Bevezetés: Hazai kis- és középvállalkozások gazdasági súlya és külpiaci

A gazdaságstatisztikában számba vett magyarországi vállalkozások legfontosabb jellemzőik alapján – tükrözve a magyar gazdaság szerkezetének alapvető kettőségét – két, eltérő paraméterekkel jellemezhető klaszterbe sorolhatók:

 egyrészt a kevés számú, de egyértelműen exportorientált nagyvállalatok és a jellemzően külföldi érdekeltségű rezidens beszállítói hálózatuk,

 másrészt az inkább a helyi gazdasági élet működésében kiemelt szerepű, de növekvő mértékben a külpiacok felé is nyitó kkv-k nagyszámú, heterogén csoportjára. (KSH, 2017)

A kis- és középvállalkozások gazdasági súlya szintén jelentős a magyar gazdaságban, bár lényegesen kisebb a számuk alapján képviseltnél.¹⁹ Különösen munkaerőpiaci szerepvállalásuk figyelemre méltó. Miközben a kkv-k a vállalkozási szférában foglalkoztatottak közel kétharmadának biztosítottak munkalehetőséget, a hozzáadott érték 44%-val, a nettó árbevétel 42%-val, és a nemzetgazdasági beruházások 31%-ával járultak hozzá a működő vállalkozások összteljesítményéhez 2017-ben. (KSH, 2017) Jellemző a hazai kkv szektorra, hogy részesedésük a nemzetgazdasági beruházásokban relatíve alacsony az árbevételhez, vagy a hozzáadott értékhez viszonyítottan. Alacsony beruházási hajlandóságuk abban mutatkozik meg leginkább, hogy a megtermelt értéknek a nagyvállalatokhoz képest kisebb arányát forgatják vissza tőkeakkumuláció formájában a

19 Magyarországon a regisztrált vállalkozások száma 2019. november 30-án 1 280 715 darab volt, melynek jelentős része a Közép-Magyarországi régióban, azaz Budapesten vagy Pest megyében került regisztrálásra (633 073 darab). (KSH, 2019d) A 2017. évi adatok alapján a Magyarországon működő vállalkozások 99,1%-a volt mikro-, kis- és középvállalkozás (kkv). Mivel 2013 óta minden évben megközelítőleg ugyanezt az arányt képviselték a kkv-k a teljes vállalkozói körön belül, Magyarország vállalkozásainak e mutatójában tendenciális és szignifikáns elmozdulás nem várható az elkövetkezendő években sem.

156

gazdasági tevékenységükbe. Emellett a kkv szektoron belül kisebb a nagy tőkeigényű árutermelő ágak súlya, és magasabb a – bizonyos területeken alacsonyabb beruházásigényű – szolgáltatásoké. (KSH, 2017)

Fontos megemlítenünk, hogy a kkv körön belül kimagaslik a mikrovállalkozások aránya 94,6%-kal, míg a kisvállalkozásoké 4,7%-kal és a középvállalkozásoké 0,7%-kal jelentősen alacsonyabb²⁰. (KSH, 2019d) Megállapíthatjuk mindezek alapján, hogy „a mikrovállalkozások országa vagyunk” (Tőzsdefórum, 2018).

28. ábra: A magyar kkv-k gazdasági súlya

Forrás: saját összefoglalás KSH (2017, 2018a, 2018b, 2019c és 2019a) alapján

Európai összehasonlításban Magyarország az egy kkv-ra jutó árbevétel, illetve hozzáadott érték fajlagos mutatóját tekintve (az 5. illetve a 4. legalacsonyabb értékkel) az alsó harmadban helyezkedett el. A visegrádi országok közül hazánk e mutatók tekintetében második helyen áll, Lengyelországtól elmaradva, viszont Csehországot és Szlovákiát megelőzve.²¹ (KSH, 2018c) A magyarországi kkv-k termelékenysége és innovációs tevékenysége is alacsony, ami akadályozza bekapcsolódásukat a globális értékláncokba. Az Európai Bizottság éves országértékelésében azt állapította meg, hogy elsősorban a beruházásokat szükséges ösztönözni a magyar kis- és középvállalkozások növekedésének és versenyképességének fokozása érdekében. A Bizottság szorgalmazta a termelékenység és a gazdaság hozzáadott értékének növelését az innovatív vállalkozások számának gyarapítása révén, valamint az új technológiák

20 A mikrovállalkozások 0–9 fő alkalmazottal dolgoznak, maximum 2 millió euró az éves árbevételük és/vagy 2 millió euró a mérlegfőösszegük.

21 A 2004 óta csatlakozott tagországok közül Észtország fajlagos teljesítménye volt 2018-ban a legnagyobb, mindkét mutató alapján, tehát az egy kkv-ra jutó árbevétel, illetve hozzáadott érték fajlagos értéke alapján a rangsor első felében foglalt helyet. (KSH, 2018c)

157

alkalmazását lehetővé tevő vállalkozási kapacitásokba történő beruházásokat annak érdekében, hogy a kkv-k a globális értékláncokban előrébb kerüljenek. (Európai Bizottság, 2019)

5.1.1 Globalizáció és külpiaci üzleti tevékenységek

Globalizáció és külpiaci tevékenységek: e két fogalom korunkban szervesen összefügg. Hiszen a piacok 21. századi integrációja, globalizációja számtalan céget érint, amelyek a nemzetközi értéklánc gyakorlatilag bármely fázisában nemzetközi szinten vehetnek részt új termékek vagy szolgáltatás kifejlesztésében, a termelésben és az értékesítésben egyaránt. És ahogyan a statisztikák mutatják, globalizálódó világunkban egyre több vállalat világszerte külpiaci tevékenysége bővítésével igyekszik bevételeit növelni. Ez kimutatható mindazon cégek növekvő számában, akik „exportra termelnek”, és ezzel párhuzamosan az átlagnál magasabb bevétel-növekedésről számolnak be. A UPS 2017-es „European SME Exporting Insights” című tanulmánya, amelyet trendkövetően több éve ismétlődően készítenek el, arra az eredményre jutott, hogy azok a cégek, akik exportálnak, gyorsabban növekednek más cégeknél. (UPS, 2017) Ugyanakkor a nemzetköziesedés kényszer is lehet, hiszen a globalizáció nemcsak a nagy multinacionális vállalatokat érinti. Olyan cégekre is kihatnak ezek a folyamatok, amelyek kizárólag a hazai piacra termelnek. Előfordulhat, hogy a konkurencia, vagy a legjobb árat kínáló termék szállítója a Föld másik feléről érkezik!

29. ábra: A külpiacokon legaktívabb országok, 2019

Forrás: WTO (2020)

158

A statisztikákból tudjuk, hogy az európai cégek számára továbbra is az EU a legfontosabb exportpiac, melyet az USA követ. Az egyéb, nem európai piacokra is exportáló cégek részaránya az EU-n belül növekvő tendenciát mutat. Ez alól kivétel az Egyesült Királyság, ahol a cégek exporthajlandósága az EU-ból való kilépés, illetve az ezzel összefüggő bizonytalanság miatt csökkenő mértékű. (Bpifrance, 2018) A Brexit utáni időkre vonatkozóan az EU-val folytatott kereskedelmi és vámjogi megállapodásokról ugyan még nem született döntés²², valószínűsíthető ugyanakkor, hogy a brit cégek számára az EU-val folytatott kereskedelem jövőbeli pénzügyi és szabályozási költségei tovább fogják növeli a valós vagy vélt akadályokat.

Hazánk gazdasági nyitottsága az elmúlt évtizedekben jelentősen emelkedett. Magyarország ma már szerves része a nemzetközi munkamegosztásnak és a globális értékláncoknak. Ezt nagyrészt a beáramló külföldi működőtőke, a termelő kapacitások növekedése, így a globális értékláncokba való beintegrálódás magyarázza. Ugyanakkor a nemzetközi piacokon való jelenlét a magyar cégek számára is kitörési lehetőség lehet. A Magyar Nemzeti Bank értékelése alapján a külkereskedelemben való részvétel Magyarországon is magasabb vállalati foglalkoztatással, munkatermelékenységgel és teljes tényező termelékenységgel jár, hiszen az exportáló és az importáló vállalatok versenyképesebbek a külföldi és a hazai piacokon egyaránt.

(Magyar Nemzeti Bank, 2018) Ehhez azonban a magyar vállalkozók külpiaci és menedzsmentismereteit bővíteni szükséges. Ehhez kívánunk hozzájárulni ezzel a tankönyvfejezettel.