S z o l n o k , aug. 5. Egy lélekemelő ünnepélyről — aka-runk jelenleg beszámolni.
Szolnokon, mely város a legközelebb mult napokban liberális részről oly különböző módon volt feltüntetve, ma ujabb tanúbizonyságát adta azon nemes gondolkozá-sának, hogy katholiczitását a liberálismus lélekölő mér-gével tönkre tenni n - m hajlandó. Sok illetéktelen kéz marczangolja a rohamosan fejlődő.és éppen azért egész-séges gazdasági viszonyokkal nem rendelkező város szivét, de hiába, mert minden szegénysége daczára, hű marad hitéhez, vallásos meggyőződéseihez.
Vau Szolnokon egy plébániai templom, melynek patrónusa a könyörületes szivek. A mi lelkészünk Karkecz Alajos átlátva, hogy semmiből semmi sem leszen, hacsak isteni mindenhatósággal nem, — gyűjtéshez fogott és rövid három év alatt annyi könyöradományt gyűjtött öesze, hogy a különben igen elhanyagolt templomot kül-sőképpen alaposan renováltathatta, s igy a kiváló szépségű magas s u g í r t o r o n y keresztjét is megaranyoztathatta.
Aug. 4-én impozáns egyházi és társadalmi ünnep-séggel a keresztet visszahelyezték. Az egyházi ünnepség-nél a sz. misét fényes papi segédlettel Karkecz Alajos sz.
fer. r. házfőnök és lelkész szolgálta; a beszédet pedig Mihályi Cézár sz. fer. r. áldozó-pap és szentkúti lelkész tartotta.
Igazán lélekemelő volt az a festői látvány, melyet a körülbelül tiz ezerre menő hallgatóság képezett. Mihályi Cézár szerzetes magyaros zamattal és emelkedett érze-lemmel tartott sz. beszédjével ellenállhatatlanul magával ragadta az összeseregletteket. Meglátszott a jelenlevő nem-katholikusok arczain is, hogy a mi vallásunk szónokai tudnak és szoktak is ugy beszélni, mint a hogyan az evangéliumi szeretet sngja. Alaposan lefőzte a jelenlevő liberális urakat, kik feszült figyelemmel hallgat'ák és várták, mikor fog már most a modern reformoknak alá-gyujtani, hogy aztán u,ra előránthassák megszokott fegy-vereiket, a rágalom fegyverét. Megszégyenülve távoztak:
mig a tisztült érzelmű hithű katholikusokat meggyőzte arról, hogy az egyház a szeretetet nem ajkain hordja, hanem szivében ápolja.
A szent beszéd után ünnepélyes körmenet volt, melyen a városban levő minden közigazgatási, ipar és kereskedelmi, közmivelődési egyletek és társulatok testü-letileg jelentek meg. A városházán p^dig rendkivüli dísz-közgyűlést tartottak, melyben határozatba ment, hogy a
13) Vas J . Hazai és külföldi iskolázás az Árpád-korszak alatt 29. 1.
RELIGIO. 101 szegény tanulókat segélyző-egylet czéljaira a város 300 frtos
alapítványt tesz. A díszközgyűlésben elhatározták azt is, hogy a polgármester vezetése alatt testületileg jönnek az ünnepélyre. A körmenet alkalmával az utcza minden-felé ki volt világítva, a fák fellobogózva. — Eljöhetett volna hozzánk az ünnepélyre a modern reformok előhar-czosa Justh Gyula képviselő ur is, akkor legalább meg-győződést szerezhetett volna magának arról, hogy mi különbség van a nagy garral hirdetett és sok áldozat árán kierőszakolt mülelkesedés és a sziv igaz érzelmei által teremtett hangulat között; megtanul-hatta volna és kellőleg informálmegtanul-hatta volna csatlósát Eötvös képviselő urat arról, hogy talán mégsem olyan könnyű dolog lesz a katholikusokat szőröstől-bőröstül felfalni ; és Kossuth Ferencznek, hogy az ördöggel hiába szövetkezik a katholikus egyház ellen, mert as, isteni igéret következtében, kőszirt, melyen a pokol kapui sem
fognak diadalt aratni.
Ha szerencsénk volt volna, megtanulhatják vala, hogy a más vallásos meggyőződésének egyenes sértege-tése nélkül is lehet ünnepséget rendezni.
Talán akkor annak idejében Rákóczi olyan nagyon keserű reminiscentiákat nem okozott volna.
A körmenet után a torony tövéhez érvén id. szol-noki Schefftsik István lépett a pódiumra és bármely katholikus papnak diszére váló, emelkedett hangú, a tiszta meggyőződés hangján tartott szónoklattal ecsetelte az ünnepély társadalmi jelentőségét. Keveset mondok, ha kijelentem, hogy az egyházi szónoklat hatása alatt vallásos érzelmekkel telitett lelkek, ezen szónoklat által óriási lelkesedésben törtek ki.
A beszéd elhangzása után a helybeli dalárda haza-fias és egyházi énekei között a keresztet rendeltetésére elhelyezték. Megható volt látni azt, mily ellágyult szivvel vettek a lakosok rang, kor és nemre való külömbség nélkül bucsut a kereszttől. Ráborultak, csókjaikkal illették, könynyel áztatták.
A fényes egyházi ünnepélyt, magyar szokás szerint, áldomás követte, melyet a helybeli páholy tagjai külöm-böző álürügyek alatt minden áron meggyengíteni töre-kedtek, reményen fölül impozánsan sikerült. A katholikus előkelőség csaknem teljes számban jelen volt, képvi-selve volt ott minden rétege a társadalomnak. Festői szép volt az, midőn Karkecz Alajos lelkész társaságában a ke-resztet és gömböt vivő hatvan koszorú leány megjelent, kik mindannyian kék szalaggal diszitett fehér ruhában jelentek meg. A 300 teritékü diszlakoma alatt az első felköszöntőt dicsőségesen uralkodó XIII. Leo pápa ő szentségére és felséges apostoli királyunkra id. szolnoki Schefftsik István tartotta, melyet a társaság felállva hall-gatott és lelkesen megtapsolt. A második toasztot a város polgármestere Kludik Gyula tartotta, egyházfőnket, nmlt.
Schusster Konstantint éltetvén. A szűnni nem akaró taps és éljen után elhatározta a társaság, hogy kegyelmes fő-pásztorának őszinte ragaszkodása és hódolata jeléül üd-vözlő táviratot küld. — Harmadszor Karkecz Alajos lel-kész emelkedett fel és beszédében az önérzet hangján ünnepélyesen kijelentette, hogy az egyház örök lévén, nem tarthat semmi veszélytől, mely a vallástalanság
ré-széről érheti. Kijelentette, hogy az egyházat nemcsak örök-nek tartja, hanem olyan nagynak ismeri, mint maga a világ, mert tagjainak ismer mindenkit, ki szereti az Istent.
Ezen önérzetes kijelentés után Bougaud, a hires franczia püspöktől emiitett fel egy hasonlatot, ki szerint az egy-házba két kapu vezet, az egyik látható bejárattal, melyet keresztségnek, a másik láthatatlan bejárattal, melyet sze-retetnek neveznek. — Ezen szeretet vezérli a katholiku-sokat Szolnokon is mindenkor, valahányszor csak az együtt élő polgártársak vallási hovatartozandóságáról van szó. Bárki vádoljon bennünket az ellenkezőről, azt rága-lomnak kell tekintenünk, mert mi tiszteljük mindenkinek a vallását anélkül, hogy a magunkéból egy jottát is en-gednénk, becsüljük a meggyőződést minden téren és hat-ványozzuk a vallási felfogások körül, de anélkül, hogy a magunkét bárki részéről kicsinyelni engednénk ; szeretünk mindenkit, mert az Isten minden embert saját képére és hasonlatosságára teremtett, de azért az oltárnál minden-kivel kezet nem fogunk. — Nézete szerint azonban akkor, ha társadalmi kérdésről, közügyről van szó, le kell omolni minden válaszfalnak, mely bennünket vallásfelekezetek szerint tagolna szét, mert közügyeink érdekében ugy is csak egy eszme vezérelhet bennünket, az, hogy a mi sze-gény, de a kor követelmeinek megfelelő módon minden téren haladó városunk egykor boldog lehessen. A város boldogságát pedig az olyan összetartás alapithatja meg, mely nem egyes felekezetek vagy társadalmi koteriák ma-gánérdekeit, hanem a szűz tiszta közérdeket szolgálja.
Ilyen összetartást kivánt a városnak és erre iiritvén poharát, éltette a más vallásfelekezetek jelenlevő képvise-lőit. Beszédjét háromszor szakította félbe a taps és a beszéd után kitörő lelkes éljenzés volt.
A beszédre a ref. pap Csekey István válaszolt, ki szintén a szeretet húrjait pengette. Volt még több felszó-lalás is, igy : Áray Károly és Singer Béni ügyvédek Karkecz Alajosra ; a városi főjegyző Grúber József id.
szolnoki Schefftsik Istvánra ; Mihályi Cézár az összes köz-tisztviselőkre. Áray Károly másodszor a koszorú leányokra, Polonyi Mátyás Mihályi Cézárra.
Ily diadalünnepet ült nálunk a katholiczizmus, élénk tanúságot tévén arról, hogy él és mozog. A liberális urak, különösen az aknaharczot folytató szolnoki páholy mun-kásai, lehorgasztot fővel távoztak, mert nagy scandalum történt, mivelhogy scandalum nem t ö r t é n t . P . S.
Clermont-Ferrand. A clermonti ssinaton 1095-ben kihirdetett első keresztes hadjárat nyolcsssásados évfordu-lóján mondott két bessédről. — (Folyt.)
Evvel az (élő, bátor, alázatos, tevékeny) hittel fel-fegyverkezve, magasról tekinthettek le a tudományra, nem azért, hogy azt lenézzétek és megvessétek, mert a mint a hit, mint a tudomány Istentől származik, a k i é világot
i) Alföldünk nagy magyar katholikus, vagy legalábbb katho-likus-többsegü városaiban az itt nyilvánossság elé került lelkipász-tori gondossággal, okossággal e's lelkességgel kell az időt felhasz-nálni a katholikus hivek összetartásának és társadalmi életének uj életre keltésére, — mig nem késő, mig t. i. a páholyok és a másval-lásuak, főleg a keresztények zavarában halászó zsidóság a kath.
hiveket tömegesen el nem idegenitik. -A- szerJc.
a fáradságos kutatások előtt megnyitotta. A tudománynak nagy alkotásokat és csodálatos felfedezéseket köszönhe-tünk. Nemrégen egy fényes szószékből hallottuk a követ-kező nyilatkozatot: „Az emberi nem a tudomány által növekedett és emelkedett hatalomra s azért neki nem lehet rossz néven venni, ha tudomást resz méltóságáról s azt szakadatlanul igyekszik a végtelen ismeretlenség fölött kivivőit hódításai által növelni." Hanepj, hogyha a tudo-mány, hogy dogmatizáljon, elhagyja hatáskörét, a hitnek fel kell szólalni az ily tudomány szentségtörései ellen.
Hiába mondja valaki, hogy „a tudomány állítja, a tudo-mány kimondja, a tudotudo-mány hirdeti, a tudotudo-mány rendeli" ; a ki igazán hivő, az jól tudja, hogy a tudomány semmit sem mondhat, állithat, hirdethet, határozhat az isteni Ige tanításaival ellentétben, a ki a tudományt az ő
kinyilat-koztatásai által megtisztelte és a kinek a tudomány köte-les magát, engedelmes alattvaló gyanánt, alávetni ; mert az isteni Ige felséges, mindentudó ura a tudománynak, ki jobban ismeri az ő alkotását, a világot, mint a világ-nak minden tudósa ismerheti. Mit mondjak, testvéreim ? Röviden csak azt mondom, nem tehetünk jobbat, mint ha alázatosan és erősen hiszünk az isteni tanítások minden tanítások felett való souverainitásában, felségességében.
Ha képesek vagytok, és a mennyire csak képesek vagy-tok, fegyverezzétek fel magatokat a tudomány vakmerő-ségei és visszaélései ellen — igazi tudománynyal. Mutas-sátok meg az amolyan tudománynak, hogy erejét és jogait túlbecsüli s álljatok ama férfiak sorába, kik, mint Kepler és Kopernikus, térdre omolva adnak hálát az Istennek a világosságért, melyet e világon szétárasztott ? mint Newton és Linné nyomdokait k u t a t j á k az égen és a természet világában a határtalan erőnek és hatalomnak ; mint valamennyi keresztény tudósa korunknak, kik leg-szebb feladatuknak azt tartják, ha önszerzette ismereteiket az Istentől a kinyilatkoztatás által vett ismereteikkel össz-hangzásban tartják, és ha az emberi tudomány növelése által közelednek annak örök forrásához, az Isten Igéjé-hez, ki minden tudományt túlhalad és betetőz a maga kinyilatkoztatásaival.
Felfegyverkezvén a tudomány visszaélései ellen az igazi tudománynyal, igyekezzetek magatokat felfegyve-rezni a hatálommal is a hivatásukhoz hűtlenné vált és a szent szabadságokat elnyomó hatalmakkal szemben. — De azt fogja valaki erre mondani : micsoda hatalmunk lehet azok ellen, kik a hatalmat a maguk részén lenni állítják : talán bizony a megvetés és a fellázadás h a t a l m a ? — Nem, bizonyára nem. Az egyház isteni rendelet szerint azt akarja, hogy a fenálló hatalmákat tiszteljétek és hogy engedelmesek legyetek az ily hatalmaknak mindenben, a mi jó, akár közönséges, akár nagy szolgálatokat követeljenek tőletek.
Hanem hogyha a hatalmak határozatai és törvényei meg-támadják a vallást, az igazságot, a kötelességet, akkor fegyverkezzetek fel a lelkiismeret hatalmával és a keresz-ténységnek amazismeretesfelkiáltásával : „Non possumus"...
„Oportet Deo magis obedire, quam hominibus." Tiltakoz-zatok, kérvényezzetek, álljatok ellen ! Mutassátok meg, hogy a keresztény lelkiismeret nem halt meg, hanem é l ; 0 Mely tulajdonképpen ilyenkor már nem is igazi tudomány többé! A szerk.
s hogy ezt a lelkiismeretet nem lehet elhallgattatni, csak a jogtalan és üldöző törvények megszüntetésével. — Még jobb, ha egyúttal a ti önnön szavazataik hatalmával is felfegyverzitek magatokat ; hisz ti vagytok azok, kiknek joga, souverain joga van kijelölni is, megválasztani azo-kat, kiknek kötelessége a közügyeket vezetni. Tekintsétek és tartsátok e jog gyakorlását szoros kötelességteknek, mely alól hazaárulás bűne nélkül nem vonhatja ki magát senki. Ne legyetek gyávák és na keressetek menekvést e kötelesség teljesítése elől azokban a bátortalan tartózko-dásokban, melyek a tért az egyházgyülölő szektariusoknak, a politikai kalandoroknak, a hatalom és pénz lelkiisme-retlen inyenczeinek engedik át ; hanem a pártoskodás szellemétői menten, a vallási, politikai és társadalmi rend-tartás (conservation) ugyanazon egy terve és eljárása sze-rint, toljátok magatok előtt nagy elhatározottsággal elő-térbe az oly tisztességes, önzetlen, értelmes, szabadság-szerető, közjóra törekvő embereket, kik nem akarnak hatalomra jutni, csak annak bebizonyítása végett, hogy a kormánynak bármely legitim alakja nem egyértelmű a vallástalansággal, az istentelenséggel, a lelkiismeret el-nyomásával, a Krisztus és az ő egyháza elleni harczczal és hadakozással.
A gyógyitásnak és újjáalakításnak eme törekvésében vegyétek igénybe a gondolat nyilvánításának és terjesz-tésének minden szokott becsületes m ó d j á t ; fegyverkezze-tek fel a sajtónak ama hatalmával, melyet a sátán azért igyekezett kezébe keríteni, hogy megrontsa a lelkeket.
Legyen a sajtó a ti kezetekben olyan, mint az arkangyal lándzsája, mely lesújtja Krisztus ellenségét és meggyó-gyítja a sebeket, melyeket ütött. Ne ijedjetek vissza sem a vagyonbelí áldozatoktól, sem az állhatatos és önzetlen munka komor szükségességétől. Erre szükségünk van, hogy nagy befolyású sajtót teremthessünk ; oly sajtót, mely távol legyen attól, hogy sikert a botrányokban keressen, attól, hogy az üzérkedésnek és nyerekedésnek feláldozza a lelkiismeret becsületérzését és az irodalom méltóságát, határozottan oda áll a keresztény vallás mellé segitőnek és apostolnak; oly sajtót, mely mindenütt ott legyen és mindig arra törekedjék, hogy a lelketlen és elvtelen intrikusokat, a képmutató szektáriusokat és a tömegek szenvedélyeinek gonosz kizsákmányolóit lelep-lezze ; oly sajtót, mely népszerűen tud előadni filozofiát, népszerűen theologiát, népszerűen történelmet, népszerűen tudományt, népszerűen irodalmat, népszerűen gazdaság-tant, népszerűen vallási vitákat, mindezt áthatva és át-dolgozva feddhetetlen tudással, egészséges morállal és igazi keresztény szellemmel; egy sajtót, mely megóvja a népet a rossz olvasmánytól, felköltve érdeklődést, lekötve kedvelését olcsó vagy, a hol szükséges, ingyen hozzájutás által ; oly sajtót, mely üldözi a rossz sajtó befolyását és helyreüti rombolását, megtanítva a népet tisztelni az Istent, megismerni az 0 müveit és jótéteményeit, hinni az általa kinyilatkoztatott igazságokban, gyakorolni az erényeket, melyeket tőlünk követel, megbecsülni lelkün-ket, ragaszkodni kötelességeinkhez, magasabbra törekedni a földieknél, előkészíteni az örök üdvösséget és keresz-tény nevelés által szaporítani Jézus Krisztus földi orszá-gának és a mennyország jövő örököseinek a számát.
RELIGIO. 103
Keresztény nevelés! Testvéreim, ime ismét egy isteni fegyver, melyet fel kell öltenetek, hogy megáliitsátok az Isten nélkül való sátáni nevelés szétáradásának hullámait.
Atyák és anyák, ne elégedjetek meg azzal, hogy a családi tűzhelynél jól kezditek gyermekeiteket nevelni, hanem emlékezzetek meg arról, hogy a ti kötelességtek a gyer-mek nevelését vezetni és igazgatni egész addig a koráig, mikor maga ura tud lenni, a mikor a közéletbe a maga felelőssége alatt kilép : tehát a közoktatás minden foko-zatán. Ne feledjétek el, hogy a természeti és a positiv isteni törvény nektek tiltja a meghódolást minden olyan emberi törvény előtt, mely a ti fő felügyeléstek és ellen-őrzéstek jogát gyermekeitek értelmi, erkölcsi és vallási nevelése fölött elnyomja. Követeljetek hangosan, erősen, álhatatosan (obstinément) jó törvényeket, melyek ez előtt az iskolázás minden fokán át a tanitás alapjául a vallás parancsait tekintették . . . Addig is, mig ily törvényeket fogtok kapni, tartsátok fenn, szaporítsátok, fejlesszétek mindenütt a szabad és keresztény iskolákat, a hol a ti szent jogaitok a nevelésben nem elkobozva, hanem fen-tartva vannak ; a hol a ti vallásos isteni küldetésteket a helyett, hogy istentelen hallgatással félbeszakítanák, hiven folytatják; a hol a ti elégtelenségteket, a nélkül hogy szándékaitokat meghiúsítanák vagy akadályoznák, szorgal-masan pótolják ; iskolákat, a hol a vallás minden befo-lyása előtt nyitva áll az ajtó ; a hol a tanítótestület meg-szabadít attól a kényszerhelyzettől, hogy hallgatni kény-telen az emberi ismerés legfőbb fejezetéről, az Istenre vonatkozóról; a hol szabad beszélni Istenről, a hit igaz-ságairól, a keresztény kötelességekről s az örökkévalóság ügyeiről, hol a tanulást megelőzi az ima s a tudás szer-zésének munkájában elnököl Krisztus képe és gondolata;
a hol végül gyermekeiteket biztonságban hihetitek a sátáni ligák és szekták terjeszkedése és tolakodása ellen, melyek nem államosítják, nem laiczizálják, nem világiasi-tik el a tanítást, csak azért, hogy a kereszténységből kivezessék a lelkeket. (Vége köv.)
KATH. TEVÉKENYSÉG.
A Budapesti Kath. Kör milleniumi akcziója.
A Budapesti Katholikus Kör történeti nevezetességű akcziót kezdeményezett a millenium alkalmából. Memo-randumotintézett a magas püspöki karhoz és abban, a többi közt, óhajtás alakjában indítványozta, hogy az ezredévi országos kiállítás ideje alatt az összes katholikus egyletek országos nagygyűlést azaz kongresszust tartsanak az ország fővárosában, Budapesten. A Budapesti Kath. Kör enge-delmet kért valamennyi főpásztortól az iránt, hogy az egyházmegyéik területén levő összes kath. egyesületeket nevezett kongresszusra összehívhassa.
Lelkünk egész erejével pártoljuk az Istentől szárma-zott nagy eszmét s örömtől repdeső szívvel közöljük a B. K. K. memorandumából, a mint az a főm. bibornok hgprimáshoz terjesztetett fel, az idevonatkozó részeket a mint következik :
„Mind jobban közeleg felénk az az idő, midőn hálá-kat adva a nemzetek sorsát intéző isteni Gondviselésnek, ezredik évfordulóját fogjuk ünnepelni nemzetünk
fennállá-sának, ezredik évfordulóját fogjuk ünnepelni annak a történelmi eseménynek, hogy a magyar nép elfog-lalva ezt a földet, hazát alkotott, hazát szerze itt magá-nak, melyet azután ezer év viharai, ezer év viszon-tagságai között is hiven föntartott, hősileg megvédelmezett.
Ritka esemény ez a nemzetek történetében, nagyjelentő-ségű évforduló mi reánk, késő utódokra nézve, kiknek megadatott megérni és megünnepelni ezt a napot. Tudjuk és érezzük, hogv e magasztos ünnepben részt kell venni mindnyájunknak, hogy e nagy évforduló fényének és díszének emelésére legjobb erejét, legjobb tehetségét kell feláldozni mindannyiunknak. De különösen részt kell abban vennie a magyar katholiczizmusnak, mely több mint nyolczszáz év előtt nemzetünket a müveit államok sorába bevezette, annak fönnállását, fönmaradását biztosí-totta, századokon keresztül nevelte és védelmezte és különösen részt keli abban venni a katholikus egyesüle-teknek, melyek a vallással összeforrt hazafiság eszméit írták zászlaikra, melyek a katholiczizmus nemzetfentartó szellemét ápolják tovább s annak ideáljait akarják meg-valósítani az újra kereszténynyé teendő magyar társa-dalomban.
Ennek tudata indította a Budapesti Katholikus Kört arra, Főmagasságu Bibornok ur, hogy az ezredéves évfor-duló megünneplésének módozatairól gondoskodjék, hogy részletesen megjelölje, miképpen ünnepelhetnék meg a katholikus egyesületek s az egész katholikus magyar tár-sadalom a közelgő nagy nemzeti ünnepet. Egy kisebb, e czélra kiküldött bizottság megállapodásai nyomán igaz-gató választmányunk részletesen megállapította ezt a ter-vezetet, a melynek megvalósítását óhajtjuk, a mely sze-rint mi legjobban kifejezhetni véljük a magyar katholikus társadalom jelenlétét, részvétét az országos ünneplések zajában.
Mielőtt azonban terveink kiviteléhez hozzá fognánk, azok megvalósítását megkezdenők, fiúi bizodalommal Fő-magasságod és FőFő-magasságod utján a nagyméltóságú püs-pöki kar kegyes színe elé terjesztjük programmunkat, részint ez által is tanúsítani óhajtván fiúi ragaszkodásun-kat főpásztoraink iránt, részint, mert tervezetünk vagy az összes katholikus egyleteket, vagy az egész kath. társa-dalmat illetvén, annak kiviteléhez Főmagasságod s a nagyméltóságú püspöki kar kegyes jóváhagyásáért, főpász-tori engedélyezéséért és hathatós pártfogásáért kell ese-deznünk.
A legmélyebb tisztelettel kérjük tehát főmagasságo-dat s a magas püspöki kart, kegyeskedjenek a Budapesti Katholikus Kör következő programmtervezetéhez és meg-állapodásaihoz főpásztori beleegyezésüket megadni :
1. A Budapesti Katholikus Kör első sorban óhajtja, hogy az összes magyarországi katholikus egyesületek egy és ugyanazon napon nyilvános isteni tisztelettel, s nyilvá-nos ünnepélylyel üljék meg a nagy évfordulót. Mintegy 400 katholikus egyesülete van jelenleg hazánknak s hála Istennek ez egyesületek száma folyton gyarapodik. — Mindezen egyletek egyszerre s ugyanazon módon meg-tartott ünnepélye egy impozáns látványt szolgáltatna a hazának, melyből láthatná mindenki a magyar kath. egy-letek forró honszeretetét, soha nem gyengülő
ragaszkodá-sát a nemzeti eszmék iránt, de egyúttal impozáns tanúságot
ragaszkodá-sát a nemzeti eszmék iránt, de egyúttal impozáns tanúságot