A magyar vállalatok külpiaci tevékenysége

2017-ben az összes Magyarországon működő vállalkozás árbevételének 35%-a származott exportértékesítésből (KSH, 2018b), és a tendencia a későbbi évekre is megmaradt. Fontos látni, hogy egyrészt a magyar külkereskedelem erősen koncentrált, így például a vállalatok 5 százaléka (jellemzően nagyvállalatok) bonyolítja az export és az import több mint 80 százalékát. (Békési, Halbern és Muraközy, 2013) Másrészt a hazai külkereskedelemben kimagasló jelentőségük van a fentebb már tárgyalt külföldi irányítású cégeknek.

Miközben a külföldi versenytársak jelenléte egészen bizonyosan fokozza a versenyt a hazai piacon, a magyar cégek nagy része ezt mégsem próbálja határokon túli terjeszkedéssel kompenzálni. Ahogy korábbi fejezetekben már kitértünk rá, elsősorban azért nem, mert úgy gondolják, hogy termékeik, szolgáltatásaik nem exportképesek, vagy, mert túl kicsinek tartják magukat. Ugyanakkor ma már nem jelenthető ki egyértelmen, hogy a vállalkozások mérete a meghatározó a külföldi piacra történő kilépésben, hiszen ahogyan azt a későbbiekben még tárgyalni fogjuk, egyre több innovatív induló vállalkozás lép – akár korai fejlődési szakaszban – külpiacokra termékével vagy szolgáltatásával.

Ha számszerűsíteni kívánjuk, hogy a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások mekkora hányada van jelen külpiacokon, azt mondhatjuk a Budapest Bank egy 2017-es, 500 cég körében végzett felmérésére hivatkozva, hogy a hazai kkv-k mindössze ötöde végez

161

exporttevékenységet, és a külpiacra lépő új szereplők aránya is alacsony. Pedig a külföldi értékesítés jócskán növeli a bevételeket: a már exportálók forgalmának átlagosan egynegyede származik külpiaci tevékenységből. (Budapest Bank, 2017)

Mindemellett a külföldi értékesítés és a vállalatméret közötti szoros kapcsolat feltételezhető, hiszen a cégek külpiaci árbevételből való részesedése jelentős mértékben függ a vállalatmérettől: a vállalkozások nagyságával egyenes arányban nő az átlagos külpiaci részesedés is.

 A legalább 250 főt foglalkoztató nagyvállalatok részesedése az összes exportárbevételből 2018-ban meghaladta a háromnegyedet.

 A magyarországi vállalkozások exportárbevételének csupán kevesebb, mint egynegyedét realizálták a 250 fő alatti kis- vagy közepes méretű vállalkozások. A számok tükrében is azt látjuk tehát, hogy a „nemzetközivé válás”, azaz a külpiaci aktivitás elindítása és megerősödése elsősorban a növekedési pályán lévő vállalatokra jellemző, amikor alkalmazotti létszámuk, pénzügyi stabilitásuk és tapasztalati tőkéjük alapján érettebb fejlődési szakaszba érnek.

Igaz ez annak ellenére, hogy Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása, a digitalizáció és a globalizáció okán a különböző külpiacra lépési korlátok, mint például a vámok, a kvóták, a hosszú és költséges szállítmányozási opciók, a kapcsolatfelvétel körülményes volta stb. az elmúlt évtizedben jelentősen leegyszerűsítették a vállalkozások nemzetközi tevékenységét.

Külkereskedelmi termékforgalom

Fontos látnunk, hogy a külpiaci gazdasági tevékenységek termékek és szolgáltatások külföldi piacokon való értékesítését jelenti, ráadásul a szolgáltató szektor konstans erősödésével a szolgáltatások nemzetközi forgalma is megnőtt. A továbbiakban az erre vonatkozó statisztikákat tekintjük át, hogy pontos képünk legyen a hazai cégek külpiaci aktivitásának volumenéről.

Külkereskedelmi termék- és szolgáltatásforgalom: azoknak a termékeknek és szolgáltatásoknak az összesége, amelyek az ország statisztikai területére, azaz belföldre való belépésükkel (behozatal), illetve onnan külföldre történő kilépésükkel (kivitel) növelik vagy csökkentik az ország anyagi erőforrásait. A külkereskedelmi termék- és szolgáltatásforgalom rezidens és nem rezidens gazdasági alanyok között bonyolódik le.

A Központi Statisztikai Hivatal 2019-es jelentése szerint a külkereskedelmi termékforgalomra vonatkozó adatok alapján 2018-ban a hazai kivitel értéke 105,1 milliárd eurót tett ki, 4,3%-kal nagyobb összeget, mint egy évvel korábban. A behozatal értéke 99,0 milliárd euró volt, és így 6,9%-kal meghaladta a 2017. évit. (KSH, 2019b)

A külkereskedelmi többlet termékek esetében 2018-ban 6,0 milliárd eurót tett ki, sajnos 2,0 milliárd euróval kevesebbet, mint 2017-ben. Mivel többletről beszélünk, a kivitt hazai áruk értéke nagyobb volt, mint a behozott külföldi áruk értéke, de csökkenő tendenciával.

Külkereskedelmi többlet áll fenn, ha a kivitt hazai áruk értéke nagyobb, mint a behozott külföldi áruk értéke. Fordított esetben külkereskedelmi hiány mutatkozik.

162

A 6 milliárd eurós többlet mellett természetesen nem beszélhetünk rossz egyensúlyi pozícióról, de kétségtelen, hogy a romlás üteme meglehetősen intenzív (lásd következő ábrát). Az aktívum a 2018. évinél legutóbb 2010-ben volt kevesebb.

31. ábra: Magyarország külkereskedelmi termékforgalmának tendenciái

Forrás: KSH, 2019c, 19. oldal

Ahogy azt a következő ábra is mutatja, a termékek több mint 80%-a az EU tagállamaiban került értékesítésre, ami egyértelműen beazonosíthatóvá teszi a magyarországi termékexport fő célpontját (szomszédos országok és EU régi tagállamai).

163

32. ábra: A termékexport országcsoportos és árufőcsoportos szerkezete 2018. január–novemberben, milliárd euró

Forrás: KSH, 2019a, 1. oldal

Külkereskedelmi szolgáltatásforgalom

A szolgáltatások külkereskedelmi forgalma stabilan hozzájárult az exporttöbblethez az elmúlt időszakban. Különösen akkortól vált ez látványossá, amikor a termék-külkereskedelem aktívuma apadni kezdett, ahogyan erre az előzőekben már kitértünk. 2018-ben a szolgáltatások exportja mintegy 25 milliárd, importja 17 milliárd eurót tett ki, és növekvő tendenciát mutatott: A bevételek értéke folyóáron 5,0%-kal, a kiadásoké 2,1%-kal nőtt 2017-hez képest.

Szolgáltatás-külkereskedelmünk 8,7 milliárd eurós többlettel zárta 2018-at, ami 720 millió eurós javulást jelent az egy évvel korábbihoz mérten. (KSH, 2019). Szolgáltatások esetén is tehát többletről beszélhetünk, de itt a tendencia is növekvő.

A legnagyobb forgalmú szolgáltatáscsoport az üzleti szolgáltatások voltak, ezt követte a turizmushoz, majd a szintén jelentős aktívummal rendelkező szállítási szolgáltatások. Fő kereskedelmi célpontok szolgáltatások esetén is az EU országai: A forgalom jelentős részét – az export 80, az import 83%-át – az Európai Unió tagállamaival bonyolítottuk le (következő ábra). Továbbra is Németország hazánk legfontosabb külkereskedelmi partnere szolgáltatások esetén.

164

33. ábra: Magyarország európai országokkal folytatott szolgáltatás-külkereskedelmi forgalmának alakulása, 2018

Forrás: KSH, 2019c, 2. oldal

Mint ahogyan azt a következő ábra is jól szemlélteti, az EU 28 tagállama kkv-inak többsége egyelőre még nem, vagy csak az unión belül folytat határokon átnyúló kereskedelmi tevékenységet, holott a nemzetközivé válásnak számos előnye ismert és bizonyított, ahogyan erre a későbbiekben még ki fogunk térni.

34. ábra: Az EU-28 kkv-i által az EU-28-on belül és az EU-28-n kívül folytatott nemzetközi tevékenységek

Forrás: Európai Bizottság, 2018, 78. oldal

165

Hiába válságállóbbak a szolgáltatások általánosságban, mint a termékek (ezt bizonyította a 2008–2009-es világgazdasági válság is), sajnos a koronavírus-járvánnyal terhelt időszak a szolgáltatásokból származó stabil többletet is rombolni fogja, ami már látszik is a 2020-as adatokon. Hiszen például a turizmus egyik pillanatról a másikra gyakorlatilag eltűnt, ami egyre erősebb tartóoszlopa volt a magyar szolgáltatás-külkereskedelemnek. Hiába pótolhat valamennyit a belföldi turizmus az ágazat veszteségéből, az export-import vonal ettől még várhatóan romlani fog, hiszen a külföldi utak szinte biztosan nem állnak helyre. Mindeközben a gazdaság többi szolgáltató ágazata is hosszú ideig gyengén teljesített (a kijárási korlátozás idején), és csak lassú helyreállásra lehet számítani, ami szintén lefelé húzza a teljesítményt.

(Portfolio.hu, 2020)