B
ALOGH-B
ÉKESINóra
*1. A tisztességes eljárás követelményének kialakulása a rendszerváltást követő magyar közjogban
Az 1989. október 23-án hatályba lépett új Alkotmány szövegszerűen nem tartal-mazta a tisztességes eljárás követelményét. Az 57. § (1) bekezdése több eljárá-si elvet és jogot (bíróság előtti egyenlőség, független és pártatlan bíráskodáshoz való jog, vagy az igazságszolgáltatási alapelveket érintően a nyilvános tárgya-lás követelményét) foglalt magába. Az 57. § további rendelkezései a büntetőjo-gi elveken és jogokon túl a jogorvoslathoz való jogot és a bírósághoz fordulás jogát tartalmazták. A tisztességes eljáráshoz (tárgyaláshoz) való jogot – szöveg-szerűen – a magyar jogrendszer részévé először az 1993. évi XXXI. törvénnyel kihirdetett Emberi Jogok Európai Egyezménye tette. A 6. cikk 1. pont szerint
„Mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a törvény által létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen nyilvánosan és ésszerű időn belül tárgyal-ja, és hozzon határozatot polgári jogi jogai és kötelezettségei tárgyában, ille-tőleg az ellene felhozott büntetőjogi vádak megalapozottságát illetően.” Az Egyezmény e cikke nem teljesen azonos az Alkotmány 57. §-ával. Egyrészt attól „több”, mivel az eljárás tisztességességén túl magában foglalja az ügyek elbírálására vonatkozó ésszerű határidő követelményét. Másrészt azonban „ke-vesebb”, mert alkalmazhatóságát tekintve nem minden eljárást, hanem a bün-tető vád, valamint a polgári jogi jogok és kötelezettség körét jelöli meg (a köz-igazgatási pereket nem).
* Egyetemi adjunktus (PPKE JÁK); egyetemi docens (NKE KTK).
BALOGH-BÉKESI Nóra 54
A magyar Alkotmánybíróság az Alkotmány (jogállam-klauzulára vonatkoz-tatott1) 57. §-a, valamint az Emberi Jogok Európai Egyezménye 6. cikke nyo-mán alakította ki a tisztességes eljárás (fair trial) követelményeit. Az értelmezés nem lezárt: a már nevesített jogokon túl további jogokkal és elvekkel is bővíthe-tő. A tisztességes eljárás tartalmát jogi és nem jogi elemek együttesen alkotják.2 Az alkotmánybírósági gyakorlatban a tisztességes eljáráshoz való jog a 6/1998.
(III.11.) AB határozathoz köthető. Ebben fejtette ki az Alkotmánybíróság – az erről szóló hazai jogirodalomban megkerülhetetlen – azon álláspontját, hogy: „a
»tisztességes eljárás« (fair trial) követelménye nem egyszerűen egy a bíróság-nak és az eljárásbíróság-nak itt megkövetelt tulajdonságai közül (ti. mint »igazságos tár-gyalás«), hanem az idézett alkotmányi rendelkezésben foglalt követelményeken túl – különösen a büntetőjogra és büntetőeljárásra vonatkozóan – az 57. § többi garanciájának teljesedését is átfogja. Sőt, az Egyezségokmánynak3 és az Emberi Jogok Európai Egyezményének – az Alkotmány 57. §-a tartalmához és szerkeze-téhez mintát adó – eljárási garanciákat tartalmazó cikkei általában elfogadott ér-telmezése szerint a fair trial olyan minőség, amelyet az eljárás egészének és kö-rülményeinek fi gyelembevételével lehet csupán megítélni. Ezért egyes részletek hiánya ellenére éppúgy, mint az összes részletszabály betartása dacára lehet az eljárás »méltánytalan« vagy »igazságtalan«, avagy »nem tisztességes«. […] a
»bírósághoz való jog« megannyi konkrét feltételét tartalmazzák, amelyek nem abszolútak abban az értelemben, mint például az említett ártatlanság vélelme, de amelyek az általános szabály szerinti mérlegelésnek mégis abszolút korlátai.
Nincs olyan szükségesség, amely miatt a tárgyalás »tisztességes« voltát arányo-san ugyan, de korlátozni lehetne; hanem a tisztességes tárgyalás fogalmán belül alakítandó ki olyan ismérvrendszer, amely annak tartalmát adja, s csak ezen belül értékelhető bizonyos korlátozások szükséges és arányos volta.”4
A tisztességes eljáráshoz való jog alkotmányi tétele többféle módszer alapján is értelmezhető. Értelmezhető úgy, hogy az abban foglalt egyes szavak („ellene emelt”, „bármely”, „vád” „valamely per” „jogok és kötelezettségek” „tárgyalás”
stb.) kapnak hangsúlyt,5 de értelmezhetők az abban foglalt és implicite benne
1 Ld. az 5/1999. (III.31.) AB határozatot, ABH 1999, 79-80.
2 Ld.FŰRÉSZ Klára: A bíróság. In: Kukorelli István (szerk.): Alkotmánytan. Budapest, Osiris, 2002. 489.
3 Az ENSZ keretében 1966-ban elfogadott Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyez-ségokmánya. Magyarországon az 1976. évi 8. törvényerejű rendelettel került kihirdetésre.
4 ABH 1998.
5 Lásd: JAKAB András (szerk.): Az Alkotmány kommentárja II. Budapest, Századvég, 2009.
2014–2022.
A tisztességes ügyintézéshez és a tisztességes eljáráshoz való jog 55
rejlő jogok kibontásával.6 Ez utóbbi esetén – mint fentebb hangsúlyoztuk nem zárt felsorolás eredményeképpen – az igazságos tárgyaláshoz való jogot, a tár-gyalás nyilvánosságának elvét, a fegyverek egyenlőségének elvét, a jogorvos-lathoz való jogot, a bírósághoz fordulás jogát, az ügyek ésszerű határidőn belül való befejezésének követelményét (és büntetőjogi alapelvek közül a védelem-hez való jogot, az ártatlanság vélelmét és a hátrányosabb helyzetet eredménye-ző visszaható hatályú büntető jogalkotás tilalmát) kapjuk meg.
Az alkotmánybírósági gyakorlatban a tisztességes eljárás követelménye alapvetően a büntető jogszabályok felülvizsgálatából nőtt ki (és élt tovább).
Ugyanakkor a büntetőjogi követelményeket megelőzve már a kezdetekben megjelent olyan követelmény, amely nem szakítható el a tisztességes eljárástól, ez pedig nem más, mint a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatának általánossá tétele.7 Az 1990-ben meghozott döntés ugyan „a bíróság ellenőrzi a közigazgatási határozatok törvényességét” alkotmányi tétel alapján vonta le a jogkövetkezményeket, de tartalmában – túl a hatalommegosztás elvén – a köz-igazgatási jogviták elbírása jogállamban tisztességes voltának teremtette meg az alapjait.
Mintegy hét évvel később az Alkotmánybíróság a két alkotmányos tételt (a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatára és a pártatlan eljárásra vo-natkozó szabályt) össze is kapcsolta. A döntés értelmében: „Az Alkotmány 50.
§-a szerint a bíróság ,,a közigazgatási határozatok törvényességét ellenőrzi’’.
Ezt a rendelkezést az 57. §-ra tekintettel úgy kell értelmezni, hogy az eljárás-nak ahhoz kell vezetnie, hogy a bíróság a perbe vitt jogokat és kötelességeket az ott írt módon valóban ,,elbírálja’’: az összes, az Alkotmányban részletezett kö-vetelmény – a bíróság törvény által felállított volta, függetlensége és pártatlan-sága, az, hogy a tárgyalás igazságosan (a nemzetközi egyezmények szóhaszná-latával: fair, équitablement, in billiger Weise) és nyilvánosan folyjék – ezt a célt szolgálja, csak e követelmények teljesítésével lehet alkotmányosan véglegesnek számító, érdemi, a jogot megállapító döntést hozni. A közigazgatási határoza-tok törvényességének bírói ellenőrzése tehát alkotmányosan nem korlátozódhat a formális jogszerűség vizsgálatára. A közigazgatási perben a bíróság nincs a közigazgatási határozatban megállapított tényálláshoz kötve, és a jogszerűség szempontjából felülbírálhatja a közigazgatási szerv mérlegelését is. Az így fel-fogott érdemi elbírálással nem áll ellentétben, hogy a bíróság a határozatot hozó
6 Ld. BALOGH–HOLLÓ–KUKORELLI–SÁRI: Az Alkotmány magyarázata. Budapest, KJK-KERSZÖV, 2002. 560–572.
7 Lásd az 32/1990. (XII. 22.) AB határozatot, ABH 1990.
BALOGH-BÉKESI Nóra 56
hatóságot új eljárásra utasítja. Azok a jogszabályok, amelyek kizárják vagy kor-látozzák azt, hogy a bíróság a közigazgatási határozatot felülvizsgálva a fenti-ek szerint érdemben elbírálja a jogvitát, ellentétesfenti-ek az Alkotmány 57. § (1) be-kezdésével. Ebből az okból nem csupán az a jogszabály lehet alkotmányellenes, amely kifejezetten kizárja a jogkérdésen túlmenő bírói felülvizsgálatot, vagy annak a közigazgatási mérlegeléssel szemben olyan kevés teret hagy, hogy az ügy megfelelő alkotmányos garanciák közötti érdemi ,,elbírálásáról” nem be-szélhetünk, hanem az olyan jogszabály is, amely az igazgatásnak korlátlan mér-legelési jogot adván semmilyen jogszerűségi mércét nem tartalmaz a bírói dön-tés számára sem.”8
E határozat rendelkező része az Alkotmány 57. § (1) bekezdésbe foglalt perbe vitt jogok és kötelezettségek körébe egyértelműen beillesztette a közigazgatá-si perekben elbírált jogokat és kötelezettségeket is. A fentiek alapján a közigaz-gatási perekben is mondhatjuk, hogy a tisztességes eljáráshoz való jog mint ab-szolút jog jelenik meg, ugyanakkor azok az elemek, amelyekből a jog felépül a saját maguk dogmatikája szerint korlátozhatók. A közigazgatási per sajátos-ságait a különböző elemek és azok korlátozhatósága tükrözi. Mindez álláspon-tunk szerint nem ront azon, hogy a tisztességes eljáráshoz való – minden eljá-rásra irányadó – alapjog alkotmányos követelményrendszerébe csatlakozik be.