Zárszó helyett

Ha olyan jó dolog, akkor miért nem vállalkozik mindenki – Avagy mire számíts, mielőtt beleugranál a vállalkozói létbe.

szerzők: Petheő Attila – Vecsenyi János (2020)

Számtalan alkalmazott fontolgatja, hogy egyszer ő lesz a főnök, ahogy Caramel Melóban című számában énekli:

„Elég volt céget alapítok, elég volt jó nagyot szakítok, de jó lesz én leszek a főnök, millió pénzek szépen idejöttök,”

14 Vecsenyi János többek között 10 éven át mentorálta a GE Money (Budapest Bank) dolgozónak fejlesztését, a szervezeti változásokat.

116

Bátorítjuk a hallgatókat, hogy vágjanak minél előbb bele, amíg nincs család, de egyben féltjük is őket, hiszen se tőkéjük, se tapasztalatuk nincs elég. Többségük amatőrként indul egy profi világban.

Hasonlóan a globális trendekhez, a magyar startupperek többségében nem az egyetemről frissen kikerülő huszonéves magányos titánok, hanem a munkaerőpiacon több éves tapasztalattal rendelkező fiatal felnöttekből álló csaptok csoportja.

19. ábra: INPUT kutatás eredménye: Milyen a magyar startupper

Forrás: Végh Balázs 2019. 09. 26. INPUT Program – PWC, Hazai startup ökoszisztéma kutatás

A jó hír, hogy nem csak startupperek lehetnek vállalkozók. Mindig próbálunk sikeres női vállalkozókat meghívni, hogy példaképet állítsunk a hallgatók elé, és meghívjuk azokat a hallgatókat is, akiknek rögtön az egyetem után sikerült piacra lépni vagy a kezdeti kudarcok után újból talpra állni. Nemcsak tudásalapú, innovatív vállalkozókat hívunk vendégként, hanem olyanokat is, akik hagyományos kisvállalkozásokat vittek sikerre. Van, aki szállodát, óvodát vagy éppen alkatrészboltot indított és működtet.

Nem feltétlen kell diploma, hogy valaki sikeres vállalkozó legyen, de nem árt, ha ért valamihez.

Hiszünk benne, hogy:

 Attól, hogy vállalkozónak születtél, még tanulhatsz hozzá;

 Attól, hogy nem születtél vállalkozónak, még megtanulhatsz vállalkozni… ha akarsz;

 Attól, hogy most nem akarsz vállalkozást indítani, még lehetsz rendes ember…

vállalkozó szellemmel.

117

Hajlamosak vagyunk túl hangsúlyozni az előnyöket, és nem tudomást venni a hátrányokról.

Javasoljuk, hogy tarts önvizsgálatot az indulás előtt.

20. ábra: Önvizsgálat tartása

Forrás: Vecsenyi, Petheő, 2017, 61. oldal

A legtöbben a függetlenség, az önállóvá válás miatt akarnak vállalkozni. Milyen jó, ha nincs főnök! Sajnos, ha nincs főnök, akkor a tied minden felelősség. Az elején nincs kihez fordulni tanácsért. Pedig egy néhány fős tanácsadó testület, akik kívülről szívesen segítik a vállalkozást, óriási előny lehet. Ha van mentorod, igazán szerencsésnek mondhatod magad, ugyanis egy kkv számára elérhetetlenek a drága tanácsadó cégek. Ha mégis meg tudod fizetni, akkor a kibicnek semmi sem drága. A tanácsadó rossz döntése esetén is te felelsz a következményekért. A vállalkozói lét sorozatos döntéshozatallal jár, olyan környezetben, ahol nem minden információ áll rendelkezésre. Fontos, hogy el tudd fogadni azt, hogy az időben meghozott rossz döntés néha jobb, mint a késlekedés.

A második leggyakoribb oka a vállalkozóvá válásnak egy szakmai, üzleti elképzelés valóra váltása. Sokszor jönnek hozzánk azzal, hogy azért kiváló az ötletük, mert nincs versenytárs a piacon. Erre mondta Bojár Gábor¹⁵ (Graphisoft alapító) találóan: „Ha nincs versenytársad, akkor talán igény sincs.”

Sőt a globalizált világban joggal feltételezzük, hogy jelen pillanatban több ezren dolgoznak hasonló ötleten, és általában nem az első próbálkozó aratja le a babérokat. Szép dolog az önmegvalósítás, de a bukás elkerülése érdekében érdemes olyan piacot választani, ahol nyereségre lehet szert tenni. Ahol nyitva van a lehetőség ablaka¹⁶ és közel áll a szívedhez, ott képes leszel kitartóan dolgozni, hogy elérd a céljaidat.

15 Bojár Gábor létrehozta társaival a világ vezető 3D-s építész tervező szofverét. Vállalatát tőzsdére vitte és minden társát milliomossá tette.

16 Az az időszak, amikor a piaci igény gyorsabban növekszik annál, mint, amit a versenytársak ki tudnak elégíteni.

118

Sorban a harmadik ok: a meggazdagodás, az anyagi javak megszerzése. Hosszú távon többet keres egy vállalkozó, mint egy alkalmazott, de ez komoly áldozatokkal jár. Induláskor nincs szabad hétvége, nem ér véget este hatkor a munkaidő. Elvállalsz minden munkát, mert nem mersz nemet mondani. Folyamatos készenlét az élet, éjjel arra ébredsz, hogy a megoldáson jár az agyad. Ha minden időt számításba veszel, akkor már nem is olyan nagy a különbség az órabérben. Vállalkozóként önmagad rabszolgája leszel, folyamatosan tesztelve képességeid határát. A növekedéshez tőkét kell bevonni, eladósodsz, és ezt a terhet neked és a szeretteidnek kell viselni. Kicsit olyan, mint húszszoros tőkeáttétellel tőzsdézni. Ha bejön, nagyot kaszálsz és 50 évesen nyugdíjba vonulhatsz, ha nem, pillanatok alatt veszted el az addig felhalmozott teljes vagyonodat.

További okok lehetnek a híres emberré válás vagy a családi vállalkozás folytatása, amelyek nemes feladatok, de jóval több felelősséggel is járnak. Nem eshet csorba a család hírnevén, a sajtó alig várja, hogy egy híres vállalkozó hibázzon vagy rosszul fogalmazzon, mert arra biztosan sokan kattintanak.

Végül, de nem utolsó sorban vizsgáljuk meg kicsit távolabbról, miért nem lettek többen vállalkozók Magyarországon. Milyen tényezők és milyen szinten befolyásolják az emberek vállalkozói attitűdjét. Az attitűdöt meghatározza a genetika, a társadalom, amit szintén befolyásol a társadalom, a család.

A magyar történelemben nagy szerepet játszik a társadalmi fejlődés késlekedése, elmaradása, a feudalizmust felváltó polgári világ késői és korlátozott kifejlődése.

Magyarországon, a kiegyezés korának rövid időszakát leszámítva, nincsenek történelmi hagyományai a polgári meggazdagodásnak. A Buddenbrook családok tündöklésének és bukásának még a története sem épült be a magyar gondolkodásba. Sokkal inkább él a Pató Pál féle „ej ráérünk arra még” gondolkodásmód, a Móricz Zsigmond által bemutatott Rokonok világa és a „dögöljön meg a másik tehene is”. Csak kevesen tanulták meg Széchenyitől, hogy mi a szerepe a hitelnek, mikor és főként mire vegyenek fel, vagy ne vegyenek fel hitelt, hogy gondolják meg, miből fogják visszafizetni. A kulturális hagyományok behatárolják a növekedést és terjeszkedést, a cégépítést. Növekedni ugyan nem minden cégnek kell, de a fejlődés, a lépéstartás a változásokkal, valamint a megújulás mindenképpen a túlélés záloga.

A növekedés visszafogását nemcsak társadalmi hagyományok magyarázzák, hanem igen gyakran a félelem is. A vállalkozók nem akarnak kitűnni, mert az átlagnál jobban működő cégükre felfigyel az adóhatóság vagy valamilyen másik hatóság, esetleg egy jó politikai kapcsolatokkal rendelkező versenytárs. Ki akarja ennek kitenni a családját? Munkavállalóként ritkán kerülünk kapcsolatba a bírósággal, vagy egyéb hatósággal, míg a vállalkozók számára szinte elkerülhetetlen. Sokan saját gyermekükként tekintenek vállalkozásukra és folyamatosan aggódnak a sorsa miatt. A magyar történelem során többször említik az igazán vállalkozó szellemű személyek kivándorlását. Félő, hogy manapság többen inkább külföldön próbálnak szerencsét. A nyugati társadalomban is csak a lakosság kb. 3–5 százaléka lesz vállalkozó és ennek csupán 5–10 százaléka épít komoly vállalkozást. Ennek a rétegnek az elvesztése felbecsülhetetlen.

Visszatérve az egyén szintjére, szükség van ambícióra, szakmai kapcsolatépítésre és a felkészültség fejlesztésére. A logikusnak tűnő megoldás, hogy képezzük magunkat és szerezzünk önbizalmat az apró sikerek által.

119

A vállalkozás során – sok munkakörtől eltérően – az alkotás öröme folyton elkísér. Sokszor használjuk a Stanford egyetemen kidolgozott Design Thinking gyakorlatot ennek a folyamatnak a demonstrálására. Egy szülinapi ajándék készítése során meg kell ismerni az illetőt. Meg kell ismerni a lelki világát, ki kell találni az illető vágyait. Ötletelünk, alkotunk, tesztelünk és a folyamatos fejlesztés által eljutunk a tökéletes ajándékig. Mikor átadjuk az ajándékot, akkor figyelünk, és tanulunk a reakciókból, amivel elindul a körkörös tanulás folyamata.

21. ábra: Design Thinking folyamatábra

Forrás: Hasso, Plattner; Institute of Design at Stanford (2011)

A legtöbbször azt bánjuk meg, ha meg sem próbáljuk. A vállalkozó lét lehet időszakos állapot is, így egy olyan tapasztalat, amit az élet bármely területén alkalmazhatunk. Nem mindenki születik vállalkozónak, de megfelelő felkészüléssel szinte bárki azzá válhat.

KÉRDÉSEK, FELADATOK

Kitekintő kérdések, feladatok

K2.1. Légy bátor! Sokan félnek a nem választól, és félnek kiállni az érdekeikért. Egy héten keresztül ne vegyél meg semmit úgy, hogy nem alkudtál az árából. (Hallgatóinknak már sikerült lealkudniuk a Tesco-ban a tejet vagy benzinkúton a benzin árát is. Semmi sem lehetetlen.) K2.2. Kérdezz bátran! Erdélyi nagymamám azt tanította, hogy „kérdező ember nem veszíti útját”. Mi a legrosszabb, ami történhet veled? Azt mondják, hogy NEM. Tegyél fel olyan

120

menedzsmentkérdést, amire nem tudod a választ. Ha már megkérdeztél mindenkit a környezetedben, és még mindig nem kaptál választ, küldd el nekünk e-mailben és ígérjük, hogy a legjobb tudásunk szerint válaszolni fogunk.

Projektkérdések, -feladatok

P2.1. A környezet változik, a tervek gyorsan avulnak. Vedd a fáradságot és írd újra időről időre a tervet az új ismeretek birtokában.

121