• Nem Talált Eredményt

hiszem, nem másért, mint a periculum inconti- inconti-nentiae kikerüléseért, melylyel utóvégre is —

In document Religio, 1895. 2. félév (Pldal 166-173)

mondjon ki bármit — minden másodrangú érde-ket mellőzve elsősorban és komolyan kell szá-molnunk. Ne nagyon srófolgassuk tehát a húrokat, mert több kárt találunk okozni, mint hasznot?

Szvidrony Bonifácz.

Egyházi Okmánytár.

Dr Samassa József

egri érsek főpásztori utasítása az 1894. XXXI., X X X I I . s X X X I I I . t.-czikkek tárgyában.

(Folytatás.)

XIV. Hogv a lelkészek a házasságkötéseknél az előző pontok szerint helyesen eljárhassanak, a házassági aka-dályok iránt tisztában kell lenniök.

Az államnak tagadhatlanul érdekében áll, hogy a házasságkötésekről tudomással birjon, azokat nyilvántartsa.

Az állam a házasságot érdeklőleg hozhat törvényeket, de minden törvény érvénye csak annyira hat, a mennyire a törvényhozó jogos hatalma kiterjed. S azért, mivel az állam hatalma természeténél fogva csak a világi, polgári

RELIGIO. 163 viszonyok szabályozására szoritkozhatik, a keresztények

házasságára vonatkozó törvényei is csak a polgári rendben bírhatnak érvénynyel, és pedig annyiban, hogy a törvényei ellenére kötött házasságok polgárjogi tartozékaikra, követ-kezményeikre nézve, minők pl. a hozomány, öröklés s más hasonló természetű ügyek, államilag jogi erővel nem birnak ; a keresztény házasság benső, szellemi köteléke pedig oly magasabb rendbe tartozik, hogy azt az állam törvényei nem érinthetik.

Az állam a reá tartozó kettős czélt, t. i. a házassá-gok nyilvántartását s azok polgárjogi következményeinek szabályozását, elérheti a nélkül, hogy a maga jogkörét túllépnie s az egyház jogait sértenie kellene.

Ha azonban a házassági jogról szóló országos tör-vényünknek akár tartalmát, akár szellemét tekintjük, két-ségbe vonhatlanul ugy találjuk, hogy az magát a házas-ság lényegét is érinti, akadályokat állítván fel, bizonyos kellékeket szabván meg, és intézkedéseket tartalmazván, melyek szerint némely hásasságok semmisek, vagy bizo-nyos körülmények között érvényteleneknek nyilváníthatók, de sőt az érvényes házassági kötelék fel is bontható. (139.

s. köv. §§.) — E mellett a törvényben bizonyos tilalmak is foglaltatnak, melyek ugyan a házasság érvényes meg-kötését nem gátolják, de akadályozzák, hogy szabadon megköthető legyen.

A törvény a házassági akadályoknak e szerint két nemét állapítja meg ; az úgynevezett bontó és tiltó aka-dályokat. A bontó akadályok részint a házasságkötés lényeges kellékeinek hiányában állanak, részint oly ténye-ken és viszonyokon alapulnak, melyek magával a házasság lényegével vagy erkölcsi természetével ellenkeznek. Ilyen akadály nemcsak a házasság létrejövetelét zárja ki, hanem fennállását is lehetetlenné teszi.

A tiltó akadályok bizonyos érdekek oltalmára állít-tatnak tel, melyek eléggé fontosak arra nézve, hogy a házasság kötését megengedhetetlenné tegyék s a tilalom áthágása büntetéssel is fenyíthető legyen ; de mégsem tekinthetők oly lényegeseknek, hogy az akadály ellenére megkötött házasság további fennállását a törvény meg ne engedhetné. (V. ö. a törvényjav. indokolását.)

Az elsőrendbeli, vagyis bontó akadályok a törvény 6—13. §., az utóbbiak, vagyis tiltok a 14—27. §-okban soroltatnak fel.

E mellett figyelembe veendő, hogy a törvény a házasság érvénytelenségének két nemét különbözteti meg : a semmi-séget és m e g t á m a d h a t ó s á g o t ; más szóval a feltétlen — absolut — és a viszonylagos, feltételes — relativ — érvénytelenséget.

A semmiség hatálya feltétlen ; nem f ü g g az egyesek akaratától, s a semmis házasság ugy tekintendő, mintha meg sem köttetett volna.

A semmiség esetei közé rendszerint azok tartoznak, melyek a közrend érdekében alapitvák meg, ezen alapul-n a k ; e semmiség okai a törvéalapul-ny 41., 44. s 45. §-aibaalapul-n soroltatnak fel. E semmiség eseteiben semmiségi per indí-tására átalán mindazok jogosultak, kik ebben érdekelve vannak, és a kir. ügyész is.

A viszonylagos érvénytelenség hatálya feltételes, a mennyiben a házasság érvénye megtámadásának tényétől

függ. E feltételes érvénytelenségi esetek közé ugyanis azok tartoznak, melyek magánérdek szempontjából álla-pitvák meg, azon alapulnak ; ez érvénytelenségi okok a törvény 51—55. §§-aiban f o g l a l t a t n a k ; érvénytelenítési per indítására pedig csak bizonyos egyének jogositvák, azok, akiknek érdekében ez érvénytelenség felállíttatott, de ők is csak a törvényben megszabott záros határidő a l a t t ; eme jogosultakat a törvény 56. §-a sorolja fel; a záros határidőt pedig az 57. §. állapítja meg.

A feltételes érvénytelenség utólagos felmentés, jóvá-hagyás és helybenjóvá-hagyás, beleegyezés vagy a törvényben megállapított záros határ leteltével — amint mondani szokták — tisztáztatik (purgatur) ; vagyis a házasság megtámadhatatlanul érvényessé lesz.

A semmiség, legalább rendszerint, ilyképen nem tisztázható.

Mied a semmiségnek, mind a megtámadhatóságnak esetén pedig a semmiség, illetőleg érvénytelenség meg-állapítására bírói ítélet szükséges. (46. §. 67. § )

A törvény mindezen intézkedéseinek rendkívüli fon-tossága, a hívek lelki nyugalmára, társadalmi s vagyoni nagy érdekeire tekintetből szükségképp megköveteli, hogy a lelkészek alaposan tájékozva legyenek a törvény tar-talma s annak következményei iránt, főképpen is azon feltételeket illetőleg, melyek a törvényben a házasság érvé-nyessége vagy érvénytelenségére nézve meg vannak ala-pítva. Különösen is tudni kell tehát, melyek az abban megszabott házassági akadályok ; ismerni kell ezek benső tartalmát, jelentőségét és horderejét.

U g y vélem pedig, hogy mindezek tudása az által érhető el legkönnyebben és legbiztosabban, ha a polgári akadályok, jelesen is a házasság érvényességére vonat-kozó s ezért főfontossággal biró bontó akadályok az egy-háziakkal összehasonlittatnak, szembeállittatnak ; miért is rövid, rendszeres átnézetben feltüntetendőnek találtam : a) mely egyházi bontó akadályok azok, melyeket a pol-gári törvény el nem fogad ; b) melyek azok, a melyeket elfogad, egyezőleg vagy módosításokkal ; s végül c) melyek azok a bontó akadályok, melyeket az egyháziakon kivül, ezektől külön a polgári törvény felállít.

E z t előzőleg azonban minden félreértés és megté-vesztés kikerülése végett meg kell jegyeznem, hogy a törvényben (14—27. §§.) „tilos" kifejezés alatt felsorolt tiltó akadályok között vannak olyanok is, melyek egy-házilag bontók ; minők pld. az unokatestvérek házasság-kötéséről szóló, mely polgárilag csak tiltó, egyházilag b o n t ó ; az örökbefogadási akadály, az egyházirend és ünne-pélyes fogadalom.

A polgári törvény a következő egyházi tiltó aka-d á l y o k a t : szentelt iaka-dő, vegyes vallás tilalma, egyszerű fogadalom, egyházhatósági tilalom, egyáltalán el nem fo-gadja s teljes hallgatással mellőzi ; az eljegyzést pedig csak annak kijelentésére emliti föl, hogy „az eljegyzésből nem származik kereseti j o g a házasság megkötésére." (1. §.) A törvény e kijelentése nyilvánvalólag ellentétben áll az egyházjog rendelkezésével, mely a házassági Ígéretet — eljegyzést — érvényben kívánja fentartani s mely nem csak ajánlja, de sürgeti is, hogy az eljegyzéssel tett ígé-ret megtartassék. Az egyházjog szerint továbbá az

érvé-21*

nyes eljegyzésből köztisztességi akadály is származik. Fel-merülő esetekben tehát a lelkészeknek szem előtt kell tartaniok, mit ez akadályra nézve az egyház tanit.

A bontó akadályokra nézve :

a) a polgári törvény nem ismeri, nem fogadja el a következő egyházi bontó akadályokat :

1. felsőbb egyházi rend, 2. ünnepélyes fogadalom ;

E két házassági akadály ugyanis a 25. §. szerint csak tilos és nem bontó hatályú ; különben ott, hol a házasság megtámadhatóságáról, érvénytelenítéséről van szó, ki kell vala jelentenie, kik és mely időben támadhat-ják azt m e g ; a mi azonban hiányzik.

3. lelki rokonság;

4. örökbefogadás, csak tiltó a 18. §. szerint 5. valláskülönbség, (cultus disparitas) ; 6. feltétel hiánya ;

7. köztisztességi akadály ; 8. nőrablás (raptus) ;

9. Clandestinitas az egyházjog értelmében.

Mindezen egyházi bontó akadályok teljes érvényben fennmaradnak azonban a hivekre s lelkiismeretökre köte-lezőleg, annak daczára, hogy azokat a polgári törvény el nem fogadja is ; mert a polgári törvény ez akadályok egyházi érvényét meg nem szüntetheti.

b) azon egyházi bontó akadályok, melyeket a pol-gári törvény is bontókul tekint s elfogad, noha legtöbbjü-ket módositással, ezek :

1. tévedés, error ; — eltéréssel az egyházjogtól, mert a polgári törvény a házasságot megtámadhatónak jelenti ki ennek alapján akkor is, ha a másik fél tulajdonsága körüli tévedés nem lényeges (error in qualitate, acciden-talis) ; mig az egyházjog a házasság érvénytelenségét, a tulajdonság körüli tévedés miatt csak három esetben

engedi meg : ha t. i. a tévedés rabszolgasági állapotra, feltételül meghatározott bizonyos tulajdonságra, vagy a fél személyére visszaható tulajdonságra (error qualitatis in personam redundáns) vonatkozik.

2. kényszer, (vis et metus) ; 3. vérrokonság és

4. sógorság, mindkettő eltéréssel, közelebbi és ille-tőleg egyenes ágbeli fokokra szoritva.

5. bűntett, (crimen) módositva;

6. fennálló házassági kötelék, (ligámén) módositva 74. §.

7. korhiány (aetas) módositva;

8. ép ész hiánya ;

9. nősztehetetlenség (impotenczia).

c) azon bontó akadályok, melyeket a polgári törvény az egyháziakon kivül, ezektől külön állit fel, a kö-vetkezők :

1. kiskorúakra nézve törvényes képviselőik beegye-zésének hiánya ;

2. a polgári tisztviselő jelenlétének s a törvényben meghatározott egyéb alaki kellékeknek hiánya, mellőzése.

(39. §. V. ö. 41., 42., 43. §.) 3. megtévesztés (55. §.).

Ezen összeállításból nyilván látható, hogy némely

«gyházi bontó akadályokat a polgári törvény teljesen

mellőz ; másokat csak eltérésekkel, módosításokkal fogad el, ugy hogy alig van egyházi bontó akadály, mely a polgárival teljesen egyeznék, sőt attól nagyban külön-bözik.

Megjegyzendő még, hogy bár némely egyházi aka-dályról világosan nem szól a polgári törvény, azokat tényleg még sem veti el ; — továbbá, hogy az egyházi akadályok, melyek a polgári törvényben nem foglaltatnak, mint általán a többiek mind, a hivekre nézve kötelező erejükben változatlanul fennállanak, mert az állami tör-vény az egyház által felállított akadályokat egyáltalán el nem törülheti.

Különösen is figyelembe veendő végül, hogy XIII.

Leo pápának 1879. márczius 17-én kelt s 1881. évi I.

490. sz. körlevelemben közzétett határozata szerint a pol-gári házasságból a köztisztesség egyházi akadálya nem származik.

A polgári törvény szerint bizonyos akadályoktól fel-mentés adható, és pedig a kihirdetéstől felfel-mentést ad a törvényhatóság első tisztviselője, ennek megtagadása ese-tén a belügyminiszter (1894: XXXIII. 57. §.), halállal fenyegető betegség esetén a házasság kihirdetés és fel-mentés nélkül köthető (Ht. 36. §.) ;

korhiányban az igazságügyminiszter (u. o. 7. §.) ; a testvér és testvérének leszármazója közti vérro-konság akadályától a király, (u. o. 11. §. c.);

unokatestvérek közötti vérségi akadálytól az igaz-ságügyminiszter (u. o. 17. §.) ;

örökbefogadásnál (u. o. 18. §. b.) az igazságügymi-niszter ;

nőözvegységi 10 hó időben az igazságügyminiszter (u. o. 24. §.);

házasságtörés és házastársi gyilkolás esetén a király (u. o. 20. és 23. §§.). (Yége köv.)

EGYHÁZI TUD0SITÁS0K.

Csanádi egyházmegye. Hitoktatás ügyi értekezlet. — Az alsó-aradi kerület hitoktatói Riese Gáspár espe-res és kerületi tanfelügyelő elnöklete alatt f. hó 3-án Aradon a Minorita-atyák társházában tartották meg ez-úttal már harmadik értekezletüket. Két hitoktató kivéte-lével, kik távolmaradásukat kimentették, a többiek, szám szerint tizenegyen, mindnyájan megjelentek. Vendégül tiszteltük ngos és ft. Kristofesák Gyula apát, orodi főes-peres, uj-aradi esperes-plebános u r a t ; Fejér Aladár, lyczeumi s képezdei hittanárt, s több hitoktatót a vi-dékről.

A Szentlélek segítségül hivása után az elnöklő espe-res néhány meleg szóval az egybegyűlteket köszöntvén s főképp a fölötti örömét fejezvén ki, hogy a meghívottak oly számosan jelentek meg, mi mindenesetre a dicséretes érdeklődés és buzgalom bizonysága, — különösen és lel-kesült szavakkal megköszönte a főesperes ur lekötelező megjelenését, egyúttal az egybegyűltek nevében őszinte üdvkivánatait fejezvén ki ő nagyságának a fölött, hogy legutóbb apostoli királyunk ő felsége által cz. apáttá ne-veztetett ki.

Ezek után pedig a többi vendégeknek is

megjelené-RELIGIO. 165 sokért szives köszönetet mondván, elnöklő esperes ur

el-olvasta megnyitó beszédét, melyben főbb észrevételeit mondotta el a kerületi hitoktatók által az utóbbi két év alatt elvégzett hittanitási munkáról, a munka mikéntje és eredményérői.

ítélete oda konkludált, hogy a siker ege'szben véve kielégítőnek, részben dicséretes és fényesnek is mondható ; azért buzdítja — úgymond — a kerületi hitoktatókat, hogy az általa már a két előző értekezleten részletesen adott s most részben ismételt utasításokat meg újra olvassák át s elmélkedjenek fölöttük s azokat a lehetőleg követni igye-kezzenek, igy az óhajtott siker nem fog elmaradhatni, annyival kevésbé, mivel ezen utasitások és szabályok köz-érvényüek, s igy ezeket követve és szemmel tartva, tulaj-donképpen azon utasításokat és szabályokat íogják gya-korlatilag követni és érvényesíteni, melyeket elméletileg már a papneveldében eltulajdonítottak maguknak.

Rövid eszmecsere után az esperes ur folytatólag fel-olvasta értekezését „a három isteni erény szerepléséről keresztény hitrendszerünk és hitéletünkben." A jelenvol-tak ezt élénk s mind jobban fokozódó figyelemmel hall-gatták végig. A hitrendszer (káté) egész tananyagán s a hitélet egész folyamán átmenve, kimutatta elnökünk ezen értekezésében, mily tagadhatatlanul fontos szerep jutott e tekintetben az isteni erényeknek, amelyek ugy járják át ezt is, azt is, akár a kovász a tésztát. Szóval isteni eré-nyek nélkül nem volna sem hitrendszerünk sem hitele-tünk, levén mindkettőnek megannyi sarka a liárom isteni erény, s ezek éltetője a Szentlélek malasztja. Sőt imád-ságunk kellő elvégzési módjában is a három isteni erény gyakorlása érvényesül. Mert, hogy az imádság gyümölcsei-ben részesüljünk, imádkoznunk kell : 1. ájtatosan és alá-zatosan (hitből!); 2. bizodalommal (reménységből!); 3.

Isten akaratán megnyugodva és állhatatosan (szeretetből !).

Az értekezésnek mély csendben és feszült figyelem-mel történt meghallgatása után elnökünk ráadásul bemu-tatott egy általa készített táblázatot „az embernek Istenhez

való viszonyáról keresztény hitrendszerünk és hitéletünk szabályai szerint", melyben meglepően kimutatta, hogy hitrendszerünk és hitéletünk szabályait illetőleg mily fel-tűnő szerepet visz a hármas szám. Alapul vévén, hogy egy az Isten három személyben, mindegyik isteni személy-ről külön kimutatta, hitrendszert és hitéletet illetőleg az ember minő viszonyban áll az egyes isteni személyekhez.

Lássuk !

I. Atya-Isten. Teremtőnk. Hitünk alapitója, ki ki-jelentette magát stb. Hitünk az apostoli hitvallás 12 ága-zatában foglaltatik. Ego sum Veritas — mondta az Ur Jézus. Karácsony az Atya-Isten hozzánk való szeretetének s a hit ünnepe. Örvendetes olvasó. Imádság (imádás).

Engedelmesség (hódolat). Ellenkező bűnkisértet : Élet ke-vélysége. Harcz az ördög ellen. Vitézkedő egyház. Vezér-csillag a hit. Tanitói hivatal. Ha a harczban elestünk, megtéréskor ismét első a hit és imádás. Via illuminativa.

Lélek.

II. Fiu-Isteo, Megváltónk. Reménységünk szerzője, Reménynyel élünk a malaszteszközökkel. Ego sum vita — mondta az Ur Jézus. Húsvét a Fiu-Isten hozzánk való szeretetének, a remény ünnepe. Fájdalmas (és dics.)

ol-vasó. Alamizsnálkodás. Szegénység. Ellenkező bűnkisértet : Szemek kívánsága. Harcz a világ ellen. Szenvedő egyház.

Vezércsillag a remény. Papi hivatal. Ha a harczban el-estünk, megtéréskor ismét második a remény (alázatosság és töredelmes bánattal). Via purificativa. Vagyon.

III. Szentlélek-Isten. Megszentelünk. Szeretetünk kútfeje. Szeretettel megtartjuk a parancsolatokat. E g o sum via — mondta az Ur Jézus. Pünkösd a Szentlélek-Isten hozzánk való szeretetének, a szeretet ünnepe. Dicsőséges olvasó. Böjtölés (önmegtagadás). Tisztaság. Ellenkező bűn-kisértet: Test kívánsága. Harcz önmagunk ellen. Diadal-maskodó egyház. Vezércsillag a szeretet mindörökké. Cha-ritas nunquam excidit. Kormányzói hivatal. Ha a harczban elestünk, megtéréskor ismét harmadik a szeretet (és epedve való óhajtás Istennel egyesülni). Via unitivá. Test.

íme hitrendszerünk és hitéletünk concordantiája ! Elnökünk ezt kimeritő kommentárral adta elő, s meg kell adni, csupa szem és fül volt a hallgatóság. Nyom-ban határozatba ment, hogy ugy a megnyitó beszéd, mint a felolvasás s a táblázat alaposabb tanulmányozás végett a kerületi hitoktatók közt köröztessék.

Végezetül elnöklő esperesünk indítványokat tett az ezután tartandó hitoktatási értekezletek tárgyainak kibő-vítésére nézve. Megállapittatott : 1. hogy a ker. esperes minden tanév végén minden egyes hitoktatóval levél-ben közli észrevételeit a hitoktató által végzett mun-káról, hogy a hitoktatók a szünidő folyamán ezekről elmélkedhetvén, a jövő tanév elején tartandó értekez-leten megtehessék esetleges viszont-észrevételeiket. 2.

Legalább is mindig egy, de lehetőleg 2 — 3 hitoktató min-den értekezleten Írásba foglalt gyakorlati hitelemzést fog felolvasni, hogy a többiek hozzá szólhassanak. 3. Vagy az elnök vagy általa megbizott más kerületi hitoktató vala-mely közérdekű hitoktatási kérdésről tartson rövid fel-olvasást. Igy már ezután a hitoktatási értekezletek az alsó-aradi kerületben rendes kerékvágásba jutoak !

Felmerült az a nézet, hogy a kerületi hitoktatóknak minden évben többször is kellene ily értekezletre össze-gyűlniük. E nézet azonban, mivel kivitele nehézséggel jár, legalább egyelőre elejtetett.

Kifejezés adatott azon óhajtásnak is, hogy az ily értekezletek szélesebb körre terjesztessenek ki, s ezen óhaj a megyés főpásztor ur ő méltóságához felterjesztendő értekezleti jegyzőkönyvbe foglaltatott.

Hálaadó imával az értekezlet befejeztetett. Vivat sequens !

-f-Münclien. Zichy Nándor gróf beszéde a német katho-likus nagygyűlésen, melylyel Magyarország kathokatho-likusainak panaszát a keresztény világ elé terjesztette :

Főtisztelendő Érsek Urak! Szeretett Katholikus Test-véreim ! Nem minden meghatottság nélkül fejezhetem ki hálámat azon barátságos, lelkes fogadtatásért, a melyben most részesültem. Bizony, az önök rokonszenve egyre u j bátorságot, u j lelkesedést önt belénk, és ha nem éltetne mindkét mindenekfölött a keresztény igazság, hitünkhez való hű ragaszkodásunk és a kötelességszerű küzdelem hitigazsá-gainkért és szent egyházunkért, akkor az önök rokonszenve táplálná lelkesedésünket. Ezért is élénk viszhangot keltett

Magyarországon a kölni katholikus nagygyűlés üdvözlete, azért is én és tisztelt barátom, E s t e r h á z y Miklós Móricz gróf végtelenül hálásak vagyunk, a miért önök meghittak minket a mai katholikus nagygyűlésre. Nem óhajtom az ó' személyét előtérbe állítani, azonban háladatosnak lenni baráti és katholikus kötelesség és ezért meg fognak önök bocsá-tani, ha az ő nevében sajnálatomat fejezem ki a fölött, hogy nem lehetett szerencséje az önök körében megjelenhetni, mert szeretett nejének súlyos betegsége következtében leg-első kötelességének tartotta megmaradni családja körében.

Nem ójhatom önöket hosszabb beszéddel untatni, azon-ban vannak dolgok, a melyeket kötelességem kimondani.

Helyzetünk Magyarországon határozottan nagyon súlyos Nem elérhetetlen sikerek reménye vezérel bennünket, hanem kötelességünk teljesítése. Magyarországon a katholiczizmus még nagyrészt középkori állapotokban vagyon. Persze, a középkori állapotok sok tekintetben örvendetesek volnának, ha velők járna a középkor szelleme is, (Bravó !) ha az élet többi formái is megfelelnének ez egyház középkori intézmé-nyeinek. Azonban ha az apostoli király jogait bizonyos rész-ben egy nem katholikus törvényhozás bitorolja, ha a parla-mentarizmus az összes felekezetek vagy a felekezetnélküliség nevében azon jogot bitorolja, hogy fenhatóságot gyakoroljon a kath. egyház fölött, akkor az állapot csaknem elviselhe-tetlen (Bravó !) és kétszeresen nehézzé tesz ezen országban minden küzdelmet az egyházért és a katholikus igazságért.

De én nem azért jöttem ide, hogy Magyarország specialis bajait és sérelmeit adjam elő önöknek, sokkal szivesebben emlékezem meg arról, a mi örvendeztető és bátorító ránk nézve és ez — hálásan emlékezem meg erről — az, hogy az isteni gondviselés katholikus, velünk bensőn érző, igazán vallásos uralkodó házat adott nekünk (élénk tetszés), a melynek élén az apostoli király áll, az egész országban hálás elismeréssel szeretett és tisztelt nejé-vel. (Bravó !) Ez az a forrás, a melyből kell, hogy fakadjon

számunkra az igazságosság, ebbe vetjük reményeinket földi értelemben, lelki tekintetben pedig megmarad az isteni gondviselésbe, a katholiczizmusba, és azon Isten segedelmébe vetett reményünk, a ki megigérte, hogy egyházában az idők végezetéig velünk leszen ! (Élénk tetszés !)

Ámde vannak olyan mozzanatok e küzdelemben, a melyek nemcsak a magyarokat érintik. Mi ugyanazt a har-czot harczoljuk, a melyet egész Németországban harczolnak ; mi ugyanazt a harczot harczoljuk, amelyet egész az világon harczolnak, és ez a harcz, a mint azt e helyütt az imént igen helyesen fejezték ki, ez a harcz első sorban a

katholi-czizmus harcza az örök igazságért, de ez a harcz tágabb értelemben vett kereszténység harcza is, mert a keresz-ténység lényegében mindig katholikus ! (Hosszan tartó tet-szés és taps!) Igen, mi mindnyájan akarjuk a békét!

Magyarország herczegprimása, Vaszary Kolos biboros a békét tette jelszavává. Ez pedig csak viszhangja azon egye-temes jelszónak, azon egyeegye-temes igazságnak, a melyet a katholiczizmus hirdet. De hogy vagyunk ma a békével ? Azt ugyan e helyről csak az imént fejtegették. Ha egyik irány-ban durván és irgalmatlanul harczolják a féktelen és soha ki nem elégíthető harczot az anyagi javakért, a hatalomért és uralomért, ha ezt a harczot teszik az állam legfőbb törvényévé, ha a nemzetek elkeseredett csatákat vívnak az

uralomért, ha csak azért, hogy ők legyenek az erősebbek, elnyomják a gyengébbeket, ha az állam minden földi és erkölcsi hatalmat akar egyesíteni telhetetlen kezében, csak azért, hogy ő legyen az erősebb, akkor nem lehet sohasem béke (Bravó !), akkor mindegyik állam versenyez a másikkal.

Melyik az erősebb és melyik a gyengébb ? És az anyagi támogatás kierőszakolása és a remegő népek megfosztása

Melyik az erősebb és melyik a gyengébb ? És az anyagi támogatás kierőszakolása és a remegő népek megfosztása

In document Religio, 1895. 2. félév (Pldal 166-173)