S ÁNTHA György – K LEINHEINCZ Gábor – K ARSAI Adrienn – B IELIK Zsolt *
2. Alkalmazott kutatási módszer
Módszertani szempontból lényeges előrebocsátani, hogy kutatásunk és az annak alapján készült írásos összefoglaló a költségvetési szervek –
különöskép-8 A Ket. X. számú elektronikus ügyintézési fejezetét az elektronikus közszolgáltatásokról szóló 2009. évi LX. törvény helyezte hatályon kívül 2009. október 1-jével.
9 Ld. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.
törvény és egyes kapcsolódó törvények, valamint a miniszteri hatósági hatáskörök felülvizs-gálatával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXXIV. törvényt, mely 2014. április 1-jén lépett hatályba.
A magyar e-közigazgatás erőforrástérképe 115
pen a minisztériumok és a kormányhivatalok – szervezeti és működési szabály-zatának feldolgozásával, valamint személyes interjúk alapján készült. Fontos, hogy az e-közigazgatás fi zikai dimenzióinak meghatározásához – krónikus adathiány miatt – ezúttal a szűkebben értelmezett közigazgatás fogalomból in-dultunk ki, így – a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság kivételével – első sor-ban csak a Kormány alá rendelt igazgatási struktúrákat (minisztériumokat, hát-térintézményeket, alárendelt területi szerveket, rendvédelmi szervezetrendszert és az állami tulajdonú gazdasági társaságokat) vizsgáltuk. Emellett a kutatás során kizárólag az infokommunikációs technológiai (továbbiakban: IKT) szem-pontból releváns kormányzati részlegekkel foglalkoztunk. Ezt a kutatási meg-közelítésünket a továbbiakban a ‘kormányzati IKT-kapacitások’ kifejezés hasz-nálatával kívánjuk hangsúlyosabban érvényre jutatni.
Ma már általánosan elfogadottnak tekinthető, hogy az informatikai háttér fo-lyamatos biztosítása elengedhetetlen feltétele egy közigazgatási szerv működé-sének. Ugyanez a helyzet az egész közigazgatási intézményrendszer esetében is, ugyanakkor az e-közigazgatási szolgáltatásokat nyújtó szervezetrendszer egységes szempontok szerinti, átfogó felmérésére (ún. ‘kormányzati IKT-kataszter’) elkészítésére tudomásunk szerint mindezidáig nem került sor. Ezt az űrt kitöltendő, a kutatást két szakaszban végeztük el. A 2014. tavaszi, ország-gyűlési választások előtti kutatás során, az akkor rendelkezésre álló informáci-ók alapján kísérletet tettünk a kormányzati IKT szektor nagyságának felméré-sére, működéséhez igényelt erőforrások becslésére. Olyan alapvető kérdésekre próbáltunk válaszokat találni, mint hogy mekkora erőforrásigénnyel működik a kormányzati e-közigazgatási rendszer, mind a személyi kapacitások és a hozzá-juk kapcsolódó személyi kiadások, mind pedig a dologi, fejlesztési IKT ráfor-dítások tekintetében? Ugyanezeket a kérdéseket tettük fel 2014 őszén, amikorra az új kormányzati struktúra kialakult (elkészült a Kormány statútum-rendele-te, valamint megszülettek a minisztériumok és a kormányhivatalok SzMSz-ei).
A közfeladatot ellátó, illetőleg a közszolgáltatásokat szervező/koordináló szervezetek mindegyikében a megfelelő informatikai háttér biztosítása – a fo-lyamatos fejlesztések mellett – leginkább a fofo-lyamatos működés biztosítását feltételezi. Mivel ilyen szempontú központi adatnyilvántartásról nem tudunk, ez jelenleg a különböző intézményi szintű költségráfordítások vizsgálatával kö-vethető nyomon.
Sajnos az egyes intézmények saját költségvetésükben nem differenciálnak a szerint, hogy az adott kiadások IKT jellegű szolgáltatások nyújtásával össze-függésben, vagy attól függetlenül merülnek fel. Ennek hiányában kutatásunk
SÁNTHA Gy. ‒ KLEINHEINCZ G. ‒ KARSAI A. ‒ BIELIK Zs.
116
során az intézményi IKT jellegű kiadások között vizsgáltuk az alábbi IKT jelle-gű feladatokra fordított kiadásokat:
1. az adott szervezeten belüli IKT-szakmai kompetenciával rendelkező humánerőforrásokkal összefüggésben jelentkező személyi (bér, járulék, stb.) kiadásokat;
2. szervezeti IKT-infrastruktúrához, illetőleg az egyes rendszerekhez és az egyes szolgáltatások nyújtásához kapcsolódó kiadásokat: a rendsze-res eszközpótlással (amortizáció) és karbantartással összefüggő kiadá-sokat, a különböző licenc- és support-díjakat, valamint egyéb rezsi ki-adásokat (bérleti díjak, kellékanyagok, egyéb biztonsági kiadások);
3. végezetül a rendszerek és a szolgáltatások fejlesztésére fordított fejlesz-tési (beruházási, felhalmozási) kiadásokat.
A 2014 első negyedévében készített felmérés során a nyolc minisztérium és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) szervezeti és működési sza-bályzatát használtuk a kormányzati IKT-val kapcsolatos szervezeti és személyi kapacitások felméréséhez. A kutatás eredményeinek szemléletes ábrázolásához visszanyúltunk a Magyary Zoltán által alapított Magyar Közigazgatástudományi Intézet munkatársai által 1941-ben elvégzett közigazgatási felmérés során alkal-mazott ábrázolási módszerhez.10 Ennek lényege, hogy egyetlen, jól áttekinthető ábrán bemutatható valamennyi közigazgatási szervezet, illetőleg az egyes szer-vek közötti alá- és fölérendeltségi viszony.
Az általunk alkalmazott módszer néhány ponton eltér a Magyary Zoltán féle ábrázolási technikától. Egyrészt, a kutatási fókuszunk (az IKT kapaci-tás minél pontosabb meghatározása) megkövetelte, hogy a minisztériumok és az NMHH egyes szervezeti egységei részleteikben is legyenek feltűntetve az ábrán. Másrészt, az egyszerűbb értelmezhetőség érdekében az alá- és föléren-deltségi viszonyok közül csak a kutatásunk szempontjából releváns kapcsoló-dásokat ábrázoltuk. A harmadik lényegi különbség az állami vállalatok jelölé-se. Ezen a ponton jegyezzük meg, hogy az ábrákon az NMHH-t azért emeltük a minisztériumok szintjére, mert – bár független hatóság – széles körben lát el ál-lami IKT feladatokat, felépítése és szervezeti jelentősége pedig leginkább csak a minisztériumokhoz mérhető.
A szervezeti és működési szabályzatok vizsgálata során igyekeztünk ponto-san beazonosítani azokat az állami vezetői posztokat (államtitkárok, helyettes államtitkárok), valamint meghatározni azokat a szervezeti egységeket
(főosz-10 Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési program. Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2011. 06. 10. http://magyaryprogram.kormany.hu/admin/download/8/34/40000/Magyary-Kozigazgatas-fejlesztesi-Program.pdf
A magyar e-közigazgatás erőforrástérképe 117
tályok, osztályok), alárendelt költségvetési szerveket és állami vállalatokat, me-lyek közvetlen módon látnak el infokommunikációs technológiákkal kapcsola-tos feladatokat – akár a fejlesztés, üzemeltetés vagy éppen a szabályozás és el-lenőrzés terén.11 A feladatokat elemezve végül két részre osztottuk a felelősök halmazát, amely során megkülönböztettük egyfelől azt a csoportot, amelyben vezetők és az alájuk tartozó szervezeti egységek az adott szervezetre korláto-zottan látnak el IKT szempontból releváns feladatokat, valamint azt a csoportot, amely esetében a felelősségek túlmutatnak az adott szervezeten. Vizsgálatunk során ez utóbbi kör részletesebb elemzését tekintettük fontosabbnak.