920. 1IT. sz.) 25—20. sz 37 Körrendelet valamennyi m. állampénztárhoz az orsz. tanári nyugdíjintézet javára fizetendő járulékok esedékessége és behajtása körti!. fennálló rendelkezések kiegészítése tárgyában. (208,946/1919. sz.) 1—3. sz 28 Magyar és német tanításnyelvű tanító- és tanítónőképző-intézetek felállítása, (48,696/1920. sz.) 25—20. sz 29 Kendelet a közpénztáraktól a bankjegyfelülbélyegzés Alkalmával pénztári elismervények ellenében visszatartott közpénzek elszámolása és a bírói letétek kifizetésének korlátozása tárgyában. (3800/1920. M. E. 3Z.) 21—24. sz. . . . 35 Rendelet a közszolgálati alkalmazottak részére nyújtandó fürdőkedvezményekről. (28,836/ 1920. V. d. népjóléti és munkaügyi miniszteri szám.) 37—39. sz.36 Szabályzat a tankönyv bírálati díjakról. (59,224/ 1920. I I I . sz.) 29—31. sz 19 b) S z e m é l y i ü g y e k . Minden számban.. XI. Szerkesztői üzenetek. 1—3. sz. 27. old., 21—24. sz. 35. old., 25—26. sz. 36. old., 29—31.sz. 27. old.,37—39.sz. 34. old., 50 —52. sz. A NÉPTANÍTÓK. 27. LAPJA. 1920. évi ötvenharmadik évfolyamának TANÍTÓK TANÁCSADÓJA" című rovatában adott útmutatások. TARTALOMJEGYZÉKE Oldal. Oldal. a) Illetmónyugyek. A közalkalmazottak részére engedélyezaít kedvezményes árú élelmiszerek kiszolgáltatásának szabályozása. 50—52. sz A közszolgálatban álló tisztviselők havi drágasági segélyének felemelése. 34—36. sz A nem állami tanítók fizetéskiegészítő államsegélyének megállapításánál a tanítók kántori illetményei a javadalomba be nem számíthatók. 9—12. sz f A nem állami tanítók teljesen egyenlő elbánásban részesülnek — a megfelelő fizetési osztályokba, illetőleg fokozatokba való soroztatásuk alkalmával — az állami alkalmazottakkal. 9— 12. sz. A tanácskormány által engedélyezett s fel nem vett előlegek a jövőben m á r ki nem fizethetők. 9—12. sz A tanácskormány által kiutalt összegek folyósításának beszüntetése. 1—3. sz. 22 19. 11. II 41 2i. Az utalvány rendeletet érvényesítés u t á n azonnal visszaküldik foganatosítás végett illetékes adóhivatalához. 0—8. sz A vasúti díjkedvezmény kiterjesztése. 50—52. sz. Pia a javadalmi jegyzőkönyvben a faiskoláról szó nincs s megválasztáskor annak kezeléséről és jövedehnérői szó nem esett, a bérösszeget a tanító nem követelheti. 27—28. sz Menekült köztisztviselők illetményügyeinek gyors elintézése. 44—40. sz. 41 26. 28 30. b) N y u g d í j ü g y . Drágasági segély és családi pótlék. 44—46. sz.. . Felemelt nyugdíjat élvező tanító drágasági segélyben nem részesülhet. 4—5. sz. 29. c) R e n d t a r t á s . A köztisztviselők nyugtat ványainak bélyegmentessége. 44—40.-sz V tanítók ú j eskűszövege. 18—20. sz. 31 48. Felelős szerkesztő : Korüei Henriit.. 30.

(9) o. j. Otv^r^>armadik évfolyam.. 1—3. szám.. Budapest, 1920 j a n u á r 15.. S Z E R K E S Z T I ; É 8 KIADJA A M . ^ A L U S ; , ES,KÖZOKTATÁSÜGYI —. í. SZERKESZTŐSÉG: V.. Vall.-. ker., Szalay-utca 3.. * f-'SL és .1. Kniszt. Budapest, S. r o V. " i: 68-18.. Megjelenik minden b é ^ ^ j ^ s s e r ^ 3 t t r t á k S n \ e s t e . Megkaphatja minden kl8dedóvfjil^.»Hlemt.-^BqJÖ n é p i é i polgáriskola, tanító- és kisdeióvóképzö-intéíptí-kz összes Jözénícjíu tanintézetek, Jellegkülönbség ^élkül. nemkülönben v'alameonyi esyfcázi főhatóság, tankerületi főigazgatóság, tanfelügyelőség és t'ánfelüsiy'elöi kirendeltség egy-egy példányben ingyen. A lap ra«uküldése irántj^íérelmek az ovoda, illetve az elemi WpiskölaMennállását--igazQlá..*'az illetékes tanfelügyelő által láttamozott köztógi elüljárósági bizonyítvánnyal együtt e Képtanltók Lapja szerkesztőségéhez küldendők. A helység, (a megye megjelölésével) és az utolsó posta világosan kiírandó.. MINISZTÉRIUM. i^JL^^^f^V^g'a,. KIADÓHIVATAL: F r a n k l i r t ^ t w u i a l könyvnyomda, IV., Egyetem-utca 4. — Tele ElBfizetésl á r : Egy évre: 20 K , i i ® é f t l 3 j f } f ? ' * ' M 8 S ? d ® T T e : ' 5 Negyedévnél kevesebb időre előfizetést nem Wííadprw335. Egyet szám á r a : 60 fillér. — Az előfizetési dijak a kiadóhivatalba küldendők. — Kéziratokat nem adnnk vissza. Hirdetések árszabása: A hivatalos pályázati hirdetéseknél minden egyea szóért 40 fillér, magánhirdetéseknél 60 fillér fizetendő. (Rövidített szavak, valamint számok egy-egy szónak számítandók.) Üzleti hirdetéseknél egy-egy hasáb (— 40 milliméter) széles és egy-egy milliméter magas területért 60 fillér fizetendő. A hirdetési dijak a kiadóhivatalnak előre fizetendők éa a hirdetések szóvege is oda küldendő.. TARTALOM. í— Haller István : TJj esztendőre. — Dr. Mattyasovxzky Miklós: Birtokpolitika, — Hoflmann Géza: Fajegéazségtan és ftépesedéspolitika, — Dr. Heim Pál: A csecsemővédelem fontossága, — e. f.: A nemzeti kisebbségek népoktatásügye. — (B—y.) Nemzetgyűlési választások. — A hazai tanügyi lapokból. — A külföldi tanügyi lapokból — Hírek. (A menekült tanítókért. — Erödi Ödön.) Egyesületi élet.— (A Keresztényszocialista Tanítók SzaJc szervezetének gyűlése.) — Irodalom. (Defensio Natwnis Hungáriáié. — Tanácszakszt adó. — Szerkesztői üzenet. —- Hivatalos rész.. *. Uj esztendőre. Irta : Haller István vallás- és közoktatásügyi miniszter. A m i n i s z t e r ú r ú j é v i cikkét a « N e m z e t i Ujság» H . évf. 1. szám á b ó l v e t t ü k át.. 1919—1920. L e í r o m ezt a k é t s z á m o t s m i n d e n e m b e r i f a n t á z i á t m e g h a l a d ó világt ö r t é n e l m e t j e l z e k v e l e . Az első s z á m f e l i r a t a m a g y a r s á g n a k s z á n t s í r k ö v ö n , a m á s o d i k az ú j j á s z ü l e t é s d á t u m a , — ha v a n b e n n ü n k m é g a n n y i őserő és a n n y i szent akarat, hogy újjászülessünk, ahelyett hogy meghalnánk, újra keresztények és magyarok legyünk, ahelyett hogy n y o m o r u l t u l e l p u s z t u l n á n k . Csábít a gondolat, hogy a k é t s z á m h a t á r m e s g y é j é n a n a g y t e m e t é s s e l f o g l a l k o z z a m és s e g í t s e k e l h a n t o l n i a m u l t a t , d e é n m é g i s a jövendő és az újjászületés felé fordulok, mert nekünk nz élet a fontos. Ú g y é r z e m , h o g y a z é l e t r e v a l ó törekvés, v á g y és a k a r a t m i n d e n s e r k e n t ő eszközét meg kell r a g a d n u n k , hogy ú j r a és ú j r a felrázzuk ezt a t u r á n i kényelembe könnyen •isszasüppedő, szívgyöngeségben szenvedő s t a l á n e z é r t is á l m o s s á g r a h a j l ó n e m z e t e t . Nem temetni, hanem teremteni akarunk: minden társadalmi rétegében egységbe kováesolt, é r z e l m i k ö z ö s s é g b e n élő, e g y m á s é r t dolgozó, m u n k á t , j o g o t , k ö t e l e s s é g e t m e g b e c s ü l ő keresztény magyarságot, melyben nincsenek. «urak», n i n c s e n e k «parasztok», h a n e m emberek v a n n a k a szó l e g n e m e s e b b s z o c i á l i s é r t e l m é b e n . E z t a t e r e m t ő m u n k á t f o g j a és kell hogy jel e z z e az 1920, a m e l y felé b i z a k o d ó r e m é n n y e l és remegő lélekkel közeledünk. Föllebbentjük a rejtelmes j ö v e n d ő sötét k á r p i t j á t , mielőtt b e l é p n é n k az e l t e m e t e t t m ú l t r o m j a i n épít e n d ő jövőbe és keressük k u t a t ó szemmel az u t a t , mely e célhoz v e z e t : és é n ú j r a csak az egységet látom, amely nélkül problémáinkra n e m t a l á l o k m e g o l d á s t sehol. Az a kérdés, egységesek v a g y u n k - e ? Erre a kérdésre — s a j n o s — nem tudok kielégítő feleletet adni. O s z t á l y t o s z t á l y ellen, v á r o s t ós f a l u t e g y m á s ellen a k a r n a k m a s ü ' o z t a t n i kalózzászlók alatt. Osztályok vezetőinek t o l j á k fel m a g u k a t , k i k e t m á r e l c s a p t a k sereg e i k éléről az o s z t á l y o k ; v á r o s t a k a r n a k f a l u ellen vezetni, kiknek szavuk sincs a városokb a n ; falvakat akarnak vezetni, akiket nem f o g a d n a k el s z ó v i v ő v e z é r e k n e k a f a l v a k b a n . — E z ellen t e n n i kell és pedig az egységre v á g y ó keresztény nemzeti nagy többségnek, mely az e l m ú l t o s z t á l y h a r c o k és g y ű l ö l s é g e k á t k o s k ö v e t k e z m é n y e i n e k t e r h é t viseli. El a vezetés éléről mindenkivel, aki az osztályönzésen kívül, a nemzet tragikus bukása után. az újjászületéshez egyébbel hozzájárulni nem tud és nem akar!.

(10) 2. Néptanítók Lapja. E g y s é g r e v a n t e h á t s z ü k s é g s ezt f e j e z i k i a keresztény, nemzeti, szociális g o n d o l a t . S a m i n t n e m l e h e t e t t e z t az e g y s é g e t egyetlen o s z t á l y u r a l m á b a n k i f e j e z n i a m ú l t b a n , ép ú g y , sőt még kevésbbé lehet kifejezni a jövőben, m i k o r i t t az ország a l k o t m á n y o s é l e t é n e k ú j a l a p j a i t , ú j r e n d j é t kell l e f e k t e t n i s ez a l k o t m á n y o n b e l ü l mindnyájunk életlehetőségei számára kell az országot berendezni. N e m v e z e t h e t i az o r s z á g o t c s a k a m á g n á s , csak a g e n t r y , csak a f ő p a p s á g , c s a k a g y á r i m u n k á s s á g v a g y csak a k i s g a z d a . M i n d e n o s z t á l y kell h o g y vezesse, m e r t az ország nem egyetlen rend magántulajdona, hanem az egész egységes magyar nemzeté. Az e g y s é g n e k a m e g v á l a s z t a n d ó n e m z e t g y ű l é s b e n k e l l k i f e j e z ő d n i e . R e t t e n t ő v o l n a elképzelni, h o g y az á l t a l á n o s v á l a s z t ó i j o g első p r ó b a t é t e l é n é l á l t a l á n o s , m i n d e n t á r s a d a l m i rét e g e t kifejező n e m z e t g y ű l é s h e l y e t t önző o s z t á l y érdekképviselet jönne létre, melyben a nemzet l e l k i és g a z d a s á g i é r d e k e g y s é g e k i f e j e z v e nincs. Nem megoldás lenne ez, hanem új tűzcsóva, m e l y n e k szikrái o t t ' s z i p o r k á z n á n a k a l e l k e k b e n felh a l m o z o t t r o b b a n ó erők k ö r ü l , hogy v é g l e g és tökéletesen megsemmisítsenek mindent, amit a forradalmak tűzvészéből a jelenbe átmenek í t 3 n i még s i k e r ü l t . F a j u n k m a r a d é k k i n c s e i t az o s z t á l y h a r c és a másokat meg nem értő önzés zsákmányának k i t e n n i n e m s z a b a d . Az o s z t á l y p a r l a m e n t h a r c o t , a n e m z e t i egység a l k o t ó m u n k á b a n való szent egybeolvadást, keresztényi szeretetet, eleven k ö t e l e s s é g é r z e t e t j e l e n t . É s m o s t o t t v a g y u n k a k é r d é s k e l l ő s közep é b e n : n e m c s a k i t t a p a p i r o s o n , d e az élet v a l ó s á g á b a n is. F o l y n a k a v á l a s z t á s i előkészületek, s z é d ü l e t e s a r á n y b a n zajlik a p á r t o k h a r c a és é n v a l ó b a n a z t l á t o m , h o g y az egységes k e r e s z t é n y m a g y a r s á g ö n m a g á t regeneráló erőfeszítése h e l y e t t a p á r t o k h a r c o l n a k , osztályok b i r k ó z n a k e g y m á s s a l . H a l l u n k kisg a z d a - p a r l a m e n t r ő l , h a l l u n k o s z t á l y o k készülő t ü l e k e d é s é r ő l beszélni, h o l o t t az egyetlen lehetséges reálpolitika ma — a keresztény nemzeti és szociális politika — minden ilyes osztályparlamenti alakulást kizár. A k é s z ü l ő n e m z e t g y ű l é s b e n k i f e j e z e n d ő egységnek a l e g k ü l ö n b ö z ő b b é l e t h i v a t á s o k mozaikj á b ó l kell k i é p ü l n i e . A magyarság tökéletes képét kell a n e m z e t g y ű l é s n e k kifejeznie. A legszíne-. 1 — 3. sxám.. sebb és l e g é r t é k e s e b b e l m é k és t e h e t s é g e k öszszessége s n e m az e g y s z í n ű o s z t á l y k i v á l a s z t á a az, a m i e n n e k a n a g y m u n k á r a h i v a t o t t t ö r v é n y h o z ó t e s t ü l e t n e k a d h a t u j j á t e r m e t ő erőt csupán. L e g y ü n k t i s z t á b a n azzal, h o g y a nemzetgyűlésre óriási szellemi munka vár. Alkot m á nyozó törvényhozást analfabéta, minden hájjal k i k e n t s a mult idők v á l a s z t á s i c s a t á i b a n vihí re d z e t t é c s e r z e t t k o r t e s e k n e k k é p v i s e l ő k k é való előléptetésével végezni nem lehet. Legyünk t i s z t á b a n azzal, h o g y az ország g a z d a s á g i és k u l t u r á l i s j ö v e n d ő j é t m é r n ö k ö k , t a n á r o k , orv o s o k , á l t a l á b a n s z a k e m b e r e k n é l k ü l megalap o z n i n e m lehet. A jóakaratú tudatlanság többet árthat, mint amennyit használni remél. Szükség v a n k i s g a z d á k r a , d e a f a l u b a n n e m c s a k kisg a z d á k , h a n e m f ö l d n é l k ü l i j á n o s o k is élnek, szükség van munkásokra, de a városokban n e m c s a k gyári m u n k á s o k , h a n e m l a t e i n e r e k , k i s i p a r o s o k is é l n e k . E z o s z t á l y o k lelki, szell e m i é s gazdasági e g y s é g é t csak a k e r e s z t é n y , n e m z e t i és szociális p o l i t i k á b a n v a l ó felclvad á s , n e m pedig a k ü l ö n á l l á s d e s t r u k t í v elemekk e l t e l t önzése t e r e m t h e t i meg. M a g y a r o r s z á g n a k e l s z á n t , m e g n e m a l k u ró, h a k e l l , m i n d e n n e l és m i n d e n k i v e l leszámoló szociális k e r e s z t é n y n e m z e t i p o l i t i k á r a v a n s z ü k s é g e . A k i ezt n e m érzi, álljon félre, s h a ö n k é n t n e m teszi, a t ö m e g e k é l e t ö s z t ö n e l ö k j e ez a k a d á l y o z ó k a t az útszélre, a k á r a f a l v a k b a n , a k á r a v á r o s o k b a n j e l e n n e k is meg kalózz á s z l a i k a l a t t . A nemzetgyűlésen kipróbált emberekre van szükségünk, mert n e m a programm o k o n , n e m az o s z t á l y s z á r m a z á s o k o n és n e m az o s z t á l y n a k hízelgő k i j e l e n t é s e k e n múlik a d o l o g , h a n e m az embereken. K e r e s z t é n y , n e m z e t i és szociális p o l i t i k á r a v a n s z ü k s é g ü n k , m e r t ezeresztendős jogunk van hozzá, hogy minden téren a magunk urai, ne osztályok, fajok rabszolgái, derékba tört ideológiák áldozatai legyünk. A k i m é g m a sem m e r i a c é g t á b l á j á r a kiírni, h o g y keresztény ; aki m é g m a is m e g b o k r o s o d i k a t t ó l a szótól, h o g y : nemzeti; a k i m é g m a is ideges lesz a szociális m u n k a n a g y k e r e s z t é n y i g o n d o l a t á t ó l , a n n a k n i n c s mit k e r e s n i e a f ó r u m o n 1920-ban, m i k o r e r r e jogot c s a k az a d , h a e n a g y elvekért o t t á l l o t t t e l j e s h a r c i f e g y v e r z e t t e l a m ú l t b a n . T u d á s a , k ö r ü l t e k i n t é s e , elh a t á r o z o t t s á g a , a k a r a t a és b á t o r s á g a kell,.

(11) i—3-. Néptanítók Iâpja. szám.. hogy legyen a magyarság vezetésére hivatott a k n a k . Önzésből, gyávaságból, mérsékelt kereszténységből, megalkuvásból elég volt a múltban. A multat ma eltemetjük, de el nem feledjük. S í r j á b a s z á l l 1919 k é t s z u r o n n y a l é s k é t k é z i gránáttal jelképezett évszáma, de emlékezet ü n k n e m száll vele. É l és é g e t , m i n t f r i s s s e b e n a p a r á z s , ez e s z t e n d ő m i n d e n n a p j á n a k e m l é k e z e t e . A s e b e t e l t a k a r j u k , m a r a d é k e r ő n k , el nem vesztett v é r ü n k értékeit összefogva készülünk a nagy harcra, a rejtelmes, de biztató jövendőre.. Birtokpolitika. Irtft : dr. Maüyasovízky Miklós f öldmí velésügyi miniszteri tanácsos. A föld az ország teste, a nép az ország lelke. Ebből lok minden következik. Mindenekelőtt az, hogy az ország földje több, mint egyszerű termelési tényező és ebből következik, hogy minden intézkedés, mely a földre vonatkozik, egyúttal kihat az ország területére is, de következik az is, hogy a földre vonatkozó minden intézkedésnél tekintettel kell lennünk az ország lakosságára, mert a földet megmívelő lelki világának és képességének ismerete nélkül jó birtokpolitikát csinálni nem lehet. Tehát minden földbirtokpolitikának éppen úgy figyelembe kell venni a földet, a területet vagyis annak különbségeit, de éppen úgy figyelembe kell venni az azon dolgozó földmíveseket ós gazdákat is. Mit é r t ü n k már most földbirtokpolitika alatt? A politikánál általában mindig bizonyos célt tűzünk ki magunk elé és azt igyekszünk minden rendelkezésünkre álló eszközzel megvalósítani. A földbirtokpolitikánál is van ilyen célunk és ez az, hogy a földet a lehető legjobban osszuk fel az azt megmívelők között vagyis, hogy a földterület és a földmívelő nép között helyes arány legyen. Ennélfogva azoknak az intézkedéseknek az összessége, amelyek ennek a óéinak az elérését igyekeznek biztosítani, alkotják a földbirtokpolitikát. A földbirtokpolitika része a közgazdasági politikának. A közgazdasági politika pedig része a társadalmi t u d o m á n y o k n a k . Ebből következik, hogy a földbirtokpolitika is ép úgy, mint minden társadalmi tudomány, alá van v e t v e a kor hullámzásainak, a divatnak és következik az is, hogy a földbirtokpolitikában szintén nem dolgozhatunk úgy abszolút igazságokkal, mint az e x a k t tudományokban, hanem csak viszonylagos igazságokkal. Az elmondottak illusztrálásául nem fog ártani, ha röviden végig megyünk a mult idők földbirtokpolitikai törekvésein. A múltból leszűrt tanulságok ugyanis megkönnyítik a jelen feladatainak elbírálását és annak a megállapítását, hogy mi a jövendő tenni való. A régi zsidóknál is találunk már bizonyos földbirtokpolitikai törekvéseket; így például Mózes elrendelte, hogy a földeket minden 50 esztendőben ú j b ó l kell kiosztani. Ebből azt l á t j u k , hogy a földelosztás. 3. egyenlőtlenségeivel a régi zsidók is számoltak ét igyekeztek ezeket az egyenlőtlenségeket lehetőleg megszüntetni. Ez az 50 év körülbelül azt jelentette, h o g y egy átlagos emberöltő után mindig újból és újból kell az eltolódásokat kiegyenlíteni. Arról aBonban m á r ninci tudomásunk, hogy ezt a szabályt tényleg végre is hajtották-e, sőt vannak, akik határozottan állítj á k , hogy Mózes e parancsát sohasem h a j t o t t á k végre. A régi görögöknél szintén találunk bizonyos földbirtokpolitikai intézkedéseket és reformtörekvéseket. Az ókori görögök kisebb-nagyobb városi köztársaságokban éltek. E b b ő l következik, hogy ők az egyenlőséget, amely az ő demokrata államformájuknak vezéreszméje volt, átvitték a földbirtokpolitika terére is. Ezért legtöbbször az egyenlő földfelosztás jelszavával dolgoztak. Mindig újból és újból igyekeztek egyenlően felosztani a város polgárai között a földeket. Elég e tekintetben a Likurgosnak és Kleistenesnek nevéhez fűződő mozgalmakra u t a l n i ; kevésbbé egyformásító volt Solonnak reformja, aki Spártában háromféle földbirtok-nagyságot állított fel, szoros kapcsolatban a spártai hadsereg 8. osztályú rendszerével. A régi Rómában eleinte, amíg Róma csak városi jellegű köztársaság volt, szintén ilyen egyenlő földfelosztási törekvéseket látunk. Különösen az úgynevezett ager-publikust vagyis állami földet igyekeztek mindig ú j b ó l és újból egyenlően felosztani. Ea azonban sohasem sikerült teljesen, mert a vagyonosabbak rövid idő a l a t t összevásárolták a szegényeknek kiosztott földeket. Ennek az volt az egyszerű magyaráz a t a , hogy a szegény ember, h a volt is földje, de nem volt rabszolgája és egyéb felszerelése, nem t u d t a azt megművelni vagy úgy megművelni, amint azt kellett volna. Hozzájárult még az is, hogy a római polgárnak a közügyekben állandóan részt kellett venni és ez ismét olyan teher volt, amelyet a szegény csak úgy tudott teljesíteni, ha gazdaságát elhanyagolta. A gazdagabb, a k i rabszolgáival vagy egyéb alkalmazottaival is megműveltethette földjeit, emellett még a közügyekben is részt vehetett, míg a szegény ember gyakran csak azon az áron jelenhetett meg a fórumon, h a otthon esetleg a legszükségesebb mezei m u n k á k a t is elhanyagolta. Í g y azután aránylag rövid idő a l a t t vásárolták össze a kiosztott földeket a gazdagok a szegényektől. Később, mikor Róma császárság lett és az egész akkor ismert világra kiterjesztette uralmát, a római császároknak természetesen más földbirtokpolitikát kellett követniök. A császárok nem a városi alkotmányra, nem a régi plebsre támaszkodtak, hanem hadseregükre, a légiókra és ezért csak természetes, hogy a meghódított földterületekből elsősorban a kiszolgált katonáknak j u t t a t t a k földet. Különösen a birodalom határain fekvő földekből osztottak a veteránoknak, akiket ily m ó d o n a határok közelében letelepítve, o t t belőlük e g y ú t t a l a birodalomhoz h ű telepeket alakítottak. Ezek a telepesek, az úgynevezett kolonusok azonban az-zal a teherrel kapták a földet, hogy azt nemcsak kötelesek megmívelni, h a n e m kötelesek azt jól is megmívélni és a földet lehetőleg javítani. Ebből a viszonyból fejlődött k i később az úgynevezett örökhaszonbérlet intézménye. A középkorban a földbirtokpolitikát az úgynevezett hűbériség jellemezte. A hűbériség a földterületre alkalmazva.