A vállalkozási ötlet

A fejezet célja bemutatni azt a folyamatot, amelynek során képesek lehetünk egy üzleti lehetőség kidolgozásához felismerni a kellő mértékű ismétlődő fizetőképes keresletet generáló ötleteket.

Amikor arról beszélünk, hogyan juthatunk üzleti ötlethez, számos korábban tanult elméletet feleleveníthetünk. Közülük talán az egyik legfontosabb a tervezett vállalkozásban a vállalkozó betöltött szerepe (szakember-vállalkozó, menedzser-vállalkozó, vállalkozó-vállalkozó –

19

Gerbner, 2002), az ugyanis, hogy a saját szakmájára, vagy egy tőle alapvetően független üzleti lehetőségre építi-e a céget, nagymértékben meghatározza a kérdésre adható választ.

Gerbner elméletéből ismerjük, hogy a szakember-vállalkozók jellemzően az operatív működés szintjén dolgoznak a saját vállalkozásukban, azaz egész konkrétan maguk végzik a termelő vagy szolgáltató tevékenységet, illetve annak egy részét. Többnyire az egzisztencia, a napi megélhetés biztosítása, a függetlenség és önállóság vágya, az alkalmazotti lét elutasítása vagy a régebb óta fennálló munkanélküliség hajtja őket a vállalkozói lét felé.

Mivel általában azért váltak vállalkozókká, hogy a saját szaktudásukat önfoglalkoztatotti formában használhassák, ezért az alapvetően determinálja a vállalkozás alapjául szolgáló üzleti ötletet, így magát a vállalkozás piacát. Ilyen formában ezeknek a vállalkozóknak nem jelent gondot, hogy honnan jussanak üzleti ötlethez, ugyanakkor a jövőben általában éppen ez válhat számos probléma forrásává. Állandó versenytársi fenyegetettségnek lesznek ugyanis kitéve az alacsony belépési korlátok miatt, mivel az ágazatválasztás nem piaci alapon történt.

Ezzel szemben a vállalkozó-vállalkozók olyan vállalkozási célú magánszemélyek, üzletemberek vagy befektetők, akik meg szeretnék valósítani önmagukat, nagyot szeretnének alkotni, elismerést és hírnevet szerezni. Miután a belső késztetést követően megszületik bennük a vállalkozásindítási hajlandóság, az lesz a fontos számukra, hogy az iparág, amelyben tevékenykednek, valamint a termék vagy szolgáltatás, amit értékesítenek, biztosítani tudja ezeknek a kezdeti motivációknak az elérését. Jellemzően tehát innováción alapuló tevékenységekbe kezdenek, és olyan piacokra lépnek ki, amelyeket vagy maguk teremtenek (kék óceán), vagy képesek újszerű termékeket vagy szolgáltatásokat befogadni (réspiac a vörös óceánban). Mivel a siker kulcsa a vállalkozók elhivatottságában, profizmusában, szakértelmében, üzleti és gazdasági tudásában, tapasztalatában van, ezért lényegében bármely ágazatban képesek megjelenni, ahol prognosztizálhatók számukra a növekedés, a nemzetközi szintű cégépítés, a stratégiai szövegségek, felvásárlások, fúziók.

Mindezek alapján, a továbbiakban három lehetőség mentén mutatjuk be a vállalkozási ötlet szerzésének módját és legfontosabb kitételeit:

 A szakember-vállalkozó alapította eltartó vállalkozás alapját képező üzleti ötlet (szaktudás) sajátosságai annak érdekében, hogy túlélje a kritikus első 1–3 évet.

 A vállalkozó-vállalkozó alapította önmegvalósító vállalkozás alapját képező üzleti ötlet szerzésének folyamata.

 A szakember-vállalkozó szaktudásának felhasználása vállalkozótársak bevonásával.

Nézzük először az első esetet! Nem feltétlenül van halálra ítélve az a vállalkozás, amelyet alapítója saját szaktudására hoz létre, így a piac kiválasztását, a termék vagy a szolgáltatás megalkotását kevésbé, vagy egyáltalán nem kísérik üzleti elgondolások. Amennyiben ugyanis a vállalkozó képes arra, hogy egy alapvetően telítettnek tűnő, alacsony belépési korlátokkal bíró piacon egyedivé és különlegessé tegye a termékét, szolgáltatását, vagy az üzleti tevékenységének valamely más elemét, azzal egyértelműen megkülönbözteti vállalkozását versenytársaitól, felhívva ezzel magára a fogyasztók figyelmét. Egyedivé és különlegessé tehető a termék vagy szolgáltatás, amennyiben képesek vagyunk valami újat vagy mást nyújtani a fogyasztók számára.

20

Ilyen volt például a 2000-es évek elején a Budapesten működő Horváth Cukrászda, amely Magyarországon elsőként kezdte élő virágokkal díszíteni esküvői tortáit.

Rengetegen árultak már akkor is édességet a nagy napra, de ilyen technológiával ők léptek ki először a hazai fogyasztók elé. Ez pont elég volt ahhoz, hogy a követők megjelenéséig piacvezetők legyenek.

Az értékesítési csatornában néha úgy tűnik, hogy nem lehet már újat kitalálni. Mégis, ha képesek vagyunk máshol, vagy esetleg teljesen új helyen megjelenni a termékünkkel vagy szolgáltatásunkkal, szintén garantálni tudjuk a vállalkozásunk piaci elsőbbségét. Jó példa erre az online értékesítés megjelenése az egyes iparágakban – azok a vállalkozások, amelyek egy adott termék vagy szolgáltatás piacán elsőként ismerték fel a webáruház, mint értékesítési pont létjogosultságát, nem csupán fogyasztókat nyertek meg maguknak, de a rendszerben rejlő számos egyéb előnyt is élvezhették (például raktározási költségek, vagy üzlethelyiség bérlése vagy vásárlása költségének minimalizálása).

Az egyediség és különlegesség a termék vagy szolgáltatás előállítási folyamatában is megjelenhet, amely egyrészt szerencsés esetben költséghatékonyabb termelést tesz lehetővé, de ezen felül a fogyasztókkal való megismertetése új piaci lehetőségeket nyithat meg a vállalkozás előtt, amennyiben a változás értékkel bír azok számára. Ilyen példa lehet, ha egy vállalkozás átáll egy környezetbarát zöld technológiára, vagy a gyártás során fogyatékkal élő emberekkel dolgozik.

A leírtak alapján talán túl egyszerű lenne kijelenteni, hogy a kulcs az innovációban rejlik, még ha valahol igaz is lenne ez az állítás. Célszerűbb talán tételesen kiemelni azokat a tényezőket, amelyek egy szakember-vállalkozó alapította cég esetében nem csak a túlélést, de akár magát a sikert is eredményezhetik: hozzáértés és megbízhatóság, a telített piac réspiacaira elsőként való betörés, szakértelem és helyismeret, egyediség és különlegesség.

A vállalkozó-vállalkozók által elindított cégek létrejötte – kis túlzással – nem szól másról, minthogy van egy ember, aki borzasztóan szeretne vállalkozni, csak még nem pontosan tudja, hogy mit fog piacra vinni. Éppen ezért, tudatosan, üzleti és gazdasági megfontolásokat mérlegelve, iparági és piaci trendeket elemezve kiválasztja azokat a fogyasztókat, akik valamiben hiányt szenvednek, meghatározza piacukat, majd létrehozza a megoldást kínáló terméket vagy szolgáltatást. Az ő üzleti sikerének a kulcsa a vállalkozói marketingfelfogás, amelyről részletesen az 1.3 fejezetben írunk. Ez a felfogás az első lépéstől az üzleti ötlet generálásán át végig vezeti a vállalkozót az értékesítés és marketing egyes fázisain.

Végezetül nézzük a harmadik esetet, amikor a szakember társaival együtt lép a vállalkozói pályára. Gyakran látunk példát arra a való életben, hogy egyes kreatív, innovatív emberek jobbnál jobb dolgokat alkotnak, ám ezekről csupán közeli hozzátartozóik vagy barátaik tudnak.

Mindaddig, amíg ezek az innovációk privát használatra készülnek, a szakemberből nem válik vállalkozó, az innovációból pedig nem lesz a vállalkozás alapját képező üzleti lehetőség. Mi kell vajon ahhoz, hogy az áttörés végbe menjen?

Legalább egy olyan ember, aki meglátja az üzleti lehetőséget az innovációban, és képes abból a szakember különleges tudására és szakszerű feladatvégzésére építve a fogyasztók számára is

21

hasznossággal bíró terméket vagy szolgáltatást formálni, és amelynek értékesítésére vállalkozást hoz létre és működtet. Általában két fajta gondolkodásmódnak kell megjelennie a folyamatban (Vecsenyi, Petheő, 2017): a termék- és piacfejlesztő gondolkodás abban segít, hogy az innovációból az azonosított fogyasztói szegmens számára értékkel bíró termék vagy szolgáltatás jöjjön létre, míg az üzleti és gazdasági oldalt képviselő cégfejlesztő szemlélet a vállalkozást magát menedzseli.

 A termékfejlesztő a termék és technológia fejlesztésével, a tudás menedzselésével és a tudástranszferrel foglalkozik. Fontos részét képezi a feladatának a termék vagy szolgáltatás, a Minimum Viable Product validálása (lásd később részletesen).

 A piacfejlesztő a fogyasztók szegmentálásával, a célpiac meghatározásával, a piac validálásával és a pozícionálással, árazással és reklámmal, tehát lényegében az egész értékesítési és marketingstratégia kidolgozásával foglalkozik. Már a vállalkozás kialakításának időszakában fontos pont a skálázás kérdése, tehát a nemzetközi piaci megjelenés folyamatának megtervezése.

 A cégfejlesztő felel a vállalkozás jövőképének, üzleti stratégiájának kialakításáért, az erőforrások megszerzéséért, a szervezet kialakításáért és fejlesztéséért, a pénzügyekért és a humán tőke kezeléséért, tehát ilyen formán párhuzamba állítható a gerberi vállalkozó-vállalkozó szemlélettel.

Ezek a gondolkodásmódok, illetve szerepek nem feltétlenül négy különböző ember személyében jelennek meg egy vállalkozásban, de a gyakorlat azt mutatja, hogy ha valakiben egyszerre több is érvényesül, akkor is szükség van legalább egy emberre, aki az eredeti innovációt kitalálta, egy emberre, aki képes volt a termékfejlesztésre, és további egy emberre, aki üzleti szemlélettel kézben tartja mind a vállalkozást, mind az értékesítési és marketingügyeket. Példaként javasoljuk megismerkedni a Prezi alapításának történetével!

Azonban nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy az üzleti ötlet önmagában még nem képezi alapját egy induló vállalkozásnak. Fontos, hogy elvégezzük az életképesség-vizsgálatot, azaz meggyőződjünk az ötlet piac-, verseny-, működő- és üzletképességéről. Az így elemzett üzleti lehetőségre már bátran létrehozhatjuk vállalkozásunkat.

KÉRDÉSEK, FELADATOK

Kitekintő kérdések, feladatok

K1.1.1 Válasszanak ki három hazai startup vállalkozást, és járjanak utána, hogy honnan származik a vállalkozás alapját jelentő üzleti ötlet!

22

Projektkérdések, -feladatok

P1.1.1 Gondolja végig, hogy milyen szakmai ismeretekkel és tapasztalatokkal rendelkezik!

Milyen termék, vagy szolgáltatás létrehozására lenne képes önerőből? Olyan megoldásokban gondolkodjon, amelyek előállításán szívesen dolgozna.

P1.1.2. Önállóan, vagy társaival közösen gyűjtsenek üzleti ötleteket spontán vagy egyéni, illetve csoportos ötletelési technikák segítségével! Első körben azonosítsanak néhány területet (iparágat vagy piacot), amelyek kiemelt jelentőséggel bírnak az Önök számára, például egyéni érdeklődés, hobbi, vagy tanulmányi irányultság okán, vagy amelyben a legnagyobb üzleti potenciált látják. A könnyebb választás érdekében néhány lehetőséget felsorolunk:

 oktatás, gasztronómia, egészségügy, divat, környezetvédelem, technológia, kultúra, sport, zene, művészet, család, életvitel stb.

Ezt követően tárjanak fel keresleti vagy kínálati oldali trendeket, amelyek az utóbbi években megfigyelhetők voltak az adott piacon.

Harmadik lépésben próbáljanak meg azonosítani kielégítetlen fogyasztói igényeket, hiányosan megoldott szükségleteket, problémákat, vagy egyéb módon megragadható piaci réseket!

Például a gasztronómia területén a paleo, a vegán és a gluténmentes ételek térnyerése, vagy a gyorséttermi, fesztiválétkezés és streetfood szolgáltatások elterjedése. Potenciális piaci résként azonosítható, hogy a fesztiválokon minimálisan vannak kiszolgálva az ételérzékenységgel bíró látogatók.

P1.1.3. Gondolja végig, hogy készített-e bármit az életben saját problémájának kezelésére azért, mert azt semmilyen más forrásból nem tudta megoldani. Azonosítható ezek között olyan, amely más számára is értékkel bíró termékké, vagy szolgáltatássá alakítható?

Például a szabadban (parkban) elfogyasztandó boroskóla problémája, amit kizárólag előzetesen, otthon elkészítve és magunkkal cipelve tudunk kielégíteni.