Bájos kis leveleket mutattak be nekünk, amelye-ket Hollandiából küldött egy' tíz éves kisleány a szüleinek. Ezekből közlünk alább egy párat :
Kedves Papa ós Mama I Mi már megérkeztünk Hollandiába. Most leírom nektek, hogy hogyan ér-keztünk meg és hogy milyen itt a vidék. Mikor megérkeztünk Hollandia határára, egy egész napig állt a vonatunk. Eeggel 6 órakor elindult. Amerre mentünk, mindenfelé folyók, folyamok, tavak, mo-csarak és apróbb tócsák állottak. A legelső város, már nem is tudom a nevét, az gyönyörű város volt. Hercig, tiszta és még az utcák is csak úgy ragyogtak a tisztaságtól. Mind el kezdtünk sírni, hogy ott szállunk le, de a vonat csak ment tovább.
Egyszer csak egy kisebb, de szintén kedves kis városkában megálltuna. Azt hittük, hogy itt szál-lunk le, de a vonat csak egy darabig állt meg és aztán ment tovább. De megjegyzem, míg álltunk, egy igen kedves hollandi bácsi két skatulya cuk-rot adott a 15-ös, vagyis a mi csoportunknak.
A két skatulyában összesen 34 drb cukor volt.
Mi a kedvestestvérrel együtt 29-en voltunk és így mindegyikünknek jutott egy sísem és azonkívül bejött épen akkor két kedvestestvér a szomszéd kocsiból és azokat is megkínáltuk egy-egy szem-mel és még három kisebbnek is jutott még egy szem. Végre Utrechtbe értünk. Itt mindenki le-szállt és elosztottak. Kik Harlembe mentek, úgy mint az Aranyos és a Baba, ki Amszterdamba, ki
34 Néptanítók Lapja 9
:—12. szám.
valahová máshova tenger partra és stb. Mi fel-szálltunk egy I. osztályú kocsiba és utaztunk tovább. Amszterdamba megállt a vonatunk, ott le-szállt, aki oda volt beosztva és a tán tovább men-tünk, persze éhesen, mert reggel óta neru ettünk semmit, pedig m á r 4 óra felé járt az idő. Később bejött a kupénkba egy hollandiai nő és osztott kétszersültet. Utána egy másik, aki mindegyiknek adott egy fél szelet csokoládét, ámbár ettől nem laktunk jól. Egyszer csak megáll a vonat és ki-szállunk. Már megörültünk, hogy ott maradunk, mert hiszen szerettem volna már enni, de csalódtunk,
átszálltunk egy harmad osztályúra, de csakhamar leszálltunk. I t t aztán bementünk egy vendéglőbe és kaptunk 2 drb kétszersültet és 1 pohár tejet és csodák csodája, meg tudtam inni, igaz, hogy a felét az Arankának adtam, hát talán csak meg-szokom, mert itt mindig tejet adnak. Amikor et-tünk, megvizsgált az orvos és kezdődött a válo-gatás. Engem és az Arankát két szomszéd vitt el.
Hogy az Aranka milyen helyre került, még nem tudom, mert még nem beszéltem vele. De én mond-hatom, igen kedves családhoz kerültem. Két néni, ós egy bácsi van, s gyerek csak én egyedül vagyok és nagyon kényeztetnek. Este finom vajas és cuk-ros zsömlét kaptam, njeg sajtos kalácsot, megjegy-zem, a hollandiak nem igen esznek kenyeret, in-kább helyette kétszersültet, kalácsot és zsömlét.
Este még egy pohár tejet is kaptam és oly szépen megittam, hogy igazán én magam is csodálkoztam.
Aztán lefeküdtem. Egyet sírtam ós elaludtam. Beg-gel, mikor felébredtem, már világos volt. Igaz, még el is felejtettem mondani, hogy akikhez kerültem, azoknak van egy boltjuk és egy korcsmájuk és ott egy bácsi akart adni hollandi pénzt, de én nem fogadtam el, mire az zsebrevágta. Hát amint mon-dom, reggel mikor felébredtem, az egyik néni, aki mellettem aludt, természetesen már fel volt öltözve, segített felöltözni, spongyával — ahogy ők szok-tak — megmosdatott ós szépen megfésült, kaptam tőle egy szép rózsaszín szalagot, mivel a feketét a vonatban — ne haragudjatok — de elvesztettem.
Aztán kitakarítottak, természetesen én is segítet-tem, amit tudtam. Akkor aztán kezdődött a reg-geli. Kaptam két pici bögre teát, vajas és sajtos zsemlét, tejlevest, azt persze nem bírtam m á r meg-enni. Akkor aztán belekezdtem a levélírásba. Alig hogy elkezdtem írni, hoztak egy bögre jó sötét és habos cacaót, jobbat, mint amit a vonatban kap-tunk és melléje két piskótát, melyből próbálok küldeni. Ha megérkezik, akkor küldök többet is.
Most még n e m tudom, hogy m i a címem, de talán a konzul tudja, de ha nem, hát ha megtudom, akkor megírom ós akkor elvárom ám, hogy sok levelet írjatok. Majd ha találkozom az Arankával, megmondom, ő is írja meg a helyzetét, jó ? Ja igaz, még elfelejtettem, hogy micsoda furcsa víz-vezeték van itt, vagyis nem is vízvíz-vezeték az, ha-nem valami kút. Kút a lakásba! Láttatok már ilyet ? Ugye nem ? És még egy, nem engedik, hogv én pucoljam ki a cipőmet, hanem ők pucolják ki.
Na de még egy : itt majdnem mindenki fapapucs-ban és biciklin jár. Itt rengeteg szélmalom van, mivel sokat f ú j a szél. Ezerszer csókol ós ölel sze-rető leányotok: Anna. Milliószor csókolom a Sa-nyikát.
*
Kedves Papa, Mama ós Sanyikai Már minden nap lesem a postát, hogy nem-e hoz tőletek leve-let. Hogy érzitek magatokat ? Én, amint írtam, nagyon jól érzem magam. Megkaptátok-e már a levelemet ? É n kaptam vasárnap egy ruhát és két fehér kötényt, később még egy rózsaszínű szalagot és egy alsószoknyát, amit felsőnek is lehet hasz-nálni. Olyan, mint a lila ruha, csakhogy
világos-kék és alul fodros. I t t mindenki kalapban jár, ők még hírből sem ismerik a kendőt. A lakosság nagyobb része fapapucsot h o r d ; — én ugyan még két lépést sem tudnék menni benne — körülbelül így néz ki (lerajzolta), persze nagy és némelyik hegyes, némelyik pedig gömbölyű orrú. Legyetek szívesek és tudakoljátok meg, hogy lehet-e tőlotek ide küldeni csomagot és ha lehet, hát küldjétek el az Aranka kis Ujtestamentomját és h a lehet, kötő-tűt, horgolótűt és pamutot, mert vasárnap nagyon unjuk magunkat. Epen most volt a vacsora, vajas és sonkás zsemle, de én ezenkívül kaptam egy pohár tejet is, amit most már nagyon szeretek.
Annyit tömnek belénk,' azt mondják, hogy mire hazamegyünk, hát nagyon kövérek legyünk. Majd-nem minden nap kapok valamit, most is készíte-nek egy alsónadrágot. A bácsi ingét szedték szét és ebből csinálják azt. A néni elutazott Haarlembe a mamájához, m á r harmadik napja, hogy nincs itthon. Ma az Aranka épen akkor jött hozzánk, amikor tízóraiztam és természetesen ő is kapott egy bögre csokoládét. I t t oly jó emberek laknak.
Mikor bemegyünk valamelyik üzletbe valamit venni, mindig megkínálnak valami édességgel. A bácsi oly érdekes, mindig megkérdezi, hogy mi ez, vagy m i az magyarul és amit azután megjegyez és ha valaki jön, mindig azt, mondja, hogy ő tud ma-gyarul. Azonkívül ha valamit csinálok, mind-j á r t eldicsekszik, hogy milyen ügyes vagyok. Pedig hát igazán semmi, amit én csinálok, — felsöprüm a szobát, elmosogatok, eltörülgetek, terítek, do mást nem igen csinálhatok, mert nem engedik.
Igaz, majd elfelejtettem, mikor levelit küldőtök, tegyetek a borítékba egy pár ív vonalas papírt, mert már elfogy. É n most egyúttal írok a Szabóék-' nak is és Manóinak is ebbe a borítékba teszem mind a hármat, hogy kevesebb bélyeg kelljen reá, legyetek szívesek .és adjátok át nekik. írjatok sokat. Pá Sanyika, ezer puszi a számodra. Hogy tanulsz ? Mikor fogsz te nekem saját kezeddel írni ? Kérd meg a papát, legyen szíves, írjon és te diktálod, hogy mit üzensz. Milliószor csókol és ölel benneteket szerető leányotok: Annus. U. i.
Tiszteltetem a Szabó nénit és a Szabó bácsit.
— Az uj alkotmányos kormány eskütétele hétfőn délben volt a királyi várpalota szertartási termében.
A magyar tanítóság megnyugvással fogadja, hogy a tanítóság őszinte és igaz barátja Ilaller István továbbra is megmaradt a magyar kultura legfőbb őrének.
— A Horthy-családról. Dr. Gerő József kikereste az Országos Levéltárból a Nemzeti Újság közönsége számára a Horthy-családra vonatkozó adatokat.
Ezek szerint a nagybányai Horthy-cs&lád a nemes-ségét 1635-ben kapta. A nemességszerző ős Horthy István volt, fiaival (István, János, Lőrinc, András), valamint testvérével, Jánossal. Nemességüket 1657 junius 21-én hirdették ki Kolozsvármegye közgyűlé-sén, tehát a magyar fővezérnek erdélyi nemessége van. A család később házasodás folytán Bereg, Ugocsa és Szabolcs vármegyékbe származott el.
A nemességszerző Istvánnak szigethi Berencsy Zsó-fiától született fia, szintén István, terjeszti tovább a családot. Felesége Itosvay Julianna. 1706-banszületett fia, László, ennek harmadik feleségétől Szunyogh Klárától 1761-ben születik ismét egy László nevű fiu. Ennek első neje szolnoki Jármy Anna. Fiuk, István. 1795-ben születik, neje bizáki Puky Amália, 1830-ban pillantja meg a napvilágot István fiuk.
Az ő és felesége, dévaványai Halassy Paula ötödik gyermeke Horthy MiklósJ A nagybányai
Horthy-család címere: Két paizsban hármas zöld domb kimagasló középsőjén könyöklő három buzakalászt tartó páncélos ököl. Sisakdisz ugyanaz. A cimer-diszfoszlányok szine kék arany, vörös ezüst.
— M á r c i u s 1 5 . A Keresztényszocialista Tanítók és Tanárok Egyesülete Reviczky-utca 1. sz. alatt tar-totta meg vasárnap délelőtt 1 1 órakor március 1 5 - i k i
ünnepélyét. A Himnusz eléneklése ujtán dr. Zibolen Endre, az újpesti leánygimnázium igazgatója nyitotta meg az ünnepélyt. Utána Haller István ' miniszter mondott ünnepi beszédet. — Ismét márciusban va-'gyunk, — mondotta — abban a hónapban, mely a történelemben mindig nagy események hónapja volt.
A mostani megelőző márciusi fordulat vért hozott és pusztulást jelentett számunkra. Eltiporta a
sza-badságot, de ezután is megjött a felszadadulás.
A mostani márciustól nagyon sokat várunk! Kü-lönösen a külföld tekintetében. Mindenkinek a szeme Németország felé tekint, ahol a politika szo-ciális alapon párosult a keresztény világfelfogással.
Ez a mozgalom erőre fog kapni mindenütt. Hir-dettük állandóan, hogy Magyarországból fog kiin-dulni ez a politikai irányzat. Ebben a márciusban felszabadítottuk magunkat egy évszázados szellem elnyomása alól. Az anyagi rabságtól azonban még nem szabadultunk. Egy más rabság ellen is kell küzdenünk. Ketrecbe zártak bennünket, amelynek korlátait szét kell törni. Ezt az igazságtalanság békéjét azonban nem erőszakkal akarjuk meghiúsí-tani, csak kultúrával, munkával érhetünk célt. Nem szabad sem sírni, sem keseregni, csak dolgozni kell!
A közönség, amely egészen megtöltötte a termet, lelkes éljenzóssel fogadta a miniszter beszédét.
Zeneszámok következtek ezután. Végül Budaváry László nemzetgyűlési képviselő saját költeményeit szavalta. A hallgatóság lelkesen megtapsolta a haza-fiúi érzéstől izzó előadást.
A Magyar Tanítók és Tanárok Nemzeti Szövet-sége hétfőn délelőtt a Zeneakadémia nagytermében ünnepelte még március 15-ikét. A Himnusz elének-lése után Városy Gyula tanügyi tanácsnok nyi-totta meg az ünnepélyt. Majd Mihalovics János szavalta a Talpra magyart. Ezután ITavadi Barnabás keresk. isk. tanár ünnepi beszéde következett, utána Pirovky Lajos polg. isk. tanár Noszlopir «Tündöklő március» című költeményét szavalta el. Óriási hatás-sal adták elő Ekamp Nándor és báró Purczell Paula
«Mi a hazaD című melodrámát, azután Végvári«Eredj, ha tudsz» költeményét szavalta el fíerger Béláné.
Száva János elnöki zárószavában abbeli óhajának adott kifejezést, hogy junius 8.-a Szent István koronájának ünnepnapja legyen, hogy ezáltal is szimbolizáljuk az egész Magyarország csonkíthatlanságát. A Szózat zárta be e szép ünnepséget.
— A m e n e k ü l t t a n í t ó k é r t . Őszinte elismeréssel adózunk a györkönyi ág. ev. iskola tanítótestületé-nek, hogy a növendékek körében pénzen kívül naturaliákat is gyűjtöttek a menekült tanítók javára.
Az intézet derék igazgatója a nemeslelkű adományt a következő sorok kíséretében küldte el nekünk:
A mai napon vasúton gyorsáruként becses cimére:
1 zsák 67 kg. babot, 1 zsák 44 kg. burgonyát, I ládában 110 darab tojást, 1 zsákban 36 kg.' lisztet, a lisztes zsákban 3—4 kg. füstölt szalonnát adtam fel. Postautalványon 79 koronát küldtem. Kérem e dolgokat az arra szoruló szegény menekült tanítók
között felosztatni. Az adományokat a györkönyi ág.
ev. iskola tantestülete a növendékek körében gyűj-tötte. Györköny, 1920. február 28. Hoffman Ákos ig. tanító. Ugyancsak a menekült tanítók javára ajánlottá fel Makay Béla dr. h. államtitkár ur írói tiszteletdíját, 250 K-át, Maczonka János ig. tanító ur pedig a ceglédi rk. iskola adományaképen 210 K-át küldött. Pálfi Boldizsár szombathelyi polg. leány-iskolái igazgató ur a menekült polg. iskolai tanárok fölsegítésére az ottani polg. leányiskolában tartott ünnepség jövedelméből kétezer (2Ó00) koronát kül-dött. Minthogy a természetben küldött adományok szétosztására megfelelő helyünk nem állt rendelke-zésünkre, lapunk segédszerkesztője: Budaváry László nemzetgyűlési képviselő ur volt szives el-vállalni a szétosztást. Evégből fölhívást tett közzé a Nemzeti Újság-ba a menekült tanítókhoz és azok között, akik a fölhívásra megjelentek, szét is osz-totta mind a termeszetbeni, mind pedig a pénzbeli adományokat. Az elszámolást lapunk" legközelebbi számában fogjuk közzétenni.
— M ü h e ' y i n e v e l é s és a p á l y a v á l a s z t á s . A Keresz-tény Nemzeti Egyesülés Pártjának közoktatásügyi és közgazdaságügyi bizottsága ülést tartott Ballagi Aladár elnöklete alatt. A bizottság először Zielinszky Szilárd műegyetemi tanár indítványávál foglalkozott, hogy a szünetekre való tekintettel rövidíttessék meg a nyári szünidő. A javaslatot egyhangúlag elfogadták s igy felterjesztik a közoktatásügyi miniszterhez.
Másik részét az ülésnek Orel Géza dr. tanár, cím-zetes igazgató tmuhelyi nevelés és a pályaválasztás*-ról tartott előadásával töltötte ki. Előadó témája lényegét arra a bázisra építette, hogy a mai isko-láinkból hiányzik a gyakorlati életre, azaz az ön-állóságra nevelés. Javasolja, hogy a műhely, miként a nyugati államokban, vonuljon be elsősorban a tanítóképzőkbe, majd a polgári iskolákba s amennyire a költség engedi, a középiskolákba is. Javasolja továbbá a természetrajz és kémia gyakorlati ala pon nyugvó tanítását, hogy az megfeleljen egy agrárállam követelményeinek. Ennek folyománya legyen a tanárképzés reformja. Az érdekes ós minden izében megokolt előadást megbeszélés követte. Zielinszky Szilárd egyetemi tanár, Pintéi-Jenő főigazgató, a Baross-'szövetség képviselője stb.
a legmelegebben üdvözölték a felvetett eszmét s a tárgy fontosságára való tekintettel kérték ennek újra napirendre tűzését.
— F i g y e ' m e z t e t é s . Értesülésünk szerint ifjúsági könyvtári részlettörlesztés cimén a Könyvkiadók Alkalmi Egyesületéhez igen sok elemi iskolától érkeznek pénzküldemények. Az illetékes ügyosztály figyelmezteti az iskolákat az 1919. évi 185.132 sz.
rendeletben foglaltakra (Hivatalos Közlöny 1919.
évfolyam okt. 23.-i száma), hogy t. i. az állam az Alkalmi Egyesülettel szemben fennálló összes tarto-zásokat kiegyenlítette és így törlesztéseket már nem kell küldeni. Ugyanennek a rendeletnek értelmében a felvételi (beírási) dijakat gyümölcsözően kell kezelni.
— A z angol k ö z é p i s k o l a i t a n á r o k é v i fizetése
a békeévekben 180 font sterling (körülbelül 4300 K) volt s a háború folyamán 250 fontra emelkedett Ez az összeg azonban éppenséggel nem áll arány-ban az élet megdrágulásával. Ezért az évi közgyűlé-sükön arra kérték a kormányt, hogy a kezdőfizetóst évi 300 fontban s oly módon állapítsa meg, hogy évi 30 fontnyi emelkedéssel 800 font végfizetéshez juthassanak.
36 Néptanítók Lapja 9
:—12. szám.
— M a g y a r k u l t u r a címmel Péch Aladár igazgató a Nemzeti Újság febr. 22-i számában nagy figyelmet keltő cikket írt, amelyből különösen két gondolat domborodik ki. Az egyik, hogy újra kell szervezni az iskolaügyet, mert nekünk magyar iskola kell, amelynek itthon legyen a gyökere s amelyet az itthoni klima növeljen; a másik, hogy becsüljék meg az iskolai halóságok a tanitóembereket;
akiket viszont az a gondolat hasson á t : oly fiatalságot nevelni, amely érezze, tudja és akarja a keresztény magyarság feladatait, tisztában le-gyen művelődésünk értékével, áhitozza azt s igaz-ságképpen vallja, hogy ez az egy mód van a ma-gyarság megtartására és új életre vivésére.
Az iskolatervezetről a következőket írja a cikk szerzője :
«Az iskolaszervezet! Teljesen mai berendezésében egyik iskolafajunk sem maradhat meg. Ki kell terjesz-teni időben és mélyebbé tenni az elemi oktatást; non multa, sed multum ! Jobb átmenet létesítendő az elemi
s a középfokú iskolák közt. Magyar vidékeinket sűrűn behálózni elemi iskolákkal s megoldani az alföldi tanya-rendszer okozta nehézségeket. A polgári iskola sokszor panaszkodik életképtelenségéről. Nem tehetem, hogy itt a megunásig emlegetett minősítési törvény változtatását ne hozzam szóba. A háborús évek meg-mutatták, hogy sok funkció jó elvégzéséhez nem kell még
sem érettségi; de ezzel kapcsolatos, hogy a gazdasági, ipari, kereskedelmi szakiskolák megfelelő felépítésével adjunk jövő elhelyezkedést a polgáriból kikerülő ifjaknak.
A szakiskolák kérdése különben is a jövő egyik első-rangú iskolaügyi problémája lesz. Úgy kell ezeknek elhelyezkedni, hogy nemzeti életünk valódi szükség-leteinek feleljenek meg. A középiskola nem lehet a mindenkire kötelező iskola. Kivihetetlen is ; de meg a középiskolának meg kell lennie a maga speciális fel-adatának, amely a szakiskolákétól általában eltér.
A középiskolát ettől a tehertől is meg kell szabadítani, hogy — mint a mai felfogás szerint — minden pályá-nak előkészítő fóruma legyen. Eevizió alá kell venni tantervünk vezető gondolatait. Hazánk elé a jövőben ú j feladatok hárulnak s a közjogi harcok eltűnésével felszabaduló energiánkat másfelé kell érvényesítenünk.
A vezető intelligenciát kinevelő középiskolának pedig meg kell ismertetni velejében a hazánkra váró nagy gyakorlati feladatok jelentőségét is s a fiatalságban fel kell éleszteni a praktikus képességeket minden vonat-kozásban. Meg kell becsültetni velők azt a helyes utat, melyen az ideálok után való törekvés s a praktikus tevékenység karbafogózva halad s visz a célhoz előre.
Elintézendő a gimnázium és reáliskola viszonyának kérdése. Eégóta vajúdnak az iskolák felügyeletére vo-natkozó tervek. Megoldatlan még leánynevelésünk rend-szere. A sok jó szándéktól vezérelt középfokú leány-oktatás oly hibákban szenved (különösen, ami tanter-vét illeti), hogy azon változtatni kell. Itt van a magán-iskolák rákfenéje, ami már egyszer igazán a gyökeres opirativ gyógyítást kívánja meg.fl
Á t m e n e t i i l l e t é k e k e t készül 1919-re a nép-iskola és polgári nép-iskolai tanítóknak megszavazni az osztrák kormány egy most a nemzetgyűlés elé terjesztett törvényjavaslat útján. Ezek az állami illetékek fele azoknak, amelyeket a' többi állami tisztviselőknek megszavaztak. Emellett az iskolafenn-tartó (községi v. országos) hatóságoknak módjában áll ezeket az illetékeket a drágasági és pénzügyi viszonyok figyelembe vételével kiegészíteni. Az eddigi (hiányos) létszámbeli adatok alapján -ezen állami átmeneti illetékek összege kb. 21.400.000 K-ra fog rúgni.
— M e g s z á l l o t t t e r ü l e t e k k ö v e t e i k ö z ö t t — t a n í t ó .
Sok gondot okoz minden jó hazafinak a területi integritás kérdése, aminek megoldása — sajnos, — nem annyira tőlünk és a mi jószándéku erőlködé-sünktől, mint inkább a győzelmi mámorban tobzódó antant-hatalmaktól függ. Ezt tudva erős elhatá-rozással biró lélekkel vonulnak fel az összes haza-fiak, legkivált a megszállott területekről kiűzött és menekülni kényszerült bujdosók, akik nem lelik helyüket a hazában, és visszakívánkoznak az orszá-gunkból leszakítani szándékolt területekre. Az ide irányuló mozgalmak közül nevezetes, hogy a meg-szállott területek törvényhatóságai Budapesten veszik fel működésüknek megszakadt fonalát és e tevékeny-ség közben a török hódoltság idejére utalva köve-teket választottak, hogy a szabad területek nemzet-gyűlési képviselőivel együtt mentsék, ami még ment-hető. A megszállott területek menekült nagy közön-sége nevében, Marosvásárhely képviseletében nyert egy ilyen mandátumot: Máthé József, a kultusz-minisztériumba, központi szolgálattételre^ berendelt áll. igazgató tanító, lapunk munkatársa is.
— A k i l e n c o s z t á l y o s k ö z é p i s k o l a . A Középiskolai Tanárok Nemzeti Szövetsége munkatervébe vette a magyar közoktatás korszerű, nemzeti szellemben való átalakítását s ennek keretében részletes közép-iskolai reform kidolgozását. E munkára a Szövetség dr. Pintér Jenő tanker. főigazgatót kérte fel, aki mult hó 19-én mutatta be a tervezetet a Szövetség peda-gógia bizottságának értekezletén. Az értekezlet a terjedelmes elaborátumot nagy tetszéssel fogadta s azt további munkája alapjául elfogadta azzal, hogy az egyes részletkérdések megvitatatását szakbizott-ságokra bizza. A reformtervezet a kilencosztályos középiskola mellett foglal állást, oly módon azonban, hogy az sem az államra, sem a társadalomra anyagi, sem a tanulóifjúságra ujabb szellemi meg-terhelést nem jelentene; a gimnáziumot és reálisko-lát egyenjogosítja oly módon, hogy a reáliskolában jobban érvényesíti az oktatás tradicionális elemeit, mig a gimnázium tradicionális elemei megőrzésével nagyobb teret nyit a természettudományos tantár-gyaknak s így biztosítja az ifjúságnak egységes, egészséges nemzeti szellemben való nevelését.
A d r á g a s á g és a t u d o m á n y cimmel szomorúan tanulságos cikket ír dr. Paltauf Richárd, a bécsi egyet, szerumintézet igazgatója, a N. Fr. Presse jan. 18. sz.-ba. Számbeli adatok alapján kimutatja, hogy a bécsi tudományos intézetek működése tel-jesen meg van bénítva, mert a kísérleti anyagok hihetetlen megdrágulása folytán lehetetlen kísérle-teket végezni és az előadásokban ábrák bemutatására kell szorítkozni. Az ő intézetének évi költségvetése 4000 K; ezzel szemben állnak a kísérletre szüksé-ges anyagok következő hihetetlen árai: a házinyúl kilogrammja 1 K 20 fill.-ről 60 K-ra emelkedett;
a tengeri nyúlé 1 K-ról 10 K-ra ; a szérumkészítésre szükséges ló ára 160 K-ról 15000—16000 K-ra;
az egyet, hallgatók részére szükséges tankönyv ára 30—40 K-ról 200—300 K-ra, s i. t,
— A f r a n c i a n ő k a z e r k ö l c s t e l e n d i v a t e l l e n . A francia nők hadjáratot indítottak az ízléstelen és illetlen női öltözködés ellen. Felszólítást intéztek az; összes divat-cégekhez, hogy a jövőben szűk vagy rövid szoknyát és kivágott ruhát ne készítsenek s női ruhákhoz átlátszó szövetet egyáltalán ne használjanak.
— B é l y e g g y ű j t é s , b é i y e g ü z é r k e d é s a z i s k o l á b a n .
Aki csak némileg figyelemmel kíséri az iskolák belső életét, az tapasztalhatta, hogy a bélyeggyűjtés
és üzérkedés diákjaink körében hihetetlen arányo-kat öltött. Alig hogy az órát lecsengették, a nebu-lók a folyosókon megnyitják a börzét, a cserebere élénken folyik, a tanítás végeztével az utcán és otthon folytatódik és az aranyifjúságnak egész érdeklődését leköti. Ennek tanulmányi és erkölcsi kárai kézzelfoghatók : a tanulmányaiban amúgy is rendkívüli mértékben elmaradt ifjúság ilyen egy-oldalú szellemi (?) lekötöttség mellett alig képes tanulmányaiba komolyan elniélyedni, de még ennél is súlyosabb kárt szenved •arkölcsi tekintetben, mert a gyűjtőszenvedély és nyereségvágy vajmi könnyen a bűn lejtőjére terelheti. Nagyon elérkezett az ideje annak, hogy az iskola és a család komolyan fog-lalkozzék ezen veszedslmes métely kiirtásával.
— A D e u t s c h e r L e h r e r v e r e i n március 30—§1. kép-viseleti ülést hívott össze saalei Haliéba. Elsősorban az egyesületnek újjászervezésével fognak foglalkozni demokratikus szellemben. Napirenden szerepelnek továbbá: a tanítóegyesületek, tanítótanácsok és számos iskolapolitikai napikérdés (felekezeti oktatás,
tanító-képzés, fizetésrendezés, birodalmi iskolaértekezlet).
— A m e r i k a g y e r m e k s e g é l y a k c i ó j a . Érdekes sta-tisztikát közöl a Times arról, hogy Amerika Hoover Herbert vezetése alatt hány szegény gyermeket lát el naponként táplálékkal. Finnországban, 90.000 Esthoniában és Oroszországban 90.000, Lett-országban 66.000, Litvániában 20,000, Lengyel-országban 1.300.000, Csehszlovákiában 500.000, Ausztriában 270,000, Magyarországban 100.000, Jugoszláviában 150,000, Északoroszországban 20.000, Romániában 200.000. Minden egyes gyermek napon-ként eszerint egy átlag 660 kalória értékű meleg ebédben részesül. Ezenkívül gondjuk van arra is, hogy a gyermekeket ruhaneművel ellássák. E célból eddig 1.200.000 ruhafelszerelést osztott ki. Jótékony-sági akciójuk 1919. március óta működik. és a jelen óv nyaráig folytatódik.
— N é p m ü v e l é s B é c s b e n . A bécsi «Volksheim» (Nép-otthon) egyesület eddig három otthont tartott fenn, amelyeket a háború folyamán mind többen látogattak.
Már régebben tervbe vették egy negyedik népművelő-otthon felállítását, amit azonban a háború meg-akasztott. Hogy a mind szélesebb körben jelentkező művelődési szükségletet kielégítsék, január 26-án a II. ker. állami főgimnáziumban legalább ideiglenesen megnyitottak egy új tanfolyamot, amelyet az illetékes körök anyagi és erkölcsi támogatásban részesítenek.
Az új népművelési intézmény kiváló jelentőségét dr. Becke Frigyes egy. tanár külön cikkben méltatja a N. Fr. Presseben.
— R e v a n s p a e d a g o g i a . A német birodalmi alkot-mány 148. pontja szerint minden tanuló iskola-kötelességének befejezése után nyomtatásban meg-kapja az alkotmánytervezetet. A Bayerische Lehrer-zeitung közlése szerint a nürnbergi tanítóegyesület a német tanítóság nevében kérni fogja a nemzet-gyűléstől ezen pontnak olyan értelmű kiegészítését, hogy a végzett tanulóknak nyomtatásban adják át a versailles-i békeszerződést is.
— P á l y a v á l a s z t á s i t a n á c s a d á s a z i s k o l á b a n . A z
osztrák közoktatásügyi államtitkár elrendelte, hogy minden tankerületben, Bécsben minden községi kerületben, egy-egy fiú- és leány- polgáriiskolában pályaválasztási tanácsadó szervezendő. Ebbe az illető intézet tantestületének egyik tagján és az iskola-, illetőleg községi orvoson kívül még a főbb hivatáscsoportok tapasztalt képviselői is beválasz-tandók. Olyan tankerületben, ahol nincsen polgári iskola, az új intézményt annak a községnek nép-iskolájában állítják fej, ahol a politikai kerületi hatóság székel. Hasonló intézményeket kell a szülői egyesületek közreműködésével minden középiskolán szervezni A tanfelügyelőségek és főigazgatóságok április végéig tartoznak a szükséges előmunkálato-kat elvégezni, hogy a pályaválasztási tanácsadók már a jövő iskolaévben megkezdhessék működésüket.
— A f o k o z a t o s t a n d í j bevezetésével foglalkoznak ezidőszerint az illetékes tanügyi körök Németország-ban. A porosz törvényhozás e kérdés tárgyalásakor mellőzte a közoktatásügyi miniszter előterjesztését és elfogadta dr. Weyl képviselő javaslatát, amelynek értelmében a tandíjat a szülők jövedelme és a gyerme-kek száma arányában fokozatosan kell megállapítani.
Ezen új kulcs szerint csupán Berlinben 2.2 millió márkáról több mint 8.58 millióra fog emelkedni a tandíjak összege.
— K o e d u k á c i ó a k ö z é p i s k o l á k b a n . Az osztrák keresztényszociálista szövetkezetben Burian dr.-né és képviselőnő beszámolt a közoktatásügyi bizottság-nak tárgyalásairól a leányoktatás reformját, a tanerők jobb díjazását és állandó női szakelőadók alkalmazá-sát illetőleg a leányiskolái oktatásügy részére a köz-oktatásügyi államhivatalbam A szövetkezet mind-három követelést egyhangúlag magáévá tette, mi-közben főleg annak a szükségét hangsúlyozta, hogy az államnak különösen az eddig elhanyagolt felsőbb leányiskolaügyet kellene felkarolnia. Az újonnan fel-állítandó állami és az állami támogatásban részesülő magánleányközépiskoláknak ós berendezésüknek szá-molni kell a leányoknak, illetőleg a női nemnek sajátosságaival. Ezen okból a szövetkezet határozot-tan állást foglalt azon szociáldemokrata javaslattal szemben, amely a fiúközépiskolákat a leányok előtt korlátozás nélkül akarja megnyitni és ezzel a koedu-kációt a gyakorlatban teljesen valóra váltani.
— A c s e h e k e l l e n o b s ' r u k c i ó h o z folyamodott a
brünni községtanács német képviselőtestülete. Febr.
3-án napirenden volt a német iskolaügy megnyirbá-lása : 80 német osztályt akartak a csehek beszüntetni, amire a németek 31 obstrukciós javaslattal álltak elő. Cseh-német szociáldemokrata egy hét órás beszé-det mondott, mire a csehele óriási zaj közepette el-fogadtattak egy ötperces szólásra irányuló indítványt és en-bloc szavazást erőszakoltak ki az egész napirend felett. A németek hirdetményben közölték a lakos-sággal, hogy a községtanácsba nem térnek többé vissza, de a küzdelemben kitartanak. A közigazgatási bizottság német képviselete szintén közhírré teszi, hogy addig nem tartható rendes ülés, amíg a németek-kei szemben elkövetett sérelmet nem orvosolják.
A cseheknek a németekkel szemben tanúsított erő-szakosságát külön cikk: «Die Drosselung des deut-schen Scbulwesens in Brünn» fejtegeti a N. Fr. Presse február 7. számában.