A fentiekben már bemutattuk, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezménye a tisztességes eljárást (tárgyalást) a polgári jogi jogok és kötelezettségek tárgyá-ban folytatott eljárásokra, valamint a büntető vád alapján indult eljárásokra fo-galmazza meg. Kérdés, hogy az Európai Egyezmény 6. cikke alá a közigaz-gatási eljárások besorolhatók-e. Az Egyezményt – így e cikket is – értelmező Emberi Jogok Európai Bíróságának azonban jól körülírható gyakorlata van, amely tendenciájában mindenképpen arrafelé halad, hogy a tisztességes eljá-rás követelménye egyre inkább kinyílik az ott szövegszerűen jelölt eljáeljá-rásokon túlra is, egyes közigazgatási jogviták felé. A strasbourgi gyakorlatot áttekintve látható, hogy az ún. közjogi természetű jogviták főszabályként nem tartoznak a 6. cikk hatálya alá. Így nem vonható oda a jogalkotás megítélése, a választá-sok érvényessége, a választási eljárás, a pártok feloszlatása, a katonai szolgálat, politikai menedékjog vagy az állampolgárság megszerzése, illetve az, ha az al-kotmányjogi kérdést eldöntő szerv nem fogadja be az indítványt. Ugyanakkor a büntető vád, illetve a polgári jogi jogvita kiterjesztő értelmezése alá bekerül-nek egyes közigazgatási jogviták (pertípusok). Így az adózás körében a „bünte-tőjogi vád” Egyezménybe foglalt szövege teremt lehetőséget a 6. cikkbe foglalt tisztességesség követelményének alkalmazására23, a polgári jogi jogok és köte-lezettségek körében a tulajdont érintő építésügyi perek (kisajátítás, korlátozá-si kártalanítás, építékorlátozá-si engedély). A társadalombiztosítákorlátozá-si és szociális juttatások tekintetében – egy-egy részes állam (pl. Németország vagy Magyarország) al-kotmányi tulajdonvédelemre vonatkozó gyakorlatának megfelelően – a „javak békés élvezete”, azaz szintén a tulajdonvédelem merül fel. A strasbourgi bíró-ság 2005-től követett gyakorlata szerint így egyes társadalombiztosítási és szo-ciális igények a 6. cikk hatálya alá tartoznak.24 Polgári jogi jog és kötelezettség körébe nyert besorolást pl. vendéglátóüzlet alkoholárusítási jogával kapcsolatos engedély (holott itt a közigazgatás jár el),25 vagy 2006-tól a külföldi munkavál-laló munkavállalási engedélyéből származó közjogi jogvita26.
E rövid összefoglalásból is látható, hogy a tisztességes eljáráshoz való jog ér-vényesülése szempontjából az alapvető hangsúly egyre inkább azon van, hogy
23 Jussila v. Finland [GC] judgment of 23 November 2006, no. 73053/01.
24 Stec and Others v. the United Kingdom [GC] decision of 6 July 2005, no. 65731/01 and 65900/01.
25 Tre Traktörer Aktiebolag v. Sweden jidgment of 7 July 1989, Series A no. 159.
26 Jurisic and Collegium Mehrerau v. Austria judgment of 27 Juloy 2006, no. 62539/00.
BALOGH-BÉKESI Nóra 64
az adott bíróság jogvitát bírált-e el, vagy sem, s nem azon, hogy az adott jogvi-ta polgári vagy közigazgatási ügyszakra jogvi-tartozik-e. A tisztességes eljárás köve-telménye – az Egyezmény 6. cikkének hatálya – ezen az ágon is kiterjesztő ér-telmezésben részesül.
A magyar Alkotmány és Alaptörvény bármely (valamely) perben keletkezett jogok és kötelezettségek vonatkozásában fogalmazza meg a tisztességes eljárás követelményét, tehát nem tesz különbséget a polgári jogi és a közjogi jogviták között. Mint fentebb láttuk a magyar alkotmánybírósági gyakorlat sem tesz kü-lönbséget, azaz a tisztességesség követelményét egyaránt érvényesíti bármely per esetén.27 Problémát nem e vonatkozásban találhatunk, hanem abban a te-kintetben, hogy milyen ügycsoportokat von az Alkotmánybíróság a közigaz-gatási határozat, a közigazközigaz-gatási jogvita fogalma alá. A tisztességes eljáráshoz való jog szempontjából ennek azért van jelentősége, mert a közigazgatási eljá-rás és per sajátossága – ahogy fentebb erre is utaltunk – speciális követelmé-nyeket közvetít a polgári perhez képest, amelyet a tisztességesség megítélése-kor értékelni kell.28
A magyar Alkotmánybíróság a közigazgatási ügyek körének meghatározása-kor bizonytalanságot mutat. Így pl. nem sorolta a közigazgatási határozat körébe az agrártámogatások iránti pályázatok elbírálása során hozott hatósági dönté-seket,29 holott ezekben az ügyekben (mind a támogatási kérelmek mind a ki-fi zetési kérelmek elbírálásakor) hatóság (a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal) jár el, a jogerős határozat felülvizsgálatát a közigazgatási és munka-ügyi bíróság végzi. Nem sorolta a közigazgatási határozatok körébe az állami vagyonnal gazdálkodó ügynökségeknek a vagyongazdálkodás körében hozott döntéseit azon az alapon, hogy ezek tulajdonosi döntések,30 holott nyilvánvaló, hogy ezekben a döntésekben az állam javára való aszimmetria fellelhető, a dön-tést közigazgatási szerv hozza. Szintén nem tekintette a közigazgatási határoza-tok körébe sorolandónak a községalakítás körében meghozott köztársági elnöki
27 E témával összefüggésben lásd részletesebben: KÖBLÖS Adél: Közigazgatási határozatok bíró-sági felülvizsgálata – alkotmányos háttér. (kézirat) Budapest, NKE KTK, 2014.
28 Gondoljunk csak a tisztességes eljárásból következő fegyveregyenlőség elvére, amely a polgá-ri perben azt közvetíti, hogy a mellérendelt jogviszony egyensúlya fel nem boruljon, míg köz-igazgatási perben eleve aszimmetrikus a helyzet az állam és a polgár között keletkezett jog-vitában.
29 Ld. a 719/B/2001. AB határozatot (ABH 2002, 1552, 1558‒1559); 794/D/2004. AB határoza-tot (ABH 2005, 1496, 1501-1502).
30 1534/B/1990. AB határozat (ABH 1991, 602, 603.).
A tisztességes ügyintézéshez és a tisztességes eljáráshoz való jog 65
döntést,31 vagy a fegyveres szolgálati viszonyban állók szolgálati viszonyával összefüggő döntéseket.32
Az eljárási típusokat tekintve – az alkotmány alapján – nem tartotta a köz-igazgatási bíráskodás körébe tartózónak az Alkotmánybíróság, ha a bíróságok nemperes eljárásban nyilvántartási feladatokat látnak el.33
Mindemellett természetesen elévülhetetlen érdemei vannak a magyar Alkotmánybíróságnak abban, hogy a tisztességes eljárás követelménye alkal-mazott és érvényesíthető elv lett a közjogban. A közigazgatási bíráskodás – je-lenleg zajló – továbbfejlesztése során a közjogi jogviták esetleges törvényi de-fi níciója sorvezetőként is szolgálhat a későbbiekben akár az Alkotmánybíróság számára is.
A rendes bírósági gyakorlatot tekintve azt mondhatjuk, hogy a tisztességes-ség követelményének a Ket.-ben való megjelenése zsinórmértékül szolgál az ítélkezés számára is. Említhetnénk például azt a döntést, amelyben a Kúria az adott ügyben megállapította ugyan, hogy az eljárásról való értesítés elküldé-se és az elsőfokú határozat kézbesítéelküldé-se kéelküldé-sedelmes volt, de ezek a kéelküldé-sedelmek a felperes ügyféli jogainak gyakorlását nem korlátozták, az eljárási jogai nem sérültek, a jogorvoslatot igénybe vehette, joghátrány nem érte. A Kúria szerint önmagában az a körülmény, hogy amikor a felperes az értesítést kézhez vette az elsőfokú határozat meghozatalra került, nem olyan körülmény, amely elzár-ta vagy megfosztotelzár-ta volna a felperest az ügyféli jogai gyakorlásától, mert a fel-peres jogorvoslattal élhetett, a jogait gyakorolhatta. A tisztességes ügyintézés Ket.-ben foglalt szabályának megsértése az ügy érdemére kiható jogsértés hiá-nyában nem állapította meg.34 Tehát a Kúria szerint nem sérül a tisztességes el-járáshoz való jog, ha az ügyfél ügyféli jogait gyakorolhatja, jogorvoslattal élhet a késedelmes eljárásról való értesítés kapcsán.
Egy másik ügyben, immár a közigazgatási jogvitát elbíráló bírósági eljárás-ra irányadóan a Kúria azt rögzítette, hogy a tisztességes eljárás jogát csak az a bírói mulasztás sérti, amely akadályozza, illetve szükségtelenül, aránytala-nul korlátozza a peres felek perbeli cselekményeit. Amennyiben a közlekedési
31 1044/B/1997. AB határozat (ABH 2004, 1160, 1169.).
32 578/B/1992. AB határozat (ABH 1993, 590, 591.).
33 A 139/D/2007. AB határozat alapjául szolgáló ügyben az indítványozók szerint a bíróság a jog-tanácsosi igazolványok kiállítása esetén nem bírósági nemperes eljárást folytat le, hanem köz-igazgatási tevékenységet végez, amely véleményt az Alkotmánybíróság nem osztotta (ABH 2009, 2045, 2051).
34 Kfv. VI. 37.177/2011/6.
BALOGH-BÉKESI Nóra 66
jogszabályok megsértését a hatóság a közigazgatási jog keretei között bírálja el, úgy a szabálysértési törvényi szabályok egyidejűleg nem alkalmazhatóak.35
5. Összegzés
A fenti a tanulmány a tisztességes ügyintézéshez való jogra és a tisztességes el-járáshoz való jogra próbált egyfajta rálátást biztosítani. A teljesség igénye nélkül emelte ki a főbb csomópontokat, utalt esetleges ellentmondásokra. Tendenciáját tekintve mind a tisztességes ügyintézés, mind pedig perekre irányadó tisztessé-ges eljáráshoz való jog tartalma egyre bővül. A közigazgatási eljárásokat tekint-ve e jog érvényesülését nagymértékben pontosítaná a közigazgatási jogvita fo-galmának meghatározása, továbbá az eljárási törvényekben (a hatósági és a bí-rósági eljárásról szóló törvényben) további speciális alapelvek meghatározása.
Jogállamban az ügyféli jogok érvényesülése szoros összefüggésben van azzal a követelménnyel, hogy „a közhatalommal rendelkező szervek a jog által megha-tározott szervezeti keretek között, a jog által megállapított működési rendben, a jog által a polgárok számára megismerhető és kiszámítható módon szabályozott korlátok között fejtik ki tevékenységüket.”36
35 Kfv. IV. 37.366/2012/4.
36 4/1999. (III. 31.) AB határozat, ABH 1999, 52, 61.