tanítók hatása is semmivé válik, h a a közélet azzal ellentétes irányban h a t : gondoskodnunk kell arról is, hogy az iskolát az önismeret fejlesztésében a felnőttek támogassák. Ezért olyan nevezetes most az a feladat, hogy mi, felnőttek is igyekezzünk nemzeti önismeretünket kiegészíteni vagy megala-pozni, kinek mire van szüksége. Ezzel a gondolattal kell m a dolgoznia az iskolán kívüli oktatásnak.
A művelődési intézmények ily szempontú, belső alakításáról e helyen nem szólok részletesebben, csupán azt a gondolatot fejezem még ki újból, hogy a nemzeti önismeret terjesztése és fejlesztése reánk nézve m a a legnagyobb jelentőségű feladat éppen azért, mert ebből fakadhat a helyzetünknek megfelelő nemzeti politika. Művelődési politikánk-nak el n e m mellőzhető kötelessége t e h á t : ebben az i r á n y b a n vezetni felnőtteket és serdülőket egyaránt.
S így a nemzeti önismeret fejlesztése a nemzet-nevelés gondolatából egyenesen következő nemzet-nevelési cél is. Ezt kell szolgálnia m a önmagára és másokra nézve is minden tanítóembernek, sőt mindenkinek,
aki erőink felhasználásának, további veszedelmek elkerülésének a szükséges voltát l á t j a és az erre való kötelezettséget átérzi. Szörnyű vihar ráz b e n n ü n k e t ; nem elég csak r i a d t a n , fejvesztetten m e g b ú j n u n k , hiszen ez lehetetlen i s ; n e k ü n k már most kell építenünk !
nem-6 Néptanítók Lapja 10 — 8. szám.
zeti öntudatnak kialakítására nincs jobb eszközünk ma, mint a halálos ítéletnek szánt békeszerződés kannibáli irata. Nemzeti-érzéseket sarjasztó, nemzeti öntudatot alakító erejét tekintve bátran versenyez-het nagy költőinknek: egy Kölcsey, egy Berzsenyi, egy Vörösmarty, egy Arany, egy Petőfi, sőt időszerű voltát nézve: Végvári ilytárgyú verseivel is.
Éppen e hatóereje miatt a nemzeti becsület ügyévé kell tennünk, hogy e ránk nézve sorsdöntő erejű írásnak tartalmát mindnyájan : kicsinyek és nagyok egyaránt ismerjük. Vérlázító rendelkezései hadd dobbantsák egybe megriasztani, kétségbeejteni akart szivünk verését, csiholjanak ki lelkünkből nemzeti egyetértést, egyetérzést és egyetakarást;
ha más nem tudta eggyé kovácsolni e pártos nem-zetet 1
A békeszerződést meg kell ismertetni a nemzet minden rétegével; ez az ismertetés, a békeszerződés rendelkezéseinek magyarázata, nemzeti érdekünk ós jövőnk szempontjából való megvilágítása legyen a magyar nép széles rétegei számára a politikai érdeklődés felkeltője, politikai nevelésének kiinduló pontja és alapja; e fejtegetések kapcsán a magyar multat, jelent és jövőt egybekapcsolhatjuk s ezzel népünk politikai öntudatának alapjait rakhatjuk le.
Népünknek különösen az alsóbb néposztályok körében van ilyen, pártpolitikától ment, egyetemes nemzeti politikai tájékoztatásra szüksége.
Falusi népünk, földmíves lakosságunk nemzeti öntudata mélyen szunnyad, holott ennek az osztály-nak erejétől várjuk nemzeti megújhodásunkat. Ennek a nemzeti öntudatnak hiánya magyarázza a falusi népünkne k a nemzet mai létkérdései, így az ország megcsonkítása iránt is sokhelyt mutatkozó nem-bánomságát, itt-ott vérforraló közömbösségét. Nem-zetünknek ezt az alvó néprétegét tunya álmából föl kell riasztanunk, a falu s a szülőföld szűk társas-köréből kiragadva a haza, a nemzet körébe kell belekapcsolnunk. A lelkében szendergő faj szeretetet hatalmasan lobogó lánggá kell élesztenünk. Erre a békeszerződés ismertetése nagyon alkalmas, mert ennek rendelkezései még a legkérgesebb lelket is átgyúrják s egyetemesen érezhető érdekeket érinte-nek. S ez annál szükségesebb, mert a békeszerződés anyagi rendelkezései mint termelő osztályt, ezt a népréteget érintik elsősorban. De fontos azért is, mert ez az osztály van hivatva arra, hogy az anyagilag teljesen leromlott, lelkileg emiatt zilált művelt középosztályunk helyett idővel a nemzeti erő s a nemzeti öntudat hordozója legyen. A békeszerződés-nek az ipari, a gyári munkásság körében való is-mertetése hozzájárulhat ahhoz, hogy a nemzeti gondolattól elvadított magyar munkástestvéreink körében a közös balsors csapása alatt olyan politikai öntudat alapjait rakjuk le, amely lehetővé teszi, megkönnyíti számukra a nemzeti gondolathoz való visszatérést, az osztályérdek szűk köréből és vas-abroncsai közül a nemzet nagyobb közösségébe való hűséges belekapcsolódást. Ennek a folyamatnak egyébként máris látjuk a tüneteit, de ezt a folyama-tot siettetni, mélyíteni, erősíteni is lehet és kell.
Ilyenformán a békeszerződés ismertetése a nem-zeti öntudatra még nem ébredt vagy a nemnem-zeti ön-tudattól eltávolodott alsóbb néposztályok nemzeti irányú politikai nevelésének lehetne a kezdete és az alapja s ezzel pótolnók azt, amit az iskola elmu-lasztott, a szakszervezet célzatosan ferde irányban
végzett, szertelen pártpolitikai életünk megnyomo-rított s amit a közös hadsereg a acsászárit tiszteletére való neveléssel csak gyöngíteni iparkodott.
Lapunknak mostani számában mind a nemzeti önismeretről szóló, mind a magyar békefeltételeket ismertető cikk avégből íródott a falusi népet vezető művelt emberek, tanítók, lelkészek, jegyzők stb. szá-mára, hogy népünknek a fentiekben oly fontosnak és szükségesnek mondott, pártpolitikától mentes, nemzeti irányú politikai tájékoztatását megkönnyítse azzal, hogy az első cikk nagy, vezetőgondolatokat jelöl meg népünk politikai nevelése számára, a má-sik pedig a békefeltételek anyagát adja rövid, tömör, világos, de azért teljes összefoglalásban.
Mik legyenek e munkában tájékoztató szempont-j a i n k ? Erre nézve általános irányításul állszempont-janak itt
a következők.
Ahol s amely néprétegben a nemzetnek a béke-szerződésekben érintett létkérdései iránt (területvesz-tés, a magyarság egy részének elszakítása, gazdasági kincseinktől való megfosztás, gazdasági terhek stb.) közömbösséget, nemtörődömséget észlelünk, ott első sorban minden eszközzel érdeklődést kell ébreszteni e kérdések iránt, mert csak ily módon tudjuk majd a nemzet egységes állásfoglalását biztosítani a béke ügyében s a nemzetgyűlésnek is az a tudat adhat erőt és bátorságot a béke ügyében való határozat-hozatalban, hogy a nemzet apraja-nagyja, a legalsóbb s legfelsőbb néprétegek egy emberként állanak ha-tározata mellett.
Annál szükségesebb ennek a kielégülést kivánó érdeklődésnek a felkeltése, mert sokhelyt a nemtö-rődömség, rideg közömbösség mögött az a szörnyű, szociális következményeiben a békekötés után vég-zetessé válható népies felfogás lappang, hogy «a háborút az urak csinálták», «egyék is meg, amit főzteki), anekünk megvan a betevő falatkánk, a min-dennapi kenyerünk», a többiekkel nem törődünk,
«az urak egyenek most papirgaluskát és tintalevest!»
Ahol ez a természetes érdeklődés megvan, ott ennek felhasználásával történjék a nemzeti élet-nek a békével kapcsolatos kérdéseiről való tájé-koztatás.
Ez a tájékozatás nem merülhet ki a békefeltételek anyagának egyszerű közlésével vagy ismertetésével.
E tájékoztatásban a békefeltételek anyaga csak váz, gerinc legyen, amely mintegy csak idő-szerű tételt, központi magvat s alkalmat ad a nem-zeti élet égető kérdéseinek rendszeresebb fejtegetései számára. Ébből következik, hogy a kérdések ismer-tetésének sorrendje sem lehet a békeföltételek cik-kelyeinek sorrendje.
A területi épségünket érintő rendelkezések is-mertetése nemcsak alkalmat ad, hanem igazság-talan voltuknak megértetése meg is kívánja, hogy ezeréves történelmi jogunk igazolására a honfog-lalásról, nemzetiségeink beszivárgásáról, befoga-dásáról, a Habsburgok magyarellenes telepítéseiről, a magyarságnak a haza védelméért folytatott száza-dos harcokban való számbeli fogyásáról kellő törté-nelmi hátteret fessünk.
A határokról szóló rendelkezések ismertetése csakis így válhat népünk hiányzó történelmi tudatának megalapozásává, így lehetséges az ezeréves törté-nelmi' jog tudatát a néplélekben is meggyökereztet-nünk s csak ezen az úton-módon tudhatjuk majd a területi épség gondolatát (Nem, nem, soha!), mint
a legközelebbi magyar jövő legfőbb politikai törek-vését a nép körében érzelemkeltő s tettresarkaló erejével együtt elterjesztenünk. A népléleknek ilyen értelmi átgyúrása által lehetővé válik, hogy irodal-munk, költészetünk ilyfajta termékei a népleiket is megrezzentsék s a néplélek felkeltett érzéseinek olyan természetszerű kifejezéseivé válhassanak, mint a népdalok. így éreztethetjük meg a néppel, milyen mélységes szó rejlik a Szózat versszakai mögött s mit jelent számunkra ily történelmi háttér festése után csak e néhány sor i s : «Ez a föld, melyen annyiszor apáid vére folyt, Ez, melyhez minden
• szent nevet, egy ezredév csatolt.»
Csak a történelmi háttér megfestése s a néplélek-nek ilyen értelmi s érzelmi ellágyítása után tudha-tunk szent fölháborodást keltem a békeszerződés ama rendelkezéseinek ismertetéseivel, amelyek Bá-kóczink hamvait őrző Kassát, Aradot, a szabadság vértanúinak városát, Pozsonyt, az ősi koronázó vá-rost, a kincses Kolozsvárt, nagy Mátyásunk szülő-városát stb., stb., tehát nemzeti szenthelyeink java-részét idegen, ellenséges faj kezére juttatják. A nép-lélek csak ilyen előkészítés után fogja ezt a magyar faji önérzet megcsúfolásának érezni. Smíg ez a fölbáboro-dás az ellenséggel szemben elszánt erőt jelent, addig a nemzetnek érzésben eddig összeforratlan rétegeit láthatatlan, de erős kötelékkel fűzi egybe.
A határokról s a területcsonkításról szóló résznek hazánk földrajzi s gazdasági természetes egysége szempontjából való ismertetése ismét a területi ép-ség természeti szükép-ségesép-ségének gondolatát érleli a népiélekben.
E részben mély tudattá kell t e n n ü n k : hogy ha-zánknak a természettől való ez a földrajzi s gazda-sági egysége magyarázza azt a csodás történelmi jelenséget, hogy Európának a legkritikusabb helyén ezer éven át m w tudtunk maradni nemzetül, hogy határaink a nemzetek életében rövid ideig tartó változásokat nem tekintve ezer éven keresztül a hon-alapításkor szerzett határokkal azonosak maradtak s ez a jelenség adjon nekünk reményt a jövőben arra nézve, hogyha mi a magunk erejéből megte-szünk minden lehetőt határaink visszaszerzésére, akkor ebben a törekvésünkben Isten akarata s a természet ereje velünk lesz.
Szükséges nyomatékosan hangoztatnunk itt azt is, hogy fajunk létének biztosítása stratégiailag is sür-get bennünket a Kárpátok hatalmas természeti vé-delmi vonalának visszaszerzésére: a Kárpátok ezer éven keresztül hűségesen védtek bennünket, míg az új határok stratégiailag teljesen védtelenné tesznek.
A területcsonkításnak gazdasági következményeit szintén behatóan kell ismertetnünk: a nép számára a területi épségünk visszaszerzése mellett a gazda-sági szempontok fejtegetésében kínálkoznak a leg-erősebb és leghatékonyabb érvek. Ezek az érvek a nép előtt kézzelfoghatók, ésszel könnyen felérhetők, mindennapi életét közvetetlenül érintik. A népnek nem annyira érzelmeit, mint inkább értelmét kell itt megragadnunk s érdekét kiemelnünk.
A nép észleli pl. a só árának nagymértékű drá-gulását; nem tudja, vagy csak nagyon drágán tudja megszerezni a neki szükséges iparcikkeket; nehéz élesztőt kapni, nincs cukrunk a régi mennyiségben stb. sok minden változást észlel: a vasúti forgalomban, az utazás nehézkességét; a malmok nem tudják a régi módon és ütemben megőrölni gabonáját, aratás után
nem tudja kellő időben elcsépelni; városban dol-gozó ismerősei, hozzátartozói munkahiány miatt visszatérnek a faluba stb., mert nincs szén, nincs nyersanyag; azaz, ami volt, idegen kézre j u t o t t ; sóbányáink azelőtt a magyar állam jövedelmét sza-porították, ma idegen államoknak fizetünk a sóért rengeteg összeget; gyáraink (cukor-, posztó-, papír-gyáraink stb.) is idegen kézre jutottak stb. stb.
Mindé földrajzi, gazdasági szempontoknak a fejtegetése szintén hatalmas erővel terjesztik népünk körében az elvesztett területek visszaszerzésének gondolatát s érzésben, törekvésben összefűzik az al-sóbb és felsőbb társadalmi osztályokat s nagy nem-zeti erőt fejlesztenek az ellenség ellen.
Szükséges a népet tájékoztatnunk arról i s : miért, milyen alapon osztanak fel bennünket. Ennek meg-magyarázása népünknek külpolitikai tájékoztatására ad módot és alapot s népünk külpolitikai érdeklő-désének felkeltésére alkalmas.
Itt nagy vonásokban szólni kell a világháborút megindító okokról s ezzel kapcsolatosan a bennün-ket környező kis népeknek (cseh, oláh, szerb) lé-tünkre törő politikai törekvéseiről. Szólnunk kell a Wilson-féle nemzeti önrendelkezési jogról s annak e békeszerződésben való megcsúfolásáról.
Ki kell emelnünk, hogy a békeszerződés szín-magyar területek elszakításával, a szín-magyarság egy részének idegen államokhoz való csatolásával raj-tunk követ el olyen igazságtalanságot, amilyen állító-lagos igazságtalanság (más fajok elnyomása) miatt ítélt bennünket felosztásra.
E fejtegetések közben kell elvetni népünk köré-ben a magyar irredentizmus magvait; mert a ma-gyar irredenta mozgalomban, ha sikert akarunk el-érni, nagy szükségünk lesz tehetős falusi társadal-munk anyagi támogatására. E célra az elszakítandó magyarság elnyomásának, üldöztetésének, szenvedé-seinek élénk színekkel való állandó ismertetésével kell a népiélekben a velük való, együttérzést s az összekapcsoló fajszeretetet fölkeltenünk és élesz-tenünk s az elszakítandó magyarság minden módon való köteles támogatásának tudatát kifej-lesztenünk. A szomszéd népeknek irántunk való faj-gyűlöletét így kell népünk szunnyadó faj szereteté-nek felkeltésére és erősítésére felhasználnunk.
Az elszakítandó magyarsággal való együttérzés fejlesztésére a faj szereteten kívül a vallásos kap-csolatot is fel kell használnunk.
Az erdélyi magyar katholikus ós protestáns egy-házak az uralkodó oláhság orthodox egyházával szemben nemzeti egyházak szerepére lesznek hi-vatva : az erdélyi magyarságnak vallásához való ragaszkodása fajiságának is védelme lesz; az egyház a nemzetiség védőbástyája. Ugyanilyen szerepre hivatott a csehszlovák államban a református magyar egyház s némikép a katnolikus is a huszita jellegű cseh nemzeti egyházzal szemben stb.
Akit a vallásossága alapján faj szereteténél köny-nyebben és hathatósabban lehet az elszakítandó magyarság támogatására rábírnunk, azt ennél az érzésnél kell megfognunk.
A népszövetség ismertetése alkalmas népünk kül-politikai érdeklődésének erősítésére. E népszövet-ségre yonatkozó rendelkezéseknek reánk nézve igaz-ságtalan részei a faji büszkeség, az önérzet és dao felkorbácsolására kiválóan felhasználhatók.
A pénzügyi, a jóvátételre stb., szóval gazdaság
6 Néptanítók Lapja 12 — 8. szám.
rendelkezéseknek csak ama részeit kell behatóan ismertetni, amelyek népünk anyagi érdekeire köz-vetlen hatással vannak (adók, liadikölcsönök, adók emelése stb.) vagy amelyek érzelmeinek felkor-bácsolására alkalmasak. Mindenesetre meg kell ragadni azt az alkalmat, hogy népünket a békével kapcsolatos érdeklődése révén valamelyes nemzet-gazdaságiam tájékoztatásban részesíthetjük.
A hadseregről szóló ismertetésben kiemelendő, hogy a zsoldos katonaság tartása mily irtózatos terheket jelent az államra (adóemelés) s hogy a magyar jellemmel összeférhetetlen, hogy pénzért védjük hazánkat. Ennek az lesz a következménye, hogy a hosszas kötelező szolgálat s a pénzért való kato-nai szolgálat miatt épen népességünknek az a része (földmívesek) maradna ki a honvédelemből, amely a magyar vitézi erényeknek fizikai s lelki letétemé-nyese s amely néposztályunk épen a világháború-ban adta ennek kiváló jelét. Ehelyett az iparvilágháború-ban a nyersanyagok hiánya folytán várható pangás a nemzeti gondolattól elvadított iparos ós gyári nép-elemeket a megélhetés biztosítása végett tereli m a j d a zsoldos hadseregbe s akkor az októberi forrada-lom példájára tíjból nyakunkra ülhet a bolsevizmus, amelynek rémuralmát legérezhetőbben épen kis-gazda-osztályunk nyögte.
Helyzetünk tisztánlátása végett a békével kap-csolatos tájékoztatások során szükséges szólnunk a békekonferenciának s az európai népeknek a ma-gyar békével kapcsolatos állásfoglalásáról.
E tájékoztatás azt a tudatot érlelgeti majd, hogy csak a magunk erejében bízzunk, de azért már nem vagyunk teljesen magunkra hagyatva; jobb helyze-tünkért való küzdelmünkben, ha egyelőre segítséget nem is találunk, égbekiáltó szenvedéseink m á r fölébresztették irántunk a nemesebb lelkű nemzetek rokonszenvét.
A fentebb vázolt szempontokból láthatjuk, hogy a békeszerződést népünk időszerű politikai nevelésé-nek eszközéül s rendszeres politikai nevelésénevelésé-nek alapjául lehet vennünk.
Természetszerűen, Mia nevelő értékeit teljesen ki akarjuk használni, egy-két előadás erre nem elég-séges, ehhez az előadások egész sorozata szükséges.
S ezt a munkát nem végezheti maga a tanító, itt a falusi vezető embereknek közösen össze kell fog--niok s együttes, vállvetett munkával kell dolgozfog--niok a szent célért.
S ennek a tájékoztatásnak meg kell történnie a fiatalság körében (iskola) s a felnőttek körében' egyaránt. A szószék, a községháza, az iskola: mind találhat alkalmat és módot s ezt keresnie is k e l l : a nemzeti ügy szolgálatára.
A külső alkalom s az önkéntes érdeklődés lesz : a békekonferencia döntése csakhamar meg-lesz, sajtópk, nemzetgyűlésünk tartósan foglalkozik m a j d a békével, talán politikai mozgalmak is ébren-tartják, mélyítik m a j d ezt az érdeklődést.
Népünk érdeklődését felborzolják majd ezek a mozgalmak. Szívesen veszi az ilyirányú tájékoztatást.
A békével kapcsolatos mozgalmakba hasonló moz-galmak indításával, ünnepségek rendezésével vidéki népességünket is vonjuk be s ily ünnepségek külső alkalmat adnak egy-két ily előadás tartására.
E tájékoztató előadások lehetőleg szabad előadá-sok s ne felolvasáelőadá-sok legyenek, mert az élőszó népünkre közvetlenebbül hat, az élőszót jobban szereti az írásból való felolvasásnál.
Egy-két alkalmi vers elszavaltatása, néhány haza-fias dal bensőbbé s egyben vonzóbbá teszi az elő-adásokat. Ezeket a külső hatóeszközöket nem szabad kihasználatlanul hagynunk.
A békeszerződést ellenségeink halálos ítéletül szánták nekünk, mi tegyük nemzetnevelésünk hat-hatós eszközévé, amely nemzeti tudatban, faj-szeretetben és nemzeti törekvéseinkben eggyóforraszt bennünket, pártos t u r á n i vérünk miatt multat s jövendőt ezerszeresen megbűnhődött, balsorsvert
magyarokat.
Itt az írás, forgassátok s használjátok azt a ma legszentebb magyar célra 1