Az e-közigazgatás fogalmi megközelítése

Az e-közigazgatás látható módon egyike azoknak a fogalmaknak, ame-lyekben a mai napig nincs közmegegyezés, noha lényegében nincs olyan hét Magyarországon, hogy valamilyen széles társadalmi kihatású elektronikus közigazgatási problémáról, illetőleg technológiai változásról, vagy éppen vala-mely sok százmillió forintos európai uniós fejlesztési eredményről ne számol-na be a szaksajtó.¹

Az elektronikus közigazgatás fogalmának értelmezéséhez kiindulópontot je-lenthetnek egyfelől a fontosabb nemzetközi szervezetek defi níciói, másrészt a legutóbbi időszak egyes magyar vonatkozású szakmai publikációi.

A nemzetközi fogalom-meghatározások tekintetében az első problémát az angol government kifejezés magyar fordítása jelenti, amely azonban csak tü-körfordításban jelent ‘kormányzat’-ot. A government szó az angolszász jogrend-szerekben valójában a közhatalom gyakorlásában résztvevő valamennyi állami szervre vonatkoztatandó – és pedig függetlenül attól, hogy azok a mindenkori Kormány irányítása alatt állnak-e a hatalommegosztás alkotmányos rendszeré-ben. Ilyen módon a government fogalom a hagyományos törvényhozó és a bírói hatalmi ágak körébe tartozó szervezetekre is alkalmazandó. Ebből következik,

* Dr. Sántha György a PPKE JÁK doktorandusza, az Ereky Kutatóközpont tagja, az EGov Tanácsadó Kft. vezető tanácsadója, valamint az NHIT szakértője; Kleinheincz Gábor az EGov Tanácsadó Kft. ügyvezetője; valamint Karsai Adrienn és Bielik Zsolt az EGov Kft. elemzői.

1 Ld. az eGov Hírlevél kétheti gyakorisággal megjelenő híreit az e-közigazgatás és a digitális állam háza tájáról (http://hirlevel.egov.hu/).

SÁNTHA Gy. ‒ KLEINHEINCZ G. ‒ KARSAI A. ‒ BIELIK Zs.

112

hogy az angol electric government (e-government) kifejezést is a közhatalom gyakorlásában résztvevő valamennyi állami szervre vonatkoztatnunk kell. Ez az oka annak, hogy Magyarországon több szerző is következetesen – a kormányzat-hoz képest tágabban értelmezhető – ‘e-közigazgatás’-ra fordítja az e-government kifejezést.² Utóbbival kapcsolatban jegyezzük meg, hogy még a tágan értelme-zett közigazgatás fogalom sem jelent optimális megoldást a government kifeje-zés eredeti értelmének visszatükrökifeje-zésére, hiszen pl. az igazságügyi igazgatás ki-terjesztő értelemben sem tekinthető a közigazgatás részének. A helyes megoldás talán az ‘e-állam’ – illetőleg az önkormányzás autonóm jogával rendelkező szer-veket is magába foglaló – ‘e-közszféra’ kifejezés használata lenne, ezzel azonban azért nem foglalkozunk, mert napjainkra Magyarországon az e-közigazgatás ki-fejezés általánosan elterjedtnek mondható.

A fentiekből következően, a magunk részéről azokkal a szerzőkkel³ értünk egyet, akik szerint tehát kevésbé fontos az ‘e-kormányzat’ és az ‘e-közigazgatás’

fogalmak elhatárolása. Ehelyett inkább az információs társadalom közigazgatá-sáról, illetőleg a 21. század újfajta igazgatási módszereiről és infokommunikációs technológiáiról célszerű beszélni, melyet összefoglalóan akár e-közigazgatás-nak is nevezhetünk egy átmeneti periódusban.⁴ Megközelítésünkben így nem különböztethető meg egymástól külön ‘közigazgatás’ és ‘e-közigazgatás’. A kettő álláspontunk szerint egy és ugyanaz: a 21. század digitális államának új technológiai alapokon felépülő közigazgatása.

Közigazgatásunk tehát már ma is infokommunikációs technológiai alapokon épül fel, így a digitális technológia már nem csak egyszerű eszköze a közigazga-tásnak, hanem a mindennapos működés egyre inkább megszokottá váló kerete.

Ma már természetes, hogy a határozatok és a jegyzőkönyvek szövegszerkesztő informatikai alkalmazásokkal készülnek el, majd elektronikus dokumentum-ként tárolódnak vagy cserélődnek ki a különböző címzettek között. Ebből is kö-vetkezően álláspontunk szerint az a leghelyesebb megközelítés, ha az angolszász

2 Ld. CSÁKI Gyula Balázs: Az elektronikus közigazgatás tartalma és egyes gyakorlati kérdései.

Budapest, HVG-Orac, 2010.; illetve KÁRPÁTI Orsolya: Gondolatok az elektronikus közigaz-gatásról. In: SMUK Péter (szerk.): Az állam és jog alapvető értékei I. Győr, Széchenyi István Egyetem Állam és Jogtudományi Doktori Iskola, 2010. 185.

3 Ld. A^NCSIN László: Az e-közigazgatás. Új Magyar Közigazgatás, 5. évf. 5. sz.; továbbá B^UDAI Balázs Benjámin: Az e-közigazgatás elmélete. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2009.

43.; V^EREBICS János: Elektronikus kormányzat és jogi szabályozás. Infokommunikáció és Jog, 2004/1. 5.; D^ÓSA Imre – P^OLYÁK Gábor: Informatikai jogi kézikönyv. Budapest, KJK-KERSZÖV, 2003. 246.

4 Ld. TÓZSA István: Az elektronikus közigazgatás helyzete. Új Magyar Közigazgatás, 5. évf., 5. sz. 2.

A magyar e-közigazgatás erőforrástérképe 113

e-government fogalom alatt a továbbiakban a digitális állam közigazgatását (az e-közigazgatást) értjük.

Az e-közigazgatás fogalommal foglalkozott mindemellett az ENSZ, melynek globális meghatározása szerint „az e-közigazgatás nem más, mint az Internet és a világháló használata közigazgatási információk és a szolgáltatások nyújtása érdekében.”⁵ Az ENSZ Fejlődő országok e-közigazgatási munkacsoportja sze-rint pedig az e-közigazgatás „az információs és kommunikációs technológiák használatát jelenti annak érdekében, hogy elősegítse az eredményes és hatékony kormányzást, megkönnyítse a kormányzati szolgáltatásokhoz és a nyilvános in-formációkhoz történő hozzáférést, illetve elszámolhatóbbá tegye a kormány-zást az állampolgárok számára.”⁶ Az e-közigazgatás ilyen módon bevonhat az internet által nyújtott szolgáltatásokat, telefon, közösségi központok (önki-szolgáló, vagy mások által megkönnyített) vezeték nélküli eszközök és más hír-közlési rendszereket.

Ugyancsak univerzális defi níciót alkotott a Világbank, melynek meghatáro-zása szerint az e-közigazgatás azokra a technológiákra utal (úgy, mint a veze-ték nélküli nagy kiterjedésű hálózatok (WWAN), az Internet, mobil/hordozható számítástechnika), amelyek képesek átalakítani a kapcsolatokat az állampolgár-ok, a vállalatok és a kormányzat szervezetei között. Ezen technológiák kimene-te többféle: jobb kormányzati szolgáltatások nyújtása az állampolgárok részé-re, a vállalatok és iparágak közötti kölcsönhatások javítása, a polgárok nagyobb mértékű bevonása (a közügyekbe) az információkhoz való jobb hozzáférhető-ség révén, hatékonyabb kormányzati menedzsment, stb. Az ebből következő hasznok pedig: kevesebb korrupció, átláthatóság növelése, nagyobb kényelem, bevétel növekedés, és/vagy költségcsökkentés.⁷

A fenti nemzetközi fogalmi megközelítésekre jellemző, hogy az e-közigaz-gatást nem annyira államszervezeti, mint inkább technológiai és szolgáltatás-nyújtási oldalról közelítik meg, amelyben tehát kiemelt szerep jut az állam és az ügyfél közötti kapcsolatok újra defi niálásának, ennek eredményeként pedig a folyamatos információszolgáltatásnak és az elektronikus ügyintézési lehetősé-gek biztosításának. Magyarországon e tekintetben a közigazgatási hatósági el-járás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény

(továb-5 http://unpan3.un.org/egovkb/Portals/egovkb/Documents/un/English.pdf 1.

6 http://www.itu.int/wsis/docs/background/themes/egov/pacifi c_council.pdf 1.

7 http://web.worldbank.org/WBSITE/EXTERNAL/TOPICS/EXTINFORMATIONANDCO MMUNICATIONANDTECHNOLOGIES/EXTEGOVERNMENT/0,,contentMDK:2050 7153~menuPK:6226295~pagePK:210058~piPK:210062~theSitePK:702586~isCURL:Y,00.

html

SÁNTHA Gy. ‒ KLEINHEINCZ G. ‒ KARSAI A. ‒ BIELIK Zs.

114

biakban: Ket.) vezetett be kulcsfontosságú szabályozást, amely külön fejezetet szentelt az elektronikus ügyintézés kérdésének. Sajnos a közigazgatási eljárá-si kódex sokszori módosítása 2009-re ezeket a szabályozáeljárá-si eredményeket is el-mosta,⁸ melyet követően a Ket. 2011. év végi módosításával nyílt lehetőség az elektronikus eljárási szabályok ismételt törvénybe illesztésére és a közigazgatás teljes körű elektronikus akadálymentesítésére.⁹

Úgy véljük mindemellett, hogy az e-közigazgatás és az e-ügyintézés foga-lom taglalása a továbbiakban már nem viszi közelebb a politikai és szakmai döntéshozókat ahhoz, hogy megértsék: az e-közigazgatást érintő stratégiai dön-téseknek mi a tétje, továbbá, hogy ilyen esetekben pontosan mi is forog koc-kán. Éppen ezért gondoltuk úgy 2014. év elején, hogy az ún. eGov Szpartakiád Projekt keretében – a társaságunk önkéntes társadalmi felelősségvállalása je-gyében folytatott kutatássorozat akkori, soron következő ütemében – azzal fog-lalkozunk, hogy – ha máshogyan nem, legalább szakértői becsléssel – meghatá-rozzuk: ‘mit jelent a magyar e-közigazgatás szervezeti értelemben’, ‘mit jelent továbbá költségvetési forintokban és alkalmazott munkaerőben’. Ennek hiá-nyában véleményünk szerint ‘a nélkül lövöldöznénk az e-közigazgatásra, hogy pontosan látnánk, mi is van a célkeresztben’.

E cikk szerzői 2014 eleje óta foglalkoznak az e-közigazgatás – ezen belül a mindenkori e-közigazgatási IKT kapacitások – kiterjedésének meghatározá-sával, mind szervezeti, mind pedig költségvetési és személyi vonatkozásban.

Jelen összefoglaló célja, hogy bemutassa a 2014. évi országgyűlési választá-sok előtti, valamint a 2014.évi kormányzati átalakítáválasztá-sok után bekövetkezett vál-tozásokat a kormányzati e-közigazgatási kapacitások terén. Ennek érdekében az alábbiakban ismertetésre kerül a 2014. április előtti és utáni helyzetkép az e-közigazgatás erőforrás hátteréről.