az Égnek! — mint jegyzőkönyveink m u t a t j á k , mindig teljes megelégedésének, még mindig örö-mének adott kifejezést, mert látja, hogy a még csak kilencz éves multu szónoki iskola feltűnően halad előre, évenkint erősödik és termi jó
gyü-mölcseit. (Vége.)
Hat nap L o u r d e s b a n .
Irta : Dr Koperniczky Ferencz.
(Folytatás.)
Szombaton este a diner ideje alatt is beköszönt a főnöknő, kitől megtudtuk, hogy a belga zarándokok betegei közül csütörtök óta hatan gyógyultak meg.
Midőn megértette tőlünk, mennyire óhajtanánk az ille-tőkkel találkozni, felhívott minket, hogy másnap, vagyis vasárnap délelőtt látogassuk meg az ő kórházukat, azzal biztatva, hogy ott találkozhatunk a betegekkel és esetleg a meggyógyultakkal is. Nagy örömmel fogadtuk el ajánlatát és másnap délelőtt kifogyván az időből, dejenner után mentünk át a szállodától nem messze ugyanazon Rue de la Grotteban épült kórházba, megtekintettük az idegenek, majd azután a lourdesi betegek nagy termeit, a kápolnát és egyéb helyiségeit. Alkalmunk volt itt meg-ismerkedni az önkénytes betegápoló és hordozó férfiakkal és nőkkel, kik bizonyos szent versenyt fejtettek ki a beteg körüli szolgálatok teljesítésében. Megismerkedtünk Gredt abbéval, ki már tizenhetedizben vezetett ide zarán-dokokat. Megtudtuk, hogy a rendező-bizottság feje bizo-nyos Rosmann Brüsszelből, kit hatalmasan támogat a rendezés körül Deploige Simon tanár, Crahay Ede ügy-véd, és a löweni egyetem tanára Thiéry Armand ; továbbá, hogy van közöttük egy országgyűlési képviselő, ki nagy odaadással hordozza a betegeket. Megérkezésük előtt a zarándokok négyezer frankot gyűjtöttek össze a Rózsa-füzér templomának főoltára és orgonájára. A zarándoklat lelki vezetése a namuri Notre Dame templom plébáno-sára, Baré abbéra volt bízva ; flamand nyelven Van Loo abbé t a r t o t t beszédeket. Ismertető jelül a zarándokok vékony belgaszinü szalagon egy érmet viseltek mellükön
RELIGIO. 75 ezen körirattal: Notre Dame de Lourdes prier pour n o u s ;
convertisser les pecheurs ; querissez les malades ; sauvez la Belgique ! Mivel azonban a meggyógyultakat itt fel nem találhattuk, a főnöknő igen előzékeny szívességgel fel-ajánlotta készségét, bogy elkísér a templomhoz és segít-ségünkre lesz czélunk elérésében. Kimentünk tehát a Grottához és onnan a Rózsafüzér templomába, mindenütt keresve a tömeg között a meggyógyultakat. A jó apácza fáradozásának -sikerült is kettőt feltalálni a templomban.
Ezeket tehát nagy örömmel hozta ki a templom bejárása elé, ahol várakoztunk rá és módot nyújtott tőlük meg-tudnunk betegségüket, melyből a lourdesi szűz Mária őket csodálatosan meggyógyította.
Az egyik volt Reuson Ágoston, kinek esete legna-gyobb feltűnést okozott. Mintegy nyolcz hónappal azelőtt egy kő esett a fejére oly sulylyal, hogy koponyáját be-törte és nagy agyrázkódást okozott, mely látását és hal-lását is meggyöngítette és majd elviselhetlen fájdalmakat idézett elé; sőt jobb kezét és lábát a súlyos ütés követ-keztében szélhűdés érte, mely őt ezen testrészek haszná-latától teljesen megfosztotta. Ez a szerencsétlen ember igy egész életére tönkre téve lenni látszott. Es ime Lour-desba érve, már május 1-én fürdés közben észbontó fáj-dalmakat érzett összezsugorodott tagjaiban, melyek azon-ban csakhamar kiegyenesedtek, mozgékonyak lettek és a fájdalmak egyszer mindenkorra megszűntek. Hálábói azon-nal ő is a hordágyas betegek hordozói közé állott.
A másik egy, mintegy 34 éves nő volt, névleg Hinek Apollónia, a St. Hubert melletti Remagneból Belgiumban.
Ez régóta májbajban szenvedett, ugy hogy oldalán erős daganat képződött; ehhez járult nagy, mérges természetű gyomorbaj ; gyomrában u. i. sebek támadtak, enni semmit sem volt képes, b a j á t gyomorráknak deklarálták. Ily nyo-morult, reménytelen állapotban ért Lourdesba. „Csütörtö-kön, midőn délután a fürdőbe e m e l t é k — saját szavai — oly rémitő fájdalmat éreztem belsőmben, hogy azt hittem, meg kell halnom. Utána azonban enyhülést tapasztaltam és egész egészségesnek éreztem magamat." Sárga arczszine pirosra változott, daganata megszűnt és jó étvágygyal birt enni.
Midőn sz. Máriának ezen szerencsés kegyeltjeivel beszélgettünk, közelünkbe érkezett bizonyos J e a n de Brouwer, egy 21 éves fiatal ember, ki a mult év aug.
18 -án legnagyobb mérvű tüdősorvadásból ugyancsak Lour-ban egyszerre felgyógyult. Ez most egy erőteljes, egész-séges, korpulens alak, ki háladatosságból j ö t t el Lourdesba a többi zarándokokkal.
Az eddig felsorolt meggyógyultakkal személyesen beszéltünk és az orvosok kijelentése, ismerőseik tanúsága és saját viselkedésük, meg nyilatkozataik közvetlensége mesterkéletlensége semmi kétséget sem enged aziránt, hogy megannyi csodás gyógyulással állunk szemben.
A többiekkel, kik e napokban nyerték vissza egész-ségüket, a jó apáczafőnöknő minden fáradsága daczára, melylyel őket a nagy tömegben kereste, nem találkoz-hattunk. Hiteles értesülés szerint ezeknek egyike volt Massa Mária-Katalin, lakik Brüsszelben, rue Via-duc-Ixelles 112. sz. alatt. Ezt a nőt két év előtt erős
szélhűdés érte, minek folytán igen gyanús tünetek j e l e n t -keztek mellében. Május 3-án délelőtt, midőn a fürdő vi-zében megmosták, tökéletesen meggyógyult. — E g y má-sik, bizonyos Houin nevü 48 éves asszony lothringiai Courselles-Chau3syból, ki három év óta volt súlyos beteg.
Ez idő alatt majdnem folyton ágyban fekvő volt, egész testét fájdalmas merevség t a r t o t t a fogva ugy, hogy enni sem volt képes maga. Az utazást is a vasúti kocsiban fekve tette meg. Lourdesba érkezve, az ötödik fürdés alkalmával, csütörtökön, egyszerre lábaira állott a fürdő medenczében és tökéletesen visszanyerte tagjainak szabad mozgását. Nyolcz hónap óta ki nem mozdulhatott szobájából, most egyszerre képes volt járni. Az általános d a -gadtság tagjain hirtelen megszűnt annyira, hogy eddigi lábbelijét nem használhatta többé túlságos bősége miatt.
Úgyszintén meggyógyult Leenaerts Alfonz Kersbeckles-Tirlemontból, ki mintegy 31 éves és négy gyermek atyja..
Négy év óta vérköpéssel súlyosbított tuberkulózis gégebajban szenvedett. Mióta Lourdesban néhányszor m e g f ü r -dött, egészen megkönnyebülve érezte magát, a fáradságot igen könnyen elviselte, és vért sem köpött többé.
Ily bőségesen osztogatta a bold, szűz Anya, mint a betegek gyógyítója Lourdesban ez alkalommal a testi épség kegyelmét. Hála érte a jóságos Istennek s a szűz Anyának, hogy éppen olyan időben lehettünk ott, midőn, a buzgó belga nemzeti zarándoksereg erős hitével, t á n t o -rithatlan bizalmával és kifogyhatlan imádságaival a ke-gyelmek ily bőséges jutalmát kinyerni szerencsés volt.
Amint méltán épültünk mi és velünk minden szemtanú a belgák kiváló áhítattal végzett ajtatosságain, ugy másrészt örök hálára buzdultunk fel szűz Mária iránt azon nagy-szerű kegyelmek behatása alatt, melyeknek szemlélői le-hettünk Lourdesban. Helyesen mondta egyik útitársam elutazásunk órájában : Nincs az az anyagi áldozat, amit sajnálni tudnék az itt átélt tapasztalatokkal szemben !
Feltűnő lehet az olvasónak, hogy annyi csodás gyó-gyulás felőli tapasztalatot jegyeztem fel Lourdesban töl-tött hat napi tartózkodásunkból, és ha talán nem vonja is kétségbe jóhiszeműségemet, mégis kisérletbe jő talán nagyítottnak vagy túlzottnak tartani a leirt eseteket. Az olvasónak lelkét kisértő ily kételyét könnyen leküzdeni vélem azon biztosítással, hogy a leirt gyógyulásokat egy-től-egyig feltalálhatja az orvosi konstatáló helyiség pro-tokollumaiban a f. évi május 1 — 6-ig vezetett jegyzetek-ben. Azonfölül iparkodtam feljegyezni a meggyógyultaknak lakásait, hogy bárki levélileg felkereshesse az illetőket és tudakozódhassék az állitások valódisága iránt.
Különben ezen kisértő kételyek eloszlatása czéljából legjobb egyszer elutazni Lourdesba, főképpen olyankor, midőn népesebb zarándoklatok vonulnak ugyanoda, pl.
augusztus hóban. E k k o r szokott Párisból kiindulni a nagy nemzeti zarándoklat 15 — 20—25 ezer részvevővel. Ilyen-kor rendesen tömegesen történnnek a gyógyulások. Igy
pl. a mult 1894. évi augusztus hóban a párisi zarándo-kok számát 35 ezerre tették, ezekkel ezernél több beteg érkezett Lourdesba, mintegy nyolczvan orvossal, kiket jobbára a kíváncsiság vezetett oda. E s ezen alkalommal nem kevesebb, mint hatvan olyan beteg nyerte vissza
10*
csodálatos módon egészségét, kiket a párisi orvosok gyó-gyíthatatlanoknak nyilvánítottak.
Általános az a vélemény, hogy mióta Zolának gya-lázatos regénye „Lourdes" napvilágot látott és közkézen forog, azóta mindinkább nő az érdeklődés Lourdes iránt, azóta tömegesebben érkeznek oda a zarándoklatok és sűrűbben fordulnak elé csodálatos gyógyulások.
Igy felel a bold. Szűz azon piszkos koholmányokra, melyeket az az undort keltő regény világgá szórt a hi-tetleneknek örömére, a kath. egyháznak pedig javára. A szőke kis regényköltő nem is sejtette, hogy ez lesz po-koli szándékkal irt regényének eredménye.
Nincs az a rossz, amit Isten nem tudna jóra fordí-tani ! Régi igazság, mely Lourdes körül éppen leugjabban -érvényesül legeklatánsabban.
Mivel lourdesi élményeim ezen leírására részben azért határoztam magamat, hogy a tervbe vett magyar zarándoklat tagjai ezen áldozatokkal járó zarándokutra könnyebb szívvel, forróbb vágygyal induljanak, és esetleg -ezen közlemény nekik némi utmutatásul szolgáljon, nem tehetem le a tollat, mielőtt még néhány dologra ki ne terjeszkedném ezen pongyola leírás keretében.
Szükségesnek találom még egyszer visszatérni a fáj-dalmas Szűzről nevezett apáczák kórházához, mely a Rue de la Grotte utczaban, a Gáve folyó régi hídjának köze-lében épült ujabb időben. A nevezett apáczák ezen kór*
házat részint elaggott, elhagyott szegények részére, részint pedig azért alapították itt, hogy a szegényebb zarándokoknak legyen helyük, a hol meghúzhassák ma-gukat ; és az idegen betegek számára is legyen hely, a
hol itt tartózkodásuk ideje alatt ápoltassanak. Ez az in-tézet égetően szükséges Lourdesban. Találkozik ugyanis sok olyan szerencsétlen, a ki betegségében és főleg öreg napjaiban kénytelen a felebaráti szeretethez appelálni.
Ugy szintén zarándokok is találkoznak, kik messze távoli vidékről, sőt idegen országokból jönnek, segitséget, gyó-gyulást keresve a lourdesi csodaforrásnál, de nincs költ-ségük, hogy szállodát vehetnének igénybe. Ezek ugy, mint amazok menedékhelyet találnak a fájdalmas Szűz leányainak ezen házában.
A tarbesi püspök nagy örömmel vette hírét a tervbe vett intézménynek, szívesen adta hozzá áldását és fogadta védnöksége alá. Az apáczák kegyadományokból tartják fönn a házat, mely adományokért a zarándokok, főleg a jobbmóduak könyörületes sziveihez fordulnak. Felhívják azért a részvevő és nagylelkű keresztény testvéreket, hogy tehetségük szerint kegyeskedjenek hozzájárulni egy inté-zet befejezése és fönntartásához, a hol a fájdalom s a szerencsetlenség biztos menedéket és szeretettel enyhítést,
megkönnyebbülést talál.
Mindazok nevei, a kik bármily csekély adománynyal jótevői lesznek e háznak, az illetők engedelmével egy külön jegyzékbe foglaltatnak az adományozott összeggel és megőriztetnek felebaráti szeretetük tanúbizonyságául.
Aki ezer frankot vagy ennél többet ajándékoz e czélra, annak neve, amennyiben meg nem tiltja, arany betűkkel lesz egy márvány táblába vésve és az intézet ala-pitójának czimével. A ki 500 frankot vagy ennél többet
ajándékoz, annak neve hasonlóképpen arany betűkkel márvány táblába lesz vésve és az intézet jótevő je. Az ala-pító és jótevő czime akkor is megszereztetik, ha az ado-mány összege nem egyszerre, hanem részletekben lesz lefizetve.
Minden hónapban örök időkig egy szent mise lesz mondva az intézet élő és elhunyt jótevőiért. Ezenkívül az aggok és betegek naponta imádkoznak mindazokért, kik a ház javára valamivel hozzájárultak és a jótevők család-beliért. Bizonyos, hogy a bold. Szűz az É g áldását hivja le az intézet jótevőire és az Isten százszorosan visszafizeti az ily módon értékesített könyöradományt.
A magyar zarándokok is részesítsék kegyes figyel-mükben ezt a jótékony intézetet. Az ajándékokat elfo-gadja a fájdalmas szűz Anya leányainak főnöknője Lour-desban vagy el lehet küldeni a tarbesi püspökhöz, vagy Ribes abbéhez a tarbesi székesegyház kanonokjához, ki az intézetnek igazgatója.
(Vége köv.)
EGYHÁZI TUDÓSÍTÁSOK.
Budapest, aug. 2. Visszhang egy czikhünkre. — Julius elején „Katholikus felolvasásokat kérünk országszerte" czim alatt megindokolt indítványt terjesztet-tünk a kath. közvélemény elé az iránt, hogy a ker. kath. vallás-tól elidegenedett műveltebb férfi közönségnek szent vallá-sunk tiszteletére és ismeretére való visszavezetés végett temp-lomok on kivül országszerte katholikus felolvasások szerveztes-senek „ a keresztény vallás, a keresztény gondolkodás, a keresz-tény műveltség — előzményeiről és alapföltételeiről,irenikus, megnyerő, a hitközönyöseket meghódító modorban és szellemben." Templomba, Isten igéjének meghallgatására az ily elidegenedett katholikusok nem járnak ; a keresz-tény katholikus szellemű irodalommal és sajtóval az ilyenek nem foglalkoznak, azt nem ismerik, nem olvassák.
Valami u j és oly módot kell tehát feltalálni, a melyen ezek a lelkek a templomon kivül megközelithetők, a ker.
vallással értelmök által kibékithetők, a keresztény hitéletre vagyis a templomba visszavezethetők. Nálunk még uj, de külföldön, különösen Francziaországban már kipróbált módja a férfiaknak a templomba való visszavezetésére az apologetico-irenikus felolvasások tartása, melyek az em-berek elméjét a vallás igazságaihoz visszavezérlik.
Ezt ajánlottuk igénytelen indítványunkban s oly szerencsések voltunk, hogy mivel indítványunk igazán az életből volt meritve, s az élet jobbítását szemlátomást előmozdítaná, azt a kath. közvéleménynek egyik legille-tékesebb közlönye, a Szent-István-Társulat kiadásában megjelenő „Társulati Ertesitö," m. hó 20-iki számában, szokott lelkességével magáévá tette, a kivitelre nézve a következő módozatokat ajánlva, melyeket a hozzájok csatolt kibővítésekkel együtt a kath. liczeumról és a Mecaenas-szerzésről — szíves-örömest aláírjuk, kérve minden érdekeltnek és érdeklődőnek még egyszer az ügy érdeméhez való szives hozzájárulását.
T. laptársunk hozzászólásának teljes szövege ime ez :
„E nagyfontosságú tervet szivünk egész
lelkesedésé-RELIGIO. 77
vel tesszük mi is magunkévá. Szükség, igen nagy szükség van arra, hogy hozzá tudjunk férni a kath. intelligencziá-hoz, a kath. intelligenczia férfi tagjaihoz a templomon kivül, hová az csak ritkán jár, a templomi oktatáson kivül, melyet ez soha sem hallgat. Nincs más mód, nincs más eszköz hozzá a sajtón kivül, mint a felolvasások.
Ezeknek kell visszahóditaniok a kath. intelligencziának nem csak szivét, de különösen, és ez a fő : értelmét is a kath. tanok számára.
A kivitel módozataira nézve azonban mi is monda-nánk valamit. Vegye kezébe az egész ügyet a budapesti Katholikus Kör felolvasó bizottsága. Ez a bizottság már többször megmutatta, hogy van érzéke az aktuális kér-dések iránt. Ez a bizottság dolgozza ki aztán ezeknek a felolvasásoknak a programmját. Ehhez természetesen
szük-séges, hogy a kath. kör eme bizottságát tanácsaikkal, javaslataikkal azok támogassák, kik állásuknál fogva is legjobban értenek a dologhoz, a budapesti egyetem theo-logiai fakultásának tanárai. Hiszen nem lenne természetes dolog az, ha éppen azok, kik a kath. elvek, a kath. tanok tanszékeinek legelőkelőbbjein ülnek, az országos kath.
szellemű oktatástól visszahúzódnának. De előre megálla-pított programmra szükség van, mert kell, hogy ez az országos oktatás egységesen, egyöntetűen történjék, hogy a sok fontos tárgy körül kiválasztva a legfontosabbakat, ez hangozzék az egész országban mindenütt.
A budapesti Kath. Kör felolvasó bizottsága azután, mikor a program m készen van, intézzen felszólítást a kath. helybeli és vidéki Írókhoz és tudósokhoz, hogy ki hajlandó a meghatározott programm értelmében ilyen felovasások megtartására vállalkozni. De természetesen a vidéki irók nem lakóhelyükön, hanem más helyen tarta-nák meg felolvasásaikat. Mert hatni akarunk, hatást aka-runk létrehozni. Akkor hát ne vessük meg a hatás esz-közeit sem. A helybeliek egymást mind ismerik, gondol-kodásuk, felfogásuk ismeretes egymás előtt, szavuknak nincs meg az a hatása, mintha ismeretlen, eddig nem látott egyén beszél, hol a külső érdeklődés is ébreszti az elme figyelmét. Ebben van az u. n. missiók hatásának a legfőbb titka is. Hijába : „nemo propheta in patria sua."
A vidéki kath. körök pedig szintén alakitsanak fel-olvasásokat rendező bizottságokat, melyek érintkezésbe lépve a központi bizottsággal, meghatározzák a felolva-sások idejét, gondoskodnak annak megfelelő külsőségeiről.
Mert ez is hozzá tartozik a dologhoz. Ma már nem sza-bad túlságosan szerényeknek lennünk. Az emberekhez akarunk hozzá férni, ne feledkezzünk meg tehát az emberi természetről.
A budapesti szabadkőműves eredetű »Szabad Licze-um" ellenében pedig a kath. kör teremtse meg a „kath.
liczeumot."
Végül mindkettőhöz szerezzünk egy emelkedett szel-lemű kath. meczenást !" ? ?
Amerika. A katholikus vallás Mexikóban. — Hála Diaz köztársasági elnök hatalmas erélyének, az erőszakoskodó üldözések és a bosszantó zaklatások ideje Mexikóban lejárt. Több államban (mert Mexikó épp
ugy, mint most már Brazília is, több egyesült államok köztársasági szövetsége) az u. n. reform-törvények, melyek a katholikus vallásnak nyilvános gyakorlását birságtól börtönig terjedő büntetéssel tiltották, vagy egészen
eny-hén alkalmaztatnak vagy már egészen is megszűntek az ellenkező gyakorlat által. A férfi és nő szerzetes rendek lassan-lassan reformálják magukat és uj életet kezdenek s a kormány csaknem egykedvű szemmel nézi az egész katholikus újjászületést. A katholikus buzgóság és szere-tet működése és intézményei annál nagyobb lendülettel viszik előbbre fejlődésüket, mennél szorosabban voltak lenyűgözve az elmúlt 30 év alatt. A bámulatra méltó ir-galmas nővérek, kiket 1874-ben Lerdo de Tejada elnök száműzött, u j nevek és u j ruhák alatt újra megjelennek.
A papság, társadalmi állásában összébb szoritva, a nél-kül, hogy az ország politikai életében részt venne, vissza-hódítja a hódolatot és tiszteletet, melyet az erény és a tudomány, még a felekezetek részén is mindig biztosíta-nak. Másrészről, a mexikói püspöki kar, soha sem na-gyobb buzgóságot, sem nana-gyobb tudományt nem fejtett ki. Mgr Álarcon, Mexikó érsekében szalézi szent Ferencz lelke lakik. Az ő atyai vezetése alatt számtalan ajtatos intézmény, melyekhez Mexikó már jó ideje nem volt szokva, uj fejlődésnek és virágzásnak indult. Egy nagy érdemű spanyol áldozó pap, tiszt. Vilazeca atya, ezer akadály daczára (mert ezek szoktak az istenies alkotások-nak alapul szolgálni), magában a fővárosban egy u j con-gregatiót alapított, sz. József férfi congregatióját, melynek czélja az eddig magukra hagyva volt indiánok evangeli-zácziója. Az apostoli szentszék már elismerésének több jelével kitüntette ezt a congregácziót, mely tagjait kivá-lóan a chilmahnai, taboscói és chiaposi szegény egyház-megyékbe szokta küldeni a püspökök apostoli munkájának segedelmére.
Tartózkodni fogok szemlét tartani a Mexikóban levő többi szerzetes rendek fölött. Hallgatásom okát min-denki tudni fogja. *) Elég lesz, ha annyit mondok, hogy az üldözések közepett valamennyien összeszedték magukat és megtisztultak valamennyien az evangeliumi tanácsok hűséges és lelkiismeretes követésében. Mindnyájan meg-ujultak szellemben, s most már nem gondolnak egyébbel, mint a hit terjesztésével vagy fenntartásával, mint hajdan azok az angol szerzetesek, kik a régi de elmúlt jólét utolsó maradványai valának, a legellenségesebb és leg-mostohább körülmények közt sem hagyták el tovább szántását azoknak a barázdáknak, melyeket őseik kezdé-nek szántani.
A mit a mexikói főmegvéről mondottam, ugyanaz áll a köztársaságban levő többi egyházmegyékről sorban.
Mindenütt megújhodás, mindenütt tavaszi uj életre kelés mutatkozik. E p p ugy mint a zivataros éjszakák után a zöld mintegy zöldebb és az ember élete maga is mintegy szebbé vált : épp ugy, az üldözések nyomában is, a ke-reszténység isteni ügyei és dolgai szilárdabb és termé-kenyebb talajra találnak magvaik számára.
*) Figyelmeztetés lenne az egyház ellenségeinek, hogy hol, mely irányban fejlődik az egyház : tehát, hol támadják újra. Ez egy u j módja a katholikus „disciplina arcani^nak.
Guadalaxarában mgr Loza bosszú ideig tartó dicső-séges püspöksége főgondját a papi nevelés és tanitás emelésére fordította egyfelől, másfelől pedig uj egy-házmegyék kialakítására, a melyeknek élére aztán a maga káptalanából hírneves theologusokat állított, mint mgr Silva, colimai püspök, aszkétákat, a milyen Tépic első püspöke, fáradhatatlan apostolokat, mint mgr Lopez
Guadalaxarában mgr Loza bosszú ideig tartó dicső-séges püspöksége főgondját a papi nevelés és tanitás emelésére fordította egyfelől, másfelől pedig uj egy-házmegyék kialakítására, a melyeknek élére aztán a maga káptalanából hírneves theologusokat állított, mint mgr Silva, colimai püspök, aszkétákat, a milyen Tépic első püspöke, fáradhatatlan apostolokat, mint mgr Lopez