Hatósági ellenőrzés lezárása jogszabálysértés megállapítása esetén

Amennyiben a hatósági ellenőrzés keretében a hatóság azt állapítja meg, hogy az ellenőrzés alá vont ügyfél a jogszabályban, illetve hatósági döntésben fog-lalt előírásokat megsértette, többféle hatósági aktussal zárhatja az ellenőrzést.

Hatósági ellenőrzés a hatósági eljárás keretében 107

9.3.1. Felhívás

Ha a jogszabály vagy hatósági döntés megsértése a jogellenes magatartás meg-szüntetésével vagy a jogszerű állapot helyreállításával orvosolható, a hatóság felhívást bocsáthat ki, melyben „megállapítja” a jogszabálysértést és legalább húsznapos határidővel, valamint a jogkövetkezményekre történő fi gyelmezte-téssel végzésében felhívja annak megszüntetésére (felhívás). Amennyiben az ügyfél a felhívásban foglaltaknak nem tesz eleget, akkor a hatóság – hatáskör-ének keretében – köteles hatósági eljárást indítani (vagy hatáskör hiányában a hatáskörrel rendelkező más hatóság vagy szerv eljárását kezdeményezni). A fel-hívás tehát sajátos tartalmú hatósági döntés, mely ugyan nem minősül érdemi, anyagi jogi hatású döntésnek, de ettől függetlenül döntéstartalommal, illetve jogi hatással rendelkezik. Döntéstartalma a jogszabálysértés megállapítása és annak indokolása, jogi hatása pedig jogszabálysértés önkéntes teljesítéssel tör-ténő elhárítása, illetve annak elmulasztása esetében a hatósági vagy más eljárás megindítása.¹³ A felhívás tehát a modern gazdasági és társadalmi viszonyokhoz igazítható rugalmas jogintézmény a Ket.-ben, hiszen a felhívás „ügyfél” általi

„önkéntes” teljesítésével elkerülhető a „szigorú” hatósági eljárás és a szankció-alkalmazás. A felhívás sajátos jogintézményének előnyei miatt, a felhívás egyre jelentősebb teret kap a hatósági eljárásjog, különösen a hatósági ellenőrzés sza-bályozási rendszerében, fejlődésében.

Bár a Ket. nem rendezi, de a felhívás hatósági döntéstartalma miatt nem nél-külözheti a jogorvoslati lehetőség biztosítását, így a felhívásban foglaltak ellen ugyan sajátosan, de biztosított a jogorvoslat. A felhívás elleni jogorvoslat „rend-je”, hogy amennyiben a címzett nem teljesíti a felhívásban foglaltakat az ott meghatározott határidőn belül (azaz nem él az önkéntes teljesítés lehetőségé-vel), úgy a hatóság köteles megindítani a hatósági eljárást és e hatósági eljárás eredményeként meghozott hatósági határozattal szemben igénybe vehető jogor-voslatban támadható a felhívás tartalma. (Ezért a felhívás nem teljesítése nem minősül, nem minősíthető jogsértő magatartásnak.) Mindebből következően az ellenőrzés tárgyát képező ügyben felhívást nyilvánvalóan csak az a hatóság bo-csáthat ki, melynek hatósági hatáskörébe tartozik a felhívás esetleges nem telje-sítése esetén a felhívás tárgya szerinti hatósági eljárás lefolytatása.

13 Ld. részletesebben: LAPSÁNSZKY András: A hatósági döntés jogviszonytani alapja és jogi hatá-sa hazánk hatósági eljárásjogának keretében. Új Magyar Közigazgatás, 2009/5. 49–50.

LAPSÁNSZKY András 108

Garanciális okokból, illetve közigazgatási jogérvényesítés hatékonyságával kapcsolatos szempontok alapján a Ket. kifejezetten meghatározza, hogy mely esetekben, ügytípusokban nem alkalmazható a felhívás intézménye.

A hatóságok a felhívás alkalmazhatóságának ellenőrzése céljából kötelesek hatósági nyilvántartást vezetni (hiszen pl. az ismételt jogszabálysértések eseté-ben a felhívás alkalmazhatóságának kizárása csak hatósági nyilvántartás alap-ján követhető, ellenőrizhető).

9.3.2. A hatósági ellenőrzést folytató hatóság hatáskörében hatósági eljárás indítása

Amennyiben a hatósági ellenőrzés során feltárt jogszabálysértés az ellenőrzést folytató hatóság hatáskörébe tartozik és az egyéb feltételek fennállnak (a ha-tósági ellenőrzés eredményeként a felhívás alkalmazása kizárt vagy a hatóság mérlegelése alapján annak alkalmazása nem indokolt, nem szolgálja a jogérvé-nyesülést, illetve amennyiben a felhívásban meghatározott határidő eredmény-telenül telt el), akkor a hatóság hivatalból megindítja a hatáskörébe tartozó ha-tósági eljárást. A haha-tósági ellenőrzés során feltárt tények alapján a hatóság, a hatósági ellenőrzés ügyféli körén kívül eső személyek, szervezetek tekinteté-ben is megindíthatja a hatósági ellenőrzést követő hatósági eljárását, ha erről ezen személyeket, szervezeteket a Ket. szerinti módon, megfelelően értesítette.

A hatósági eljárás megindításának speciális esete, ha a hatóság helyszíni el-lenőrzést tart és megállapítja a jogszabálysértést, de a felhívás nem alkalmazha-tó. Ilyen esetben a hatóság azonnal megindíthatja (hivatalból) hatósági eljárását, melyről a jelenlévő ügyfelet értesíti, valamint a helyszínen közölheti döntését.

9.3.3. Más szerv hatáskörébe tartozó eljárás kezdeményezése

Amennyiben a hatósági ellenőrzés eredményeként megállapított jogszabálysér-tés tekintetében az ellenőrzést folytató hatóság nem rendelkezik hatáskörrel, a hatóság a jegyzőkönyv jogszabálysértésre vonatkozó információkat tartalma-zó részének megküldésével megkeresi az intézkedésre, jogalkalmatartalma-zói döntésre hatáskörrel rendelkező szervet és hatósági, fegyelmi, szabálysértési, büntető-, polgári vagy egyéb eljárást kezdeményez. A megkeresett szerv a megkeresést érdemben megvizsgálja és saját intézkedéséről vagy az ilyen intézkedés mellő-zésének okáról a megkereső hatóságot harminc napon belül tájékoztatja. Az

el-Hatósági ellenőrzés a hatósági eljárás keretében 109

járást kezdeményező hatóság hatósági ellenőrzése keretében készített jegyző-könyvet az eljárásra hatáskörrel rendelkező hatóság bizonyítékként felhasznál-hatja és az alapján közvetlenül eljárhat.

9.3.4. Hatósági intézkedés

Bár a hatósági ellenőrzés eredményeként kibocsátható hatósági aktusok, dönté-sek között a Ket. nem sorolja fel, de az ellenőrzést folytató hatóság az ellenőrzés során vagy annak eredményeként is jogosult hatósági intézkedés tételére (ter-mészetesen kizárólag jogszabályi felhatalmazás alapján és keretében). A ható-sági intézkedés a hatóható-sági döntés fogalmán kívül eső hatóható-sági aktusnak minő-sül,¹⁴ sőt a hatósági intézkedés eljárási szabályrendszerét, tartalmát a Ket. nem is tartalmazza. (Még az is igencsak vitatott kérdés, hogy a hatósági intézkedés egyáltalán a Ket. hatálya alá tartozik-e vagy sem.)

A hatósági intézkedés a hatóság nevében hatósági intézkedés tételére jogo-sult személy (általában a hatóság tisztviselője) szóbeli aktusa, amelyet a jog-alany köteles azonnal teljesíteni. (Ilyen pl.: a járványügyi intézkedésre irányuló hatáskörök rendszere, helyszíni bírság, közvetlen veszélyhelyzet esetén tűzvé-delmi szervek, katasztrófavétűzvé-delmi szervek intézkedési hatáskörei.)

A hatósági intézkedések sajátos, illetve szerteágazó közigazgatási anyagi jogi szabályozása körében kiemelendő, hogy bizonyos hatósági intézkedések-nél a vonatkozó bírósági gyakorlat alapján megállapítható a hatósági jogviszony létrejötte, így a Legfelsőbb Bíróság 1/1999. Közigazgatási jogegységi határoza-ta alapján: „A rendőri intézkedéseket és kényszerítő eszközöket állami közhahatároza-tal- közhatal-mat gyakorló, államigazgatási ügy intézésére feljogosított szerv […] alkalmazza, közte és az intézkedés (kényszerítés) alanya között – annak minden jellemzőjé-vel rendelkező – közigazgatási jogviszony jön létre. Ebből következően a felet-tes rendőri szerv vezetőjének a panasz elbírálása tárgyában […] másodfokon hozott határozata a […] – a bíróság által felülvizsgálható – hatósági államigaz-gatási ügyben hozott határozat.”

A hatósági intézkedés kifejezett jogi hatása, hogy közvetlenül és azonnal végrehajthatóan keletkeztet jogokat és kötelezettségeket. A hatósági intézkedés-ről a hatóságnak nem kell írásbeli döntést hoznia, hiszen ez a hatósági intézke-dés fogalmából adódóan a legtöbb esetben lehetetlen lenne. Bár a Ket. nem

ren-14 SZAMEL Lajos (szerk.): Magyar államigazgatási jog. Budapest, Tankönyvkiadó, 1978. 320.;

SZAMEL (1973) i. m. 295.; MADARÁSZ (1995) i. m. 327.

LAPSÁNSZKY András 110

dezi a hatósági intézkedés szabályrendszerét, azonban ettől még a hatósági in-tézkedés sem végezhető kifejezett, jogszabályban biztosított garanciák nélkül.

A hatósági intézkedésre irányuló hatáskört, a hatósági intézkedés formáját, tar-talmát, a benne fogalt döntés kereteit és az ellene – esetlegesen – biztosított jog-orvoslatot a vonatkozó közigazgatási anyagi jogszabályoknak kell rendezniük.

Vagyis a hatósági intézkedés kiemelendő garanciális eleme, hogy nem végezhe-tő kifejezett, erre vonatkozó jogszabályi felhatalmazás, az intézkedésre „feljo-gosító” hatáskör nélkül. A hatáskör nélküli hatósági intézkedés közjogi alapon és aktustani szempontból is semmisnek minősül. A hatáskör hiányában alkal-mazott intézkedés ellen az érintett számos, a közigazgatás működése tekinteté-ben érvényesülő „kontroll-eszközt” vehet igénybe, így különösen a hatóság fel-ügyeleti szervéhez, az ügyészséghez, az alapvető jogok biztosához, a polgári bírósághoz, Alkotmánybírósághoz (alkotmányjogi panasszal) fordulhat.

A MAGYAR E-KÖZIGAZGATÁS ERŐFORRÁSTÉRKÉPE