Budapest. Az állami anyakönyvvezetők felesketése Pestmegyében. —
Pestmegye hangadó megye az országban. É p p e n azért nem szeretnők, ha az a hang, melyen Pestmegye telivér szabadelvű főispánja az állami anyakönyvvezetők felesketését kisérő most vasárnap tartott beszédében az u j egyházpolitikai törvényekről s a katholika egyház püs-pöki karának azok iránt való magatartásáról beszélni jó-nak látta, országos hangulattá válnék s közmeggyőződéssé emelkednék. Katholikus hiveink millióinak lelkében a tekintély helyeiről jövő ilyetén szabadelvű nyilatkozatok, ha szakadatlanul ismétlődnek, nagy zavart okozhatnak.
Különösen két nyilatkozat Beniczky Ferencz főispán
13) Men. V maii, Osotouíov post od. IX. de S.
Irene V. 31.
u) S. Cyrill, alex. de fide ad Pulcheriam et sorores reginas.
23*
ur beszédében alkalmas arra, bogy meglepjen s minden öntudatánál levő katholikus embert meghökkentsen.
Első az a felhívás, melyet a főispán ur a pestmegyei állami anyakönyvvezetők testületéhez intézett, s mely sze-rint ezeknek kötelésségökké tétetett meggyőzni „az ország népét", hogy „ezen egyházpolitikai törvények nincsenek a vallásos élet és meggyőződés ellen irányítva."
A második az a nyilatkozata a főispán urnák, a mely-ben Magyarország püspöki karát ugy tünteti fel, mintha az „egyértelmű kinyilvánítással" kortestársa volna a fő-ispán urnák az u j egyházpolitikai törvények mellett en bloc való korteskedésben. A főispán ur t. i. azt mondja, hogy a „római katholikus püspöki kar is" már a főispán ur által „egyedül helyesnek tartott álláspont"-ra helyez-kedett és már „egyértelmüleg kinyilvánította, hogy az egyházpolitikai törvényeket mindenki által tiszteletben tartatni kívánja."
Mindenek előtt tiltakozunk püspöki karunknak kor-tes czélokra való ilyetén meghurczolása s a kereszténytelen szabadelvű világnézlet mellett való önkényes szerepeltetése mellett Magyarország püspöki kara egyértelmüleg elvetette a szóban levő egyházpolitikai törvényeket, mikor egyhangúlag ellenök szavazott. Azóta, hogy sanctiót nyertek, a kath.
püspöki kar ezekről a törvényekről még nem nyilatkozott.
Várjuk, minden pillanatban várva-várjuk az együttes főp.
körlevelet, a mely aztán egyértelmű nyilatkozata lesz a magyar kath. püspöki karnak az egyházpolitikai törvé-nyekről. Mielőtt azonban ez az együttes főpásztori nyilat-kozat meg nem jelenik, senkinek sem áll jogában abból magának kénye-kedve szerint a maga szabadelvüsége javára fegyvert kovácsolni. Éppen ezek a szabadelvű egy-házpolitikai törvények lehetetlenebbé tették, mint bármi-kor lehetett, azt, hogy oly föltétlen és kifogás nélküli helyeslést lehessen katholikus püspökben csak feltételezni is az államokat elkereszténytelenitő szabadelvüségtől szár-mazó törvényekkel szemben. Pestmegye főispánja jól tette volna, ha a püspöki karnak békét hagy, vagyis ha, a mint illett volna is, bevárta volna a püspöki kar együttes főpásztori körlevelét s nem beszélt volna főpász-tori együttes nyilatkozatról, mielőtt ez megtörtént.
Az együttes főpásztori levélről kósza hirek igenis jelentek meg a minden lében locsi napilapok hasábjain.
Azonban ezen hirek szerint is a püspöki kar az uj tör-vényeket „szerencsétlen" törvényeknek fogja nevezni, a mi, nem tudom, miféle logikánál fogva jogosítja fel Pest-megye főispánját arra, hogy a püspöki kart a vallásban való szabadelvüsködés kortesei gyanánt tüntesse fel.
Igenis, valószínű, hogy a püspöki kar együttes főp.
levelében említeni fogja a törvények iránt való tiszteletet.
De ez a tisztelet, melyre a püspökök a törvény iránt tanítani fognak, egészen más lesz, mint a szabadelvüség törvénytisztelete. Igenis, keresztény ember Istennek ren-delésénél, természeti és természetfölötti törvényénél fogva tisztelni tartozik az állami törvényhozó hatalmat föltétle-nül, mert az Istentől magától származik, s tisztelni tar-tozik az állam törvényhozó hatalmától származó törvé-nyeket is, de már ezeket csak föltételesen, mert ezek már emberektől származnak, tehát hibásak, Isten törvényével ellenkezők is lehetnek, a mely esetben aztán Isten rendelése
és világos törvénye szerint kötelesek vagyunk inkább en-gedelmeskedni az Istennek, mint az embereknek. Ime, ez a keresztény ember törvénytisztelete. Ettől eltérni annyi, mint az Istentől elpártolni. Ennél több tiszteletet, mond-juk föltétlen tiszteletet követelni az állami törvények iránt, annyit tenne, mint Istentől magától megvonni az őt egyedül megillető föltétlen tiszteletet s hódolatot és azt egy, például államistennek nevezhető fantasmagoriára pazarolni. A ma-gyar nemzetet nem fogjuk józan ítéletének örökölt erejé-jéből kiforgattatni, kipusztíttatni engedni. Tisztelettel fogunk bánni és elbánni, — az Istentől származó állami ha-talom iránt való tisztelet kedveért, hogy t. i. a nemzet-ben az ez iránt való köteles tiszteletadást, mely nagy erény, ne csökkentsük, — az Isten törvényeibe ütköző állami törvényekkel. Ez a keresztény vallás isteni külde-tése, isteni öröksége : kiszabadítani a nemzeteket a bűn és romlás jármai, szokásai alól, a mint Krisztus .Urunk őket a bűn és romlás rabszolgaságából megváltotta. Az egyház minden századon át folytatja Krisztusnak emberi törvényeket tisztogató nehéz, nagy isteni hivatását minden népnél, minden századon át. Magyarország is például a polgári házasságról szóló törvény e krisztusi tisztogatás alól nem fogja kivonhatni magát.
A mi a főispán urnák azt a nyilatkozatát s illetve meggyőződését illeti, hogy az egyházpolitikai törvények éppenséggel nincsenek a vallásos élet és meggyőződés ellen irányítva, mint meggyőződés téves, mint nyilatkozat az állam polgárai lelkiismeretére nézve veszedelmes, mert megtévesztő.
A legközelebb életbelépő bárom egyházpolitikai tör-vény magva és dereka a polgári házasságról szóló. Hogy a kötelező polgári házasságot életbe léptethesse és fen-tarthassa, azért szavazta meg és hozta be a szabadelvüség az állami anyakönyvvezetést. Es mivel a kötelező polgári házasság felállításával az állam a házas feleket a maga fóruma elé vélte lelánczolni, azért aztán kész volt a vegyes házasságból született gyermekek vallására nézve felállított „wem" szerinti elvből engedni s a szülők hatá-rozatának jogára nézve u j törvényt hozni. Tehát, ha a kötelező polgári házasságról szóló törvény a vallásos élet és meggyőződés ellen van irányítva: akkor a vele szerves összefüggésben levő törvények is osztoznak vele az ő vallás ellen való irányultságának, szóval vallásellenessé-gének jellemében.
Eltekintve a valláspolitikai u. n. reformok alapgon-dolatát és vezérelvét kifejezésre juttatni hivatott, még mindig csak törvényjavaslat alakjában vajúdó vallássza-badság törvényétől, melyet a vallás szabad gyakorlásának szép hangzású, csalárd neve alábujtattak elszerzői; eltekintve, mondom, attól az atheistikus állampolitikai elvtől, mely a polgári házasságok eszméjét szülte, — a polgári házasság-ról szóló törvény egymagában és elszigetelten véve is sokkal kidomborodottabban viseli homlokán a vallásos
! élet és meggyőződés ellen való irányultságának a bélyegét, hogysem másnak, mint vastag ignorencziából származott-nak lehetne nevezni ennek a vallás ellen való irányultság-nak tagadását s hivatalos nyilatkozatba foglalt
bir-! detését.
Mikor a kath. egyház tanító hivatala a pápától
RELIGIO. 181 kezdve a legutolsó falusi lelkipásztorig azt tanítja
Krisz-tus és az apostolok tanítása szerint, hogy keresztények közt nem lehetséges a házasság csak mint szentség : akkor bizony főispáni szóra igaz vallásos katholikus lélekkel senki sem fogja elhinni, hogy a kötelező polgári házas-ságról szóló törvény, mely a katholikus vallású polgáro-kat indipolgáro-katív és imperativ törvényei által oda tereli és kényszeríti erkölcsileg, hogy házasságot kössenek, mely katholikus hitök, tehát vallásos meggyőződésök szerint nem szentség, — „éppenséggel nincs a vallásos élet és meggyőződés ellen irányítva." Katholikus hitünk szerint a katholikus egyházhoz nem csupán a házasságkötések megáldása tartozik, hauem maguk a házasságkötések is mint szentségek az egyház kizárólagos joghatósága alá tartoznak. Ennélfogva, minthogy a kötelező polgári há-zasságról szóló törvény a kath. egyháznak ezt a hitét tekintetbe nem veszi, hanem avval homlokegyenest pláne minden polgárára nézve kötelezővé tenni erőszakolja a házasságkötéseket oly körülmények között és oly szán-dékkal, a mely a kath. egyháznak Krisztustól és az apos toloktól származó tanításával ellenkezik : csak szántszán-dékos vagy legalább is vastag tudatlansággal lehet állítani, hogy az ily törvény a vallásos élet és meggyőződés ellen nincs irányítva. Homlokegyenest ellene van biz az, fő-ispán ur. a vallásnak irányítva, mert a polgári házasság tulajdonképp nem egyéb, mint a házasság szentségi mél-tósága ellen a protestantizmus által újból és nagyban megindított emberi tusának az exponense, a maradandó-ságra számított institucziója, szóval az Isten ellen való harcznak egy hatalmas tényezője. Es az ilyen dolog ne volna a vallásos élet és meggyőződés ellen irányítva? ! Na-gyon eltompult az érzés abban, a ki a maga szemefénye ellen mért ökölcsapást is — simogatásnak veszi:
Sión őrei vigyázzatok; et sicut tuba exaltate vocem vestram, mert a lelkek oly mélyen alszanak hitök öntudat-lanságában. hogy Isten angyalainak harsonája is elkelne az ébresztésre. ? ?
Róma. Kisasszony napján. XIII. Leo pápa legújabb levele a bold, szűz Mária tiszteletéről és segitségül kivá-sárol. — (Vége.)
e) A múltból tanulságot vonva a jövőre nézve, nagy reményekkel lehetünk eltelve mindazokra nézve, a mik köz-óhajtás tárgyát képezik. 0 szentsége kimondja a jelszót : Máriában kell bizni, Máriához kell imádkozni ! Különösen azt, hogy valamennyi keresztény nemzet egy hitet ápol-jon elméjében, egy hitet vallápol-jon életében s hogy a sziveket mind az egy Krisztus szeretete kösse össze, a mi a ker.
vallásnak u j s annyira óhajtott diszt fog hozni, bizonyára senki oly erővel nem lesz képes siettetni, mint Mária.
Mit nem akarhat a szent Szűz e czélra megtenni ! f) S hogy ennek bekövetkezése nem messze van, a jámbor lelkek ama véleménye és bizodalma mutatja, hogy Mária lesz az összekötő fonál mindazok közt, kik Krisztust sze-retik, hogy mindnyájan a testvérek egy nagy népcsaládjává leszenek a pápa, mint közös atya engedelmességében. Jól esik a léleknek visszaszállni a régi egység ama nemes és nagy példáinak szemléletéig, melyeket például az efezusi zsinat mutatott, midőn Kelet és Nyugat a hit és szent
dolgok tündöklő egységében és közösségében ragyogott s midőn az atyák azt a dogmát, hogy a szent Szűz isten-szülő, Isten anyja, szentesitvén, az egész keresztény világ egy szívvel és lélekkel örvendezett, g) Ahány ok van a Máriában való bizalomra, annyiszorosan kívánja a pápa a katholikus hivek buzgalmát Máriához való könyörgésre ösztökélni. Gondolják meg a kath. hivek, hogy a mennyire illendő és hasznos ez reájok nézve, épp oly kedves a szent Szűz előtt. Ezzel megmutatják, hogy a hit egysé-gének nagy becsét felfogják s azt ezentúl még szentebbül igyekeznek megőrizni. Szeretetöket ellenkező véleményben levő testvéreik iránt sem tanúsíthatják kiválóbb módon,
•mint ha a nagy javak legnagyobbikának, a hitegységnek visszaszerzésében őket imáikkal segítik. A keresztény test-vériség eme közérzülete főerejét a boldogságos Szűztől szokta kérni, mint a béke és egység legjobb pártfogójá-tól. Szent Germánusz imigy imádkozik hozzá: „Emlékez-zél meg a keresztényekről, kik neked szolgálnak : mind-nyájok könyörgését ajánljad, mindmind-nyájok reményét támo-' gassad ; te erősítsd a hitet, te kösd össze az egyházakat
egybe!" h) Van még egy ok, a miért Mária, midőn a velünk egységben nem levő nemzetekért imádkozunk, szívesen fog kérelmünkre hajlani, és ez az, hogy ama népek, különösen a keletiek, a szent Szűz tiszteleté-ben nagy érdemeket szerzének vala. Ezeknek valóban igen sokat lehet köszönni a Mária-tisztelet terjesztésére és növesztésére nézve. E népek körében a bold. Szűz méltóságának sok emlékezetre méltó hirdetője és védője, sok tisztelője és dicsőitője a k a d t ; császárnék „Istennek ked-veltjei", kik a szent szűz tiszteletében példát adtak, dicsőségére templomokat királyi pompával építettek, i) Még egyet kell megemlíteni. Mindenki tudja, hogy a szent szűz képei Nyugatra, még Rómába is, Keletről származtak.
Ebben a tényben a kegyelmes anyának ujjmutatására kell ismerni. Ezek a képek az ő akarata szerint azokra az időkre figyelmeztetnek, midőn , az egész keresztény világ egy család volt. Eonek tanúi e keleti képek Nyugaton, a közös örökségnek igen becses biztosítékaid Ha rájok tekintünk tehát ezekre a Keletről származó Mária-képekre, emlékezzünk meg a keleti testvérekre, kiket a kath. egyház testvéri ölelésre hív vissza.
Buzditás a sz. olvasó imádkozására, j) Tény tehát, hogy a b. szűz Máriában a keresztény egységnek Isten hatalmas pártfogót és segítőt adott. A Máriához való imádkozást többféleképpen lehet végezni. Hogy legjobban a szeut olvasó által lehet, annak okait a pápa újra fejte-geti. Említette már máskor is, hogy a szent olvasó imád-ságban nem a legutolsó jelesség az, hogy általa egyszerűen és könnyen gyakorolja az ember ker. hitét s a feledés vagy tévedés veszélyétől folyton óvja. Mert mikor a szent olvasót imádkozzuk a b. Szűz előtt, lelkünk maga előtt elvonulva szemléli üdvösségünk szerzésének egész lánczo-latát, a melynek sorában lőn Mária Isten anyjává s egyúttal a mi atyánk is. Mind a két anyaságnak nagysága is jótékony hatása élénk világosságban vonul el lelki szemeink előtt, midőn az örvendetes, a fájdalmas és dicső-séges hittitkok eseményeit emlékezetünkbe visszaidézzük.
S minthogy e hittitkoknak emlegetése Máriára lehetetlen hogy kellemesen ne hasson: azért a pápa azt hiszi, hogy
alkalmas eszközt talált benne a vallásban egyenetlenkedő testvérek visszatérésének leesdésére. Hiszen a ker. népek hitegységre való térése Mária lelki anyaságának egyik főfeladata. Mert a kik Krisztuséi, azokat Mária nem szülte, nem is szülhette csakis egy hitre és szeretetre. Vagy hát Krisztus fel van osztva, fel van darabolva ? (sz. Pál.) Nem.
Mindnyájunknak Krisztus hitét kell követnünk, Krisztus életét kell élnünk, hogy egy testben gyümölcsözzünk az Istennek. (Róm. 7, 4.) A kiket tehát az idők mostohasága ettől az egységtől elszakított, azokat az anyának, kit Isten a szent szülés szakadatlan termékenységével áldott meg, újra kell szülnie Krisztus számára. É s ezt a b. Szűz rendkívül módon óhajtja. Vajha, a kiket illet, meghall-gassák az ő kecsegtető hivogatását : „Fiacskáim ! kiket újra szülök, miglen Krisztus tibennetek kiképződik!"
(Gal. IV. 19.) k) A szent olvasónak hathatós erejét is-mervén, némely elődei a pápának arra igyekeztek, hogy annak használását a keleti népek közt is elterjeszszük. Igy például IV. Eugén pápa, aztán XII. Incze és XI. Kele-men, kik e végett a dömések rendjét több kiváltsággal ruházták fel. S az eredmények nem maradtak el, habár utóbb kedvezőtlen idők következtek a terjedésre. Napjainkban a szent olvasó iránt való tisztelet újra felpezsdült Keleten is, a mi a pápa óhajtásaival nagyon összevág. Kijelenti a szentséges atya, hogy nagy czélja van Keleten. A jeru-zsálemi eucharisticus congresszusból mozgalom indult ki ez iránt, hogy Achaja Patras nevü városában a szent olvasó királynéja tiszteletére templom épittessék. Dicséri a pápa azokat, kik az épitő bizottság felhívása kapcsán e templomra adakoztak vagy adományokat Ígértek. Jelenti»
hogy az ügy már előrehaladt, hogy engedelmet adott az alapkő letevésére. Állni fog tehát Keleten egy u j templom a sz. olvasó királynéja tiszteletére, a hol latin és görög rítuson együttesen állhatatosan fognak könyörögni hozzá, hogy régi jótéteményeit ujakkal tetézze.
Befejezés és buzdítás. Oda tér vissza a pápa szózata a honnan kiindult. Pásztorok és nyájak, fel mindnyájan a nagy Szűz oltalmának leesdésére, különösen a követ-kező október hónapban. Nyilvános és magános könyör-gésekben imádkozzunk hozzá s kérjük őt mondván: Mu-tasd meg hogy anyánk vagy! Kérjük őt, hogy anyai ke-gyelme szerint őrizze meg az ő egész nagy családját min-den veszedelemtől, vezérelje minmin-den jólétre, különösen pedig állapítsa szent egységre. Tekintsen kegyesen min-den nemzetek katholikus híveire, s őket a szeretet köte-lékei által szorosabbra fűzve egymáshoz buzgóbbakká és állhatatosabbakká tegye a vallás díszének fentartásában, a miben egyúttal az államoknak is legnagyobb java rejlik.
Kiváló kegyelemmel tekintsen a vallásban egyenetlen nagy és hires nemzetekre is, azokra a nemes és a ke-resztény kötelessegeket szem előtt tartó lelkekre : és üdvös vágyakat keltsen bennök s a felkeltett üdvös vágya-kat ápolja s vezesse sikerre bennök. A keletieknek tudja be nagy Mária-tiszteletűket ; a nyugatiaknál emlé-kezzék meg, hogy pártíogását velők sok korszakon át nagy kegyelmekben éreztette. Keletieknek, nyugatiaknak, és a többieknek, bárhol vannak, egy szavuk legyen, a katholikus népek imádkozó szava, a melylyel mi is végső leheletünkig togunk kiáltva imádkozni : Monstra te esse Matrem. Mutasd meg hogy Anyánk vagy!
Szokott apostoli áldással végződik a hymnusszerü pápai szózat.
T Á R C Z A .
László főherczeg vallásosságáról é s magyar nemzeti érzületéről két hiteles apróság élete végső szakából.
A boldogult László kir. herczeg utolsó nyilvános szerepléséről, az al-Dunán tett utazásáról most a követ-kező részleteket közli Hoszpotzky Alajos műszaki tanácsos, a ki akkor a fiatal főherczeg kíséretében volt.
A kis uti társaság augusztus 24-én Moldován a Dunagőzhajózás társaság hajójáról átszállván a „Vaskapu*
nevü állami hajóra, első teendője volt az uti programm megállapítása. E közben László főherczeg mély vallásos érzelméről tett tanúságot, midőn Himmel alezredessel egyetértőleg a másnapi teendőket csakis szt mise meghall-gatása után volt hajlandó megkezdeni.
Minthogy azonban az orsovai plébánián csak egy pap van, az irodalmi működéséről is ismeretes agg Boleszny Antal cz. kanonok, előzetesen telefon utján meg kellett tőle tudni, hogy a 10 órai nagy misén kivüli kora reggeli misének megtartásához szükséges püspöki engedélyt esz-közölje ki.
A legközelebbi állomások egyikén szintén telefon utján tudta meg a főherczeg, hogy az óhajtott misére megjött az engedély. Persze nagy volt erre a meg-elégedés.
Bátyjáról József Ágost íőherczegről beszélve, László főherczeg megjegyezte, hogy az milyen hamar lett fő-hadnagy. A társaság egyik tagja erre azt mondta tréfásan, hogy József-Ágost főherczeg előléptetése azért ment olyan hamar, mert elvevén egy német herczegnőt, a király uno-káját, nagy protekcziója van.
— De Hszen nem marad az német, mert kikötöttük, hogy magyarrá legyen, különben nem válik be a mi csalá-dunkba! — Volt a főherczeg gyors válasza
. . . . Elváláskor a főherczeg Hoszpotzky műszaki tanácsosnak is egy saját keze aláírásával ellátott fényképet óhajtott adni, de csak német aláirásos volt készletben.
Ilyet pedig adni nem akart és ezért megígérte, hogy a legrövidebb idő alatt fog küldeni Alcsuthról. Csakugyan három nap múlva az alcsuthi főudvarmesteri hivatal utján a fotografia „László fhg 1895." aláírással ellátva Orsovára megérkezett. Erre vonatkozik Himmel alezredesnek a fő-herczeg halála napján Orsovára küldött, de onnan Szent-Mihály-Zichyfalvára áttett német nyelvű távirata, mely magyar fordításban igy hangzik :
„Hoszpotzky műszaki tanácsosnak Orsova.
Az Önnek küldött fénykép az utolsó, a melyet 0 cs.
és kir. fensége sajátkezüleg aláirt. 0 fensége szeliden és megadással, az utolsó szentségek legájtatosabb felvétele után halt meg.
Himmel alezredes."
F. N.
r- »
RELIGIO.
IRODALOM.
— A Ssalay-Baróti „Magyar Nemzet Története"
cz. műből most jelent meg a 21. füzet, mely az Anjouk korát tárgyalja.
E füzetben folytatódik Nagy Lajos királyunk dicső uralkodásának törtenete leirása. A füzet képei a
követ-zők. Nagy Lajos legyőzi a törököket, s felajánlja a mária-czelli képet. Reliefkép a mária-mária-czelli templom portáléja fölött, Endre sírtáblája, Johanna királyné ezüst pénze. Nagy Lajos király tornaöltözete. István herczeg pecsétje. Zára ostroma, Nagy Lajos arany pénze, Nagy Lajos király első nagy pecsétjének előlapja, Nagy Lajos király második pecsétjének hátlapja, Nagy Lajos bevonul Zárába, Olasz gálya a XIV. századból, Szt Simon ezüst koporsója.
= Timotheus. Levelek egy fiatal theologushoz. Irta dr Hettinger Ferencz. Német eredetiből fordította a Csa-nádi növendékpapság magyar egyházirodalmi iskolája.
Temesvár, egyházmegyei könyvsajtó, 1895. 8-r. XXI.
509 lap.
Most, midőn Magyarországban a kath. egyházra s abban első sorban a kath. papságra nézve, amaz ősrégi hymnusz szavai szerint „recedant Vetera, nova sint omnia : Corda, voces et opera", egészen u j korszak, a megújho-dás korszaka következik, — hatványozott örömmel
Most, midőn Magyarországban a kath. egyházra s abban első sorban a kath. papságra nézve, amaz ősrégi hymnusz szavai szerint „recedant Vetera, nova sint omnia : Corda, voces et opera", egészen u j korszak, a megújho-dás korszaka következik, — hatványozott örömmel