/ '
i ?
KATH. EGYHÁZI ÉS IRODALMI FOLYÓIRAT.
MDOCCXCV.
M Á S O D I K F E L E V
/ V
Vv-
%
\ ' vi I • V ' V
KIADÓ-TULAJDONOS E r F E L E L Ő S SZERKESZTŐ:
B R E Z N A Y B É L A ,
j E s Z T E R G O M - F ŐME G Y E I A L D O Z O P A P , H I T T U D O R , P A P A Ő S Z E N T S É G E T . K A M A R Á S A , K. M . T U D . E G Y E T . N Y . R . T A N A R AZ E G Y E T E M V O L T R E K T O R A , A H I T T U D O M Á N Y I K A R V O L T D É K Á N J A , A B U D A P E S T I É R S E K I H E L Y N Ö K S É G S Z E N T
S Z É K É B E N B I R Ó .
B U D A P E S T ,
N A G Y S Á N D O R K Ö N Y N Y O M D Á J Á B ÓL.
1895.
'4
T A R T A L O M - J E G Y Z É K
a „Religio-Vallás" 1895. D. félévi folyamához.
Vezérczikkek, szózatok, tanulmányok.
U j idők, u j viszonyok, u j dolgok. A szerk. 1.
S z e n t László király emléke. Beszéd. Balits Lászlótól, 1.
L a p s z e m l e , 2.
K a t h o l i k u s irók kongresszusa. A szerk. 3.
X I I I . L e ó p á p a levele a k a t h . l e g é n y e g y l e t e k h e z . 3, 4.
K a t h . felolvasásokat k é r ü n k országszerte. A szerk. 4.
A rozsnyói szeminárium j e l e n t é s e k b e n való b e m u t a t k o z á s a az ezredévi országos kiállításon. D r . Fábián A n t a l t ó l . 5, 6, 7, 8, 10.
P á z m á n y P é t e r természetbölcselete. P á z m á n y „ P h y s i c a " - j á - n a k első k ö t e t é h e z dr. Steiner F ü l ö p és dr. Bognár Ist- ván előszava. 50.
H a t n a p L o u r d e s b a n . I r t a dr. Koperniczky Ferencz. 6,
^ 7, 8, 9, 10, 11.
Szent László h a l á l á n a k nyolczszázados é v f o r d u l ó j á r a . A szerk. 9.
B o l d o g e m l é k ű H á m J á n o s szatmári p ü s p ö k élete. I r t a Irsik F e r e n c z . 11.
SS. D . N . L e o n i s P P . XIII. L i t encycl. ad episcopus Belgii, 12.
•A lourdesi szűz Mária segítsége. D r . Purt I v á n t ó l . 12.
E s z t e r g o m iskolázása a k ö z é p k o r b a n . 13, 14, 18, 19.
Az I s t e n létezése. Didón u t a n Somogyi S á n d o r t ó l . 14, 27 E g y h á z i beszéd szent I s t v á n n a p j á n . B u d a v á r á b a n m o n -
d o t t a Kereskényi G y u l a . 15.
Dr. S a m a s s a József egri érsek főp. u t a s i t á s a az 1894.
X X X I . , X X X I I . és X X X I I I . t. czikkek t á r g y á b a n . 15, 17, 18, 19, 20. 21, 22.
A m a g y a r k a t h o l i k u s o k országos lourdesi z a r á n d o k l á s á n a k részletes u t i p r o g r a m m j a . D r . Purt I v á n t ó l . 15.
Igazi házasság, vagy á g y a s s á g - e az u. n. p o l g á r i h á z a s s á g ? Zelestyei-tői. 17.
f László királyi herczeg. 1 8 7 5 — 1 8 9 5 . 20.
Mi t u l a j d o n k é p a p o l g á r i h á z a s s á g ? 20.
Reflexió az »Igazi házasság, a v a g y á g y a s s á g - e az u. n.
p o l g á r i h á z a s s á g " czimü czikkelyre. Szvidrony B o n i f á c z - tól. 21.
S S . D . N. L e o n i s PP. XIII. epistola apostolica ad omnes episcopos. 22, 23, 24.
A c o o p e r a t i o k é r d é s é n e k rövid m e g v i l á g í t á s a . A szerk. 22.
M a g y a r o r s z á g p ü s p ö k e i n e k közös főp. levele. 24, 25.
S z e p t e m b e r huszadika. F e l i r a t a „ R e l i g i o " - t ó i a p á p á h o z . A szerk. 24.
V á l a s z Szvidrony B o n i f á c z ú r n a k . Zelestyei-tői. 24, 25, 26.
A lourdesi ú j s á g a m a g y a r z a r á n d o k l a t r ó l . 25.
A s z o r o n g a t á s n a p j a i b a n . (Költ.) Paszlavszky S á n d o r t ó l . 26.
D r . Bozóky A l a j o s i g a z g a t ó beszéde, melylyel a n a g y v á - radi kir. k a t h . j o g a k a d é m i á n az isk. évet m e g n y i t o t t a . 26.
Az u j k o r n a k k ü s z ö b é n . K o r s z e r ű czikksorozat. 27, 28, 30, 34, 35.
E g y n é m e t k a t h o l i k u s p ü s p ö k utasitása a p o l g á r i házas- s á g r a v o n a t k o z ó l a g . —|—töl. 27.
Mit t a n u l u n k a p ü s p ö k i kar k é t r e n d b e l i p á s z t o r l e v e l é b ő l ? Zelestyeitől. 28.
L e h e t - e a p o l g á r i h á z a s s á g s z e n t s é g ? Szvidrony B o n i - fácztól. 28.
Az u j k o r s z a k küszöbén. 29.
M a g y a r o r s z á g k a t h o l i k u s papi és világi közönségéhez n é h á n y szó. A szerk. 29.
P o l g á r i házasság vegyes vallásúak között. Dr. Bölim J á n o s t ó l . 29.
H o g y a n á l l u n k ? I r t a egy plébános. 30, 34, 35.
Glosszák a „Religió-Vallás" bécsi czikkéhez. B—-ss-tól. 30.
P o l g á r i házasság vegyes vallásúak között, D r . Böhm J á - nostól. 30, 31.
XIII. L e ó p á p a levele á l l a m t i t k á r j á h o z . 31.
Csupán k a t h o l i k u s o k s nem egyszersmiad p r o t e s t á n s o k k ö z t is általán á g y a s s á g - e az u. n. p o l g á r i házasság ? Zelestyeitől. 32, 33.
A k ö z ö s h a d s e r e g h á z a s s á g j o g a . 32.
Volt! Y a g v i s m i t tesz az, h o g y M a g y a r o r s z á g keresztény j e l e g ű állam m e g s z ű n t l e n n i ? A szerk. 33.
Házs3ág-e vagy á g y a s s á g ? E g y esperes-plebánostól. 34.
! E g y s z e m t a n ú a r r ó l a j e t e n e t r ö l , midőn a f ő r e n d i h á z októ- ber 21-én a keresztény vallást leszavazta. 35.
Az e m b e r n e k I s t e n h e z való viszonya keresztény h i t r e n d - s z e r ü n k és h i t é l e t ü n k szabályai szerint. Biesz G á s p á r t ó l . 3 6 . A h á r o m isteni erény szerepléséről keresztény h i t r e n d -
s z e r ü n k b e n és h i t é l e t ü n k b e n . Biesz Gáspártól. 37.
A m a g y a r állami h a t a l o m n a k a keresztény vallástól való teljes a p o s t a s i á j á t k i m o n d ó főrendiházi 91. ülésnek lefo- lyása a hivatalos O. T . szövege szerint. 37, 38, 39.
Megdöbbentő a k é p v i s e l ő h á z n a k a t ö r t é n t dechristianisatio fölött való n y u g o d t n a p i r e n d r e térése. 38.
VaSZary K o l o s b i b o r n o k , h g p r i m á s az esztergomi főmé- g y é b e n szent József p a t r i a r k a l e g f ő b b egyházvédő p a - t r ó c i n i u m á n a k jubiláris ünneplését elrendelte. 39.
Assistentia possiva. Zelestyeitől. 40.
A k a t h o l i k u s körök czéljáról. dr. Palotai László beszéde a n a g y v á r a d i k a t h . k ö r b e n . 40.
Vizszentelési s z e r t a r t á s E p i p h a n i a vigiliáján. Dr. ^ - t ő l 41, 42.
Faludi Ferencz emlékezete. A F a l u d i - e m l é k t á b l a leleplezése a l k a l m á r a i r t a és felolvasta dr. Dallos József. 41.
A toll m u n k á j a kötelesség p a r a n c s a . D r . Párvtyy Sándor m e g n y i t ó beszéde az egri í r o d . E g y e s , közgyűléséé. 42.
R o s s i - ü n n e p B u d a p e s t e n és P á r i s b a n . A szerk. 43.
R e k t o r i évnyitó beszéd a párisi k a t h . e g y e t e m e n . 43.
U r j ö v e t . Zelestyeitől. 44.
D r . F i r c z á k Gyula munkácsi p ü s p ö k e m l é k i r a t a az isko- lák elállamositása ü g y é b e n . 44, 45.
SS. D. N . L e o n i s PP. XIII. allocutio in consistorio 29.
N o v . 45.
K a t h o l i k u s t e m e t ő i n k . Senki P á l t ó l . 45.
Szeplőtelen f o g a n t a t á s . (Költ.) Kálmán K á r o l y t ó l . 46.
SS. D. N . L e o n i s PP. XIII. litterae apostolicae de p a t r i - a r c h a t i s A l e x a n d r i n o Coctorum, 46.
Az első e g y h á z m e g y e M a g y a r o r s z á g b a n , hol a millénium vallásos ü u n e p l é s e e l r e n d e l t e t e t t . D r . Zalka J á n o s győri p ü s p ö k f ő p . levele. 47.
Ad S. Joseph Ecclésiae P a t r o n u m . (Költ.) Capistrano-tó 1. 48.
A M á r i a T á r s u l a t t a g j a i h o z a szeplőtelen f o g a n t a t á s ün- n e p é n i n t é z e t t szentbeszéd. Kozáry Gyulától. 48.
Dr. S t e i n e r F ü l ö p elnöki beszéde a Szent-László-Társulat X X I X . közgyűlésén. 48.
Milléniumi katholikus indítvány. A szerk. 49.
Az egyház helyzete Svájczban. 49, 50.
Kisded született n e k ü n k ! Zelestijeitől. 5(h
Dicsőségével betelik az egész fold. Dr. Kádár A m b r u s t ó l . 51.
K a r á c s o n y r a . (Költ.) Balassy I s t v á n t ó l . 51.
Zsendovics József emlékezete. E m l é k b e s z é d az egri í r o d . E g y l . közgyűlésen. D r . Kerekes A r v é d t ó l . 51, 52.
V a s z a r y K o l o s b i b o r n o k , b g p r i m á s f ő p . levele az o r s z á g milléniumi j u b i l á r i s évének kezdetére 52.
Az év végén. Szent J ó z s e f h e z . (Költ.) V. 0,tói. 52.
B u z g ó fohászok. ( K ö l t ) Balassy I s t v á n t ó l . 52.
Még egyszer a milléniumi k a t h o l i k u s indítványról. A szerk. 52.
C s á s z k a G y ö r g y érsek m i l l é n i u m i főp. levele. 52.
Dr. S c h l a u c h Lőrincz b i b o r n o k , p ü s p ö k milléniumi főp.
levele. 52.
Egyházi Okmánytár
D r . S a m a s s a József egri érsek főp. utasítása az 1894.
X X X I . , X X X I I . és X X X I I I . t.-czikkek t á r g y á b a n . 15, 16. 17, 18, 19, 20, 21, 22.
D r . DulánSZky N á n d o r pécsi p ü s p ö k a l a p i t v á n y a . 34.
S. Rit. Congr. D e c r e t u m de j u b i l a e o p a t r o n a t u s S. J o - sephi. 39.
Nekrológok.
f Danilovics J á n o s h a j d u - d o r o g h i p ü s p ö k i vikárius. 34.
f J e d l i k Ányos volt egyet, rector. 48.
Egyházi Tudósitások.
a) Belföld.
B u d a p e s t . Az „Alliance Izraelite U n i v e r s e l l e " u r a l k o d á s a M a g y a r o r s z á g felett. 1. — A »nagy r e f o r m " kész t ö r - vényeinek é l e t b e l é p t e t é s e . 3. — A m a g y a r állami hata- lom elkereszténytelenedésének „ t ö r v é n y e s " életbelépte- tése megkezdve. 6. — N e m z e t k ö z i p a r l a m e n t és valami, a mi ebből a n e m z e t k ö z i p a r l a m e n t b ő l hiányzik. 7. —
„Vallásfelekezeti m a g y a r unió." 8. — Bábeli eszme- és n y e l v z a v a r . 9. — V i s s z h a n g egy c z i k k ü n k r e . 10. — G r a v á m e n a l a k j á b a öltöztetett p r o t e s t á n s dicsekvés, oldalrugással a katholicizmusra. 12. — S z o m o r ú szent I s t v á n n a p . 16. — Még egyszer az ezidei S z e n t - I s t v á n - n a p r ó l . 17. — A p r o t e s t á n s „ p ü s p ö k i " u t a s í t á s . 19. — Csáky u t á n B á n f f y . 22. — Az állami a n y a - könyvvezetők felesketése P e s t m e g y é b e n . 23. — Az istentelen v i l á g f o r r a d a l o m s z e p t e m b e r huszadiki r ó m a i ü n n e p s é g e a l k a l m á b ó l . 24. — A p á p a s z e p t e m b e r 20-án.
26. — E g y h é t rövid t ö r t é n e t e . 28. — K r i s z t u s e l l e n ! 29. — L á n g o k b a n áll a szent kereszt az égen ! 30. — Az iskolák államosítása és a milléniumi országos t a n - ü g y i kongresszus. 33. — V e s z p r é m üünepe. 35. — E g y és u g y a n a z a dolog-e p r o t e s t á n s f e l f o g á s szerint a pol- gári és a p r o t e s t á n s h á z a s s á g ? 36, 38, 40. — K é t pro- testáns e g y e t e m M a g y a r o r s z á g keletén. 37. — A s b ó t h J á n o s n y i l a t k o z a t a a képviselőházban. 4 1 : — A n é m e t - országi k a t h . C e n t r u m negyedszázados j u b i l e u m a . 43. — Adventi Gondolatok. 46. — S á r o s p a t a k i és debreczeni p r o t e s t á n s h a n g o k . 48. — N é g y n y i l a t k o z a t és egy t a n u l s á g . 49. — Dicsősség a m a g a s s á g b a n I s t e n n e k s a földön békesség a j ó a k a r a t ú e m b e r e k n e k . 51.
Csanádi e g y h á z m e g y e . H i t o k t a t á s ü g y i értekezlet. 21.
E r d é l y i e g y h á z m e g y e . F e l h í v á s a d a k o z á s r a a m a g y a r k a t h . k ö z ö n s é g h e z . 12.
E s z t e r g o m . M a g y a r o r s z á g „házi a j t a t o s s á g á r ó l " , 27. — A h g p r i m á s és a k a t h . nevelés és t a n i t á s ü g y . 41.
Győr. A püspöki t á p i n t é z e t r ő l . 7. — F ő p á s z t o r i szózat a p a p s á g h o z a h o n f o g l a l á s milléniumi évének e g y h á z i
m e g ü n n e p l é s e ü g y é b e n . 47.
Győri e g y h á z m e g y e . A szanyi esperesi k e r ü l e t p a p s á g á - nak n y i l a t k o z a t a a n é p p á r t ü g y é b e n . 4.
HajdU-Dorogh. Danilovics J á n o s emlékezete. 36. — A p ü s p ö k i k ü l h e l y n ö k s é g b e t ö l t é s é r ő l . 50.
K a l o c s a . F ő p á s z t o r i szózat a p a p s á g h o z lelki szent g y a - k o r l a t o k r a való összejövetele i r á n t . 9. — T e h e t ő s e b b t e m p l o m p é n z t á r a k , a lazaristák b u d a p e s t i t e m p l o m á r a a d a k o z h a t n a k . 15. — S z e n t - I s t v á n - n a p i e g y h á z i beszéd. 19.
K a l o c s a i f ő m e g y e . A bács-topolyai esperesi k e r ü l e t p a p - s á g á n a k f e l i r a t a Agliardi n u n t i u s h o z . 1. — A z o m b o r i alesperesi k e r n l e t őszi t a n á c s k o z m á n y a . 31.
K a s s a . B e ö t h y Zsolt elnöki beszéde az országos t a n á r - egyesület közgyűlésén és valami, a mi e beszéd h á t - t e r é b e bevilágít. 2. — P r i m i c i a . 5.
K e c s k e m é t . B o g y ó P . a p á t - p l e b á n o s félszázados p a p i j u b i l e u m a . 9.
K e c z e l . A v i h a r u t á n . 18.
K o l o z s v á r . K i r á l y i válaszok k a t h . e g y h á z i k ü l d ö t t s é g e k hódoló n y i l a t k o z a t a i r a . 25.
K o m á r o m m e g y e . I s t e n i t é l e t . 15.
M á r i a - R a d n a . K é t s z á z a d o s j u b i l e u m . 29.
M a r o s m e n t e . Az erdélyi p ü s p ö k szózata p a p s á g á h o z . 34.
M e z Ő - K ö v e s d . A k a t h . l e g é n y e g y l e t zászlószentelése. 4.
M u n k á c s i e g y h á z m e g y e . H a j n a l h a s a d á s . 29. K i b ő v í t e t t szentszéki t a n á c s k o z m á n y . 32.
N a g y v á r a d . K a t h o l i k u s gyűlés és tisztelgés a b i b o r n o k n á l . 21.
N y i t r a . A papi n y u g d i j - ü g y a n y i t r a i e g y h á z m e g y é b e n . 38.
P é c s . I n d í t v á n y a p a p i n y u g d í j n a k 2 0 0 0 f r t r a való fel- emelése i r á n t . 37.
P é c s i e g y h á z m e g y e . F ő p á s z t o r i felhivás a d a k o z á s r a , a lazaristák b u d a p e s t i t e m p l o m á r a . 26. — E s p e r e s - k e r ü - leti akczió. 33.
P o z s o n y . A szent-ferencziek t e m p l o m á n a k t o r n y á r ó l . 1.
R o z s n y ó . R e k t o r i búcsúzó. 24.
S o p r o n . Az első m a g y a r e u c h a r i s z t i k u s k o n g r e s s z u s . 14.
S z é k e s f e j é r v á r . „ S z e n t I m r e iskolai a l a p . " 43.
S z o l n o k . E g y l é l e k e m e l ő ü n n e p é l y r ő l . 13.
T o l n a - T a m á s i , K a t h o l i k u s n é p g y ű l é s . 26.
Ú j v i d é k . T e m p l o m m e g á l d á s a . 37.
Ungvár. K r i s z t u s - k é p e k az u n g v á r i kir. k a t h . g y m n a s i u m - ban a p ü s p ö k a j á n d é k á b ó l . 27.
V e s z p r é m . A s z . - D o m o n k o s - i n t é z e t gyűlése. 2.
Zircz. E p i l ó g u s egy a n t i n é p p á r t i p a p esetéhez. 5.
b) Külföld.
A m e r i k a . A k a t h o l i k u s vallás Mexicóban. 10.
A n g o l o r s z á g . K a t h o l i k u s k o n g r e s s z u s B r i s t o l b a n . 27.
B é c s . A k e r e s z t é n y s é g a m a g y a r állam a l a p j a és t á m a s z a . Gieswein S z e n t - I s t v á n - n a p i beszéde. 1 6 , 1 7 , 18. — Vissza a n é p h e z ! 28. — A u s z t r i a - M a g y a r o r s z á g p ü s p ö k e i r ő l . 52.
B e r l i n . A k a t h . iskolák h i t o k t a t á s á n a k ü g y e a porosz o r s z á g g y ű l é s előtt. 8.
B r u x e l l e s . A b e l g i u m i p ü s p ö k i k a r egységes akczióra szervezi a hiveket. 32.
C l e r m o n t - F e r r a n d . A clermonti zsinaton 1095-ben k i h i r - d e t e t t első k e r e s z t e s h a d j á r a t nyolczszázados é v f o r d u l ó - ján m o n d o t t k é t beszédről. 11, 13, 20.
F r a n c z i a o r s z á g . Mit a k a r F r a n c z i a o r s z á g b a n elpusztítani a szabadkőmivesség. 1.
Köln. A világ legnevezetesebb k a t h o l i k u s p a r l a m e n t i p á r t j a . 14. A sz ept. 10-ik i é v f o r d u l ó a l k a l m á b ó l a porosz p ü s p ö k i k a r f e l i r a t a és a p á p a válasza. 43.
L a u s a n n e . P o n t o s h a t á r ő r z é s állam és egyház k ö z ö t t S v á j c z b a n . 3.
London, Az a n g l i k á n egyházról. 5.
L u z e r n . A svájczi p ü s p ö k i k a r f e l i r a t a a p á p á h o z , a szept.
20-iki é v f o r d u l ó a l k a l m á b ó l és a p á p a válasza. 42.
M e c h e l n . A b e l g i u m i p ü s p ö k i k a r f e l i r a t a X I I I . Leo p á p á h o z a szept. 20 iki évforduló a l k a l m á b ó l , és a p á p a válasza, 41.
M ü n c h e n . Meghivó N é m e t o r s z á g k a t h o l i k u s a i n a k 4 2 . n a g y g y ű l é s é r e , 16. — E l ő z e t e s j e l e n t é s a n é m e t k a t h o -
N e w - Y o r k . Megtérés, 38.
P á r i s . A f r a n c z i a k a t h o l i k u s o k l e g ú j a b b vívmánya. 3. — R i c h a r d b i b o r n o k levele a k ö z t á r s a s á g elnökéhez, 30.
— Az I n s t i t u t de F r a n c e százados í e n á l l á s á n a k j u b i - l e u m a a l k a l m á b ó l mise és predikáczió, 36. — F r a n c z i a - ország szabadkőmives u r a l o m a l a t t , 44. — E g y pillan- tás visszafelé az e g y h á z r a F r a n c z i a o r s z á g b a n , 45. — A nevelés és t a n i t á s á l l a m o s í t á s á n a k rossz következményei, 47. — A „fekete mise", 51.
Róma. Gibbons b i b o r n o k az örök v á r o s b a n , 6. — X I I I . Leo p á p a l e g ú j a b b levele a b. Sz. Mária tiszteletéről és segitségül hivásáról, 22, 23. — Kik kinek a j a v á r a t ö r t é k be a P o r t a P i á t s f o g l a l t á k el a p á p a világi f e j e d e l e m s é g é t , 29. — Az ausztriai p ü s p ö k i k a r és X I I I . Leo p á p a levélváltása a gyászos e m l é k ű szept. 20 iki évforduló alkalmából, 34. — H í r e k tisztázása, 35.
— A r u t h é n unió h á r o m s z á z a d o s j u b i l e u m a R ó m á b a n és m é g valami, 39. — A keleti e g y h á z a k vissza- egyesüléséről, 45, 46 — A p á p a k a r á c s o n y i beszéde, 51.
S t r a s s b u r g . E g y p l é b á n o s üldöztetése a g y ó n á s t i t k á n a k őrzése miatt, 44.
U t r e c h t . A hollandiai p ü s p ö k i k a r f e l i r a t a szept. 20 ika a l k a l m á b ó l a p á p á h o z , es ennek válasza. 40.
A „Religio" Tárczája.
Lévay I m r e emlékezete, a budapesti k a t h o l i k u s kör gyász- ü n n e p é n , Vinter K á l m á n a l e l n ö k t ő l . 3.
XIII. L e o p á p a i f j ú k o r i levelei. 6. 8, 10, 11. 12.
László f ő h e r c z e g vallásosságáról. 23.
K o r u n k u r a l k o d ó eszméi. A s b ó t h J á n o s országos k é p v i selő a k a d é m i a i székfoglalója, 32, 33, 34, 35, 36.
Giovanni B a t t i s t a de Rossi. D r . Czobor Bélától. 4 2 . X I I I . L e o s z o b á j a C a r p i n e t ó b a n . 46.
Katholikus Köztevékenység.
A b u d a p e s t i K a t h o l i k u s K ö r részvényeinek az ország bíboros h e r c z e g p r i m á s a által főp. levelben a j á n l á s a . 5.
Bán S á n d o r z á r d a f ő n ö k nyílt köszönő levele. 9.
T á j é k o z t a t ó a lourdesi z á r a n d o k l a t ü g y é b e n . D r . Part I v á n t ó l . 10.
A m a g y a r o r s z á g i l a t . és g ö r . szerb r ó m . k a t h . t a n í t ó k s e g é l y a l a p j á n a k v a g y o n á r ó l jelentés. 11.
A budapesti K a t h . Kör. milléniumi akcziója. 13.
M ivei lehet l e g h a t h a t ó s a b b a n elősegíteni a k a t h . s a j t ó t e r j e s z k e d é s é t , A szerte. 16.
Szülik J ó z s e f e m l é k ü n n e p e Ó-Becsén. 22.
A b u d a p e s t i K a t h . K ö r háza ü g y é b e n . 26.
A sasvári b ú c s ú j á r ó helyen népgyűlés. 33.
E r d é l y i r ó m . k a t h . s t á t u s g y ü l é s . 34, 35.
F ő p á s z t o r és k a t h . k ö r . 40.
A budapesti K a t h . K ö r felhívása a vidéki k a t h . k ö r ö k h ö z k a t h . felolvasások rendezése ü g y é b e n . 47.
Az ország milléniumi f e l a j á n l á s á n a k i m á j a és hitvallása a győri e g y h á z m e g y é b e n . 48, 49.
N o v a et V e t e r a . A „M. Á l l a m i r ó l és az „ A l k o t m á n y i - ról. 51
Kath. Nevelés- és Tanitásügy.
Az esztergomi érseki kisdedóvónő-képző intézetbe való felvétel szabályai. 4.
Csippék F e r e n c z felső nevelő-intézete és i n t e r n á t u s á n a k terve. 8.
A n a g y s z o m b a t i kir. érseki k o n v i k t u s p r o g r a m m j a , 12.
P a e d a g o g u s p ü s p ö k . 32.
XIII. L e o pápa levele a k a t h . l e g é n y e g y l e t e k h e z . 7.
A z első m a g y a r o r s z á g i encharistikus kongresszus m e g h í v ó j a és p r o g r a m m j a . 9.
F e l h í v á s a Sz. I. T. tud. és írod. osztályának t a g j a i h o z t a g a j á n l á s ü g y é b e n . 10.
A Sz. I. T. vál. ülése. 27, 35.
A váczi K a t h . K ö r u j helyiségben. 36.
A Sz. I. T. t u d . és irod. osztálya 39.
Az egri e g y h á z m e g y e i í r o d . E g y e s ü l e t közgyűlése. 41.
R o s s i - ü n n e p a Sz. I. T . tud. és irod. osztályában. 43.
Az A q u i n ó i sz. T a m á s t á r s a s á g felolvasásai a pesti k a t h . l e g é n y e g y e s ü l e t b e n . 45.
A Sz L. T . közgyűlése. 47.
A n a g y v á r a d i K a t h . K ö r alapszabályai. 50.
Millénium.
F i g y e l m e z t e t é s a h i t t a n i intézetek kiállítása ügyében. 26.
F e l h í v á s a közgazd. írókhoz. 27.
Irodalom.
Karácsony I m r e dr. Szent László király élete. 1.
Didón-Somogyi M. dr. A t u d o m á n y Isten nélkül. 4.
Steétz G y ö r g y dr. H e l y z e t m e n n y i s é g t u d o m á n y . 4.
Bognár .rt_dám, Kis k a t e k i z m u s . 15.
BucseJc István, A r ó m . k a t h . egyházi szertartások t a n - k ö n y v e . 15.
Weiss-Makra-Rózsa, A kereszténység védelme erkölcsi és művelődési s z e m p o n t b ó l . I I I . k ö t . X X I I I . f ü z .
Giesswetn S á n d o r dr.. A kereszténység a m a g y a r állam a l a p j a és t á m a s z a . E g y h á z i beszéd. 19.
Mit a k a r a n é p p á r t ? R ö p i r a t . 21.
D e r R e l i g i o n s k r i e g in U n g a r n . R ö p i r a t . 21.
Városy Gyula, V i g elbeszélések. 21.
H e t t i n g e r , T i m o t h e u s F o r d . A b u d a p e s t i növ. p a p s á g m.
e. i. i s k o l á j a . 23.
A Sz. I . T á r s . l e g ú j a b b k i a d v á n y a i : a) i f j ú s á g i iratok, b ) a m a g y a r n é p k ö n y v t á r a . 29
Vincze A l a j o s , Elbeszélések a m a g y a r nép életéből. 29.
Nagy Antal, É g i ösvény a szentek n y o m d o k a i n . 29.
Egy egri pap. I m á k és énekek. 29.
Gyürky Ödön. U j a b b k ö l t e m é n y e k 1 8 9 2 — 1 8 9 5 . 29.
Dreher-Vég, Iskolai hitelemzések. 30.
A b u d a p e s t i n ö v e n d é k p a p s á g m a g y a r egyházirodalmi isko- l á j á n a k irodalmi j e l e n t é s e . 31.
Stark L , P á s z t o r d a l . K a r á c s o n y i énekek. 31.
Az egyházi szónoklás mintái a századok homilétikai kincs- t á r á b ó l . 35.
Frahiói V., A m a g y a r kir. k e g y ű r i j o g Szent I s t v á n t ó l M á r i a - T e r é z i á i g . 3 9 . ' 4 0 .
Magyar Ferencz, V a s á r n a p i és ünnepi szent beszédek.
K i a d j a az egri e g y h á z m . irod. egyes. 43.
Bartha István, A h á z a s s á g szentségéről. Adventi o k t a t á - sok. 46.
Bougaud-Szentannai Gy., B o l d o g Alacoque M. M a r g i t élete és a J é z u s sz. szive tiszteletének eredete. 47.
A kis J é z u s könyve. A kalocsai növ. p a p s á g sz. Ágoston egyletétől. 47.
Acsay A n t a l dr., A h u m a n i s t á k és szkolasztikusok k ü z - delme a X V I . század elején. 47.
Strigoniensis, Válasz a „Res Strigonienses" r e 47.
Sire-Rózsahegiji Gy., Síre K á r o l y szentség hírében e l h u n y t J é z u s t á r s a s á g i atya életrajza. 49.
Deniko György dr., Á r p á d h á z i boldog M a r g i t élete. 50.
H o r v á t h - f é l e alap. Pályázati jelentés. 33. 50.
m
Megjelenik e lap lieten- ï ként kétszer : szerdán és szombaton, j
Előfizetési dij: \
félévre helyben s posta- E küldéssel 5 frt. \ Szerkesztő lakása : §
Budapest, : YL, Bajza-utcza 14. sz., :
hova a lap szellemi : részét illető minden jj küldemény czimzendő. \
K A T H O L I K U S E G Y H Á Z I , TÁRSA
Ö T V E N N E G Y E Budapesten, julius 3.
Előfizethetni uiinden kir. postahivatalnál : Budapesten a szerkesz- tőnél, és Nagy Sándor
könyvnyomdájában, IV., Papnövelde-utcza
8. sz. alatt, hova a netaláni reclamatiók is,
bérmentes nyitott levélben, intézendők.
DALMI ES IRODALMI FOLYÓIRAT.
1) I K É V F O L Y A M .
SZ. II. Félév. 1895.
TARTALOM. Vezéreszmék és Tanulmányok : Uj idők, u j viszonyok, u j hangok. — Szent László király emléke. — Egyházi Tudósítások : B u d a p e s t : Az „Alliance Izraelite Universelle'' uralkodása Magyarország felett. - K a l o c s a i f ő m e g y e : A bács-topolyai esperest kerület papságának felirata Agliardi nuntiushoz. — P o z s o n y : A s z . ferencziek pozsonyi templomának tornyáról. — F r a n c z i a - o r s z á g : Mit akar Francziaországban elpusztítani a szabadkőművesség. — Irodalom. Szent László király élete. — Millenium. —
Vegyesek. — Felhívás előfizetésre.
Uj idők, uj viszonyok, uj liangok.
Az első szó, mely a „Religio-Vallás" e mai számmal meginduló 108-ik félévének kezdetén ajkainkon megjelenik, az üdvözlet és áldás ki- vánása.
Üdvözlet t. olvasóinknak ; áldásos legyen minden igyekezetük, minden müködésök !
Soha még Magyarországnak s benne a kath.
papságnak, a kath. egyháznak, a mely „az igaz- ságnak oszlopa és erőssége" oly nagy szüksége az Istenre, Istennek áldására és segitségére nem volt, m i n t jelenleg.
Midőn századok előtt t ö r ö k - t a t á r pusztitotta az országot, pusztult igaz tömegestől, százezré- vel a test, de épségben maradt a lélek, az Isten- ben, az ő gondviselésében, a Jézus Krisztus egyedül üdvözitő vallásában való hit.
Most a nemzet lelki élete van megtámadva.
És hogyan, mily veszedelmesen van m e g t á m a d v a ! Nem egyes üdvösséges igazságok vannak homály- ba vonva, h á t t é r b e szoritva, hanem alapjaiban van megtámadva a földi s földöntúli igazi bol- dogságnak egész nagy keresztény üdvintézménye.
Eddig szabadság volt szabadon követhetni azt, szabadon lelkesülhetni, szabadon áldozhatni azért, a mit az Isten akarata az emberiségnek a maga dicsőségére s az emberek boldogságára változatlan üdvtörvény gyanánt kiszabott s az örök evangéliumban kihirdetett.
Ezentúl, az uj valláspolitikai „reform-törvé-
nyek* szellemében és értelmében, szabadság lesz szabadon elpártolhatni az üdvösségnek Isten által m e g m á s i t h a t a t l a n u l meghatározott elveitől, sza- badon meggyalázhatni az Isten a k a r a t á t , szaba- don megrugdalhatni az Isten egyházát és ennek az emberiség nemesitésére szolgáló intézményeit.
Oh modern szabadság, mily rettenetesek a te utaid, mily keservesek lesznek a te következ- ményeid !
Kimondhatatlanul megsulyosodott fejünk fölött az Isten keze. 1848-ban a hazai protes- tantizmus harczolt csupán receptióért és egyen- lőségért az ősi kath. vallás ellen. Ma a párisi
„Alliance Israelite" parancsol az országnak egyenlőséget a zsidóság antikeresztény vallása számára, és a szabadkőműves titkos szövetkezet törvényes jogállást az „apostoli" király által i r a t alá a v a l l á s t a l a n i g és egyházüldözés egyed- uralmának századok hosszú sorára tervezett meg- alapítása végett.
0 tempóra, o mores! Es ez — hálaadás a k a r lenni Istennel szemben egy zivataros bár, de azért nem dicstelen ezeréves múltért, s ké- szület a k a r lenni határtalan nemzeti élet viru- lásához.
Pokoli káprázat, ördögi szemfényvesztés e j t e t t e meg az emberek látását és szivök dobo- gását. Az Istentől való eltávolodás gyászos fejlő- dését dicső vivmánynak és haladásnak veszik s midőn az egyéni, társadalmi és állami élet biztonsága és jóléte számára Isten és a történe-
í
"lem, az ősök bölcsesége által lerakott alapokat szórják szét, azt mondják, hogy soha nem látott szííbb jövőnek vetik meg alapjait. „Surge, illu- m nare Jerusalem!" Kelj föl, uj szövetség papsága;
g mdolj hivatásod nagyságára, felhatalmazásod isteni eredetére! Szedd össze magadat ámulatod- ból, bámulatodból a nagy változáson, mely a regnum Marianum keresztény államiságát oly rútul tönkre t e t t e ! Öltsd fel „a hit és szeretet pánczélját, és sisakul az üdvösség reményét"
1);
harczold az Ur harczait rettenthetetlen bátor- sággal és megbonthatatlan egyetértéssel és mentsd meg Magyarországot, mentsd meg ennek a ma- gvar államnak keresztény jellegét, eszközöld ki, esdd le ez ország számára az Isten irgalmasságát és áldását.
Ha nem volna, most kellene a „ Religio "-t megalapitani, hogy hirdesse az Isten akaratát és az emberek kötelességeit, szemben a közbó- j dulatot okozó szabadelvüséggel szemben, mely avval a balga hiedelemmel jár körül, csábitva az okos gondolatokból kifogyott s a lelkileg legazdálkodott embereket, hogy ő uj Isten és uj világot fog teremteni, melyben nem az Isten lesz az, a ki mértéket szab a világnak, az ember te'szésének, hanem az ember tetszése fogja meg- h ttározni a viszonyt, melyben az embernek az ő saját képére és hasonlatosságára alkotott istenével szemben lenni -— tetszik.
Üdvözlet t. olvasóinknak, a „Religio" 108-ik félérének kezdetén! Sikeres, áldásos legyen min- | d
jn igyekezetök, minden müködésök!
Szent László király emléke.
I r t a és a győri kath. kör sz. László-jubileumi ünnepélyén felolvasta Balics Lajos nagyczenki plébános.
A nemzetek háztartásában anyagi tőke mellett, éppen
•olyan nagy szerepet játszik a szellemi. Kisebb nemzeteket csak szellemi fölényük tarthat fon a népek mozgásának nagy árjai között.
A midőn az isteni gondviselés nemzetünket mai hazánkba telepité, az anyagi téren való haladás annyi s oly értékű eszközeit adta kezeibe, a milyenekkel kevés, jobbak- kai egy nép sem dicsekedhetik. E g y k o r tejjel mézzel
folyó országunk földje ma is megtermi arany kalászait;
hegyeinken ismét zöldéi a nemes szőlőtő ; bányáink nem fogytak ki aranyból, — ha az Isten megsegít minket, még késő unokáinknak is bőséges örökséget hagyhatunk.
Megadta az Isten a másik áldást is. Bevezetvén aiemzetünket a kereszténységbe, a szellemi és lelki élet
I. Thess. 5, 8.
minden tényezőjével még sokkal jobban, mint az anyagi- akkal ellátta azt. Nincs, s nem is volt soha ez Istentől megáldott országnak az a televény földje, mely a beié- vetett magot annyiszor meghozná, mint a magyar egyház megtermette az ő szentjeit. Szent István kereszténynyé lesz, nemcsak kereszténynyé, hanem szentté, őt követi fia Imre herczeg, szent Gellért, sz László, szent Erzsébet, szent Margit s még annyian. Ha nemzetünk nem éri a mohácsi vész, a midőn mint nemzet már már nevünket is elvesz- tettük, ugy ma kalendáriumunk telve volna magyar szen- tekkel, elmondhathatjuk bátran, hogy szentek unokái vagyunk.
István nádor 1303-ban az életében annyit zaklatott és üldözött III. András királyt, — kiben az Árpád-ház — kihalt aranyágnak, az utolsó arany sarjadéknak nevezi, ki szent István véréből és törzséből származott.
Nagy munkát végeztek elődeink ; mekkora jámbor- ságot, hitet szenteltek e haza akkori nemzedékeibe, — részben még ma is abból élünk.
Rá is szorult szegény nemzetünk az ő nagy férfiúira ; az ő szentjeire ; mi pedig igen-igen rá vagyunk utalva, hogy emlékeiket felujitsuk ; a hol a vallásos erények kivesznek, vagy kellőleg nem méltányoltatnak, — üzletté válik minden, a piaczra kerül — s elveszik.
Emeljük föl tehát szemeinket Szent László királyra, s keressük ki fenséges alakjából ama vonásokat, melyek őt nagygyá, s nemzetének feledhetetlen és népszerű kirá- lyává tették.
Mikor Géza király 1077. ápril. 25 én meghalt — a temetésére nagysokasággal összegyűlt nemesség már egy szivvel, egy lélekkel László herczeget választotta meg a királyságra.
Meg volt ennek a nagy oka. B a j volt az országban már régóta, azóta, hogy Szent István meghalt, mindig.
Rosszul becsülték nipg a szent királytól maradt nagy örökséget. Hisz 39 év óta hatszor cserélt uralkodót az ország. Három király erőszakos halállal mult ki. I. Bélát csak halála mentette meg, hogy el ne kergessék, mint Salamont, ki háromszor volt kénytelen menekülni trón- jától. A királyi család villongásai kilenczszer hoztak ide- gen sereget, németet, csehet, lengyelt a nemzetre ; három évre német hübérré tették Magyarországot és öt király könyörgött és alázta meg magát a német királyok trónja előtt. Benn az országban pedig a közbiztosság teljesen megrendült. Tolvajkodás, erőszak annyira elhatalmasodott, hogy egész faluk voltak, melyek azt rendszeresen űzték.2) Ezen okokért kellett László király, ki erejével imponált, jóságával s igazságával megnyert mindent, elfogadta a koronát, ámbár nem vágyott reá, sőt fejére se tette, „s a királyi méltóságot nem abban kereste, hogy az első legyen, hanem hogy minél inkább használjon."
László király egész életében a példa-adás embere volt. Összehívta az ország urait s kemény törvényeket hozott velők. „Kegyes László király idejében, igy hangzik e törvényhozás bevezetése: mi Magyarország összes fő
Anjouk. Okmt. I., 52.
2) V. ö. Pauler Gyula. A magyar nemzet története az Árpád- házi királyok alatt. I. 179.
RELIGIO. 3 emberei összejöttünk a szent hegyen, — itt a szomszédos
Pannonhalmán és kerestük, miképp lehessen a rossz embe- rek törekvését megakadályozni és nemzetünk ügyeit elő- mozdítani. S meghozták a törvények egész sorát, de elsőben megesküdtek, hogy ha a f ő b b emberek közül valamelyik bűnösnek találtatnék, hogy egy tyúk áránál többet, (akkor egy krajczárt ért egy tyúk) lopott e l ; akaszszák föl és egész családja veszszen el. így megy ez tovább. E rémületes szigorú 'törvényeknek s azok kemény végrehajtásának, meg volt a hasznuk, mert csakhamar példás rend lett az országban, mely már latrok barlangjává kezdett átalakulni.
Bölcs törvényekkel szilárd alapokra fektetvén az ország kormányát, s a nemzet polgári életét, áttért szent László az egyház és hitnek megerősítésére. E téren való működésével is ö r ö k időkön át hálára kötelezte nemze- tünket A korábban megtért nemzeteknek mindenütt meg volt már a maguk szentje. Francziaországnak Klodvig, Csehországnak szent Adalbert. De nem volt még a m a - gyarnak. Bár István királyt már életében szentnek tar- tották, s halála után nem is igen nevezték másképp mint a „szent k i r á l y / -Régi háláját és tiszteletét fejezte ki ezzel megtért népünk. Szent László, hogy nemzetének, s a magyar királyoknak példaképet állitson, hogy népének és saját lelkének régi óhaját megvalósitja, felkérte Gergely pápát, rendelné szent Istvánnak szentté avattatását. Ez 1083. augusztus 20-án meg is történt. Az egész ország ugy szólván önkívületbe esett örömében.
Reggel, augusztus 20 án, a székesfehérvári temp- lomba sereglettek az ország főemberei, élükön László király. A papok elmondták a gyászmisét, azután felemel-
ték a követ, mely István király koporsóját födte. A ko- porsóban feküdtek az első magyar király csontjai : össze- szedték, mint drága kincset, s fehérgyolcsban, azután ezüst tartóban a boldogságos szűz oltárára helyezték.
László egyébként is a nagy szent király nyomdokai- ban járt. Bőségesen megadományozta az egyházakat.
P a n n o n h a l m á n a k ő adta Ravazd falut. Báthán Pozsony megyében a szent Benedekrendnek monostort alapított ; megalapította a nagyváradi és zágrábi püspökségeket ; már azon tűnődött, hogy Nyitrán is püspökséget alapit.
Elfoglalta Horvátországot s azt Magyarországhoz csatolta,
— ott megalapítva a püspökséget, nem messze onnan .Somogyvárott apátságot alapított.
Az erdélyi egyházat is ő rendezte ; azért Erdélynek patrónusa ő, a nagy szent király lett. Később oltárt is emeltek tiszteletére a gyulafehérvári főtemplomban.
Mint hóditó hadvezér mindig szerencsésen küzdött.
Ugy vágta a kunokat mint a tököt. Katonái meg voltak győződve, hogy az Isten különös segedelme van László fegyvereivel, — nem is vesztett csatát soha. Az ország tudta, hogy míg László király él sem kül, sem bel ellen- ségtől nem görbülhet meg senkinek még haja szála sem.
Nagy, de szétzilált, minden rétegében romladozó örökséget vett át elődeitől szent László; élte végével E u r ó p a legbecsültebb fejedelme a magyar király, legte- kintélyesebb országa a magyar birodalom volt.
Szent Lászlónak már termete, külső megjelenése is elég volt arra, hegy büszkesége és öröme legyen népé-
nek. Mert, — mint a szentnek életirója mondja, — erős- karu s gyönyörű ábrázatú vala, s mint az oroszlán tes- tének izmos tagjai valának. Magas termetével más embe- rek fölött egy fejjel kitűnő vala, ugy, hogy az adományok telje ő benne duzzadozván, már maga testalkata is királyi koronára méltónak tünte t i f ö l .3) Oly szépnek, oly deli- nek ismerték őt, hogy még századok múlva is szólott, felhangzott róla az ének : ..Nem elégeszik senki Tereád nézni."
Hogy nemzetünk örömét, a nagy király kiváló, szép, magas termete fölött megérthessük, tudni illik azt, mi- lyennek rajzolták és tartották Európában a miveltebb nemzetek még Szent László király után is mintegy ötvem évvel a magyarokat.
A magyarok p f d i g — igy festi őket, nem is valami köznapi ember, hanem Ottó freisirgeni püspök, — fekete képüek, szemeik beesve, mélyen feküsznek, a k c s o n y apró termetűek, szokásaik, nyelvük egyaránt vad, barbár, u g yr
hogy méltán el lehet csodálkozni az Isten türelmességén,, aki ezen embereknek, vagyis inkább emberi szörnyetegek- nek ily gyönyörű országot adott." 4) Még a legújabb korú német történetírók is azt tartják, hogy a magyarok által külíöldi kalandozásaik és becsapásaik alkalmával maguk- kal rabságba hozott nők s ezek származékai javitották s emelték a magyar nép faji jellegét.5)
E g y akkorbéli szőke (a németek is szőkék voltak) szláv, mondjuk tót legény, vagy ember, eszményi szépség számba ment a kikiáltott csufságos magyar mellett.
S micsoda lélek lakott szent László hatalmas lelké- ben. „Kegyes király lévén, alázatossággal fegyverkezett, kegyességben hatalmas — még a dorgálásban is hűséges vala." e)
Szent László nagy népszerűségének — használjuk tovább is ezt a kopott, de azért közkeletű szót — egyik nagy oka az volt, hogy minden magas erényei mellett igen közel állott a magyar néphez. Nincs benne semmi, idegen, úgyszólván gyermekkora óta látták őt a csatában, német és görög, besenyő és kunok ellen. Mint hadvezér Árpádra, mint keresztény a legnagyobb szentekre, Szent- Istvánra emlékeztet. S ha érdemeire nem is, de kedveit- ségre felülmulta magát a nagy apostolt is. S ezt a körül- mények magyarázzák meg.
Amig Szent-Istvánnak idegenekre, olaszokra, néme- tekre, frankokra, szlávokra, kellett támaszkodnia nagy munkájának keresztülvitelére, hogy a magyarokat meg- téríthesse s a nemzetbe a nyugati műveltség magvát el- hinthesse : királyi udvarát a minden országból behívott hittéritőkkel, világi előkelő vendégekkel kellett benépesí- tenie ; ezekkel foglalkozott a nagy király, ezek vették igénybe kincstárát, — addig Szent-László idejében, ugy a kereszténység, mint a nemzeti kultura már a fejlődés illetve a befejezés oly fokán állott, hogy kevés kivétellel minden iziben s minden részében magyarrá lettek a nem- zeti intézmények.
3) Szent László legendája, 94 1.
4) Otto frisingen. hist. Friderici I. 31.
5) Lásd p. u. Alfonz Huber Geschichte Oesterreichs I. 119.
Szent-László életirata i. h.
1*
Szent-István vérbeli magyarjai ellen fegyverrel ke- fében háborúskodással védi meg a terjedő kereszténysé- get, — Szent-László a már teljesen kereszténynyé lett magyarokkal a pogány kunok, besenyők ellen védelmezi a, keresztény kulturát. Az idegen nemzetü papokat ma- gyarok váltják föl, pedig oly tömegesen, bogy már Szent- Gellért csanádi püspök alig tudott helyet szoritani mind- nyájuknak; az előkelő bevándorolt idegenek pedig ma is virágzó nemesi és főrangú magyar családok őseivé váltak.
Szent-István elültette, öntözte, életképessé tette ha- zánk földjébe a kereszténységet, s ez az áldott szent fa Szent-László idejében teljes tavaszi virágzásban állott, virágzásba hozva a nemzet minden intézményét.
Szent Istvánt rettegve, néma ámulattal tisztelte a magyar ; a nagy komoly szentet, kiről életirója külön fel- jegyezte, hogy soha senki nem látta őt nevetni, vagy
mosolyogni — addig Szent-Lászlóhoz nyájas bizalommal j á r u l a nép, — ő jobban közéjük való volt.
Szárnyára is kapta őt a dal, aranyszoborban örökíti meg a művész. Regékben, legendákban mai napig is él a nagy király közöttünk. 0 érette, a szent királyért előjön- nek az erdők vadjai, s körülveszik mint a szelid bárányok.
Szomjúságtól lihegő seregének vizet nyit a kősziklából, ellőtt nyila csodafüben akad m e g ; az aranynak, ezüstnek nincsen előtte értéke — kavicscsá válik. És mindez nem magáért a szent királyért történik, hanem általa az ő jósága és szentsége miatt nemzetéért, mely neki szeme- fénye, melyért még sirjából századok múlva is kikel és vágtat hegyen-völgyön, hogy védje harczban a magyart.
Kis lelkek kicsiny emberek közönséges sorsa, hogy bármily lármával töltsék be kisebb-nagyobb körüket éle- tükben, annak elfogy tával hirük-hamvuk veszik, valódi nagy jellemeket és lelkeket nem érhet enyészet, ezek haláluk után csak nagyobbra nőhetnek. Az emberi fára- dozásnak, érdemnek, — mint a legtöbb anyagi tárgynak vagy alkotásnak — mértékvesztője az idő. Ez mutatja meg igazában azt a hatást, melyet egyesek a népek lelkében felkeltettek, felneveltek, s állandositottak.
Szent László 1095-ben, tehát éppen nyolczszáz esz- tendővel ezelőtt meghalt; ma ünnepeljük halálának 800
<íves fordulóját. A mélységes gyászt, mely a nemzet apraját-nagyját nagy királyának halála hirénél elfogta, nem ecsetelem ; hiszen e nagy király elvesztének tudata, ma is megrezegteti szivünk egy-egy húrját. Feljegyezte a krónikás őseink szomorúságát, az ifjak és szüzek gyász- ruhába öltözködve, három egész esztendőn át tánczra nem keltek, s mindenféle zeneszerszámaik a gyász ideje alatt hallgattak.
Szent Lászlóból az enyészet csak azt vitte el, ami az övé volt, halandó testét; még ezt sem egészen. Alko- tásai, nsgy lelkének vonásai, erényei ránk szállottak, késő unokákra. De az egykorúak előtt még sokáig élt. Halá- lával a királyi jogar kiesett kezéből, de azért csudála- tosan tovább uralkodott. A királyi hatalom legelőkelőbb funktióját, melyen a birodalmak felépülnek és nyugosz- nak, mely erőssége a trónnak, s felemeli a népeket, az igazságosztást, a jogszolgáltatást még halála után is évszázadokig gyakorolta.
Amint Szent-István jobbkeze, melylyel a keresztény
egyházat a magyar földön megalapította s fejedelmileg megadományozta, a mely jobbjával az ország kormányát tartotta, s a keresztény czivilizáczióba bevezette s a foly- tonos működésben mai napig sértetlenül nemzeti palla- diumunknak megmaradt, éppen ugy a népét a keresztény igazságok utján való javára bölcs és szigorú törvényho- zásával szoritó, s a kereszténység megállapítását betetőző, megkoronázó feje szent László királynak, a mai napig épségben körünkben lakozik.
E szent fejével osztotta az igazságot tovább és kor- mányozta az országot szent László király. Az egész Árpád- korszak alatt, s még később is az ország minden részé- ből, annak végső széleiről, Pozsonymegyéből, Csallóközből, sőt a szomszédos Némáról, Vasvárról stb., helyekről Nagyváradra, hol a szent királyt eltemették, küldik a birák az ügyes-bajos pörlekedő feleket, hogy az igazsá- got Szent-László sírjánál vagy fejénél megtalálják, s hogy ott letegyék ha merik, ha igazságuk van, a tisztító, vagy pördöntő esküt. A hol a törvénynek bírája meg- akad, s ítélni nem tud, ott Szent-Lászlóhoz utasitják a feleket, s Szent-László ítél halála után és éppen ugy mint életében. Százak, ezrek, mennek Szent-László sirjához, annak legszentebb fejéhez. Legszentebb fejnek mondja őt egy 1273-ban kelt okirat. Az akkor élt elődeink igy be- csülték meg e szent fejet.
E legszentebb fej közelében lakunk mi, székesegy- házunk drága kincse az, legyen a mi még drágább kin- csünk. A nagy szentnek életében oly nyájas arcza itt komoly, — csak közelebbről s hosszasabban szemlélve engednek föl némileg vonásai. — Legyen e szent fej, s az azt őrző kápolna vigasztalója fájdalmainknak, buzditója hazafias törekvéseinknek, a nagy szent glóriája, dicsőült fénye sugarazza be küzdelmeinket.
A mint a nemzetek, ugy a család és egyesek nem élhetnek anélkül, hogy ez anyagias kufár világban maga- sabb eszményekre ne emeljék föl szemeiket. Emelje föl Szert László fejéhez az anya gyermekét, — ajánlja föl neki egészen, hogy a hazának és egyháznak önzetlen hű daliás fiává növekedjék. Menjen el hozzá a férfiú, s legyen keresztény férfiúvá, emberré. Szent-László király hus a húsúnkból, vér a mi vérünkből.
0 bár termékenyítené meg városunkat, vidékünket az ő nemes erényeivel, hogy ne csak itt-ott hangzanék dicső neve bágvadozó ajkainkról, hanem élve tovább az ő életszentsége, ragaszkodása n mi édes anyánkhoz az egyházhoz nemzetének minden fiában ő is elmondhatná rólunk : Nem elégszik eleget reánk nézni !
EGYHÁZI TUDÓSÍTÁSOK.
Budapest, jul. 1. Az „Alliance Izraelite Univer- selle* uralkodása Magyarország felett — csattanósabb konstatáltatást nem is nyerhetett volna, mint a milyen a Sadok Kahn párisi nagyrabbi s titkárja által aláirt német proMamáczióban a „magyar" zsidósághoz rejlik.
Ha még francziául írtak volna Francziaország fővá- rosából, talán még hagyján volna; de németül komman- dirozni Párisból Magyarország 800,000 zsidaját, ez már aztán igazi zsidó vakmerőség.
5 RELIGIO.
De mi a vakmerőségnek nem evvel a fajtájával aka- runk itt foglalkozni, hanem avval a másikkal, melyhez képest ez a lingvisztikai vakmerőség, a mely pedig már magában is elég nagy, még csekélységnek látszik. E r t j ü k pedig itt a zsidóságnak azt a vakmerő felfogását és eljá- rását, melynél fogva ők magukat minden állami kötelé- ken felül állóknak tekintik s „Alliance Izraelite Univer- selle" nevü internationalis főkormányuk által a nemzetek és országok egész souverain élete, törvényhozása, igaz- ságszolgáltatása és közvéleményképzése fölött saját faji és felekezeti érdekökben fensőbbséges befolyást követelnek és gyakorolnak.
Az „Alliance Israelite Universelle" Magyarország- nak szóló proklamácziója oly kolosszális bizonyítéka a zsidóság tűrhetetlen hatalmaskodásának, hogy annak leg- vakmerőbb vallomását lehetetlen nekünk is hallgatással mellőznünk s ide nem iktatnunk. Szól pedig ez a passzus a következőképpen :
„Harminczöt év óta az izraeliták egyenjogúsításán munkálkodik az Alliance ; ez ügy mellett állítja sorom- póba a közvéleményt ; közbenjár a kormányoknál, hogy följelentse azokat az igazságtalanságokat és erőszakossá- gokat, melyeknek zsidók az áldozatai. Általában mindenütt, a hol egy zsidó ebbeli minőségeért szenved, azon van, hogy segítségére legyen.
De különösen azon fáradozik, hogy a rituális gyil- kosság gonosz és alaptalan vádját alaposan megczáfolja és a magyar izraeliták bizonyára emlékeznek azokra a körülményekre, midőn az Alliance nem riadt vissza a legnagyobb áldozatoktól, hogy az igazságot kideritse és a gyűlölködő vadakat elnémítsa."
Szándékosan nem időzünk e szavak magyarázatánál hosszasabban ; hisz azok jellemezhetetlen vakmerőséggel vannak a nem zsidó, a gój Magyarországnak a szemébe vágva, hogy még a vaknak szeméből is kell hogy szikrák és fénysugarak fakadjanak annak az igazságnak a látására, hogy a zsidóság Magyarországban az állami ha- talommal kénye-kedve szerint intézkedik s hozzá még annyira szemtelen, hogy ezt, különösen az igazságszolgál-
tatásnak „áldozatok"-kai való befolyásolását szemébe meri vágni a gojimok Magyarországának.
Evvel a rég ismert s most vakmerőségének egész nagyságában leleplezett, jobban mondva bemutatkozott zsidó hatalommal szemben a keresztény magyar államiság megmentésére, fentartására és biztosítására nincs más ut, mint a melynek megmutatásaért annak idején Esterházy Miklós Móricz grófot a szabadelvű tábor s az ehhez szító, ') Eredeti szövegben : „Seit 35 Jahren arbeitet die Alliance auf die rechtliche Gleichstellung der Israeliten hin ; sie ruft für diese Sache die öffentliche Meinung an, sie interveniert bei den Regirungen um Ungerechtigkeiten und Gewaltakte anzuzeigen, deren Opfer Juden sind. Ueberhaupt allerorten, wo ein Israelit wegen seiner Eigenschaft als solcher leidet, bemüth sie sich, ihm zu Hilfe kommen.
Ganz besonders lässt sie sich es aber angelegen sein, die ruch- und bodenlose, dumme Ritual-mordsanklage gründlich zu wiederlegen, und die ungarischen Israeliten haben gewiss die Um- stände in Andenken behalten, da die Alliance die grössten Opfer nicht gescheut hat, um die Wahrheit an den Tag zu bringen und
«die gehässigen Anklagen verstummen zu machen."
ehhez dörzsölődző névleges katholikusok majdhogy meg nem kövezték, mikor kimondotta, hogy Magyarország 10 millió katholihusának katholikus társadalmi életet kell teremteni !
Mikor a pogány önérdektől sugallt antisemitizmus Magyarországban először mutatkozott, mi ebben a lapban már akkor, tehát egy évtizeddel az előtt rámutattunk a keresztény ezivilizáczió útjára a zsidósággal szemben. Azt mondottuk és hirdettük akkor, hogy nekünk nem zsidó- gyűlöletre, hanem igazi nagy emberszeretetre, s hogy erre a magaslatra felemelkedhessünk, öntudatos keresztény val- lásosságra s erős katholikus társadalomra, van szükségünk.
N e pogány antiszemiták, hanem Önérzetes keresztények s akczióinkkal mindeneket felülmúló katholikusok legyünk.
Ez a „Religio" álláspontja, ez az ő szózata, az ő p r o g r a m m j a most is.
És valóban ! Mig e hazában minden felekezet embe- rileg egész a félszegségig menő összetartással van fegyel- mezve és szervezve, ugy hogy például, mig a másvallá- suak a mi katholikus intézeteinket valóságosan elárasztják, addig a mi katholikus embereink a más vallásúak inté"
zeteiben kenyérhez semmi szin alatt sem juthatnak, — a mi egyébiránt nem is kívánatos, csak az ellentét feltün- tetése végett szerepel itt. Általában, egy pillantás Ma- gyarország közéletébe azt mutatja, hogy itt a felekezeti összetartás és részrehajlás a katholikusok előtt minden tért elfoglal, még a jó hirneveét is, annyira, hogy itt k a - tholikus vallásához ragaszkodó ember okvetetlenül kios- toroztatik a jóhirnevüek sorából s kath. ember tetszésben és elismerésben csak egy föltétel alatt részesül : ha a felekezeti szűkkeblűség által csinált bálványok előtt tér- det s fejet hajtogat.
Hogy e 10 millió katholikusnak 17 millió lakos közt nem lehet sem isteni, sem emberi jog szerint való rendeltetése, az ugy hiszem, oly világos, hogy bizonyításra nem szorul. 10 millió katholikusnak erős katholikus tár- sadalmi életet kell a l k o t n i a : akkor a zsidó vakmerőség
által hajszolt felekezeti szűkkeblűség s üldözési mánia kénytelen lesz megszelídülni s a j o g és igazság, a mél- tányosság és egymásra való tekintet korlátai közt szeré- nyen meghuzkodni.
Minden családnak m e g v a n , meg kell lenni a maga kis családi külön, önálló társadalmának és működésének.
Erős családi önállóságok adják meg a nemzeti élet alap- jainak a szilárdság és tartósság biztositékát. í g y kell minden faluban, minden hitközségben katholikus egyesü- letek és körök alakítása által az országos katholikus tár- sadalmi élet számára is szilárd alapot és kimeríthetetlen erejű termőföldet készíteni. Más módja a zsidó uralom békés
megszüntetésének nincsen.
A zsidó uralom vakmerő csinjeinek azonban hasznuk is van. Felnyitják az ébren álmodók szemeit s felrázzák lethargiájából a keresztény ember öntudatát s a katholi- kusok önérzetét.
Ámde ne ámítsa magát senki azzal, hogy a zsidóság cíinjai mindenkinek a szemét fel fogják nyitni, s hogy ekképpen a katholikus körök és egyesületek minden falu- ban gombamódra mintegy önmaguktól fognak a zsidó-
protestáns-szabadkőműves szövetség erőszakoskodásainak toborzékolása nyomán a földből kinőni.
Nem ! Erre nevelni, kis koruktól, gyermekségüktől, az iskolában nevelni és kioktatni kell a katbolikusokat.
Magyarország jövője a katholikusok kezében van ; Magyarország 10 millió katholikusának a jövője pedig az iskolán fordul meg. A kié az iskola, azé a jövő. Ezért államosít az állam oly SZÍVÓS kitartással ; ezért ragaszkod- nak a felekezetek intézeteikhez. Csak mi katholikusok tétovázunk ! A ki ennek a tétovázásnak, különösen a középiskolák és a főiskolák terén véget vet : az lesz a magyar katholikusság megmentője s ujjáteremtője !
? ?
Kalocsai főmegye. A bács-topolyai esperesi kerület papságának felirata Agliardi nuntiushoz. —
Nagyságos Szerkesztő Ur !
Kérem, kegyeskedjék alábbi igénytelen soraimnak becses lapjában helyet adni.
A bács-topolyai esperesi kerület lelkészkedő papsága f. év junius hó 18-án Topolyán tartott tavaszi gyűlésén egyhangúlag elhatározta, hogy szentséges atyánk bécsi követéhez, nm. és főt. Agliardi nuntiushoz hodoló felíra- tott intéz azon hallatlan és durva megtámadtatásért, a melyet Magyarországon tett látogatásai miatt a magyar kormányelnök és ennek révén a zsidó-szabadkőműves hír- lapok részéről szenvednie kellett ; és e latin szövegű felirat megszerkesztésével Schadl Ignácz omoroviczai lelkész és kerületi jegyző lőn megbízva.
A kerületi papság a feliratban, míg egyrészről nem- csak a legmélyebb sajnálkozásának, de méltó megbotrán- kozásának ad kifejezést azon udvariatlan és lovagiatlan eljárásért, a melyben a magyar kormányelnök a pápai nuntiust az országgyűlésen részesítette és ellene valóságos hadjáratot indított, mert pokoli terveit nem volt hajlandó támogatni : addig másrészről örömét fejezi ki a fölött, hogy e jeles férfiú méltónak találtatott az egyházért ártatlanul szenvedhetni, és biztosítja egyszersmind a nagy- érdemű férfiút ugy az ő magas személye iránti legnagyobb hódolatról, mint a szentszékhez való fiúi ragaszkodásról és törhetetlen hűségről nemcsak a lelkészkedő papság, hanem a reájok bízott kath. hivek részéről is . . . Quous- que tandem ? Oh imádkozzunk állhatatosan, hogy a vég- hetetlen kegyelmű Isten szabaditsa föl valahára édes hazánkat azon súlyos békokból, a melyekbe a hitetlen és erkölcstelen szabadkőművesség verte !
Omoroviczán, 1895. jun. 28-án.
Teljes tisztelettel
Schadl Ignácz, kerületi jegyző.
Pozsony. A sz. ferencziek pozsonyi templomának tornyáról. —
Mintegy két évvel ezelőtt egy monumentális emlék, egy tiszta góth stylű torony megmentése, illetve renová- lása ügyében fordultam a lelkes magyar közönséghez. Egy torony megmentéséről volt szó, a melynek költségvetése a 36000 forintot meghaladja. Jó Istenben és a magyar haza lelkes polgáraiban bízva, kértem az illetékes főható- '
ságtól engedélyt a gyűjtésre a torony érdekében. A kormány a legnagyobb előzékenységgel adott engedélyt az ország- ban folytatandó gyűjtésre. Az engedély 2 évre szólott.
Szent Ferencz rendjének négy buzgó kollektora járt ajtóról-ajtóra, hogy a filléreket összegyűjtse és magyar közönségünk áldozatkészségéből lehetővé tétessék a majd- nem 600 éves múlttal biró torony-műremek megmentése.
A négy rendtag a következő eredménynyel tért vissza : Majthényi Szilveszter rendtag 6360 frtot, Kiss Pongrátz 4766 frtot, Milley Vendel rendtag 2250 frtot, Németh Gábor 3800 frtot és Hovád Zefirin rendtag 1324 frtot gyűjtöttek honpolgáraink áldozatkészségéből. Ezen összeg kitesz 18.500 frtot, a melyhez hozzácsatolva az elöljáró- sághoz beérkezett 3,268 frtot a főösszeg kitesz 21,769 frt 34 krt. Ezen kegyes adománynyal szemben az eddigi kiadás : faállvány 4096 frt 35 kr., kőművesmunka 1277 frt 28 kr., rajzoló 88 frt, villámhárító 40 frt 60 kr. s egyéb munkák 320 frt 67 krra, a főösszegben 5829 frtra rug. Marad tehát a további munkálatra 15,940 frt 34 kr.
Ezen összeg azonban koránt sem elégséges a mű helyre- állítására és befejezésére. A nagymélt. vallás- és közokta- tásügyi miniszter ur meleghangú leiratban kérte Pozsony város érdemes tanácsát, hogy a restaurálandó torony ér-
dekében minden adatot küldjenek fel. Hisszük, hogy ugy az ügybuzgó miniszter ur ő nméltósága, mint városunk páratlanul áldozatkész tanácsa és lelkes közönsége, megteszi a lehetőt, hogy édes magyar hazánk ezen párat- lan műemléke, mübecséhez méltóan restauráltassék. Ezen kimutatással kapcsolatban a magyar haza bőkezű polgá- rainak, kik valláskülönbség nélkül hozzájárultak adako- zásukkal a torony restaurátiójához, mély köszönetet mon- dunk. Köszönő szónk s mély hálánk illesse a magas kormányt, a tekintetes szerkesztőségeket s mindazon fak- torokat, a kik e szent hazafias ügy előmozdításában eddig is olyan sikerrel jártak közre. Isten fizesse meg nekik áldozatkészségüket. Köszönetünk és hálánk kifejezéséhez
csatoljuk abbeli esdő szónkat, hogy a szent és hazafias ügyet továbbra is támogatni méltóztassanak. Pozsony, 1895. junius 27. P. Bartos Arnold m. p. quardián, P.
Klein Ipoly m. p. számadások revisora.
Francziaország. Mit akar Francziaországban el- pusztítani a szabadkőművesség ? —
A szerzetesi életet, a mi Francziaországban a ka- tholikus élet fellegvára s a katholikus kiterjesztés leggaz- dagabb kincses háza.
A „Revue religieuse de Rodez et de M ende" czimü folyóirat a következő statisztikai adatokat közölte, melyek a franczia szerzetes rendek óriás tevékenységébe engednek néhány pillantást vetni.
Francziaországban van valamivel több mint 1200 férfi és nő kongregáczio (nem rendház, hanem kongre- gáczio), melyekben van körülbelül 30,000 férfi szerzetes, köztük 2000 tisztán kontemplativ, és 130,000 apácza, kik között 4000 kontemplativ. A franczia szerzetes rendek 2 millió gyermeket tanítanak és nevelnek, 104,000 beteget, elaggottat ápolnak, 60,000-nél több árvát gondoznak, több száz bütttől óvó vagy javító intézetben 12,000 személyt adnak vissza Istennek és önmagának, több ezerre menő
7 RELIGIO.
elmebeteget látnak el, sok ezerre menő vakot és siket- némát nevelnek, gondoznak. Összeszámítva mindent, 200;000 nyomorultnál több azoknak a száma, kiknek sorsa a szer- zetes rendek válán nyugszik.
Louvet, „Les missions catholiques an XIX. siècle"
cz. müvében a franczia szerzetesek misszióbeli működésé- ről a következő statisztikai adatokat közli :
A misszió országaiban van összesen körülbelül 13,300 pap, 4500 fráter laicus conversus és 42,000 apácza (nem számitva be az illető országokban benszülött 10,000 apáczát). A világ méltán csodálattal telik el,-midőn hallja, hogy a missziókban működő összes áldozó papi személy- zetnek kétharmad réssé franczia, az összes szerzetesi sze- mélyzetnek pedig négyötödrésze franczia, vagyis : 13,300 misszionárius áldozópapból 8500 franczia, 42,000 misszió- beli apáczából 33,600 franczia, 4500 fráter laicusból, 3600 franczia. Misszióban van Fraocziaországból 3000 jezsuita,
530 lazarista, 700 benczés, 500 dömés, 1750 Ferencz- rendi, 240 marista, a Szentlélekről nevezett kongregáczió- ból 321, az iskolás testvérek közöl (12,000 létszám mel- lett) 2000, a maristák missziókban körülbelül 10,000 gyermeket tanítanak, a ploërmeli tanitó testvérek 15,000 gyermeket.
Misszióban van 1300 apácza a jó Pásztor rendjéből, 1700 sz. Ferencz harmadrendjéből, 3000 sz. József külön- féle kongregáczióiból, 200 borromaei sz. Károly rendjéből, 250 a chartresi sz. Pál-kcngregáczióból, 1180 sz. József clugny-i kongregácziójából, kik közöl 700 a koloniákban, hol sz irgalmas nénékkel s más apaczákkal sok ezer be- teget ápolnak.
Tessék most megmondani : hát nem ördögi gonosz- ság kell ahhoz, hogy ennyi jótevést az adóprés vérlázító igazságtalan erőszakolása — tönkre t e g y e n ? !
Keresztények az egész földkerekségéről !
Óvakodjatok a szabadkőművesség uralmának felállí- tásához akár mulasztás, akár közreműködés által hozzá- járulni.
A Nérók és Diokletiánok ennyi furfanggal és kér- lelhetetlenséggel nem rendelkeztek, mint Krisztus egyhá- zának e modern, szabadelvül üldözői !
IRODALOM.
*** Szent László király é l e t e . A győri Szent- László-Társulat megbízásából a szent király halálának nyolczszázados évfordulójára. Irta dr Karácson Imre. Győr,
1895. 16-r. 109 1.
Nemzetünknek van egy kedves szent legendája. E szerint sz. László még halála után is védi az országot.
A legenda ugyanis azt mondja, hogy mikor őseink a nagy király halála után egykor nagy veszélybe kerültek s az országot végpusztulás fenyegette, sz. László király felkelt sirjából, hogy megvédje nemzetét.
Nagyobb veszedelemben ez az ország még nem volt, mint jelenleg. Eddig minden veszedelmében legalább az Istenben va!ó hit és remény megmaradt biztatónak és kezességnek, hogy ez az ország Mohiból, Mohácsból is képes feltámadni. Most? Most a hazafi lélek veszélyez- tetve látja magát a veszélyekből való menekvésnek leg-
hathatósabb eszközét és biztositékát : az Istenben való hitet, a vallást, a melynek egyedül elég erős szankcziója nél- kül pedig sem egyesek, sem egész nemzetek nem képesek ellenállani a ragyogó fénybe és kábitó élvezetekbe öltöz- tetett romlás csábító ingerének s fejbóditó kisérteteinek.
Szent László a vallásos, a keresztény magyar férfi- asság és hazafiság legvonzóbb, a varázs minden kellékével
felruházott mintája, példaképe. S most, mikor itt a val- lásos hazafiság és a keresztény magyar hazafiság forog veszedelemben, amaz a kozmopolitikus szabadelvüség, emez a haszonleső szolgalelkűség sürü felburjánozása következtében, most isteni gondolat volt a magyar nem- zet, a magyar ifjúság, a jövő reményei előtt, rámutatni sz. László király alakjára s mintegy újra feltámasztani a nemzet lelkében sz. László igazi magyar, lovagias, bátor, férfias, vallásos, keresztény szellemét,— h ó g y a z a z orszá- got újra megmentse, nagygyá, tiszteltté és hatalmassá
tegye.
Ez ennek a becses kis könyvnek a tartalma, a czélja, a lelke, a mindene : hogy szent László kultusza a magyar egyéni, családi, társadalmi és állami életben uj életre támadjon — a keresztény magyar államiság meg- mentésére.
Adja Isten, hogy minden családba bejusson ! Csoda- szerü hatása leszen !
Tartalma, rövid áttekintésben, a következő fejezetek alá van foglalva: 1. Szent László gyermekkora és nevel- tetése. 2. Szent László élete királylyá koronáztatása előtt.
3. Szent László a királyi trónon. 4. Szent László király sirja és szentté avattatása., 5. Szent László tisztelete és emlékei.
-f- A „Hitszónoklati Folyóirat" szerkesztősége „In- stitntiones logicae" és „ínstitutiones metaphysicae"
czimü két kötetes munkára hirdet előfizetést. A munka lehetőleg röviden foglalja egybe a logica és metaphysi- canak alapigazságait. E mű nem a kritikusok számára Íratott, s szerző nem a nyelv szépségeinek csillogtatására törekedett, hanem czélja volt, hogy ezt a sokak előtt száraznak tetsző tudományt könnyen érthető nyelven (a mi azonban nem tévesztendő össze a „pongyola nyelvvel") érdekesen és vonzón adja elő. Nem a nyelvészt akarja gyönyörködtetni, hanem a tanulót kivánja tanitani. A mű papnöveldei oktatásra és magánhasználatra Íratott. Mi- helyt annyi előfizető jelentkezik, hogy a költségek bizto- sitva lesznek, a mü azonnal sajtó alá kerül. Ára lesz a két kötetnek (mintegy 17—18 ív) együtt í frt 60 kr.
(Etiam erga 7 sacra.) Megrendelhető a „Hitszónoklati Folyóirat" szerkesztőségében Szegeden (Alsóváros).
Millenium.
x)
= Papi szemináriumok emlékei a milleniumi kiállításon. Az 1896-iki ezredéves, orsz. kiállítás I. osz- tályának 4. Judomány-történeti bizottsága részéről dr Bé- csey Viktor, pannonhalmi főkönyvtárnok kapott kikülde- tést, hogy a hazai papneveldék, kath. jogakadémiák, kö- Ezennel külön rovatot nyitunk lapunkban a nagy országos ügynek, a melyből azonban főleg a szellemiekre tartozó ügyekről fognak kiszemelt részek megjelenni, A szerit.
