A hatósági ellenőrzés megindítása

A hatósági ellenőrzés keretében alapvetően érvényesül az offi cialitás elve, tehát a hatósági ellenőrzésre a hatóság mérlegelése szerint – saját tudomása alapján – hivatalból kerülhet sor. Ettől függetlenül a hatósági ellenőrzés lefolytatását

„bárki” kezdeményezheti, így „ellenérdekű fél”, bejelentő, szervezet, más jog-alany, azonban a hatóság a Ket. szerint ez esetben is hivatalból indíthatja meg – mérlegelése alapján – a hatósági ellenőrzésre irányuló eljárást. Nem releváns tehát, hogy a hatósági ellenőrzés megindítására okot adó körülmény miként jut a hatóság tudomására, a hatósági ellenőrzés főszabály szerint hivatalból indul.

E főszabály alóli, eljárásjogilag igen korlátozott tartalmú kivételt jelent a ha-tósági ellenőrzés kérelemre induló esete, mégpedig a Ket. szerint az ügyfél kér-heti saját maga hatósági ellenőrzés alá vonását. E körben a hatósági ellenőrzés kérelemre induló eljárásnak minősül, a kérelemre induló eljárások alapvető jel-lemzőivel, melyek közül a legfontosabb kiemelendő elem, hogy ez esetben a ké-relem benyújtásával megindul az ellenőrzés (eljárási kötelezettség). Az ügyfél által – saját magával szemben – kérhető hatósági ellenőrzés alapvető, dogmati-kai jelentőségű intézménye, változása a hatósági ellenőrzés hazai szabályozásá-nak. Az ellenőrzés e típusa megvalósítja, lehetővé teheti az ügyfelek, különösen a vállalkozások számára, hogy elkerüljék a formális és általában szankcióalkal-mazással záruló hatósági jogalkalmazó eljárásokat. A kérelemre induló hatósá-gi ellenőrzéssel ugyanis a hatóság akként tárhatja fel a jogszabálysértéseket, ér-telmezheti a vonatkozó jogszabályokat, hogy az ügyfél nem vagy nem feltétlenül kerül jogalkalmazásra (szankcióalkalmazásra) irányuló hatósági eljárás alá, hanem az önkéntes jogkövetésre történő felhívás alapján saját maga orvosolhat-ja, kijavíthatorvosolhat-ja, megelőzheti esetleges jogszabálysértő magatartását, jogértelme-zését. Pontosan ebből következően, a hatósági ellenőrzés kérelemre induló típusa körében a felhívás sokkal szélesebb körben, szinte feltétel nélkül alkalmazható az ellenőrzés lezárásaként. A hatósági ellenőrzés e kérelemre induló sajátos tí-pusában az eljárási feltételek (vagyis az érdemi vizsgálat nélküli elutasításának esetei) is speciálisak.

Hangsúlyozandó, hogy a hatósági ellenőrzés megindítása körében kiemelt fontossággal bír az ágazati szabályozás, hiszen az egyes igazgatási területeken rendszerint a Ket.-hez képest eltérő vagy kiegészítő szabályozás rendezi a

ha-LAPSÁNSZKY András 100

tósági ellenőrzés megindítását. (Tulajdonképpen az ellenőrzés-megindítás és az eszközrendszer képezi a hatósági ellenőrzés ágazati („különös részi”) szabályo-zásának két legjelentősebb területét.) Az ágazati szabályozás a hatósági ellenőr-zés fentiekben említett, kérelemre induló típusát is kizárhatja.

Az ágazati szabályozás változatos elnevezésekkel szabályozza a hatósági el-lenőrzés megindítását kezdeményező „beadványokat”, a legáltalánosabb meg-nevezésnek azonban a kérelem, a bejelentés és a panasz tekinthető. Bárhogy is nevezik az ellenőrzés megindításának kezdeményezésére szolgáló dokumentu-mot, a lényeg az, hogy a szabályozás miként rendezi ennek joghatását, illetve az ellenőrzés kezdeményezésére jogosult személy eljárásjogi helyzetét (ügyfélké-pességét), ügyféli jogállását. Az ágazati szabályozás e szempontok szerint tör-ténő áttekintése alapján megállapíthatók a hatósági ellenőrzés megindításának általánosítható típusai, esetei:

6.1. Az ellenőrzés megindításával kapcsolatban nincs az ágazati szabályozás-ban eltérő, kiegészítő szabályozás. Ez esetben a hatósági ellenőrzés megindítá-sa, alkalmazása a Ket. szerint lehetséges. Az ellenőrzés Ket. szerinti hivatalbóli megindítása körében három kérdést szükséges kiemelni:

a) Az ellenőrzést „kezdeményező” jogalany a hatóság által hivatalból (esetlegesen) megindított hatósági ellenőrzés körében csak akkor ren-delkezik ügyféli jogállással, ha a Ket. általános szabályai szerint az el-lenőrzés tárgykörében ügyfél lenne (pl.: adott civil szervezet).

b) A hatósági ellenőrzés nem szükségszerű, nem kötelezően alkalmazan-dó szakasza a hatósági eljárásjognak. A hatóság tehát ‒ hacsak az ága-zati szabályozás eltérően nem rendelkezik ‒ nem köteles a hatósági eljá-rást megelőzően hatósági ellenőrzésben vizsgálni az adott ügyet, hanem azonnal indíthat hivatalbóli hatósági eljárást a jogérvényesülés vizsgá-lata érdekében. Vagyis a hatósági ellenőrzés nem kötelező, hanem le-hetséges szakasza a hivatalból indítható hatósági ügyeknek. (A hatósági ellenőrzési szakaszt azért érdemes alkalmaznia, „igénybe vennie” a hatóságoknak, mert a formális hatósági eljáráshoz képest egyszerűb-ben – és sok esetegyszerűb-ben az ügyfelek számára is előnyösebegyszerűb-ben – lezárható).

c) Ha a hatósági ellenőrzés kezdeményezése egyébként tartalmában a Ket.

szerinti kérelemnek minősülne, akkor a Ket. szabályai szerint e bead-ványt – tartalma alapján – kérelemnek kell minősíteni. E körben fontos elhatárolni az alábbi két esetet:

ca) Ha az ügyfél saját maga hatósági ellenőrzését kéri (a hatósági ellen-őrzés kérelemre induló típusa keretében), ez esetben a kérelem

be-Hatósági ellenőrzés a hatósági eljárás keretében 101

nyújtásával a hatósági ellenőrzés – az eljárási feltételek fennállása esetén – „automatikusan” megindul, eljárási (azaz hatósági ellenőr-zési) kötelezettséget okoz.

cb) Ha az ügyfél ugyan nem saját maga, saját vállalkozása hatósági el-lenőrzését kéri, de saját ügyében nyújt be hatósági ellenőrzés iránti kérelmet (pl.: őt fogyasztóként ért jogsérelem miatt egy szolgálta-tóval szemben). Miután e kérelem nem tartozik a hatósági ellenőr-zés kérelemre induló eseteinek körébe, így e kérelem tekintetében hiánypótlással lehet tisztázni, hogy az ügyfél valóban csak hatósá-gi ellenőrzés mehatósá-gindítását kéri vagy kérelme közvetlenül hatósáhatósá-gi eljárás megindítására vonatkozott. Amennyiben a hiánypótlás ered-ményeként az ügyfél fenntartja a hatósági ellenőrzés iránti kizáró-lagos „kérelmét”, akkor a hatóság mérlegelheti, hogy hivatalból in-dít-e hatósági ellenőrzést vagy sem. Ha azonban az ügyfél kérelme tárgyában nemcsak hatósági ellenőrzést, hanem hatósági eljárás-in-dítást is megfelelőnek tart, akkor a hatóság nem mérlegelheti a ha-tósági eljárás megindítását, hiszen az ügyfél kérelme eljárási köte-lezettséget okoz és a kérelem benyújtásával – az eljárási feltételek fennállása esetén – az eljárás „automatikusan” megindul.

6.2. Az ágazati jogi szabályozás kifejezetten lehetővé teszi az ellenőrzés kezde-ményezését (bejelentéssel, panasszal, stb.), de a hatósági ellenőrzés – fő szabály szerinti – ‘hivatalbóliságától’ a szabályozás nem tér el. A bejelentő, panaszos stb. általában bárki lehet, aki az adott hatóság hatáskörébe tartozó jogszabály-sértésre utaló körülményre hívja fel a hatóság „fi gyelmét”. Bár e bejelentés vagy panasz nem okoz ellenőrzési kötelezettséget, de a hatóság köteles (álta-lában az ellenőrzéstől elkülönült, önálló eljárásban) részletesen megvizsgálni a bejelentésben foglaltakat abból a szempontból, hogy az alapján indít-e hatósági ellenőrzést vagy eljárást. A bejelentés e vizsgálata általában nem a Ket. szerinti hatósági eljárás, hanem szinte kötetlen mérlegelése annak, hogy a hatóság hiva-talból indít-e hatósági ellenőrzést (esetleg eljárást) vagy sem.

Az egyes ágazati szabályok abban igencsak változatosak, hogy az ellenőrzés megindításának megtagadása tárgyában a hatóság köteles-e formális hatósági döntést hozni vagy arról csak tájékoztatási kötelezettsége van, illetve abban is sokszínű az ágazati szabályozás, hogy az ellenőrzés megindításának megtaga-dása ellen a bejelentő rendelkezik-e jogorvoslati jogosultsággal.

Az ágazati szabályozástól függ az is, hogy az esetlegesen megindított ható-sági ellenőrzés körében a bejelentő ügyféli jogállással rendelkezik-e vagy sem.

LAPSÁNSZKY András 102

6.3. A hatósági ellenőrzés az ágazati szabályozás szerint akár kérelemre is in-dulhat, illetve pontosabban hivatalból és kérelemre egyaránt indítható/indulhat.

Ha a hatósági ellenőrzés kérelemre is indulhat, akkor kizárólag az ágazati sza-bályozástól függ, hogy a kérelem benyújtására jogosultak köre milyen széles (egyezik-e a Ket. szerinti kérelem benyújtására jogosultak körével, a Ket. sze-rinti ügyféli körrel vagy ahhoz képest szűkebb vagy tágabb).

Hangsúlyozandó azonban, hogy a hatósági ellenőrzés kérelemre történő in-dulása nem változtat a hatósági ellenőrzés eljárásjogi „természetén”, vagyis a hatósági ellenőrzés ez esetben sem zárulhat az ellenőrzés tárgyát képező ható-sági ügy érdemi eldöntésével, hatóható-sági határozat-hozatallal. Vagyis attól, hogy a hatósági ellenőrzés az ágazati szabályok alapján kérelemre indul, ugyanúgy hatósági ellenőrzési jogviszony marad, melyben az ellenőrzésre vonatkozó ren-delkezések irányadók.